Európa Tanács: lesújtó jelentés a magyar sajtószabadságról
Amikor Dunja Mijatovic a kormányzati szereplőkkel interjúzott, maga is azt tapasztalta, hogy többségük „gonosz, kormányellenes propagandának”, „Soros-ügynökök tevékenységének” tartja a médiában megjelenő kritikákat. Ebből egyenesen következik a jelentés szerint például Krekó Péter, a Political Capital vezetőjének esete, aki egy tavaly decemberi nyilatkozata után a kormánymédia célpontja lett.
Mijatovic szerint a kormány a civil szervezeteket és az emberi jogvédőket is démonizálja, „külföldi ügynököknek” és „hazaárulóknak” bélyegezve őket, főleg ha a romák, a menekültek vagy az LMBT-közösség tagjainak jogait védik. Hozzátette, a „bevándorlás-támogató aktivitás” kriminalizálása és megadóztatása ellentétes a véleményszabadság elvével, itthon viszont az alapvető jogok biztosa hallgatott a kérdésben, ahogyan az LMBT-közösség ellen nemrég a kormánypárti médiában beindult kampány során is. A dokumentum szerint míg a melegjogi aktivisták alig kaptak ezekben a médiumokban megszólalási lehetőséget, addig a „homofób erőszakos szervezetek tevékenységéről részletesen beszámoltak”.
A jelentés végül nyolc pontban tesz javaslatot a médiapluralizmus és a véleménynyilvánítás szabadságának helyreállítása érdekében, a Telex ezek közül emelt ki párat:
- A dokumentum szerint külön kellene választani az NMHH elnökségét a Médiatanács elnöki posztjától. (Jelenleg mindkét pozíciót Karas Monika tölti be.)
- Biztosítani kellene a Médiatanács politikai függetlenségét, ahogyan a közszolgálati médiáét is.
- Nyilvánossá kellene tenni az állami reklámköltéseket, és egyenlő feltételeket kell teremteni a pártok számára a 2022-es országgyűlési választásokra.
- Emellett a kormánynak el kellene ítélnie minden olyan gyűlöletbeszédet és verbális támadást, amelyek az újságírókat veszik célba.
A kormány szerint egy jogállamban egyedül az igazságszolgáltatásnak van joga eldönteni, hol sérül a véleményszabadság, a magyar bíróságok pedig eddig nem írták felül a koronavírus-járvány miatt hozott védelmi intézkedéseket. Emellett a közlemény több példát is felhozott arra, amikor a Médiatanács különböző menekültellenes, romaellenes vagy LMBT-ellenes cikk vagy műsor miatt indított eljárást például a Magyar Hírlap vagy az Echo TV ellen.
„A magyar kormány csalódott, hogy a memorandum tények helyett feltételezéseken és állításokon alapszik, annak ellenére, hogy számos kormányzati tisztviselő megosztotta véleményét és meglátásait a Biztos Asszonnyal, ahogyan megfelelő háttérinformációkkal is elláttuk őt” – írták kommentárjukban.
