SZEMPONT
A Rovatból

CSOK-os rémálom: 12 millió forint visszafizetésére kötelezik Szandrát és családját egyetlen adminisztrációs hiba miatt

A háromgyerekes család egyetlen lakcímkártya miatt került bajba, a kormányhivatal szerint méltányosságnak az esetükben helye nincs. Most gyűjtést indítottak, és a pénz fele összejött, de csak 15 napot kaptak, hogy fizessenek.


Egy házaspár három gyerekkel az otthonteremtés küszöbén, némi pénzügyi segítségre számítva – 2015 nyara óta Magyarországon szinte nincs ember, akinek erről ne a CSOK (Családi Otthonteremtési Kedvezmény) jutna eszébe. Így volt ezzel természetesen Szandra és családja is, akik nyáron írták meg, hogyan vált az életük megkönnyítésére szánt támogatás rémálommá, ahol nem hogy pénzügyi segítséghez nem jutottak, de nem kevesebb mint 12 millió forinttal tartoznak – mindezt pedig egy egészen bagatell, első ránézésre könnyen méltányolhatónak mondható hiba miatt.

Szandra és párja 2019-ben vette fel a CSOK-ot, bízva abban, hogy a tízmillió forint jelentős segítség lesz nekik ingatlanvásárlásukhoz. A budaörsi társasház elkészült, időközben megszületett harmadik gyerekük is, ők pedig 2021-ben beköltözhettek új otthonukba. Szívességi lakáshasználati szerződést kötöttek az építtetővel, ami azt jelentette, hogy tulajdonjog nélkül is használatba vehették a lakást. Megkezdték a törlesztőrészlet fizetését – a feketeleves pedig ezután következett.

2023-ban levelet kaptak az illetékes Kormányhivataltól, hogy fizessenek be 12 millió forintot (a 10 milliós támogatás plusz 2 milliós forintos büntetés) 15 napon belül.

Az ok: a szerződésben foglalt 90 napon belül nem jelentkeztek be lakcímkártyájukkal az új címükre, ez azonban nagyrészt nem az ő hibájukból történt. Egy adminisztrációs hiba miatt a társasház albetéteinek földhivatali bejegyzése elhúzódott, így senki nem tudott tulajdonjogot szerezni 2023-ig.

„Amikor elkészült a társasház, kijöttek a földhivataltól, és kiderült, hogy az albetétek a legelsőtől fogva elcsúsztak, azaz mindenki, aki a házban lakik, rossz albetéten van bejelentve. A társasháznak van egy saját ügyvédje, aki természetesen az üggyel kapcsolatos iratokat többször beadta a Földhivatalhoz, de minden esetben visszadobták. Most is náluk van az ügy” - meséli Szandta.

Enélkül viszont azt a lakcímkártyát sem tudták megigényelni, amivel elvileg be kellett volna jelentkezniük.

Szandra férjének végül 2022 júliusában többször próbálkozás után harmadszorra sikerült elintéznie az átjelentkezést. Előzőleg kétszer is elutasították a hibás albetétszám és széljegyre kerülés miatt. (A széljegy az adásvétel esetében azt mutatja, hogy a földhivatalba az ingatlannal kapcsolatban valamilyen kérelmet adtak be, amely még nincsen elintézve, azaz az ingatlannal kapcsolatban egy ügyintézés folyamatban van.) Szandra szerint ennek lett az a következménye, hogy nem egyszerre kapták meg a lakcímkártyáikat, ami később problémákat okozott.

„Arra hivatkozva akarják behajtani rajtunk a 12 millió forintot, hogy bár mind a ketten 90 napon túl, de nem egyszerre jelentkeztünk be”

– írta korábban a közösségi médiában a családanya, hozzátéve: „A mai napig nem tudom, hogyan bízhatnék egy olyan kormányban, amely kész ellehetetleníteni egy háromgyerekes családot a lakcímkártya-adminisztráció miatt”.

Lapunknak arról is beszélt, hogy korábban sehol nem tájékoztatták arról, hogy feltételként szerepel az is, hogy egyszerre kell költözniük.

„Gondolom, ők úgy gondolják, hogy ha ő el tudta intézni a kártyát, akkor én miért nem.”

A hivatal azt sem vette figyelembe, hogy speciális helyzetük miatt nem kaptak egyszerre lakcímkártyát.

A bank végül 2023 februárjában, közel egy évvel később szólította fel őket, hogy mutassák be saját és gyerekeik lakcímkártyáját három napon belül. Ekkorra hivatalosan is megszerezték a tulajdonjogot, így az átjelentkezés gyorsan ment. Egy hónappal később azonban a kormányhivatal felszólította őket, hogy igazolják, annak idején miért nem tudtak átjelentkezni az új lakásba. A kormányhivatal tanácsára méltányossági kérelmet nyújtottak be, ügyvédet fogadtak, és összegyűjtötték a szükséges dokumentumokat, de ez sem vezetett eredményre.

2023 novemberében kaptak egy levelet, amelyben felszólították őket a tízmilliós CSOK visszafizetésére, valamint kétmillió forintos büntetést is kiszabtak rájuk – ezt 15 napon belül kellett volna kifizetniük.

Ők ekkor újabb levelet küldtek a kormányhivatalnak, amihez földhivatali papírokat is csatoltak, bizonyítandó, hogy életvitelszerűen a lakásban élnek, ez azonban semmin nem változtatott. Időközben a bank megvonta tőlük a hitel kamattámogatását is, így hirtelen megduplázódott a havi törlesztőrészletük. A Földhivatallal pedig beszéltek azóta, de ott azt mondták: még nem volt idejük ránézni az albetét elcsúszásra.

Banki források szerint a kormányhivatal a legtöbb esetben nem fogadja el a méltányossági kérelmeket a lakcímbejelentés elmulasztása miatt. Szandráék ügyvédje szerint a hivatal a jogszabály betűjét követte, de nem vizsgálta a jogalkotó szándékát. Erre maga Szandra sem tudott mást mondani lapunknak, hiszen ő sem érti, hogy a hivatal miért nem veszi figyelembe a sajátos körülményeket, ők pedig nem indokolták meg döntésüket.

„Ragaszkodnak a törvényhez feketén-fehéren – maradjunk ennél az olvasatnál.”

2024 januárjában Szandráék úgy érezték, hogy minden más lehetőségük elfogyott, így beperelték a kormányhivatalt, de sokáig semmi nem történt az ügyben. Történetüket nyáron a Telex is megírta, és csak a cikk után kezdődött érdemben előremozdulni az ügy. Idén november elején azonban a pert elveszítették, ami azt jelenti, hogy így már egészen biztosan vissza kell fizetniük a 12 millió forintot. Ahogy Szandra egy Facebook-bejegyzésében összefoglalta: „Bár minden feltételnek megfeleltünk de vissza kell fizetnünk 12 millió forintot. És ugye azért vettük fel a CSOK-ot, mert nincsen 12 millió forintunk.”

Lapunknak Szandra elmondta, hogy a bíróság is csak azt mondta el indoklásában, hogy a törvény szerint egyszerre kellett volna költözniük, de mivel a közművek miatt a férje csak kevéssel a 90 nap letelte után, ő maga pedig jóval később tudott lakcímkártyához jutni, nem tudtak mit tenni.

„Nem az volt a probléma, hogy később jelentkeztünk be, teljesen mindegy volt, hogy melyikünk hány nappal későbbi lakcímkártyát mutat be. Kizárólag az volt a baj, hogy nem egyszerre történt a bejelentkezés” – mondja az édesanya.

Ezért – bár úgy érzi, ez többek szemében megosztó lehet – a házaspár közösségi gyűjtést indított, hogy 12 millió forintos támogatás helyett ne 12 milliós tartozásuk legyen. Többen segítettek már, és rokonaikban, barátaikban is bízhatnak, de csak 15 napjuk van.

„Most azt látjuk, hogy az összeg fele valószínű össze fog jönni. A másik felére hitelt fogunk fölvenni, és kénytelenek voltunk úgy visszafizetni”

– meséli Szandra a gyűjtés állásáról.

Őt egyébként az igazságtalanságon túl elsősorban az zavarja, hogy egyetlen irat késedelmes bejelentése miatt súlyos milliókkal büntetnek egy családot, akik semmilyen durva szabálysértést nem követtek el – valamint a méltányosságot is megtagadják tőlük, lényegében indoklás nélkül. Mindezt egy olyan élethelyzetben, amikor segítségre lett volna szükségük.

Ha segíteni szeretnél Szandra családjának, azt EZEN A LINKEN teheted meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
CNN: Trump olajszankciói akár meg is buktathatják Orbánt, aki szinte csak az oroszoktól hajlandó olajat venni
Miközben az EU-tagok leváltak az orosz energiaforrásokról, Magyarország 92%-ban Moszkvára támaszkodik. A leválás helyett nőtt a függőség.


Orbán Viktor a múlt héten még örömmel fogadta, hogy Magyarország lehet az Oroszország és az Egyesült Államok közötti, ukrajnai háborúról szóló csúcstalálkozó helyszíne. A miniszterelnök abban bízott, hogy ezzel megmutathatja a világnak: „a békéhez vezető út Budapesten keresztül vezet”, írja a CNN.

A tervek azonban hirtelen megváltoztak. A Trump-adminisztráció végül félretette a budapesti találkozó ötletét, és ehelyett szankciókat jelentett be Oroszország két legnagyobb olajcége ellen. Ez volt az első ilyen lépés azóta, hogy Trump visszatért a Fehér Házba.

A szankciók célja, hogy csökkentsék Oroszország hadieszközeinek utánpótlását, de a magyar gazdaságra is komoly hatással lehetnek.

Magyarország továbbra is nagymértékben függ az orosz energiától. 2024-ben az ország nyersolajimportjának 92 százaléka Oroszországból származott.

Egy friss jelentés szerint Magyarország az invázió előtti 61 százalékról 86 százalékra növelte az orosz olajtól való függőségét. A dokumentum alapján

Magyarország és Szlovákia vásárlásai májusra 2060 milliárd forintot hoztak Oroszországnak.

A jelentés szerint ez „egyenértékű 1800 Iszkander–M rakéta beszerzésének költségével, amelyeket ukrán infrastruktúra megsemmisítésére és ukrán civilek megölésére használtak”.

Az orosz olaj jelenleg a Druzsba vezetéken keresztül érkezik Magyarországra, amit a nyáron több alkalommal is ukrán drónok támadtak meg. A szakértők szerint hazánk más forrásból is beszerezhetne nyersolajat, például a horvát Adria vezetéken keresztül, de eddig nem történt érdemi változás.

A CNN szerint

Orbán Viktor a magyar állami rádióban arról beszélt, hogy kormánya „azon dolgozik, hogyan lehetne megkerülni” az amerikai szankciókat, de további részleteket nem közölt.

Közben az Európai Unió is új bejelentést tett: 2027-től betiltják az orosz cseppfolyósított földgáz importját.

Orbán egy korábbi találkozón azt mondta Donald Trumpnak, hogy orosz energia nélkül a magyar gazdaság „térdre kényszerül”.

2022 februárjában, amikor Oroszország lerohanta Ukrajnát, az EU-tagországok lépéseket tettek az orosz energiafüggőség csökkentésére. Magyarország, Szlovákia és Csehország azonban mentességet kaptak az orosz nyersolajtilalom alól, hogy több idejük legyen az átállásra.

Magyarország a leválás helyett növelte a függőséget.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a magyar kormány a „szuverenitás” mellett áll ki – vagyis fontosnak tartja, hogy az ország maga dönthessen a stratégiai kérdésekről, beleértve a nemzetközi kapcsolatait is. Orbán az utóbbi években szoros viszonyt alakított ki Donald Trumppal és Vlagyimir Putyinnal is.

Az új amerikai és uniós intézkedések egy olyan időszakban érkeztek, amikor Orbán Viktornak belpolitikai kihívásokkal is szembe kell néznie.

Az ellenzék soraiban egyre aktívabb Magyar Péter, aki korábban a kormány egyik szoros szövetségese volt, mára viszont az egyik legélesebb bírálójává vált, írja az amerikai lap.

Elina Ribakova, a Peterson Institute for International Economics vezető közgazdásza szerint

Magyarország reakciója lehet az első komoly teszt arra, mennyire veszi komolyan a Trump-adminisztráció a szankciók betartatását.

Az amerikai pénzügyminiszter, Scott Bessent úgy fogalmazott: a szankciók azért váltak szükségessé, mert Putyin „nem volt hajlandó véget vetni ennek az értelmetlen háborúnak”.

Donald Trump óvatosabban nyilatkozott, reményét fejezte ki, hogy a szankciók „nem lesznek sokáig érvényben”. A budapesti csúcstalálkozóról pedig azt mondta: „meg fogjuk csinálni a jövőben”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Nagyobb bajban vannak, mint gondolták - interjú a Tisza Párt elnökével
Magyar Péter szerint tanulságos volt október 23-a, ami megmutatta, milyen állapotban van a Fidesz mozgósító ereje. Saját rendezvényüket méltóságteljesnek nevezte. Interjúnkban arról is beszélt, hogyan képzelik el a megbékélést.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. október 24.



Nemcsak a Hősök tere telt meg, az Andrássy úton is sokan álltak Magyar Péter október 23-i beszéde alatt. A Tisza Párt elnöke bejelentette, hogy ismét országjárásra indul, még hosszabbra, mint eddig. És azt is, hogy ha győznek, megbékélési törvényt nyújtanak be a parlamentben.

A Tisza Párt elnökével arról beszélgettünk, hogyan értékeli az október 23-i rendezvényüket, mennyire tartja nagy kihívásnak a kistelepüléseken élők meggyőzését, és hogyan képzelik el a megbékélést.

- Ilyenkor szokás értékelni azt, hogy mi történt a mai napon, és már láttam is néhány értékelést. A Híradó.hu-n sokat nem találtam, csak annyit, hogy Orbán Viktor bejelentette, győztek, mert kétszer annyian voltak a Békemeneten, mint a Nemzeti Meneten. A Magyar Nemzetben Deák Dániel arról írt, hogy Magyar Péter csúnyán kudarcot vallott. Mit gondol ezekről?

- Nem szabad, hogy az ember elkövesse azt a hibát, hogy elolvassa a Híradó.hu-t, kivéve, ha stand upot akar nézni. Csodálkozom egyébként, hogy nem számoltak be, hiszen Császár Attila elvtárs ott volt végig a menetünkön, és feltett egy csomó kérdést, néhányra válaszoltunk is.

Szerintem a Nemzeti Menet méltó volt 1956-hoz, méltó volt a forradalmáraink emlékéhez. Én nagyon örülök, hogy rengeteg család volt ott, annak is, hogy tényleg sokan voltak. A TISZA megmutatta, hogyan tud békésen, jókedvűen áradni Budapest belvárosában.

Nagyon köszönöm azoknak, akik eljöttek, akár vidéki kistelepülésről, akár a Kárpát-medence bármely részéről, voltak Felvidékről, Délvidékről, Erdélyből, sőt Kárpátaljáról is, és még az Egyesült Államokból is jöttek honfitársaink, nagyon hálás vagyok nekik. Szerintem mindenki látta, mekkora volt ez a menet, milyen méltóságteljes volt. Ugye nulla forint állami pénz van benne, töredékéből hoztuk ezt össze, mint az állampárt, amely sok milliárd forint adófizetői pénzt elégetett a monumentális, grandiózus - "very big", ahogy Trump elnök szokta mondani - rendezvényükre a Kossuth téren.

Azért csináltak ekkora színpadot, hogy a fél Kossuth teret elfoglalják, és úgy tűnjön, mintha tele lenne a tér.

Féltek attól, hogy nem lesz tele, és hát ez egy jó tanulság volt. Szerintem Kubatov elvtársat nem biztos, hogy megdicsérik ma, mert ha ilyen állapotban van a Fidesz mozgósító ereje, mint amit ma láttunk, hogy fenyegetéssel, zsarolással, ígérgetéssel, ingyenes falubuszokkal, élelmiszercsomaggal ennyit sikerült összehozni, akkor még nagyobb bajban vannak, mint gondolták.

- Út a győzelembe néven új országjárásra indul. Nem tudom, hogy mennyire látta Bedő Dávid videósorozatát, aki elment nagyon szegény településekre, és az látszott, hogy ott még nagyon kemény munkát kell a Tiszának elvégeznie, ha nyerni akarnak.

- Mi is rengeteg ilyen településen voltunk. Jártam az Ormánságban, Borsodi kisfalvakban, nagyon sok kicsi településen. Szerintem kicsit pesszimista volt a képviselő úr néhány összeállítása. Én nem ezt tapasztalom a magyar vidéken, a kis településeken sem.

Én azt tapasztalom, hogy olyan településeken, ahol mondjuk az Európai Parlamenti választáson egy szavazatot kapott a TISZA, ott is óriási érdeklődés van mind kérdésekben, mind javaslatokban, és azt látom, hogy magára hagyták a magyar vidéket.

A munkát nem fogjuk megspórolni, eddig sem spóroltuk meg, mi nem avatarokkal, nem digitális harcosokkal megyünk, hanem valódi hús-vér emberekkel dolgozunk, és velük jutunk el a 3155 településre, úgyhogy nem akarjuk megkerülni ezt a kérdést, és nem is fogjuk. Én mindig arra biztatom a kollégáimat is, a jelöltjeinket is, a szakértőinket is, hogy menjenek ki az emberek közé. Ha van tanulsága az országjárásnak, akkor az az, hogy egy politikus nem lehet túl sokat, csak túl keveset az emberek között.

- Arról is beszélt, hogy benyújtják a Nemzeti Megbékélés törvényt. Hogyan lehet törvénnyel nemzeti megbékélést teremteni?

- Önmagában törvénnyel nem lehet. A törvény mindig egy szimbolikus dolog. Ezt is úgy szeretnénk majd összehozni, hogy lesz egy javaslatunk, amiben mondjuk tíz fontos pont benne lesz, és hagyjuk, hogy az óellenzéki pártok, a Fidesz, vagy akár más politikai erők, vagy társadalmi csoportok is hozzászóljanak. Nem csak erről a 15-20 évről szeretnénk ezt megtenni. Nagyon sok trauma van a magyar társadalomban: holokauszt, Trianon, a németek kitelepítése, felvidéki magyarok betelepítése, '89, a rendszerváltás vesztesei és az utóbbi 15-20 év is. Óriási árokásást hajtott végre ez a két politikai erő, ha mondhatom így finoman és diplomatikusan. Azon versenyeztek, ki tud nagyobb szeletet kiszakítani az országból, ki tud mélyebb árkot ásni magyar és magyar közé. Úgyhogy nagyon sok feladatunk van. A törvény egy szimbolikus dolog lesz, de azt is együtt fogjuk csinálni.

De szeretnénk a traumákat feldolgozni, és szeretnénk valós megbékélést. A rendszerváltás nem törvényekben zajlik le, nem feltétlenül választáson, hanem a lelkekben és a szívekben. Ahhoz pedig az kell, hogy az áldozatok az elkövetők szemébe tudjanak nézni.

Ahhoz az kell, hogy kibeszéljünk dolgokat, hogy kiderüljön, ki volt a bűnös, ki volt az áldozat. Ezt szolgálja például az ügynökakták megnyitása is.

- Medgyessy Péter már kísérletezett egyfajta árokbetemetéssel, az nem hozott nagy eredményt.

- Hát azért, amikor a farkas akar a vegánoknak étrendet javasolni, az nem annyira hiteles. Tehát aki látta és emlékszik a 2002-es választásra, a 23 millió románozásra és egyéb dolgokra, ráadásul Medgyessy Péter érintett volt az ügynökügyekben eléggé vaskosan, tőle nem hangzott ennyire hitelesen. Szerintem, aki látta a mai rendezvényünket, érezte azt, átélte, az pontosan tudja, mire gondolunk. Szerintem a Fidesz szavazók is, ha látták, akkor ők is egy ilyen országban szeretnének élni.

Interjú Magyar Péterrel

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
László Róbert: A miniszterelnök elismerte, hogy a Magyar Péter vezette ellenzéki párt ellépett a Fidesztől, magyarul előnyben van
A Political Capital elemzője szerint a kormányfő üzenete arra utal, hogy nemcsak a meglévő, hanem az elvesztett szavazókat is meg akarják szólítani. Ilyen nyilvános elmozdulásra Orbán Viktor részéről 2010 óta nem volt példa.


Orbán Viktor a Kossuth téren tartott beszédében arról beszélt, hogy „öt hónap múlva döntenünk kell a sorsunkról. (…) De a következő öt hónapban beszélnünk kell a megtévesztett magyarokkal is, egyetlen lélekről sem mondhatunk le, mert minden magyar felelős minden magyarért.” László Róbert választási szakértő szerint ez a kijelentés fontos fordulatot jelez a kormánypárt politikájában.

A Political Capital elemzője a 24.hu-nak azt mondta, a Fidesz még 2024-ben is úgy gondolta, hogy elegendő a saját szavazóit mozgósítania, és nem szükséges új választókat megszólítania. Ehhez képest jelentős változás, hogy most a kormányfő azok felé is nyitna, akik korábban nem a Fideszt támogatták.

Az elemző úgy látja, hogy

Orbán Viktor közvetetten elismerte: a Magyar Péter vezette ellenzéki párt előnybe került. László Róbert szerint ez ellentmond azoknak az adatoknak, amelyeket a kormányközeli intézetek közvélemény-kutatásaikban publikálnak.

A szakértő emlékeztetett arra is, hogy a miniszterelnök a hét elején kiszivárgott zánkai beszédében azt mondta, „nem állnak jól”, vagyis nincsenek elegen. László Róbert szerint ez is azt mutatja, hogy a kormányoldal most már olyan választók megszólítására készül, akik az utóbbi időszakban elfordultak tőlük. Ilyen nyilvános elmozdulásra Orbán Viktor részéről 2010 óta nem volt példa – tette hozzá.

Az elemző szerint ez a helyzet több szempontból is eltér a 2022-es választás előtti időszaktól, amikor az ellenzék nem tudta tartósan meghaladni a Fidesz támogatottságát.

A mostani kampányban viszont a korábban még fideszes, de azóta más pártokhoz pártolt szavazók lehetnek a célkeresztben.

László Róbert nem számít jelentős változásra a kampány stílusában vagy hevességében, de szerinte

elképzelhető, hogy fiataloknak szóló üzenetekkel is megpróbálnak új szavazókat megszólítani.

Úgy fogalmazott, hogy a miniszterelnök egyszerre próbált erőt és magabiztosságot sugározni, miközben arról is beszélt, hogy új választói rétegeket kell elérni. A szakértő szerint ez azért fontos, mert több százezer olyan bizonytalan szavazó is van, akiknek a támogatása döntő lehet, és ők elsősorban az erőt, a magabiztosságot kereshetik a politikai szereplőkben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Csapody Tamás: Bárki lesz is hatalmon, az általános hadkötelezettséget vissza fogják állítani Magyarországon
A jövő évi választáson a hatalomért küzdő két párt ugyanakkor egyértelművé tette, hogy nem kívánják bevezetni a sorkötelezettséget. Magyar Péter szerint „egy szó sem igaz” abból, hogy pártja ilyesmit tervezne.


Csapody Tamás társadalomkutató, hadtörténész és egyetemi oktató azt írta a Facebook-oldalán:

„Bárki lesz is hatalmon, az általános hadkötelezettséget vissza fogják állítani Magyarországon.”

Érvelése szerint a szomszédos országokban komolyan fontolóra vették, vagy több helyen már be is vezették a sorkötelezettséget, Nyugaton pedig Dániában a nőket is bevonnák valamilyen formában. Konkrét példaként a horvát parlament a minap döntött a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállításáról.

Úgy látja, az orosz–ukrán háború miatt ez a hullám Magyarországot is elérheti, függetlenül attól, ki nyeri a 2026-os országgyűlési választást. Szerinte még a gyors béke sem lenne elég ahhoz, hogy a veszélyérzet megszűnjön.

Közben a jövő évi választáson a hatalomért versengő két párt egyértelművé tették, hogy nem kívánják bevezetni a sorkötelezettséget. Magyar Péter szerint „egy szó sem igaz” abból, hogy pártja ilyesmit tervezne. A Fidelitas szerint „szó sem lehet” a sorkatonaság visszaállításáról, ezért aláírásokat gyűjt.

(via Népszava)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk