„Éreznie kell, mit kell tenni” – Bárándy Péter jelölői szerint ezért kell most jogász köztársasági elnöknek
Viharos fordulatokat vett az új köztársasági elnök jelölési folyamata. Szombat este Magyar Péter még arról beszélt, széleskörű egyeztetések kezdődnek, és mindenkit ara biztatott, nevezzen meg jelölteket a posztra. Vasárnap este viszont azt jelentette be, hogy ő Polgár Juditot támogatná, miután mindössze két órával korábban 16 neves közéleti személyiség hozta nyilvánosságra, hogy a sakknagymestert tartja a legalkalmasabbnak a posztra. Ez komoly kritikákat váltott ki a Tisza támogatói között is, voltak, akik azt kifogásolták, hogy a társadalmi vélemények meghallgatása nélkül, már az ajánlások beérkezése előtt döntést hozott a miniszterelnök, mások Polgár Judit politikai tapasztalatait hiányolták, attól tartva, hogy nem lesz majd valódi ellensúlya a kétharmados kormánynak. A Tisza-frakció ennek ellenére egyhangúlag Polgár mögé állt. Csakhogy ő este bejelentette, nem vállalja a jelölést.
Magyar Péter hétfőn arról is írt, 10 komolyan vehető ajánlás is érkezett hozzájuk. Megnevezni azonban Polgár Juditon kívül senkit sem nevezett meg. Mindössze annyit közölt, óellenzéki jelöltet nem támogat, és ebbe mindazokat beleérti, akik az elmúlt évtizedekben miniszteri vagy képviselői funkciót töltöttek be. Ezzel elméletileg kizárta Bárándy Péter volt igazságügyi minisztert is, akit az Ügyvédkör jelölt. Bárándy Péter kedd este maga is arról beszélt, megggondolandó, hogy egy ilyen méltatlan szizuáció kialakulása után elfogadjon egy ilyen felkérést. Miért pont rá gondolt az Ügyvédkör, és mit gondolnak az elmőlt napok fordulatairól? Erről beszélgettünk Horváth Lóránttal, az Ügyvédkör elnökével.
— Hogyan és mekkora támogatottsággal jelölték Bárándy Pétert?
— Az Ügyvédkör elnöksége tárgyalta meg a kérdést. Már korábban számítottunk arra, hogy a köztársasági elnöki pozíció rövidesen megüresedik, és ennek függvényében jelöltük Bárándy Pétert. Az Ügyvédkörnek jelenleg 350-370 tagja van, a jelentkezés folyamatos. Az öttagú elnökség döntött, majd a tagsággal is ismertettük a javaslatot.
— Mennyire volt megosztó a jelölés a tagság körében?
— A jelölés nem okozott különösebb fennakadást, mivel a tagság Bárándy Péter elnökségi tagságát is egyértelműen elfogadta, ő ugyanis az Ügyvédkör elnökségi tagja. Negatív véleményt ezzel kapcsolatban nem hallottunk.
— Miért gondolják, hogy egy átmeneti időszakban Bárándy Péter tudná a leghasznosabban betölteni a köztársasági elnöki tisztséget?
— A társadalomban általában egy viszonylag egyszerű kép él arról, hogy milyennek kell lenni egy köztársasági elnöknek. Ez a kép azért él, mert Sólyom László óta gyakorlatilag nem láttunk érdemben működő köztársasági elnököt. Nem láttuk, hogy valaki visszaküldött volna fajsúlyos törvényeket az Alkotmánybíróságra, vagy megfontolásra a parlamentnek.
Ez egy sokkal összetettebb közjogi funkció, mint amit a társadalom tapasztalt eddig. Mivel egy átmeneti korszakban élünk, a jogrendszerünket teljes egészében újjá kell építeni, és az egész alkotmányozási folyamatot le kell folytatni. Ebben különösen jelentős szerepe van az új köztársasági elnöknek.
— Fontos tehát az ellensúly szerepe, hogy az elnök képes legyen szembemenni a törvényhozói akarattal, és meg is tudja indokolni, miért teszi, Bárándy Péter erre alkalmas?
— Határozott álláspontunk, hogy Bárándy Péter talán a legalkalmasabb. Nem csak ügyvédként vagy igazságügyi miniszterként, hanem a magyar jogásztársadalom meghatározó alakjaként is mindig a jogállamiság, az alkotmányosság és a független igazságszolgáltatás mellett érvelt. Az én tapasztalatom az, hogy az elmúlt 16 évben ennek nagyon intenzíven hangot is adott.
— Bárándy Péter elfogadná a jelölést, ha komolyra fordulna?
— A mi jelölésünket egyértelműen elfogadta. Előzetesen megküldtük neki a jelölés szövegét, ami kiment a sajtóba, és megtisztelőnek tartotta. Nem számítottunk rá, hogy ezt nem fogja megelőzni egy társadalmi vita. A miniszterelnök felhívása arra vonatkozott, hogy civil szervezetek, magánszemélyek és mindenki, aki meg akar szólalni, állíthat jelöltet. Ehhez képest pár óra alatt lezajlott minden. Kijöttek a különböző vélemények a sajtóban, ezt követően a mi jelölésünk, majd erre szinte azonnal érkezett Magyar Pétertől egy viszonylag kizárólagos megjelölése annak, hogy ki lesz a köztársasági elnök. Kicsit meglepődtünk ezen.
— Miután ez így történt, sokan, köztük Polgár Judit jelölői körül is többen értetlenségüknek adtak hangot a folyamat expressz sebességével kapcsolatban, Polgár Judit nem is vállalta a felkérést. Politikai hiba történt?
— Nem tudom, én nem vagyok politikus, és nem is akarok ebben állást foglalni. A mi határozott álláspontunk az, hogy a magyar jogrendszer szempontjából ma létkérdés a jogi szakértelem, a tudás és az értékrendi elkötelezettség. A leghelyesebb döntés egy ilyen átmeneti időszakban az, ha egy hozzáértő jogászember látja el ezt a pozíciót. Ha békeidő van, és nem ilyen „háborús helyzet” a jogrendszer tekintetében, akkor szinte azt mondom, egy helyes értékrend már elegendő.
— Bár a versengés újból kinyílt, de korábban Magyar Péter azt is mondta, nem tud elképzelni olyan jelöltet, akinek bármilyen kötődése van az előző kormányzatokhoz, akár a kormányoldalhoz, akár az ő megfogalmazásában az „óellenzékhez”.
— Ezek politikai állásfogalások. Magyar Péter kijelentése egyértelműen politikai célzatú, ezt én nem tudom kommentálni. Én jogászként azt vizsgálom, ki az, aki ezt a feladatot most teljes mértékben el tudja látni. Nem állítom azt sem, hogy Polgár Judit ne tudta volna ellátni, fogalmam sincs, hogy alkalmas lehetett-e rá vagy sem.
— Szükséges egyáltalán az a fajta jogi tapasztalat, amivel Bárándy Péter rendelkezik, vagy erre való az elnöki apparátus?
— Az apparátus elő tud készíteni döntéseket, állásfoglalásokat tud letenni a köztársasági elnök asztalára, de a végső döntést neki kell meghoznia.
Hiába volt Sulyok Tamás mellett megfelelő apparátus, ő sem tudta meghozni a megfelelő döntéseket. Hogy ennek mi volt az oka, politikai befolyás, vagy egyszerűen az, hogy nem érezte, nem érzékelte, hogy neki ellent kellene mondania, azt nem tudom megmondani. De azt gondolom, most ebben a helyzetben egy értő jogásznak a jelenléte elkerülhetetlen.
— Tehát ebben a különleges, alkotmányozási helyzetben felértékelődik, hogy maga a tisztségviselő is értse, miről van szó, és ne csak az apparátus súgjon neki?
— Biztos sok mindent meg tud tanulni egy laikus is, de ne felejtsük el, hogy itt sokkal nagyobb a felelőssége és a jelentősége annak, hogy milyen döntéseket fog hozni. Egy ilyen kijelölés azt is hordozza magában, hogy a jelölő maga is felelősséget vállal a jelöltjéért. Ha a jelölt hibázik, akár eljárásjogi, akár értékrendi hibát vét, vagy nem érti a folyamat működését, illeszkedését az alkotmányfejlődésbe, ami lássuk be, egy tudomány, akkor nagyon sok hibát lehet elkövetni. És ezért valamilyen szinten a jelölő is felelős lesz.
— Próbálnak még más erőket mozgósítani Bárándy Péter mellett, vagy a jelöléssel az önök szerepe lezárult?
— Az Ügyvédkör nem folytat lobbitevékenységet, tehát ilyen irányba nem is gondolkozunk. Nem fogunk megkeresni országgyűlési képviselőket vagy további lépéseket tenni. A miniszterelnök felhívására teljesen jóhiszeműen tettük meg a jelölést. Semmiképpen nem szállunk bele egy ilyen folyamatba. Elképzelhető, hogy ha majd egyszer közvetlen elnökválasztás lesz, egészen más pozíciót fogunk felvenni. Most a legnagyobb, a kormányzati frakció fog jelölni és elfogadni, és az ő döntésüket fogjuk mi is elfogadni.
— Az ellenzék szerint mivel Sulyok Tamást egy alaptörvény-módosítással mozdították el, a következő elnök nem lesz legitim, és a döntései visszavonhatók. Osztja ezt az álláspontot?
— Én azt gondolom, hogy ez egy politikai szólam. Önmagában az alaptörvény-módosítás, ami kimondta a tisztség megszűnését, nem jogellenes. Nem egy elegáns megoldás, ebben egyetérthetünk, de semmiképpen nem nevezhető jogellenesnek. Az új köztársasági elnök megválasztása is illeszkedni fog ebbe a folyamatba, tehát semmiképpen nem lesz illegitim, és a döntései ugyanúgy hatályossá válnak, mint a korábbi köztársasági elnököké.
— A Fidesz-frakció az Alkotmánybírósághoz fordult normakontrollért. Milyen lehetőségei vannak a testületnek egy már hatályba lépett alaptörvény-módosítással szemben?
— Minden további nélkül van lehetőségük. A kérdés, hogy milyen típusú normakontrollra gondoltak. Feltételezem, hogy ez egy alkotmányjogi panasz, ahol az alkotmányellenességet fogja vizsgálni az Alkotmánybíróság, de önmagában ez nem fog célt elérni.
— Ráadásul lehetséges, hogy egy csonka testület vizsgálja majd a panaszt, hiszen több alkotmánybírónak, köztük az elnöknek is, megszűnik a megbízatása.
— Így van, ez a csonka testület fogja vizsgálni.
— Ez a testület határozatképes marad?
— Ha páratlan számú a tagsága, akkor a testület határozatképes marad. De én azt gondolom, hogy nagyon rövid időn belül fognak jelölni új alkotmánybírákat, meg is fogják őket választani, és akkor feláll a teljes testület.
