Egy tollvonás is elég lenne: ezt kéri a Budapest Pride szervezője az új kormánytól

A 24.hu interjút készített a februárban eltűnt dokumentumfilmes, Pesty Lászlóval, aki a kertjében, egy sörsátor alatt számolt be az elmúlt hónapok eseményeiről. Pesty elmondása szerint kalandos időszakon van túl, amelyben volt konspiráció, menekülés, bujkálás és halálos fenyegetés is. Az egykori Fidesz-támogató ma már a Tisza Párt és Magyar Péter elkötelezett híve, a Fideszről pedig úgy vélekedik, hogy az már nem létezik.

Pesty László az interjúban felidézte, hogy az események február 9-én kezdődtek, amikor otthonában két férfi üzenetet kiabált be a sövény mögül. „Megfenyegettek. Életveszélyesen” – állította, hozzátéve, hogy a sövény mögül kiabáló alakok nem valamilyen tartozás miatt keresték fel.

Pesty szerint egy másik hang még azt is hozzátette, hogy a holttestet nehéz lesz majd azonosítani. Bár tett feljelentést, nem számított eredményre, mivel állítása szerint két ismeretlen, sötétben, a bozót mögül kiabáló személy ellen a nyomozás lehetetlen.

A dokumentumfilmes szerint a fenyegetés annyira komolynak tűnt, hogy azonnal cselekedett. „Ma sem gondolom gyávaságnak, de akkor én tíz perc alatt összepakoltam a laptopjaimat, a mobiltelefonjaimat és a jegyzeteimet, be egy hátizsákba, és tíz perc alatt tipliztem is innen” – idézte fel a történteket. Úgy véli, a háttérben egyértelműen politikai szál húzódik, hiszen a NER korrupciós ügyeiről kezdett beszélni. A menekülés során, ahogy fogalmazott, konspiratív módszereket alkalmazott, háromnaponta váltogatta a helyszíneit megbízható barátai segítségével.

Az egyik legdrámaibb epizódja a Keleti pályaudvar környékén játszódott, amikor a rendőrök egy barátja lakásán keresték. Elmondása szerint a vécéablakon keresztül kellett menekülnie, miközben a rendőrök már az előszobában voltak. „Aztán ugrottam egy jó 2,5–3 métert, ami az én fizikai állapotomban azért nem volt akármi. Jól értem földet!” – mesélte. Innen egy vonattal Kőbánya-felsőig ment, ahol egy munkáskocsmában egy idős, diplomás nő felismerte és három és fél napra szállást adott neki.

Arra a kérdésre, hogy miért menekült a rendőrök elől, Pesty azt válaszolta, hogy bár nem haragszik rájuk, de szerinte a parancs az parancs. Meggyőződése, hogy a naphegyi otthonában végzett házkutatás indokolatlanul kemény volt. Attól tartott, hogy egy kreált állatkínzási ügyre – miszerint éhezteti a kutyáját – hivatkozva előállítják, és a Fidesz-kormány alatt nem akart börtönbe kerülni. „Kaptam én információkat, megvoltak a csatornáim” – tette hozzá. Állítása szerint a fenyegetés után három nappal érkezett a rendőrségre a feljelentés a kutyája miatt, amit egy „fedősztorinak” tart egy rosszhiszemű akció leplezésére. Elmondása szerint a házkutatás során betörték az ajtóit, és szerinte valójában nem is őt, hanem adathordozókat kerestek.

Bár február 24-én bement a rendőrségre, utána is bujkált, és a telefonját is kikapcsolva tartotta, mert félt a lebukástól. A cégei időközben tönkrementek, amit azzal magyarázott, hogy három évig tartó pénzügyi és gazdasági karanténba zárták. „Szóltak a megrendelőimnek, hogy ne fizessék ki a marketingkommunikációs munka árát, közben minden központi támogatást elzártak, minden csapot, az embereim is megfogyatkoztak” – állította.

Szerinte a NER működése nem politikai, hanem kriminológiai kérdés, a pártot pedig legfeljebb bűnszövetségnek tartja. Elmondása szerint 2023-ban naivan próbálta belülről megreformálni a rendszert, de a tusványosi kritikái után bosszúhadjárat indult ellene. Két ügyet emelt ki, ami különösen felháborította: a Simion-ügyet, valamint Orbán Balázs 1956-os forradalomra tett megjegyzéseit. Utóbbiról azt mondta, annyira felhúzta magát, hogy „majdnem fogtam a lovagkeresztem, hogy akkor most kimegyek a Kossuth térre, és egy kalapácsvető mozdulattal bebaszom a Parlament valamelyik ablakán.”

Orbán Viktorról azt mondta, ő a NER miniszterelnöke, és a felelősségét egy közhellyel jellemezte: „ha tudott róla, az a baj, ha nem tudott, az a baj.” A megbeszélés lehetőségét elvetette, szerinte a történteket majd a bíróságon kell tisztázni.

Ezzel szemben a Tisza Pártot és Magyar Pétert teljes mellszélességgel támogatja. Azt állítja, ő abba a kisebbségbe tartozik, aki meggyőződésből, nem pedig a legkisebb rossz elve alapján szavazott rájuk. Magyar Péter megjelenését az országnak „megváltásnak” nevezte. Ugyanakkor óvatosságra intett, mondván, a karneválozást abba kell hagyni, mert a régi rendszer emberei rejtett csapdákat helyeztek el.

Hozzátette, nem kívánja nekik, hogy átéljék azt, amit ő. Tagadta, hogy az új kormánytól keresne lehetőséget, szerinte neki elég, ha szabad a piac és az állami intézmények részrehajlásmentesen osztják el a közpénzeket. „Én csak ennyit kérek, protekciót nem. Vagyunk is olyan jók, hogy nem kell” – zárta gondolatait.

A KlikkTV vendége volt Jeszenszky Géza, az Antall-kormány külügyminisztere. Az interjúban a volt tárcavezető a nemrég nyilvánosságra került, Szijjártó Péter és orosz kollégája, Szergej Lavrov közötti beszélgetés hangfelvételéről is beszélt, melyen a Wagner-lázadás idején személyes segítségéről biztosította a háborús agresszor ország külügyminiszterét, aki ezt kinevette, mondván nem jelent semmi problémát Prigozsin felkelése.

Jeszenszky szerint egy „szégyen” amit a felvétel leiratában olvashatunk, de őt már korábban is megütközéssel töltötte el a két miniszter közötti viszony. Úgy fogalmazott, ez egy egyoldalú, viszonzatlan szerelem volt, bár hozzátette, hogy Lavrov a maga módján viszonozta ezt. A volt külügyminiszter szerint ugyanez a hangnem jellemezte a Putyin-Orbán viszonyt is, amit Orbán Viktor maga is az oroszlán és a kisegér viszonyaként írt le. Ezzel szemben ő maga számos kollégájával, köztük osztrák, holland és lengyel külügyminiszterekkel is baráti viszonyt ápolt, akik mind barátságot tanúsítottak Magyarország iránt.

Jeszenszky Géza szerint ugyanis a diplomácia egyik legfontosabb célja a barátszerzés, ezzel szemben Szijjártó sértegette kollégáit és ellenségeket szerzett. Úgy véli, Putyin és Lavrov kivételt képeztek, velük szemben a szervilizmus nyilvánult meg, a magyar érdekek pedig háttérbe szorultak. Példaként a 3-as metró felújítását hozta fel, amelyet szerinte egy orosz cég végzett magasabb áron, mint egy észt ajánlattevő.

A Prigozsin-féle lázadás idején Szijjártó Péter telefonon érdeklődött Lavrov hogyléte felől, amit Jeszenszky óriási kontrasztnak és szégyennek nevezett, különösen annak fényében, hogy nem tudni, hányszor hívta fel ukrán kollégáját.

A magyar-orosz kapcsolatok jövőjével kapcsolatban úgy fogalmazott, nem bánná, ha az Orbán-kormány által kötött szerződések érvényüket veszítenék. A Paks II. beruházásról azt mondta, bár az atomenergiát szükségesnek tartja, soha nem hitte el, hogy az orosz ajánlat a legjobb. „És azt sem tartottam helyesnek, hogy még növekedjen a függésünk Oroszországtól” – tette hozzá. Szerinte az orosz energiafüggőség csökkentése nemcsak brüsszeli elvárás vagy erkölcsi kérdés, hanem fizikai biztonsági érdek is. Úgy véli, Orbán Viktor sikeresen csapta be Donald Trumpot azzal, hogy elhitette vele, Magyarország tengerpart híján rá van szorulva az orosz energiára, miközben létezik az Adria-vezeték és más beszerzési források is.

Az új kormány és Oroszország viszonyáról Jeszenszky azt mondta, Moszkva egy nyilatkozat erejéig azonnal elengedte Magyarországot, ahogy Peszkov kormányszóvivő jelezte, készek a gyakorlati együttműködésre az új kormánnyal is. Ugyanakkor nem gondolja, hogy Oroszország lemondana a csatlós szerepről, amit Magyarország betöltött.

Úgy véli, amíg a háború tart, Oroszországot minden lehetséges szankcióval sújtani kell.

Magyar Péter ukrán csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatos vétójáról azt mondta, nem tartja helyesnek vétónak nevezni, mivel az nem Ukrajna jövőbeli tagságát, hanem a gyorsított eljárást kifogásolta. Ez szerinte összhangban van a Tisza Párt eddigi kommunikációjával.

Hangsúlyozta, Ukrajna Magyarország legfontosabb szomszédja lehet, de a jó viszony nem mehet a kárpátaljai magyar kisebbség rovására. A kárpátaljai magyarság helyzetével kapcsolatban a legnagyobb problémának nem is a jogaik csorbítását, hanem a háború miatti belső menekültáradat okozta demográfiai arányok megváltozását tartja.

Az interjú végén a Visegrádi Együttműködésről (V4) is beszélt, amelynek alapítója volt. Elmondta, 1991-ben a fő cél a Varsói Szerződés felszámolása és a minél gyorsabb európai integráció volt, emellett „Visegrádnak a célja tulajdonképpen a közép-európai érdekek biztosítása mind a keleti veszélyekkel szemben, mind a nyugati érdekekkel szemben.”

A cseh és szlovák vezetőkről is lesújtó véleménnyel van: Andrej Babišt óvatos duhajnak és cinikus üzletembernek, Robert Ficót pedig magyarellenes politikusnak tartja, aki szereti kijátszani a magyar kártyát.

Magyar Péter a csütörtöki kormányinfón egy kérdésre válaszolva azt mondta, az újságíróknak meg kellene kérdezniük a legfőbb ügyészt, hogy Orbán Viktor járt-e a TEK épületében az aranykonvoj-ügy kirobbanásának napján. Korábban a Telex arról írt, hogy a miniszterelnök személyesen rendelhette el az akciót, a 444 pedig úgy tudja, hogy Orbán Viktor neve ott van egy olyan belső ügyészségi listán is, ami azokról szól, akiknek a szerepét tisztázni kell.

A pénzszállítók ügyvédje, Dr. Horváth Lóránt szerint az egész akció egy politikai ötlet volt, amelynek nem bűncselekmény felderítése volt a célja. Az ügyvéd a KlikkTv-nek azt mondta, az alapos gyanú több politikussal szemben is megállapítható.

Hozzátette, az általa ismert iratok alapján tűnik úgy, hogy ez valóban így történhetett.

„Ez az akció most már tisztán körvonalazódik, hogy nem egy bűncselekmény alapján jött létre. Ez egy kósza politikai ötlet volt” – fogalmazott az ügyvéd, aki szerint a Fidesz a választási kampányban akarta felhasználni az „ukrán” jelzővel összekapcsolt ügyet.

„Ha kivonjuk az egész cselekmény mögül a bűncselekményt, ami nagyon valószínű, hogy így volt, akkor marad a politikai motiváció, illetve a politikai hangulatkeltés, és ebben az esetben felmerül a politikai szereplőknek a bűntetőjögi felelőssége is” – tette hozzá.

Elmondása szerint az iratokból az látszik, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal március 4-én kezdte követni az ukránokat Bécsben, és már másnap, március 5-én meg is született a feljelentés. Ebben az állt, hogy „ismeretlen ukrán személyek a Raiffeisen bank mélygarázsában pénzes zsákokat pakolnak egy autóba.” Ezzel szemben, ahogy az ügyvéd emlékeztetett, a pénzszállítás 2022 óta 172 alkalommal, teljesen legálisan, útvonalengedélyekkel és a magyar hatóságok tudtával zajlott.

Az ügyvéd egy eddig nem ismert részletet is megosztott a március 5-i eseményekről. Állítása szerint a NAV Huszti úti Bevetési Igazgatósága 20 emberrel már Hegyeshalomnál megállította a konvojt.

„Kiállították őket, ott megvizsgálták az iratokat, és megállapították, hogy az iratok teljesen rendben vannak” – mondta.  Órákkal később  a TEK mégis lecsapott  látványos akcióban a konvojra, amit a NAV egyszer már ellenőrzött.

A TEK bevetését azzal indokolták, hogy fegyver lehetett a pénzszállítóknál, de Horváth Lóránt szerint a hatóságok pontosan tudták, hogy ez nem igaz.

Szerinte az ukránok fegyveresen nem is jöhettek volna az országba külön engedély nélkül. Hozzátette, amikor fegyveres kíséretre volt szükség, azt a Készenléti Rendőrség vagy egy magyar biztonsági cég biztosította. „Ettől függetlenül szinte azt lehet mondani, hogy haderővel fogták el őket, mert gránátvetőtől kezdve a harcjárművekig minden volt.”

Az ügyvéd szerint az akciónak kettős célja lehetett. Az egyik a kampánycélú hangulatkeltés, a másik pedig egyértelműen Ukrajna zsarolása volt, összefüggésben azzal, hogy Orbán Viktor aznap beszélt a Barátság kőolajvezeték megnyitásának erővel való kikényszerítéséről. Az ukrán Oschadbank állami tulajdonú, így a lefoglalt nagy összegű pénz alkalmas volt a nyomásgyakorlásra.

„Én azt gondolom, hogy az egész folyamatot az borította fel, hogy a NAV, nyomozószerve nem akarta végrehajtani azt, amit vártak tőle” - jelentette ki. A NAV emberei ugyanis bűncselekmény gyanújának hiányában nem akarták lefoglalni a pénzt.

A NAV-osok a tanúként kihallgatott ukránokkal szembeni bánásmódot is kifogásolták. „A tanúkat nem bilincseljük meg, nem kámzsában hallgatjuk ki, nem vetkőztetjük le meztelenre, nem nevetgélünk rajtuk, nem zárjuk be egy szobába, és nem alszunk velük, mert benn volt egy őr, meg kint volt egy őr. És másnap nem vágjuk ki őket az országból, mert a tanúkkal nem így viselkedünk..”

Amikor mindezt a NAV-osok szóvá tették, az ügyvéd szerint érkezett egy külső „impulzus” a TEK és az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársai felé, hogy ne jogszerűen járjanak el. Az ügyvédek azt próbálták kideríteni, kitől jöhetett ez az impulzus.

„Két nevet fogok most mondani, mert ez a két név az, amelyik a hírolvasókban, az átlagnézőkben is joggal felmerül. Az egyik név Rogán Antal, aki egyszerre volt az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal és a propagandahivatal vezetője. Tehát ő volt az, aki utasíthatta mondjuk államtitkárokon vagy helyettes államtitkárokon keresztül a titkosszolgálatokat. És Orbán Viktoré, aki erre építette fel, az ukrán ellenességre építette fel a kampányt. Ő maga volt az, aki beleengedte egy beszédében néhány órával az akció előtt, hogy valami történni fog.”

A hatóságok eljárását vizsgáló nyomozás az ügyvéd szerint a választásokig állt, utána azonban „varázsütésre” feléledt. Az ő feljelentésük jogellenes fogvatartás, hivatali visszaélés és más bűncselekmények miatt történt.

Horváth Lóránt szerint ugyanakkor az ügy a Büntető Törvénykönyv szerinti terrorizmus tényállását is kimerítheti. Felidézte, hogy már Lázár János egykori miniszter nyilatkozatai után is felvetették ezt. „Én akkor, aznap este voltam az Egyenes Beszédben, és mi ezt abban a pillanatban elkezdtük vizsgálni” – mondta. Bár akkor sok kritika érte, ma már úgy látja, a nyomozás ebbe az irányba is elindult.

A Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumának korábbi tanácselnöke, Laczó Adrienn a Szinten túl Krug Emíliával YouTube-csatornán adott interjút, amelyben a Tisza Párt kormányzásának első heteit, a tervezett elszámoltatást és a legérzékenyebb korrupciós ügyeket elemezte.

A jelenleg ügyvédként dolgozó Laczó szerint az aranykonvoj-ügyben a tényekből egyértelműen látszik, hogy a nagy sajtónyilvánosságot kapott rajtaütés idején a hatóságoknak nem volt alapos gyanújuk semmilyen bűncselekményre, a szállítmány papírjai rendben voltak. Az ukrán pénzszállítmány része volt egy sok-sok szállítmányból álló sorozatnak, amelyek egy részét a magyar rendőrség biztosította. És amikor bejött a pénzszállító autó a határon, ugyanúgy, ahogy szokták, leellenőrizték.

Laczó Adrienn szerint tehát pontosan tudták, hogy mikor érkezik a szállítmány.

Laczó szerint a miniszterelnök valószínűleg nem fáradozott a részletekkel, azokat rábízta egy stábra. „Én nem hiszem, hogy Orbán Viktor arra adott utasítást, hogy hátrabilincselt kézzel,  csuklyában üvöltsenek az arcukba, az már a túlbuzgó végrehajtás, de azért nagyon komoly dolgok történtek.”

A volt bíró szerint mindez nem tudott működni máshogy, mint a legfőbb ügyészség tudtával, a NAV vezetőjének, a TEK vezetőjének, az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetőjének a tudtával, mert ők mind kellettek ahhoz, hogy ez a rajtaütés létrejöjjön. „És én azt gondolom, hogy azok a vallomások, amiket mi még nem ismerünk, pont ezt tartalmazzák.”

Az akció szerinte egyértelműen politikai indíttatású volt, amit Orbán Viktor és Lázár János nyilatkozatai is alátámasztanak.

Hozzátette, hogy a terrorcselekmény egyik formája, amikor valaki jelentős anyagi javakat kerít hatalmába, és azok visszaadását egy másik állam felé intézett követeléstől teszi függővé.

Szerinte a Központi Nyomozófőügyészséget vezető Fürcht Pál lemondásához éppen az vezetett, hogy neki az volt a benyomása, hogy meg akarnak állni egy alacsonyabb szinten, nem akarják igazán felderíteni, honnan jött az ötlet.

A legfőbb ügyész Laczó szerint „valószínűleg kétségbe esett, próbálta megállítani nyomozást egy olyan szinten, ahol az ő felelőssége, meg a nagyobbak felelőssége nem merül fel. Az látszik, hogy ez nem sikerült, és szerintem az is látszik, hogy az ügyészségen belül kialakult egy törésvonal, és bizonyos ügyészek Fürcht Pál oldalára állva, mondjuk így, az a törvényességet képviselve azt mondják, hogy addig megyünk, ameddig kell, és ha ez túl magas, akkor is, és vannak olyanok, akik jobb a békesség alapon ezt nem szeretnék.”

„Nekem az az érzésem, nem ez az egyetlen ügy, de ez a zászlóshajója ennek, hogy a választások előtti utolsó pár hónapban már elszabadult hajóágyúként működött az egész gépezet, semmi nem számított. Ez a történet nem fordulhatott volna szerintem még egy fél évvel korábban sem.”

Az NKA-ügyről a volt bíró elmondta, a nyomozás a kormányváltás után rendkívüli mértékben felgyorsult. Az ügy lényege szerinte az, hogy a szokásos, szigorú pályázati rendszert megkerülve, leegyszerűsített eljárásban, gyakorlatilag egy e-mail alapján utaltak óriási összegeket Fidesz-közeli művészeknek és szervezeteknek.

„Maga az eljárásrendből látszik, hogy nem az volt a cél, hogy a kulturális alap céljainak megfeleljen a pénz, hanem az volt a cél, hogy a Fidesz-pártoló művészek jussanak pénzhez” – állította. „A választások előtti utolsó pár hónapban már elszabadult hajóágyúként működött az egész gépezet, semmi nem számított.”

Úgy véli, az ügyben a felelősség legalább miniszteri szintig felér.

A Balásy Gyula-féle kommunikációs tenderekkel kapcsolatban elmondta, a túlárazást nehéz bizonyítani, de nem lehetetlen. Ha például a teljes munkát alvállalkozók végzik el töredékáron, és a fővállalkozó óriási haszonkulccsal dolgozik, az felveti a korrupció gyanúját. Emellett ha elindulnak a nyomozások, akkor szerinte ki fog derülni, hogy valahol készpénz csorgott ki, ami valakinek a zsebében landolt, akárcsak a számlagyáras ügyekben.

A műsorban szóba került a közjogi vezetők elmozdítása is. Laczó Adrienn szerint a  Tisza Párt nem diktatúrát épít, hanem a választói akaratot hajtja végre, mivel Magyar Péter a kampányban nyíltan beszélt terveiről. „Magyar Péter nem árult zsákbamacskát, pontosan azt mondta a választási kampányban, hogy ezt fogja csinálni, most pedig megcsinálja” – jelentette ki.

Úgy véli, a kormány a kétharmados felhatalmazás birtokában jogállami keretek között cselekszik, és a jelenlegi intézkedések egyáltalán nem eltúlzottak. A Török Gábor által felvetett párhuzamra, miszerint a Fidesz is elmozdíthatott volna 2010-ben egy legitim köztársasági elnököt, Laczó Adrienn úgy reagált, a hasonlat sántít. Szerinte a most leváltott vagy leváltani kívánt vezetők, mint Sulyok Tamás, eleve a jogállamiság megkerülésével, a Fidesz kétharmadával való visszaélés révén kerültek pozícióba.

Azt is vitatta, hogy Sulyok Tamás eltávolítása személyre szabott jogalkotás lenne, mivel szerinte az azt jelenti, amikor egy általános érvényű szabályt hoznak egy konkrét személy pozícióba juttatása érdekében, példaként Varga Zs. András kúriai elnöki kinevezését említve.

Laczó Adrienn csalódásának adott hangot, amiért a Tisza Párt nem egyetlen deklaratív jogszabállyal szabadul meg az összes, NER által kinevezett vezetőtől, ahogy azt a kampányban elhangzott olasz maffiaellenes hasonlatok alapján várta.

Különösen rossz ötletnek tartja, hogy a Kúria és az OBH elnökének elmozdítását a bírák kezébe adták. Szerinte ez „dogmatikai hiba”, mivel a bíróságok munkája az egész társadalomra hatással van, nem csak a bírói karra. Úgy véli, a kúriai bírák közül sokan hálásak Varga Zs. Andrásnak, ezért nem valószínű, hogy kezdeményezni fogják a leváltását.

A jelenlegi bírósági vezetés működését is kritikával illette, Senyei György OBH-elnökről azt mondta, egyszerűen „nagy rá a kabát”, míg a korábbi elnökkel, Handó Tündével kapcsolatban megjegyezte, hogy bár sok megkérdőjelezhető döntése volt, legalább volt víziója a szervezet működéséről. „Azért egy ekkora szervezet, aminek ennyire fontos társadalmi feladata van, az nem fulladhat bele olyan technikai kérdésekbe, hogy nincs, aki kinyomtassa az ítéleteket” – mondta.

Az ügyészségi reformot egyszerűbbnek látja a bíróságénál, mert ott szerinte elég lesz a fejeket lecserélni a megfelelő működéshez.

A képviselői mandátumok korlátozását teljes mértékben támogatja, szerinte ez nem a nép akaratát korlátozza, hanem megakadályozza az élethosszig politizáló, a valóságtól elszakadó réteg kialakulását. „Elveszítik a kapcsolatot a valósággal, teljesen más dimenzióban működnek. Nem jobb az, hogyha időről időre frissül ez a gárda?” – tette fel a kérdést.

Laczó személyes jövőjével kapcsolatban kijelentette, bár a lehetősége meglenne, már biztosan nem lesz újra bíró.  Ezt azzal indokolta, hogy a közéleti szerepvállalásai miatt már nem látszik pártatlannak, ami a bírói hivatás alapfeltétele. Ezt a helyzetet egyfajta személyes áldozatként éli meg. „A miniszterelnökünk mondta azt hiszem, hogy a húga kapcsán, hogy hát mindannyian meghozzuk a magunk áldozatát a rendszerváltás oltárán. Én is” – fogalmazott.

Azt is elmondta, nem bánja, hogy exponálta magát, mert hisz benne, hogy ezzel ő is hozzájárult a változáshoz. „Én nagyon-nagyon szeretném hinni, hogy én is néhány szöget belekalapáltam ebbe a koporsóba, és ebből a szempontból nyugodtan alszom” – tette hozzá.