Friss felmérés: sokan úgy gondolják, a kormány el akarja hallgattatni a civileket az új törvénnyel
A Partizán megbízásából készített reprezentatív kutatás szerint a magyarok többsége úgy véli, hogy a kormány az új törvényjavaslattal a kritikus médiát és civil szervezeteket szeretné elhallgattatni. A válaszadók 52 százaléka gondolta így, míg 26 százalék szerint a cél az átláthatóság növelése és a külföldi befolyás megakadályozása, írta a Telex.
A 21 Kutatóközpont május 22. és 27. között végezte a kutatást telefonon, ezer fő megkérdezésével. A minta országosan reprezentatív volt, és a kisebb torzításokat életkor, iskolai végzettség és lakóhely alapján súlyozták. A felmérés hibahatára plusz-mínusz három százalék, de részminták esetén ez nagyobb is lehet.
amelyet Halász János fideszes országgyűlési képviselő nyújtott be május 14-én. A válaszadók 44 százaléka sokat, 33 százalék valamit hallott a javaslatról, 23 százalék pedig egyáltalán nem értesült róla. A leginkább tájékozott korcsoport a 18–29 éveseké volt: 50 százalékuk számolt be arról, hogy sokat hallott a törvénytervezetről.
A tájékozottság a végzettséggel is összefügg. Azok közül, akik sokat hallottak a javaslatról, 64 százalék felsőfokú végzettséggel, 48 százalék érettségivel, 34 százalék érettségi nélküli középfokú végzettséggel, 24 százalék pedig alapfokú végzettséggel rendelkezik. Azoknál, akik nem hallottak róla, mindössze 8 százalék felsőfokú végzettségű, 19 százalékuknak van érettségije, 32 százalékuknak középfokú végzettsége érettségi nélkül, 39 százalékuknak pedig alapfokú végzettsége van.
Területi megoszlás szerint a fővárosiak (63 százalék) és a megyei jogú városokban élők (55 százalék) tájékozottabbak a témában. A legnagyobb arányban a falvakban, községekben élők (30 százalék) számoltak be arról, hogy nem hallottak a törvényjavaslatról.
A válaszadók 46 százaléka teljesen, 9 százalék inkább nem ért egyet a törvényjavaslattal. Tíz százalék inkább egyetért, míg 17 százalék teljes mértékben támogatja azt. A Fidesz szavazói körében 49 százalék teljesen, 25 százalék inkább egyetértett a javaslattal, míg 2-2 százalék nem, vagy inkább nem értett egyet vele. A Tisza párt szimpatizánsainak 92 százaléka szerint a törvény célja az elhallgattatás, 86 százalékuk egyáltalán nem értett egyet a javaslattal, 10 százalékuk inkább nem értett egyet, és 1 százalékuk inkább egyetértett vele. Olyan válaszadó nem volt, aki teljes mértékben támogatta volna azt.
Ahogy már írtunk róla,
Az így listára került szervezetek nem gyűjthetnek adó 1 százalékot, és minden támogatóról teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kell kérniük, amely igazolja, hogy a pénz nem külföldről származik. Ez alól az uniós pályázati támogatások sem jelentenek kivételt.
A törvény kötelezővé tenné, hogy a listára került szervezetek vezető tisztségviselői, alapítói és ellenőrző testületi tagjai vagyonnyilatkozatot tegyenek, és kiemelt közszereplőként szerepeljenek. Ha felmerül a gyanú, hogy a szervezet külföldi támogatást fogadott el, akkor a pénzmosás elleni szerv a támogatás 25-szörösének megfelelő bírságot szabhat ki, amit 15 napon belül be kell fizetni. A bírságból származó összegek, valamint a megszűnt szervezetek vagyona a Nemzeti Együttműködési Alapba kerül. A hivatal helyszíni ellenőrzést is tarthat, amely során hozzáférhet iratokhoz, számítógépekhez, adathordozókhoz, és másolatokat is készíthet. A folyamat során kérheti a rendőrség segítségét is.
