Európa Tanács: lesújtó jelentés a magyar sajtószabadságról
Tizennégy oldalon keresztül sorolja jelentésében a magyar médiahelyzettel kapcsolatos aggályait az Európa Tanács - számolt be róla a Népszava.
A dokumentum elkészítését számos interjú előzte meg: többek között magyar civil szervezetekkel, újságírókkal, és olyan kormányzati szereplőkkel beszéltek, mint Varga Judit igazságügyi miniszter, Orbán Balázs miniszterhelyettes, Karas Mónika, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke, valamint Kozma Ákos ombudsman.
A jelentés megállapította:
Mint írják, az NMHH döntéshozó testületében, a Médiatanácsban 2010 óta kizárólag kormánypárti delegáltak ülnek, így tisztán politikai testületnek tekinthető. A Médiatanácsnak úgy van lehetősége az egyes médiatartalmak vizsgálatára és szankciók meghozatalára, hogy az erről szóló törvény nem sorol fel világos paramétereket arra vonatkozóan, mi számít jogsértésnek. Az Igazságügyi Minisztérium által tavaly felállított, hivatalosan a Facebook „cenzúrázási gyakorlatát” vizsgáló Digitális Média Szabadság Bizottság jogkörei szintén ködösek.
Az Európa Tanács külön kitért a járványügyi veszélyhelyzet során meghozott, a médiát érintő kormányzati döntésekre, elsősorban a rémhírterjesztés szankciójára. Azt írják, tavaly 134 esetben indítottak az új Büntető törvénykönyvi passzus alapján eljárásokat és bár ezek többségét végül megszüntették, az eljárások nagy száma önmagában alkalmas lehet a szólásszabadság szűkítésére.
A dokumentumban megemlítik a tavaly decemberben elfogadott „dróntörvényt” is, amely értelmében akár egy éves szabadságvesztés is járhat azért, ha valaki az új jogszabályt megsértve készít felvételeket engedély nélkül más ingatlanjáról. Ez az Európa Tanács szerint súlyosan veszélyezteti a sajtó szabad működését.
Külön fejezetben foglalkozik a jelentés az állami hirdetések piactorzító hatásával. Mint olvasható,
A számtalan orgánumot – köztük az összes megyei napilapot – tulajdonló alapítvánnyal, a KESMA-val kapcsolatban azt írja a jelentés, hogy 200 újságíró veszítette el a munkáját létrehozásakor.
Például a Human Rights Watch vagy az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezetektől tilos bármit is közölni.
Kitértek az Index tulajdonosváltására, és a Klubrádió elhallgattatására is. Megjegyezték, mára a Népszava maradt az egyetlen ellenzéki hangvételű nyomtatott közéleti napilap.
