„Az oktatás tényleg romokban van” – diákok tüntettek az oktatásért Budapesten
Több száz demonstráló vonult a Március 15. térről a Clark Ádám térre hangosan skandálva, ahol aztán felolvasták a követeléseiket, és újabb tüntetést jelentettek be.
Újabb tüntetést szerveztek a diákok az oktatási reformokért. A budapesti esemény a Március 15. téren kezdődött öt órakor, onnan az Erzsébet hídon és a Lánchíd utcán keresztül a Clark Ádám térre vonultak, ahol beszédeket, verset mondtak, énekeltek és skandáltak.
A szervezők azzal indokolták az újabb tüntetést, hogy „továbbra sem történt változás az oktatásügy terén, a november 7-én tartott sztrájktárgyaláson a kormány még mindig nem tudott érdemi ajánlattal előállni a szakszervezetek követeléseire”. Azt is nehezményezik, hogy „eközben a közmédia hallgat az országban zajló demonstrációkról, és nem tájékoztat az oktatás valódi állapotáról”, ezért november 9-én ultimátumot adtak a köztévének. Felhívásukban arra szólították fel az MTVA-at, hogy a diákok megszólalhassanak az M1 televízióban az elmúlt időszakban zajló sorozatos kiállásokról és azok okairól. Azt szeretnék, hogy hétköznap, főműsoridőben, tehát a 18:30 és 21:30 közötti időszakban, élő adásban, legalább öt percig beszélhessenek.
„Látszatintézkedésekkel nem lehet minket elhallgattatni! Mutassuk meg, hogy nem fogyott el a lelkesedés, mert az oktatás nemzeti ügy!”
- üzenik a szervezők.
17 órakor már kisebb tömeg gyűlt össze a Március 15. téren, fél 6-kor pedig elindult a vonulás a Clark Ádám térre.
Már több száz fősre duzzadt a főleg diákokból álló tömeg, hangosan skandálva vonulnak, az autósokat pedig arra biztatják, hogy dudáljanak nekik.
A tüntetők "Budavárból, Budavárból gyertek le" skandálása közben a Várkert Bazár elé értek, a menet a Clark Ádam téren egy kisebb színpadról hallgatta a felszólaló diákokat. Egyikük arról beszélt, hogy a kormány magukra hagyta őket, de eljött az idő, hogy végre egyenlő félként kezeljék a diákokat. Szerinte el kell kezdeni szervezkedni a legkisebb szinteken, és addig küzdeni, amíg el nem érik azt az apró célt, amit kitűztek maguk elé. Mint mondta, a követeléseiknek hangot kell adni, oktatási reformra van szükség.
"Hétfőn mindenki menjen be az iskolájába, szerezzen maga mellé még néhány embert, és hangosítsa fel a saját iskolájának problémáit. Csak így lehet, mert ha egy területen belül minden iskola fellázad, akkor a rendszer összeomlik, a hatalom meghátrál, a tankerület be fog hódolni"
- mondta.
Ezután egy percig némán állt a tömeg, azt demonstrálva, hogyan reagált a köztévé arra a kérésükre, hogy hívják be a diákokat egy ötperces megszólalásra.
Az egyik szervező aztán beolvasta a diákok hat követelését:
• Megoldást a tanárhiányra!
• Tanítható és tanulható mennyiségű és minőségű tananyagot!
• Élhetőbb körülményeket az iskolákban!
• Figyelmet az oktatásra!
• A sztrájkjog azonnali visszaállítását!
• Az iskolai szegregáció azonnali felszámolását!
A demonstráción több performanszot is láthattak a résztvevők.
Először egy kockásingekből varrt molinót lógattak le az alagút tetejéről, majd Pintér Sándor arcképével ellátott játékpénzt szórtak szét, jelezve, hogy a kormány rengeteg pénzt szór el felesleges dolgokra ahelyett, hogy az oktatásra költené ezeket az összegeket.
A tüntetés végén az egyik szószóló azt mondta:
„Követeljük, hogy engedjenek be a köztévébe, hogy elmondhassuk, hogy néz ki ma Magyarországon az oktatás helyzete. Azért vagyunk itt, mert az oktatás tényleg romokban van!”
Az esemény szervezői azt is bejelentették, hogy december 9-én újabb tüntetést szerveznek a köztévé székházánál annak érdekében, hogy az egész országnak elmondhassák, milyen az oktatás helyzete most.
Az eseményeket élőben közvetítettük a Facebook-oldalunkon:
Fotósunk képei a tüntetésről:
Újabb tüntetést szerveztek a diákok az oktatási reformokért. A budapesti esemény a Március 15. téren kezdődött öt órakor, onnan az Erzsébet hídon és a Lánchíd utcán keresztül a Clark Ádám térre vonultak, ahol beszédeket, verset mondtak, énekeltek és skandáltak.
A szervezők azzal indokolták az újabb tüntetést, hogy „továbbra sem történt változás az oktatásügy terén, a november 7-én tartott sztrájktárgyaláson a kormány még mindig nem tudott érdemi ajánlattal előállni a szakszervezetek követeléseire”. Azt is nehezményezik, hogy „eközben a közmédia hallgat az országban zajló demonstrációkról, és nem tájékoztat az oktatás valódi állapotáról”, ezért november 9-én ultimátumot adtak a köztévének. Felhívásukban arra szólították fel az MTVA-at, hogy a diákok megszólalhassanak az M1 televízióban az elmúlt időszakban zajló sorozatos kiállásokról és azok okairól. Azt szeretnék, hogy hétköznap, főműsoridőben, tehát a 18:30 és 21:30 közötti időszakban, élő adásban, legalább öt percig beszélhessenek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Túl korán örült a Fidesz, a bábjai és a hazánkat szétrabló milliárdos oligarchák
A miniszterelnök éles szavakkal üzent a Fidesznek és az oligarcháknak, miközben bejelentette, mire készülnek hétfőn a parlamentben. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalra vonatkozó javaslat mellett ismertetik azt az Alaptörvény-módosítást is, amely szerinte lezárja „Orbán bábjainak vergődését”.
Magyar Péter vasárnap délelőtt egy Facebook-posztban vázolta a kormány következő heti parlamenti terveit. Azzal kezdte:
„Túl korán örült a Fidesz, a bábjai és a hazánkat szétrabló milliárdos oligarchák. Fontos nap előtt állunk.”
A miniszterelnök közölte, hogy hétfőn ismertetik az Országgyűlésben a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalra vonatkozó javaslatot és „az Orbán bábjainak vergődését lezáró” Alaptörvény-módosítást.
Mint írta, mindkét területen a lehető legerősebb változat támogatására fogja kérni a kormányt és a Tisza-frakciót is, a jogszabályok pedig egy pár napos társadalmi egyeztetést követően még tovább szigorodhatnak.
Végül azt üzent: „Rendszerváltás lépésről lépésre. A történelmet közösen írjuk.”
A kormány múlt hétfőn fogadtatta el a parlamenttel a 16. Alaptörvény-módosítást, amely megteremtette a jogi alapot a KEKVA-alapítványok vagyonának visszavételéhez. Szerdán a miniszterelnök már a konkrét jogszabályok jövő heti benyújtását ígérte, a kormány pedig rendkívüli parlamenti ülést is kezdeményezett hétfőre és keddre.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló jogszabálycsomag célja egy olyan új hivatal felállítása, amely a tervek szerint már a nyáron megkezdené a munkát.
Magyar Péter vasárnap délelőtt egy Facebook-posztban vázolta a kormány következő heti parlamenti terveit. Azzal kezdte:
„Túl korán örült a Fidesz, a bábjai és a hazánkat szétrabló milliárdos oligarchák. Fontos nap előtt állunk.”
A miniszterelnök közölte, hogy hétfőn ismertetik az Országgyűlésben a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalra vonatkozó javaslatot és „az Orbán bábjainak vergődését lezáró” Alaptörvény-módosítást.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter videóban mutatta meg, hol lakott Varga Judittal Brüsszelben
A miniszterelnök és volt felesége csupán kétutcányira laktak Magyar egykori munkahelyétől. Most végigvezette a kollégáit azon az úton, amit korábban naponta megtett korábbi otthona és a brüsszeli magyar nagykövetség épülete között.
Magyar Péter csütörtökön és pénteken Brüsszelben járt, ugyanis első alkalommal vett részt miniszterelnökként az uniós országok kormány- és államfőinek csúcstalálkozóján. A két nap során folyamatosan beszámolt az eseményekről Facebook-oldalán.
Most egy lazább videót posztolt a brüsszeli tartózkodásáról. Először a Luxemburg térről jelentkezett be, ahol lépten-nyomon megállították a külföldiek egy közös képért. A fotózkodás után pedig megmutatta kollégáinak, merre járt hazafelé, amikor évekig Brüsszelben dolgozott diplomataként.
Volt feleségével, Varga Judittal közös lakásuk csupán két utcára volt az akkora munkahelyétől, a brüsszeli magyar nagykövetségtől.
Ha már ott járt, el is sétált odáig a stábjával. Útközben átsétáltak egy parkon, ahol ismét megállították egy közös fotóért, de egy kis nézelődésre is volt idő. Végül elértek a miniszterelnök egykori lakhelyéhez.
„Ebben a lakásban laktunk. Hátul van egy tök jó kis kert. Az Európai Parlament wifijét használtuk, mert elért idáig”
– árulta el a videóban.
Magyar Péter csütörtökön és pénteken Brüsszelben járt, ugyanis első alkalommal vett részt miniszterelnökként az uniós országok kormány- és államfőinek csúcstalálkozóján. A két nap során folyamatosan beszámolt az eseményekről Facebook-oldalán.
Most egy lazább videót posztolt a brüsszeli tartózkodásáról. Először a Luxemburg térről jelentkezett be, ahol lépten-nyomon megállították a külföldiek egy közös képért. A fotózkodás után pedig megmutatta kollégáinak, merre járt hazafelé, amikor évekig Brüsszelben dolgozott diplomataként.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megszólalt Polt Péter a Sulyok-ügyről, kiállt az alkotmánybírók mellett
Az Alkotmánybíróság elnöke személyes állásfoglalást tett közzé, miután hét bíró önkizárása miatt megbénult a testület. Ebben hangsúlyozta a bírói függetlenséget, és hogy egy Alaptörvény-értelmezési indítvány nem sérti az alkotmányos rendet.
Hét bíró önkizárása után megszólalt az Alkotmánybíróság elnöke: Polt Péter személyes állásfoglalásban védte az eljárás legitimitását, miközben a testület napirendjéről a határozatképtelenség miatt lekerült a köztársasági elnök indítványa.
Polt Péter, a testület elnöke az intézmény weboldalán közzétett véleményében szögezte le, hogy amennyiben a köztársasági elnök vagy más jogosult Alaptörvény-értelmezési indítvánnyal él, az nem sérti vagy veszélyezteti az alkotmányos rendet.
Mint írta, ha az Alkotmánybíróság egy ilyen ügyben eljár, az „az alkotmányos párbeszéd része”.
Az elnök egyúttal eljárásjogi szempontból is tisztázta a helyzetet: az alkotmánybírók egyesbíróként, tanácsban vagy teljes ülésen, végzéssel vagy határozattal foglalnak állást. Hangsúlyozta, hogy a személyes érintettség miatti kizárás bejelentése nem minősül ilyen döntésnek.
Polt Péter zárásul a bírói függetlenség elvére hivatkozva kijelentette, hogy
az alkotmánybírók sem politikai, sem jogi értelemben nem vonhatók felelősségre az eljárásuk során hozott döntésük vagy kifejtett véleményük miatt.
Mint arról beszámoltunk, a hét közepén az Alkotmánybíróság teljes ülése határozatképtelenné vált Sulyok Tamás köztársasági elnök beadványának ügyében. Az államfő azért fordult az Alkotmánybírósághoz, hogy értelmezést kérjen az Alaptörvény alkotmányos funkciójáról, elfogadásáról és módosításáról.
Hét alkotmánybíró azonban az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettségére hivatkozva kizárási okot jelentett be.
A kialakult helyzetet Magyar Péter úgy kommentálta, hogy az Alkotmánybíróság fellázadt a köztársasági elnök ellen.
Hét bíró önkizárása után megszólalt az Alkotmánybíróság elnöke: Polt Péter személyes állásfoglalásban védte az eljárás legitimitását, miközben a testület napirendjéről a határozatképtelenség miatt lekerült a köztársasági elnök indítványa.
Polt Péter, a testület elnöke az intézmény weboldalán közzétett véleményében szögezte le, hogy amennyiben a köztársasági elnök vagy más jogosult Alaptörvény-értelmezési indítvánnyal él, az nem sérti vagy veszélyezteti az alkotmányos rendet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Elég sok mindent ledaráltak” – Orbán Anita a külügynél tapasztalt iratmegsemmisítésekről is beszélt egy osztrák lapnak
A külügyminiszter osztrák kollégájával, Beate Meinl-Reisingerrel adott közös interjút a Der Standard nevű lapnak, amelyben beszélt a V4-ek jövőjéről, a migrációról és az uniós pénzek visszaszerzéséről is. Megerősítette azt a pletykát is, hogy a Külügyminisztériumban sok dokumentumot megsemmisítettek Szijjártó Péter hivatali ideje alatt.
Az osztrák Der Standardnak adott közös interjút Orbán Anita külügyminiszter osztrák kollégájával, Beate Meinl-Reisingerrel, akivel a napokban egyeztetett Bécsben. A magyar tárcavezető többek közt arról beszélt, hogy számos hidat kell újjáépíteniük, amelyeket Orbán Viktor kormánya lerombolt.
A külügyminiszterek megbeszélésén szóba került a Visegrád-csoport jövője is, miután Magyar Péter miniszterelnök bécsi látogatásán felvetette Ausztria csatlakozásának lehetőségét. Orbán Anita szerint a regionális együttműködés nagyon fontos az új kormány számára.
„Különösen a Visegrád-csoportban való együttműködés, amelyet új energiával akarunk feltölteni. Már a következő keddre tervezünk egy találkozót mind a négy kormányfő között”
– jelentette ki. Hozzátette, az ilyen formátumok lehetőséget teremtenek arra, hogy közelebb hozzák egymáshoz azokat, akiknek hasonló nézeteik vannak.
Arra a felvetésre, hogy a V4 márkaneve nem égett-e le Viktor Orbán dominanciája miatt, Beate Meinl-Reisinger úgy reagált, hogy ezek a nemzetközi formátumok nem politikai kampányok eszközei. „Éppen egy új fejezetet nyitunk a kétoldalú kapcsolatokban, mégpedig egy nagyon fontosat, mert nagyon sok közös érdekünk van” – mondta az osztrák miniszter. Szerinte az együttműködés már most is működik más formátumokban, például az energiaügyek terén. Úgy véli, az embereknek és a vállalatoknak megbízható energiaellátásra és ésszerű árakra van szükségük.
„Együtt erősebbek vagyunk – de nem az EU ellen, hanem az EU-ban” – hangsúlyozta.
Az orosz fosszilis energiahordozóktól való magyar függőség kapcsán Orbán Anita elmondta, hogy rengeteg terhet örököltek a korábbi kormánytól. „A paksi atomerőművünk orosz technológián és orosz fűtőelem-szállításokon alapul, és az olaj és a gáz is túlnyomórészt Oroszországból érkezik hozzánk” – részletezte. Kijelentette, hogy a kormány még csak a munka legelején tart, és most elemzik ezeket a függőségeket. „Ugyanakkor be kell tartanunk a választási ígéretünket, hogy biztonságos és megfizethető energiát biztosítunk” – tette hozzá.
Meinl-Reisinger szerint mindenki megtanulta a leckét, hogy nem jó egyetlen forrásra támaszkodni, mert az zsarolhatóvá tesz. Egy friss felmérésre hivatkozva állította, az európaiak többsége már nem akar visszatérni a régi függőségekbe. „Inkább a saját energiaforrásokba kellene befektetni. Ez Ausztriára is igaz, bár az FPÖ az Oroszország elleni szankciók ellen hangol, és az orosz gázhoz való visszatérés mellett kampányol” – fogalmazott.
A migráció témájában, amely miatt a korábbi magyar kormány folyamatosan konfrontálódott Brüsszellel, Orbán Anita szerint az új vezetés is ellenzi az illegális migrációt, és tovább fogják erősíteni a határvédelmet.
„Ami azonban a nagy különbség az előző kormányhoz képest: mi szeretnénk együttműködni a partnereinkkel” – szögezte le.
Meinl-Reisinger szerint a migráció közös európai kihívás, ezért van szükség a Közös Európai Menekültügyi Rendszerre. Az Ausztria által a magyar határon ismét meghosszabbított határellenőrzésekkel kapcsolatban úgy vélte, a közös európai szabadságjogok élvezetéhez a migrációt rendezett és ellenőrzött keretek közé kell szorítani.
„Európa a szívek projektje. Az, hogy a belső határokon megállítanak, nem tartozik ehhez” – mondta.
A jogállamisági aggályok miatt befagyasztott uniós forrásokkal kapcsolatban Orbán Anita közölte, hogy egy egész reformcsomagról van szó, és a határidő augusztus 31., ami nagyon szoros. „Ez a határidő nagyon kemény, de meg kell csinálnunk. Már útnak indítottunk egy törvénycsomagot, amely a szükséges reformok többségét tartalmazza” – mondta. Példaként említette a civil társadalom ellen is irányuló Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését, új korrupcióellenes intézkedések bevezetését és az Európai Ügyészséghez való csatlakozás hivatalos kérelmezését. Osztrák kollégája szerint mindez „elképesztő tempóban” történik.
Arra a kérdésre, hogy igazak-e a pletykák, miszerint elődje, Szijjártó Péter hivatali ideje alatt sok dokumentumot semmisítettek meg a minisztériumban, a miniszter szűkszavúan, de egyértelműen válaszolt: „Igen, ott elég sok mindent ledaráltak.”
Az ukrán-magyar kapcsolatokról szólva a magyar külügyminiszter elmondta, hogy elsőként a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak kérdését akarják rendezni. „Kormányunk hivatalba lépése után azonnal tárgyalásokat kezdeményeztünk, ahol a kisebbségi jogok, például az oktatás vagy a közigazgatás terén megállapodás született, amelyet most az ukrán parlament elé kell terjeszteni” – közölte. Hozzátette, hogy a másfél éve tartó magyar vétót az ukrán uniós csatlakozási tárgyalásokkal szemben feloldották.
Meinl-Reisinger szerint a korábbi magyar kormánynak sosem a kisebbségi kérdés volt a fontos, hanem csak ürügyként használta azt Ukrajna európai jövőjének blokkolására.
A dezinformációval kapcsolatos vádakra, amelyek Viktor Orbán kampányát érték, Orbán Anita a Tisza Párt kampányát hozta fel ellenpéldaként. Elmonta, hogy Magyar Péter 700 településen járt, hogy személyesen beszéljen az emberekkel, mert gyakran ez volt az egyetlen módja, hogy szembeszálljon a róla terjesztett hazugságokkal.
„A kormány 100 százalékban az irányítása alatt tartotta az állami médiát, Magyar Péter a választások előtti két évben egyetlen egyszer sem szerepelhetett ott. A közvetlen kapcsolat az emberekkel rendkívül fontos volt” – mondta.
Beate Meinl-Reisinger szerint a dezinformáció elleni küzdelem központi kérdés, mert instabilitást és megosztottságot hoz a társadalmakba. „Ez ellen fel kell lépnünk, és Európában egyesítenünk kell az erőinket. A magyarok tapasztalatai itt jelentős mértékben hozzájárulhatnak” – mondta.
Az osztrák Der Standardnak adott közös interjút Orbán Anita külügyminiszter osztrák kollégájával, Beate Meinl-Reisingerrel, akivel a napokban egyeztetett Bécsben. A magyar tárcavezető többek közt arról beszélt, hogy számos hidat kell újjáépíteniük, amelyeket Orbán Viktor kormánya lerombolt.
A külügyminiszterek megbeszélésén szóba került a Visegrád-csoport jövője is, miután Magyar Péter miniszterelnök bécsi látogatásán felvetette Ausztria csatlakozásának lehetőségét. Orbán Anita szerint a regionális együttműködés nagyon fontos az új kormány számára.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
