SZEMPONT
A Rovatból

Csernobil az eddigieknél is kísértetiesebb az oroszok kivonulása után – a lezárt övezetben jártunk

A 36 éve felrobbant atomerőmű környékén még százan élnek, többnyire 80 évnél idősebbek. A megszálló orosz katonák nem bántották őket. Elek Krisztián exkluzív helyszíni beszámolója.


Több éve terveztem, hogy Csernobilban fotózok. A 4-es blokk felrobbanása a világ első atomkatasztrófája volt 1986. április 26-án. Jól emlékszem még arra a tavaszra.

A Pápa melletti kis faluban a szüleim győzködtek minket, ne együk meg a hársfavirágot, mert betegek leszünk. Csernobillal magyarázták, de ők sem igazán értették.

Az akkori politikai helyzetben senki sem tudott érdemi információt arról, mi történt, a radioaktív sugárzásról meg pláne semmit.

Idén februárban elindultam Ukrajnába. A közelgő háború miatt Donbaszba készültem, de Csernobil is a tervben volt. Indulásom napján támadták meg Kijevet, ez áthúzta az addigi elképzeléseimet. Két és fél hónapig tudósítottam a háborús helyzetről az ország több pontjáról, de az atomerőmű környéke kimaradt. Miután az oroszok kivonultak Észak-Ukrajnából, most lehetőségem nyílt Csernobilba menni.

Mára egyértelműen kiderült, hogy az orosz kiskatonák sugárfertőzést kaptak, mert a szennyezett földet ásták ki lövészároknak. A környéken is megnőtt a sugárzás emiatt a háború előtti értékhez képest.

A veszélyes helyzet miatt a mindenkinek elérhető túrák jelenleg szünetelnek. Csak újságíróként léphettem be.

Korábban a turisták akár egy hétre is beköltözhettek a lezárt területre. Most viszont nélkülük igazi szellemváros volt Pripjaty, az atomerőműtől 3 kilométerre fekvő kisváros.

Eredetileg a telepesekkel – ahogy ott hívják, szamoszelikkel – akartam találkozni. Körülbelül 1200-an tértek vissza a lezárt zónába az atomkatasztrófa után, ma még úgy 100-an élnek ott. Az orosz megszállás után még kíváncsibb voltam, hogyan telnek a mindennapjaik az a veszélyes zónában.

Csernobil 2600 négyzetkilométeres lezárt terület csak Ukrajnában, de Belorussziába is átnyúlik a tiltott rész. A felrobbant négyes blokktól 10 kilométerre a legerősebb a sugárzás, egyes helyeken életveszélyes, ilyen például a Vörös erdő, ahol a fák színe megváltozott a fertőzéstől. Itt csak autóval szabad áthaladni. A második, a 30 kilométeres sugarú zóna. Ennek egy része már a szomszéd országba lóg át.

Az atomkatasztrófa után az evakuált falusiak jó része vissza akart menni pár ingóságért. Erre végül engedélyt kaptak a szovjet vezetéstől. Sokan kihasználták ezt az időt, és elrejtőztek az erdőkben, aztán illegálisan visszaköltöztek.

Idős koruk és a betegségeik miatt a számuk jelentősen csökkent mostanra. Viszont a közelmúltban sok fiatal is beköltözött a lezárt zónába. A szegénység elől menekültek ide. Már a szovjet vezetés, majd az ukrán kormány is próbálta meggyőzni őket, hogy költözzenek ki, de hajthatatlanok. Így kapták meg féllegális státuszukat, a telepest vagy szamoszelit az 1990-es években.

Tolmáccsal és egy katonai sajtóssal jutottam el a 92 éves Bábuska Maruzsához és a 84 éves Bábuska Hányához. Ők unokatestvérek, szomszédok és

a legnépesebb faluban élnek, ahol 5 lakó van.

A legtöbb telepes csak a rádióból értesült a háború kitöréséről és a fejleményekről, amíg volt adás. Februárban azután az oroszok elfoglalták Csernobilt. Hamar rájöttek, hogy a helyiek többnyire idős, szegény nyugdíjasok. Nincs semmijük, amit elvehetnének tőlük, így békén hagyták őket. Az új, fiatalabb telepesek pedig mélyen az erdőben élnek.

Maruzsa és Hánya azt mondják, baj nélkül átvészelték azt az időszakot, amíg Csernobil az oroszok kezén volt.

De nem mindenki volt ilyen szerencsés. Előfordult, hogy a falu másik feléből betegen támolygott át Maruzsához az egyik férfi, mert nem volt már semmi ennivalója. Megkérte az asszonyt, hogy főzzön neki egy kis levest.

Bábuska Maruzsa a semmiből is gazdag asztalt terít az újságírónak is.

Tört burgonya, olajos hal, ecetes uborka, palacsinta és erdei szamócadzsem a menü. Utóbbit ő készítette az erdőben gyűjtött gyümölcsökből. Mindezt szamagonnal, vagyis házi vodkával öblítjük le. Ezt is maga készítette krumpliból, vízből és cukorból.

Mintha nagymamámat hallanám, egyél csak, egyél még, mert éhen halsz.

Bábuska Maruzsa és Hánya a csernobili sajtóssal

Hányának és Maruzsának van egy kis kertje, ahol krumplit, uborkát termesztenek, meg minden mást, amire szükségük van. A kútból nyert ivóvizüket és a krumplijukat időről-időre laboratóriumba viszik vizsgálatra, hogy alkalmasak-e emberi fogyasztásra. Eddig nem volt baj.

Azt mesélik, régebben háziállataik is voltak, de lemondtak róluk, miután több állat is betegen, két fejjel vagy hat lábbal született.

A gyűjtögetésről azonban még mindig nem tettek le, azt mondják: a sugárzást nem látják, nem is betegek és még mindig élnek.

Maruzsa arra panaszkodik, hogy mostanában nagyon egyedül érzi magát. A háború előtt gyakran jöttek hozzá a családtagok, gondozták a kertet, bevásároltak neki. A legfontosabb mindig a liszt, tészta, só és a cukor volt. Most megváltoztak a belépési szabályok, csak ritkán jöhetnek a gyerekei, unokái.

A háború előtt csak pár rendőr és biztonsági őr volt a zónában, de most rengeteg a katona. Mi is sokukkal találkozunk, amikor a környék egyik látványosságához, a Duga1-radarhoz indulunk.

Út a Duga radarhoz

Ez a hidegháborúban épített monstrum arra szolgált, hogy időben jelezze a Szovjetuniót fenyegető ballisztikus rakéták kilövését, illetve az ellenséges gépek helyzetét.

A létesítményt a térképeken egy úttörőtábornak álcázták. 1976 júliusától 1989 decemberéig üzemelt a Csernobil melletti katonai bázison.

A hatalmas antennarendszer két ernyőből áll. A csernobili vevő-egység 700 méter hosszú és 150 méter magas, míg a Csernyihiv melletti adó 200 méter hosszú és 90 méter magas. Jellegzetesen pattogó hangja miatt az orosz Fakopáncsnak is nevezik.

A Duga bejárata

Duga-1 radar

Duga-1

A radar maradványai után utunk Pripjaty, vagyis az atomerőműtől 3 kilométerre fekvő szellemváros felé vitt.

1970-ben kezdték a várost felhúzni egy kis falu helyén. 1986-ban már több, mint 49 000 ember élt itt, többnyire huszonévesek, akik az atomerőműben dolgoztak. Mára a híres sugárútból már semmi nem maradt. Az elhagyatott épületek közt egy lélek sem jár. Itt-ott graffitik virítanak a falakon.

Csernobilban sétálva úgy éreztem, ilyen lehet a világ, ha az emberiség kihal.

A hidegháborús időszakban tanították a gyerekeknek, hogyan használják a gázmaszkot atomtámadás esetén

A Szovjetunió térképe az elhagyott iskolában

Kommunista falfestmény a kultúrházban

Vidámpark, aminek a felavatása is elmaradt az atomkatasztrófa miatt

A vidámpark, aminek a felavatása elmaradt az atomkatasztrófa miatt

A háború előtt 3500 ember dolgozott a csernobili atomerőműben, de most csak 1500-an vannak. Korábban hetente váltották egymást a munkások, és vonattal jártak haza a közeli Csernyihiv mellé, Belorusszián keresztül. A vasúthálózat még a Szovjetunióban készült és ez volt a legrövidebb út a két város között. Régen csak felmutatták a kártyájukat a határon és mehettek is, most viszont Belorusszia Oroszország szövetségese, így arra nem mehetnek az ukránok.

Így kéthetes váltásokban dolgoznak az erőműben, és 5 órás buszozás után érnek haza, Kijeven keresztül.

A csernobili 4-es blokk új szarkofágja 2016-ban készült el. Alatta még mindig ott van az a beton szarkofág, amit még 1986-ban húztak fel 206 nap alatt. Az előzetes becslések szerint 2023-ig bírhatja, mert rohammunkában készült, így az alátámasztás nem elég tartós.

Az eredeti tervek szerint a régi szarkofág bontását az új elkészülte után kezdték volna el, azonban a háború miatt a munka valószínűleg csúszni fog. Ha viszont végeznek, akkor az új szarkofág újabb 100 évig képes lesz ellenállni a sugárzásnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter Orbán Viktor rajzáról: Nemzetbiztonsági alapelv, hogy a vezető elméjét nem mutatjuk meg a világnak
Szerinte „a miniszterelnök kézzel írt jegyzete nem »ártatlan firka« egy interjú alatt, hanem pszichológiai profil-térkép”.


Tarjányi Péter a Facebookon bírálta élesen a kormányzati kommunikációt, miután nyilvánosságra hozták Orbán Viktor miniszterelnök egy interjú közben készített kézírásos jegyzetét.

„Soha – ismétlem, soha – nem ad ki egyetlen profin működő ország sem olyan anyagot, mint amit tegnap láttunk. A miniszterelnök kézzel írt jegyzete nem »ártatlan firka« egy interjú alatt, hanem pszichológiai profil-térkép”

– fogalmazott a biztonságpolitikai szakértő, aki szerint ilyet egy vezető nem mutat meg, és egy kommunikációs stáb pláne nem publikál.

Tarjányi úgy véli, minden vonal, szám és irányjel információt hordoz egy vezető gondolkodási szerkezetéről, döntési logikájáról és stresszreakcióiról.

„Egy ilyen lap aranybánya minden hírszerző szolgálatnak, keleten és nyugaton egyaránt. Aki azt mondja, hogy ebben a rajzban nincs titok, nincs lelepleződés – az ostoba”

– írta bejegyzésében.

A szakértő szerint ez nem esztétikai kérdés, hanem egy nemzetbiztonsági alapelv megsértése. Úgy fogalmazott:

„a vezető elméjét nem mutatjuk meg a világnak. Mert ami egy miniszterelnök fejében van – az a haza védelmi vonala.”

Hozzátette, hogy ha ő képes olvasni a jegyzetben, akkor mások is, akár jobban is.

Mint azt mi is megírtuk: kedden Orbán Viktor több mint egyórás interjút adott az ATV Mérleg című műsorában Rónai Egonnak. A beszélgetés közben a miniszterelnök végig jegyzetelt, rajzolgatott. Az interjú után a közösségi oldalán közzétett egy kulisszavideót is, amelyen megmutatta a beszélgetés közben készített, „nonfiguratívnak” nevezett rajzait, és röviden el is magyarázta, melyik ábra milyen témát jelképezett. A felvételen az is látszik, hogy a lapot a műsorvezető lefényképezte, a részlet pedig gyorsan vitát indított a médiában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Sok fiatal megköszöni a pénzt, és az ellenzékre szavaz” - Bódi Mátyás a Fidesztől elforduló fiatal nemzedékről
A Fidesz demográfiai csapdában van, hiába népszerű az idősek körében, ha a szavazók száma abban a korcsoportban egyre fogy - mondja az szakértő. Meg kellene szólítaniuk a fiatalokat, de a próbálkozásaik gyakran inkább önmaguk paródiájának tűnnek.


„Lowkey hatalmasat szólt a Trump tali” - írta Orbán Viktor Washingtonból hazafelé tartva a lelkes rajongók által körbevett Szentkirályi Alexandrának, a Fidesz egy új kampányvideója szerint. Ő úgy válaszolt, „Nagyon adom! Tali a választáson!” A Fidesz láthatóan mindent megtesz, hogy megszólítsa a fiatalokat. A miniszterelnök október 23-i beszédében is üzent nekik, lázadásra hívta fel őket, igaz, nem a fennálló hatalom, hanem Brüsszel ellen. És persze hangsúlyosan nekik szól az Otthon Start, ami az egyik legnagyobb valós problémájukra reflektál: a saját otthon megteremtésének nehézségeire.

Nem véletlen a sok erőfeszítés. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a fiatalok körében megroppant a Fidesz támogatottsága. A választókorúak alsó harmadában nagyobb a Tisza előnye, mint amennyi a Fideszé az ennél idősebbek között. Bódi Mátyás, a Választási földrajz szakértője minderről a Válasz Online-ban írt részletes elemzést, melyben azt is kimutatja, ha semmi sem változna, már önmagában a természetes fogyás miatt is több százezerrel csökkenne 2030-ra a Fidesz tábora. Fordíthat-e ezen a kormánypárt, és hol veszíthették el a fiatalok támogatását? Erről beszélgettünk vele.

— Emlékszem, hogy még a 2010-es években szinte evidens volt: aki fiatal egyetemista, az leginkább a Fideszre szavaz. Mi történt?

— A pártnak van ifjúsági szövetsége, tehát akár lehetne is fiatalos. Az biztos, hogy globálisan, európai szinten is igaz, hogy a kormányzásban eltöltött idő általában rontja a fiatalok körében mért népszerűséget. Hatalmon lenni, kormányozni, az elit része lenni nem szexi.

A fiatalok lázadni szeretnek, kifejezni a véleményüket. Egy 15 éve hatalmon lévő pártnak ez a csoport nem feltétlenül vonzó.

Nagyjából 2017–2018 óta látjuk a mérésekben, hogy a Fidesz nagyon megerősödik az idősebb generációk körében. Korábban nem volt ennyire jelentős a generációs szakadék a magyar választók között. Voltak törésvonalak, például amikor a szocialista párt volt nyolc évig kormányon, ők is az idősebb választókra támaszkodtak, és akkor a Fidesz volt relatíve erősebb a fiataloknál. A 2010 előtti világban nem volt ennyire éles a különbség. Ma a Fidesznek már több választója van a 65 év fölötti generációban, mint a 40 év alattiakban, ami jól mutatja, hogy a kormányzó párt döntően az idősebb választókra épít. Szerintem a kormányzati évek kikezdték a támogatottságukat a fiatalabbaknál, miközben megerősítették őket az idősebbeknél.

— Azért vannak próbálkozások. Orbán Viktor például október 23-án azt mondta a fiataloknak, hogy lázadjanak – mondjuk Brüsszel ellen. Meg itt vannak persze TikTok-os megjelenések is. Vajon ez eredményes lehet?

— A TikTok-kal kapcsolatos próbálkozások nekem inkább önmaguk paródiájának tűnnek. A brüsszeli lázadásra való felhívásnál is, ha jól idézem, a miniszterelnök azt mondta a fiataloknak, hogy „le kell jönnötök a gépről, és ki kell hajítani a brüsszeli infúziót”. Ez egy „Mátrixos” hasonlat, de a Mátrix is már több mint húszéves film. Nem hiszem, hogy a mai tizen- és huszonévesek többségének ez élő referenciapont. Ezek a kommunikációs panelek nehezen megfoghatók, és kevésbé reflektálnak a fiatalok napi problémáira.

— Néhány éve nagy diáktüntetések voltak, azok a középiskolások mostanra választókorúak. Az számíthat?

— Igen, bár ennek az össztársadalmi hatását korlátozottnak láttam: döntően elit gimnáziumok diákjai tüntettek. A nyári fesztiválokon idén felcsendülő Fidesz-ellenes rigmusok is ezt erősítették, hogy ezek főleg középosztálybeli fiatalok köreiben voltak jellemzők. A Fidesz népszerűsége a fiataloknál tényleg nagyon alacsony, de ezt inkább a közvélemény-kutatásokból érdemes levezetni, semmint ezekből a jelenségekből.

Elég beszédes például, hogy a kormányközeli intézetek által publikált pártpreferencia-mérésekben ritkán látunk korcsoportos bontást, nem tudom, miért.

— Helmut Kohl maga mellé vett egy fiatal, kelet-német származású, volt FDJ aktivistát, Angela Merkelt, aki sikeresen továbbvitte a pártot, nagyon hosszú időt töltött kormányzással. Tehát lehetségesek olyan stratégiák, hogy egy kormányzó párt megújuljon, nyisson a fiatalok felé. A Fidesznél ez szóba sem jött?

— Voltak a Fideszben politikusok, akik alkalmasak lehettek volna erre a szerepre, például Varga Judit vagy Novák Katalin, de a kegyelmi botrány nyomán nagyon gyorsan lekerültek a politikai színtérről. Ez komoly veszteség volt a kormánypártnak a fiatalok megszólítása szempontjából is, hiszen két női politikustól kellett megválnia, akik hitelesebben tudtak volna gesztusokat tenni a fiatalabb generációk felé. Az utánpótlás oldalon most nem nagyon látok olyan neveket, akik a következő tíz évben komoly politikai szereplőkké válhatnának, és új választókat hoznának be a nyilvánosságba. Az is különbség, például az amerikai helyzethez képest, hogy ott Trump mellett organikusan nőttek fel saját közönséget építő influenszerek és podcasterek, mint Joe Rogan és mások, akik tudtak segíteni.

Nálunk inkább mesterségesen próbáltak felépíteni szereplőket, amit a fiatalok az első pillanattól „kamunak” éreztek.

Ezért sem működik, ha valakit csak pénzzel, paripával, fegyverrel kreálnak híressé, és nem organikusan nő fel. A kegyelmi ügy pedig lezárta a lehetőséget több, a fiatalok felé eladható hiteles arc számára.

— És még itt van a demográfia, ami szintén nem kecsegtet jóval. Ön írta meg a Válasz Online-ban a minap, hogy ha semmi sem változna, négy év múlva pusztán demográfiai okokból sok százezerrel több szavazója lehet a Fidesszel szemben álló ellenzéknek. Ha a Fidesz politikai tényező akar maradni, mit lehet ez ellen tenni?

— Alapvetően nem is az okozza majd a legnagyobb gondot, hogy nagy lesz az időskori lemorzsolódás. Hanem az, hogy belép nagyjából 480 ezer új választó a mostani 13-17 éves korosztályból, és köztük, ha minden úgy marad, mint most, a nagy többség ellenzéki preferenciát mutat. Durván 260-280 ezren lehetnek új „tiszás” szavazók, miközben fideszesből csak 60-90 ezer, azaz itt már önmagában plusz 200 ezres ellenzéki többlet jön a belépő fiatalokból. Ehhez adódik az idősek természetes fogyása okozta veszteség,

így jön ki a körülbelül 300 ezres demográfiai különbség 2030-ra, ha minden változatlan marad.

A fiataloknál sokkal nagyobb a TISZA-előny, mint amekkora a Fidesz előnye az időseknél, például a Medián korcsoportos számai is ezt rajzolják ki.

— Érdemes egyáltalán a Fidesznek a következő, már nem is egészen öt hónapban a fiatalok felé gesztusokat tenni, vagy inkább a meglévő bázist kell egyben tartani?

— A Fidesz sok hangszeren játszik. G. Fodor Gábor szokta mondani, hogy úgy működnek, mint egy szimfonikus zenekar. Az elsődleges preferencia most is az idősebbek megtartása. A 13. havi nyugdíj, a háborús retorika, a biztonságérzet hangsúlyozása. De voltak próbálkozások a fiatalok felé is: a 25 év alattiak szja-mentessége, a 30 év alatti anyák adómentessége, családtámogatások. Ezek hatékonyságában azért kételkedem:

sok fiatal megköszöni a pénzt, és az ellenzékre szavaz.

— A Fidesz jelenleg vezérelvű, nagyon központosított párt. Amikor elindult, még az alapszabályában is benne volt, hogy 35 év a felső korhatár a tagságnál; aztán a vezetés megöregedett, és vele a párt is. Egy olyan párt, amiről elmondható némi túlzással, hogy egyetlen személy a párt maga, ott lehet-e egyáltalán fiatalítani?

— Lehetne fiatalítani, ha a döntéshozó úgy dönt.

— Hiteles lehet-e az a döntés, ha marad Orbán Viktor a párt élén, és közben fiatalokat tolnak előre?

— Persze, simán lehet. Mivel az ő személyét senki nem kérdőjelezi meg a saját oldalán, erős ember. Aki próbálta, az nem járt jól, 2006 környékén láttunk példákat. Attól még, hogy nem demokratikusan működik a párt, taktikai elemként előtérbe helyezhetne fiatal politikusokat. Volt pár próbálkozás, de az említett okok miatt ezek a szereplők lekerültek a színpadról, és nem nagyon jöttek helyettük újak.

Akiket fiatalnak szoktak mondani, mondjuk Orbán Balázsék, ők is majdnem 40 évesek.

— Nekem ezekről a középkorú fiatalokról a ‘80-as évek KISZ-vezetői jutnak eszembe...

— Én 1988-ban születtem, de valóban, a családi történetek szólnak ilyenről. Sok hasonlóság fedezhető fel a két korszak között, nemcsak emiatt.

— Nyilván, ahogy mondta: a Fidesz „szimfonikus zenekar”, sok hangszeren játszik, tehát még egy-két nyulat elő tud húzni a kalapból. De az „álmoskönyv” szerint nyerhet-e választást úgy egy párt, hogy a fiatalabb generáció felől gyakorlatilag vákuum van?

— Választást az nyer, akinek többsége van. Szélsőséges helyzetben előállhat, hogy a Fidesz nyer, miközben brutálisan népszerűtlen a fiatalok körében. Nem lehetetlen, csak sokkal nehezebb, mint ha korcsoportonként kiegyensúlyozottabb lenne a tábora. Ez egy demográfiai csapda, és az idő nem nekik dolgozik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Vox Populi: Orbán Viktor kínos helyzetbe hozta saját közvélemény-kutatóit, ha neki igaza van, akkor a Nézőpont és a Századvég hazudott a nyilvánosságnak
A kormányfő szerint 2021-ben az ellenzék vezetett, de a saját intézetei akkor mást mondtak. Most azt találgatják, hogy valójában kinek a számaival van a baj.


A Vox Populi blogon Tóka Gábor bejegyzés szerint

Orbán Viktor ismét "lehazugozta" a kormánypárti közvélemény-kutatókat, a Nézőpont Intézetet és a Századvéget.

Tóka felidézi, hogy a miniszterelnök áprilisban Hont Andrásnak azt állította, hogy 2021 őszén az ellenzéki összefogás mind párt-, mind miniszterelnök-jelölti szinten a Fidesz előtt volt. A washingtoni repülőgépen pedig nemrég úgy nyilatkozott, hogy 2006 óta csak 2021 őszén látott olyan kutatást, amiben nem a Fidesz vezetett, és soha nem tettek elé hazug kutatást.

A bejegyzés írója szerint a kormánypárti megrendelésre dolgozó intézetek 2021 őszén rendre komoly Fidesz-előnyt mutattak ki, miközben ekkoriban az összes többi közvélemény-kutató az ellenzéki közös lista szerény előnyét vagy döntetlen-közeli állást talált. Ebből azt a következtetést vonja le, hogy

Orbán Viktor a független intézetek adatait kapta meg, vagy legalábbis azokat tartotta „nem hazugnak”.

A poszt írója ezután azt írta:

„Hát én tényleg nem értem, hogy miért nem tiltakozik Mráz Ágoston és a Századvég összes igazgatója ez ellen a masszív hitelrontás ellen!

A bejegyzéshez fűzött kommentben pedig még hozzáteszi:

"Persze a csoda tudja, mennyire kell komolyan venni Orbán szavait, hiszen az áprilisi interjúban azt is belengette, hogy fél éven belül jöhet valami magyarkompenzáció az USA-ból a magyar gazdaságnak is lekevert vámpofonokért, aztán meg látjuk, még a novemberi fehérházi ebédért is csak Orbán fizetett egy sokszáz milliárdos ígérettel, pedig azóta sincs jele annak a Fehér Ház közleményeiben, hogy kapott volna valamit. Pedig legalább azt a kettős adóztatást megelőző egyezményt megköthetnék már!"


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
A Drogriporter a ByeAlex-ügyről: Kormánykritikus dallal jött elő - és ezért most meg kell büntetni
A stigmatizáció és előítéletek ellen küzdő alapítvány facebook oldalán azt írják, a hazai drogprobléma nem attól fog megoldódni, hogy a kormányzat háborút indít az ellenzéki fogyasztókkal szemben.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. november 12.



Szerda reggel 6:30-kor rendőrök tartottak házkutatást ByeAlexnél. A hírről elsőként a Blikk számolt be, az énekes később megerősítette a lap értesüléseit. Azt sem tagadta, hogy a hatóságok kábítószert találtak a lakásán.

„A mai hírek velem kapcsolatosan igazak! Valóban találtak nálam egy nagyon kis cuccot!” - fogalmazott ByeAlex szerda este a Facebookon.

Az énekesnél tartott házkutatásról ugyancsak a közösségi médiában osztotta meg a gondolatait a Drogriporter, a Társaság a Szabadságjogokért által létrehozott alapítvány oldala, amelynek alapelve, hogy a büntetőjogi elrettentésen alapuló drogpolitika nem lehet sem hatékony, sem pedig igazságos, mivel szerintük sokkal nagyobb ártalmat okoz, mint a drogfogyasztás maga.

Azt írják, ByeAlex „az orbáni drogellenes kultúrharc legújabb áldozata”.

„Beleillik a sorba, nem is olyan régen ő is kormánykritikus dallal jött elő - és ezért most meg kell büntetni”

- olvasható a bejegyzésben.

„Egészen hajmeresztő tényleg, ami itt kezd elszabadulni. Lehet, hogy ennek sokan tapsolnak most a "nem kellett vóna drogozni" egybites gondolkodású emberek csoportjában - de szerintem egyre többen vagyunk olyanok, akiknek tele van a hócipője ennek a pálinka-liberalizációs kormánynak a zavaros, kettősmércés kultúrháborújával és szelektív zéró-toleranciájával. Szerhasználóknak és nem szerhasználóknak egyaránt. Olyanok, akik szeretik a drogokat, és olyanok is, akik utálják őket. Szülők, hozzátartozók. Segítő szakemberek. Jogtudatos polgárok. Konzervatívok és liberálisok” - írja posztjában a Drogriporter.

Szerintük egyre többen látják be, hogy „ez az egész társadalmi probléma nem attól fog megoldódni, hogy háborút indítanak bizonyos (értsd: ellenzéki) fogyasztók ellen”.

„Lehet, hogy a változás lassú, hogy sok visszaesés van, de a társadalom előbb-utóbb fel fog épülni ebből a drogháború-függőségből. Ez a múlt, nem a jövő. Meg fog bukni - és vele buknak azok, akik felelősek érte” - zárják a bejegyzést.


Link másolása
KÖVESS MINKET: