prcikk: Beszorultam a liftbe, így jöttem rá, miért halt meg emiatt Kínában egy nő | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

Beszorultam a liftbe, így jöttem rá, miért halt meg emiatt Kínában egy nő

Nyomtam a vészcsengőt, kiabáltam, ütöttem az liftajtót, de senki sem segített.


Emlékeztek még? Pár éve nagy port vert fel egy külföldi hír, körbejárta a közösségi oldalakat is.

A történet arról szólt, hogy egy nő holttestét találták a szerelők egy hónap után abban a liftben, amelynek áramellátását biztonsági okokból január végén lekapcsolták. A szerelőket meghibásodás miatt hívták ki, de mielőtt áramtalanították, és elmentek a helyszínről, elfelejtették ellenőrizni, hogy nem maradt-e a fülkében valaki. Csak akkor találtak rá áldozatukra, a ház lakójára, amikor a februári tavaszünnepi hosszú szabadság után visszatértek, és március elsején a javításra kivonultak.

Sokan feltették a kérdést a posztok alatt: hogy létezhet az, hogy senki nem hallotta a kiabálását? Csak azért, mert a hírben az is szerepelt, hogy a nő kaparásnyomait is megtalálták a liftben. A szerencsétlen próbált segítséget kérni és kijutni, de hiába.

Hogyhogy senki nem segített?

Szerintem úgy, hogy ha volt is valaki, aki hallotta, az le sz@rta. Nem foglalkozott vele, "nem az ő gondja".

Nemrég ugyanis bennragadtam a házunk liftjében, és ez döbbentett rá arra, milyen világban élünk, milyen emberek között.

Nem új lakó vagyok, össze szoktunk futni a szomszédokkal, kedélyesen elcsevegünk, köszönünk egymásnak, néha cetliken üzenünk a többieknek, ha valahol felújítás vagy egyéb munka van, és együtt bosszankodunk azon, ha néha elromlik a lift.

Azt tudni kell, hogy teljesen vegyes életkorú a ház, öregek és fiatalok is laknak itt, és

minden emeleten van legalább egy olyan lakás, ahol hétköznap is otthon vannak a lakók,

vagy azért, mert otthonról dolgoznak, vagy azért, mert már idősek. És azt is érdemes tudni, hogy olyan a ház akusztikája, hogy jól hallatszanak a zajok.

Egy péntek délután siettem (volna) valahová. Gyanútlanul beszálltam a liftbe. Az levitt ugyan az emeletről a földszintre, ám a földszinten nem nyílt ki a belső fémajtó, nem húzódott be a tokjába, így nem tudtam kiszállni. Megnyomtam az ajtónyitó gombot: semmi.

Ezután negyed órán át kisebb-nagyobb megszakításokkal nyomtam a vészcsengőt, szólt a fülsiketítő vijjogás, a szünetekben kiabáltam, segítséget kértem, azt ordítottam, hogy beragadtam a liftbe, és dörömböltem is. Semmi.

A földszinten az egyik ajtó felől hallatszott motoszkálás, vagyis biztosan hallotta a lakó, mi van, de belesz@rt az egészbe. Mint ahogyan a többi, otthon tartózkodó kedves szomszéd is.

Egyikük sem segített, felőlük rosszul is lehettem volna, fel is fordulhattam volna, és ha a gyerekkel ragadok bent, azt is lesz@rták volna.

Telefonáltam a páromnak, és ő kért segítséget a munkahelyéről, mert neki volt meg a gondnok száma.

Amikor kiszabadultam a liftből, az első dolgom az volt, hogy becsöngettem ahhoz a földszinti lakóhoz, akinek a motoszkálását a lépcsőházból is lehetett hallani, és megkérdeztem, miért nem segített. Azt állította, semmit nem hallott. Azt mondtam neki, ha legközelebb hallja a vészcsengőt, és hogy valaki kiabál és dörömböl a liftben, akkor menjen és segítsen, mert akkor az illető bajban van. Elkezdett magyarázkodni, hogy éppen zajos dolgot csinált otthon (nem igaz, azt hallottam volna a liftben), de sarkon fordultam és otthagytam.

Itt tartunk. A mások problémája nem számít. Ha segítséget kér valaki, otthagyjuk az út szélén.

Pont mint a beteg/mozgásában korlátozott/fogyatékossággal élő családtagjaikat otthon ápoló emberek esetében; azok, akik amúgy minden rendezvényen és eseményen ott vannak, és bárhol, ahol összeütnek két tányért, feltűnően távolmaradtak az ápolási díjért tüntetők demonstrációjáról. Lehetett volna hatalmas tömeg az eseményen, csak hát amíg nem őket érinti a dolog, a többség le sem sz@rja az elesetteket és a családjaikat.

Nem csak arra jöttem rá, hogy ahol lakom, ott senkire, de szó szerint senkire nem számíthatok. Hanem arra is, milyen fogyatékosságok irritálnak a legjobban: a szociális érzéketlenség, a közöny, az empátia és a segítőkészség totális hiánya.

Szóval hiába a sok pozitív példa. Van még mit behoznunk ezen a téren.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Szabó Bence „nincs jó állapotban” az ügyvédje szerint, a történtek rendkívüli módon kimerítették
A volt nyomozót hivatali visszaéléssel gyanúsították meg a Direkt36-nak adott nyilatkozata után, és szinte azonnal átkutatták a házát, ahová még korábbi kollégáit is kivezényelték. Jogi képviselője szerint a férfi most szembesül a helyzet valódi súlyával, például hivatása elvesztésével, ami lelkileg nagyon megviseli.


Szinte azonnal meggyanúsították a Tisza Párt informatikai rendszerének bedöntésére irányuló állítólagos kamunyomozásról kipakoló Szabó Bence volt rendőrszázadost. A most már csak volt nyomozó ügyvédje, Laczó Adrienn a 24.hu-nak adott interjúban beszélt a történtekről, meglepőnek nevezve az eljárás gyorsaságát.

„Az nem lepett meg, hogy eljárás indult ellene, de arra egyáltalán nem számítottam, hogy szinte azonnal, pár órán belül meg is gyanúsítják”

– fogalmazott az ügyvéd.

Laczó Adrienn elmondta, hogy az egész folyamat délután négytől másnap hajnali négyig tartott. A több helyszínen zajló házkutatás után, hajnali három körül akarták kihallgatni a volt nyomozót, aki ekkor az ügyvédje tanácsára nem tett vallomást.

„Megmondom őszintén, és ez nem titok, én tanácsoltam neki, hogy ne tegyen vallomást. Olyan szellemi és fizikai állapotban volt akkor már a hajnali órákban, hogy egyszerűen nem tudta volna összeszedni a gondolatait”

– közölte az ügyvéd, hozzátéve, hogy a vallomástételre később, nyugodtabb körülmények között visszatérhetnek.

A házkutatásról az ügyvéd elmondta, hogy az egy professzionális és érzelemmentes intézkedés volt, melyet a nyomozó főügyészség felügyelt.

A helyszínen jelen volt a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Budapesti Rendőr-főkapitányság, sőt, Szabó Bence saját korábbi csoportjának tagjai is.

„Nem úgy kell elképzelni, mint a filmekben, hogy mindent összeforgatnak, tehát viszonylag kíméletesen végezték, viszont minden olyan dolgot elvittek, aminek bármi köze lehet az eljáráshoz” – részletezte Laczó Adrienn. Az adathordozókat nem a helyszínen vizsgálták, csupán lefoglalták őket, tartalmukat később fogják elemezni, ami szerinte egy hosszadalmas folyamat lesz.

Szabó Bence állapotáról szólva az ügyvédje azt mondta: „Nincs jó állapotban.”

Bár a volt nyomozó saját döntése volt, hogy a nyilvánossághoz fordul, és számított is a következményekre, most szembesül a helyzet valódi súlyával. Laczó Adrienn szerint védencének az egész élete megváltozik, hiszen fel kellett adnia a hivatását, ami egy komoly meghasonulási folyamatot indított el benne, és a történtek rendkívüli módon kimerítették.

A volt rendőrt hivatali visszaéléssel gyanúsították meg, és nyolc órára előállították, de nem vették őrizetbe. Az ügyvéd szerint most már nem is várható semmilyen kényszerintézkedés elrendelése.

Szabó Bence azután került a hatóságok látókörébe, hogy a Direkt36-nak arról beszélt, hogyan próbálta az Alkotmányvédelmi Hivatal a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodával elvégeztetett kamunyomozás révén megbénítani a Tisza Párt informatikai rendszerét. Részletek itt:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Holnap reggel már ott lesznek a gyámügyesek” – a gyerekekkel zsarolják a családokat a szavazatokért egy megrázó dokumentumfilm szerint
A szavazat ára című dokumentumfilm 60 interjú segítségével vizsgálja, hogy a legszegényebb országrészeken hogyan vásárolják meg a szavazatokat. A filmkészítők célja, hogy minél többen jelentkezzenek őrzőknek, akik a választás napján a helyszínen vigyáznak majd.


A De! Akciócsoport videójáról már írtunk csütörtökön, A szavazat ára című dokumentumfilmet néhány óra alatt 225 ezren látták a YouTube-on. A filmet Tímár Áron, Buczó Csanád és Tompos Ádám készítették, a céljuk, hogy felhívják vele a figyelmet a választási csalásokra.

A filmből kiderül, a szegregált területeken a szavazatvásárlás bevett gyakorlatnak számít. „Itt szegény emberek laknak tényleg. Itt napról napra vannak az emberek. Itt ők megvásárolhatók sajnos” – magyarázta egy helyi lakos. A rendszer olyannyira kiépült, hogy az emberek már elvárják a juttatásokat. „Már várják is, hogy mikor fogják hozni azt az élelmiszercsomagot” – tette hozzá.

Egy volt szervező elmondta, régebben ő is segített a krumpliosztásban, ahol „5 kg volt szavazónként”. Ma már ez másképp működik: „most ugyanez van, csak nem krumpliban, hanem szavazatonként megy egy tízezer forintos”.

A tarifák változóak, ezer, ötezer vagy tízezer forintot adnak, ami sokaknak „az egynapi élelem”.

A módszerek azonban ennél durvábbak is lehetnek. Előfordult, hogy dizájnerdrogért cserébe adták a szavazatot, a függőket pedig könnyen meg tudják venni. „Azt tudják ők is, hogy kik a drogosok ezen a területen” – hangzott el. Egy másik forrás szerint a drogkereskedelmet szándékosan hagyják futni, mert „a választásokra az ilyen településeket, ahol mélyszegénység van, ezek az emberek fogják bevinni”.

A választás napján a dokumentumfilm szerint a mozgósítás olajozottan zajlik.

„Nagyon sok autó áll ott, akit hoznak-visznek, hoznak-visznek. Meg van szervezve, igen” – mesélte egy szemtanú. A szervezők listákkal dolgoznak, a legtöbb embert már kora reggel elviszik szavazni, a későn kelőket délelőtt, és a nap maradék részében már csak a hiányzó embereket "vadásszák le".

A szavazatok leadását többféleképpen is ellenőrzik. Elterjedt a láncszavazás, amikor az első ember kihozza az üres szavazólapot, amire kint ráhúzzák a megfelelő helyre az ikszet, és a következő szavazó már ezt viszi be. Van, akitől nyílt szavazást kérnek, vagyis „nem megy be a fülkébe, hanem az asztalon kell kint szavazni”. Máshol fotót kérnek a leadott voksról, vagy telefonos csörgetéssel jelzik a kint várakozóknak, hogy a szavazat rendben van.

Az is előfordul, hogy írástudatlanságukra hivatkozva „segítők” kísérik be a szavazókat a fülkébe. Egy megszólaló arról számolt be, hogy azt látta, „nem a szavazó húzta az ikszet, hanem az a polgármesterhez közelálló”.

Ahol a pénz nem elég, ott a fenyegetés és a zsarolás lép a helyébe. A polgármestereknek komoly befolyásuk van az emberek életére. A leggyakoribb fenyegetés a közmunka elvesztése. „Ha nem szavaztok a Fideszre, akkor nem lesz közmunka, nem lesz semmi” – idézte fel egy érintett a polgármester szavait.

Ennél is durvább, amikor a gyerekekkel zsarolnak. Egy családnak, amelyik nem akart a megfelelő helyre szavazni, a polgármester megüzente: „Holnap reggel már ott lesznek a gyámügyesek, és elvitetem a gyerekeket”.

Egy másik esetben egy politikai ellenlábas újszülött gyermekét nem adták haza a kórházból, arra hivatkozva, hogy a gyermekjóléti szolgálat szerint „nem hazavihető”. Mint kiderült, az intézkedés jogellenes volt, mivel nem született róla gyámügyi határozat.

Egy asszony sírva mesélte, hogy a gyerekei nem tartják vele a kapcsolatot, mert elveszíthetik a munkájukat. A menyének a munkahelyén meg kellett tagadnia őt. „Könnyezett a szeme, hogy ilyet kellett mondjon” – mondta.

Van olyan település, ahol a helyi polgármester egyben a körzeti orvos, és az emberek attól félnek, hogy ha nem szavaznak rá, „nem írja ki a gyógyszert, nem fogja fogadni”, vagy nem kapják meg a közmunkához szükséges orvosi alkalmassági igazolást.

Az idősotthonokban is gyakori a választási csalás. „A dolgozók töltik ki a szavazólapokat a bent lakó idősek helyett” – állította egy forrás.

Hozzátette, hogy olyan demens betegek nevében is leszavaznak, akik már nem is tudják, mi történik körülöttük. Ha a hozzátartozó nem a megfelelő helyre ikszelne, megfenyegetik, hogy a beteg „olyan állapotban van, hogy ők már nem tudják vállalni”, és kikerül az intézményből.

A rendszer működtetésére elképesztő összegek állnak rendelkezésre. Egy szervező azt állította, nyolc éve 12 millió forintot kapott a munkájáért.

Más források szerint egyetlen választás előtt egy-egy 50 millió forintos csomagot 156 helyre visznek ki, ami összesen közel 8 milliárd forintot jelent.

A pénzeket gyakran helyi alapítványokon keresztül mozgatják, amelyeket a polgármesterekhez vagy az országgyűlési képviselőkhöz köthető emberek vezetnek.

Az országgyűlési képviselők elvárják a polgármesterektől, hogy hozzák a megfelelő szavazati arányt, cserébe pedig pályázati pénzeket ígérnek. „Neki azért kell úgy ugrálni, ahogy ő fütyül, mert máskülönben nincs pályázati pénz” – foglalta össze a helyzetet egy polgármester.

A film egyik kulcsmondata, hogy a vidéki, mélyszegénységben élőket a hatalom mesterségesen tartja ebben az állapotban.

„Meg kell értened: az ő kontrollálásukkal kontrollálnak téged!” - hangzik el.

A film készítői azt remélik, hogy a dokumentumfilmet megnézve minél többen jelentkezzenek „őrzőknek” (ezen az oldalon keresztül), akik április 12-én a helyszínen figyelnek majd a választási csalásokra.

A teljes film

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
A Nézőpont is gyorsan közzétett egy mérést, Török Gábor már össze is vetette a Mediánnal
A Medián 23 pontos Tisza-előnyére a Nézőpont 6 pontos Fidesz-vezetéssel válaszolt. A politológus szerint a példátlan eltérés miatt a választás után az egyik intézet hitelessége megkérdőjeleződik.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. március 26.



Egy nappal azután, hogy a Medián közzétette a Tisza Párt 23 százalékpontos előnyét mutató felmérését a választani tudó biztos szavazók körében, csütörtökön a kormányközeli Nézőpont Intézet is publikálta saját adatait. Ezek alapján egy mostani országgyűlési választáson a Fidesz 46, a Tisza Párt 40 százalékot szerezne. A két kutatás közötti hatalmas eltérésre Török Gábor politikai elemző is reagált, aki szerint a kialakult helyzet példa nélküli.

„Bár voltak korábban is eltérő közvélemény-kutatási adatok, ilyen jelentős, semmilyen módszertani érvvel nem magyarázható, tartós különbségre még nem volt példa”

– fogalmazott Török, aki szerint a választás napja után az egyik intézet hitelessége megkérdőjeleződhet. Úgy látja, április 12. után „az egyik adatközlő (illetve a hozzá hasonló eredményeket publikálók) minden bizonnyal a komolyan nem vehető kategóriába kerül(nek) át – számomra biztosan”.

A Nézőpont Intézet nemcsak saját, Fidesz-előnyt mutató számait közölte, hanem reagált a Medián mérésére is. Közleményükben azt írták, hogy az ő adataik

„a választástörténet alapján sokkal realistábbak.”

Török Gábor szerint ezzel a Nézőpont egyértelműen beleállt a vitába a Mediánnal szemben. „A felmerülő szubjektív politikai szempontokról április 12. után talán többet is megtudhatunk” – tette hozzá a politológus.

A két intézet közötti különbség leginkább a módszertanból fakad. Míg a Medián többek között a „választani tudó biztos szavazók” kategóriáját használja, ahol a Tisza Pártnak 23 pontos előnye van, addig a Nézőpont a „legvalószínűbb listás eredményt” tekinti irányadónak, ami 6 pontos Fidesz-vezetést mutat. A Nézőpont az összehasonlíthatóság kedvéért saját adatait a Medián által használt bázisokra is átszámolta: eszerint a „választani tudóknál” 46–40-re, a „biztos szavazóknál” pedig 47–44-re vezetne a Fidesz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Buda Péter szerint azonnal le kellene mondania a kormánynak, ha igaz a Tisza Párt elleni titkosszolgálati akció
A volt főtiszt szerint a kormány hallgatása felér egy beismeréssel a Tisza Párt elleni akció ügyében. Állítja, a Fidesz már nem tud kimászni a hazugságspirálból.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. március 26.



A kormánynak azonnal távoznia kellene, ha igaz, amit a Direkt36 a Tisza Párt informatikusai elleni akcióról írt – erről beszélt a 444-nek Buda Péter nemzetbiztonsági elemző. A volt nemzetbiztonsági főtiszt szerint a kormány részéről semmilyen érdemi cáfolat nem hangzott el az üggyel kapcsolatban, miközben a kormányoldal és a szolgálatok az ukrán kémvád narratíváját építik.

Buda Péter szerint az elmúlt hetekben megszaporodott, titkosszolgálati hátterűnek tűnő akciók egy része kifejezetten a választásokra lett időzítve.

„Amit az elmúlt napokban látunk, nyilvánvalóan összekapcsolódik azzal, hogy a kampány utolsó szakaszába érkeztünk, és a legfrissebb közvéleménykutatások nem kedvezők a kormánynak”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy szerinte a Direkt36 oknyomozó anyagának publikálása sem véletlenül történt a választások előtt. Az elemző úgy látja, az orosz beavatkozás veszélyét sokan nem vették komolyan, pedig ő már 2023-ban felhívta a figyelmet az orosz hamis zászlós műveletek erősödésére. „Most látszik, hogy mégis komolyan kellett volna venni, mert látható volt, hogy ide fog kifutni, ha az eredmény nem kedvező a kormánypártoknak” – mondta.

Az orosz hatás szerinte folyamatos, és olyan automatizált, dömpingszerűen terjesztett anyagokban nyilvánul meg, amelyek a választás eredményét próbálják befolyásolni, jellemzően az ellenzéki párt lejáratásával és a kormánypárt támogatásával. Példaként említette azt a hamis hírt, amely az Euronews arculatát használva azt állította, hogy Magyar Péter sértő kijelentéseket tett Donald Trumpra.

Buda Péter szerint ezeknek az álhíreknek két fő céljuk van. „Ezek az orosz hátterű álhírek egyik része a magyar-ukrán feszült viszonyt akarják tovább rontani, növelni a fenyegetettségérzést a magyarokban – ez az, amire a Fidesz kampánya alapvetően épül” – magyarázta. A másik gyakori téma az ellenzék összekapcsolása az ukránokkal és a korrupcióval. Úgy véli, bár ezek a hírek már-már unalmasak, és nem mindig keltenek nagy botrányt, mégis elérik a céljukat. „Azt a korróziós hatást, amit a közvéleményre tud gyakorolni egy ilyen kampány elérik, bár ennek a mértékét nehezen lehet mérni” – fogalmazott.

A Direkt36 cikkében foglaltakat, amely a Tisza informatikusai elleni nyomozásról és az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) állítólagos szerepéről szól, Buda Péter nagyon súlyos vádaknak nevezte.

„Ha az elhangzottak igazak, akkor a kormánynak azonnal le kellene mondania egy demokráciában”

– szögezte le. Az elemző szerint a felelősség azért is egyértelmű, mert a titkosszolgálatok a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter felügyelete alatt állnak. „Különösen igaz ez azért, mert Magyarországon a titkosszolgálatok a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter felügyelete alatt állnak, vagyis a felelősség közvetlenül a miniszterelnökhöz van becsatolva” – tette hozzá.

Buda Péter szerint a kormánynak kötelessége lenne tájékoztatni a közvéleményt, ám az AH igazgatójának válaszlevele erre nem alkalmas, mert nem cáfol semmit. „Tehát ez a levél kommunikációs szempontból öngól, mert jelzi, hogy a kormány reagálási kényszerbe került, ugyanakkor éppen azokra az információkra és rendőrnyomozói vallomásokra nem reagál, amelyek miatt ez a kényszer kialakult” – értékelte a helyzetet. A kormány hallgatását azzal magyarázza, hogy a tények túlságosan egyértelműek lehetnek.

„Valószínűleg annyira egyértelműek a tények, hogy nem akarnak egy újabb hazugságba belebonyolódni”

– vélekedett. Azt is hozzátette, hogy mivel egy rendőr névvel és arccal vállalta az állításait, és nyomozati anyagokról van szó, nehéz lenne azokat egyszerűen letagadni. A kormányzat hallgatásából a volt főtiszt arra következtet, hogy „túl sok minden derült volna már ki, túl erősek volnának a bizonyítékok, ezért nem álltak még elő semmi érdemivel, amely cáfolja az oknyomozó anyag megállapításait.”

Amennyiben a vádak igazak, az Buda Péter szerint azt jelenti, hogy súlyos bűncselekmények történtek, mint például a hivatali visszaélés, a jogosulatlan titkos információgyűjtés vagy a választás rendje elleni bűncselekmény. „Ez nem nemzetbiztonsági, hanem államvédelmi vagy még inkább állampártvédelmi tevékenység” – mondta.

A nemzetközi helyzetről szólva kifejtette, hogy a nyugati szövetségesek Magyarországot résnek tekintik a védelmi rendszerükön. „A jelenlegi helyzetben Magyarország rés a nyugati szövetségesi rendszer a bástyáján” – fogalmazott. Úgy látja, a nyugati országok reakciója érthető, mivel a magyar külpolitika az ő nemzetbiztonságukat is fenyegeti.

„Mindezen nem megsértődni kell, hanem el kell dönteni, tagjai akarunk-e maradni ennek a klubnak, vagy nem”

– jelentette ki. Szerinte amíg Magyarország a NATO tagjaként a klub érdekeit sértő tevékenységet végez, nem meglepő, ha a szövetséges szolgálatok megpróbálják megakadályozni az orosz érdekek érvényesülését.

Az egyszerű állampolgároknak azt tanácsolja, ne hagyják, hogy a hírek áradata elterelje a figyelmüket a lényegről. „A tényleges botrányok, mint például a Direkt36 anyagában foglaltak, demokráciánk alapjait érintő kérdésekről szólnak, ezek esetében különösen megengedhetetlen, hogy ne járjunk a végére” – hangsúlyozta. Végezetül arra figyelmeztetett, hogy a titkosszolgálatok pártpolitikai célokra való felhasználása az egész ország biztonságát veszélyezteti. „A pártpolitika titkosszolgálati kiszolgálása tehát közvetlenül veszélyezteti működőképességüket és ezáltal közvetve az ország biztonságát” – mondta. Szerinte a civil társadalomnak ki kell kényszerítenie, hogy a szolgálatok pártbefolyástól mentesen működhessenek. „Ha ezt nem sikerül a közvéleménynek kikényszerítenie, akkor arra az ország fog rámenni” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk