prcikk: Egy véres fotóval lett világhírű, és az ellenállás szimbóluma Belaruszban, egy éve esett el az ukrajnai harcokban a fiatal lány | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Egy véres fotóval lett világhírű, és az ellenállás szimbóluma Belaruszban, egy éve esett el az ukrajnai harcokban a fiatal lány

Marija Zajceva részt vett az elcsalt választások után a Lukasenka-rezsim elleni tüntetéseken 2020-ban, majd az orosz támadás után csatlakozott az ukránokhoz. 2024-ben halt meg, de az ellenállás szimbólumává vált a hazájában.


A 2020-as belarusz tüntetések egy kegyetlen pillanata örökre beégett a világ emlékezetébe. Egy véres kép terjedt el az interneten, amelyen egy fiatal nő sokkos állapotban ül az aszfalton. Ez a kép nemcsak a belarusz hatóságok brutalitását, hanem a tüntetők rendíthetetlenségét is szimbolizálta. A lány, aki a fotón szerepelt, Marija Zajceva volt. Az ő története a belarusz ellenállástól Ukrajna frontvonaláig vezetett.

Egy ikon születése

Marija Zajceva mindössze 19 éves volt, amikor Homelből Minszkbe utazott, hogy részt vegyen a Lukasenka-rezsim elleni tüntetéseken. A 2020 augusztusában tartott választások után az utcákon kitört tiltakozásokra a hatalom példátlan erőszakkal válaszolt. Gránátok, gumilövedékek és vízágyúk zúdultak a tömegre. Az egyik ilyen összecsapás során készült az a kép, amelyen Zajceva vérrel borított arccal várta, hogy ellássák sérüléseit.

A robbanások következtében súlyos fejsérülést, agyvérzést és maradandó halláskárosodást szenvedett. A belarusz orvosi ellátás után Csehországban kezelték tovább, ahol új életet próbált kezdeni.

A poszttraumás stresszel és fájdalmas emlékekkel küzdve beiratkozott a Cseh Műszaki Egyetemre, és úgy tűnt, végre új célokat talál.

Egy újabb harc

Az élet azonban nem hagyta nyugodni. Amikor 2022-ben Oroszország megtámadta Ukrajnát, Marija nem nézhette tétlenül az eseményeket. Kezdetben önkéntesként segített az ukrán menekülteknek Csehországban, később azonban csatlakozott az ukrán idegenlégióhoz. Bár fizikailag kimerült és sérülései nem múltak el nyomtalanul, fordítóként és egészségügyi segítőként vállalt feladatokat a fronton.

Marija számára Ukrajna szabadságának védelme és a belarusz demokráciáért folytatott küzdelem összefonódott. Hitt benne, hogy a szabadságért vívott harc határokat nem ismer, és hogy a belaruszok szabadsága szorosan összefügg Ukrajna függetlenségével.

A tragikus vég

2024 januárjában, néhány nappal a 24. születésnapja után Marija Zajceva életét vesztette Kelet-Ukrajnában, Bahmut közelében, amely az egyik legvéresebb ütközet helyszíne lett. Halála előtti utolsó üzenetében arra kérte társait, hogy ne vallási szertartással búcsúztassák, tiszteletben tartva ateista meggyőződését.

Szvjatlana Cihanouszkaja, a belarusz ellenzék vezetője Mariját a forradalom ikonjának nevezte, aki nemcsak a belarusz szabadságért, hanem az igazságért is az életét adta. Az ő története a kitartás, az áldozatkészség és a szabadság utáni olthatatlan vágy mementója marad.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Megvan a Fidesz–KDNP hivatalos eredményváró helyszíne
A Fidesz–KDNP szerda este jelentette be, hogy a Bálna Kulturális Központban tartja a vasárnapi választás eredményváróját. Ezzel szemben a Tisza Párt már hétfőn tudatta, hogy a Parlamenttel szemben, a budai rakparton várja a szimpatizánsokat.


A kormánypártok közölték, hogy a Bálna Kulturális Központban tartják a közös eredményvárójukat – írta a HVG. A sajtóinformációk szerint a Bálna honlapján az is megjelent, hogy az épület csütörtöktől vasárnapig zárt körű rendezvény miatt nem látogatható.

A Fidesz immár negyedik alkalommal választotta az épületet az eredményváró helyszínéül, amely 2014 óta ad otthont a párt választási rendezvényeinek.

A Tisza Párt már hétfőn bejelentette, hogy a Parlamenttel szemben, a budai oldalon, központi helyszínként a Batthyány téren és a rakpartokon várják az eredményeket.

A felfokozott hangulat miatt elemzők rekordközeli részvételre számítanak vasárnap.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor a jegybankról: Minden fillérnek meg kell lennie, és ha nincs meg, azért valakinek felelősséget kell viselnie
A miniszterelnök a Blikk Talk című műsorban az energiaválságról is beszélt, ami szerinte elkerülhetetlen. "Nem arról van szó, hogy el tudjuk kerülni így vagy úgy, hanem be fog következni” – fogalmazott.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 09.



„Nehezebb idők” – ezzel a rövid válasszal indokolta Orbán Viktor a körülötte szigorodó biztonsági intézkedéseket a Blikk Talk című műsorban. A miniszterelnök egyértelművé tette, hogy nem általános óvintézkedésről van szó: a fokozott védelmet egy konkrét fenyegetéssel hozta összefüggésbe, amit az ukránokhoz köt.

„Igen, ez a konkrét személyre és családra irányuló fenyegetés” – mondta a kormányfő.

Az interjúban Orbán Viktor a „barát” megszólításra is reagált, amit a Putyinnal folytatott beszélgetésben használt. Szerinte ez csupán egy diplomáciai formula. „Nem személyes barátokat kell itt gyűjteni, hanem az ország számára kell értékes kapcsolatokat kialakítani. Ez megszokott formula a politikusok közötti érintkezésben. Nincs ebben semmi különös” – jelentette ki.

Orbán Viktor egy nemrég kiszivárgott telefonbeszélgetés leiratára utalt, amelyben a magyar miniszterelnök Vlagyimir Putyinnal egyeztetett. A felvétel miatt Rácz András külpolitikai szakértő úgy fogalmazott, a magyar miniszterelnök porig alázta saját magát és az országot is, a leirat miatt pedig Orbán Viktor és Donald Tusk lengyel miniszterelnök az X-en csúnyán összerúgta a port.

Orbán Viktor a Blikknek nyilatkozva hozzátette, hogy bizonyos vezetőkkel a „brother”, vagyis a testvérem megszólítást is használják. A valódi barátságot ettől élesen elválasztotta. „Emberileg nem tudunk egymással olyan viszonyban lenni, mert ahhoz kellett volna együtt őrizni a disznót, hogy ilyen népiesen fogalmazzak.”

A személyes kapcsolatokról szólva Simicska Lajosról szűkszavúan annyit mondott, hogy „megszűnt a kapcsolat”, és „az egy lezárt történet”. Amikor Fodor Gábor került szóba, akivel szomszédok, arra a kérdésre, hogy adna-e neki egy inget, ha bajban lenne, annyit felelt: „Esetleg a felét.”

Szóba került a gazdaság is.

„Az energiaválság az elkerülhetetlen. Tehát nem arról van szó, hogy el tudjuk kerülni így vagy úgy, hanem be fog következni” – mondta a miniszterelnök, és a következő két-három hónapot különösen nehéznek nevezte.

Az okok között említette a közel-keleti konfliktusban megsérült gázipari létesítményeket és a tengeri szállítás akadozását. A kormány válságkezelési stratégiájának kulcskérdéseként azt jelölte meg, hogy a terheket kinek kell viselnie. „Az a kérdés, hogy kinek fáj. A bankoknak fáj, a multiknak fáj, a családoknak fáj?” – tette fel a kérdést, és jelezte, hogy a kormány továbbra is fenntartja az árszabályozási intézkedéseket és a profitkorlátozást.

A Magyar Nemzeti Bank körüli vitákkal kapcsolatban kijelentette, hogy a kormánynak nincs közvetlen ráhatása az intézmény működésére. „A Jegybankot nem tudom ellenőrizni” – mondta, de hozzátette, hogy az elszámoltathatóság elkerülhetetlen:

„minden fillérnek meg kell lennie, és ha nincs meg, azért valakinek felelősséget kell viselnie.”

Különbséget tett a hibák és a bűncselekmények között, hangsúlyozva, hogy míg az előbbieket lehet korrigálni, „a bűncselekmény alól nem tud a miniszterelnök felmentést adni”.

A választási kampány hajrájával kapcsolatban azt mondta, a belső méréseik szerint nyerésre állnak, az utolsó napokat pedig egy 400 méteres síkfutáshoz hasonlította. Világossá tette a célját: „én arra készülök, hogy vasárnap este mi azt a hírt kapjuk, hogy győztünk.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
27 milliárdot szántak idén a csádi misszióra, ami a kormány szerint nem is létezik
Bár a kormányzat tagadja, hogy egyáltalán lenne csádi misszió, a 444 kiderítette, hogy tavaly ősszel még 2026 végéig terveztek vele, és a Honvédelmi Minisztérium úgy számolt, csak ebben az évben 27 milliárd forintot költenek rá.


A Honvédelmi Minisztérium 2025 őszén 2026. december 31-ig meghosszabbította az esetleges csádi katonai misszió mandátumát, és 27 milliárd forintos költségkerettel számolt a 2026-os évre – írta a 444. A lap birtokába került dokumentumok szerint

a keretösszegből négymilliárd forintot személyi jellegű és pénzügyi-dologi kiadásokra, 21,8 milliárdot logisztikára, 1,1 milliárdot pedig nemzetbiztonsági feladatokra szántak.

A tervezetet november végén továbbították jóváhagyásra egy közigazgatási államtitkári értekezletre, de az „aktuális helyzetre való tekintettel” végül nem került a kormány elé.

A csádi katonai szerepvállalás tervét az Országgyűlés még 2023 novemberében támogatta, amely alapján kétszáz magyar katonát telepítettek volna az afrikai országba. Bár az előkészületek zajlottak, 2025 júniusában nemzetközi sajtóhírek szerint a csádi fél felfüggesztette a tárgyalásokat a haderők jogállásáról, októberben pedig a Honvédelmi Minisztérium nyilvános tervei között már nem szerepelt a misszió.

Ehhez képest a belső minisztériumi dokumentumok alapján a tervezés a háttérben még hónapokig folytatódott.

A kormány azonban idén áprilisban már egyértelműen azt  kommunikálta, hogy „csádi misszió nincs, katonák Csádba nem mennek”.

Azután reagáltak így, hogy Pálinkás Szilveszter százados, a honvédség korábbi toborzóarca egy interjúban arról beszélt, hogy a misszió ötlete Orbán Gáspártól, a miniszterelnök fiától származott, aki „isteni sugallatra” kezdett a tervezésbe. Pálinkás szerint a tervben ötven százalékos „harcértékveszteséggel” számoltak.

„Ami azt jelenti, hogy az ő általa vezetett misszióban az ötven százaléka a katonáknak meg fog halni”.

A százados állításaira a kormányoldalról és a katonai vezetésből is érkeztek reakciók. A vezérkari főnök közleményben cáfolta, hogy politikai döntés született volna a műveletről. Orbán Viktor miniszterelnök pedig a még állományban lévő katonáról azt mondta, rá a katonai szabályok vonatkoznak: „Nem lennék a helyében”.

Az ellenzék élesen bírálta a terveket. Magyar Péter szerint a magyar katonák nem Orbán Gáspár kalandregényének statisztái, Fekete-Győr András pedig azzal vádolta a kormányt, hogy vágóhídra küldte volna a katonákat. Pálinkás Szilveszter később arról is beszélt, hogy a honvédelmi miniszter három ajánlatot is tett neki azért, hogy ne nyilatkozzon.

A misszió előkészületeinek részletei továbbra sem nyilvánosak. 

2025 novemberében a bíróság jogerősen kimondta, hogy a külügyminiszter véleményére hivatkozva a kormánynak nem kell kiadnia a misszió előkészítéséhez kötődő szerződéseket.

Képünkön: Orbán Viktor miniszterelnök 2024 szeptemberében fogadta Mahamat Idriss Déby Itno csádi elnököt a Szent György téren.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter az ügynökakták megnyitását ígérte Szita Károly városában
A Tisza Párt elnöke a kampánykörútja kaposvári állomásán beszélt az ügynökmúlttal való szembenézés fontosságáról. A téma különösen érzékeny a somogyi megyeszékhelyen, mivel a fideszes polgármester, Szita Károly múltja régóta viták tárgya.


Szerdán Kaposvárra is elért Magyar Péter országjárása, ahol a politikus egyik visszatérő ígéretét, az ügynökakták megnyitását hangsúlyozta. A téma különös jelentőséggel bír a somogyi megyeszékhelyen Szita Károly polgármester vitatott múltja miatt.

„Az ügynökakták kinyitása az egyik első intézkedése lesz a Tisza-kormánynak”

– ígérte a politikus a somogyi megyeszékhelyen.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk