Rémhírterjesztés miatt feljelenti a DK a Fideszt a fejlövéssel riogató videó miatt

Nagy Márton a Facebook-oldalán fejtette ki álláspontját az üzemanyagárak adótartalmáról. A nemzetgazdasági miniszter szerint

Nagy Márton emlékeztetett: a jövedéki adó januártól azért nem emelkedett, mert a kormány még 2025 novemberében arról döntött, hogy elhalasztja az üzemanyagok 2026. január elsejétől esedékes inflációkövető jövedékiadó-emelését.

A miniszter reggeli posztjához már kétszáznál is több hozzászólás érkezett.

„Most akkor megerősítetted, ha nem nyúlnátok le a felét akkor lehetne olcsóbb a benya” - írta az egyik kommentelő. „Olcsóbb orosz olajból hogy lesz drágább az üzemanyag?” - kérdezte egy másik hozzászóló.

„Nagy Márton azt mondja, hogy az 565 Ft-s bruttó árban 49,4% az adótartalom. Én azt mondom, hogy a nettó árra 97% adót tesznek. Így már nem olyan szép” - tette hozzá másvalaki.

- olvasható egy másik kommentben.

„Ha jól értelmezem a grafikont, akkor nem csak a terméknek fizetjük az ÁFA tartalmát, hanem a jövedéki adónak is? Az adónk után fizetünk még 1 adót? Tréfás” - tette hozzá egy kommentelő.

Az üzemanyagárakról szóló vitában nemcsak az adószabályok, hanem az ellátási helyzet is szerepet játszik. Január 27. óta áll a Barátság kőolajvezeték déli ágán a szállítás, miután iparági és ukrán források szerint orosz támadás ért egy ukrajnai szivattyúállomást. A magyar kormány ezzel szemben politikai okokat sejt a tranzit leállása mögött. A kieső mennyiséget a Mol tengeri úton, Horvátországon keresztül pótolja.

Az ügy kampánytémává is vált, a kormány és az ellenzék eltérően ítéli meg, hogy az árakat inkább az adók vagy az ellátási problémák befolyásolják. A vita az adótartalom mértéke körül is zajlik. A Tisza Párt adócsökkentést és ideiglenes árszabályozást is sürget, miközben a kormányzati érvelés szerint az árakat elsősorban a kőolaj világpiaci ára és a nagykereskedelmi folyamatok mozgatják.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán az orosz állami televízióban vetette fel, hogy Oroszországnak talán már most megérné leállítania a földgázszállításokat Európa felé, hogy az új, feltörekvő piacokra összpontosíthasson. „Most más piacok nyílnak meg. És lehet, hogy nekünk már most előnyösebb lenne leállítani az európai szállításokat? Átmenni azokra a piacokra, amelyek megnyílnak, és ott megvetni a lábunkat?” – tette fel a kérdést az elnök a Meduza Kreml-közlésre hivatkozó cikke szerint. Hozzátette, hogy

A megszólalás közvetlen előzménye, hogy az Európai Unió már jogszabályban rögzítette az orosz energiáról való leválást: a Tanács januári döntése értelmében az orosz cseppfolyósított földgáz importját az év végéig, a vezetékes gáz behozatalát pedig 2027 őszéig teljesen kivezetik. Putyin lényegében arra utalt, hogy Moszkva megelőzheti Brüsszelt, és előbb zárhatja el a csapokat, mint ahogy az EU leállítaná a vásárlást.

Ezzel egy időben tárgyalt Moszkvában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. „Azért vagyok itt, hogy megerősítést és garanciákat szerezzek arra, hogy Oroszország a megváltozott körülmények és a globális energiaválság ellenére továbbra is a korábbi árazás mellett biztosítja Magyarország számára a szükséges kőolaj- és földgázmennyiséget” – mondta.

Az európai álláspontot, miszerint teljesen le kell válni az orosz gázról, az unió energiaügyi biztosa azzal indokolta korábban, hogy „Putyin megmutatta, hogy nem zavarja a gáz felfegyverzése.” Az orosz gáz idén az európai kereslet mintegy 15 százalékát, nagyjából 45 milliárd köbmétert tehet ki.

Szijjártó Péter abban reménykedett, hogy a moszkvai tárgyalásai után „többen utazunk haza a repülőgépen, mint ahányan idejöttünk”. Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin szerdán megerősítette ezt a reményt: bejelentette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kérésére elenged két magyar–ukrán kettős állampolgárságú hadifoglyot.

Putyin elmondása szerint a döntés a kedden Orbán Viktorral folytatott telefonbeszélgetése nyomán született meg. Szijjártó Péter szerdán az energiabiztonság miatt utazott Moszkvába, ahol jelezte, hogy segítséget nyújtanak azoknak az orosz hadifogságban lévő, kárpátaljai magyarnak tekintett katonáknak, akik a magyar államhoz fordultak – írta a hvg.hu. Az orosz elnök a két szabadon engedett foglyot úgy jellemezte: „akiket erőszakkal soroztak be az ukrán hadseregbe”.

Az egyik hadifogoly a Román Albert nevű férfi lehet, akinek elfogásáról február végén az orosz Védelmi Minisztérium egy videóban számolt be. A felvételen a férfi azt mondta, 2020 óta Magyarországon élt, de amikor átlépte az ukrán határt, elfogták és egy ungvári hadkiegészítő parancsnokságra vitték. A fogoly szerint az orvosi vizsgálat annak ellenére is alkalmasnak találta, hogy agyhártyagyulladása, több törése és tizenegy agyrázkódása volt. Ukrán állampolgárságát átoknak nevezte, majd elmondta, hogy a Cservona Kalina dandárba osztották be, ahol megadta magát, miután sebesülése után sem vonták vissza.

A magyar kormány a kárpátaljai magyarok mozgósítását kényszersorozásnak tekinti. Szijjártó Péter a helyzetet úgy értékelte, hogy „az ukrán kényszersorozások nyomán számos magyar embert vittek el a frontra”, akik közül sokan meghaltak, eltűntek vagy fogságba estek. A külügyminiszter emiatt hétfőn be is kérette az ukrán nagykövetet. Kijev visszautasítja a kényszersorozásról szóló vádak általánosítását, és a háborús helyzetre, valamint a mozgósítás jogi kereteire hivatkozik.

„Szigorítani kell!” – jelentette ki Kövér László a Fejér megyei Nagyvenyimen, ahol egy választási fórum után a Telexnek arról beszélt, hogy a kormányoldal túl elnéző volt azokkal a szerinte demokráciát szétziláló cselekedetekkel szemben, amelyeket a baloldal követ el. A házelnök úgy fogalmazott:

Kövér leszögezte: Magyarországon a Pride illegális. Gyalázatnak nevezte, hogy egy politikus – név szerint Karácsony Gergely főpolgármester – egy ilyen rendezvényre mozgósít, mert ez szerinte aláássa a jogállamot. A Fidesz tavaly márciusban nyújtott be egy, a gyülekezési törvényt módosító javaslatot, ami kifejezetten a Pride ellehetetlenítésére irányult. A rendőrség júniusban meg is tiltotta a felvonulást, a Kúria pedig egyes ügyekben helybenhagyta a döntést. Karácsony Gergely erre válaszul bejelentette, hogy a főváros városi rendezvényként rendezi meg a Pride-ot, ami június 28-án meg is történt. Az ügyészség idén januárban vádat emelt a főpolgármester ellen a gyülekezési jog megsértése miatt.

A házelnök szerint a választási kampány utcai harccá fajul, ezért felül kell vizsgálni a jogszabályokat, hogy „ne verjenek meg embereket az utcán, amiért szóvá teszik, hogy megrongálják a kormánypárti képviselőjelöltek plakátjait”.

Kövér helytelennek nevezte azt is, hogy a sajtó büntetlenül terjeszthet rágalmakat a kormányról. Szerinte „a rágalmazásnak és az emberek félrevezetésének, manipulálásának jogi gátat kéne szabni, ha már erkölcsi gátja nincsen”. Érdekesség, hogy a Büntető törvénykönyv rágalmazásra és becsületsértésre vonatkozó passzusait éppen a Fidesz javaslatára enyhítették 2023-ban a sajtótermékek esetében. A módosítás kimondja, hogy főszabályként nem büntethető, aki a közügyek szabad megvitatása közben követi el ezeket.

Arra a kérdésre, hogy mi történne, ha nem nyernék meg a választásokat, Kövér azt mondta, a hatalomátadás ugyanúgy nézne ki, mint korábban, és szerinte „ugyanazok a csahosok” már az MDF-kormányt is azzal vádolták, hogy diktatúra lesz. Az újságírás helyzetéről végül annyit mondott: „Régtől fogva meg van ásva az újságírásnak, mint szakmának a sírja”.