prcikk: Ki volt a focista, akit a halála miatt ismert meg szinte az egész világ? | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

Ki volt a focista, akit a halála miatt ismert meg szinte az egész világ?

Emiliano Sala tragédiája rengeteg embert megrázott. Olyanok is gyászolják, akik csak akkor hallották először a nevét, amikor eltűnt. De ki volt valójában?


"Az utolsó csáó."

Ezt írta Emiliano Sala közösségi oldalain ahhoz a képhez, amely róla és csapattársairól készült. Ez volt az utolsó látogatása a Nantes-nál, hiszen még aznap este útnak indult Cardiffba, az új csapatához, ahová klubrekordot jelentő összegért igazolt el. Akkor még senki sem gondolta, hogy ez nem csak a csapattól és a társaktól való búcsúzást jelentette...

De hogy jutott el a feltörekvő, ám későn érő focista odáig, hogy felszállhasson arra a magánrepülőre, ami végül nem a Cardiff City-hez, hanem a halálba vitte? Ki volt Emiliano Sala, mielőtt a szomorú tragédiája előtt az egész világ megismerte volna a nevét?

Emiliano Sala 1990. október 31-én született a Cululú nevű faluban, Argentínában. Már kiskorában rajongott a fociért: az egyik legnagyobb argentin klubnak, a Club Atlético Independiente-nek szurkolt, kedvenc játékosa pedig az argentin csatár Gabriel Batistuta volt, akinek igyekezett minden trükkjét ellesni.

Meg is volt a tehetsége ahhoz, hogy egy kiemelkedő futballistává váljon. A San Martín de Progreso csapatban kezdte pályafutását, de 15 éves korától már a Club Proyecto Crecer nevű akadémiánál játszott, amely olyan fiatalokkal foglalkozik, akiknek esélyük lehet Európába szerződni. A klub kapcsolatban állt a spanyol RCD Mallorca és a francia FC Girondins de Bordeaux csapatokkal, ahol figyelemmel kísérték az ifjú argentin tehetségeket. Először a portugál FC Crato-ban kapott lehetőséget, miután a klub egyik szintén argentin játékosa beajánlotta őt a csapatba, ez azonban csak az ugródeszka volt az európai karrierhez.

Csupán egy meccset játszott Portugáliában, azon is két gólt lőtt. Hirtelen távozott a csapattól; azt mondta, vissza kell mennie a szülőhazájába, mert a barátnője bajban van.

Nem sokkal később azonban ismét Európa felé vette az irányt. A Bordeaux ugyanis felfigyelt Salára, akit alig 20 évesen le is igazolt a 2010-2011-es szezonban. A francia városban egy új családra lelt a klub U16-os csapatát vezető Marcelo Vada otthonában: az edzővel és a fiával, Valentinnel lakott együtt, akik onnan származtak, mint Sala, a fiú pedig szintén a Proyecto Crecer akadémián nevelkedett. Valentinnel szoros kapcsolatot ápoltak, olyan volt Sala számára, mintha az öccse lenne. Amikor a focista eltűnt, Twitteren azt üzente: "Gyere haza, bátyám! Kérlek gyere vissza!"

AmigoMio#fratello#calme#bonneSoire ✌️?

1,077 Likes, 20 Comments - Emiliano Sala (@emilianosala9) on Instagram: "AmigoMio#fratello#calme#bonneSoire ✌️?"

A Bordeaux-nál sokáig nem kapott játéklehetőséget, ami frusztrálta Salát. Menedzsere próbálta beajánlani más, főleg olasz csapatoknak, de sehol nem kellett, ezért kénytelen volt a kispadon várni. Végül 2012 februárjában (napra pontosan 7 évvel ezelőtt) debütált az első csapatban csereként a Lyon elleni 3-1-re elvesztett kupameccsen. Ezután azonban nem tudta megvetni a lábát a csapatban (csak 11 mérkőzésen léphetett pályára) ezért a Bordeaux rutinszerzés céljából kölcsönadta. Sala megfordult több francia alacsonyabb osztályú csapatban is. Elsőként az Orléans igazolta le, miután Oliver Frappoli vezetőedző már egy évvel korábban kiszúrta magának, és végül nagyon elégedett volt az argentin csatár teljesítményével.

"Ő a legjobb játékos a csapatban, nem is kérdés" - jellemezte Salát, aki 37 meccsen 19 gólt szerzett.

2013-ban a másodosztályú Niortais színeiben játszott, ahol főleg a 2013-2014-es szezon második felében villantotta meg tehetségét: az utolsó 12 meccsén 11 gólt szerzett, ebből hármat a Stade Lavallois elleni 4-2-es győzelemkor - ez volt karrierje első mesterhármasa. Végül 20 góllal zárta a szezonját a csapatnál, a 18 bajnokságban szerzett találata pedig klubrekordot jelentett. Ekkor kezdték el igazán értékelni a csatár teljesítményét: "a helyi Carlos Tevezként" emlegették a nevét. Pedig edzője szerint a technikai tudása alapján átlagos focista volt, de minden más képessége megvolt ahhoz, hogy nagy játékos legyen belőle.

"Nagylelkű srác volt, a pályán pedig egy pillanatra sem adta fel. Tudta, hogy még van hová fejlődnie, különösen a technikáján kellett javítani, ezért pedig mindent meg is tett"

- mondta róla Pascal Gastieu, aki úgy vélte, hogy Sala később fog beérni, mint egy átlagos labdarúgó. Úgy is tűnt, hogy igaza van, hiszen az argentin csatárt még 23 évesen is csak "ígéretes tehetségnek" tartották, aki bár még mindig a Bordeaux játékosa volt, továbbra sem számítottak rá az első csapatban, és más kluboknál szerepelt kölcsönben.

A Niortais után a Caenhez került, ahol látványos fejlődésnek indult a teljesítménye. A 2014-2015-ös szezonban 13 bajnoki mérkőzésen 5 gólt szerzett, a PSG elleni 2-2-es döntetlen meccsen is betalált. Ekkor figyelt fel rá a Nantes, amely 1 millió euróért rögtön ötéves szerződést kötött a csatárral 2015 nyarán.

Sala karrierje ekkor kezdett igazán beindulni, még ha az első szezonja a "kanáriaknál" elég felejthető is volt. Csupán hat gólt szerzett, de ezzel is ő lett a legeredményesebb játékos a csapatában, és egyike a legjobbaknak a francia első osztályban. Sőt, a Premier League-ben szereplő Wolverhampton már ekkor leigazolta volna, a klub elnöke azonban nem fogadta el a négymillió eurós ajánlatot Saláért.

"Még nem hagytam nyomot Nantes-ban. Ha elhagyom a csapatot, csak azután szeretném, hogy ezt megtettem. Azt akarom, hogy szép emléket hagyjak hátra"

- mondta akkor a focista.

A csatár tudta, hogy még fejlődnie kell, hogy bizonyíthasson a klub vezetőségének. Egyre hatékonyabban játszott, 185 centiméteres magasságának és az eredményes fejeléseinek köszönhetően a védők réme lett. A következő két szezonjában már 12-12 gólt jegyzett, duplaannyit, mint a debütáló évében, és zsinórban már háromszor lett a legtöbb gólt rúgott játékos a klubjában.

Vamosqvamos#bondimanche ⚽️?

2,999 Likes, 19 Comments - Emiliano Sala (@emilianosala9) on Instagram: "Vamosqvamos#bondimanche ⚽️?"

Sikerében az is nagy szerepett játszott, hogy Claudio Ranieri irányította akkor a Nantes-t, amely korábban angol bajnoki címet nyert a Leicester City-vel. Sala kedvelte az edzőt, aki szerinte "nagyszerű tapasztalatokat, nyugalmat és olasz stílust hozott a csapatba". Ranieri szintén elismert szavakkal beszélt a játékosáról:

"Mindenki láthatja, hogy minden egyes labdáért megküzd, és erre motiválja a csapattársait is. Ő egy jó példa mindenki számára"

- mondta Sala utolsó Nantes-ban töltött szezonja előtt.

A 2018-2019-es idényt azonban új edzővel kezdte a francia klub, Miguel Cardoso pedig inkább Kalifa Coulibaly-t játszatta Sala helyett, aki így gyakran kiesett a kezdő tizenegyből. Cardoso viszont hamar repült a csapattól a gyenge eredmények miatt. Vahid Halilhodžić került a helyére, aki szerette volna újra a támadósorban látni Salát, akinek az önbizalma kissé megcsappant a kevés játéklehetőség miatt.

"Ő egy érzelmes fiatalember, akinek szüksége van arra, hogy bízzon magában. Az volt a cél, hogy segítsek neki ebben. Csak ezután beszélhettünk egymással úgy, mint csatár a csatárral"

- mondta Halilhodžić, aki korábban szintén középcsatár volt a Nantes-nál.

Amikor az új tréner először irányított a Touluse elleni meccsen, Sala egy mesterhármassal hálálta meg a bizalmat, amivel hozzájárult a 4-0-ás hazai győzelemhez is. Ezzel ő lett az első Nantes-játékos 2006 óta, aki egy bajnokin három gólt szerzett. Október végén meg is választották a Ligue 1 Hónap Játékosának.

2018 végére Sala a francia elsőosztály egyik legjobb és leggólerősebb csatárának számított. 16 meccsen 12 gólt szerzett, pontosan annyit, mint a Paris Saint-Germain ifjú sztárfocistája, Kylian Mbappé. A góllövőlistán pedig a harmadik helyen állt, megelőzve a szintén PSG-játékos Neymart. A teljes Ligue 1-es szereplése alatt is csak Edinson Cavani és Nicolas Pepe múlta felül az előbb említett két sztártámadón kívül.

Utolsó gólját a decemberi, Marseille elleni 3-2-es győztes meccsen lőtte, utoljára pedig január 16-án, a Nimes ellen lépett pályára csereként a Nantes színeiben. Akkor már tudni lehetett, hogy a csatár Angliába igazol, de mivel sok társa sérült volt, még számíthatott rá az edző. Az angol elsőosztályban játszó Cardiff City szerződtette 17 millió euróért, miután a Nantes elfogadta az ajánlatot.

Pedig a Nantes szurkoló egész januárban reménykedtek abban, hogy a sztárcsatáruk mégsem távozik. Sala ugyanis nemcsak eredményes focista, de közkedvelt ember is volt mind a játékostársai, mind a rajongók körében.

"Egy udvarias, kedves és imádnivaló srác volt, akit mindenki szeretett... Nagyon nagy megtiszteltetés volt, hogy ismerhettem a pályán és azon kívül"

- mondta Waldemar Kita, a Nantes elnöke.

Bár játék közben egy igazi harcos volt, Sala a pályán kívül csendes életet élt. Szeretett olvasni, főleg a krimi könyveket vette szívesen a kezébe.

Gyakori látvány volt Nantes-ban, hogy reggelente a teraszon ült egy asztalnál, kávézás közben pedig olvasott, miközben a lábaihoz dörgölőzött szeretett labradorja, Nala. Csapattársai szerint azonban az se fordulhatott elő soha, hogy Sala ne vitt volna magával egy könyvet, ha idegenbeli meccsre utaztak.

Nada como ir juntos a la par#??

9,475 Likes, 343 Comments - Emiliano Sala (@emilianosala9) on Instagram: "Nada como ir juntos a la par#??"

Amanecí con ganas de pegar el grito, Parpadeando con rostro poco amigable Aguantando moretones de insolentes Brindándome de lleno a la libertad Abrazado a la ilusión que me condena Que me condena ??

2,581 Likes, 49 Comments - Emiliano Sala (@emilianosala9) on Instagram: "Amanecí con ganas de pegar el grito, Parpadeando con rostro poco amigable Aguantando moretones de..."

A zenét is szerette, sőt gitározni is tudott, de inkább csak otthon játszott rajta. Gyakran viccelődött a mindennapi életében és az öltözőben is, amikor pedig nem játszott, mindig nagyon szorgalmasan edzett.

Nem csoda, hogy a kemény munka meghozta a gyümölcsét: Emiliano Salából mostanra egy olyan játékos lett, aki előtt szép jövő állt. Miután a Nantes jelenlegi edzője újra "helyrepofozta" az önbizalmát, szinte szárnyalt. Bár a technikája még mindig nem volt tökéletes, de parádésan mozgott a levegőben, jól időzített, és kivételesen tehetséges volt fejelésben, magas termetének is köszönhetően. A BBC az angol válogatott Jamie Vardy-hoz hasonlította Salát, akit olyan játékosként jellemeztek, aki szeret széles terepen játszani és egy olyan csapat tagja lenni, ami erős ellentámadásra képes. A médiában pedig egy magas és erős csatárként emlegették, aki jó érzékkel fejezett be egy támadást.

A Cardiff City-nek pedig pont egy ilyen játékosra volt szüksége.

"Kedvelem őt, tetszik, hogy ilyen szorgalmas. Nem fogja rögtön berúgni az ajtót, de szükségünk van rá. Olyan játékosokat keresünk, akik beleillenek a csapatunkba. Ő sokat dolgozik, a lelkét is kifocizza a csapatért, és bár nem mindig játszik látványosan, de ő tipikusan az a típus, amire minden edző vágyik"

- nyilatkozta róla a Cardiff trénere, Neil Warnock, miután létrejött a transzfer. Azt is elmondta, hogy Sala azt ígérte neki: "Lőni fogom neked a gólokat.", mire az edző azt mondta: "Tudom."

Emiliano Sala on Twitter

There is a new Sala in town @premierleague ? Very happy to sign here @cardiffcityfc !! I know the challenge is big but together we will make it ? Impatient to discover the league & the team #BlueBirds

Természetesen Sala is boldog volt, hogy az egyik elsőosztályú angol csapatba szerződhet. A bemutatásakor szép szavakkal illette a klubot.

"Nagyon boldog vagyok, hogy itt lehetek. Nagy megtiszteltetés, és már alig várom, hogy elkezdjük az edzéseket, találkozzak az új csapattársaimmal, és nekiláthassak a munkának. Azért jöttem ide, hogy dolgozzak és segítsem a társaimat és a klubot is. Alig várom, hogy megmutathassam, mit tudok"

- mondta a csapat hivatalos oldalának.

Sala édesapja, Horacio szerint is hatalmas lépés volt fia karrierjében ez az igazolás, hiszen egész életében keményen küzdött. Egy korábbi játékostárs, Felipe Saad, akivel Sala még a Caennél játszott együtt, szintén azt nyilatkozta, hogy a 28 éves csatár nagyon megdolgozott a sikeréért.

"Egy szeretnivaló, nagylelkű srác volt, aki mindig hitt abban, hogy a foci csapatjáték. A Cardiffhoz való igazolás végre meghozta volna számára azt a figyelmet és elismerést, amit érdemelt, még ha később is, mint remélte. Annyira megérdemelte, hogy felfigyeljenek a tehetségére."

Derby week end ?? vamos @fcnantes ?

8,138 Likes, 52 Comments - Emiliano Sala (@emilianosala9) on Instagram: "Derby week end ?? vamos @fcnantes ?"

Bár Sala boldog volt, hogy hosszú idő után Franciaországon kívül is megmutathatja tudását, mégis szomorúan, könnyes szemmel búcsúzott el a Nantes-tól. Január 21-én találkozott utoljára csapattársaival, akikkel mindig jó viszonyt ápolt. A róluk készült közös fotó volt az utolsó poszt, amit Sala közzétett a közösségi oldalain.

"Egy utolsó csáó" - írta a képhez. Akkor még senki sem gondolta, hogy ez nem csak a csapattól és a társaktól való búcsúzást jelentette.

Még aznap este elindult Cardiffba, mert másnap lett volna az első edzése új csapatával, de már soha nem érkezett meg oda. A magánrepülő, amin utazott eltűnt a La Manche csatorna felett. Utoljára egy barátjával beszélt a gépen, akinek azt írta, hogy olyan, mintha a gép darabokra akarna esni, és nagyon fél. Azzal köszönt el, hogy ha másfél óra múlva nem érkezik róla hír, induljanak a keresésére.

Napokig keresték a Piper Malibu típusú kisrepülőt, mindhiába. Miután leállították a keresést, több ismert focista is pénzt ajánlott fel a kutatás folytatására, amit végül egy privát keresőcsapat végzett ezután. A repülő törzsét végül vasárnap a Guernsey szigettől északra találták meg, 67 méteres mélységben a tenger fenekén. Amikor már egy holttest is előkerült a nagyjából egybenmaradt géproncsban, már tudni lehetett, hogy nagy valószínűség szerint sem a focista, sem a repülőt vezető pilóta, az 59 éves David Ibbotson sem élte túl a zuhanást.

Emiliano Sala halálát február 8-án erősítette meg a halottkém, miután azonosították a gépről elsőként előkerült holttestet. Az argentin focistát nemcsak a családja, barátai, egykori csapattársai, a Nantes és a Cardiff szurkolói, de szinte az egész világ gyászolja - noha sokan, csak a tragédia miatt ismerték meg a nevét.

A Cardiff City első, végül új játékosuk nélkül lejátszott meccsén így búcsúztak a hazai szurkolók Emiliano Salától:

"Soha nem láttunk játszani, soha nem láttunk gólt szerezni, de Emiliano, csodálatos Kékmadarunk, örökre szeretni fogunk."

Az FC Nantes pénteken bejelentette, hogy visszavonultatja a 9-es mezszámot, amit Emiliano Sala viselt a csapatnál töltött idő alatt. A klub azzal indokolta a döntést, hogy Sala örökké a klub legendái közé fog tartozni, hiszen nyomott hagyott a történelmükben.

FC Nantes

Parce qu'Emiliano Sala fera à jamais partie des légendes qui ont écrit la grande histoire du FC Nantes, le numéro 9⃣ qu'il a porté est retiré. #RIPSala

Források: Sky Sports, BBC, Wikipédia, The Guardian, Mirror


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Megnevezte az Információs Hivatal volt főigazgató-helyettese, hogy kik állhatnak a Tisza Párt elleni titkosszolgálati akció mögött
Telkes András szerint egészen bizonyosnak tűnik, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal volt a „karmester” az egész történetben, és mindent előre tudtak. Szerinte a politikai ellenzék megfigyelése azt jelzi, hogy a hatalom megrendeléseit teljesítik.


Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató-helyettese a HVG-nek adott interjúban teljesen életszerűnek nevezte azt, amit Szabó Bence, a Nemzeti Nyomozóiroda (NNI) volt főnyomozója a Tisza Párt elleni titkosszolgálati akciókról mondott.

A volt hírszerző szerint egészen bizonyosnak tűnik, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) volt a „karmester” az egész történetben, és mindent előre tudtak. Ezt szerinte az is bizonyítja, hogy az AH főigazgatójának levele, amelyben hosszabb ideje tartó nyomozásról írt, lényegében lebuktatta a szolgálatot.

„Én nem tudom, mit lehet évekig nyomozni egy most 19 éves fiú után. Egy ilyen levelet egy felkészült elemző bármelyik szolgálatnál megír fél óra alatt” – fogalmazott Telkes, aki szerint a levél egy „nagy halom üres állítás, ami semmivel sincs alátámasztva”.

Szerinte egyetlen titkosszolgálat sem kezdene magától egy ilyen akcióba.

„Nincs olyan szolgálat, amely önmagától egy ilyen akcióba belekezdene, ilyet csak politikai utasításra indítanak el”

– jelentette ki. Úgy véli, ez azért lehetséges ma Magyarországon, mert a szolgálatok már nem nemzetbiztonsági, hanem állambiztonsági jelleggel működnek, amelyeket mindig a politika irányít. Ezzel szemben egy nemzetbiztonsági szolgálatot hagynak önállóan tevékenykedni, mert feltételezik róla, hogy képes felmérni a kockázatokat.

„Ebben az esetben is azért gondolom, hogy ezek állambiztonsági jellegű szolgálatok, mert egy demokráciában a politikai ellenzék nem lehet tárgya a titkosszolgálatok munkájának”

– mondta. Hozzátette, a titkosszolgálat akkor avatkozik be, amikor a rendszer már nem demokrácia, és a kormány egyenlőségjelet tesz az ellenzék és az ellenség közé.

„A magyar szolgálatok elsőszámú célpontja a hazai ellenzék lett”

– állítja a volt főigazgató-helyettes, aki szerint az akció a nemzetbiztonsági törvény lábbal tiprása.

Telkes András egyértelmű parancsnoki láncot feltételez az ügy mögött, szerinte egy ilyen akcióról a legfelső szinten is tudniuk kell.

Úgy gondolja, az ügyben érintett lehet a miniszterelnök, Rogán Antal miniszter, Bíró Marcell nemzetbiztonsági főtanácsadó, Farkas Örs államtitkár, valamint a szolgálatok vezetői.

A volt hírszerző szerint bár a titkosszolgálati és rendőrségi állomány döntő többsége az esküjéhez hű, és nem venne részt ilyesmiben, a parancsuralmi rendszerből nehéz kilépni. Úgy véli, valószínűleg kiválogattak egy lojális munkatársi csoportot a feladatra, akiknél nem kellett tartani kiszivárogtatástól. Felvetette, hogy az akciót fedőcégek vagy „baráti” biztonságtechnikai cégek bevonásával is végezhették.

„Az egész emlékeztet engem arra, ahogy az orosz szolgálatok – az SZVR, a GRU és az FSZB – használják a hackercsoportokat”

– tette hozzá, párhuzamot vonva az orosz módszerekkel, ahol bűnözői csoportokat is bevonnak a műveletekbe.

Az akció lebukását Telkes a dilettantizmusnak és a koordináció hiányának tulajdonítja. Úgy látja, a végrehajtók „egymásra futottak”, és nem volt megfelelő jogi felkészültség sem. A gyermekpornó vádját például semmivel nem alapozták meg, miközben szerinte léteznek olyan szoftverek, amelyekkel könnyedén elhelyezhettek volna ilyen tartalmakat a célpontok gépére.

„A dilettantizmus végigkísérte az egész folyamatot, állandóan keresték a megfelelő gyanúsításokat és azután azokhoz próbálták az »bizonyítékokat« összelapátolni”

– fogalmazott.

A „Henry” néven futó ügynököt szerinte ugyanaz a „hatalmi arrogancia” jellemezte, mint a Fideszt, és a beszervezés minden szakmai szabályát megszegték. Nem térképezték fel a célpont személyiségét, és a bratyizás is hiba volt. „Az ügynökkel nem lehet bratyizni” – szögezte le. A legsúlyosabb hibának mégis azt tartja, hogy Henry kulcsfontosságú információkat fecsegett ki a még nem megbízhatónak tartott célpontnak.

Az ukránkém-vádat bizonyítani hivatott videóval kapcsolatban Telkes azt mondta, „folyik a szerecsenmosdatás”, és megpróbálják elsikálni a szolgálatok saját szerepét. Szerinte ha az AH valóban külföldi kémtevékenységet észlelt volna, kötelessége lett volna értesíteni a Tisza Pártot.

„Az igazán gusztustalan azonban a 19 éves Gundalf kihallgatása”

– mondta, hozzátéve, hogy az AH-nak nincs rendőrségi jogosítványa, így a fiatalembernek nem lett volna kötelező részt vennie a kihallgatáson, ahol hatalmas pszichés nyomás alá helyezték. A volt hírszerző szerint a videóból egyértelműen kiderül, hogy Gundalf nem ügynök, és a kihallgatás célja a „gyanakvás csírájának elültetése” volt. Hősiesnek nevezte Gundalf és társa, Buddha tettét, akik bizonyítékot akartak szerezni, de lehallgatták őket. „Micsoda stresszhelyzet lehetett, hogy nincs kihez fordulni, mert nincs olyan hatóság, amely meghallgatná és megvédené őket?” – tette fel a kérdést.

Telkes András szerint a kormányzat politikája a Tiszával szemben két szálon futott: egy titkos és egy nyilvános szálon. Utóbbi része volt az eszkaláció, amelynek során a szolgálatokkal írattak meg olyan jelentéseket, melyek szerint Ukrajna fenyegeti a magyar kritikus infrastruktúrát vagy finanszírozza a pártot.

Úgy látja, később az orosz szál is megjelent, amikor „minden bizonnyal orosz segítséggel” megvágtak egy nyilatkozatot, hogy az Orbán-család elleni fenyegetésként lehessen bemutatni. Ebbe a láncba illesztette az ukrán pénzszállítók elleni akciót is, ami szerinte több bűncselekmény gyanúját is felveti. „Ennek lett volna a következő logikus lépése az Orbán elleni merénylet” – vázolta fel a lehetséges eszkalációs láncot.

A volt hírszerző szerint sok jel utal arra, hogy az oroszok beavatkoznak a magyar választási kampányba, de nem gondolja, hogy ez szolgálat-szolgálat szintű együttműködés lenne. Inkább azokkal léphetnek kapcsolatba, akik a propagandát és a kampányt irányítják. Úgy véli, a nyugati szolgálatok azóta figyelik Szijjártó Péter és más, orosz kapcsolattal gyanúsított személyek telefonjait, amióta kiderült, hogy Magyarország Szlovákia belügyeibe avatkozott. „Most pedig megkezdődött a csepegtetés, és valószínűnek tartom, hogy még előkerülnek hasonló dokumentumok” – jósolta.

Az akcióban a gyermekprostitúciós részleg bevonását azzal magyarázta, hogy a lehallgatásból kiderült, Henry megbukott, és gyorsan kellett cselekedni. „Ezért kérték ész nélkül az NNI-t hogy intézkedjen, nem akarták, hogy az egész nyilvánosságra kerüljön” – mondta. A cél szerinte a számítógépek gyors megszerzése volt, hogy bejussanak a Tisza rendszereibe, de ez a titkosítás miatt nem sikerült.

A Tisza Világ applikáció feltörésével kapcsolatban is valószínűnek tartja az AH közreműködését.

Egy esetleges rendszerváltás esetén egy független bizottság felállítását javasolja a törvénytelenségek feltárására, és a szolgálatok megtisztítását. Bár szerinte a papíralapú bizonyítékokat megpróbálhatják megsemmisíteni, a többszörösen tárolt dokumentumok eltüntetésének kicsi az esélye.

Telkes úgy látja, Pintér Sándor belügyminiszter „a partvonalra van szorítva” az ügyben, és valószínűleg nem is tudott róla. Szerinte a miniszterben nem bíznak, ezért vonnak be inkább olyan szerveket, mint a TEK vagy a NAV.

A jövővel kapcsolatban úgy vélekedett, ha a Fidesz nyeri a választást, Pintér távozik, és az ország tovább halad a „belaruszi úton”. „Ha a Fidesz győz, az egyben azt is jelenti, hogy tovább haladunk a belaruszi úton: a Nyugat bizalmát nem lehet visszaállítani, nincs más, mint menni ezen az úton, ami a szolgálatok szempontjából azt jelenti, hogy végleg bebetonozódik ez az állambiztonsági jellegük.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Brutális elvonások, politikai alapon osztott pénzek: így nullázta le a Fidesz 16 év alatt a magyar önkormányzatokat
Gémesi György szerint egy polgármesternek minden év gyomorgörccsel indul, mert nem tudja, miből finanszírozza az év végét. A kormány ugyanis több pénzt vett el a településektől, mint feladatot. Az önkormányzatiságból nem sok maradt. Mérlegen az elmúlt 16 év.


Az 1989-es rendszerváltás egyik nagy vívmánya az önkormányzati rendszer megteremtése volt. Kezdetben az önkormányzatok több forrásból, és sokkal több jogkörrel igazgatták a helyi ügyeket, melyeket fokozatosan üresítettek ki az egymást követő kormányzatok. Az Orbán-korszak alatt mindez felgyorsult, az önkormányzatiságról a közéleti kérdésekben tájékozott embereknek jó eséllyel a forráshiány jut eszébe. Holott nem kellene, hogy így legyen, végsősoron ez az a terep, ahol nap mindannyian a mindennapjainkat éljük.

Mi történt a NER évei alatt ezzel a rendszerrel, és hogyan tovább. Korszakértékelő sorozatunkban Gémesi Györgyöt, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnökét kérdeztük, aki 1990 óta, vagyis 36 éve áll Gödöllő élén.

— Mi volt a helyzet az önkormányzatoknál 2010-ben, a startvonalon? Milyen problémákat kellett volna megoldani?

— Már akkor is súlyos alulfinanszírozottság volt. Volt néhány olyan feladat, ami állami feladat lett volna, de az önkormányzatok látták el, és a megvalósításához szükséges pénznek csak a fele érkezett meg. Tipikusan ilyen volt a közoktatás. De a települések nem azért akartak a közoktatástól megszabadulni, mert nem tudták ellátni a feladatot, hanem azért, mert az állam nem finanszírozta azt, és ez feszültséghez vezetett. Ettől függetlenül a teljes államosítás megtörtént. Sajnos a közoktatás területén az állam nem tudta költséghatékonyabban ellátni a feladatot, mint korábban az önkormányzatok, holott vagy ötvenmilliárd forinttal több pénzt fordított rá.

— Volt valamilyen ígéret vagy program a Fidesz részéről 2010-ben az önkormányzatokkal kapcsolatban?

— Ígéret volt bőven, egy jól működő önkormányzati rendszert ígértek. Ehhez képest

nagyon erőteljes centralizáció következett.

Pozitívum volt az adósságkonszolidáció, mert a települések a forráshiány miatt kényszerültek hitelfelvételre. De ezzel párhuzamosan az állam egyre több feladatot vont magához az oktatásban, az egészségügyben, a szociális területen, az okmányirodai ügyintézésben, a gépjárműügyekben és az építéshatóságban. Ez szűkítette az önkormányzatok mozgásterét, miközben nem járt jobb feladatellátással.

— A feladatok elvonásakor pénzt is vitt el az állam?

— Igen. A szakértők szerint összességében több pénzt vitt el, mint amennyit korábban ezekre a feladatokra költöttek. Ezt ma már nehéz pontosan utánkövetni, de legalább annyit elvitt, mint amennyit a rendszerre fordított.

— Úgy tudom, már a rendszerváltozás óta folyamatos tendencia volt, hogy az állami költségvetés egyre kevesebb pénzt hagyott az önkormányzatoknál. Ez a probléma tehát nem 2010-ben indult.

— Ez mindig kézenfekvő tartalék volt a költségvetés számára. Az MDF-kormány idején még 100 százalékos SZJA-visszatérítéssel indult a rendszer, később pedig a gépjárműadó és az iparűzési adó is saját bevételi forrást jelentett. Aztán fokozatosan kevesebb forrás maradt helyben. A Bokros-csomag komoly megszorítást hozott, majd 2009-ben a Bajnai-csomag is. Igaz, 1998 és 2002 között volt némi többletforrás, de az inkább a bérekben jelent meg.

A rendszer így fokozatosan kiüresedett: folyamatos elvonások voltak, miközben új feladatokat is kaptak az önkormányzatok, forrás nélkül.

— 2010 után újabb feladatok és pénzek kerültek ki a rendszerből. Mi maradt egyáltalán az önkormányzatiságból?

— Nem sok. Sok hivatal már nem önálló, 2000 fő alatt társulásokban látják el a hivatali munkát. Maradtak a köztisztviselők, az utak, járdák, vízelvezetés fenntartása mint alapfeladat, a szociális feladatok egy része, valamint a kulturális feladatok, amelyek viszont nagyon alulfinanszírozottak: az állam ezek költségének 10–15 százalékát sem adja oda. Emellett maradt az államigazgatási feladatok egy része is.

— Egy önkormányzat tehetőssége korábban nagyban függött az iparűzési adóbevételektől, ami nagy különbségeket okozott. Törekedett a rendszer valamiféle kiegyenlítésre, vagy a különbségek végig megmaradtak?

— A különbségek megmaradtak, de a szolidaritási hozzájárulás eredetileg azt a célt szolgálta, hogy a kis települések közszolgáltatásait és fejlesztését segítse. Ezzel önmagában nem volt baj, hiszen a nagyobb, adóerőképesebb településektől vonták el.

Csakhogy ez a hozzájárulás az eredeti 45–60 milliárdról 5-6 év alatt 400 milliárdra nőtt.

Ez elfogadhatatlanul magas, és már az erősebb gazdaságú településeket is megkopasztja. A fő probléma a mértéke.

— Létezik máshol a világon a szolidaritási hozzájáruláshoz hasonló konstrukció?

— Nem nagyon. A finanszírozási rendszerek eltérnek, de az ritka, hogy a településeket ilyen módon adóztatják. Egy bizonyos határig ez még védhető lenne. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége azt javasolja, hogy egységesen az iparűzési adó 15 százaléka legyen, ami nagyjából 200 milliárdra csökkentené a jelenlegi 400 milliárdot. Ez már kezelhetőbb volna. Viszont

ez a pénz nem jut vissza a megjelölt célokra.

Azt feltételezzük, hogy a 400 milliárdból csak 10–15 százalék jut el ténylegesen a településekhez, a többi a központi költségvetés bevétele lesz.

— Gyakorlatilag akkor ez nem is szolidaritási hozzájárulás, hanem egyfajta...

— ...extra adó, amit az állam elvesz, és nem a megjelölt célra fordít.

— Ez mióta van ez a rendszer?

— 2017 óta létezik. A COVID idején viszont megfelezték a kis- és középvállalkozások iparűzési adóját, ami sok településnél gyakorlatilag a bevételek megfelezését jelentette. Voltak települések, amelyek kompenzációt kaptak, mások nem. A megyei jogú városok extra támogatást kaptak, a többi település nem. Visszatérő probléma, hogy

nem átlátható, mely települések kapnak támogatást.

Például a Magyar Falu Program esetében is inkább a kormánypárti települések jártak jól.

— Nem normatív alapon történnek ezek a támogatások?

— Így van. A finanszírozásban vannak anomáliák, és ezek hátterében a politikai hovatartozás áll. Korábban is létezett ilyen „csókos pénzrendszer”, de a Fidesz megjelenésével ez sokkal durvább lett.

— Létezik olyan önkormányzati lobbi vagy érdekképviseleti erő, ami tárgyalásra tudja bírni a központi hatalmat?

— Van az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa, de ez inkább kirakatszervezet. Érdemi egyeztetés alig van, inkább csak tájékoztatást kapunk. A tényleges befolyásunk nagyon csekély.

— Mit lehet mégis tenni?

— Nem tüntethetünk és nem is sztrájkolhatunk, mert választott tisztségviselők vagyunk. Nyilatkozunk, konferenciákat rendezünk, szövetségeket kötünk, civil szervezetekkel és szakszervezetekkel együtt lépünk fel. Van némi mozgástér, de a hatékonysága csekély.

— Amikor egy polgármester nem kormánypárti, de a képviselő-testület többsége igen, több helyen a fideszes testület polgármesteri jogköröket von magához. Hogyan lehetséges ez?

— A jogszabály bizonyos hatáskörök elvonását lehetővé teszi, de nem mindent. Az aláírási jogot és a település képviseletét nem lehet elvenni. Mégis vannak olyan helyzetek, amikor a kisebbségben lévő polgármestert így korlátozni tudják. Ez nem jó, mert a polgármester a település legközvetlenebb legitimációval rendelkező szereplője.

— Időnként felröppennek hírek arról, hogy bizonyos kistelepülések önkormányzatiságát megszüntetnék. Az biztos, hogy ahol mindenki mindenkit közelről ismer, probléma lehet a személyeskedés és az önkényeskedés. Ez lehet a megoldás?

— Ez létező probléma. Kellene egy erősebb szabályozás, ami ezt korlátozza. Nem egyszerű kérdés az sem, hogy jó-e ez a nagyon tagolt, 3100-3200 településes rendszer, de ezt a hatékonyság szempontjából végig kell gondolni. A településszám kérdése a jövőre nézve nem egyszerű.

— Mi a helyzet azokkal a településekkel, melyek az átlagnál gyorsabban növekednek? Ennek szabályozására fogadtatta el a parlamenttel Navracsics Tibor az identitásvédelmi törvényt.

— Ilyen például a közép-magyarországi régió, a balatoni övezet egy része és Nyugat-Magyarország is, ahol sokan külföldön dolgoznak, de itthon élnek. A települések nem bírják ezt szolgáltatásokkal. Megszületett ugyan ez a bizonyos identitásvédelmi törvény, de az

ezt a problémát nem tudta kezelni, viszont arra alkalmas volt, hogy adott esetben egy kisebbséget ki lehessen rekeszteni adott településről.

Ez így elfogadhatatlan, ezt a törvényt másképp kell megcsinálni, ha egyáltalán kell. Ha már törvényt alkotunk, akkor a túlnépesedést kellene kezelni vele. Mert az emberek odaköltöznek, ahova akarnak, ez önmagában rendben van, csak a településeknek ehhez infrastruktúrát kellene tudniuk biztosítani.

— Közben az önkormányzatok is hozzájárultak a túlnépesedéshez, amikor belterületbe vontak ingatlanokat.

— A külterületi telek és a belterületi telek ára között óriási különbség van, ezzel lehetett játszani. Ennek a következménye az lett, hogy egyes agglomerációs településeken már nem lehet normálisan élni, mert túlnépesedtek. Építési övezeteket hoztak létre, beköltöztek az emberek, de közben például bölcsődét már nem tudnak építeni, és nyaranta van olyan település, ahol még ivóvízkorlátozás is előfordul. Ha helyben maradna az adó, és azt fejlesztésre lehetne fordítani utakra, járdákra, oktatásra, szociális szolgáltatásokra, akkor a települések sokkal könnyebben tudnák kezelni a hirtelen megnövekedett lakosságszámot.

— Ha a választások után változások lennének, mi az, amit mindenképpen meg kellene oldani, milyen rendszer lenne ideális?

— A Magyar Önkormányzatok Szövetségének van egy elfogadott anyaga, ezt elküldtük a választáson induló pártoknak. A véleményünk szerint új önkormányzati törvényre van szükség. Ez nem dobná ki a régi rendszer értékeit, de újraszabályozná a feladat- és forrásmegosztást a települések és a kormány között, rendezné a középszintet, a régiót, és

visszaadna bizonyos feladatokat, például a közoktatás egy részét, a gyámügyet vagy az építéshatóságot.

Emellett a finanszírozást is újra kell gondolni. Vannak akut teendők 2026-ra, mert sok település nem fogja kibírni az év végéig, utána pedig a következő 5–10–15 év önkormányzati irányait kell kijelölni. A szolidaritási adó maradhat, csak ne ekkora összegben. A megyei közgyűlésekre pedig továbbra is szükség van, mert vannak olyan feladatok, amelyeket regionálisan lehet ellátni. Persze beszélni kell a kistérségekről, a járások együttműködéséről, a polgármesterek együttműködéséről és az önkormányzati középszintről. Itt a megfelelő nagyságrendet kell megtalálni.

— Volt valami visszajelzés bármelyik párt részéről ezzel az anyaggal kapcsolatban?

— Még nem, csak most küldtük el.

— Volt ráció abban, hogy öt évre hosszabbították az önkormányzatok mandátumát, így általában nem egyszerre vannak az önkormányzati és a parlamenti választások?

— Az ötéves ciklus jobb, mert az önkormányzati szint más mező, mint a parlamenti. Több idő, több körültekintés, több előkészítés kell, és kell idő arra is, hogy valaki bele tudjon nőni a feladatba.

— Ha a ’90-es évek elején felvázolt rendszert vesszük alapul, abból mennyi maradt meg az önkormányzatiságból, és mennyi lenne az ideális?

— Ma már másról szól a világ, ezért újra kell gondolni a rendszert. Vannak alapok, amelyeket nem lehet megváltoztatni, de sok mindent igen. Alapkérdés például, hogy az önkormányzati vagyon az államé-e. Ma az Alaptörvény szerint az önkormányzati vagyon a nemzeti vagyon része. Pedig 1990-ben külön önkormányzati vagyon volt: a községháza a községé volt, a település saját vagyonaként gyarapodott. Ha viszont minden az államé, akkor elvész az ösztönzés, hogy a helyiek a sajátjukból is fejlesszék a települést.

— Miben reménykedik az elkövetkezendő két-három évben? Mit szeretne látni egy év múlva, és mit öt év múlva?

— Azt, hogy a települések biztonságban tudjanak működni, az odatelepített feladatokat el tudják látni, és meglegyen ehhez az állami forrás.

Ne gyomorgörccsel kezdje az évet egy polgármester azért, mert nem tudja, miből finanszírozza az év végét.

Ezek pedig ne politikai alapon dőljenek el, hanem normatív forrásokból. Emellett annyi bevételt kellene helyben hagyni, amiből fejlődni is lehet. A mostani rendszerben a szolidaritási adó mellett minden iparűzési adótöbbletet is elvesz az állam. Ez valójában kettős adóztatás.

Korszakértékelő sorozatunk eddigi részei:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter napi három órát alszik, azt sem tudja, mikor volt utoljára szabadnapos – videón a Tisza Párt vezetőjének egy napja
A Telex stábja egy teljes napon át követte a TISZA Párt alelnökének országjárását. A három megyét érintő körúton a politikus a választási esélyekről is beszélt még szombaton.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 01.



A Telex stábja két héttel a választás előtt egy teljes napot töltött Magyar Péterrel, végigkísérve országjárásának hat helyszínét három megyén keresztül. A nap hajnalban indult, és éjfél előtt ért véget.

A TISZA Párt elnöke elmondása szerint nem emlékszik, mikor volt utoljára szabadnapja. „Hát nem lesz már szünnap” – tette hozzá, jelezve, hogy a kampány hajrájában napi hat, hét, sőt akár nyolc-kilenc helyszínt is felkeresnek. A sűrű tempó megviseli, ezt maga is elismeri.

„Le vagyok amortizálódva, azt kell, hogy mondjam” – fogalmazott. A politikus azt is elárulja, hogy két hónapja tudott utoljára edzőterembe vagy futni menni.

Azt mesélte, hajnali kettőkkor feküdt le, de ötkor már fel is kelt. Ilyenkor szöveget ír, sajtót olvas, és néha már fél hétkor hívogatja a kollégáit.

A politikus még mindig maga kezeli a közösségi oldalait. Elmondása szerint a kormányoldalról már szinte mindenhonnan letiltották. „Egy év kellett nekik, hogy rájöjjenek, hogy amikor mindig odaszólok, akkor kiröhögik az oldalaikat több ezren” – mesélte, hozzátéve, hogy a miniszterelnök és a kormány hivatalos Facebook-oldala után nemrég az Instagram-oldalukról is letiltották.

A szombati nap első állomása Őrbottyán volt, ahol a helyi jelölt, Szimon Renáta nem kívánt nyilatkozni a stábnak. Magyar Péter ezzel kapcsolatban úgy reagált, hogy a jelöltjeik rengeteget nyilatkoztak már, de a párt kommunikációját a párt szervezi.

„Egyelőre még nem a sajtó szervezi a Tisza Pártnak a kommunikációját” – jelentette ki, majd hozzátette, hogy nem kellene a szabad sajtónak úgy tennie, mintha egy normálisan működő országban élnénk, ahol a médiafelületek 70 százalékát nem az állami propaganda tartja fenn. Ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy kormányra kerülésük esetén a megválasztott képviselők rendelkezésre fognak állni.

A nap folyamán robbant a hír, hogy a kormány nyilvánosságra hozott egy felvételt, amelyen a TISZA Párt egykori informatikusát hallgatják meg. Magyar Péter épp a kocsiban értesült a fejleményről.

„Pont maguk bizonyítják be, hogy mire használták a titkosszolgálatokat”

– reagált, felvetve a kérdést, ki oldotta fel a felvétel titkosítását, és hogyan kerülhetett az a kormány YouTube-csatornájára. Szerinte az ilyen anyagok kiszivárogtatása nevetségessé teszi a magyar titkosszolgálatokat.

A riport forgatása előtt három nappal jelent meg a Direkt36 interjúja Szabó Bencével, a Nemzeti Nyomozó Iroda egykori nyomozójával, aki arról beszélt, hogy a magyar titkosszolgálat próbálhatta meg bedönteni a TISZA Pártot. Magyar Péter ezt „game changernek”, fordulatot hozó pillanatnak nevezte.

Elmondása szerint több mint egy éve értesült a titkosszolgálati akcióról, de úgy döntöttek, kivárnak, és egy független igazságszolgáltatás és egy átvilágított nemzetbiztonság felállása után vizsgálják ki az ügyet. A fideszes vádra, hogy a pártjukban külföldi szolgálatoknak dolgozó emberek lehetnek, úgy reagált: „Minket nem a külföldi szolgálatok fenyegetnek, hanem a magyar szolgálatok jelenleg, akik pártutasításra járnak el.”

A kampány során Magyar többször is éles kritikával illette Orbán Viktort. A miniszterelnök győri kiabálásáról azt mondta: „ott látszott, hogy nála ott eltört valami.”

Szerinte a kormányfőt elzárták a valóságtól, és most szembesül azzal, hogy „már nagyon nincs vele az ország.”

A beszédeiben használt gúnynevekről, mint a „wannabe császár”, úgy vélekedett, hogy ezeket a politikai kommunikációban az emberek jobban megjegyzik, mint a milliárdos összegeket.

A nap során Gyálon, Tatabányán, Oroszlányban, Móron és Székesfehérváron is tartott lakossági fórumot, a helyszíneken támogatók és érdeklődők várták.

Magyar Péter a kampány érzelmi terhéről is beszélt. „Néha egyébként a bizalmat nehezebb elviselni lelkileg, mint az ordibálást, meg a gyűlöletet, mert az lepattan az emberről, de amikor egy ilyen nagy szeretetet, meg reményt érez az ember, az nagyon megható, és egyben megterhelő is” – mondta.

Amikor arról kérdezték, hogy vereség esetén beül-e majd a parlamentbe, magabiztosan válaszolt pártjai esélyeiről.

„Nem fog veszíteni a TISZA” – jelentette ki, hozzátéve, hogy szerinte a Fidesz „még csalással sem nagyon tud nyerni”, és lélekben már feladták a küzdelmet.

Úgy véli, a kormányváltás után az „iratmegsemmisítők még nagyobb kapacitásra kapcsolnak majd”.

A nap végén, Székesfehérváron Magyar megkérdezte a stábtól, hogy a miniszterelnökhöz is mennek-e egy hasonló egynapos forgatásra. A riporter elmondta, hogy keresték Orbán Viktor stábját, de visszautasították a kérésüket. „Sad story” – reagált Magyar Péter éjfél előtt nem sokkal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: Az elmúlt időszakban a legpontosabb méréseket produkáló két intézet tévedhet ekkorát?
A politikai elemző a 21 Kutatóközpont és a Medián legfrissebb felméréseire reagált Facebook-posztjában. A két intézet egyaránt a Tisza Párt erősödését és közel 20 százalékpontos, vagy azt meghaladó előnyét mérte a Fidesszel szemben.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 01.



Török Gábor a Facebookon reagált a 21 Kutatóközpont friss felmérésére. Mint írta, a kutatás tulajdonképpen ugyanazt mérte, mint pár napja a Medián: az elmúlt hetekben tovább erősödő Tiszát és közel 20 százalékpontos különbséget. A politikai elemző szerint az óriási kampányzaj, az állandó győzelmi jelentések és a kavargó hamisított eredmények közepette is érdemes realistának lenni.

Posztjában feltette a kérdést:

„De legyünk realisták: az elmúlt időszakban (a Medián évtizedek óta, a 21K a legutóbbi EP-választáson) a legpontosabb méréseket produkáló két intézet tévedhet ekkorát?”

Török Gábor szerint „ha ezeknek a kutatásoknak csak a fele igaz/pontos, akkor bizony már csupán a Tisza győzelmének a mértéke kérdéses”.

A 21 Kutatóközpont szerda reggel publikált felmérése a teljes mintában 12 százalékpontos Tisza-előnyt regisztrált. A Mi Hazánk 6 százalékon, a DK és az MKKP 1-1 százalékon áll.

A kutatóintézet március 25-én nyilvánosságra hozott adatai szerint nemcsak országosan, de több, korábban fideszesnek számító választókerületben is a Tisza Párt jelöltje vezet, például a bajai központú Bács 6-os körzetben 49–45, illetve 50–45 arányban. A kutatásuk rekordmagas, 83 százalékos részvételi hajlandóságot is jelzett, a Tisza-tábor különösen mobilizáltnak tűnik.

A Medián egy hete publikált kutatása alapján a TISZA növelni tudta az előnyét a februári méréshez képest, a teljes népesség körében 46 százalék, a pártot választani tudóknál 56, a biztos szavazó pártválasztók körében pedig 58 százalék az eredményük. A Fidesznél ezek a számok 30, 36, illetve 35 százalék, ami azt is jelenti, hogy csökkent a szavazóik száma.

A 21 Kutatóközpont friss felmérésére már Magyar Péter is reagált:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk