SZEMPONT
A Rovatból

Egymilliárd forintos génterápia segíthet a 6 éves Márkón – szülei gyűjtésbe kezdtek

Pénzes Márk Duchenne szindrómával küzd. Ez egy ritka betegség, ami az izmok lassú, de biztos leépülését okozza. Egy génterápia segítségével viszont esélye nyílna egy jobb és hosszabb életre.


Pénzes Márk hatéves. Imádja az állatokat, a szerepjátékokat, tele van kedvességgel, huncutsággal és, ahogy az édesapja mondja, egy igazi csavargó. A kisfiú ugyanakkor Duchenne szindrómával küzd. Ez egy ritka betegség, ami az izmok lassú, de biztos leépülését okozza. Márkó nehezen tud járni, gyakran elesik, futni pedig sosem tudott igazán. Egy génterápia segítségével viszont esélye nyílna egy jobb és hosszabb életre. A kezelés ugyanakkor egyelőre csak külföldön elérhető, és több mint 1 milliárd forintba kerül. Szülei gyűjtést indítottak, hogy a kisfiú megkaphassa a génterápiát.

Pénzes Csaba és felesége, Judit már egészen hamar, tizenévesen egymásra talált. Az első nagy szerelem volt ez mindkettejük számára, azt mondják, két nagy céljuk volt a kezdetektől fogva: egy kis kertes ház és három gyermek.

Sokáig minden úgy történt az életükben, ahogy az a nagy könyvben meg van írva: 2017-ben megszületett az első gyermekük, Csabi. Aztán hamarosan beköltöztek a kertes házukba, 2019-ben pedig megérkezett a második kisfiuk, Márk. Ekkor még nem sejtették, hogy bármi gond lenne, ám amikor Márkó egyre nagyobb lett, észrevették, hogy nem úgy fejlődik, ahogy azt az első gyermeküknél már megtapasztalták.

„A terhesség alatt minden rendben volt. Megcsináltattunk minden vizsgálatot és szűrést, bár Duchenne szindrómát egyébként semmi sem mutatja ki, amíg a baba a pocakban van.

Amikor Márkó megszületett, ugyanolyan volt, mint bármelyik újszülött. Féléves kora körül kezdtük sejteni, hogy valami nincs rendben. Egyáltalán nem mozgott, olyan volt, mint egy darab kavics. Még a kezét is alig mozdította meg, nem kezdett el kúszni-mászni sem. Éreztük, hogy valami nem oké.

Elvittük orvoshoz, védőnőhöz, hívtunk Dévényes tornászt, próbáltunk utánamenni, hogy mi ez. Mindenki azt mondta, hogy majd kinövi, és, hogy minden gyerek másképp fejlődik. Kvázi mindenhonnan lepattantunk” - mesélte az édesapa.

A szülők számára végül az adta az utolsó löketet, amikor a gyerekorvosuk az egyéves státuszon 100 százalékot adott Márkónak. Nem értették, hogyan lehet, hogy az orvos szerint minden rendben van a fiukkal, amikor ők is látták, hogy ez nincs így. Ezután kerestek fel egy neurológust egy magánklinikán. Csaba szerint az orvos már az első vizsgálat után látta, hogy ez nem hipotónia vagy izomgyengeség, és hogy valószínűleg Márkónál a Duchenne szindróma áll fenn. Több vizsgálatra is elküldték őket, és amikor visszaérkezett a kisfiú véreredménye, már a szülők is sejtették, mi lehet a probléma.

„Az ember ilyenkor mindenre rákeres a neten, mi is így voltunk vele, így már tudtuk, hogy mit fogunk hallani. Mégis egy szülő mindaddig reménykedik, ameddig csak lehet, mi is azzal nyugtattuk egymást, hogy mi van, ha mégsem.

Aztán visszahívtak minket, és az orvos közölte velünk, hogy Markó DMD-s. Teljesen sokkban voltunk, én konkrétan nem emlékszem az ezt követő 2 órára sem”

- mondja Csaba.



Mi az a Duchenne szindróma?


A Duchenne-féle izomdisztrófia (DMD) egy ritka, örökletes betegség, a testünkben jelenlévő disztorfin nevű fehérje hiányából, hibájából ered. Ez a fehérje szükséges ugyanis az izom regenerálódásához és az izmok normális szerkezetének kialakításához. Ha ez a fehérje nincs vagy megsérül, az izomrostok elhalásához, idővel pedig az egész vázizomzat gyengeségéhez és mozgáskorlátozottsághoz vezet. A DMD-s gyerekek tízéves koruk körül többnyire kerekesszékbe, később ágyba kényszerülnek, végül állandó légzéstámogatásra szorulnak, és a húszas éveikben a betegség végzetes szív- vagy légzési elégtelenséghez vezet. A DMD elsősorban a fiúkat érinti, ugyanis az X-kromoszómához kötötten öröklődik. A lányok tünetmentes hordozók maradhatnak. A Duchenne szindróma jelenleg nem gyógyítható, ugyanakkor kezelésekkel, egyénre szabott terápiával jelentősen javítható az életminőség és az élettartam.

A Pénzes család élete gyökeresen megváltozott azóta, hogy megkapták a diagnózist. Márkó most hatéves, néhány éve folyamatosan szteroidokat kap, rendszeresen tornáztatják, és heti hét fejlesztésre jár. Logopédus és gyógypedagógus is foglalkozik vele, hiszen fontos a szellemi fejlődése is. Úszni is járnak, igaz csak nyáron, mert télen könnyen megfázik, a betegségekből pedig nagyon nehezen épül fel. Az étkezésére is figyelni kell, hiszen a szteroidok miatt könnyen elhízhat. Az egyrészt a szervezetét, az izmait is még jobban terhelné, másrészt pedig sokszor előfordul, hogy emelni, vagy vinni kell, így az édesapjának el kell bírni.

A kisfiú még tud járni, de gyakran elesik, és a lépcsők például akadályt jelentenek számára. Futni vagy ugrani viszont sosem tudott igazán. Ugyanakkor egy tündéri, huncut kisfiú, aki óvodába jár, játszik, imádja az állatokat, és a szerepjátékokat. Ráadásul az apukája szerint nagy csavargó is. Bár van néhány program, amin nem tud résztvenni a társaival. Az oviban például járnak korcsolyázni. Márkót is elvitték a szülei, hogy megtapasztalhassa az élményt, de ő ezeket a dolgokat csak úgy próbálhatja ki, hogy közben fogják. Hiszen, ha elesik, egy csonttörés például végzetes lehet számára.

Márkónak most leginkább időre lenne szüksége. Az eddig elveszített izomzatot ugyan már nem kaphatja vissza, de nyáron felcsillant a remény, hogy egy speciális génterápiának köszönhetően egy jobb, hosszabb életet élhet.

„A génterápia során egy speciális vírust juttatnak be a szervezetbe infúzión keresztül. Tehát tulajdonképpen egy infúzió az egész, ami fél óra alatt lecsepeg. Ez a vírus pedig átalakítja az izomzatát úgy, hogy tudjon fehérjét termelni. Igaz, neki soha nem lesz olyan erős az izomzata, mint egy egészséges embernek, de arra elég lenne, hogy önálló életet tudjon élni, hogy ne kerüljön kerekesszékbe.

Ugyanakkor fontos lenne, hogy mielőbb megkaphassa, hiszen minél nagyobb, annál kevésbé lesz hatékony. Ráadásul a gyártó azt ígéri, hogy ezzel azt állapotot tudják megtartani, amiben a kezelés idején van” - meséli Csaba.

A génterápia tehát megoldás lehetne a kisfiúnak, ugyanakkor a kezelés nagyon drága és jelenleg csak külföldön elérhető, az Európai Unióban ugyanis még nem engedélyezték, így Magyarországon sem. Emiatt pedig anyagi támogatás sincs hozzá.

„A génterápiát az Egyesült Államokban engedélyezték először, azóta pedig már a Közel-Keleten is elérhető. Jelenleg egy dubaji magánklinikán a legolcsóbb, 3 millió dollár, vagyis valamivel több, mint 1 milliárd forint.

Ez nem csak az infúziót fedezi. A gyerek utána 2 hónapon keresztül Dubajban van, folyamatos orvosi megfigyelés alatt áll, hiszen máshogy kell szteroidozni és közben különböző támogató kezeléseket is kap” - mondja Márkó édesapja.

A család augusztusban elindított egy alapítványt és gyűjtésbe kezdtek, hiszen csak így lehet esélyük arra, hogy ezt a hatalmas összeget ki tudják fizetni. Jelenleg 106 millió forintnál tartanak.

Az alapítványhoz befolyt összeg teljes egészét a génterápiára szeretnék költeni, tehát minden egyéb költséget, fejlesztést, gyógyszert saját zsebből fizetnek.

Csaba azt mondja, elképesztő összefogás alakult ki körülöttük, rengetegen próbálnak segíteni nekik. Van, aki hastáncestet szervez,

február 24-én pedig egy jótékonysági koncertet is tartanak Márkóért Óbudán.

Az eseményen fellépnek a Budapesti Filharmóniai Társaság művészei, és a család is jelen lesz (pontos program ITT). A koncert ingyenes, támogatásokra a helyszínen is lesz lehetőség. De utalással az alapítványon keresztül bárki, bármikor hozzájárulhat Márkó kezeléséhez.

Ha te is segítenél:

Utalni az Együtt Pénzes Márk gyógyulásáért Alapítvány nevére belföldről az alábbi OTP-s bankszámlaszámra lehetséges:
11742513-21458903

Az alapítvány adószáma: 19395287-2-13

De adód egy százalékával is segíthetsz. Igaz, az alapítvány még nem tudja ezeket fogadni, ugyanakkor a Gyógyítjuk a Gyermekeket Alapítvány bevállalta, hogy a hozzájuk érkezett felajánlások után minden 1 százalék 75 százalékát Márkónak ajánlják fel.

Csaba azt mondja, nagyon nehéz volt számukra segítséget kérni, sokáig gondolkodtak rajta, hogy mitévők legyenek, hiszen az embernek nem egyszerű kiállnia egy ilyen problémával a nagyvilág elé.

„Markó is sokszor rákérdez, amikor az utcán meglátja magát egy-egy plakáton, hogy miért van ott a fényképe. Erre én mindig csak azt szoktam neki mondani, hogy azért, mert olyan szép” - meséli mosolyogva az édesapa.

A kampányok miatt sokan fel is ismerik a kisfiút a lakóhelyük környékén, ha meglátják, gyakran megkérdezik tőle, hogy van. Igaz, Markó még nem teljesen tudja, mi zajlik körülötte, Csaba azt mondja, az egyik legnagyobb félelme, hogy egyszer majd mindenbe be kell avatniuk a kisfiút is.

„Márkó annyit tud, hogy neki gyengébbek a lábai. De egyelőre még nem tudom, mi lesz abban a pillanatban, amikor rájön, hogy mi történik vele. Annyira félek, hogy ezt elmondani nem tudom. Gyomorgörcsöm van, ha csak rágondolok. Hál' Istennek még csak nagyon lightos kérdései voltak.

Tavaly nyáron például éppen kirándultunk, és volt egy hosszú lépcső, aminél fel kellett vinnem. Márkó pedig megkérdezte: »apa, ha nagy leszek, fel fogok tudni menni a lépcsőn?« Én azt válaszoltam, hogy most is fel tudna, csak nem tesz neki jót.

Tehát vagy kibújok a kérdés alól, vagy, ha kénytelen vagyok, akkor válaszolok. Úgyhogy ez baromi nehéz” - mondja Csaba, aki hozzátette, már kértek segítséget szakembertől, hogy megfelelően felkészüljenek arra a pillanatra, amikor hosszabban kell majd beszélgetni a Márkóval a témáról.

Most azonban egyetlen fontos cél lebeg a szemük előtt, hogy Márkó megkaphassa a génterápiát, aminek a segítségével egy teljesebb, hosszabb életet élhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Itt Orbán Viktor vagyonáról van szó” – Mészáros Lőrinc hihetetlen meggazdagodásáról készített filmet az Átlátszó
A Tesla és a Facebook nem ugrott akkorát, mint Mészáros Lőrinc vagyona, ilyen állat nincs - hangzik el a Sróman című filmben. A mesés vagyonról az igazság csak akkor derül majd ki, ha Mészárossal történik valami, mondja a korrupciókutató szakértő.


A Direkt36 után az Átlátszó is hosszabb dokumentumfilmmel állt elő. Az oknyomozó portál Stróman címmel mutatott be egy filmet Mészáros Lőrinc elképesztő meggazdagodásának történetéről, amikben korábbi filmrészletek mellett szakértők elemzik Mészáros sikerének a titkát, és mutatják be a magyarországi gazdasági elit egy szűk körének példátlan meggazdagodását.

A film elején hosszabb részleteket mutatnak egy fél órás interjúból, amit Ferenczi Krisztina oknyomozó újságíró készített Mészárossal az első sikerei után. De egy archív felvételen megszólal az a juhász is, aki egy rejtélyes autóbalesetben halt meg, miután Mészáros Lőrinc felvásárolta a földeket, ahol korábban az állatai legeltek.

Az Átlátszó számos újságírója meséli el, miket tapasztalt, miközben Mészárosról gyűjtött információkat.

Horn Gabriella például arról beszél, hogy miután drónnal felvételeket készített Mészáros Lőrinc egyik birtokáról, tanúként idézték be a rendőrségre, majd jelentősen megszigorították a drónhasználatot. „Ennek az esetnek, illetve a korábbi drónos cikkeinknek az eredménye lehetett az, hogy a következő év januárjától tulajdonképpen betiltották, vagy ellehetetlenítették a drónfelvételek készítését” - véli.

Erdélyi Katalin elmondja, 2018-ban kezdte el követni egy luxus magánrepülőgép és a Lady Mrd nevű jacht útjait, és kiderítette, hogy a repülő rendszeresen oda szállítja utasait, ahol a jacht éppen horgonyoz. A jachton Mészáros Lőrincet, a repülőből kiszállva pedig Orbán Viktort is sikerült lefotózniuk. Így derült ki, hogy „a közpénzből meggazdagodott Mészáros Lőrinc most már luxusrepülőt használ, luxusjachtot, és mindehez a miniszterelnöknek is köze van.”

Becker András szerint egyetlen globális nagyvállalat történetében sem látható olyan exponenciális növekedés, mint amit a kormányközeli üzleti körökben tapasztalni.

„A Tesla nem ugrott ekkorát, vagy a Facebook. Tehát nem volt a cégtörténetben olyan szakasz, amikor három éven belül nyolcezerszeresére nő a forgalom, vagy százhatvanezerszeresére. Ilyen állat nincs” – jelentette ki.

Szakonyi Péter, a 100 leggazdagabb magyar című kiadvány szerkesztője arról beszélt, hogy a 2010 utáni gazdasági modell sokkal professzionálisabban épült fel, mint a korábbi. Egyik forrása ezt úgy jellemezte, „amit a szocik csináltak az elmúlt húsz évben, ők voltak az ipari tanulók, akik most vannak, és fideszesek, ők egyetemi tanárok, professzorok”.

Szakonyi elmondása alapján 2010 és 2014 között a cégfelvásárlások sokszor fenyegetéssel zajlottak. „Odamentek és azt mondták, hogy adod a céget? Nem. Jó, akkor holnap jön a NAV. Az adóhatóság magyarul. És utána adta” – idézte fel a korszakra jellemző módszereket, hozzátéve, hogy volt, aki ebbe bele is halt.

2014 után szerinte finomodott a technika: a politikai kötődésű milliárdosok már piaci ár feletti ajánlatokkal keresték meg a kiszemelt cégek tulajdonosait. Itt már nem a fenyegetés, hanem a belátás működött, hiszen a tulajdonosok tudták, hogy ha nem adják el a cégüket, a piacon ellehetetlenítik őket.

Szakonyi kritizálta az Európai Uniót is, amiért hagyta elterjedni a magántőkealapokat, amelyek szerinte az offshore-nál is jobb lehetőséget biztosítanak a vagyonok elrejtésére. „Az Európai Uniónak pedig egy szava nincs. Pedig itt aztán tényleg mindent el lehet rejteni” – fogalmazott.

A korrupciókutatással foglalkozó Tóth István János szerint a jelenlegi magyarországi rendszer egy kleptokrata modell, amely a bizalomra épül. A kleptokrata vezető, vagyis a politikai hatalom csúcsán álló személy csak a legmegbízhatóbb embereinek ad pozíciót. Ilyen bizalmi viszony volt szerinte Orbán Viktor és Simicska Lajos között, és ilyen van ma is Mészáros Lőrinccel.

Tóth szerint azonban hiba Mészáros Lőrincet valós tulajdonosnak tekinteni. „Én azt gondolom, hogy itt Orbán Viktor vagyonáról van szó, az Orbán családnak a vagyonáról van szó, és az ő meggazdagodásukról kell beszélni.”

„Amikor Mészáros cégekről beszélünk, akkor ez egy hazug valami. A Mészáros egy stróman. Vagy angolul front” – állítja a közgazdász. Úgy véli, az igazság akkor derül majd ki, ha Mészáros valamiért kiesik a rendszerből. „Ezt akkor fogjuk megtudni, amikor Mészáros Lőrinc nem lesz aktív, meghal, vagy beteg lesz, akkor tudjuk majd meg, hogy az a vagyon, ami most elvileg az ő nevén van, az kinek a nevére fog kerülni.” Szerinte épp ez történt Andy Vajna esetében is.

Tóth beszélt a politikai favoritizmus fogalmáról is, amelynek lényege, hogy a közbeszerzéseken nem a minőség vagy az ár dönt, hanem a politikai kapcsolat. Szerinte 13 olyan ember van a NER környékén, akik a közbeszerzéseknek mindössze 3-4 százalékát viszik el, de náluk csapódik le az összes közbeszerzési érték 25 százaléka. „Tehát minden negyedik forintot, amit a magyar állam kiírt, ez több ezermilliárd forint egy évben, azt ezek a cégek nyerték egyedül vagy konzorciumban. Ez egy hatalmas pénz” – mutatott rá.

Neveket is említ, Mészáros Lőrinc mellett például Tiborcz Istvánt és Garancsi Istvánt. „Itt egy rabló állammal állunk szemben. A rabló állam azt jelenti, hogy maga az államot, a kormányzást vezető elit arra használja a hatalmát, hogy kirabolja az országot” - mondja.

Szakonyi Péter szerint Mészáros Lőrinc birodalmának mérete és összetettsége példátlan a magyar gazdaságtörténetben, talán csak Weiss Manfréd egykori cégcsoportjához mérhető, de még az sem volt ekkora.

Szerinte egy 350 cégből álló portfóliót egyetlen ember képtelen átlátni és irányítani. „Mindenki arra kíváncsi, hogy ki van mögötte, milyen agytröszt működik, mert ezt egy ember azért nagyon nehezen tudja irányítani. De eddig minden kísérlet, minden erre irányuló kísérlet zátonyra futott.”

Hozzátette, hogy Mészáros Lőrinc gazdagodásának mértéke elképzelhetetlen lett volna politikai hátszél nélkül. „Azt elképzelhetőnek tartom, hogy bekerült volna a százba. Azt, hogy ilyen mértékű legyen a gazdagodása, hogy az első helyre most már évek óta pályázik, és ezt el is nyeri, azt nem nagyon.”

Tóth István János a film végén a kleptokrata rendszerek nemzetközi jellemzőire tért ki. Szerinte egy ilyen „rablóállamban”, ahol a vezető elit célja az ország kirablása, a kedvezményezettek is tudják, hogy vagyonuk a politikai kapcsolatoktól függ. Ezért arra törekednek, hogy a pénzt kimentsék az országból.

A rendszer abszurditását szerinte az adja, hogy a haveri rendszerekben még maga a kleptokrata vezető sem bízik a joguralomban, épp ezért a lopott vagyont olyan országokba menekíti, ahol működik a jogállam.

A film végén az is kiderül, Mészáros Lőrinc jelenlegi vagyona a Forbes nemzetközi gazdaglistáka szerint 4,9 milliárd dollár, vagyis nagyjából 1700 milliárd forint.

A teljes film

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Vox Populi: 106 tiszás, 87 fideszes és 6 Mi Hazánk képviselő jelenleg a legvalószínűbb
Elkészült a legújabb mandátumbecslés, ami teljesen mást mutat, mint a kormányközeli mérések. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint 106 mandátumot szerezhet Magyar Péter pártja.


A Vox Populi 2026-os választási előrejelzését bemutató új oldaláról írt posztot a projekt egyik alkotója. Tóka Gábor bejegyzésében kifejti, hogy az általuk készített modell egyrészt az alapján súlyozza a különböző közvélemény-kutatások adatait, hogy azok mennyire frissek, és mennyire voltak pontosak az adott intézet becslései a megelőző négy országos választás előtt.

Másrészt szerinte figyelembe veszik azt is, ami a mostani helyzet két fő sajátosságának tűnik: a fideszközeli intézetek posztjainak teljes hiteltelenségét és a kormánytól független intézetek valószínűleg nagyobb torzítását az ellenzék javára, mint amit a 2024-es választáson tapasztaltak.

A szerző szerint

„a levélszavazatok nélkül számított szavazatmegoszlásban most kb. 47:41 arányban, tehát hat százalékponttal vezethet a TISZA a Fidesz előtt, a következő országgyűlés legvalószínűbb összetétele pedig 106 tiszás, 87 fideszes és 6 Mi Hazánk képviselő. Ez persze még változhat a következő hetekben, és már pusztán a narancsmentes közvélemény-kutatások múltbeli találati pontossága alapján is érdemes egy elég széles becslési hiba lehetőségét is hozzáképzelni a pillanatnyi becslésekhez.”

Az oldalon számításaik mikéntjét is bemutatja: „Tízezer választási eredményt szimuláltunk. A pöttyök az adott pártnak a szimulált választásokon elért eredményeit mandátumszámban mutatják. Az ábra felett százalékban mutatjuk három fejlemény valószínűségét, tehát hogy milyen gyakran állt elő a szimulációk során az, hogy a párt bejut a parlamentbe, hogy ott abszolút többséget (tehát legalább 100 mandátumot) szerez, és hogy kétharmados többséget (legalább 133 mandátumot) szerez.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor szerint a Fidesz azzal küzd, hogy ezúttal nem kitalált ellenféllel áll szemben
A politológus a Fidesz külpolitikai kampányát elemezte a Törökülés című műsorban. Szerinte a valós, kiszámíthatatlan szereplők, mint Ukrajna, bármikor felülírhatják a kormányzati narratívát.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. március 14.



A Fidesz azzal küzd, hogy mostani ellenfele nem kitalált, hanem egy valós, kiszámíthatatlan külpolitikai szereplő, ami a korábbiaknál sokkal nagyobb kockázatot jelent a kormánypárt kampányára. Erről beszélt Török Gábor politológus a Törökülés legfrissebb adásában a 24.hu-n.

„Ha nem egy belpolitikai játszótér van, ahol kitalált ellenfelekkel küzdesz, ráadásul a világpolitikának valóban olyan szereplői vannak most, akiknek a döntései nehezen beláthatók előre, akkor egy pillanat alatt rád éghetnek a korábbi mondataid. Szerintem a Fidesz folyamatosan ezzel küzd”

– mondta Török, aki szerint a háború kampánytémává emelése olyan terep, ami felett a kormánypártnak kevesebb a kontrollja. Példaként a Barátság kőolajvezeték körüli bizonytalanságot említette, ahol a döntés az ukránok kezében van.

A politológus szerint a politikai versenyt a Tisza Párt megjelenése is átformálta, amely megváltoztatta a korábbi erőviszonyokat. „Szerintem ebben a nagyjából két évben, amióta a Tisza Párt jelen van a magyar politikában, azt tapasztaljuk, hogy sok mindent el tudott tüntetni abból, ami a Fidesz versenyelőnye volt korábban. Tehát legalább most, a kampány vége felé azt lehet érezni, hogy jó válaszokat adnak a saját politikai érdekeik alapján, jó gombokat nyomogatnak – át van gondolva a mondanivaló. Valamint a politikai munkában beletesznek mindent, amit egy választási kampányban bele kell tenni” – fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogy az utóbbi egy év botrányai miért nem hoztak trendfordulót, Török Gábor a társadalom fokozódó polarizáltságát emelte ki. Szerinte ma már a különböző politikai táborok szavazói párhuzamos valóságokban élnek, és az információkat eleve értelmezésekbe és narratívákba csomagolva, „gondolatmankókkal” kapják meg. Úgy látja, nincs olyan ügy, ami kirángatná az embereket a saját buborékjukból.

Példaként említette, hogy ha Magyar Péterről megjelenne egy kompromittáló videó, a tiszás szavazók előre tudnák, hogy „azt az oroszok csinálták, vagy a mesterséges intelligencia”.

A Fidesz ukránellenes narratívája azután erősödött fel, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök március 5-én élesen bírálta Orbán Viktort az uniós hitel blokkolása miatt; a nyilatkozatot a magyar sajtó egy része fenyegetésként értelmezte. Ezzel párhuzamosan feszültséget okoz, hogy a Barátság kőolajvezeték déli ágán január 27-én egy orosz dróntámadás után leállt a szállítás, és bár a vezetéket megjavították, a tranzit azóta sem indult újra. A magyar kormány politikai célú visszatartással vádolja Kijevet, míg Ukrajna az orosz támadások következményeiről beszél. Az ügyre Magyar Péter is reagált, aki a vezeték újraindítását sürgetve közös helyszíni bejárást javasolt Orbán Viktornak.

Török Gábor szerint bár a Fideszben gondolhatták, hogy jól sikerült kiprovokálni Zelenszkij mondatait, a helyzet kiszámíthatatlansága miatt nem biztos, hogy ez hosszú távon hasznot hoz. Mivel naponta érkezhet egy újabb nyilatkozat, a kormánypártnak sokkal nehezebb előre kalkulálnia, melyik mondatra lehet építkezni, és melyik válik terhessé. Ez éles ellentétben áll a korábbi kampányokkal – a rezsicsökkentés, a migráció, a Soros Györggyel vagy Brüsszellel vívott harc –, amelyek sokkal kezelhetőbbek voltak, hiszen azokban az ellenfelek Török szerint teljesen más jellegűek voltak, mint most Ukrajna.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Trump emeli a tétet: Amerika bombázta Kharg szigetét, az iráni olajinfrastruktúra szívét, a Forradalmi Gárda máris fenyegetőzik
Az amerikaiak azt állítják, csak a katonai infrastruktúrát támadták, de az olajpiac így is idegesen reagált, a Forradalmi Gárda pedig közölte, ha az olajipari létesítményeket is támadás érti, hamuvá változtatják az összes energetikai infrastruktúrát a térségben, amihez Amerikának köze van.


Donald Trump péntek este bejelentette, hogy az Egyesült Államok légicsapásokat hajtott végre Irán legfontosabb olajterminálja, a Kharg sziget ellen, egyúttal megfenyegette Teheránt: ha beavatkozik a Hormuzi-szoros hajóforgalmába, az olajinfrastruktúrát is célba veheti.

Trump a Truth Social nevű közösségi oldalán azt közölte, hogy „a Közel-Kelet történetének egyik legerőteljesebb bombatámadása során teljesen megsemmisítettek minden katonai célpontot Irán koronagyémántjában, a Kharg szigeten.” Hozzátette, méltányosságból úgy döntött, hogy nem törli el a sziget olaj-infrastruktúráját. „Ha azonban Irán vagy bárki más akadályozza a szabad és biztonságos áthaladást a Hormuzi-szoroson, azonnal felülvizsgálom ezt a döntést” - fenyegetőzött.

A pénteki amerikai csapások után az iráni olajügyi minisztérium egy magas rangú, névtelenséget kérő tisztviselője a New York Times-nak azt mondta, a finomítók dolgozói csaknem két órán át tartó, megállás nélküli robbanásokról számoltak be, amelyek úgy rázták a szigetet, mint egy földrengés. A tisztviselő szerint „a támadások hatalmasak és pusztítóak voltak”.

A Perzsa-öbölben, az iráni partoktól 32 kilométerre fekvő Kharg sziget Irán olajexportjának szíve, a kivitel nagyjából 90 százaléka az itteni létesítményeken keresztül bonyolódik.

A szigeten egy leszállópálya és számos rakodó terminál is található, a védelmét pedig a környező szigeteken és a szárazföldön kiépített katonai infrastruktúra biztosítja.

Irán az 1960-as évek óta nagymértékben támaszkodik a Kharg-szigetre a tengeri olajexportban, ahol tárolókapacitások és Irán legnagyobb olaj- és gázmezőihez kapcsolódó vezetékek is találhatók. A szigetet körülvevő mély vizek megadják a szükséges merülési mélységet, hogy a nagy olajszállító tankerek kiköthessenek, ellentétben Irán Perzsa-öböl menti partvidékének sekélyebb szakaszaival. Az elmúlt években a terminálnál egyszerre akár tíz szuper­tankert is tölthettek.

A szigeten három fő energetikai infrastruktúra-létesítmény működik, köztük a Falat Iran Oil Company, amely napi 500 000 hordó nyersolajat termel, és az ország négy fő olajfinomítója közül a legnagyobbat birtokolja. A szigeten található a Kharg Petrochemical Company is, valamint egy jelentős létesítmény az olaj és a cseppfolyósított földgáz tárolására és szállítására.

Az innen induló olaj fő felvevője eddig Kína volt, amely a nyugati szankciókat megkerülő „árnyékflotta” tankerein keresztül jutott hozzá az iráni kőolajhoz.

A Kínába irányuló olajexport Irán gazdaságának mintegy 6 százalékát adta, és nagyjából a kormányzati kiadások felét fedezték belőle, miközben Irán Kína olajimportjának körülbelül 13 százalékát biztosította.

Legutóbb az 1980-as években, az iráni–iraki háború idején érte jelentős támadás a szigetet. A Szaddám Huszein irányítása alatt álló iraki hadsereg akkor súlyos bombázásokat hajtott végre a sziget olajipari infrastruktúrája ellen, kiterjedt károkat okozva, de Irán képes volt újjáépíteni a létesítményeket. Az infrastruktúra az elmúlt években is folyamatosan bővült, tavaly például kétmillió hordóval növelték a tárolókapacitást.

A mostani akció egy amerikai katonai tisztviselő szerint katonai célpontokat vett célba; olyan rakétaindító-állásokat és más eszközöket, amelyeket a Hormuzi-szorosban, az öböl másik végén fekvő nemzetközi hajózási útvonalak elzárására használtak. A tisztviselő szerint a légicsapások elkerülték az olajipari infrastruktúrát.

Michael Rubin, az American Enterprise Institute vezető munkatársa a Washington Postnak ugyanakkor azt mondta,

a bombázás „megteremti a feltételeket a sziget elfoglalásához”, amennyiben az elnök erre parancsot ad.

A szakértő úgy véli, a felkészülés részeként az amerikai erők csapást mérhetnek az Irán által „láthatatlan mólóknak” nevezett állásokra is, ahonnan az iráni haditengerészet gyorsnaszádokat indíthat a kereskedelmi hajók zaklatására.

Ezzel párhuzamosan a japán Okinawáról a Közel-Keletre indul a tengerészgyalogság egy légi-földi harci köteléke. KA The Wall Street Journal értesülései szerint a több mint 2200 tengerészgyalogost és 2000 haditengerészt számláló egység az USS Tripoli és két másik hadihajó fedélzetén érkezik a térségbe. Kétéltű partraszálló járműveket, helikoptereket, F-35-ös vadászgépeket is hoznak, valamint az egység része egy 800 fős lövészzászlóalj. Nem világos, hogy a telepítésnek van-e közvetlen köze a Kharg szigetén történtekhez.

Egy iráni olajiprai szakértő szerint „egy, a Kharg-sziget olaj- és gázinfrastruktúrája elleni támadás azonnal leállítaná Irán olajexportjának jelentős részét”. Nem véletlen, hogy a Forradalmi Gárda élesen reagált. Azzal fenyegetőznek, ha az Egyesült Államok beváltja fenyegetését, és megtámadja az energia- és olajipari infrastruktúrát, Irán válaszul azonnal megtámadja „a régió olajtársaságainak összes olaj-, energia- és gazdasági infrastruktúráját, amelyekben van amerikai tulajdon vagy együttműködnek Amerikával.„Hamuhalommá változtatjuk őket” - írták.

A támadás híre azonnal pánikot keltett a globális piacokon.

A Brent típusú kőolaj hordónkénti ára már a hét elején, a feszültség fokozódásakor átlépte a 100 dolláros lélektani határt, a pénteki csapás után pedig napközben 119,5 dollárig is felkúszott.

A globális energiapiacokat már így is megrázta, hogy a Hormuzi-szoroson, a világ legfontosabb olajszállítási útvonalán a forgalom a konfliktus kezdete óta gyakorlatilag leállt. Ezen a keskeny tengeri útvonalon halad át ugyanis a világ tengeri olajkereskedelmének mintegy negyede, naponta közel 20 millió hordónyi nyersolaj.

Elemzők szerint a piac egy 14 dolláros geopolitikai kockázati felárat épített be az árakba, ami egy tartós Hormuz-leállás esetén további 10-15 dollárral emelkedhet.

A fizikai ellátás mellett a hajózási és biztosítási piac is összeomlott. A világ legnagyobb hajóbiztosító klubjai, köztük a Gard és a Skuld, március elején felmondták a Perzsa-öböl térségére vonatkozó háborús kockázati fedezeteket. Bár új, lényegesen magasabb díjakkal lehet biztosítást kötni, a díjak emelkedése és a közvetlen veszély miatt a hajózási társaságok többsége elkerüli a térséget. Érdekes módon a műholdas adatok szerint a légicsapások előtti napokban Kharg szigetérőlmég indultak óriástankerek, ami arra utal, hogy az iráni export nem állt le teljesen, de a helyzet rendkívül törékeny.

A Nemzetközi Energiaügynökség válaszul rendkívüli lépésre szánta el magát: a tagországok összesen 400 millió hordó kőolajat szabadítanak fel stratégiai készleteikből, az amerikai kormányzat pedig a piac stabilizálása érdekében ideiglenesen feloldotta az orosz olajszállításokra vonatkozó szankciók egy részét, de

az árak továbbra is nőnek.

Trump pénteken azt állította, hogy az árak a konfliktus végével csökkenni fognak. „Nos, úgy gondolom, amint ez véget ér, az üzemanyagárak – mindennel együtt – zuhanni fognak” – jósolta.


Link másolása
KÖVESS MINKET: