SZEMPONT
A Rovatból

„Csak próbáltam nem sírni, de közben elöntött a félelem” – a leukémiás Júlián csak az őssejt-transzplantáció segíthet

A 24 éves, Svédországban élő lánynak hetek óta nem találnak megfelelő donort. Az orvosok szerint az lenne alkalmas, aki etnikailag minél közelebb áll a lányhoz. Ezért most magyar donort keresnek neki.
Fartek Patrícia - szmo.hu
2025. január 14.



Júlia 24 éves, Svédországban él a családjával. Egészen novemberig egy átlagos egyetemista életét élte: tanult, imádott a barátaival lenni, táncolt és sokat sportolt. Aztán az egyik nap elájult az egyetemen. Mentővel vitték kórházba. Két nappal később az orvosok akut myeloid leukémiát (AML) diagnosztizálták nála. Azonnal elkezdték a kemoterápiát, de hamar kiderült, hogy csak az őssejt-transzplantáció segíthet rajta. Csakhogy Svédországban nem találtak számára megfelelő donort. Az orvosok szerint olyan donor lenne alkalmas, aki etnikailag minél közelebb áll a lányhoz. Ezért most magyar donort keresnek neki. Júlia lapunknak arról mesélt, hogy milyen volt az élete korábban, és hogyan változtatta meg a mindennapjait a szörnyű betegség.

A család 2006-ban költözött Svédországba, mert Júlia édesanyja ott kapott munkát. 2013 óta laknak Stockholmban. A 24 éves lány fizikus-mérnöknek tanul az egyetemen. Jelenleg az ötéves képzés harmadik évében jár. A mindennapjai nagy részét a tanulás tette ki, hiszen, mint mondja, nagyon nehéz az egyetem, sokat kellett készülnie.

„Az egyetemnek vannak különböző kávézói, kocsmái a campuson. Sokszor ültünk be ide tanulni a barátaimmal, vagy csak kávézgatni. Tulajdonképpen egy teljesen átlagos egyetemista életét éltem: készültem a vizsgákra, nagyon sokat lógtam a barátokkal, táncoltam, salsáztam, bachatáztam, de egy időben amerikai fociztam is. Addig, amíg ki nem derült a betegségem, a párommal laktam. Már lassan 5 éve vagyunk együtt. Nagyon szeretünk közösen főzni és utazni is. Tavaly nyáron voltunk például Magyarországon, és mivel ő félig német, Berlinbe is elmentünk” - meséli Júlia.

A lány szeptember végén, október elején kezdte érezni, hogy valami nincs rendben. Először csak azt vette észre, hogy fáradékonyabb, és kevesebb energiája van. A táncot is kevésbé bírta, nehezebben kapott levegőt, és vérzékenyebb lett, valamint több lila folt is lett a testén. Mivel a kondija mindig is jó volt, hiszen sokat sportolt, egyre aggasztóbbnak tűntek ezek a dolgok számára, először azt gondolta, hogy a tünetek a nem sokkal korábbi, influenzaszerű betegségéből maradtak vissza. Úgy volt vele, hogy vár egy kicsit, és, ha nem javul a helyzet, orvoshoz megy. Ekkor viszont az élet közbeszólt.

„Novemberben egyszer csak elájultam az egyetemen, kihívták a mentőket és bevittek a kórházba. Bent is kellett maradnom, mert nagyon magas lázam lett, és tüdőgyulladást kaptam. Az első napokra nem is nagyon emlékszem. Rögtön elvégeztek több vizsgálatot és tesztet. A vérképem nagyon rossz volt. Ebből már sejtettük, hogy valamilyen rákról lehet szó”

- mondja Júlia, aki néhány nappal később tudta meg, hogy pontosan mivel is kell szembenéznie.

„Emlékszem, anyával bent voltunk a kórteremben, amikor bejött vagy négy orvos. Megálltak velünk szemben és közölték, hogy leukémiás vagyok. Elég ijesztő pillanat volt, lesokkolt. Zavarban is voltam, mert ott állt velem szemben négy orvos, és nem tudtam, hogy sírjak vagy ne. Csak próbáltam nem sírni, de közben elöntött a félelem. Pedig akkor még nem egészen fogtam fel, hogy pontosan mi ez a betegség, mert nem igazán hallottam róla korábban” - fogalmaz a 24 éves lány.

Az orvosok is azt mondták, hogy ez a betegség nagyon ritkán fordul elő ebben az életkorban. A legtöbb beteg ugyanis 70 év körüli.

Mivel a rák már nagyon előrehaladott állapotban volt, rögtön el is kezdték a kemoterápiát. Akkor még nem lehetett biztosra tudni, később viszont az orvosok közölték, hogy azt a fajta leukémiát, amit Júliánál diagnosztizáltak, csak őssejt-transzplantációval lehet kezelni.

„Azt mondták, hogy a fiatalokat általában nem lehet másképp meggyógyítani. És, hogy ha nem csinálják meg a transzplantációt, annak súlyosabb következményei lehetnek, mint, amilyen mellékhatásai magának az őssejt-terápiának vannak” - meséli Júlia.

A lánynak így azonnal elkezdtek őssejtdonort keresni, de Svédországban, hiába vannak 250 ezren a rendszerben, nem találtak megfelelőt. Az orvosok szerint az egyezésben nagyon fontos szerepet játszik az etnikum, így leginkább arra van esély, hogy egy magyar lesz megfelelő donor Júlia számára. Csakhogy a nemzetközi adatbázis szerint Magyarországon körülbelül hétezer regisztrált donor van, és köztük sem találtak olyat, aki megfelelő lenne számára.

Júlia családja ezért most elindított egy kampányt, hogy minél előbb donort találhassanak, hiszen heteken belül el kellene kezdeni az őssejt-transzplantációt annak érdekében, hogy meggyógyulhasson.

„Az orvosok szerint legkésőbb márciusig el kellene kezdeni az őssejt-transzpaltációt. Nagyon nehéz most ez a bizonytalanság. Nem tudjuk, hogy sikerül-e donort találni, és hogy pontosan meddig várhatunk. Nem tudom, mi lesz egy hónap múlva, vagy egy év múlva. Nehéz nem erre gondolni. Szóval most az egész család nagyon stresszes és szomorú, de próbáljuk úgy élni az életünket, hogy ne csak erről szóljon minden. Nehéz...”

- fogalmaz Júlia, aki most visszaköltözött a szüleihez. Az egyetemet is abba kellett hagynia, az ideje nagy részét pedig otthon tölti.

„Hogy milyen napom van, az most attól függ, hogy éppen mennyi energiám van. Az utolsó kemo óta már eltelt pár hét, így most jobban vagyok. Minden nap jönnek ki hozzám az orvosok, itthon kezelnek, vért vesznek. Sokat beszélek a barátaimmal FaceTime-on. Találkozni most nem tudunk, mert nagyon le van gyengülve az immunrendszerem. Amennyire tudok, próbálok itthon is segíteni, a főzésben például. És hát motiválom magam, hogy amikor csak tudok, kimenjek egy kicsit sétálni. Van egy zongorám, azon is szoktam játszani. Olvasok, filmezek, de van, hogy abszolút nincs energiám, és olyankor csak az ágyban vagyok” - meséli Júlia.

A család már felvette a kapcsolatot Magyarországon az Országos Vérellátó Szolgálattal, és Facebookon is arra kérik az embereket, hogy aki teheti, jelentkezzen őssejtdonornak, hogy bekerülhessen a nemzetközi rendszerbe. Ezt Júlia orvosai is folyamatosan figyelemmel követik, hiszen a lány a várólista elején szerepel.

Ki jelentkezhet őssejtdonornak?

• Aki egészséges, és egy korábbi véradás kapcsán már megállapították, hogy alkalmas lehet őssejt donornak,

• aki 18-45 éves kor között van,

• aki nyilatkozatával vállalja, hogy kiválasztása esetén őssejtet (csontvelőt vagy perifériás vér őssejtet) ad a világ bármelyik táján élő, rászoruló beteg számára, nemre, vallásra, nemzetiségre való tekintet nélkül,

• aki rendelkezik a megfelelő okmányokkal
(személyi igazolvány, TAJ kártya, lakcímkártya).

Ha megtalálják a megfelelő donort Júlia számára, akkor a lány először egy erősebb kemoterápiát kap, ezután kerülhet sor az őssejt-transzplantációra. Heteket tölt majd a kórházban, ahol folyamatos megfigyelés alatt tartják, hogy minden rendben zajlik-e nála.

A család Facebook-felhívását ITT TUDOD megnézni, arról pedig, hogy hogyan lehetsz őssejtdonor EZEN A LINKEN találsz még több információt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter Orbán Viktor rajzáról: Nemzetbiztonsági alapelv, hogy a vezető elméjét nem mutatjuk meg a világnak
Szerinte „a miniszterelnök kézzel írt jegyzete nem »ártatlan firka« egy interjú alatt, hanem pszichológiai profil-térkép”.


Tarjányi Péter a Facebookon bírálta élesen a kormányzati kommunikációt, miután nyilvánosságra hozták Orbán Viktor miniszterelnök egy interjú közben készített kézírásos jegyzetét.

„Soha – ismétlem, soha – nem ad ki egyetlen profin működő ország sem olyan anyagot, mint amit tegnap láttunk. A miniszterelnök kézzel írt jegyzete nem »ártatlan firka« egy interjú alatt, hanem pszichológiai profil-térkép”

– fogalmazott a biztonságpolitikai szakértő, aki szerint ilyet egy vezető nem mutat meg, és egy kommunikációs stáb pláne nem publikál.

Tarjányi úgy véli, minden vonal, szám és irányjel információt hordoz egy vezető gondolkodási szerkezetéről, döntési logikájáról és stresszreakcióiról.

„Egy ilyen lap aranybánya minden hírszerző szolgálatnak, keleten és nyugaton egyaránt. Aki azt mondja, hogy ebben a rajzban nincs titok, nincs lelepleződés – az ostoba”

– írta bejegyzésében.

A szakértő szerint ez nem esztétikai kérdés, hanem egy nemzetbiztonsági alapelv megsértése. Úgy fogalmazott:

„a vezető elméjét nem mutatjuk meg a világnak. Mert ami egy miniszterelnök fejében van – az a haza védelmi vonala.”

Hozzátette, hogy ha ő képes olvasni a jegyzetben, akkor mások is, akár jobban is.

Mint azt mi is megírtuk: kedden Orbán Viktor több mint egyórás interjút adott az ATV Mérleg című műsorában Rónai Egonnak. A beszélgetés közben a miniszterelnök végig jegyzetelt, rajzolgatott. Az interjú után a közösségi oldalán közzétett egy kulisszavideót is, amelyen megmutatta a beszélgetés közben készített, „nonfiguratívnak” nevezett rajzait, és röviden el is magyarázta, melyik ábra milyen témát jelképezett. A felvételen az is látszik, hogy a lapot a műsorvezető lefényképezte, a részlet pedig gyorsan vitát indított a médiában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
„Sok fiatal megköszöni a pénzt, és az ellenzékre szavaz” - Bódi Mátyás a Fidesztől elforduló fiatal nemzedékről
A Fidesz demográfiai csapdában van, hiába népszerű az idősek körében, ha a szavazók száma abban a korcsoportban egyre fogy - mondja az szakértő. Meg kellene szólítaniuk a fiatalokat, de a próbálkozásaik gyakran inkább önmaguk paródiájának tűnnek.


„Lowkey hatalmasat szólt a Trump tali” - írta Orbán Viktor Washingtonból hazafelé tartva a lelkes rajongók által körbevett Szentkirályi Alexandrának, a Fidesz egy új kampányvideója szerint. Ő úgy válaszolt, „Nagyon adom! Tali a választáson!” A Fidesz láthatóan mindent megtesz, hogy megszólítsa a fiatalokat. A miniszterelnök október 23-i beszédében is üzent nekik, lázadásra hívta fel őket, igaz, nem a fennálló hatalom, hanem Brüsszel ellen. És persze hangsúlyosan nekik szól az Otthon Start, ami az egyik legnagyobb valós problémájukra reflektál: a saját otthon megteremtésének nehézségeire.

Nem véletlen a sok erőfeszítés. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a fiatalok körében megroppant a Fidesz támogatottsága. A választókorúak alsó harmadában nagyobb a Tisza előnye, mint amennyi a Fideszé az ennél idősebbek között. Bódi Mátyás, a Választási földrajz szakértője minderről a Válasz Online-ban írt részletes elemzést, melyben azt is kimutatja, ha semmi sem változna, már önmagában a természetes fogyás miatt is több százezerrel csökkenne 2030-ra a Fidesz tábora. Fordíthat-e ezen a kormánypárt, és hol veszíthették el a fiatalok támogatását? Erről beszélgettünk vele.

— Emlékszem, hogy még a 2010-es években szinte evidens volt: aki fiatal egyetemista, az leginkább a Fideszre szavaz. Mi történt?

— A pártnak van ifjúsági szövetsége, tehát akár lehetne is fiatalos. Az biztos, hogy globálisan, európai szinten is igaz, hogy a kormányzásban eltöltött idő általában rontja a fiatalok körében mért népszerűséget. Hatalmon lenni, kormányozni, az elit része lenni nem szexi.

A fiatalok lázadni szeretnek, kifejezni a véleményüket. Egy 15 éve hatalmon lévő pártnak ez a csoport nem feltétlenül vonzó.

Nagyjából 2017–2018 óta látjuk a mérésekben, hogy a Fidesz nagyon megerősödik az idősebb generációk körében. Korábban nem volt ennyire jelentős a generációs szakadék a magyar választók között. Voltak törésvonalak, például amikor a szocialista párt volt nyolc évig kormányon, ők is az idősebb választókra támaszkodtak, és akkor a Fidesz volt relatíve erősebb a fiataloknál. A 2010 előtti világban nem volt ennyire éles a különbség. Ma a Fidesznek már több választója van a 65 év fölötti generációban, mint a 40 év alattiakban, ami jól mutatja, hogy a kormányzó párt döntően az idősebb választókra épít. Szerintem a kormányzati évek kikezdték a támogatottságukat a fiatalabbaknál, miközben megerősítették őket az idősebbeknél.

— Azért vannak próbálkozások. Orbán Viktor például október 23-án azt mondta a fiataloknak, hogy lázadjanak – mondjuk Brüsszel ellen. Meg itt vannak persze TikTok-os megjelenések is. Vajon ez eredményes lehet?

— A TikTok-kal kapcsolatos próbálkozások nekem inkább önmaguk paródiájának tűnnek. A brüsszeli lázadásra való felhívásnál is, ha jól idézem, a miniszterelnök azt mondta a fiataloknak, hogy „le kell jönnötök a gépről, és ki kell hajítani a brüsszeli infúziót”. Ez egy „Mátrixos” hasonlat, de a Mátrix is már több mint húszéves film. Nem hiszem, hogy a mai tizen- és huszonévesek többségének ez élő referenciapont. Ezek a kommunikációs panelek nehezen megfoghatók, és kevésbé reflektálnak a fiatalok napi problémáira.

— Néhány éve nagy diáktüntetések voltak, azok a középiskolások mostanra választókorúak. Az számíthat?

— Igen, bár ennek az össztársadalmi hatását korlátozottnak láttam: döntően elit gimnáziumok diákjai tüntettek. A nyári fesztiválokon idén felcsendülő Fidesz-ellenes rigmusok is ezt erősítették, hogy ezek főleg középosztálybeli fiatalok köreiben voltak jellemzők. A Fidesz népszerűsége a fiataloknál tényleg nagyon alacsony, de ezt inkább a közvélemény-kutatásokból érdemes levezetni, semmint ezekből a jelenségekből.

Elég beszédes például, hogy a kormányközeli intézetek által publikált pártpreferencia-mérésekben ritkán látunk korcsoportos bontást, nem tudom, miért.

— Helmut Kohl maga mellé vett egy fiatal, kelet-német származású, volt FDJ aktivistát, Angela Merkelt, aki sikeresen továbbvitte a pártot, nagyon hosszú időt töltött kormányzással. Tehát lehetségesek olyan stratégiák, hogy egy kormányzó párt megújuljon, nyisson a fiatalok felé. A Fidesznél ez szóba sem jött?

— Voltak a Fideszben politikusok, akik alkalmasak lehettek volna erre a szerepre, például Varga Judit vagy Novák Katalin, de a kegyelmi botrány nyomán nagyon gyorsan lekerültek a politikai színtérről. Ez komoly veszteség volt a kormánypártnak a fiatalok megszólítása szempontjából is, hiszen két női politikustól kellett megválnia, akik hitelesebben tudtak volna gesztusokat tenni a fiatalabb generációk felé. Az utánpótlás oldalon most nem nagyon látok olyan neveket, akik a következő tíz évben komoly politikai szereplőkké válhatnának, és új választókat hoznának be a nyilvánosságba. Az is különbség, például az amerikai helyzethez képest, hogy ott Trump mellett organikusan nőttek fel saját közönséget építő influenszerek és podcasterek, mint Joe Rogan és mások, akik tudtak segíteni.

Nálunk inkább mesterségesen próbáltak felépíteni szereplőket, amit a fiatalok az első pillanattól „kamunak” éreztek.

Ezért sem működik, ha valakit csak pénzzel, paripával, fegyverrel kreálnak híressé, és nem organikusan nő fel. A kegyelmi ügy pedig lezárta a lehetőséget több, a fiatalok felé eladható hiteles arc számára.

— És még itt van a demográfia, ami szintén nem kecsegtet jóval. Ön írta meg a Válasz Online-ban a minap, hogy ha semmi sem változna, négy év múlva pusztán demográfiai okokból sok százezerrel több szavazója lehet a Fidesszel szemben álló ellenzéknek. Ha a Fidesz politikai tényező akar maradni, mit lehet ez ellen tenni?

— Alapvetően nem is az okozza majd a legnagyobb gondot, hogy nagy lesz az időskori lemorzsolódás. Hanem az, hogy belép nagyjából 480 ezer új választó a mostani 13-17 éves korosztályból, és köztük, ha minden úgy marad, mint most, a nagy többség ellenzéki preferenciát mutat. Durván 260-280 ezren lehetnek új „tiszás” szavazók, miközben fideszesből csak 60-90 ezer, azaz itt már önmagában plusz 200 ezres ellenzéki többlet jön a belépő fiatalokból. Ehhez adódik az idősek természetes fogyása okozta veszteség,

így jön ki a körülbelül 300 ezres demográfiai különbség 2030-ra, ha minden változatlan marad.

A fiataloknál sokkal nagyobb a TISZA-előny, mint amekkora a Fidesz előnye az időseknél, például a Medián korcsoportos számai is ezt rajzolják ki.

— Érdemes egyáltalán a Fidesznek a következő, már nem is egészen öt hónapban a fiatalok felé gesztusokat tenni, vagy inkább a meglévő bázist kell egyben tartani?

— A Fidesz sok hangszeren játszik. G. Fodor Gábor szokta mondani, hogy úgy működnek, mint egy szimfonikus zenekar. Az elsődleges preferencia most is az idősebbek megtartása. A 13. havi nyugdíj, a háborús retorika, a biztonságérzet hangsúlyozása. De voltak próbálkozások a fiatalok felé is: a 25 év alattiak szja-mentessége, a 30 év alatti anyák adómentessége, családtámogatások. Ezek hatékonyságában azért kételkedem:

sok fiatal megköszöni a pénzt, és az ellenzékre szavaz.

— A Fidesz jelenleg vezérelvű, nagyon központosított párt. Amikor elindult, még az alapszabályában is benne volt, hogy 35 év a felső korhatár a tagságnál; aztán a vezetés megöregedett, és vele a párt is. Egy olyan párt, amiről elmondható némi túlzással, hogy egyetlen személy a párt maga, ott lehet-e egyáltalán fiatalítani?

— Lehetne fiatalítani, ha a döntéshozó úgy dönt.

— Hiteles lehet-e az a döntés, ha marad Orbán Viktor a párt élén, és közben fiatalokat tolnak előre?

— Persze, simán lehet. Mivel az ő személyét senki nem kérdőjelezi meg a saját oldalán, erős ember. Aki próbálta, az nem járt jól, 2006 környékén láttunk példákat. Attól még, hogy nem demokratikusan működik a párt, taktikai elemként előtérbe helyezhetne fiatal politikusokat. Volt pár próbálkozás, de az említett okok miatt ezek a szereplők lekerültek a színpadról, és nem nagyon jöttek helyettük újak.

Akiket fiatalnak szoktak mondani, mondjuk Orbán Balázsék, ők is majdnem 40 évesek.

— Nekem ezekről a középkorú fiatalokról a ‘80-as évek KISZ-vezetői jutnak eszembe...

— Én 1988-ban születtem, de valóban, a családi történetek szólnak ilyenről. Sok hasonlóság fedezhető fel a két korszak között, nemcsak emiatt.

— Nyilván, ahogy mondta: a Fidesz „szimfonikus zenekar”, sok hangszeren játszik, tehát még egy-két nyulat elő tud húzni a kalapból. De az „álmoskönyv” szerint nyerhet-e választást úgy egy párt, hogy a fiatalabb generáció felől gyakorlatilag vákuum van?

— Választást az nyer, akinek többsége van. Szélsőséges helyzetben előállhat, hogy a Fidesz nyer, miközben brutálisan népszerűtlen a fiatalok körében. Nem lehetetlen, csak sokkal nehezebb, mint ha korcsoportonként kiegyensúlyozottabb lenne a tábora. Ez egy demográfiai csapda, és az idő nem nekik dolgozik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Vox Populi: Orbán Viktor kínos helyzetbe hozta saját közvélemény-kutatóit, ha neki igaza van, akkor a Nézőpont és a Századvég hazudott a nyilvánosságnak
A kormányfő szerint 2021-ben az ellenzék vezetett, de a saját intézetei akkor mást mondtak. Most azt találgatják, hogy valójában kinek a számaival van a baj.


A Vox Populi blogon Tóka Gábor bejegyzés szerint

Orbán Viktor ismét "lehazugozta" a kormánypárti közvélemény-kutatókat, a Nézőpont Intézetet és a Századvéget.

Tóka felidézi, hogy a miniszterelnök áprilisban Hont Andrásnak azt állította, hogy 2021 őszén az ellenzéki összefogás mind párt-, mind miniszterelnök-jelölti szinten a Fidesz előtt volt. A washingtoni repülőgépen pedig nemrég úgy nyilatkozott, hogy 2006 óta csak 2021 őszén látott olyan kutatást, amiben nem a Fidesz vezetett, és soha nem tettek elé hazug kutatást.

A bejegyzés írója szerint a kormánypárti megrendelésre dolgozó intézetek 2021 őszén rendre komoly Fidesz-előnyt mutattak ki, miközben ekkoriban az összes többi közvélemény-kutató az ellenzéki közös lista szerény előnyét vagy döntetlen-közeli állást talált. Ebből azt a következtetést vonja le, hogy

Orbán Viktor a független intézetek adatait kapta meg, vagy legalábbis azokat tartotta „nem hazugnak”.

A poszt írója ezután azt írta:

„Hát én tényleg nem értem, hogy miért nem tiltakozik Mráz Ágoston és a Századvég összes igazgatója ez ellen a masszív hitelrontás ellen!

A bejegyzéshez fűzött kommentben pedig még hozzáteszi:

"Persze a csoda tudja, mennyire kell komolyan venni Orbán szavait, hiszen az áprilisi interjúban azt is belengette, hogy fél éven belül jöhet valami magyarkompenzáció az USA-ból a magyar gazdaságnak is lekevert vámpofonokért, aztán meg látjuk, még a novemberi fehérházi ebédért is csak Orbán fizetett egy sokszáz milliárdos ígérettel, pedig azóta sincs jele annak a Fehér Ház közleményeiben, hogy kapott volna valamit. Pedig legalább azt a kettős adóztatást megelőző egyezményt megköthetnék már!"


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
A Drogriporter a ByeAlex-ügyről: Kormánykritikus dallal jött elő - és ezért most meg kell büntetni
A stigmatizáció és előítéletek ellen küzdő alapítvány facebook oldalán azt írják, a hazai drogprobléma nem attól fog megoldódni, hogy a kormányzat háborút indít az ellenzéki fogyasztókkal szemben.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. november 12.



Szerda reggel 6:30-kor rendőrök tartottak házkutatást ByeAlexnél. A hírről elsőként a Blikk számolt be, az énekes később megerősítette a lap értesüléseit. Azt sem tagadta, hogy a hatóságok kábítószert találtak a lakásán.

„A mai hírek velem kapcsolatosan igazak! Valóban találtak nálam egy nagyon kis cuccot!” - fogalmazott ByeAlex szerda este a Facebookon.

Az énekesnél tartott házkutatásról ugyancsak a közösségi médiában osztotta meg a gondolatait a Drogriporter, a Társaság a Szabadságjogokért által létrehozott alapítvány oldala, amelynek alapelve, hogy a büntetőjogi elrettentésen alapuló drogpolitika nem lehet sem hatékony, sem pedig igazságos, mivel szerintük sokkal nagyobb ártalmat okoz, mint a drogfogyasztás maga.

Azt írják, ByeAlex „az orbáni drogellenes kultúrharc legújabb áldozata”.

„Beleillik a sorba, nem is olyan régen ő is kormánykritikus dallal jött elő - és ezért most meg kell büntetni”

- olvasható a bejegyzésben.

„Egészen hajmeresztő tényleg, ami itt kezd elszabadulni. Lehet, hogy ennek sokan tapsolnak most a "nem kellett vóna drogozni" egybites gondolkodású emberek csoportjában - de szerintem egyre többen vagyunk olyanok, akiknek tele van a hócipője ennek a pálinka-liberalizációs kormánynak a zavaros, kettősmércés kultúrháborújával és szelektív zéró-toleranciájával. Szerhasználóknak és nem szerhasználóknak egyaránt. Olyanok, akik szeretik a drogokat, és olyanok is, akik utálják őket. Szülők, hozzátartozók. Segítő szakemberek. Jogtudatos polgárok. Konzervatívok és liberálisok” - írja posztjában a Drogriporter.

Szerintük egyre többen látják be, hogy „ez az egész társadalmi probléma nem attól fog megoldódni, hogy háborút indítanak bizonyos (értsd: ellenzéki) fogyasztók ellen”.

„Lehet, hogy a változás lassú, hogy sok visszaesés van, de a társadalom előbb-utóbb fel fog épülni ebből a drogháború-függőségből. Ez a múlt, nem a jövő. Meg fog bukni - és vele buknak azok, akik felelősek érte” - zárják a bejegyzést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk