Egy tollvonás is elég lenne: ezt kéri a Budapest Pride szervezője az új kormánytól
Amikor tavaly Orbán Viktor megpróbálta betiltani a Pride-ot, 400 ezer ember ment ki az utcára. Nemcsak az egyenlő jogokért álltak ki, hanem a gyülekezési szabadságért is, amit megpróbált korlátozni a kormány. Azóta nagyot fordult a világ, Magyar Péter azt javasolta a parlamentben a fideszes és KDNP-s politikusoknak, hogy ne menjenek be az emberek hálószobájába. De a civil szervezetek egyelőre hiába kérték annak a jogszabálynak az eltörlését, ami korlátozza a Pride felvonulások, valamint a szexuális és nemi kisebbségek jogegyenlőségét támogató más gyűlések megtartását. Ahogy az új kormány az Európai Unió Bírósága által májusban hozott ítéletnek sem tett még eleget, ami az úgynevezett gyermekvédelmi törvényt az uniós joggal ellentétesnek ítélte. Ez az a szabály, ami megtiltotta, hogy 18 éven aluliak számára olyan tartalmat tegyenek elérhetővé, ami a homoszexualitást vagy a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést jelenít meg.
Milyen lépéseket várnak az új kormánytól a jogfosztó törvények eltörlése érdekében a Pride szervezői? Szükség van-e népszavazásra az azonos neműek házasságáról? És hogyan lehet túlélni a szombati felvonulást a rendkívüli hőségben? Erről beszélgettünk Hrubi Zitával.
— Egy friss kutatás szerint a magyarok többsége már támogatja az azonos neműek házasságát, és sosem volt még ilyen magas az LMBTQ-közösség társadalmi elfogadottsága, mint most. Pedig minden létező ellenszél fújt az elmúlt másfél évtizedben.
— Valóban, a legfrissebb kutatások szerint a társadalom több mint kétharmada támogatólag lép fel az LMBTQ-közösséggel szemben, ami nagyszerű adat. Ha az elmúlt tíz évet megnézzük, a támogatottság folyamatosan növekszik. Lassan, de biztosan nő, és sosem volt még ilyen magas.
A társadalom, attól függetlenül, hogy milyen kormánya volt az elmúlt 16 évben, mégiscsak olyan értékekkel rendelkezik, hogy a több mint kétharmada hisz az alapvető emberi jogokban, megkülönböztetés nélkül. Legyen szó bármilyen jellegű megkülönböztetésről, akár szexuális orientációról, nemi identitásról, származásról, bőrszínről vagy vallásról. Nekem ez azt üzeni, hogy
Az, hogy mindenféle jogsértő törvényt hoztak az elmúlt években, úgy látszik, több embert késztetett arra, hogy felszólaljon ellene, mint akit arra, hogy „hú, oké, akkor gyűlölködhetünk tovább, vagy még jobban, vagy még hangosabban”. Azt gondolom, az emberek nagy része apátiában lehetett ezen kérdések kapcsán, amíg a téma nem lett felemelve, amíg nem lett hangos. Ez a téma pedig nem az emberi jogi mozgalmak, hanem pont az ellenszél miatt lett ennyire hangos. És akkor több ember mondta azt, hogy „na, hát ezt azért így nem fogadjuk el”.
— A tavalyi hatalmas tömeg is ezt bizonyította. Idén hány emberre számítanak?
— Tavalyelőtt körülbelül 35 ezren voltak, tavaly pedig 400 ezren, ami tízszer annyi. Szerintem a kettő között lesz a szám.
Hogy ezen a skálán hol fog elhelyezkedni, azt nem tudom. Az biztos, hogy tavaly nagyon sokan voltak első pride-ozók, és rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk, hogy „na, hát ez a Pride tényleg milyen szuper, és mindenképpen jövök jövőre is”. Sok állandó pride-ozó is van, aki 20 éve jár. De azt is bele kell számítani, hogy az időjárás most nem annyira segít, és emiatt biztos vagyok benne, hogy sokan inkább otthon maradnak, vagy csak a felvonulás egy részére, esetleg a végére jönnek ki, ami teljesen érthető.
