Büntetőjogász: a TISZA Párt „út a börtönbe” nevű programja jogilag megvalósítható, még kétharmad sem kell hozzá
Zamecsnik Péter büntetőjogász szerint az elmúlt másfél évtized többféle bűncselekmény gyanúját is felveti. A Klubrádió Megbeszéljük című műsorában azt mondta, a gyanús ügyek között szerepelhet hűtlen kezelés, pénzmosás, sikkasztás, kartellezés, gazdasági vesztegetés is. Úgy fogalmazott: „A büntetőjog tárháza elég széles ahhoz, hogy aki keres, az talál.” A műsorban a házigazda, Bolgár György arról kérdezte, hogyan vihető át a gyakorlatba a TISZA Párt „út a börtönbe” terve a jogállami keretek között.
A beszélgetésben elhangzott, hogy több szakember illúziónak tartja a számonkérést, Zamecsnik mégis óvatos, de határozott optimizmussal szólt a lehetőségekről.
A beszélgetés során arról is beszélt, hogy a bűncselekményeket elkövetők gyakran úgy gondolják, hogy nem fognak lebukni, mert biztosak abban, hogy „olyan profi módon csinálják azt az adott cselekményt, hogy erre soha senki az életben nem fog rájönni”. Szerinte azonban hibák mindig előfordulnak, és ezeket nem lehet teljesen kizárni. Példaként említette a Matolcsy György nevéhez köthető jegybanki ügyeket, ahol úgy fogalmazott: egyes szereplők „úgy gondolták, hogy miután ők valahol nagyon magasan vannak, azt csinálnak, amit akarnak”.
Zamecsnik a Mátrai Erőmű ügyét is felidézte, ami szerinte különösen problémás lehet. Mint mondta: „Ha valaki meg tudja magyarázni, hogy miként került magánkézbe az erőmű, majd, miután kivettek belőle mindent, az állam miért vette vissza többszörös áron – ez feketén-fehéren hűtlen kezelés.” Úgy látja, az ilyen szintű döntések nem alacsonyabb szinteken születnek, hanem magasabb vezetői körökben. A jogász ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy
Arra is kitért, hogy egy gyanúsított, akinek választania kell a börtön és a vallomástétel között, általában együttműködik a hatóságokkal. Szavaival élve: „az esetek döntő többségében el fogja mondani”.
Zamecsnik szerint az elszámoltatás kulcsa az lehet, ha nyilvánosságra kerülnek azok a dokumentumok és szerződések, amelyeket jelenleg titkosítottak. Ezek érinthetik például a kínai vasútépítési projekteket vagy az orosz gázszerződéseket. „Miután nyilvánossá válnak ezek az iratok, el lehet kezdeni elemezni, hogy milyen tényállások és törvényi elemek merülnek fel. A jogászoknak és hatóságoknak akkor lesz dolguk, amikor végre látják, miről van szó” – tette hozzá, majd azt is hangsúlyozta: „csak és kizárólag törvényes módon tudom ezt elképzelni”, ezért elutasítja a visszamenőleges hatályú jogalkotást.
Végül arról beszélt, hogy az elszámoltatás elindításához nem feltétlenül kell kétharmados többség.
– mondta. „Én azt gondolom, hogy a rendőrség feladata a cselekmények nyomozása, és egy kormányváltás után a Belügyminisztériumnak vagy az Országos Rendőr-főkapitányságnak kutya kötelessége lesz lépni” – mondta. Hozzátette: „sima 50+1 százalékos többséggel is lehet olyan törvényeket hozni, amelyek a pótmagánvád intézményét kiterjesztik a magyar állampolgárokra”, így akkor is tovább vihető egy ügy, ha az ügyészség nem emel vádat.
„Sosem szabad leszegett fejjel menni és beletörődni, hogy úgyse fog menni, meg kell próbálni” – zárta a beszélgetést.
Forrás: 24.hu
