hirdetés

SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Egészségesen, fiatalon kapta a koronavírust fél éve, 30 kilót fogyott, még mindig fullad és szédül

Tamás 8 hónapja fertőződött meg, most rehabilitáción van. Elmeséli, milyen volt lélegeztetőgépen és milyen utána. Reméli, lesz még erősebb, mint most. Azt ajánlja, ne akarja senki megismerni a vírust!
Belicza Bea - szmo.hu
2020. november 09.

hirdetés

A nyíregyházi Busák Tamás a farkasgyepűi tüdőszanatóriumban van rehabilitáción. A gépészmérnökként dolgozó férfi büszkén meséli, hogy már négy kilométert is le tud sétálni sík terepen. „Ez szuper! Júniusban csak 200 métert bírtam.” - mondja.

A koronafertőzés előtt még nagy túrázó volt, imád hegyet mászni, biciklizni, hetente kétszer úszott.

A 41 éves férfi 30 kilót fogyott a kórházban 44 nap alatt.

Video-beszélgetésünk közben gyakran köhög. Van ennél több következménye is a márciusi betegségének. A tüdeje csak részlegesen regenerálódott. Ez megterhelte a szívét, így szívnagyobbodása van.

„Fulladok, szédülök. 4-5 kávét ittam korábbanm és nem volt magas a vérnyomásom, mostanáig. Neurológia szempontból nem tudunk semmit, de én érzek valamit. Öregedett picit az agyam. Mennek a barokkos körmondatok még, de vannak szavak, amik nem jutnak eszembe. Vacak ilyen állapotban lenni fiatalon, de azon vagyok, hogy meggyógyuljak és meg is fogok.”

hirdetés

Három kórházban volt

Március első napjaiban Angliából költöztette haza a testvérét kocsival. Volt nála maszk, kézfertőtlenítő is, mégis elkapta valahogyan, szerinte útközben, ahol megállhattak.

„Dolgoztam nagyjából egy hetet, semmi bajom nem volt. Aztán jött az ólmos fáradtság, másnap láz, hasmenés, hányás, harmadnap csúnya köhögés, azután bevittek a nyíregyházi kórházba.”

A teszt után másnap Budapestre került, a Szent László kórházba. Ott a tüdőgyulladás elhatalmasodott.

„Először egyedül voltam elkülönítve, majd ahogy telt a kórház, áttettek egy szobába, ahol hárman voltunk, ott köhögtünk egymásra. Következő nap 80 százalék alatt volt a szaturációm. Átvittek a Korányiba.”

Saját fotó

Nagyon hálás az ottani dolgozóknak, mert – ahogy mondja – ők nagyon gyógyítani akarnak, ők rázták gatyába. Azonnal elaltatták és lélegeztetőgépre tették.

Négy napig közel volt a halálhoz.

„Felkészítették a páromat, hogy bármi lehet.”

Keresték, mi lehet az alapbetegsége. Párjának azt mondták, hogy asztma. De az utoljára 9 évesen jött elő nála.

Tamás három hétig nem tudott magáról, de azt mondja, rengeteget képzelődött, álmodott.

„Elmentem egzotikus helyre a barátnőmmel, eltört a nyakam, bekerültem egy hindu kórházba. Ott volt az öcsém és villanyt szerelt. Aztán átvittek egy iráni kórházba, aztán jihadistákhoz beálltam, hogy ne öljenek meg. Realisztikus volt minden. Amikor felkeltem, meg kellett győzni magam, hogy ez nem történhetett meg.”

Ne szaladjunk előre, az ébredés sem volt könnyű.

A lélegeztetőgépen lévő beteget folyamatosan forgatják, hogy felszívódhasson a tüdőgyulladás. Puha szilikon csővel szívják le a váladékot a nyaki kanülön, mellkason és a szájon keresztül is.

„A 12. napon próbáltak levenni, de zavart voltam, nem tudtam követni az utasításokat. Amikor kiveszik a csövet, nagy levegőt kell venni. Ez akkor nem jött össze.”

A 14. napon sikerült végre, akkortól kezdhetett újra lélegezni. Azt mondja, három nappal később lett volna tökéletes:

„A 17. igazolt covidos vagyok, 17-én születtem és a 17. szám alatt lakom. Elkapkodtuk a levételt!” - nevet.

De akkoriban még nem nevetett.

„Arra eszmélek, hogy kihányom a gyomorszondát. Kitépem az orromból a vezetéket. A másik kép, hogy egy nővér fogja a kezem és azt mondja: Busák úr, legyen már együttműködő, jobb lesz magának és nekem is. Elfordítottam a fejem, éreztem, hogy baromi nagy szakállam van. Magamra erőltettem egy mosolyt, mint egy bolond és próbáltam jófej lenni. Valóban jobb lett mindenkinek, de nekem ahhoz előbb fel kellett végre teljesen ébredni. Furcsa volt, hogy úgy kezeltek, mintha rossz fej lennék. Fogalmam sem volt, hol vagyok és mit csinálok. Hosszabb idő elfogadni, hogy nem háborodtam meg. Pszichológust nem engedtek be, így egyedül kellett visszatérni.”

Nem mindenkinek sikerül a túlélés

Mutatja a nyakán a nyomát, hol volt a kanül, amivel a fulladástól óvták, és ő már nagyon meg akart szabadulni tőle. Úgy magyarázta, hogy a légcsőben van egy labda, amitől nem tud beszélni. Azt mondták neki, hogyha 3 napig nem fullad be, nem lesz rosszul, akkor kiveszik.

„A fájdalomcsillapítóktól, nyugtatóktól olyan tompa az ember, nem úgy látja a mátrixot, ahogy kellene. Ekkor próbáltam a számon is levegőt venni, de olyankor az lehetetlen. Nagyon figyeltem, néztem a monitort. Nem aludtam semmit, annyira izgultam, hogy jól legyek. Aggódtam, hogy befulladok a lélegeztetőgép nélkül, de szerencsére nem így történt. Erre a doki nem jött be aznap.”

Dühös volt Tamás, de akadt valaki, aki megszabadította a kanültől, és végre a száján lélegezhetett. Szemben vele szokatlanul piros fejjel feküdt egy bácsi, ő végül meg is halt. Nem akarta látni, az ablak felé fordult.

„Végignéztem, hogy egy mandulafa rügybe szökkent, kivirágzott, elvirágzott és termést hozott. Ez nem egy nap volt, és nem is egy hét.”

Sok olyat hallott, amikor a monitorok sípolnak a megszűnt szívhang után. Sokan meghaltak körülötte.

„Meglepődsz az első ilyen párbeszéden:

- Hány hely van a hűtőben?

- Van hat.

- Jó akkor, hármat készíts nekünk!"

Ő egy olyan kórteremben feküdt, ami közel volt a zsiliphez, ahol a halottakat szállították el.

"Van egy tolikocsi, aminek a tetején van egy tepsi, abban viszik ki az embereket a patológiára” - meséli.

Extra fertőzéssel is küzdenek a lélegeztetőgépen lévők

A dolgozók akkor is túlterheltek voltak, emlékei szerint 4 ápoló volt 20-25 betegre, ez 5-6 beteg fejenként, az előírás szerint 3 lenne a maximum.

Nővérhívója nem volt, az ágy szélén kopogtatott. Próbáltak jönni az ápolók, de nem mindig tudtak. Azt mondja, volt egy fiatal, Zsolt nevű ápoló, aki viszont rengeteget segített neki.

„Amikor látta, hogy gyorsan veszem a levegőt, mondta, hogy visszatesz picit a gépre, működjek azzal. Ha egy ütemben veszed a levegőt, akkor zöld lámpa világít, ha gyorsabban, akkor a piros. És így szépen lelassult a légzésem.”

Nagyon hálás a gyógytornászokat tanító önkéntesnek is.

„Annyit tudok, hogy Péternek hívják. Önfeláldozó volt és az első pillanattól kezdve mozgatta a betegeket, és ez nagyon fontos, mert a lélegeztetés alatt teljesen leépül az izom.”

Tamás szerint a lélegeztető gépre kerülők közül sokan elkapnak valamilyen betegséget. Neki az MRSA kórházi fertőzés jutott.

„A garatban szabadult el. Vérmérgezést okozhat, de szerencsére másodszori nekifutásra kiirtották belőlem egy erős antibiotikummal.”

A telefon boldoggá tette, mást boldogtalanná

Akkoriban is voltak már átvezénylések.

„Egy kirendelt ápoló megborotvált, mellette volt intenzíves nővér, aki eleinte leginkább abban segített, hogy ne tévedjenek el a máshonnan jöttek.”

Húsvétkor Tamás könyörgött sonkáért vagy sárga túróért, hogy érezze az ünnepet.

Az egyik nővér egy Múltkor magazinnal és nyári turistás szendviccsel próbálta megnyugtatni. Ez a gesztus mindennél többet jelentett neki akkor.

Soha nem felejti, milyen csoda volt az ágyból kiszabadulni.

„Az utolsó héten levették a katétert, a pelenkát és el tudtam menni lezuhanyozni, vécére. Na, ez Amerika!”

Tamás egy almával foglalkozó cégnél dolgozik, és párja adományként vitt be némi gyümölcsöt a dolgozóknak.

„Így lett Almás Feri a becenevem. Mivel az elején nem tudtam beszélni, és nem tudtam szólni, hogy a Tamást használom.”

Fotót nem lehetett bent készíteni, neki onnan vannak képei, hogy bent volt az MTI fotósa, amikor levették a lélegeztetőgépről őt és egy társát.

Ez néhány róla készült kép:

MTI/Balogh Zoltán

„Sajnos nem tudok sírni, de amikor a párommal 35 nap után messengeren végre beszélhettem, majdnem elpityeredtem.”

Egy ápolótól kapta a telefont ehhez, de azt tilos volt bevinni, ezért őt - úgy tudja - elbocsátották. Emiatt lelkiismeretfurdalása van. Egy egészségügyi dolgozó szerint a fertőzésveszély miatt nem lehetett bevinni telefont, de szerinte egy betegnek hihetetlen erőt ad, ha hosszú idő után beszélhet a szeretteivel, még ha csak pár szót is.

A nagy remény után újabb bizonytalanság 

Április 24-én engedték ki. Egy hónapig olyan gyenge volt, hogy lezuhanyozott és le kellett feküdnie.

„Hiába volt papírom róla, hogy gyógyult vagyok, nem éreztem igazán. Ahogy orvosoktól hallottam, tíz fertőzöttből kettő állapota súlyos, és ők nem is lesznek már teljes értékűek.”

Május közepén mélyvénás trombózist állapítottak meg a lábában, Nyíregyházán vérhígítót kapott és kérték, vigyázzon az étrendjére.

Sok barátja nem hitt a vírusban, nem hittek neki sem, pedig a tapasztalatai után mindenkit figyelmeztetni akart, hogy ez egy baromi nagy próbatétel volt, nem ajánlja senkinek. Ismer egy szintén negyvenes férfit, aki szintén intenzíven volt. Ő most nem tud beszélni. Olyanokról is tud, akiknek gyenge lefolyású volt a betegségük, de 3-4 hónap után sem jött vissza a kondijuk.

„Néha fulladok, szédülök, felszalad a pulzusom, ez nyugalmi és terheléses állapotban is előfordul. Ez júniusban rosszabb is volt, próbálják tovább enyhíteni a tüneteket. A légzési rehabilitáció is nagyon kell. Május végén elfelejtettem levegőt venni néha. Ez a gépi lélegeztetés mellékhatása.”

Neki tehát sokat javult már az állapota, de messze van még a régi Tamástól.

"Vannak nagy mérföldkövek egy nagy trauma után. Amikor először elmehettem vécére vagy aztán, amikor lezuhanyozni, két-három hónap múlva autót vezetni, és nyáron végre a nagy hobbimat, a vitorlázást is élvezhettem egy kicsit. Már csak az a kérdés, mikor fogok végre hegyet mászni és újra dolgozni? Ha az életem legalább megközelítené a 8 hónappal ezelőttit, mind fizikailag, mind mentálisan, a legnyugodtabb ember lennék a világon.”

Így zártuk a beszélgetést, majd a megjelenés előtt kiderült, hogy a nyugalom még messze van. A gyógyulás is csúszik, és attól is fél, megfertőződik-e újra. Boldog volt a bakonyi tüdőszanatóriumban, elbújva a vírus elől, de most kiderült, haza kell mennie, egy hét után megszakítják a négy hétre tervezett rehabilitációját, mert mindenhol, így a tüdőszanatóriumban is fogadnak koronás betegeket mostantól.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Nekiestek az oltásellenesek Dr. Novák Hunornak, ő pedig közzétette a gyűlölködők sorait

Beoltatta magát a gyerekorvos, az erről szóló beszámolója hatalmas indulatokat kavart.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. január 10.

hirdetés

Mint azt mi is megírtuk, egyre több orvos és egészségügyi dolgozó kapja meg a koronavírus elleni védőoltást.

A vakcinát megkapta többek között dr. Novák Hunor is. Az orvos erről a közösségi oldalán számolt be vasárnap délelőtt. Ám arra ő sem számított, hogy ilyen támadás indul ellene. A kommentelők egy része minősíthetetlen módon esett neki. Erről egy posztjában számolt be. Azt írta:

"Előző posztomban egy videóban meséltem el tapasztalataimat, mert ma délelőtt megkaptam a COVID elleni védőoltásomat. Néhány kedves kommentet kimásoltam, amit kaptam. Azért az biztosan kijelenthető, hogy rájuk sem a védőoltás, hanem inkább a helyesírási szótár jelent életveszélyt, attól sokkot kapnának...

Neves, szakmailag kiváló szakemberek, hozzáértő kutatók sorban oltják be magukat. Azonban a semmilyen egészségügyi képzettséggel nem rendelkezők és gődény-követők a leghangosabbak, azok, akik azt sem tudják, mi az a DNS vagy RNS, pontosabban azt hiszik, az egy rapper művészneve. Nos, ők terjesztik legaktívabban az összeesküvés elméleteket, rémhíreket, mindenkinél okosabbnak hiszik magukat, ha pedig látják, hogy valaki beoltja magát, jön a buta, örök sláger: "mennyit fizettek érte?" és a "Megvették kilóra!".

Sajnos vannak olyan emberek, akik annyira egyszerűen gondolkodnak, és azt hiszik így működik a világ, hogy engem Orbán Viktor felhív vagy Bill Gates fizet majd, ha beoltom magam. Én csak annyit kérnék tőlük: kérem írjanak Orbán Viktornak és Bill Gatesnek, és figyelmeztessék őket, még soha nem utaltak nekem, pedig már itt az ideje! " - írta dr. Novák Hunor.

hirdetés

A kommentek közül íme néhány példa:

"Már nehezebben veszi a levegőt! Itt baj lesz. Ahogy egy ötgé torony mellett elhalad aktiválják is a csippet."

"Kit érdekel? Tartsd meg magadnak, mi a fas.t alkotást véleményt pár óra után? Lehet neked nem lesz mellékhatása de mást megöl te pöcs."

"Hatalmas fordulat Novák Hunortól, nemrég még arról készített videót, hogy mit tartalmaznak a védőoltások! Már neki is fizetnek a propagandáért!"

"Dr. Novák Hunor ezzel a névvel kitöltött papír alapján biztos, hogy péknek néztek vagy kőművesnek!"

"Istenem de szánalmas, pici a tű, nincs fájdalom. Majd párhónap múlva meglátod, vagy már nem. Hány zsák burgonyába kerülhetett ez poszt?"

"Akkor lenne hiteles a videód, ha mutattad volna azt is, amikkor beoltanak, de biztos jó pénzt kaptál ezért a videóért."

A gyerekorvos az oltások beadása kapcsán ismét a helyes módszerre hívta fel a figyelmet:


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Összeomlott a 15 éves Gergely keringése – nála is kiderült, ez egy korábbi koronavírus-fertőzés szövődménye

Hét napig otthon próbálták gyógyítani, hallucinációi voltak, mire rájöttek, nagy a baj. Napokig volt az intenzíven, akárcsak a 12 éves pécsi kisfiú, Abony.
Belicza Bea - szmo.hu
2021. január 16.

hirdetés

Márciusban még influenzaszerű betegségnek látta a koronavírust a három gyerekes, miskolci Borbély család. Betegeket nem ismertek, túlzásnak tűnt számukra a vészhelyzet elrendelése. Az anyuka több betegsége miatt azért volt bennük egy kis félelem, így a maszkot rendesen hordták és a nagyszülőket is óvták, csak kültéren találkozhattak és csak tisztes távolságból beszélgettek. A második hullámban őket is elérte a fertőzés.

A két lány kapta el először, együk 23, testvére 19 éves.

„Még a házipálinka szagát, ízét sem érezték. A náthánál is van ilyesmi, de nem volt bedugulva az orruk. A háziorvos azt kérte, maradjanak otthon, de tesztet nem kért. Nekik még hónapokkal később sem tökéletes az íz- és szagérzékelésük.”

– mesélte a Szeretlek Magyarországnak anyjuk, Borbélyné Lauber Katalin. Őt valahogy elkerülte a vírus, férje azonban szintén átesett a betegségen.

A következő fertőzött a 15 éves Gergely lett október vége felé. Neki enyhék voltak a tünetei, 3 nap alatt el is múltak. Egy hónappal később kezdődtek a gondok.

A fiúnak először megduzzadt a nyaka, belázasodott. Mandulagyulladással kezdték kezelni, kapott antibiotikumot. „Hányt és hasmenése volt, de mivel a lányom is így reagál erre a gyógyszerre, nem gondoltam, hogy más a baj.”

hirdetés
Harmadnapra a fiú tenyere már tele volt vörös kiütésekkel, és bevérzett a szeme.

Felmerült, hogy még mindig koronavírusos lehet, ezért kapott egy másik antibiotikumot és Aspirint.

A lázát azonban semmilyen lázcsillapítóval nem sikerült lehúzni.

„40 fok csak egyszer volt, akkor hűtőfürdőt csináltam neki. Ilyet sem láttam még, nem csökkent, hanem emelkedett a láza.”

Amikor azután lejjebb ment a láza, Gergely arra panaszkodott, hogy melege van, de egyáltalán nem izzadt. Kezdett kiszáradni. Azt mondta, hogy szürke foltokat lát és hallucinált. Úgy látta, apja ül az ágyon, homokból van, és azt mondja, szereti.

„Ebben a járványhelyzetben nem tudjuk, mi a helyes, mi a jó, meddig kell telefonon intézkedni, de hét nap láz után hívtam az orvost, hogy valamit tenni kell. Mondta, hogy van védőfelszerelése, vigyük be a gyereket.”

A 18o centis, elgyengült fiút nem volt könnyű levinnie az apjának, anyja betegsége miatt nem tudott segíteni. Azonnal infúziót kapott, amit nehéz volt bekötni, mert szétmentek a vénái, a vérnyomása 80/30-ra esett. Nem volt mit tenni, hívták a mentőket. Ők rögtön csináltak egy covid-gyorstesztet, ami negatív lett.

„Szirénázó mentő vitte el a fiamat a rendelőből. A szemei vérben álltak, a keringése összeomlott. Kérdeztem a doktornőt, hogy ugye nem fog meghalni a fiam? Annyit sírtunk a férjemmel”

- mondja Gergely édesanyja.

Amikor az intenzív osztályra került, kezdtek megnyugodni, úgy érezték, már biztonságban van. A véreredmények alapján ott is felmerült, hogy esetleg koronavírus-fertőzött, így PCR tesztet is csináltak, az szintén negatív lett.

Javulni azonban csak lassan javult.

„Iszonyatosan fájtak a lábai, a hasa, ödémás lett a keze, lába, arca. Több napon keresztül infúziót és oxigént kapott. Elképesztően alacsony volt a vérnyomása. Mindenféle orvos vizsgálta és kezelte.”

Többször vettek tőle vért vírus- és baktériumtenyésztésre. Az orvosok először Epstein-Barr vírusra, - köznyelvben csókvírusra -  gyanakodtak.

Mivel a PCR teszt a korábbi fertőzést már nem mutatja ki, Katalinék vettek egy olyan gyorstesztet, ami elvileg igen, de az is negatív lett.

Végül egy sokadik kórházi teszt mégis igazolta a korábbi covid-fertőzést.

Hét nap után hagyhatta el az intenzív osztályt, de még egy hetet maradnia kellett a kórházban. Ide az édesanyjának be kellett költöznie, mert látogatni nem lehetett. „Sírógörcsöt kaptam, amikor megláttam az 57 kilós fiút 52 kilóra fogyva. Az arca is be volt esve, borzasztó volt.”

A kezelés részeként kapott szteroid segített visszahízni Gergelynek.

„Farkasétvágya lett a szteroidtól. Én kaptam két zsömlét, ő egyet. Ő kettőt evett, én egyet. Apa hozott főtt ételt is. A rakott krumpliból is egy villával jutott nekem” – mondja nevetve édesanyja.

Az orvosok Gergelynél is Kawasaki szindrómára gyanakodtak, - ahogy írják - a tünetegyüttes kimerítette ennek klinikai kritériumait. A zárójelentésén utóbbival együtt PIMS- et (Pediatric Inflammatory Multisystem Syndrome) diagnosztizáltak, mely ugyanazt jelenti, mint a MIS-C (Multysystem Inflammatory Syndrome in Children), ami a 12 éves Abony leletén szerepelt. Tehát végül Gergelynél is a Covid utáni, gyerekkori, több szervet érintő gyulladást diagnosztizáltak.

A fiú két hónap után majdnem teljesen jól van, de a lábfeje még mindig ellilul, ha sokat van talpon. A szívét nemrég nézték, az rendben van, de márciusban újabb ellenőrzés lesz, és immunológiai vizsgálatra is mennie kell még. Gergely visszaemlékezni sem akar az év végi két hétre.

Vannak, akik a mai napig nem hiszik, hogy ez a vírus hogyan pusztít. Katalin sírva panaszolja, hogyan hat rájuk a tagadók reakciója.

„A pécsi Abony cikkénél láttam, hogy emberek azt írják, hogy ez csak kamu. De nem kamu, mi is majdnem elvesztettük a fiunkat!”

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Hosszú sorokban vártak a betegek a fagyos hidegben az egyik budapesti szakrendelőnél

„A kizsigerelt, túlterhelt, pandémiával is küzdő, összeomlott egészségügyben, a problémákat csak eltussoló, de nem kezelő rendszer áldozatai vagyunk mindannyian: betegek és egészségügyi dolgozók is” – írta egyikük.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. január 16.

hirdetés

Tömött sorokban, a fagyos hidegben kellett várakoznia az amúgy időpontra érkezett betegeknek egy budapesti szakrendelő előtt. Egy neve elhallgatását kérő beteg a Facebookon írta meg a történteket. Írását változtatás nélkül közöljük.

"Ez a történet nem azért született, mert a szereplők közül bárkit okolni lehetne azért, aminek mindannyian áldozatai vagyunk. Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a kizsigerelt, túlterhelt, pandémiával is küzdő, összeomlott egészségügyben, a problémákat csak eltussoló, de nem kezelő rendszer áldozatai vagyunk mindannyian: betegek és egészségügyi dolgozók is. Ebben a rendszerben, ahol mindannyian az életünkért küzdünk, és ami maga generálja az ellentéteket, az állandó feszültséget, szinte kódolva van a kiégés és az antihumanitás. (Az eseményeket átélő szerző.)

Emberek ordítva veszekednek a helyzettel vagy egymással reggel 7-kor az egyik budapesti szakrendelő intézetnél.

Igen, konkrétan tényleg az utcán várakozva a fagyban, egyébként mindenki egy adott időpontra érkezve. Nem esik jól a tömeg, a feszültség, a gondolat, hogy valószínűleg hamarosan fázni kezdek.

Cikázik a levegőben a ki ki után jött, a nem tartja a védőtávolságot a tömegben, a rohadt rendszer, a "nem igaz, hogy nem lehet megoldani".

Egyébként érthetően. Én attól leszek feszült, hogy mások hangoskodása becsapódik a reggelembe. És nem esik jól a 4,7 km gyaloglástól kimelegedve ácsorogni, és érezni, ahogy telnek a percek, tényleg egyre jobban eléri a hideg a bőrömet a ruha alatt.

Gyalog jöttem, a covid óta nem tömegközlekedek, a biciklin nekem most túl hideg van, autóval pedig - ugye a zseniális ingyenes parkolás miatt - nem lehet parkolóhelyet találni. De legalább így kipipálom a napi mozgást. (Bőven, mert délutánra is van időpontom egy másik szakrendelésre.)

hirdetés

1-2 embert engednek be egy-egy ajtónyitáskor a melegre a lassan rövidülő sor elejéről. A benti tömegbe. Mert mindenhol sokan vannak. Amikor az előttem álló sorstárssal együtt én is bejutottam végre - több mint félóra ácsorgás után - egy 70 körüli, sápadt, hófehér arcú, sovány férfi is bejött utánunk, a csukódó ajtón. Határozottan mutatta a papírját a biztonsági őrnek, hogy sürgős, miközben mutatja és mondja is, hogy a kabátja alól a katéteréhez csatlakozó tömlő lóg ki. Nagy, hangos veszekedés kezdődik a betegirányító és a férfi között. Tőlem 20 centire. Én földbe gyökerezve. Majd a biztonsági őr is kijön a fülkéből. Mindhárman egyszerre ordítják a magukét mellettem.

Ketten tolnák kifele a férfit, aki a melegen szeretne várakozni. Ő rázza a papírját, hogy "rá van írva, hogy sürgős". "Az csak azt jelenti, hogy a mai nap végéig el fogják látni" - ordítja valamelyik. "Katéterem van." "Akkor is kint kell várakozni, míg sorra kerül."

És így tovább. Most már én is odafordulok, próbálom felhívni magamra a figyelmet, hogy kicsit elcsituljanak, és jelezzem, hogy akkor, ha nem fér be plusz egy fő, magam elé engedem a férfit, és kimegyek én a következő bejutási lehetőségig.

Nem, nem, nem lehet, most már velem is kiabálnak, hogy ne menjek ki, kitárt karokkal terelgetnének, hogy menjek már be.

A férfit pedig kifelé, de ő hirtelen beljebb megy végre. Még utánakiabálnak a fejem felett, majd csönd, de a levegő még rezeg. A betegirányító, aki eddig a testével akadályozta meg, hogy szép csendben kimenjek, miközben ők hadakoztak, most kedvesen, de még érezhetően friss lehiggadással a hangjában csodálkozva néz rám: "Maga meg miért akarta előre engedni?" Hát - akad el a szavam hirtelen - mert nem lehet könnyű katéterrel... "Á, nekem is volt katéterem!" - horkan fel ismét, újra felizzó indulattal.

Bemegyek, elcsigázva lehuppanok végre egy padra, folyik a könnyem, be a maszk alá, és magamban némán én is szidom ezt a rohadt rendszert."

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT

„A szemünk láttára bontakozott ki egy durva, módszeresen felépített kapcsolati erőszak” a Való Világban

„Amit még a 'villa szerelmespárja' között eddig láthattunk: szexuális tárgyként használás, nyomásgyakorlásra bekövetkező aktus, hihetetlen stílusú, fenyegető alázás, a fizikai erőszak belengetése” – írják a Nem tehetsz róla, tehetsz ellene oldalon.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. január 13.

hirdetés

"Durva, módszeresen felépített kapcsolati erőszaknak" lehetnek szemtanúi a Való Világ 10 nézői a Nem tehetsz róla, tehetsz ellene Facebook-oldal szerint, amelyről most hosszan írtak egy bejegyzésben.

A téma két főszereplője a jelenleg is futó valóságshow két szereplője, VV Fru és VV Renátó, akik - miután a lány a srác kitartó próbálkozásai után végre beadta a derekát - egy ideje már párként élnek a villában. A kapcsolatuk meglehetősen hullámzó, nincs olyan adás, amikor ne látna a néző egy olyan jelenetet, amiben veszekednek. Pontosabban Renátó mindig dühöng valamin, Fru pedig nem érti, mi a probléma, de végül mégis mindig bocsánatot kér, hogy párja lenyugodjon és újra szent legyen a béke (fél napig). A férfi néha már olyan agresszív stílusban beszél a szerelméhez, hogy egyszer a műsorvezető Puskás Petinek is közbe kellett szólnia, hogy ez nem helyes viselkedés. Nemrég pedig a nézők is megszavazták, hogy a pár vegyen részt egy párterápián.

A Nem tehetsz róla, tehetsz ellene oldalon megjelent posztban részletesen kifejtik, mi a probléma ezzel a kapcsolattal, és miért baj, hogy az RTL nem reagál semmit.

"Napok óta készülök írni a ValóVilág10 legutóbbi részeiről.

A szemünk láttára bontakozott ki egy durva, módszeresen felépített kapcsolati erőszak, a hallgatással büntetéstől a személyiség, az önértékelés leépítésén át a verbális bántalmazásig, fenyegetésig.

A csatorna mindezt annyival elintézte, hogy amikor kezdtek nagyon látványosan eldurvulni a dolgok, a műsorvezető - kommentátor Puskás Péter egyszer korrektül megjegyezte, hogy így senkivel sem lehet beszélni, és reméli, férfitársai többsége hozzá hasonlóan kínosan érzi magát a látottaktól.

hirdetés
Amit még a "villa szerelmespárja" között eddig láthattunk: szexuális tárgyként használás, nyomásgyakorlásra bekövetkező aktus, hihetetlen stílusú, fenyegető alázás, a fizikai erőszak belengetése.

Egy ponton megjelent egy képernyőn bekapcsolt párterapeuta, (önjelölt életvezetési guru, bár ez nem igazán derül ki), aki öt perc alatt megoldotta a rejtélyt: az áldozattal mondatta ki, hogy a bántalmazó helyzet a lány "makacssága" miatt alakult ki, na persze a fiú is hirtelen, makacs természet. Erre a terapeuta azt a nagyon szakmai megoldást kínálta, hogy a pár tegyen fogadalmakat egymásnak. Ismerős? A bántalmazó fogadkozik, az áldozat hisz neki, a környezete pedig megerősíti ebben. Ezesetben olyasvalaki, aki a szaktekintély szerepében lép fel.

A nő meghunyászkodik, a férfi kegyesen megbocsát, a konklúzió a "szerelem", aminek a Zeffirelli féle Rómeó és Júlia, Nino Rota által jegyzett, gyönyörű filmzenéje ad romantikus aláfestést. Minden szuper, a "villa szerelmespárja" körül újra nyílnak a vadvirágok a mezőn, megyünk tovább, ezt a bántalmazás dolgot ezzel el is intéztük.

Bevallom, sokkolt, amit láttam, élesben nézni a durva abúzust nem szívderítő. De ami ennél is jobban sokkolt, az a reflektálatlanság. Mert volt ebben az évadban minden, ott van még a másik pár, Dani és Virág nőelnyomó - személyiség leépítő kapcsolata, láttuk a megerőszakolt lány megkérdőjelezését és áldozathibáztatást, szoftpornográf játékokat, folyamatos szexizmust a kiadott feladatokban, de persze, értjük, ez egy ilyen műfaj,

és az első, áldozathibáztató esetre még reagált is a csatorna, épp engem hívtak beszélgetni az eset kapcsán.

Pont ezért döbbenetes, hogy éppen a Fru és Renátó között kibontakozó, tipikus bántalmazó helyzetet hagyják szó nélkül, epizódok óta.

Nem hangzik el, hogy ez a felállás itt pontosan micsoda, és hogy nem, az átmeneti csend, az időszakos béke nem jelenti azt, hogy minden rendben van. Ez lenne a csatorna felelőssége. Főleg, mert a bántalmazott többször elmondja, hogy vele eddig életében az összes férfi így bánt.

Szóval rettentően problémás a műsor, napokig lehetne elemezni, de összefoglalhatjuk úgy is, hogy a csatorna a szuper #acsaládazcsalád kampányhoz csatlakozva hihetetlenül fontos érzékenyítő feladatot lát el, de az igazi az lenne, ha közben nem játszanának rá az egyik legnézettebb műsorban a kőkori szexizmusra, nem hoznák értelmezhetetlenül altesti helyzetekbe a játékosokat, és külön műsoridőt szentelnének az olyan jelenségek megvitatására, mint amilyen a súlyos (verbális) bántalmazás".


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: