SZEMPONT
A Rovatból

„Csak próbáltam nem sírni, de közben elöntött a félelem” – a leukémiás Júlián csak az őssejt-transzplantáció segíthet

A 24 éves, Svédországban élő lánynak hetek óta nem találnak megfelelő donort. Az orvosok szerint az lenne alkalmas, aki etnikailag minél közelebb áll a lányhoz. Ezért most magyar donort keresnek neki.
Fartek Patrícia - szmo.hu
2025. január 14.



Júlia 24 éves, Svédországban él a családjával. Egészen novemberig egy átlagos egyetemista életét élte: tanult, imádott a barátaival lenni, táncolt és sokat sportolt. Aztán az egyik nap elájult az egyetemen. Mentővel vitték kórházba. Két nappal később az orvosok akut myeloid leukémiát (AML) diagnosztizálták nála. Azonnal elkezdték a kemoterápiát, de hamar kiderült, hogy csak az őssejt-transzplantáció segíthet rajta. Csakhogy Svédországban nem találtak számára megfelelő donort. Az orvosok szerint olyan donor lenne alkalmas, aki etnikailag minél közelebb áll a lányhoz. Ezért most magyar donort keresnek neki. Júlia lapunknak arról mesélt, hogy milyen volt az élete korábban, és hogyan változtatta meg a mindennapjait a szörnyű betegség.

A család 2006-ban költözött Svédországba, mert Júlia édesanyja ott kapott munkát. 2013 óta laknak Stockholmban. A 24 éves lány fizikus-mérnöknek tanul az egyetemen. Jelenleg az ötéves képzés harmadik évében jár. A mindennapjai nagy részét a tanulás tette ki, hiszen, mint mondja, nagyon nehéz az egyetem, sokat kellett készülnie.

„Az egyetemnek vannak különböző kávézói, kocsmái a campuson. Sokszor ültünk be ide tanulni a barátaimmal, vagy csak kávézgatni. Tulajdonképpen egy teljesen átlagos egyetemista életét éltem: készültem a vizsgákra, nagyon sokat lógtam a barátokkal, táncoltam, salsáztam, bachatáztam, de egy időben amerikai fociztam is. Addig, amíg ki nem derült a betegségem, a párommal laktam. Már lassan 5 éve vagyunk együtt. Nagyon szeretünk közösen főzni és utazni is. Tavaly nyáron voltunk például Magyarországon, és mivel ő félig német, Berlinbe is elmentünk” - meséli Júlia.

A lány szeptember végén, október elején kezdte érezni, hogy valami nincs rendben. Először csak azt vette észre, hogy fáradékonyabb, és kevesebb energiája van. A táncot is kevésbé bírta, nehezebben kapott levegőt, és vérzékenyebb lett, valamint több lila folt is lett a testén. Mivel a kondija mindig is jó volt, hiszen sokat sportolt, egyre aggasztóbbnak tűntek ezek a dolgok számára, először azt gondolta, hogy a tünetek a nem sokkal korábbi, influenzaszerű betegségéből maradtak vissza. Úgy volt vele, hogy vár egy kicsit, és, ha nem javul a helyzet, orvoshoz megy. Ekkor viszont az élet közbeszólt.

„Novemberben egyszer csak elájultam az egyetemen, kihívták a mentőket és bevittek a kórházba. Bent is kellett maradnom, mert nagyon magas lázam lett, és tüdőgyulladást kaptam. Az első napokra nem is nagyon emlékszem. Rögtön elvégeztek több vizsgálatot és tesztet. A vérképem nagyon rossz volt. Ebből már sejtettük, hogy valamilyen rákról lehet szó”

- mondja Júlia, aki néhány nappal később tudta meg, hogy pontosan mivel is kell szembenéznie.

„Emlékszem, anyával bent voltunk a kórteremben, amikor bejött vagy négy orvos. Megálltak velünk szemben és közölték, hogy leukémiás vagyok. Elég ijesztő pillanat volt, lesokkolt. Zavarban is voltam, mert ott állt velem szemben négy orvos, és nem tudtam, hogy sírjak vagy ne. Csak próbáltam nem sírni, de közben elöntött a félelem. Pedig akkor még nem egészen fogtam fel, hogy pontosan mi ez a betegség, mert nem igazán hallottam róla korábban” - fogalmaz a 24 éves lány.

Az orvosok is azt mondták, hogy ez a betegség nagyon ritkán fordul elő ebben az életkorban. A legtöbb beteg ugyanis 70 év körüli.

Mivel a rák már nagyon előrehaladott állapotban volt, rögtön el is kezdték a kemoterápiát. Akkor még nem lehetett biztosra tudni, később viszont az orvosok közölték, hogy azt a fajta leukémiát, amit Júliánál diagnosztizáltak, csak őssejt-transzplantációval lehet kezelni.

„Azt mondták, hogy a fiatalokat általában nem lehet másképp meggyógyítani. És, hogy ha nem csinálják meg a transzplantációt, annak súlyosabb következményei lehetnek, mint, amilyen mellékhatásai magának az őssejt-terápiának vannak” - meséli Júlia.

A lánynak így azonnal elkezdtek őssejtdonort keresni, de Svédországban, hiába vannak 250 ezren a rendszerben, nem találtak megfelelőt. Az orvosok szerint az egyezésben nagyon fontos szerepet játszik az etnikum, így leginkább arra van esély, hogy egy magyar lesz megfelelő donor Júlia számára. Csakhogy a nemzetközi adatbázis szerint Magyarországon körülbelül hétezer regisztrált donor van, és köztük sem találtak olyat, aki megfelelő lenne számára.

Júlia családja ezért most elindított egy kampányt, hogy minél előbb donort találhassanak, hiszen heteken belül el kellene kezdeni az őssejt-transzplantációt annak érdekében, hogy meggyógyulhasson.

„Az orvosok szerint legkésőbb márciusig el kellene kezdeni az őssejt-transzpaltációt. Nagyon nehéz most ez a bizonytalanság. Nem tudjuk, hogy sikerül-e donort találni, és hogy pontosan meddig várhatunk. Nem tudom, mi lesz egy hónap múlva, vagy egy év múlva. Nehéz nem erre gondolni. Szóval most az egész család nagyon stresszes és szomorú, de próbáljuk úgy élni az életünket, hogy ne csak erről szóljon minden. Nehéz...”

- fogalmaz Júlia, aki most visszaköltözött a szüleihez. Az egyetemet is abba kellett hagynia, az ideje nagy részét pedig otthon tölti.

„Hogy milyen napom van, az most attól függ, hogy éppen mennyi energiám van. Az utolsó kemo óta már eltelt pár hét, így most jobban vagyok. Minden nap jönnek ki hozzám az orvosok, itthon kezelnek, vért vesznek. Sokat beszélek a barátaimmal FaceTime-on. Találkozni most nem tudunk, mert nagyon le van gyengülve az immunrendszerem. Amennyire tudok, próbálok itthon is segíteni, a főzésben például. És hát motiválom magam, hogy amikor csak tudok, kimenjek egy kicsit sétálni. Van egy zongorám, azon is szoktam játszani. Olvasok, filmezek, de van, hogy abszolút nincs energiám, és olyankor csak az ágyban vagyok” - meséli Júlia.

A család már felvette a kapcsolatot Magyarországon az Országos Vérellátó Szolgálattal, és Facebookon is arra kérik az embereket, hogy aki teheti, jelentkezzen őssejtdonornak, hogy bekerülhessen a nemzetközi rendszerbe. Ezt Júlia orvosai is folyamatosan figyelemmel követik, hiszen a lány a várólista elején szerepel.

Ki jelentkezhet őssejtdonornak?

• Aki egészséges, és egy korábbi véradás kapcsán már megállapították, hogy alkalmas lehet őssejt donornak,

• aki 18-45 éves kor között van,

• aki nyilatkozatával vállalja, hogy kiválasztása esetén őssejtet (csontvelőt vagy perifériás vér őssejtet) ad a világ bármelyik táján élő, rászoruló beteg számára, nemre, vallásra, nemzetiségre való tekintet nélkül,

• aki rendelkezik a megfelelő okmányokkal
(személyi igazolvány, TAJ kártya, lakcímkártya).

Ha megtalálják a megfelelő donort Júlia számára, akkor a lány először egy erősebb kemoterápiát kap, ezután kerülhet sor az őssejt-transzplantációra. Heteket tölt majd a kórházban, ahol folyamatos megfigyelés alatt tartják, hogy minden rendben zajlik-e nála.

A család Facebook-felhívását ITT TUDOD megnézni, arról pedig, hogy hogyan lehetsz őssejtdonor EZEN A LINKEN találsz még több információt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Egy telefonos üzenet a bizonyíték a bennfentes kereskedés ügyében, amivel Magyar Pétert is hírbe hozták
A jegybank szerint az Opus 2023 júliusi részvény-visszavásárlásáról szivárogtak ki információk, amivel egyesek visszaéltek, de azt nem erősítették meg, hogy a Tisza Párt elnöke ellen is vizsgálódnának. Magyar Péter cáfolja az érintettségét.


Az Index csütörtökön azt írta, hogy 2023. július 21-én, pénteken, tőzsdezárás után Mészáros Lőrinc cége, az Opus Global Nyrt. részvény-visszavásárlási akciót jelentett be. Ez jelentősen megemelte a papírok árfolyamát. A lap szerint Magyar Péter aznap délután 3 órakor az összes többi részvényét eladta, és több tízmillió forint értékben vásárolt Opus-részvényeket. Az Index szerint hétfőn, tőzsdenyitás után már emelt árfolyamon adta el ezeket, és több millió forint haszonra tett szert.

Magyar Péter a hvg-nek határozottan cáfolta az Index állításait. „Az Index cikke full kamu” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy banki kimutatásai bizonyítják: július 21-én nem is vásárolt Opus-részvényeket. Állítása szerint csak július 25-én vásárolt, amikor már mindenki tudott a visszavásárlási akcióról.

Elmondása szerint a megvásárolt részvények egy részét eladta, ezekkel nyereséget ért el, de egy másik részét megtartotta, és azokon később veszített.

Magyar Pétert elsőként volt barátnője, Vogel Evelin vádolta meg bennfentes kereskedéssel egy kiszivárgott hangfelvételen. Ezen arról beszélt, hogy a Tisza Párt elnökének legalább 90 millió forintja volt részvényekben, és bennfentes információkat is felhasznált a kereskedés során.

Magyar Péter volt barátnője állításait is tagadta.

A politikus elmondta, 2008-ban vette az első részvényét, és 2011–2012-ig aktívan kereskedett, akár napi rendszerességgel. Később már ritkábban foglalkozott ezzel. Azt nem tudta pontosan megmondani, hogy melyik részvényt mikor vette és adta el, mert sok tranzakciót bonyolított.

„Összességében néhány millió forintra tehető az a nyereség, amelyet a tőzsdei kereskedéssel értem el az elmúlt csaknem 20 évben” – mondta. Kijelentette, hogy semmilyen bűncselekményt nem követett el, és tagadta, hogy belsős információkkal keresett volna pénzt. Azt mondta, pert indít azok ellen, akik ezt állítják róla.

Hangsúlyozta, hogy adóbevallásaiban minden tőzsdei nyeresége szerepel. Az elért hozamot minden évben le kellett adnia a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak. Azt is elmondta, hogy volt olyan év, amikor veszteséget termelt. 2021-ben néhány tízezer forintos nyeresége volt, 2022-ben 3,3 millió forint veszteséget könyvelt el, míg 2023-ban 6 millió forint nyereséget ért el.

Az általa korábban birtokolt részvények között említette az OTP, Telekom, Richter, Opus, PannErgy és 4iG papírokat.

Ezek közül jelenleg csak 4iG-részvényei vannak.

A hvg megkérdezte a rendőrséget és a Magyar Nemzeti Bankot is, hogy folyik-e vizsgálat Magyar Péter tőzsdei ügyletei miatt. Az MNB azt válaszolta, hogy piacfelügyeleti eljárást folytatnak annak kivizsgálására, hogy sérültek-e a piaci visszaélésekről szóló uniós rendelet rendelkezései, de nem nevezték meg, hogy kik ellen vizsgálódnak.

Annyit közöltek, hogy 2023. szeptember 28-án és 2024. november 28-án több ember ellen indítottak piacfelügyeleti eljárást. „Ez összesen 7 természetes személlyel szemben folyik a 2023. júliusi OPUS közzétételt megelőző kereskedési magatartás tiltott bennfentes kereskedelem szempontú gyanúja alapján" – írták.

Az MNB dokumentumaiból kiderül, hogy valakit már meg is büntettek. A bennfentes kereskedésre a telefonján találtak bizonyítékot, ugyanis üzenetet küldött másoknak a nagy lehetőségről.

„[p]énzkereseti lehetőség: (bizalmas, kérlek ne add tovább!!) Vegyetek ma OPUS-t (170 az ara) Ma zarasban lesz bejelentés, szeptemberre minimum 250 lesz az ara!!" - tartalmazta az üzenet.

Az MNB szerint az, akit megbüntettek, legalább két embernek adta tovább az információt, és vásárolt is a részvényekből, igaz, elsősorban mások megbízásából. A jegybank 11 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki rá a bennfentes információk birtokában végzett kereskedés, illetve további 10 millió forint büntetést a bennfentes információk jogosulatlan közzététele miatt.

Megbüntették Mészáros Lőrinc cégét, az Opust is. Az ugyanis egy másik jegybanki jelentés szerint már tavaly nyáron kiderült, hogy az Opus csak késve hozta nyilvánosságra a részvény-visszavásárlásról szóló döntését.

Az MNB szerint már 2023. július 14-én elkészült az igazgatósági előterjesztés, és július 19-én döntöttek is a részvény-visszavásárlási programról, ezt mégis csak két munkanappal később, július 21-én, este fél hatkor hozták nyilvánosságra.

Emellett nem vezették megfelelően a bennfentesek jegyzékét sem, amiben mindenkinek szerepelnie kell, aki az információról a nyilvánosságra hozatala előtt tudomást szerez. Mindezekért Mészáros Lőrinc cégét tavaly júliusban 5 millió forintra büntették.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Bazsó Gábor: Mindenki azért imádkozzon, hogy derüljön ki, megint Musknak van igaza, különben nagyon nagy szarban vagyunk
A világ leggazdagabb embere épp az amerikai államigazgatást veri szét, és közben nehéz eldönteni, ő irányítja Trumpot vagy fordítva. Musk nevéhez bámulatos sikersztorik fűződnek a céges világban, de működhet-e ugyanez a politikában? És mi jön a rombolás után?
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. február 15.



Elon Musk úgy szállt bele az amerikai államgépezetbe, ahogy a saját cégeibe szokott, csak most egész kormányzati intézményeket ver szét. Pár hét alatt megszerezte az irányítást kritikus szövetségi pénzügyi és adatrendszerek felett, és olyan gyorsan zárt be állami programokat, hogy még a Trump-kormányzat emberei is csak pislogtak. Az USAID, az amerikai külügyi segélyezés legfontosabb ügynöksége, egyetlen hétvége alatt ment a levesbe. A DOGE néven futó szervezet, amit Musk személyesen irányít, gyakorlatilag mindenhez hozzáfér. Fiatal, egyetemet alig végzett programozók kaptak belépést a kormányzat legérzékenyebb adatközpontjaiba. Egyik napról a másikra ott találták magukat az amerikai költségvetés belső rendszereiben, a legfelsőbb döntéshozatali szinteken, miközben Trump azzal nyugtatja a világot, hogy „Musk nem tehet semmit a jóváhagyásunk nélkül” – aztán megadja neki a jóváhagyást.

De mi zajlik itt valójában? Musk egy szuperhős, aki az amerikai állam hatékonyságát akarja helyreállítani, vagy egy titokzatos árnyékkormányt épít? Bazsó Gábort, a Totalcar alapítóját kérdeztük, aki egyike azoknak Magyarországon, akik leginkább ismerik Musk gondolkodását és világát.

– Az az ember, aki eddig fantasztikus dolgokat adott nekünk, akár az űrkutatásban, akár az elektromos autózásban, most látszólag úgy viselkedik, mint az összeesküvés-elméletekben kitalált szupermilliárdosok, akik világuralomra törnek. Mi történik, mi motiválhatja Elon Muskot?

– Az a rossz hírem van mindannyiunk számára, hogy csak azt csinálja, amit ígért. Az első pillanattól kezdve azt mondta, hogy az Egyesült Államok költségvetése borzalmasan deficites, ráadásul az államigazgatás szövevényesen bürokratikus, ami oda vezethet, hogy az Egyesült Államok szép lassan bele fog merevedni a saját bürokratikus rendszerébe, és lemarad. Azt sosem tette hozzá, hogy kikkel szemben marad le. Nyilván mindenki a saját fenyegető ellenségképét választhatja ki a túloldalra. Mostanában ez geopolitikailag legnagyobbrészt Kínára szokott vonatkozni. Musk létrehozott egy szervezetet, aminek az a neve, hogy DOGE. Ez a bizonyos Doge egy régi internetes mém, egy kutya, amiről a Dogecoin nevű kriptovalutát is elnevezték. Ez eredetileg szintén egy viccből keletkezett, nem Musk csinálta, semmi köze nem volt a Dogecoin alapításához.

A Musk által létrehozott szervezet nevében a DOGE feloldása Department of Government Efficiency (Kormányzati Hatékonysági Minisztérium), és úgy tűnik, hogy ez ténylegesen létrejött, valamilyen típusú szerve lett az Egyesült Államok államigazgatásának.

Viszont senki sem érti, hogy mi ez az egész, milyen alapon, honnan van hozzá joga, felhatalmazhatta-e erre őt Donald Trump? Egyáltalán felhatalmazhat-e bárkit arra, hogy az széthentelje az amerikai államigazgatást? Viszont pillanatnyilag úgy tűnik, hogy pont ez történik, de az az igazság, hogy Musk ezt is ígérte. Ez az attitűd a saját cégeinél is nagyon régóta látható. Ez nem különösebben megnyugtató. És ehhez azt is hozzá kell tennünk, hogy egyébként úgy tekint erre az egészre, mint egy magánember által vezetett cégre. A folyamat ahhoz hasonlít, ahogy Musk megvette a Twittert, majd utána beköltözött oda az akkori embereivel, mindenkinek megmutattatta az életrajzát, és beszélgetett vele két percet: „Édes fiam, akkor mutassál nekem 20 sor kódot, amit írtál az elmúlt héten, mutasd, mihez értesz te”, és aztán azt mondta: „Köszi, ne gyere többet.” És mivel az övé volt, és a magáét csapta ezzel szét vagy sem, ezért senkinek sem lehetett egy rossz szava sem. Az kétségtelen tény, hogy a saját cégei nagyon versenyképes, sikeres vállalatok.

A Twitter felvásárlásakor sokan mondták, hogy tönkreteszi a céget. Végül az derült ki, hogy nem tette tönkre a Twittert, úgy sem, hogy kirúgta belőle az emberek 90 százalékát, hanem egyszerűen azt csinálta a céggel, mint amit most az amerikai államgépezettel tesz.

Trump felhatalmazta, hogy az egykori Twitter szanálásához hasonló dolgot csináljon végig az irtózatos méretű amerikai államszervezettel: menjen végig, és kíméletlenül gyomlálja ki belőle azokat a funkciókat, amikről azt gondolja, hogy rosszul működnek vagy szükségtelenek. És innentől kezdve jön az a kérdés, hogy ez oké-e jogilag vagy nem. Nyilván eléggé aggályos, hogy 19–22 éves programozókat küldött be ezeknek az egyébként szuperkritikus intézményeknek az adatközpontjaiba, és ők döntenek arról, hogy mit tartanak megsemmisítésre vagy megtartásra érdemesnek. Ezt szokás leginkább első körben felvetni: miféle szuperérzékeny adatokhoz fér hozzá? Rendben van-e, hogy hozzáfér ezek felett az irtózatos amerikai pénzmozgások felett diszponáló intézmények legbelső adataihoz és rendszereihez? Mindenki azt feltételezi, hogy ezt nem azért akarja csinálni, hogy onnan a saját zsebébe utalja a milliárdokat. Hiába a világ leggazdagabb embere, ez őt nem érdekli, nem az annak megfelelő külsőségek között él, továbbra sincsenek jachtjai és kastélyai, Tiborcz Istvánnak ötvenszer több kastélya van, mint Musknak. Mert ő azon keresztül lett egy nagyon vagyonos ember, hogy tulajdonos vagy résztulajdonos vállalkozásokban, amik baromi jól működnek, ami felértékeli az ő tulajdonrészét. Tehát, csak hogy tiszta legyen: ez az ő gazdagsága, nem pedig az, hogy a közösből ellopta a nem neki járót, ahogy mifelénk például előfordul.

De ez nem jelenti azt egy pillanatig se, hogy ennek jó vége lesz. És azt se jelenti, hogy rendben van, amit csinál. Tehát ha a legjobb esetet is feltételezzük, hogy ezt a létező legtisztább szándékkal csinálja, még mindig ott vannak azok a rohadt nagy kérdőjelek: jól csinálja-e? Ért ehhez is? Olyan ez is, mint azok a dolgok, amikhez eddig értett?

Minden jel szerint ezeknek a lépéseknek egy nagyon nagy része jogilag súlyosan megkérdőjelezhető. Nem véletlenül vannak a hatalmi ágak szétválasztva Montesquieu óta, és akkor még az amerikai alapító atyákról nem is beszéltünk, akik szintén nagyon komolyan vették ezt. Mindezt azért csinálták, hogy semmiféle egyszemélyi zsarnok ámokfutásával ne lehessen romba dönteni az amerikai államot. És ehhez képest most azt látjuk, hogy létrejött ez a furcsa szervezet, ami látszólag minden felett áll, kongresszusi felhatalmazás nélkül, és egyszerűen csak azt csinálja, amit akar. A DOGE bemegy olyan helyekre, ahová nem akarják beengedni, valahogy felhívnak valakit, és utána mégis be vannak engedve. Hozzáférnek dolgokhoz, hazaküldenek dolgozókat, leszerelnek táblákat a bejárat felől, hogy „most már nem jön be senki.”

– Ha a céges menedzsmenthez kiválóan is ért, de százezrek életével, sőt, az Egyesült Államok biztonságpolitikai érdekeivel játszik, amikor például leállítja az USAID működését, amivel gyógykezelések szakadnak félbe, fontos segélyezési programok állnak le.

– Nem is csak az a lényeg, hogy az európai ember, vagy a nyugati ember számára mennyire sérelmesnek tűnő dolgok történnek, hanem inkább az a furcsa és ijesztő ebben, hogy

az Egyesült Államok nagyon sokat emlegetett soft powerje, tehát a dolgok, amiket az Egyesült Államok el tudott érni a világban, befolyása a világban, nagyon nagyrészt ezeken a szervezeteken, ezeken a pénzcsatornákon keresztül működött, amiket most polipkarokként lecsapnak, mondván, hogy ne folyjon ki arrafelé a pénz.

Mindezt olyan példákkal illusztrálják, amitől tényleg az egyszeri amerikai adófizetőnek joggal kinyílik a bicska a zsebében: miért az ő 3 millió dollárjából támogatják Zimbabwében a leszbikus gerelyhajító lányok és férfiak szexuális felvilágosítását? Mert ilyen jellegű abszurdumok is vannak a jogcímek között. De nyilván ezen kívül van 99 százalék nagyon komoly, az Egyesült Államok érdekeinek fontos dolog, ami most ugyanúgy megy a levesbe, és senki sem tudja, hogy ennek hosszú távon milyen következménye lesz. Nagyon nehéz azt képzelni, hogy ebből nem alakul ki óriási baj később.

– Mi lehet ennek az egésznek a célja?

– Mi itt Muskról beszélünk, de azt gondolhatjuk, hogy a jelenlegi amerikai intézményrendszer szétverése és nyilván áthuzalozása nem Musk privát sztorija, ehhez egy ember kevés, még Musk is kevés. Itt valami nagyon nagy dolgok vannak készülőben, amikhez nagyon sok másik ember is kell, tehát létre kell jönnie az üszkös romokon valami másnak, ami nyilván már ki van találva, és látjuk is, ahogy Trump jelöltjei ülnek be az összes, egyébként önmagában is nagyon fontos pozícióba. De azokkal nem foglalkozik senki, mert nem sztorik. Tehát az történik, hogy Musk ír egy baromságot az X-en, az három napig a New York Times címlapja. A háttérben közben Trump kinevez a legfontosabb költségvetési intézmény élére egy súlyosan radikális, világnézetét tekintve is meglehetősen szélsőséges illetőt. Ezzel nem foglalkozik senki, mert senki sem tudja, hogy kicsoda.

És lesz még ezer ilyen, ahol az történik, hogy ott áll Musk, mindenki az ő lézerkardjára figyel, amivel vagdossa le az amerikai állam különböző karjait, közben azok sztorik, hogy hova nyomulnak be Trump emberei, és igazából milyen típusú hatalomátvétel történik, és annak a hatalomnak a gyakorlói kik lesznek, és milyen beleszólása lesz másnak abba, azt nem látjuk, és ez elég nyomasztónak tűnik.

Ez valami olyan, ami nagyon távol áll attól, amit az alapító atyák eredetileg szerettek volna.

– Akkor most ki kinek a hasznos hülyéje? Tehát Musk Trumpé, hogy miközben ő nyomja a show-t, közben Trump meg tudja csinálni az ő hatalomátvételét, vagy pedig Trump Musk hasznos hülyéje, hogy miközben ő szándéka szerint „rendbe teszi” az államot, Trump eljátszadozik a saját homokozójában? Mintha egymást fedeznék.

– Ez egy olyan nagy kérdés, amire senki sem tud válaszolni, és én sem tudom, hogy mi van. De ha ezt a két embert hallgatja az ember beszélni, kirajzolódik a kettejük szellemi kapacitása közötti különbség. Trump legendásan inkoherens, teljesen értelmetlen, önmagának tagmondaton belül is 180 fokban ellentmondó bohóckodást ad elő. Azt gondolom, hogy nála ez nem bug, hanem feature, ez nem azért van, mert hülye, hanem pontosan ezen keresztül teszi magát lényegében megfoghatatlanná, hogy már mindent és mindennek az ellenkezőjét is mondta, így semmit se lehet rajta számon kérni. Musk nem ilyen, ő viszont mindent szűrő nélkül mond. Mindenkinek vannak időnként szörnyűséges ökörségek a fejében, csak arról nem tudunk, az övéit meg ismerjük.

Ennek az embernek nincs szűrője azon, hogy mit mutat meg abból, amit adott pillanatban valamivel kapcsolatban gondol, ami néha hátborzongató, néha lenyűgözően okos, néha eközött a két végpont között van valahol.

Ebben az értelemben inkább úgy tűnik, hogy Musk csinálja ennek mégiscsak a fontosabbik, hasznosabbik részét, amihez viszont a felhatalmazás nyilván csak az elnökön keresztül történhet. Nem szabad ezt az egészet soha annyival elintézni, hogy „ezek itt megőrültek, mindent tönkre akarnak tenni.” És az az egydimenziós megfejtés se vezet sehova, hogy egyszerűen csak végtelen hataloméhségről és pénzéhségről van szó. Musk esetében az anyagi részét teljesen kizárhatjuk. A hatalom dologgal kapcsolatosan nem vagyok ennyire magabiztos, de ha arról beszélgetnénk, hogy neki mi lehet a motivációja ebben, akkor szerintem a motivációja az, hogy neki ténylegesen rohadt fontos az emberiség.

– A legmagasztosabb eszmék, a nagy francia forradalom végén vérbe fojtották először Franciaországot, aztán Európát. És az a fajta messianizmus, ami nagyon sok embert például a kommunista mozgalmakba terelt, eredetileg szintén az emberiség szeretetéből fakadt. Azt akarták, hogy az emberek teljesen egyenlőek legyenek, és lám, mi lett belőle. Tehát Musk lehet, hogy zseniális a maga területein, de attól még vannak nagyon kemény és vérrel írt tanulságai az emberi történelemnek, főként a nyugati történelemnek, ami pontosan azt mutatja, hogy amikor valaki nagyon jót akar, és teljhatalommal bír, annak soha nem lesz jó vége. És most mintha ezt látnánk, és innen nézve teljesen mindegy, hogy ki az intelligensebb, Trump vagy Musk. Miközben Trump láthatóan egészen hatékonyan próbálja most lángba borítani a Közel-Keletet, Musk szintén rettenetes veszélyt idéz elő. Akár az USAID szétzilálása, amivel nagyon sok helyen pillanatokon belül komoly belső konfliktusok fognak kirobbanni, akár az amerikai intézményrendszer radikális „átalakítása” precedensként is veszélyes. Lehet, hogy Musk nagyon jót akar, és az is lehet, hogy az ő fejében van egy mesterterv, de az a helyzet, hogy ha ezt egyszer meg lehet csinálni az Egyesült Államokban, hogy valaki gyakorlatilag egy rohamosztaggal azért változtat meg mindent, amit most már idestova lassan 250 éve az alapító atyák elképzeltek, mert annyira biztos abban, hogy igaza van, akkor ezt más is meg fogja tudni csinálni. És az már nem biztos, hogy jót akar majd.

– Igen, ennek minden szavával egyetértek. Én nem a precedens miatt aggódom, hanem azért, hogy már most megy minden a levesbe ezzel a hullámmal. De azt sem merem 100%-os magabiztossággal kijelenteni, hogy ez összességében végül az Egyesült Államok kárára történik.

Azért Musk esetében azt az egyet mégsem felejthetjük el, hogy az összes olyan területen, amit a feje tetejére állított, ott mostanra kétségbevonhatatlanul sikerült alkotnia valami teljesen újat, innovatívat: az autóipartól kezdve az űrkutatáson át egészen a Neuralinkig.

És ezek mind olyan dolgok, amikkel kapcsolatban köztiszteletben álló, első vonalbeli szaktekintélyek azt gondolták, hogy amit csinál, az minimum értelmetlen, de inkább csak simán hülyeség, és kiderült, hogy nem az. Persze semmi garancia nincs arra, hogy ez megint így lesz. De azt sem szabad kizárni a lehetőségek sorából, hogy lehet, hogy megint ő érti jól, hogy mi történik, és mi nem. És igazság szerint az emberiség most egyet tehet: mindenki a maga istenéhez azért fohászkodjon: „Basszus, csak adjad, hogy derüljön ki, hogy megint neki van igaza, mert különben nagyon nagy szarban vagyunk.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Magyar Péter is érzi, hogy van keresnivalója a Fidesz környékén, onnan kell további szavazókat merítenie
A hétvégén Magyar Péter pártja megmutatta, hogy országos méretű erővé vált - mondja az elemző. A most bemutatott arcokkal pedig azt üzente, hogy a Fidesz-kormány irányából is képesek támogatókat és szavazókat szerezni.


Két nap telt el a Tisza Párt első kongresszusa óta, és a kormány máris nehéztüzérséggel támadja az egyik ott feltűnt új szereplőt: Ruszin-Szendi Romulusz altábornagyot. A volt vezérkari főnök megjelenése a Tisza oldalán legalább annyira váratlan volt, mint a Magyar Olimpiai Bizottság korábbi elnöki tisztét betöltő Kulcsár Krisztiáné. Mindketten komoly pozícióban voltak korábban, ennek ellenére most keményen kritizálták az Orbán-rendszert. Magyar Péter pedig egy sor fontos ígéretet tett a párt leendő programjával kapcsolatban.

Az egyik legnagyobb kérdés az volt, végetér-e a Tisza Párt one-man-show jellege, és meg tudják-e mutatni, mekkora erő van mögöttük. Hogy ez mennyire sikerült, és kikhez szólt igazából ez a rendezvény, arról Somogyi Zoltán politikai elemzővel beszélgettünk.

– Mit láttunk szombaton?

– Amit nem szoktak csinálni a hagyományos, már kialakult pártok: reggeltől estig, sőt még este is egy buliban együtt vannak. A Tisza összeállt egy országos hálózattá, most pedig alkalom nyílt arra, hogy megismerjék egymást azok az emberek, akik a Tiszát alkotják. Ennek leginkább abból a szempontból van jelentősége, hogy amikor majd jönnek a választások, dolgozni kell a pártért, küzdeni kell érte, addigra együtt legyen az egész szervezet. Ez persze a tagoknak szóló üzenet, de kifelé is van hatása:

milyen sokan vannak, mennyien csatlakoztak a párthoz, országos méretű erőről van szó. Erőről van szó, azaz nem érhet hátrány, ha kiállsz mellette – ezt kívánta ez a nap megüzenni.

Miközben ennek az ellenkezőjét akarja elérni a Fidesz, hogy távol tartsa ettől a párttól az embereket. Fontos volt még, hogy kiderüljön, a Tisza nem egyszemélyes párt, nem egy one man show. Mindez pedig úgy zajlott, hogy közben megmutatkozott a Fideszen belüli elégedetlenség is. A Bódis Krisztán kívül érkezett két másik új, ismert közéleti szereplő a Fidesz-kormány irányából jött, a jobboldalhoz tartozó figuráknak tekinthetők, ugyanúgy, mint ahogy Magyar Péter is.

És ha már a nyilvánosság előtt is megjelennek ilyen arcok, az azt jelenti, hogy a támogatói közönségből is van még mit meríteni, tehát lehet szavazókat hozni a Fidesztől a Tisza Párt felé – szól az üzenete.

Ez az esetleges szavazói mozgás döntheti el ugyanis, hogy megnyeri-e a Tisza a 2026-os választásokat. Mert az már látszik, hogy a baloldali és liberális közönségnek, a korábbi ellenzéki közönségnek nagy része már eldöntötte, hogy ha Magyar Péter lesz az, aki megszabadítja az országot Orbán Viktortól, akkor Magyar Péterre fognak szavazni. Azaz most már a Fidesz táborából kell további szavazókat meríteni. Amit érez a Fidesz is, és próbálja a saját kampányát Magyar Péterrel szemben ebbe az irányba hangolni. Magyar Péter az „ügynök”, Magyar Péter „Brüsszel táskahordozója”, Magyar Péter egy „bűnöző”, mivel „bennfentes kereskedelmet folytatott”, mondja a Fidesz. És mond mindent, amitől azt reméli, hogy elidegenítheti a saját választóit Magyar Pétertől. És persze

Magyar Péter is érzi, hogy van keresnivalója a Fidesz környékén, ezért a legérzékenyebb, a jobb- és a baloldal közötti legmegosztóbb kérdésekben, ahol a kormánypárti szavazók érzékenyek lehetnek egy álláspontra, ott a legcsendesebb, a legkevésbé karakteresebb álláspontot közvetíti.

Ilyen például a külpolitika. Ha az ukrán párti ellenzéki szavazók nagyon szigorúak lennének Magyar Péter irányába, akkor észrevennék például, hogy ez a párt nem egyértelműen ukrán párti (még ha az Unióban magukra is húzták az ukrán pólót). De nem ez a fontos számukra, hanem az erő a meghatározó, ami a győzelemhez kell, és ami megvan a Tisza Pártban.

– Választási taktikából nem megy szembe például a kormány külpolitikájával Magyar Péter, vagy valóban is ez az értékvilág lehet Magyar Péterék fejében?

– Nem tudhatjuk. Az, hogy ebben van taktikai megfontoltság, abban biztos vagyok, hiszen tényleg mindenkihez próbál szólni, és ebből a legfontosabb számára, hogy megpróbálja nem eltávolítani magától a Fidesz még meglévő szavazóit, akik tartanak a háborútól, és szerintük a háború okozója Ukrajna azzal, hogy nem adta meg magát az oroszoknak.

Miközben az egész kongresszusnak az volt a szlogenje, hogy „Vissza Európába”.

Azaz mégiscsak azt az üzenetet hordozzák, hogy egy Európával közös, integratív álláspontot kellene képviselni, az európai gazdaságot és az európai külpolitikát kéne erősíteni.

– Mennyibe kerülhetnek Magyar Péter ígéretei? Reális ennyi mindent megígérni?

– Először is, nagyon nagy terep van a költségvetésben, ha nem lopják ki a pénzeket, és persze ha megjönnek az uniós támogatások.

Ha ezeket összeadjuk, akkor elég sok mindenre van lehetőség ebből a költségvetésből.

Az persze kérdés, hogy mennyire lehet korrupciómentesíteni a gazdaságot vagy a kormányzást.

– Előállhat egy inverz 2006-os helyzet is? Azaz, habár a Tisza megnyeri a választást, de az önkormányzatokban ott marad a Fidesz még három évig. Vagyis nem lehet mindenhonnan mindent egy csapásra kisöpörni.

– Nyilván ez majd eldönti a jövő, erről most nem tudunk beszélgetni. Viszont volt ennek a beszédnek egy másik része, ami nagyon lelkesítő volt az ellenzéki szavazók számára, ez pedig az Út a börtönbe program. Tehát, hogy meghirdette azt, hogy igenis lesz elszámoltatás. Az volt a legkeményebb része a beszédnek, amikor név szerint megemlítette azokat az egyébként alig ismert szereplőket, akik a fideszes politikusoknak a háttéremberei.

Ritkán szoktak eleve évértékelő beszédekben neveket mondani, de az, hogy valaki fogja magát, és ismeretlen nevek sokaságát, legalább egy fél tucat ismeretlen nevet felsorolt, akire azt mondja, hogy ti vagytok azok, akik intézik ezeket a sötét ügyeket, itt megjelent az, hogy semmit nem hagyunk figyelmen kívül, semmit nem felejtünk el.

Ez attól volt erős üzenet, hogy azt sejtette, mintha már ők jobban, mélyebben utánanéztek volna ezeknek a folyamatoknak, hiszen nem a politikusokat, a vezetőket, hanem azoknak a pénzes embereit nevezte meg, hogy majd utánatok megyünk.

– Miközben ezek a dolgok elhangzottak, közben nem engedtek mikrofon közelébe senkit, csak Magyar Pétert. Még az utcán is ránk szóltak, hogy amikor a rendezvényre igyekvő embereket akartuk kérdezni, hogy nem nyilatkozhat senki. De mintha pont nem ilyen világot szeretnénk, ahol központból diktálják, hogy ki mikor szólalhat meg, és idomítják a leendő párttagokat arra, hogy tessék szépen engedelmesen elhajtani a sajtót.

– Az a kérdés, hogy amikor egy kétharmados kormányzásnak ez az igényszintje, hogy csak az nyilatkozhat, akit a központi kormányzás megenged, hogy nyilatkozzon, akkor mi erre a jó válasz? Dobja oda a formálódó Tisza Párt az összes tagját a kormányzati propaganda elé, hogy tessék, kezdjetek velük, amit akartok, vagy azt mondja, hogy jó, ha ezek a ti eszközeitek, akkor mi is hasonló eszközökkel élünk. Mert nyilván csak egyetlen dolog lesz fontos majd a propaganda számára ezekből az interjúkból, hogy az esetleges rossz mondatokat megtalálja és kiforgassa.

– Ez a háborús logika akkor végtelen ideig tart?

– Mindig az erősebb, az, aki fel tudja oldani a háborús logikát. Most ugye a kormányzat az erősebb, legalábbis hivatalosan. Ameddig nem lesz erősebb az ellenzék, addig nem tud új politikai kultúrát sem diktálni.

– Akkor most beszéljünk kicsikét ezekről az új arcokról, akik megjelentek. Hogyan lehet értékelni ezt a három embert, a hitelesség szempontjából?

– Onnan lehet értékelni elsősorban őket, hogy nevek, akik a nyilvánosságban valamit már elértek...

– És miért pont velük kezdték ezt a sort? Tehát a hadügy, sport és szociálpolitika.

– Azért a honvédelem és a sport terén is van olyan mondanivaló, ami érdekes lehet a kormánypárti szavazók megnyerése szempontjából. Kulcsár Krisztián beszélt arról, hogy mit gondol az olimpiáról, és azt mondta, hogy egy olyan országban szeretne élni, amelyik megrendezhet egy olimpiát. Tehát ő ezért csatlakozott a Tisza Párthoz többek között. Ő a Budapesti Olimpiáért Mozgalomnak is egyik alapító tagja, ahogy egyébként én is az vagyok, amúgy. Egyre inkább közelít az a pillanat, amikor az olimpia rendezésének, az olimpiai pályázatának a bejelentése esetleg megtörténhet, és ehhez a Tisza Pártnak is valahogy viszonyulnia kell majd. Itt egy viszonyulási pont meghatározása történt: az országot tegyük olyanná, hogy képes legyen egy olimpiát megrendezni, és Kulcsár úgy érzi, hogy ehhez képest a Fidesz rossz irányba szervezte a sportot. Tehát amit mond, az nem egy teljes elutasítása annak, amit eddig a kormány mondott, hanem az, hogy olyan ország kell, amelyik tud államilag finanszírozni sportprogramokat és olimpiát. A vezérkari főnök pedig azért érdekes, mert van annak egy erős üzenete, hogy

a hadsereg sem egy monolit tömb, ami ha bármi történne az országban, akkor biztosan a kormány oldalára áll, hiszen itt van velünk az egyik legfontosabb katona, aki már Orbánnal szemben áll, és nem Orbán mellett.

Ruszin-Szendi Romulusz nyilván óriási hálózattal bír a Honvédelmi Minisztériumban, magas szintű vezetői tapasztalata elvitathatatlan.

– És Bódis Kriszta?

– Ő egy másik vonal, ő az ellenzéki szavazók számára erős üzenet: az emberi jogi és kisebbségi kérdések sem lesznek figyelmen kívül hagyva.

– Belengetett Magyar Péter valami olyasmit, hogy most tavasszal valami soha nem látott nagy durranás, akció lesz.

– Ezek a klasszikusan politikán belüli üzenetek. El tudom képzelni, hogy bizonyos szereplői a politikának már tudják, mire gondol Magyar Péter. Terjedhet a híre a politikán belül, hogy valami történni fog, miközben a széles választóközönségnek fogalma sincs róla, hogy mi. Azaz, ezek a mondatok olyan üzengetések, amelyek egy szűkebb, célzottabb csoportnak szólnak. Átüzen, vagy megüzen, hogy beindulunk valamivel, amit tervezünk, hogy meg akartunk csinálni, és most el fog indulni. Azaz vagy azt az üzenetet hordozza, hogy bátorodjatok fel, vagy pedig azt hogy féljetek, mert indulunk. Hogy melyik történik ezek közül, vagy hogy egyáltalán történik-e bármi is, nos ehhez meg kell ezek szerint várnunk az első rügyező fákat.

– Fülsiketítő volt az a csend, ami az eddigi ellenzék részéről a Tisza-kongresszust fogadta.

– Fülsiketítő az a csend, ami az elmúlt hónapokban, félévben, években volt a hagyományos magyar ellenzék környékén. Simán megtehették volna, hogy akár egy jóval bátrabb Orbán-kritikával is megszólalnak, pont azért, mert Magyar Péterék sok területen nem mernek, vagy nem akarnak radikálisan beszélni azon taktikai okból, hogy nem akarják elidegeníteni a fideszes választókat. Tehát lenne terep az ellenzéki oldalon, hogy megszólaljanak az ellenzéki szereplők. Ehhez képest

a legfontosabb üzenet, amit sorban hallottunk mostanában egyesével tőlük, hogy egyedül indulnak majd a következő választáson.

Amit, mint üzenetet, nehéz minősíteni...


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Valóra válhat Putyin álma, alapjaiban rendült meg a nyugati szövetség - írja a New York Times
Több tízezer amerikai katonát vonhatnak ki Európából, az európai vezetőknek pedig szembe kell nézniük azzal, hogy az Egyesült Államokra már nem lehet úgy támaszkodni, mint korábban. Ezzel Putyin két évtizedes célja valósulhat meg.


Európa szempontjából nem is sülhetett volna el ennél rosszabbul az amerikai és az európai vezetők első találkozója a müncheni biztonságpolitikai konferencián. A New York Times szerint

a nyugati szövetség alapjaiban rendült meg, és ez a törés történelmi jelentőségű lehet.

Amerika katonai jelenléte a második világháború óta biztosítja Nyugat-Európa békéjét. Pete Hegseth védelmi miniszter azonban már pénteken, Varsóban tartott beszédében figyelmeztette az európai vezetőket: ne vegyék biztosra, hogy az Egyesült Államok hosszú távon is jelen marad a kontinensen. A müncheni konferencián pedig az amerikai alelnök, J.D. Vance még ennél is tovább ment. Arról beszélt, hogy az igazi ellenség nem Oroszország vagy Kína, hanem maga Európa.

Bírálta az európai kormányokat, mert – szerinte – antidemokratikus eszközökkel próbálják visszaszorítani a szélsőjobboldali pártokat. „Ha egy ország a saját választóitól fél, Amerika semmit sem tehet érte” – fogalmazott Vance. Különösen Romániát támadta, ahol az alkotmánybíróság decemberben érvénytelenítette az elnökválasztást, arra hivatkozva, hogy a győzelemre esélyes jelöltet vélhetően az oroszok segíthették.

„Ha egy külföldi ország néhány százezer dollárnyi online hirdetéssel képes tönkretenni a demokráciát, akkor az a demokrácia eleve nem volt túl erős” – jegyezte meg az amerikai alelnök.

Vance a jelek szerint egyáltalán nem vette figyelembe, hogy a Kreml évek óta épp ezeknek a szélsőjobboldali pártoknak a támogatásával próbálja meggyengíteni Európát.

Sőt, a beszédét követően találkozott is a német AfD vezetőjével, amelyet a közvéleménykutatások a második helyre mérnek a hétvégi német választások előtt. Nem mellesleg ez az a szélsőjobboldali párt, amit Elon Musk is támogatásáról biztosított.

Az amerikai lap szerint az európai vezetőknek szembe kell nézniük azzal, hogy az Egyesült Államokra már nem lehet úgy támaszkodni, mint korábban. Három évnyi háború után, amely összekovácsolta a NATO-t, Trump kormánya világossá tette, hogy máshová helyezi a hangsúlyt: Ázsiára, Latin-Amerikára, az Északi-sarkra és minden olyan térségre, ahol az Egyesült Államok értékes ásványkincseket szerezhet.

Norbert Röttgen, a német CDU képviselője úgy fogalmazott: „Európának be kell látnia, hogy a világ megváltozott. Az USA már nem tekinti az európai biztonságot elsődleges nemzeti érdekének.” A New York Times szerint

Európa vezetői a müncheni találkozó után arra számítanak, hogy több tízezer amerikai katona hagyja el a kontinenst. A kérdés csak az, hogy hányan és milyen gyorsan.

Boris Pistorius, Németország védelmi minisztere szerint már tárgyaltak is csapatkivonásokról az amerikai védelmi miniszterrel. De világossá tették, hogy ez nem történhet meg egyik napról a másikra. Jelenleg ugyanis sok olyan felszerelés és képesség van, amivel kizárólag az Egyesült Államok rendelkezik Európában, a támadó helikopterektől a műholdas hírszerzésig. Ahhoz, hogy ezeket európai forrásokból kiváltsák, legalább egy évtizedre lenne szükség.

A fokozatos amerikai kihátrálás hatalmas győzelmet jelenthet Putyinnak. Az orosz elnök már a 2007-es müncheni biztonságpolitikai konferencián azt követelte, hogy csökkentsék az Egyesült Államok befolyását Európában, és alakítsanak ki olyan új erőviszonyokat, amelyek Moszkvának kedvezőbbek. Akkor nem járt sikerrel. Az akkori amerikai védelmi miniszter, Robert M. Gates csak a hidegháborús retorika felélesztésének tartotta Putyin beszédét.

Az orosz elnök azonban azóta sem tágít. Az Ukrajna elleni háború előtti hónapokban is hangsúlyozta: nemcsak az ukránok szuverenitásáról kell tárgyalni, hanem egész Európa biztonsági rendszeréről, amelyből kizárták Moszkvát. Szerinte ezen változtatni kell.

Majdnem két évtizeddel Putyin első próbálkozása után, ugyanazon a konferencián Trump kabinetjének tagjai világossá tették: ők segíthetnek neki megvalósítani két évtizedes célját.

Andrew S. Weiss, a Carnegie Alapítvány kutatási alelnöke szerint „a Kreml a hidegháború kezdete óta arról álmodik, hogy kiszorítja Amerikát Európa biztonsági rendszeréből”.

Hozzátette: „Putyin elég ravasz ahhoz, hogy kihasználja az új amerikai vezetés által kínált lehetőségeket.” Ez sokkal fontosabb lehet az orosz elnöknek, mint bármilyen ukrán terület megszerzése, mert hosszú távon is megerősítheti Moszkva hatalmát és befolyását a térségben.

Az amerikaiak azt is világossá tették, hogy első körben kihagyják Európát, sőt, magát Ukrajnát is az ukránok jövőjéről folytatott tárgyalásokból, amelyek a héten kezdődnek Szaúd-Arábiában. Pedig Volodimir Zelenszkij kijelentette: „Ukrajna soha nem fogad el olyan megállapodásokat, amelyeket a háta mögött kötnek.”

Az amerikai lépésekre válaszul az ukrán elnök Münchenben felvetette, hogy létre kell hozni egy „Európai Hadsereget”, amelybe a csatatéren megedződött ukrán haderő is beletartozna. Ezzel gyakorlatilag egy NATO-n kívüli katonai szövetséget javasolt, amely az Egyesült Államok befolyása nélkül hozna döntéseket.

Zelenszkij a biztonságpolitikai konferencián arról a félelméről is beszélt, hogy Putyin megpróbálja majd manipulálni Trumpot, és megjósolta, hogy az orosz elnök meghívja őt a náci Németország felett aratott győzelem 80. évfordulója alkalmából rendezett moszkvai ünnepségére.

„Putyin el fogja érni, hogy az amerikai elnök ott álljon a Vörös téren május 9-én, nem mint tisztelt vezető, hanem mint díszlet az ő színjátékában” - jelentette ki Zelenszkij.

Ugyan rövid ideig úgy tűnt, Trump Ukrajna ritkaföldfémeiért cserében hajlandó lenne biztonsági garanciákat adni az országnak, mostanára kiderült, az amerikai elnök erre inkább az eddigi támogatás ellentételezéseként tekint. Scott Bessent pénzügyminiszter Kijevben azt követelte, hogy Ukrajna minden ásványkincsének, például a grafitnak, a lítiumnak, és az uránnak az 50%-os részesedését adja át Washingtonnak. De Zelenszkij szerint cserében nem kínáltak igazi biztonsági garanciákat a jövőre nézve. Emiatt az ukrán elnök elutasította az ajánlatot.

Mike Waltz, Trump nemzetbiztonsági tanácsadója erre vasárnap úgy reagált egy interjúban: „az amerikai nép megérdemli, hogy valamiféleképpen megtérüljenek azok a milliárdok, amit a háborúba fektettek.”

Ukrajna most úgy érzi, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság megszegte korábbi vállalását. Amikor ugyanis Kijev a hidegháború végén lemondott nukleáris fegyvereiről, azt ígérték, megvédik az oroszoktól.

Az európai diplomaták viszont azt kifogásolják, hogy az amerikai ajánlat a gyarmatosítás korszakára emlékeztet, amikor a nagyhatalmak nyersanyagokat követeltek védelmi ígéretekért cserébe.

Emmanuel Macron francia elnök hétfőre rendkívüli találkozót hívott össze a nagy európai országok vezetőinek Párizsban, hogy megvitassák Ukrajna helyzetét és a kontinens biztonsági stratégiáját. Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország, Hollandia és Dánia vezetői mellett erre az Európai Unió és a NATO vezető tisztségviselői is meghívást kaptak.

Az európai vezetők a New York Times szerint leginkább attól tartanak, hogy a Trump-Putyin tárgyalások eredményeképp Oroszország megszerzi Ukrajna egyötödét, majd néhány év múlva a maradékot is bekebelezi. Véleményük szerint Putyin célja a NATO teljes szétverése.

És nem tudják, mi történik, ha Oroszország egy kisebb NATO-tagállamot támad meg. Továbbra is számíthat-e Európa az Egyesült Államok védelmére?

Alexander Baunov, a Carnegie Oroszország és Eurázsia Központ munkatársa szerint Putyin mindig is hitt abban, hogy idővel az Egyesült Államok és Európa kénytelen lesz engedni neki. „Az Egyesült Államok változik” – írta Baunov egy friss elemzésben. „Washington ma már nem Európa érdekében közelít Moszkvához, hanem a saját érdekében – sőt, részben épp Európa ellen.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: