SZEMPONT

"Életemben először érzem azt, hogy végre élek"

Éva és Ildikó ötvenévesen döntött úgy, hogy külföldön kezd új életet. Mindketten anyagilag és érzelmileg is kilátástalan helyzetből menekültek.

Az Abcúg cikke - szmo.hu
2017. június 27.

Milyen érzés ötvenhét évesen csupa fiatal lengyel lány között egy csirkeüzemben dolgozni, és három unokát csak Skype-ról ismerni?

Éva és Ildikó ötvenévesen döntött úgy, hogy külföldön kezd új életet. Mindketten anyagilag és érzelmileg is kilátástalan helyzetből menekültek. Egyikük sem utazott korábban szinte sehova, idegen nyelvet nem beszéltek, és bár néha saját maguk is megkérdőjelezték, vajon nem túl késő-e már nekivágni, mégis elindultak. Prókai Eszter cikke az Abcúgon.

Azt nem tudom, hogy a vége jó lesz vagy rossz, de az biztos hogy az oda vezető út minden percét élvezem, konditerembe, úszni járok, hegyeket mászok a csípőprotézisemmel, tervezgetem a jövőmet. Életemben először érzem azt, hogy végre élek.

– az 59 éves Nagy Éva szavai ezek, aki két évvel ezelőtt, egy válással és kilátástalannak tűnő anyagi helyzettel a háta mögött döntött úgy, hogy Izlandra költözik. Személyes vallomása arról, hogy milyen érzés volt a nyugdíjhoz közel teljesen új életet kezdeni és nekivágni egy idegen országnak, az idei Terézanyu pályázaton díjat is ért. Éva a Főnix madár kategória első helyezését vihette haza “Élek” című írásáért. A díjátadó után pár héttel beszélgettünk vele és a külföldi életnek szintén viszonylag későn nekivágó Tóth Ildikóval arról, hogy milyen érzés ötvenéves fejjel, családot hátrahagyva, nulla nyelvtudással nekivágni az ismeretlennek.

Éva története

“57 évesen már egészen mély gyökereink vannak, ezeket a szó szoros értelmében ki kellett tépnem” – kezdi Éva. Erdélyből származik, gépészmérnök végzettsége van, de a kiköltözése előtt már évtizedek óta Magyarországon, főleg Budapesten élt. Eleinte - ma már ex – férjével közös vállalkozásában dolgozott könyvelőként, házassága vége azonban a munkahelye elvesztését is jelentette, ezért Éva pár hónapra titkárnő, majd pénztáros lett. A kiköltözése előtti tíz évet pedig ügyfélszolgálatosként töltötte. Tavalyelőtt februárban azonban kirúgták, de Éva ezt nem is bánta, mert minden nap gyomorgörccsel indult dolgozni. A február és május közötti bő két hónapban született meg a döntés, hogy hiába közelít lassan a nyugdíjhoz, ő inkább elköltözik az országból. Izlandot választotta, mert a fia akkor már évek óta ott élt. “Olyan rossz állapotban voltam, hogy a kirúgásom előtt a fiam már többször határozottan felszólított, hogy menjek ki, és hagyjam itt a francba azt a munkahelyet, ahol megbecsülés helyett csak a folyamatos csesztetést kapom” – meséli Éva.

Nagy Éva Izlandon. Kép: Nagy Éva

Aztán jött a kirúgás, amire Éva szinte égi jelként tekint. “Ez után volt az, hogy eldöntöttem: semmi értelme Magyarországon ücsörögni, ebből a szürkeségből csak ilyen drasztikusan tudok kilépni, és nem volt kizárva, hogy Izlandon talán még jobban is fogom érezni magam”. És bár az elhatározás megszületett, a kiköltözést megelőző gyakorlati tennivalók azért visszarántották Évát a földre.

"Nem beszéltem angolul, egy árva szót sem. A minimális spórolt pénzemen beiratkoztam egy nyelvtanfolyamra. Aztán kezdtem összepakolni, ami nem csak annyit jelentett, hogy dobozolok, hanem leginkább a fejemben rendezni a gondolatokat. Például, hogy mi legyen az autómmal, hova tegyem a bútorokat. Körbenézel a lakásodban, és olyan dolgokat látsz, amik évtizedek óta veled vannak.

Irtó nehéz úgy szelektálni, hogy tudom: amit most kidobok, az már sosem lesz az enyém. Tudtam, hogy két bőrönd és összesen 42 kiló, amit vihetek

– meséli. Végül pár családi fotó, két villa és két kiskanál lett, ami a ruhákon kívül bekerült a csomagjába.

Az utazás előtti hetekben borzalmas gondolatai voltak: idegenbe megy, ahol nem ismeri a nyelvet. “Minden este használtam a Duolingót, ami egy telefonra letölthető nyelvgyakorló program. Teljesen idétlennek éreztem magam közben, sírva fakadtam, ahányszor csak megnyitottam. Úgy éreztem, hogy ennyi idősen én ezt már nem fogom tudni megtanulni” – mondja. De az angol nyelv miatti szorongása nem ért fel azzal, amit beteg édesanyja miatt érzett. Azt mondja, ha a lánya és családja nem vállalta volna, hogy gondját viselik a nagymamának, biztosan nem indul el.

Életében összesen kétszer járt Németországban, soha nem utazott és nem is élt külföldön. Aztán elérkezett az utazás napja, és Éva előtt – ahogy fogalmaz – egyszer csak kinyílt a világ. Az első három hét nem telt túl eseménydúsan: “főleg a szobában ültem és kirakóst játszottam, néha sétáltam az óceán partján, megnéztem, hol vannak a boltok, mondhatni felmértem a terepet”. Éva angoltudása továbbra is annyira alacsony volt, hogy gyakorlatilag megszólalni sem mert, két hét után mondta a fiának, hogy ő vissza akar jönni. “Ő meg mondta, hogy ne hülyéskedjek, pihenjek, fújjam ki magam, majd úgyis találok munkát”.

Fiának igaza is lett: kiérkezése után három héttel Éva már egy csirkefeldolgozó üzemben dolgozott. Két évet húzott le főleg lengyel nők között, így ha sok mindenre jó is volt ez a munkahely, arra biztosan nem, hogy az angol nyelvtudását felhozza. Annak ellenére, hogy a körülmények sokszor nem voltak ideálisak, Éva szeretett ott dolgozni. “Általában 5-6 fok volt, és főleg fiatal lengyel nők voltak a munkatársaim, ami sajnos nem könnyítette meg a beilleszkedésemet. Mondjuk a legidősebb még így sem én voltam, hanem egy 76 éves nő”. Az üzemet végül az után hagyta ott, hogy komolyan begyulladt a szeme, mert belefröccsent a csirkevéres víz.

Éva most abban a szállodában dolgozik reggeliztetőként és néha takarítóként, ahol korábban a fia is.

Havi félmillió forintnak megfelelő izlandi koronát keres, és bár jóval drágább az élet, mint Magyarországon, még így is szépen tud spórolni. Rendezte az itthoni adósságait, és már haza is tudott utazni.

Amíg az ügyfélszolgálaton dolgozott, nagyjából 20-25 ezer forintja maradt egy hónapban enni és minden másra, miután mindent kifizetett.

A pénz csak egy dolog: Éva végre meg mert szólalni angolul. Élete egyik legnagyobb élményének tartja, hogy a koppenhágai reptéren várakozva összebarátkozott egy líbiai orvossal, akivel három órán keresztül angolul beszélgettek.

“Nagyon vágyom haza, az az egy hónap, amit otthon voltam tavasszal, fantasztikus volt. Fájó szívvel jöttem vissza a tomboló télbe a magyar tulipánok közül. Mégis azt kell, hogy mondjam, hogy boldogabb vagyok. Lehetségesnek tartok olyan dolgokat, amikről régebben álmodozni sem mertem. Azt tervezem például, hogy elutazom egyedül Párizsba vagy Londonba. Én, aki a magyaron kívül soha egy szót sem beszélt más nyelven”.

Izlandon a nők 67 évesen mehetnek nyugdíjba, addig Éva mindenképp dolgozni szeretne. “Itt nagyjából 70 évesen lehet valakire azt mondani, hogy öreg. Teljesen más a szemlélet, mint Magyarországon, ahol egy ötvenes nő már teljesen le van írva”. Azt mondja, ez is volt az egyik oka annak, hogy eljött.

Nem akarok lepusztult, csoszogós öreg lenni, akit félrelöknek az útból”.

Ildikó története

Tóthné Ildikó Magyarországról kivándorolt zsidó családoknál takarít New Yorkban. Ő sem volt sokkal fiatalabb Évánál, amikor a külföldi újrakezdés mellett döntött: 49 évesen indult útnak. Ildikót a pénztelenség és a hitelek vitték egészen az Egyesült Államokig. Magyarországon egy vidéki kisváros tejüzemében dolgozott.

Egy szót sem beszélt angolul, se más nyelven, így ez nem szerepelt a döntési tényezők között, amikor országot választott. Ildikó egy ismerőséhez érkezett meg Brooklynba, ahol egyből munkába is állt: takarítani kezdett egy családnál. “Nagyon nehéz volt, nem tudtam mi mit jelent, nem ismertem a tisztítószereket, azt sem értettem, mire mi van írva” – emlékszik vissza az elejére. Aztán hat hétig beköltözött egy családhoz: kapott a pincében egy szobát, és reggel kilenctől kifulladásig takarított. “Rengeteg ezüstöt kellett megpucolnom, nagyon sok vegyszerrel dolgoztam, telefonálni nem engedtek, még a szabadnap sem teljes nap volt, mert estére akkor is vissza kellett mennem”. A munka teljesen kimerítette: amikor elhagyta Magyarországot, 85 kiló volt. Három hónappal később már csak 61.

Annyira fáradt voltam, hogy péntekre szabályosan remegtem, úgy szédültem, hogy azt hittem, nem tudok feljönni a metróból

– meséli.

Ildikó New York-ban. Fotó: Tóthné Ildikó.

Három gyerekét és a férjét hagyta otthon. Három és fél éve hagyta ott Magyarországot, azóta nem járt otthon. Pedig született három unokája is, de őket eddig csak Skype-on látta. Arra a kérdésre, hogy legbelül érez-e haragot a férje iránt, amiért a közös hibákat nem együtt javították ki, hanem neki egyedül kellett az egész korábbi életét felforgatnia, azt mondja nem. “Tudom, hogy ő milyen, ismerem. Ő sosem merte volna megtenni, hogy fogja magát és külföldre költözik. Én meg képes vagyok rá. Nem láttam kiutat az anyagi helyzetből, és én vállaltam. Ezt dobta a gép, hogy nekem kell rendbe rakni mindent”.

Most két állása is van: egyrészt ápolóként dolgozik, ami a gyakorlatban annyit tesz, hogy ott alszik egy idős nőnél, aki fél egyedül aludni, nappal pedig takarít. Megszokta már a családoknál takarítást, de ehhez azért kellett idő. Reggel megy, és estig marad, ételt nem vihet be a házba, csak ha kóser. “Ezért ők adnak nekem enni, de ez az esetek többségében minimális, 3 szelet csupasz kenyér, három szelet sajttal – ez az egész napi élelem”. A zsidó családok szeretik próbára tenni a náluk takarító asszonyokat: például elrejtenek a ház különböző pontjain pénzt, a kanapé alá vagy a wc mögé. Arra kíváncsiak, hogy ha a náluk dolgozó a takarításkor megtalálja ezeket, vajon visszaadja-e. Ildikó átment a teszten, és maradhatott. Tisztességesen megfizetik, de a munka rengeteg. Főleg ünnepek közeledtével várnak el olyan dolgokat, amiket Ildikó soha életében nem tapasztalt. Mint például, hogy fültisztító pálcikával kell az ablakkeret réseit kipucolni, vagy, hogy egy rongyot csak egyszer és csak egy helyiségben használhat, de olyan is előfordult, hogy az egész wc-kagylót kicsavarozták a helyéről, hogy Ildikó alatta is felmosson.

Évához hasonlóan Ildikó sem élt soha külföldön, amikor úgy döntött, hogy kiköltözik, a közeli családtagokon kívül nagyjából mindenki inkább lebeszélni próbálta. “Minek megyek, ennyi idősen hova pattogok, jöttek a megjegyzések, de én nem törődtem ezekkel”.

Angolul nem tanult meg, azt megérti nagyjából, amit mondanak neki, de válaszolni csak korlátozottan tud. Viszont életében annyi görögdinnyét nem evett, mint ez alatt a három és fél év alatt, mert ha szép lassan is, de végül megtanulta, hogy a nagy spórolás mellett saját magától sem szabad mindent megvonnia.

A nyáron végre hazajön, és már itthon is marad. Azt mondja, most elég volt ennyi, de nincs kizárva, hogy valaha még az életben külföldre menjen. “De először az unokák és férjem, aztán jöhet a munkakeresés”.

A nehézségek ellenére Ildikó megtalálta a számítását, anyagilag nagyon sok mindent rendbe tudott hozni az életében. És bár nagyon figyelt rá, hogy a szükségesnél többet ne költsön magára, egy kirándulás a Niagara-vízeséshez azért belefért, és ezt sosem fogja megbánni.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

A Holt-Tiszába fulladt egy férfi Cibakházán, társai negyed óra múlva vették észre, hogy eltűnt

Többen is fürödtek a vízben, végül hárman átúsztak a túloldalra, ahonnan viszont csak ketten érkeztek vissza. Később tűnt fel neki,k hogy a férfi hiányzik. A keresést egy vihar is nehezítette, de végül a búvárok megtaláltak a holttestet.

KÉK HÍREK

Súlyos baleset: A vétlen autóban hárman meghaltak, csak egy 12 éves fiú és egy idős asszony élte túl a tótvázsonyi tragédiát

A balesetet okozó jármű áttért a szemközti sávba, ahol nekicsapódott az ott haladó autónak. Mindkét kocsi erősen megrongálódott, az egyikből a tűzoltók feszítővágóval emelték ki az utasokat.

KULT

Budafoktól Angyalföldig 12 órán keresztül – kimaxoltuk az idei Múzeumok Éjszakáját

Jártunk a Törley Pincészetben és a 9 éve bezárt Iparművészeti Múzeumban, néztünk baleseti helyszínelést a Teve utcában és mozdonybemutatót a Vasúttörténeti Parkban. Szubjektív beszámoló.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Szent-Iványi István: Szijjártó Péter esetében az EU-val szembeni kémkedés, Orbán Viktornál a hatalommal való visszaélés vádja merülhet fel

A külpolitikai szakértő egy interjúban beszélt arról, hogy az Orbán-kormány alatt zajlott ügyeknek milyen büntetőjogi következményei lehetnek. A vitnyédi menekülttábor tervével kapcsolatban azt mondta, teljesen nyilvánvaló, hogy a Fidesz „erkölcstelen politikai eszközként” akarta felhasználni a választási kampányban, és egyúttal kiélezni a viszonyt az Európai Unióval.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. június 21.

A Klikk TV Mélyvíz című műsorában volt vendég Szent-Iványi István külpolitikai szakértő volt, aki a vitnyédi menekülttábor körül kirobbant botrányt és annak politikai következményeit elemezte. Szent-Iványi István szerint a történet nehezen értelmezhető, de az a része, hogy az Orbán-kormány az Európai Uniót akarta átverni, számára teljesen hihető. Úgy véli, az előző kormány úgy akart tenni, mintha teljesítené az Európai Bíróság döntését, amely előírta egy befogadóállomás létrehozását a 2016-ban bezárt táborok helyett. A szakértő szerint a terv az volt, hogy létrehoznak egy létesítményt, amit menekülttábornak lehet nevezni, de mivel az az osztrák határtól mindössze 5 kilométerre van, az odaérkezőket azonnal „át is fogják terelni”.

Szent-Iványi szerint ez a fajta hozzáállás belefér abba a jellemtelenségbe, amit a kormány a témában tanúsított. Azt azonban sokkal felháborítóbbnak tartja, hogy a magyar közvéleményt is megtévesztették, hiszen az utolsó pillanatig tagadták a táborépítés tényét.

Szerinte az egész menekültügyet 2015 óta politikai eszközként használta az Orbán-kormány, hogy megvezesse a magyar állampolgárokat. „Ebben az ügyben gondosan ügyelnek arra, hogy egyetlen igaz mondat ne hangozzék el a részükről, és hát ez is ebbe a körbe tartozik bele” – tette hozzá.

A szakértő úgy látja, a kormány ezzel a trükkel akarta elkerülni a napi egymillió eurós büntetést. A titkos kormányhatározatban szerinte van egy különösen érdekes mondat, amely arról szól, hogy a kabinetnek érdeke kiélezni a migrációs vitát az Unióval a 2026-os választások előtt.

„Teljesen nyilvánvaló itt is, hogy egy erkölcstelen politikai eszközként akarták ezt felhasználni a választási kampányban, kiélezni a viszonyt az Unióval”

– fogalmazott. Ezt a helyzetet ahhoz hasonlította, amikor a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti beszélgetések részletei napvilágot láttak. Azt mondta, bár a szoros magyar-orosz kapcsolat ismert volt, a konkrétumok megdöbbentőek voltak.

„Azzal, hogy Szijjártó Péter Lavrovval milyen módon enyeleg és hogyan beszél, az mégiscsak megdöbbentő volt és megrázó” – mondta, hozzátéve, hogy a szervilis és visszataszító mód, ahogy a kommunikáció zajlott, döbbenetes volt.

Szent-Iványi István egyetértett azzal a felvetéssel, hogy kormányváltás nélkül ezek az ügyek sosem derültek volna ki, és a kabinet ugyanúgy folytatta volna a hazudozást. Felidézte, hogy 2022-ben, amikor kiderült, hogy az orosz titkosszolgálat bejutott a Külügyminisztérium informatikai rendszerébe, Szijjártó Péter kampányhazugságnak nevezte a hírt. Amikor később bizonyíték került elő, a miniszter szerinte szemérmetlenül tovább hazudott. A szakértő szerint a Fidesz még a választási vereség után sem nézett szembe a hibáival, ahogy az a párt kongresszusán is látszott.

„Még a vereség után sem változtattak semmin, ott sincs semmi őszinte szembenézés, hát miért változtattak volna, hogyha győznek?” – tette fel a kérdést.

A külpolitikai szakértő szerint bizonyos ügyeknek büntetőjogi következményei is lehetnek. Úgy gondolja, Szijjártó Péter esetében egyértelműen fennáll a felelősség az EU-val szembeni kémkedés és külső erőkkel való együttműködés vádja miatt.

„Ezt Szijjártó Péter tankönyvszerűen megvalósította, és erre ott vannak a bizonyítékok, a beszélgetések. Belső információkat kiadott, dokumentumokat átadott, tehát ez tiszta ügy” – jelentette ki.

Egy másik ilyen ügynek az aranykonvoj-botrányt nevezte, amely szerinte akár Orbán Viktor személyes felelősségét is felvetheti.

„Könnyen lehet, hogy itt például Orbán Viktor személyes felelőssége is felmerül, mert többen ezt mondják, hogy tőle eredt, és ez hatalommal való visszaélés” – állította.

Az interjú kitért a migrációs paktumra is, amelyet a Tisza-kormány a jelenlegi formájában elutasít. Szent-Iványi István ezt úgy értelmezi, hogy a kormány kiutat keres, hasonlóan a lengyelekhez, akik a belarusz határon kialakult helyzet miatt kaptak kivételt. A teljes elutasítást azonban nagyon rossz lépésnek tartaná. „Ennek a megítélése most egyre inkább olyanná válik, hogy ez nem egy egyszerű kötelezettségszegési eljárás” – figyelmeztetett. Elmondása szerint az EU-s szerződés negyedik cikkelye kimondja a tagállamok jóhiszemű és lojális együttműködési kötelezettségét, aminek megsértése akár a költségvetési források teljes megvonásával is járhat.

Úgy látja, a Tisza-kormány a három lehetséges opció – menekültek befogadása, pénzügyi hozzájárulás vagy technikai segítségnyújtás – közül az utóbbit választaná, de félnek attól a kitételtől, hogy ehhez találniuk kell egy olyan országot, amely igényli a segítséget.

Szent-Iványi szerint ettől nem kellene annyira tartani. „Mi magunk is külső ország vagyunk. Ugye Ukrajna és Szerbia vonatkozásában külső határt védünk, tehát önmagában a mi határainknak a védelme is az Európai Unió külső határainak a védelmét jelenti” – érvelt. Felhívta a figyelmet arra, hogy

Magyarország az előző kormány miatt nagyon rossz helyzetbe került, és ha az új kabinet is ugyanazt az utat követi, nehéz lesz elkerülni a súlyos következményeket.

Kiemelte, hogy a kvóta szerinti pénzügyi hozzájárulás is sokkal olcsóbb lenne, mint a jelenlegi büntetés. „Ez sokkal kisebb összeg, mint amit most folyamatosan már levontak tőlünk, tehát el is ment ebből 600 millió” – mondta.

A teljes beszélgetés:

Kapcsolódó

Magyar Péter a volt Orbán-kormányról: „Úgy viselkednek, mint a lebukott bolti tolvaj”

Magyar Péter miniszterelnök ezzel a hasonlattal reagált Gulyás Gergely közlésére a vitnyédi menekülttábor-tervvel kapcsolatban. Szerinte az előző kormány tudatosan vezette félre a közvéleményt, miközben belső iratok szerint részletes előkészületeket tettek.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Zálogba adta a meggyilkolt dédanyja fülbevalóját a 16 éves Práter utcai fiú, aki azt állítja balesetben halt meg a rokona

A Blikk információja szerint a 16 éves fiút azzal gyanúsítják, hogy megölte 85 éves dédnagymamáját a józsefvárosi Práter utcában. A fiú a kihallgatásán balesetnek nevezte a történteket, miközben az ügyészség a letartóztatását kezdeményezte.

KULT

Nick Jonas és Paul Rudd összeverekednek egy dal miatt – Az Életem legjobb száma a nyár egyik nagy slágere is lehetne

A zenés filmek mestere ezúttal arra a kérdésre ad választ, hogy mit tehetünk, ha valaki lenyúlja egy dalunkat, és azzal keres milliókat. A válasz meglepő lesz…

KÉK HÍREK

Már tizenegy gyanúsítottja van a Szőlő utcai ügynek, négyüket tartóztatták le eddig

Jelentősen kiszélesedett a Szőlő utcai nyomozás friss Központi Nyomozó Főügyészség tájékoztatása szerint. Már tizenegy embert gyanúsítottak meg, közülük négyen rács mögött vannak.

SZEMPONT

Autósüldözés Rogán Cecíliával,10 ezer eurós tonhal-szusi és Orbán rivalizálása a putyini vagyonnal - Tóth Ildikó újabb részletek osztott meg a NER-luxusról

A Cápák között befektetője újabb elképesztő történeteket osztott meg a NER belső világáról. Azt is elmondta, szerinte feltűnően nem mennek sehová a NER-esek és a NER-feleségek a kormányváltás óta, inkább otthon diskurálnak az ügyvédjeikkel a jövőről.

M.M. / Fotó: YouTube/Ötpontban - szmo.hu
2026. június 19.

„Nemcsak jártam NER-es milliárdos ingatlanjában, hanem Tiborczéktól vettünk egy több milliárdos ingatlant az Andrássy úton” – hangzott el Tóth Ildikótól Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában.

A luxusingatlan-befektető, akit a közönség az RTL Cápák között című műsorából ismerhet, azt állította, egy cég megbízásából vásárolták meg a 650 négyzetméteres lakást, amit korábban üzemeltetésre használtak. A lakás belső tereiről az üzletasszony részletesen is beszélt.

„Ezen a lakáson is az látszott, hogy itt nincsenek anyagi határok.”

Tóth Ildikó beszámolt arról is, hogy barátainak „oligarcha-túrákat” szokott szervezni, és egy ilyen alkalommal feszült helyzetbe került Rogán Cecília körülbelül tízmilliárdosra becsült háza előtt. Miután lefotózta az ingatlant, elmondása szerint megjelent mellettük Rogán Cecília, majd miután továbbhajtottak, követte őket.

„Beállt mögénk, és elénk vágódott egy nagy Mercedes-dzsip, és elkezdtek belőle kiszállni az emberek, én gázt adtam, mert úgy gondoltam, hogy nincs közös témánk, úgyhogy nem beszélünk meg semmit.”

Az interjúban több más, a NER-luxus világába tartozó történetet is megosztott. Hatvanpusztát egy indokolatlan, 100 szobás, Versailles-i kastély hangulatát idéző birtokként írta le, ami szerinte nem több, mint

„rivalizálás a putyini vagyonnal”.

Beszélt egy titokzatos, olasz Alpokban található villáról is, amelynek felújításakor a megbízó egyetlen utasítása az volt, hogy „teljesen mindegy, hogy mennyit fog költeni, mert a legszebb legyen”. Bár a sajtó ezt az ingatlant Orbán Viktorhoz köti, Tóth csak annyit tud, hogy mivel a villának magyar házvezetőnője van, valószínűleg magyar tulajdonosé.

Mészáros Lőrincről pedig egy erős véleményt fogalmazott meg.

„Ez az ember nem milliárdos, ez az ember egy nagyon megbízható fiú.”

Tóth azt is elmondta, hogy a kormányváltás óta feltűnően rejtőzködnek a NER-oligarchák, pedig korábban olyan felesleges fényűzésre is volt példa, mint a most következő történet:

„A NER-esek és a NER-es feleségek eltűntek mindenhonnan a kormányváltás után. Nincsenek az utcán, nincsenek az éttermekben, nincsenek partik. Régebben rengeteg olyan parti volt, ahol hatalmas bulikat rendeztek a saját villáikban, és ezt feltöltötték a social mediába. Úgy képzeld el, hogy egy 10 ezer eurós tonhalat felszeleteltek szusinak, megérkezett a hatalmas tonhal, jöttek a japán séfek, feldolgozták, videóra vették, és ezt a barátaikkal visszanézhették később” - részletezte az üzletasszony, aki szerint most mindenki otthon ül és a jogászaival beszélget, hogy hogyan tovább.

„Most egy picit elment a kedvük a fotózástól” - jegyezte meg.

Nemrégiben derült ki, hogy Tóth Ildikó volt az, aki saját elmondása szerint 2022 tavaszán elkezdett információkat és fotókat küldeni Hadházy Ákosnak a NER-közeli feleségek fényűző életmódjáról. Az üzletasszony ezt azzal indokolta, hogy a kézzelfogható rongyrázás sokkal jobban megragadja az emberek figyelmét, mint a bonyolult korrupciós ügyek.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Nemrég a HVG-nek adott interjút, ahol kifejezetten a NER-feleségek, köztük Matolcsy Ádám neje, és Rogán Barbara luxizását részletezte:

Kapcsolódó

„Olyan mézesbödönben turkáltak, amit az európai felső tízezer sem enged meg magának” – kitálalt a NER-feleségekről a Cápák között befektetője

Tóth Ildikó egy interjúban állította, hogy a NER-hez köthető nők költekezése példátlan mértékű. Úgy véli, sem a francia elnökfeleségek, sem a brit királyi család tagjai nem viselnek ennyire hivalkodó és drága kiegészítőket.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Volt, aki bele is halt a tűzbe, a többséget mégis csak egy dolog érdekelte – megdöbbentette a karibi hotel dolgozóját a vendégek viselkedése

Pénteken óriási tűz tombolt a dominikai Viva Dominicus Beach Hotelben, ahonnan több mint 1600 turistát kellett kimenekíteni, egy olasz nő pedig meg is halt füstmérgezésben. Az egyik dolgozó a közösségi médiában számolt be arról, mit kérdezgettek a vendégek, amikor a tűzoltók még dolgoztak a lángok megfékezésén.

BUDAPEST

Idén is megnyitja kapuit az Árasztó-part szabadstrand a Dunán

A Duna-fürdő Árasztó-part közösségi oldalon jelentették be, hogy hamarosan nyit a tavaly már népszerű vált hely, a dunai strandolás szerelmesei újra élvezhetik a folyóparton kialakított strandot.

KÉK HÍREK

Orgiát tarthattak a rongálók, több tucat óvszert találtak a Máré-várnál

Egy nagyobb társaság bulizhatott a mecseki Máré-várnál, amelynek falát megbontották, hogy a kövekből tűzrakóhelyet építsenek. A rongálók akár hét évig terjedő szabadságvesztést is kaphatnak.

SZEMPONT

„Borítékban átadott készpénz, ajándékok” – Panyi Szabolcs szerint így is támogatták orosz ügynökök a magyar kormánymédia embereit

Az oknyomozó újságíró szerint a közvetlen anyagi juttatás is része volt annak a támogatási rendszernek, amellyel orosz és kínai hírszerzők segítették a kormánymédia munkatársait.

Fotó: illusztráció, forrása: Pixabay - szmo.hu
2026. június 19.

Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a bejegyzésében nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar hatóságok ismerték a kormányközeli szereplők és külföldi hírszerzők viszonyát.

„Több magyar nemzetbiztonsági forrás is arról beszélt nekem, hogy a magyar szolgálatok az elmúlt években észlelték és feldolgozták számos olyan személy orosz és kínai titkosszolgálati kapcsolatait, akik az Orbán-rezsim ismert propagandistáiként dolgoztak” - írta a közösségi oldalán.

„Ezek a kapcsolatok sokszor tartalmi befolyásolást jelentettek diplomatafedésben dolgozó hírszerzők részéről, sőt olykor közvetlen támogatást is: ajándékokat, szakmai utakat, különféle fizetett megbízásokat, vagy akár borítékban átadott készpénzt.”

Az újságíró szerint ezek az esetek túlléptek egy kritikus határon, amit egy szövetségesi rendszerben lévő ország még elnézhetne. „A kapcsolat túlment azon, amit egy normális EU/NATO tagállamban még tolerálhatónak lehetett volna tekinteni.”

A határozott fellépés mégis elmaradt, aminek Panyi szerint politikai okai voltak. Úgy látja, a szolgálatok azért nem tudtak hatékonyan intézkedni, mert a propagandisták által terjesztett, Moszkva és Peking érdekeit szolgáló tartalmak egybeestek a kormány politikai céljaival.

„Ezek a propagandisták többek között a Magyar Nemzetnél, a Pesti Srácoknál, a Demokratánál, illetve korábban a Magyar Hírlapnál dolgoztak.”

Panyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti médiabirodalom közelmúltbeli leépítései után ezek a személyek még szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot külföldi megbízóikkal. „Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik pénzügyi és ideológiai okokból továbbra is Moszkva vagy Peking érdekeinek megfelelően próbálják majd befolyásolni a magyar nyilvánosságot – csakhogy már nem a magyar, hanem sokkal direktebb módon az orosz és a kínai állam szárnyai alatt.”

Kapcsolódó

Panyi Szabolcs: Most Kósa Lajoson és Németh Szilárdon kérik számon a Fidesz választási vereségét

Az oknyomozó újságíró szerint a Fidesz kongresszusán leváltott alelnökökkel vitetik el a balhét az elvesztett kampányért. A párt szombati tisztújításán Orbán Viktort megerősítették pozíciójában.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Itthon sokan bírálták, most a világ egyik legrangosabb díjáért versenyez a magyar Hunyadi-sorozat

Miközben itthon az erotikus jelenetek miatt komoly vitákat váltott ki, a Hunyadi-sorozatot most a rangos Sanghaji Televíziós Fesztiválon jelölték díjra. A produkció miatt korábban a médiahatósághoz is érkeztek bejelentések, a TV2 pedig egy vágott verziót is bemutatott belőle.

