HÍREK
A Rovatból

Durva többlethalálozás: vidéken sokkal jobban tarolt a koronavírus, mint Budapesten

De rosszul állt az ország a fiatalabb korosztály halálozásában, a magyar ellátórendszer válaszaiban és az egymás iránti segítségnyújtásban is.


A koronavírus-járvány miatt sokkal többen haltak meg Magyarországon vidéken, mint Budapesten és környékén – derül ki a Népszava által közölt összehasonlításából. Ez alapján európai szinten sem sok jó mondható el a magyar járványkezelésről.

Nemcsak nemzetközi szinten, hanem az országon belül is jelentős területi eltérések jellemzik a koronavírus-járvány egész időszakát – hangsúlyozzák azok a szakértők, akik részt vettek a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Közgazdaságtudományi Intézete (KTI) a COVID-19 járvány társadalmi és gazdasági hatásairól szóló, tegnap bemutatott Fehér Könyvének összeállításában.

Kiderült, hogy az egymillió főre jutó többlethalálozás a legtöbb megyében 4000-4500 fő körüli volt a járvány kezdete és idén év eleje között, ugyanakkor Pest és Fejér megyében 2200-2500 fő között alakult az elhunytak száma a járvány előtti adatokkal összevetve, miközben Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében meghaladta az 5500 főt.

A 35 társadalomkutató munkájával készült tanulmánygyűjtemény szerzői főleg azt nehezményezik, hogy nem jutottak elég információhoz, pedig az egészségügyi és oktatási felmérések, foglalkoztatási statisztikák és a lakosság mentális állapotának mutatói alapján pontosabban meg lehetne tervezni, hogy miként csökkentsük a járvány negatív hatásait.

A Fehér Könyv most azt emeli ki, hogy mennyivel rosszabbul állunk a fiatalabb korosztályok többlethalálozásában, mint az európai országok többsége.

A járvány majdnem kétéves időszakának egészét vizsgálva Magyarországon a második legmagasabb az egymillió főre jutó koronavírus-halálozások száma az EU-n belül.

A kutatók ugyanakkor, a pontosabb adatok kedvéért, a járvány előtti évek átlagos halálozási adataival összevethető többlethalálozás vizsgálatához nyúltak. Ezek alapján arra jutottak, hogy a fiatalabb generáció tagjai közül sokkal többet veszítettünk el, mint korábban – a 39 év alattiak többlethalálozása az 5. legrosszabb az EU-n belül. Ennél is durvább adatot idéznek a Fehér Könyv szerzői, amikor azt említik, hogy „számos országban 2-3 ezernél kisebb mértékű volt az egymillió főre vetített összesített többlethalálozás a 60-79 éves korcsoportban, míg Magyarországon közel 8500”.

Vizsgálták a magyar egészségügyi ellátórendszer járványra adott válaszait és az egyes emberek hozzáállását is. A kötet is rámutat, hogy a járóbeteg- és fekvőbeteg ellátás visszaesett, a gazdaság befékezése pedig egészségtelenebb életkörülményeket eredményezett, amit a fertőzéstől való félelem tetézett.

A Fehér Könyv külön fejezetben foglalkozik a járvány egyéni és közösségi következményeivel. Egy nagy országos reprezentatív felmérés keretében azt vizsgálták pszichológusok és szociológusok, hogy azok a lélektani tartalékok, amelyeket a járvány első hullámában mértek, hogyan és miért fogyatkoztak meg a pandémia hónapjai alatt 2021 decemberére. Különösen a nők tartalékai merültek ki, a korlátozások és a stressz őket viselte meg jobban.

A magyar társadalom nem végig teljesített jól egymás segítségnyújtásában sem. Az első három hullámban még nőtt is az eredetileg 53 százalékos arány, akiknek voltak kölcsönös segítségnyújtást jelentő kapcsolatai a család más tagjaival, rokonokkal, barátokkal, szomszédokkal, de ez az aktivitás tavaly decemberre 49 százalékra apadt. Kiderült az is, hogy egy elég széles kör épp ezekben a hónapokban veszítette el ezeket a kötelékeket az anyagi ellehetetlenüléssel párhuzamosan.

A társadalomkutatók tanulmányainak utolsó fejezete a könyvben a foglalkoztatással összefüggő adatokat értékeli. A járványban kevéssé érintett területeken dolgozóknak csak az egyébként megszokott 6-7 százaléka váltott foglalkozást az utóbbi két évben, a pandémia miatt elküldött vagy bizonytalan helyzetbe kerültek között jóval magasabb ez az arány. Azt is megmutatják a szerzők, hogy a csodaszernek tekintett távmunka is csak egy rétegnek jelentett megoldást, hiszen a lehetőséggel élni tudók 80 százaléka diplomás volt.

Annyit biztosan tudható, hogy a koronavírus-válság nagyobb sokkhatásként érte az embereket, mint a 2008-2009-es pénzügyi válság.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Nem akarunk Magyarország lenni” – negyedmillióan vonultak utcára Prágában az Orbánnal szövetséges új cseh kormány ellen
Andrej Babis populista pártja decemberben tért vissza a hatalomba egy jobboldali-szélsőjobboldali koalíció élén. A kabinet - a kritikusok szerint magyar mintára - a közmédia finanszírozását és a civil szervezetek szabályozását is átalakítaná.


A szervezők szerint 250 ezren – konzervatívabb becslések szerint több tízezren – voltak szombat délután Prága utcáin, hogy tiltakozzanak Andrej Babis miniszterelnök kormánya, a védelmi kiadások csökkentése és a közmédia elleni fellépése ellen - adta hírül az AP.

A 2019 óta nem látott méretű kormányellenes tiltakozást a Milion Chvilek (Millió Pillanat a Demokráciáért) nevű szervezet hívta össze, amely arra figyelmeztetett, hogy Csehország Magyarország vagy Szlovákia sorsára juthat.

„Nem akarunk Magyarország lenni. Nem akarjuk a Szlovák Köztársaság útját követni. Ideje tehát felébredni” – nyilatkozta a Reutersnek egy tanárnő.

A szombaton eredetileg a budapesti CPAC Hungary-n szereplő Babis pénteken félútról fordult haza a pardubicei fegyvergyár felgyújtása miatt. A hatóságok vizsgálják, hogy szándékos gyújtogatás történt-e, de az akciót egy izraeli fegyverek ellen tiltakozó csoport magára vállalta. A tűz egy dróntechnológiával is foglalkozó cég raktáránál keletkezett, a hatóságok terrorcselekmény gyanújával nyomoznak.

Orbán Viktor támogatását és együttérzését fejezte ki a cseh kollégájának, egyben azt is bejelentette, hogy „a csehországi terrortámadásért felelős nemzetközi csoportot terrorszervezetté nyilvánítottuk. Ha bármelyik tagja Magyarországra lép, azonnal elfogjuk.” A magyar miniszterelnök hozzátette, hogy „az energetikai létesítmények után a védelmi ipari gyáraknál is meg kellett erősítenünk a védelmet.”

Babis és populista ANO pártja négy év ellenzéki időszak után decemberben tért vissza a hatalomba, egy jobboldali és szélsőjobboldali pártokból álló kormányt alkotva. Februárban már volt egy hasonló, mintegy 90 ezer fős tüntetés, akkor a résztvevők Petr Pavel köztársasági elnök mellett álltak ki, aki miniszteri jelölésekkel és a védelmi kiadásokkal kapcsolatban összetűzésbe keveredett az új kormánnyal.

A kabinet tervei között szerepel a védelmi kiadások csökkentése, a közszolgálati televízió finanszírozásának megváltoztatása, valamint a nem kormányzati szervezetekre vonatkozó közzétételi szabályok szigorítása.

Az ellenzők szerint ezek a lépések sértik a közmédia függetlenségét és a civil szféra mozgásterét.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Tíz napja egy centit sem mozdul a Balaton, a nyárra jósolt 40 centis apadás a hajózást is megbéníthatja
A siófoki vízmérce szerint a tó vízszintje 90 centiméter, ami messze elmarad az optimális 110-115 centis tavaszi értéktől. A vízhiány a turizmus mellett a tó ökológiai egyensúlyát is veszélyezteti.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. március 21.



A Balaton vízszintje tíz napja 90 centiméteren stagnál a siófoki vízmérce szerint, ami aggasztóan alacsony a tavaszi időszakban. A szakértők szerint a nyári hónapokban a természetes párolgás további 30–40 centimétert is csökkenthet a vízszinten, ami azt jelenti, hogy a vízállás őszre akár az 50–60 centiméteres tartományba is süllyedhet – írja az Időkép.

Ez a szint már nemcsak az ökológiai egyensúlyt veszélyezteti, hanem komoly korlátozásokat tehet szükségessé a balatoni hajózásban és a vitorlázásban is.

A mostani 90 centiméteres szint jelentősen elmarad az ilyenkor optimálisnak tartott 110–115 centiméteres tartománytól, és az elmúlt évtizedben nem fordult elő, hogy a tó vízállása ilyen alacsony lett volna tavasszal.

A Balaton vízszintje egyre szélsőségesebb ingadozásokat mutat: míg két évvel ezelőtt a magas vízállás miatt a parti sétányokat öntötte el a víz, idén több strandon már most homokpadok váltak láthatóvá.

Ez a drasztikus változás a klímaváltozás hatásaira vezethető vissza, amely a hidrológiai rendszerekben is egyre nagyobb kihívásokat okoz.

A vízügyi szakemberek az elmúlt években a maximális szabályozási szintet 110-ről 120 centiméterre emelték, hogy a tavaszi időszakban több vizet tudjanak visszatartani a nyári párolgási veszteségek ellensúlyozására.

Az idei 90 centiméteres kiinduló állapot azonban messze elmarad ettől a céltól, és komoly kihívást jelent a vízkészlet-gazdálkodás számára.

A jelenlegi helyzet tehát nemcsak a turizmusra, hanem a tó környezetére és élővilágára is jelentős hatással lehet, különösen akkor, ha a tavaszi csapadékmennyiség nem pótolja a hiányzó vízmennyiséget. A Balaton vízszintjének alakulása így nemcsak helyi, hanem országos szinten is figyelmet érdemel, hiszen a tó állapota hosszú távon is meghatározza a régió gazdasági és ökológiai stabilitását.

Via Pénzcentrum


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Márki-Zay Péter: Fegyverrel támadott a rendezvényünkre egy ismert Fidesz-szimpatizáns
A politikus a Facebookon jelentette be a döbbenetes esetet. A helyszínre érkező rendőrök azonnal közbeléptek, és elszállították az elkövetőt.


Márki-Zay Péter szombat este a Facebook-oldalán tett közzé egy bejegyzést, amelyben azt állítja, hogy „fegyverrel támadott a rendezvényünkre egy ismert Fidesz szimpatizáns”.

A politikus a posztban köszönetet mondott a rendőrségnek, „aki azonnal közbelépett, lefegyverezte és elszállították az elkövetőt.”

A polgármester azt is írta, hogy az esemény egy Alpár Györggyel, a „Hírekahogyénlátom” csatorna készítőjével közösen rendezett „Orbánbúcsúztató” volt.

Márki-Zay Péter később azt írta, fegyvernek látszó tárgy volt az illetőnél.

„Ilyet nem tervez az ember egy közéleti eseményen, és nem is szabadna, hogy az erőszakosság a mindennapjaink része legyen”– írta a politikus.

A Telex megkeresésére Márki-Zay azt mondta: arcról ismerte a szerinte közismerten fideszes férfit, többször is találkoztak már a városban.

A hírek szerint véget ért az esemény, amikor az egyik utcából feltűnt a támadó, és Márki-Zay szerint előhúzott egy pisztolynak látszó tárgyat. A politikus hozzátette: az egészet csak onnan vették észre, hogy

a rendezvényüket felügyelő civil ruhás rendőrök azonnal a falhoz szorították a férfit, akit később egyenruhások vittek el a helyszínről.

A polgármester nem kapott hivatalos tájékoztatást arról, hogy valóban fegyver volt-e az elkövetőnél, és indult-e ellene eljárás.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Ön nem sajtó, hanem propaganda” – A tiszás Bujdosó Andrea ezzel hárította el a Mandiner stábját, csakhogy előtte a 444-et is elküldte
Bujdosó Andrea, a Tisza jelöltje Pilisszentivánon nem adott interjút, mire a helyszínen megjelent a Mandiner stábja is. A párt óvatossága teret ad a kormánymédiának, hogy a jelöltek elzárkózását tematizálja.


1989-ben elképzelhetetlen volt, hogy egy jelölt ne álljon szóba a sajtóval, ma viszont egy Budapest környéki pultkörúton a Tisza Párt két jelöltjét sem lehetett elérni, a harmadik pedig elzárkózott az interjútól – miközben a kormánypárti stáb rögtön mikrofont tolt az arcába. A jelenséget a 444.hu helyszíni riportja mutatta be, amely a párt jelöltjeinek előre meghirdetett pultozásait kereste fel.

Vecsésen Balajti István helyett csak aktivistákat találtak, akik szerint a jelölt épp Gyálon kampányolt. A pultnál állók arról beszéltek, hogy a kezdeti ellenséges hangulat sokat enyhült: a korábbi „hazaárulózás” helyett ma már inkább bátorító dudálásokkal és integetésekkel találkoznak.

Dabason Hende Máté jelölt szintén nem volt a helyszínen, mert Budapestre kellett mennie. Itt az egyik aktivista, a 73 éves Pap László klinikai szakpszichológus arról beszélt, hogyan látja a jelenlegi politikai helyzetet. „Én már a 90-es évektől kezdve utálom a Fideszt. A feleségem nyolcvankilencben azt mondta az Orbán Viktorról, hogy ezzel az emberrel vigyázni kell. Nyolcvankilencben! Pedagógus. Neki nagyon jó az emberismerete, nekem meg ez a szakmám” – mondta. A pszichológus szerint a Fidesz hozzájárult az emberek rossz lelkiállapotához. Úgy látja: „Infantilis szinten tartják az országot, az emberek nem tudnak felnőni.”

A harmadik helyszínen, Pilisszentivánon már ott volt a jelölt, Bujdosó Andrea, aki azonban a kampányfőnökével egyeztetve nem adott interjút. A döntést a rendkívüli helyzettel és azzal indokolták, hogy a propaganda minden magas labdát lecsap.

Nem sokkal később meg is jelent a Mandiner stábja Hoppál Hunorral, akik kérdés nélkül kezdték faggatni a politikust. Bujdosó elutasította őket, mondván: „ön nem sajtó, hanem propaganda, mert ha sajtó lenne...” - a mondat vége nem derült ki.

Bár a jelölt ígéretet tett, hogy e-mailben válaszol a kérdésekre, de a cikk szerint ez szerda óta, tehát négy napja nem történt meg.

A Tisza Párt óvatos kommunikációs stratégiája mögött korábbi rossz tapasztalatok állhatnak. A cikk felidézi Judák Zsolt kalocsai jelölt botrányos kijelentését, Márki-Zay Péter 2022-es, katonák küldéséről szóló mondatát, valamint Tarr Zoltán elszólását, amelyekre a Fidesz egész kampányokat épített.

A kormánypárti média eközben rendszeresen tematizálja a Tisza politikusainak vélt vagy valós elzárkózását. Visszatérő elemként hozzák fel a viták elől való „menekülést”. Amennyiben végiggörgetjük a kormánypárti lapokat, láthatjuk, hogy az utóbbi napokban Bujdosó Andreát is keményen támadják a vagyonnyilatkozatában szereplő Shell-részvények miatt.

A riport szerint a terepen dolgozó aktivisták között vegyes a politikai háttér: van köztük kiábrándult fideszes és korábbi DK-szavazó is. Egyikük, a vecsési pultnál álló Maár Gyula 2018-ban még Orbán Viktorra szavazott, akiről ma már úgy gondolja: „egy mocskos csaló, hazaáruló” lett. A támogatók egy része tart egy esetleges vereség utáni letargiától, és attól, hogy a Fidesz egy Tisza-győzelem esetén nem adná át békésen a hatalmat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk