„Hazánk újra elrabolt nyugat lett” – Magyar Péter a V4-csúcs előtt jelentette be, hogy új alapokra helyezi a szövetséget
Magyar Péter az Országgyűlés keddi ülésén, napirend előtti felszólalásában vázolta fel a kormány vízióját Közép-Európa jövőjéről. Beszédét Milan Kundera cseh író híres esszéjével indította, amely szerinte máig érvényesen írja le a régió sorsát. A kormányfő szerint Kundera megállapítása, miszerint Közép-Európa nem földrajzi fogalom, hanem sors, a térség népeinek közös tapasztalatát foglalja össze. Úgy fogalmazott, a közép-európai nemzetek kulturálisan mindig is Európához tartoztak, történelmük során mégis rendre nagyhatalmak ütközőzónájában találták magukat.
– mondta a miniszterelnök.
Magyar Péter szerint a régió népei pontosan tudják, milyen érzés a szabadság elvesztése és visszaszerzése. Kiemelte, hogy a kommunizmus összeomlása után a térség vezetői ösztönösen ahhoz a gondolathoz nyúltak vissza, ami évszázadok óta jelen volt a közép-európai gondolkodásban. „Ahhoz a gondolathoz, hogy Közép-Európa népei külön-külön könnyen válhatnak mások játékszerévé, együtt viszont képesek alakítani a saját jövőjüket” – jelentette ki. Ez a felismerés szerinte jóval régebbi a modern visegrádi együttműködésnél, és ott volt már Kossuth Lajos Duna-konföderációs terveiben is. Felidézte az 1991-es visegrádi találkozót, ahol Antall József, Václav Havel és Lech Wałęsa felismerték, hogy a szabadságot meg kell szervezni, amihez intézményekre, gazdaságra és demokratikus jogállamokra van szükség.
A kormányfő hangsúlyozta, hogy a térség országai között akkor is voltak viták, léteztek történelmi sérelmek és erős nemzeti érdekek. „Mégis volt valami, amit fontosabbnak tartottak ezeknél, a közös jövőt” – tette hozzá. A rendszerváltás légkörét egy 1989-es fotóval illusztrálta, amelyen egy bősi ház falán az „A.N.W. Havel” felirat volt látható. Szerinte ez jól mutatja a korabeli szolidaritást. „Természetes volt, hogy a közép-európai népek figyelik egymást, szurkolnak egymásnak, és saját ügyüknek érzik a másik szabadságát is” – mondta.
Ezt követően élesen bírálta az előző kormány politikáját. Magyar szerint az Orbán-kormány nem megoldotta, hanem újraélesztette Magyarország tragédiáját.
Álláspontja szerint ez senkinek sem állt érdekében, sem Magyarországnak, sem a régiónak, sem Európának. Úgy látja, a bizalomvesztés következtében a visegrádi együttműködés mélypontra került, és Magyarország szinte minden gazdasági mutatóban lemaradt a régiótól.
A miniszterelnök elismerte, hogy ma is vannak viták az országok között, például a külhoni magyarok ügyében a szlovák kormánnyal, de szerinte az együttműködés alapja sosem a teljes egyetértés volt.
Hozzátette, a közös érdekek nem tűntek el, csak az Orbán-kormány vak volt rájuk.
A kormányfő megvédte első külföldi útja helyszínének kiválasztását. Elmondta, nem véletlenül vezetett az első útja Varsóba, mert ez annak a meggyőződésnek a kifejezése volt, hogy Magyarország érdeke a visegrádi együttműködés újjáépítése. Azért kezdte Lengyelországban, mert szerinte ott keletkezett az egyik legmélyebb seb az elmúlt években. Hozzátette: „ezeréves barátságainkat nem tudja néhány elhibázott év külpolitikája tönkre tenni. Megpróbálta, de nem tudja.”
A mai gödöllői találkozóra világos célokkal érkezik. A következő évtized feladatairól beszélt, mint például az észak-déli közlekedési és energetikai kapcsolatok kiépítése. „A következő években az lesz a kérdés, hogy Közép-Európa mekkora szerepet tud kivinni magának az európai gazdaságban és az európai döntéshozatalban” – vázolta a jövőt. Konkrét javaslatokkal érkezik a csúcstalálkozóra, amelyek a régió energiaellátásának biztonságát, a közlekedési folyosók fejlesztését és a politikai bizalom visszaépítését célozzák.
Beszéde végén visszatért Kunderához, megjegyezve, hogy a visegrádi együttműködés újjászületése politikai formát adott annak a felismerésnek, hogy Európa nem a berlini falnál ér véget. A rendszerváltó vezetők üzenete az volt, hogy „Közép-Európa visszatért.”
Úgy véli, a több mint 65 millió ember otthonát jelentő térség az unió gazdasági növekedésének egyik motorja. „Ha jól végezzük a dolgunkat, néhány évtized múlva Közép-Európa történetét a felemelkedés, az önbizalom, a béke és az együttműködés történeteként mesélik majd” – zárta gondolatait, hozzátéve Donald Tusk lengyel miniszterelnök szavait, miszerint a Visegrádi Szövetség visszatért. „Azt javaslom, hogy dolgozzunk rajta közösen, hogy együtt erősebbek legyünk, mint valaha” – mondta beszéde végén.
