Elérhetetlen lesz a diploma rengeteg okos, értelmes diák számára, sokaknak már ma is az
Ahhoz, hogy érettségire használható nyelvtudással rendelkezzen egy felvételiző, már az általános iskolában el kellene kezdeni nyelvet tanulni, de nemcsak az általános iskolákból, hanem a középiskolákból is hiányoznak a tanárok. A jó tanárok még inkább. És ezen nincs mit csodálkozni. A tanári pálya erősen kontraszelektált - és ezt nem én mondtam, hanem annak a szakgimnáziumnak az igazgatóhelyettese, ahol legutóbb tanítottam, és ahol tavaly januárban felmondtam. De mit is várhatnánk, amikor ma egy főiskolát vagy egyetemet végzett, gyakornoki státuszban lévő pedagógusnak a kezdő fizetése pontosan százharmincezer forint – körülbelül ugyanannyi, mint egy szakmunkás kezdő fizetése?
Nemcsak angoltanárból van óriási hiány. Az idei tanévet úgy indítottuk el, hogy október közepén 1286,85 betöltetlen pedagógus álláshely volt az országban. Ezt a számot nem kitaláltam, hanem a Népszavában olvastam. A lap közérdekű adatigénylést nyújtott be a tankerületekhez, miután a Klebelsberg Központ elutasította az adatszolgáltatást, mondván, ők közvetlenül egy iskolát sem tartanak fent, tehát adataik sincsenek, így tudták meg, hány tanár hiányzik a rendszerből...
A kormányzat kozmetikázni akarja az adatokat, és ezt meg tudja tenni az ilyen-olyan kimutatásaikkal, de a rendszer valójában rohad. A frissen végzett tanárok nem mennek el tanítani.
Nyugdíjasokkal, helyettesítésekkel látják el a feladatokat, de még a menő budai általános iskolában is előfordult tavaly, hogy a gyerekek hörcsögöt simogattak angolon, mert nem volt angolszakos.
A szülő így kénytelen megvásárolni drága pénzért a gyerekének járó szolgáltatást, amit az iskolában kellene megkapnia. Különórákra járatja az amúgy is leterhelt gyereket, akinek egy életre elmegy a kedve a tanulástól. Ha szerencsés a gyerek, mert van pénze a szülőnek, mert kellően motiválja a családi háttér a tanulásra, akkor ma van lehetősége egyetemre menni, ha nem, akkor nincs lehetősége. Ez a nyelvvizsga egyetemi felvételihez való kötésével még inkább így lesz.
Ma ugyanis nincs elég jó nyelvtanár a közoktatásban. Nyelvszakosként rengeteg emberrel találkozom, akik elmondják, milyen kudarcaik voltak a nyelvtanulás során, mi akadályozta őket abban, hogy elsajátítsanak egy idegennyelvet. (Sokan arra hivatkoznak, hogy nincs nyelvérzékük, őket szeretném kiábrándítani, hogy nincs ilyen, hogy nyelvérzék.) Egy jó tanár képes arra, hogy átsegítse a kudarcokon a nyelvtanulót, ám a mai iskola nem arról szól, hogy átsegítsük a kudarcokon a diákot. Daráljuk a tanmenet szerint az anyagot, mert erre kényszerítenek bennünket. Gond, hogy egyre nagyobb számú tanulócsoportokat kénytelenek a tanárhiány miatt indítani az iskolák.
Míg húsz éve egy 34 fős osztályt szintfelmérő után háromfelé bontottak, ma már erre a tanárhiány miatt nincs lehetőség.
Ráadásul a tanárképző egyetemek sem állnak a helyzet magaslatán. A bölcsészkaron mindent megtanítanak a nyelvészetről és az irodalomtudományról, ám a módszertani képzés mostohagyerek. Az érdeklődő hallgatóknak adott a lehetőség, de ki akar ma tanár lenni...?
A magyar oktatási rendszer ezer sebből vérzik, és a legtöbb magyar iskola ma már csak a gyermekmegőrző funkcióját képes ellátni. Nem adunk használható tudást a gyerekeknek, leterheljük őket haszontalan dologgal, és a rendszert még működtető felkészült és lelkiismeretes tanárok hiába jelzik, hogy nagy bajok vannak, a kormányzat felesleges adminisztratív munkára kényszeríti őket. Szélmalomharcot vívnak, és próbálnak túlélni.
Az iskolának egyik feladata lenne – és képes lenne rá –, hogy a társadalmi különbségeket enyhítse.
A mai magyar iskola azonban nem engedi, hogy a tehetséges, jó képességű, okos, ám szerény anyagi körülmények között élő gyerekek kitörjenek.
Az elitgimnáziumok tanulói valamint a gazdag szülők gyerekei számára egyenes út vezet a diploma felé, a többieknek viszont a tudás álom marad. És ez nemcsak neki gond, hanem az országnak is. Mert „egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik”.
Az oktatás lezüllesztésével az ország lemarad. Mert nem a gázszerelők fognak választ adni a nem túl távoli jövő problémáira, hanem a jól képzett mérnökök, biotechnológusok, orvosok, tanárok, stb. – akikből viszont egyre kevesebb lesz.
Holnap, amikor a diákokkal tüntetünk, az ország jövőjéért tüntetünk.