KÉK HÍREK

Ketten meghaltak, miután frontálisan ütközött két autó Tótvázsonynál

Szombat éjjel történt a halálos baleset a 77-es főúton. Két ember nem élte túl az ütközést, négyen megsérültek.

KÉK HÍREK

Rabtársai ölték meg a brit gyerekgyilkost, majd betakargatták, mintha aludna

A bíróság szerint a trió előre eltervezve végzett a párja kétéves kislányát halálra verő Kyle Bevannel a wakefieldi fegyházban. A gyilkosság után az áldozatot betakargatták az ágyában, a halálát csak a másnapi ellenőrzésen fedezték fel.

SZEMPONT

Krekó Péter: Ezért nem adhat felmentést a „parancsra tettem” az Orbán-rendszer kiszolgálóinak

A szociálpszichológus szerint az Orbán-kormány nem volt klasszikus autoriter rendszer, így a propagandagépezet működtetői nem hivatkozhatnak kényszerre. A szakértő úgy véli, az államszervezetből fel lehetett volna állni, de ezzel a lehetőséggel az elmúlt 16 évben nagyon kevesen éltek.

F. O. - szmo.hu
2026. június 19.

Két hónappal a kormányváltás után a magyar társadalom még mindig bizonytalan abban, hogyan viszonyuljon az elmúlt 16 évhez, erről beszélt Krekó Péter szociálpszichológus a Telexnek adott interjúban. Szerinte miközben egyesek a feszültségek csillapítását és a jövőre való koncentrálást sürgetik, a kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy elsöprő társadalmi igény van az elszámoltatásra és a vagyonvisszaszerzésre, különösen a korrupciós ügyek kapcsán. Úgy véli, erre komoly demokratikus felhatalmazás van, ami nemcsak pragmatikus, de morális megtisztulási szempontból is fontos.

Ugyanakkor hozzátette, hogy a jogi folyamat nem lesz egyszerű, mivel az ügyészség és a Kúria a jelenlegi vezetéssel nem lesz a kormány szövetségese ebben. Krekó szerint a gyűlöletkeltéshez hasonló politikai visszaélések terén is jogos elvárás a felelősségre vonás, különösen, hogy a rendszerváltáskor ez elmaradt. Azt a gondolatot, hogy a „boszorkányüldözés” abbahagyása vezet a békéhez, magasztosnak, de ebben a helyzetben helytelennek tartja. „De a rendszerszintű jogi és politikai normasértések korszakát követően ez azt jelentené, hogy az elit és a társadalom szemet hunyna a bűncselekmények fölött” – fogalmazott.

A szociálpszichológus óvatosságra intett az egyéni politikai traumák társadalmi szintre emelésével kapcsolatban, ugyanakkor megjegyezte, hogy a fél ország valamilyen mértékben traumatizált, és a trauma nem múlik el a hallgatással.

Ezért is tartja fontosnak, hogy a felelősséget ne kenjék el egy üres megbékélésretorika jegyében. „Egy ilyen helyzetben a gyors túllépés alapvetően az elkövetők érdekeit szolgálja” – jelentette ki.

Hozzátette, a gyógyulás nem egy csendes folyamat. „A traumafeldolgozás törvényszerűen hangos, konfliktusos, fájdalmas folyamat, amiben a szenvedés nem öncélú, hanem azt a célt szolgálja, hogy mindez ne történhessen meg újra” – mondta. Krekó Péter kitért arra az új jelenségre is, hogy a rendszer korábbi kiszolgálói egyre gyakrabban szólalnak meg a nyilvánosságban, jellemzően önmentegető módon. Bár az ő perspektívájuk megértése is fontos, szerinte az áldozatokét még nem hallottuk eleget, és határt kellene szabni a nyilvános „gyóntatószékeknek”.

„Nem lenne szerencsés, ha az elkövetők önmentegető narratívái dominálnák a nyilvánosságot – még ha sokszor izgalmasabb is az ő magyarázataikat hallgatni”

– figyelmeztetett.

A korábbi rendszer szereplőinek médianyilvánossága kapcsán Krekó különbséget tett a volt állami vezetők és a kommunikációs gépezet alkalmazottai között. Míg előbbieket szerinte meg kell szólaltatni, és szembesíteni kell őket a döntéseikkel, utóbbiak esetében problémásabbnak látja, ha kevés szembesítés mellett mondhatják el a saját narratívájukat. Úgy véli, ez a cselekedeteiket túl emberinek láttathatja, holott azok amorálisak voltak. A propaganda eltűnésével és a kormánymédia-termékek összeomlásával párhuzamosan szerinte most kedves arcú emberek magyarázzák a bizonyítványukat, ami a gyors megbocsátás felé mutat.

„Mindez a nagyon gyors megbocsátás irányába mutat, pedig szerintem az indulatok szításában és gyűlöletkeltésben aktív szerepet játszó szereplők esetében ez nem indokolt”

– szögezte le. A szociálpszichológus szerint a felelősség megállapításánál nem szabad megállni a legfelsőbb szinten, és csak Rogán Antalra, valamint néhány vezetőre hárítani mindent. „Érdemes elkerülni azt is, hogy minden felelősséget csak a legfelsőbb szintekre vetítünk, és csak Rogán Antalt és néhány köztévés igazgatót nevezünk meg bűnösnek” – mondta. Álláspontja szerint a propagandagépezet közép- és alsóbb szintjein elkövetett tettekről is beszélni kell.

Krekó Péter kifejtette, hogy

az Orbán-rendszer egyfajta információs autokrácia volt, amely az információk rendszerszintű manipulációjával tartotta fenn magát.

Fontosnak tartja megérteni, hogy ez nem volt klasszikus autoriter rendszer. „Senkit nem kényszerítettek arra, hogy a gyűlöletkeltésben részt vegyen, senkinek sem fogtak pisztolyt a fejéhez annak érdekében, hogy a propagandát szolgálja” – hangsúlyozta. Bár voltak kényszerítő eszközök, azok nem a középosztályt sújtották elsősorban.

„Ezért sem adhat felmentést, amire a Harmadik Birodalom bukását követően sokan hivatkoztak: »parancsra tettem«” – vonta le a következtetést.

Szerinte az államszervezet szinte bármely részéből, így a propagandaintézményekből is fel lehetett állni. „Őszintén szólva ezt nagyon kevesen tették meg az elmúlt 16 évben” – tette hozzá.

A „boszorkányüldözés” vádjára reagálva Krekó elmondta, hogy a kormányváltáshoz vezető két legfontosabb érzelem a harag és a remény volt, a harag pedig a változás fontos katalizátora. Bár ennek nem szabad korlátlan utat engedni, a közvélemény morális felháborodásának kifejezését legitim demokratikus eszköznek tartja. A magyar politikára jellemző „törzsi logikai gondolkodás” veszélyére is felhívta a figyelmet, amely a saját oldalon megbocsátó, míg az ellenféllel szemben kíméletlen. „Míg valaki egy normasértést a saját oldalán megbocsáthatónak, sőt kívánatosnak tart, a másik oldallal szemben sokkal kevesebbet enged meg” – magyarázta. Úgy látja, a Fidesz összeomlásával a hatalommal való visszaélés veszélye fennáll, de az új kormány részéről lát olyan gesztusokat, amelyek ez ellen hatnak.

Krekó a Fidesz szembenézésének teljes hiányát látja.

„Egy-két kritikus hangon kívül nem hallottunk érdemi önreflexiót a Fidesz oldaláról, Orbán Viktor továbbra is a globális összeesküvéssel magyarázza a vereségét”

– állapította meg. Ezzel szemben az új kormány tett gesztusokat, például Magyar Péter bocsánatot kért a rendszer bűneiért. Orbán Viktor stratégiája szerinte ennek pont az ellentettje. „Orbán »dolgozatának« üzenete: az irány jó volt, csak nem mentünk elég messzire” – foglalta össze. A szociálpszichológus úgy gondolja, Orbán a saját politikai stílusának foglyává vált, érzéketlen lett a társadalmi hangulatváltozásokra, és a Fidesz népszerűségének zuhanása részben az önreflexió hiányának köszönhető.

Krekó Péter személyes érintettként elmondta, senki nem kért tőle bocsánatot a Covid-járvány alatti lejárató kampány miatt, de ezt nem is várja el. Fontosabbnak tartja a miniszterelnöki bocsánatkérést, bár szerinte az állam név szerint is bocsánatot kérhetett volna a Szuverenitásvédelmi Hivatal által meghurcoltaktól. A rendszer alsóbb szintjein dolgozók felelősségével kapcsolatban konkrét javaslata is van.

„Én elképzelhetőnek tartanék például egy külön szabályozást arra, hogy a gyűlöletkeltésben élen járó közmédia és más médiaorgánumok bizonyos feladatokban részt vevő munkatársai egy ideig ne dolgozhassanak az államigazgatásban vagy a nyilvánosságban”

– vetette fel. Véleménye szerint aki aktívan részt vett az információs hadviselésben, annak szembe kell néznie a következményekkel.

„Aki aktív munkát végzett az ország polgárai elleni információs hadviselésben, és civilek ellen fordította ezeket az információs fegyvereket, az nézzen szembe a következményekkel” – mondta.

A szociálpszichológus szerint az Orbán-rendszerrel való szembenézés elmulasztása illeszkedne a feldolgozatlan magyar traumák sorába, de hangsúlyozta, hogy ez a rendszer morálisan nem eshet egy megítélés alá a gyilkos diktatúrákkal. Úgy látja, a rendszer fenntartásában a magyar társadalomnak is volt felelőssége. „Ezért szerintem a rendszer fenntartásában is volt a magyaroknak társadalmi felelősségük” – jelentette ki, hozzátéve, hogy mindenkinek érdemes elgondolkodnia a saját felelősségén. Timothy Snyder „előzetes behódolás” fogalmát idézve arról beszélt, hogy sokan feleslegesen engedtek a hatalomnak. „Magyarország ennek az előzetes behódolásnak az állapotában volt. Tudom, hogy ez nem egy népszerű nézőpont, mert egyszerűbb a Fidesz túlhatalmára fogni mindent” – mondta.

A jövőre nézve a legfőbb tanulságnak a hatalommal szembeni bátor kiállást tartja. „A tanulság szerintem az, hogy ne próbáljunk megfelelni előre a hatalom akaratának, és ne féljünk kritikusak lenni” – fogalmazott. Szerinte az Orbán-kormány alatt a társadalom megtanulta, hogy lehet hatása az ellenállásnak. Ezt a kritikai attitűdöt a jövőben is meg kell őrizni, mert ez a záloga annak, hogy

az alattvalói mentalitásból egy tudatos polgári mentalitásba lépjünk át.

„Ha ellent merünk mondani a hatalomnak, egy fejlettebb, jobb társadalomban élhetünk” – zárta gondolatait.