Medián: A magyarok több mint kétharmada nem tiltaná a Pride-felvonulásokat
A Medián friss, reprezentatív felmérése szerint a magyar lakosság 69 százaléka egyetért azzal, hogy az LMBTQ-közösség tagjai is szervezhessenek felvonulásokat. A kutatás szerint a fővárosiak és a diplomások körében még ennél is magasabb, 77, illetve 84 százalékos a támogatottság.
A magyarok többsége, 69 százaléka ért egyet azzal, hogy az LMBT emberek jogai érdekében is lehessen tüntetéseket, felvonulásokat szervezni – derül ki a Medián a Háttér Társaság megbízásából készített felméréséből.
A választások után, április 27. és május 2. között, 1000 fő telefonos megkérdezésével készült reprezentatív kutatás szerint
a teljes népesség 58 százaléka gondolja úgy, hogy az iskolai tananyagnak a homoszexualitás és a nemi sokszínűség témájára is ki kell térnie.>
A megkérdezettek 60 százaléka pedig nem szeretné, ha az állam beleszólna, hogy milyen társadalmi csoportok jelennek meg a napközben vetített filmekben és tévéműsorokban.
A legnagyobb különbség a pártpreferenciák mentén látható: míg a Mi Hazánk szavazóinak csupán 21 százaléka, a Fidesz szavazóinak pedig 29 százaléka tartja elfogadhatónak a témával foglalkozó tüntetéseket, a TISZA párt szavazói körében ez az arány 88 százalék.
A kutatás szerint az LMBT-felvonulások támogatottsága jelentős demográfiai különbségeket is mutat. Míg
a budapestiek és a megyei jogú városok lakóinak 77, illetve 78 százaléka, a kisebb városokban és falvakban élőknek csak 65, illetve 61 százaléka támogatja a gyülekezési jog biztosítását.
A 30-39 éves korosztályban 86 százalékos a támogatottság, a 65 év felettieknél viszont csak 58 százalék.
Bár a szombati Budapest Pride-ot idén a rendőrség nem tiltotta meg, továbbra is hatályban van az a törvényi szabály, amely tiltja „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsítő, megjelenítő” gyűléseket. Ugyanakkor ezek a jogszabályok nem élvezik a társadalom többségének támogatását, egy korábbi adat szerint a magyarok 57 százaléka visszavonná az LMBT emberek jogait korlátozó törvényeket.
A rendőrség korábban megerősítette, hogy a felvonulás bejelentési folyamata és a szervezőkkel folytatott egyeztetés során „nem merült fel olyan probléma, amely okot adhatna a rendezvény betiltására.”
Áprilisban az Európai Unió Bírósága történelmi perben kimondta, hogy a 2021-ben bevezetett, „gyermekvédelminek” nevezett törvénycsomag több ponton is sérti az uniós jogot. Az ítéletet követően jogvédő szervezetek a Pride-felvonulásokat korlátozó törvények eltörlését kezdeményezték a kormánynál. Az uniós döntésnek belpolitikai következményei is lettek: májusban az ügyészség megszüntette a Karácsony Gergely főpolgármester ellen a tavalyi Pride megszervezése miatt indított eljárást.
A magyarok többsége, 69 százaléka ért egyet azzal, hogy az LMBT emberek jogai érdekében is lehessen tüntetéseket, felvonulásokat szervezni – derül ki a Medián a Háttér Társaság megbízásából készített felméréséből.
A választások után, április 27. és május 2. között, 1000 fő telefonos megkérdezésével készült reprezentatív kutatás szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A rendőrség lezárta a nyomozást: nem lőttek rá Vitályos Eszter aktivistájára
Megszüntette a rendőrség a nyomozást a fideszes aktivista ügyében, akire a kampányban állítólag rálőttek. A Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság szerint nem volt megállapítható bűncselekmény.
Lezárta a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság a szentendrei „gázpisztolyos” ügy nyomozását, miután a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem volt megállapítható, hogy az adott időpontban és helyszínen bűncselekmény történt.
A nyomozás eredményéről a szentendrei képviselő-testület szerdai ülésén számolt be Szelei Pál helyi rendőrkapitány – írta a Telex.
A bejelentő fideszes aktivista a tanúkénti kihallgatásakor már azt mondta, sem az őt állítólag fenyegető férfit, sem a fegyvernek vélt tárgyat nem látta, mindössze egy durranásszerű hangot hallott.
A rendőrök a helyszínen, egy társasház két lakását is átvizsgálták, de nem találtak fegyvert vagy annak látszó tárgyat. Pirotechnikai eszköz használatára utaló nyomokat sem rögzítettek. A szóban forgó lakás lakójának kezéről mintát vettek, és szakértőt rendeltek ki annak tisztázására, hogy lőhetett-e, de a nyomozást végül a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi igazgatósága megszüntette.
Az ügy még márciusban kezdődött, amikor Vitályos Eszter, a Fidesz helyi országgyűlési képviselője a Facebookon azt állította, gázpisztollyal lőttek rá az egyik aláírásgyűjtőjére. A politikus a felelősséget a politikai ellenfeleire hárította, azt írta, „ide vezet Magyar Péter, a Tisza Párt és helyi jelöltjeik folyamatos hergelése és gyűlöletkampánya”.
Ezzel szemben Magyar Péter azonnal kétségbe vonta a történet hitelességét, úgy reagált: „Ezt már senki nem hiszi el.”
A kampányidőszakban nagy visszhangot kiváltó eset azzal indult, hogy Vitályos Eszter egy videót is közzétett, amelyen az aktivista telefonon meséli el, hogy egy többlakásos háznál, miután becsengetett, a lakó kihajolt az ablakon és egy szentendrei gázpisztolyos támadásban rálőtt.
A rendőrség az aktivista feljelentése után fegyveresen elkövetett garázdaság gyanúja miatt indított eljárást, amelynek során alapos helyszíni kutatásokat végeztek, de az eljárás végül bizonyítottság hiányában zárult le.
Lezárta a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság a szentendrei „gázpisztolyos” ügy nyomozását, miután a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem volt megállapítható, hogy az adott időpontban és helyszínen bűncselekmény történt.
A nyomozás eredményéről a szentendrei képviselő-testület szerdai ülésén számolt be Szelei Pál helyi rendőrkapitány – írta a Telex.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vége a benzinárstopnak, szombattól újra piaci áron tankolunk
A védett üzemanyagárat kivezető törvény szombaton lép hatályba, miután megjelent a Magyar Közlönyben. A kormány azzal indokolta a lépést, hogy a piaci árak már több mint egy hete 10-15 forinttal a rögzített szint alatt voltak.
Szombattól megszűnnek a hatósági árak a benzinkutakon, miközben a független kutak egy része már ma bezárással tiltakozott. A kormány szerint a piaci ár tartósan a rögzített szintek alá csúszott, az új törvény viszont bármikor lehetőséget ad a miniszteri újbóli beavatkozásra.
A pénteki Magyar Közlönyben megjelent törvény szombaton lép hatályba, ezzel véget ér a márciusban bevezetett védett üzemanyagár rendszere.
Az új jogszabály ugyanakkor egyfajta vészfékként felhatalmazza a kereskedelempolitikáért felelős minisztert (a feladatkört a kormányzati struktúrában Kapitány István látja el), hogy „a piaci viszonyok állami beavatkozást igénylő, aránytalan megváltozása esetén” rendeletben ismét hatósági árat vezessen be.
Magyar Péter miniszterelnök múlt szerdán jelentette be a döntést, mondván: „Mivel a héten várhatóan már 10–15 forinttal a védett ár alá csökken az üzemanyagok ára a töltőállomásokon, a kormány a mai ülésén arról döntött, hogy kezdeményezi a vonatkozó jogszabályok megváltoztatását.”
Aki egy ilyen jövőbeli rendeletet megsért, arra az adóhatóság 100 ezer forinttól 150 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki, ismételt jogsértés esetén pedig legfeljebb fél évre be is zárathatja a benzinkutat. A miniszter emellett a biztonsági kőolajkészlet felhasználásáról és visszapótlásának feltételeiről is dönthet.
A jogszabály hatálybalépése előtt egy nappal, ma több, nagy hálózathoz nem tartozó benzinkút nem nyitott ki.
A Független Benzinkutak Szövetsége egynapos bezárással tiltakozott, egyrészt mert a védett ár miatti veszteségeikre ígért állami kompenzációt nem kapták meg, másrészt az új törvényben rejlő bizonytalanság miatt.
Az érdekképviselet szerint elfogadhatatlan, hogy „bárki egyszemélyes, korlátlan felhatalmazást kapjon arra, hogy bármikor új védett árat vezessen be”, ismeretlen okból és feltételekkel.
A szombati változás a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kutakon megszűnik a benzin 595 és a gázolaj 615 forintos ára, és a továbbiakban mindenki a piaci árakon tankolhat, a jogosultságot sem kell többé ellenőrizni. A kivezetéssel a Fidesz nem értett egyet, a frakció azt javasolta, hogy a védett ár ne szűnjön meg teljesen, hanem árplafonként maradjon érvényben a jövőbeli áremelkedésekkel szemben.
Rövid távon az autósok a jelenlegi piaci árak mellett nem éreznek majd drágulást, a kiskutak pedig fellélegezhetnek a lenullázott árrés után, de az elmaradt kompenzáció kérdése továbbra is nyitott.
Márciusban a kormány a közel-keleti feszültségek és a nemzetközi árrobbanás miatt vezette be a benzinárstopot: a 95-ös benzin literjét 595, a dízelét 615 forintra rögzítette. A kedvezményt csak magyar rendszámú és forgalmi engedéllyel rendelkező járművek vehették igénybe. Május közepén a kormány a stratégiai készlet egy részét is felszabadította az ellátásbiztonság érdekében. Június közepére a hazai piaci árak tartósan a védett szint alá süllyedtek, ami után a kormány bejelentette a kivezetést, melyet az Országgyűlés kedden szavazott meg.
Szombattól megszűnnek a hatósági árak a benzinkutakon, miközben a független kutak egy része már ma bezárással tiltakozott. A kormány szerint a piaci ár tartósan a rögzített szintek alá csúszott, az új törvény viszont bármikor lehetőséget ad a miniszteri újbóli beavatkozásra.
A pénteki Magyar Közlönyben megjelent törvény szombaton lép hatályba, ezzel véget ér a márciusban bevezetett védett üzemanyagár rendszere.
Az új jogszabály ugyanakkor egyfajta vészfékként felhatalmazza a kereskedelempolitikáért felelős minisztert (a feladatkört a kormányzati struktúrában Kapitány István látja el), hogy „a piaci viszonyok állami beavatkozást igénylő, aránytalan megváltozása esetén” rendeletben ismét hatósági árat vezessen be.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
75 fokos ülésen dolgoznak a reptéren, Vitézy Dávidhoz fordult a szakszervezet
A LESZ szakszervezet a közlekedési miniszterhez fordult a Liszt Ferenc Repülőtéren uralkodó extrém munkakörülmények miatt. A beadványban azonnali, bejelentés nélküli hatósági ellenőrzéseket és a járműpark felülvizsgálatát is követelik.
A LESZ Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet a közlekedési miniszterhez fordult, mert a közlésük szerint ami a repülőtéren zajlik, nem maradhat szó nélkül. A szakszervezet a Budapest Liszt Ferenc Repülőtér földi kiszolgálóinak, rakodóinak, vontatókezelőinek és más, a forgalomért felelős munkatársainak helyzetére hívja fel a figyelmet, akiknek a nyári hőségben az egyik legnehezebb munkát kell elvégezniük.
A bejegyzés szerint a kinti 38–40 °C-os meleg a betonon, a hajtóművek mellett 50–55 °C-os sugárzó hőkörnyezetet jelent. „Előfordul, hogy a dolgozók akár 3–5 órán keresztül, pihenő nélkül végzik ezt a munkát” – írják.
Saját méréseikre hivatkozva azt is közölték, hogy egy vontatóban a műbőr ülés hőmérséklete elérte a 75 °C-ot, a beton felülete 57 °C-os, a jármű vezetőfülkéjében pedig 40 °C volt. Hozzáteszik, hogy a járművekben nincs klíma, a szellőzés minimális, és sokban a ventilátor sem működik.
A szakszervezet szerint nem minden esetben biztosított a folyamatos ivóvízellátás, a pihenőidő, de sokszor még árnyék sem áll a dolgozók rendelkezésére.
A kialakult helyzet szerintük nemcsak munkavédelmi kérdés, hanem közlekedésbiztonsági kockázat is.
„A hőstressznek kitett, fizikailag kimerült dolgozók esetében jelentősen megnő a hibázás kockázata. A földi kiszolgálásban egyetlen apró hiba is súlyos következményekhez vezethet.”
Ezért azt kérik Vitézy Dávid közlekedési minisztertől, hogy a munkavédelmi és munkaügyi hatóság számára tegyék lehetővé a bejelentés nélküli ellenőrzést a repülőtér zárt területén. Emellett ágazati egyeztetést sürgetnek a hőségben végzett munka szabályairól, és elvárják, hogy a földi kiszolgáló cégek újítsák meg járműveiket.
A LESZ közölte, hogy külön levélben intézkedést és együttműködést kért a Menzies Aviationtől, a Celebi Ground Handling Hungary Kft.-től, a B+N Magyarország Kft.-től és a VINCI Airports vezetésétől is.
„Nem kiváltságokat kérünk. Azt kérjük, hogy mi, akik nap mint nap biztosítjuk a repülőgépek biztonságos indulását, magunk is biztonságos körülmények között dolgozhassunk” – zárul a poszt.
A LESZ Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet a közlekedési miniszterhez fordult, mert a közlésük szerint ami a repülőtéren zajlik, nem maradhat szó nélkül. A szakszervezet a Budapest Liszt Ferenc Repülőtér földi kiszolgálóinak, rakodóinak, vontatókezelőinek és más, a forgalomért felelős munkatársainak helyzetére hívja fel a figyelmet, akiknek a nyári hőségben az egyik legnehezebb munkát kell elvégezniük.
A bejegyzés szerint a kinti 38–40 °C-os meleg a betonon, a hajtóművek mellett 50–55 °C-os sugárzó hőkörnyezetet jelent. „Előfordul, hogy a dolgozók akár 3–5 órán keresztül, pihenő nélkül végzik ezt a munkát” – írják.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hivatalos: szombaton megszűnik a közmédia jelenlegi vezetőinek megbízatása
A Magyar Közlönyben pénteken kihirdetett médiatörvény-módosítás értelmében többek között az MTVA és a Médiatanács vezetője is távozik. Az átmeneti időszakot Grósz Judit miniszteri biztos felügyeli, amíg nyílt pályázaton ki nem nevezik az új vezetőket.
Szombaton megszűnik a közmédia több vezetőjének megbízatása, miután hatályba lép a médiatörvény módosításának rájuk vonatkozó része. A jogszabály alapján távozik tisztségéből Koltay András, a Médiatanács elnöke (képünkön) és a testület tagjai, valamint Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezetője és Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatója – írta az MTI.
Az átmeneti időszak zökkenőmentes lebonyolításáról a közmédiáért felelős miniszteri biztos, Grósz Judit gondoskodik. Feladata lesz a két szervezet ideiglenes irányításának biztosítása addig, amíg az új vezető tisztségviselőket ki nem nevezik.
A törvény értelmében a Duna Médiaszolgáltató és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap jelenlegi formájában megszűnik, helyüket két új szervezet, a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt., valamint a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. veszi át.
A jövőben nyílt pályázaton választják ki a közmédia vezetőit, létrejön a Független Közmédia Testület a működés ellenőrzésére, valamint egy, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által kezelt Sajtóalap is, amely független médiumok támogatását szolgálja.
Tarr Zoltán miniszter szerdán közölte, hogy a köztársasági elnök aláírását követően megkezdődhet az átalakítás. Ennek részeként társadalmi párbeszédet indítanak, amelybe szakmai szervezeteket és érdeklődőket is bevonnak. A miniszter szerint a közmédia az elmúlt években jelentős közpénzt használt fel, de nem a közérdeket, hanem a politikai hatalmat szolgálta.
A miniszter úgy fogalmazott: „a közmédiát vissza kell adni a magyar embereknek.”
Az Országgyűlés kedden 145 igen és 39 nem szavazattal fogadta el a médiatörvény módosítását. A javaslatot a Tisza Párt és a Mi Hazánk támogatta, míg a Fidesz–KDNP ellene szavazott. A Fidesz vezérszónoka, Németh Balázs a parlamenti vitában azzal érvelt, hogy a közmédia ma is „színes és gazdag tartalmi kínálatot” nyújt.
A közmédia átalakítását hetek óta érezhető feszültség előzte meg. Június elején Papp Dániel maga kezdeményezte munkaviszonyának megszüntetését, miután politikai elfogultságra utaló belső levelezések kerültek nyilvánosságra. Ezt megelőzően, május 20-án a Közszolgálati Testület nem fogadta el Altorjai Anita éves beszámolóját. A Tisza Párt június közepén nyújtotta be a törvényjavaslatot, amelyet a parlament kedden elfogadott.
Szombaton megszűnik a közmédia több vezetőjének megbízatása, miután hatályba lép a médiatörvény módosításának rájuk vonatkozó része. A jogszabály alapján távozik tisztségéből Koltay András, a Médiatanács elnöke (képünkön) és a testület tagjai, valamint Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezetője és Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatója – írta az MTI.
Az átmeneti időszak zökkenőmentes lebonyolításáról a közmédiáért felelős miniszteri biztos, Grósz Judit gondoskodik. Feladata lesz a két szervezet ideiglenes irányításának biztosítása addig, amíg az új vezető tisztségviselőket ki nem nevezik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