— Az új kormány hozzáállása óvatos. Egyfelől Magyar Péter a pápát idézte a parlamentben, „ha egy meleg ember Istent keresi, ki vagyok én, hogy megítéljem őt?" Másrészt kijelentette, ő nem lesz ott a felvonuláson, a kormány a Pride idején éppen kihelyezett ülést tart messze Budapesttől.
— A kormányváltás egy bizakodásra okot adó első lépés a jogfosztások rendbetétele kapcsán, de az elégtől nagyon messze vagyunk. 16 év után üdítő nem folyamatos támadás alatt lenni a saját kormánytól. Üdítő, hogy nem aggatnak ránk gúnyneveket, vagy nem hoznak várhatóan újabb törvényeket. Viszont a meglévő jogfosztó törvények életben vannak. Azokat kezelni kell, módosítani, felül kell vizsgálni.
— Mondhatjuk, hogy a kormány most az uniós pénzek és a jogállamiság miatt tűzoltást végez, ezért egyelőre ebben a kérdésben türelmesnek kell lenni?
— Májusban jött ki az Európai Unió Bíróságának ítélete, ami azt mondja, hogy a 2021-es propagandatörvény, amiben összemossák a pedofíliát a homoszexualitással, emberi jogokat sért. Ezt akár bele is lehetne tenni abba a sorba, ami az európai feltételekhez kapcsolódik, mert ez is egy kötelezettségszegési eljárás keretein belül futott 2021 óta. Ami nagyon fontos, hogy erre a 2021-es, úgynevezett gyermekvédelmi törvényre ráült a tavalyi gyülekezési törvénymódosítás.
Akkor már kettővel beljebb lennénk a teljes egyenlőséghez. Arra válaszolva, hogy tűzoltás van-e és türelmesnek kell-e lenni: a 21-es törvény eltörlése egy tollvonás. Ehhez szerintem nem szükséges nagy jogi procedúra vagy komoly társadalmi egyeztetés.
— Tehát ezeket simán el lehet törölni anélkül, hogy más jogszabályokat magával rántana?
— Ezek nem olyan súlyú vagy bonyolult megváltoztatást igénylő törvények, mint mondjuk a komplett gyermekvédelem vagy az oktatási rendszer felülvizsgálata. Azok is nagyon fontos témák, de nem lehet köztük rangsorolni. Ki mondja meg, hogy mi a fontosabb, az oktatás vagy az emberi jogok? Ezek mind egyformán fontos dolgok. Az alapvető emberi jogoknak, ahogy a nevéükn is benne van, alapvetésnek kellene lenniük.
Tisztában vagyok vele, hogy az új kormány elképesztően sokat dolgozik, és ez mind üdítő látvány. Bízom benne, hogy hamarabb, mint később, az asztalra kerülnek ezek a törvények is.
— A Momentum népszavazást kezdeményezett. Mit gondol erről?
— Mivel most jöttek ki a legfrissebb kutatások, nem gondolom, hogy szükséges népszavazást kezdeményezni.
— Hacsak a kormány nem mozdul?
— Igen, úgy van. Mi több szervezettel közösen a múlt héten benyújtottunk egy javaslatot a kormánynak a gyülekezési törvény megváltoztatásával kapcsolatban. Egyelőre ezekkel az eszközökkel szeretnénk élni. Nem számítunk arra, hogy beküldünk egy javaslatot, és két nap múlva kezdenek vele valamit. A Momentum népszavazási kezdeményezéséről: gondolom, tudnak róla, hogy mi beadtuk ezt a javaslatot. Én a helyükben, mivel ez egy nyilvános információ, ezzel kapcsolatban kérdezném fel a kormányt. Nem gondolom, hogy a teljes népet azonnal meg kellene mozgatni, inkább üljenek rá erre a már meglévő lóra, és hangosítsák ki ezt az üzenetet.
— A kormány azt hangoztatja, nyitottak a párbeszédre. Felvették velük a kapcsolatot?
— Élő kontaktunk ezen a ponton nincsen. A választások után egy-két nappal indítottunk egy levélkampányt, ami egy 14 pontos javaslatcsomagot tartalmaz. Ezt direktben Magyar Péter hivatali e-mail címére címeztük, és tudjuk, hogy több száz ember be is küldte. Ez arról szól, hogy az LMBTQ-közösséget érintő emberi jogi kérdésekben milyen témákat érdemes felülvizsgálni. Szerepel benne a 21-es propagandatörvény, a gyülekezési törvény módosítása, a transznemű emberek nem- és névváltoztatását ellehetetlenítő 33-as paragrafus, az azonos neműek házasságának lehetősége és az örökbefogadási törvény felülvizsgálata is.
Nagyon bízom benne, hogy ez meghallgatásra talál. Mi, mint civil szervezet, több mint nyitottak vagyunk a párbeszédre.
— Jöjjenek a praktikus kérdések. Hogy lehet túlélni a felvonuláson a hőséget?
— Ígérem, hogy túl lehet élni. Érdekesség, hogy 2022-ben még melegebb volt, és akkor a rakparton vonultunk, mert a Mi Hazánk megkapta az Andrássy utat. Az tényleg embert próbáló volt.
Az Erzsébet híd nem, de ott legalább fúj egy kis szellő. Ettől függetlenül komolyan vesszük, hogy az emberek biztonsága az első. Azt kérjük, hogy mindenki mérje fel a saját tűréshatárát és egészségügyi állapotát. A menetbe bárhol, bármikor be lehet csatlakozni, és ki is lehet szállni. 2018-ig kordonok zárták el a menetet, de most már nincs így, bárhol lehet jönni-menni. Az is teljesen rendben van, ha valaki csak a végső helyszínre jön, ahol már este lesznek a programok, és több az árnyék. Amivel még készülünk: idén hat mentőautó lesz, a menet teljes hosszában elosztva, hogy bárhol azonnal segíthessenek. A gyülekező helyszínen és a záró helyszínen is két-két ponton lesz ingyenes vízosztás.
A Rudas Gyógyfürdő előterébe be lehet menni hűsölni és a mosdót használni, ezt az információt ma reggel kaptam a fővárostól. A végső helyszínen pedig egy hosszú food truck sor lesz ételekkel és italokkal. A színpad két oldalánál italpultoknál lehet majd hűtött üdítőket venni.
— Elég lesz a kapacitás?
— Azt gondolom, igen. Hangsúlyozzuk mindenkinek, hogy hozzanak magukkal vizet, és használják a kutakat. Mi is utánrendeltünk vizet, amikor bejött a hőségriadó. És ami nagyon fontos: kutyusokat inkább ne hozzanak, mert a forró aszfalt veszélyes a tappancsaikra. Nagyon remélem, hogy egy kutyával sem fogok találkozni, mert nagyon sajnálnám őket.
— Ha egy év múlva beszélgetünk, mit szeretne kipipálva látni a törvények tekintetében?
— Nagyon szeretném, ha az EUB-ítéletet végrehajtanák, és ezáltal a gyermekvédelmi törvény és a gyülekezési törvény módosítása el lenne törölve. Elsősorban azért, hogy a propagandatörvény tűnjön el, mert ez nagyon káros a fiatalokra nézve.
Szeretném, ha a 33-as paragrafust is eltörölnék, és az örökbefogadási törvényt is. A gyülekezési törvény kapcsán kicsit önös érdekeim is vannak, mert a tavalyi módosítás miatt a bejelentési határidő három hónapról egy hónapra csökkent. Egy hónap alatt megszervezni egy ilyet borzalmas munka. Nagyon fáradtak vagyunk. Szóval szeretném, ha az is menne a kukába, de ez a sornak a legvégén van. Mi így is, úgy is meg fogjuk csinálni, a prioritás az emberi jog.