SZEMPONT

„Ha továbbra is maradok, azzal vajon milyen példát mutatok?” – Berta Beáta a tanári felmondásáról

Interjú a Karinthy Gimnázium 23 év tanítás után felmondott tanárával, aki a tiltakozások egyik arcává vált. Azt mondja, nem adta fel a harcot, de a rendszeren belül nem tud többet tenni az ügy sikeréért.

Láng Dávid; címkép: Nagy Bogi - szmo.hu
2023. január 28.

Néhány napja érkezett a hír, hogy beadta a felmondását Berta Beáta, a pestszentlőrinci Karinthy Frigyes Gimnázium tanára, aki az elmúlt hónapokban számos alkalommal vett részt polgári engedetlenségben, valamint több tüntetésen is felszólalt.

November végén 6 kollégáját kirúgták. Ő akkor, számára is meglepő módon, kimaradt ebből a körből, ezúttal viszont önszántából döntött a távozás mellett.

Néhány hónapja már beszélgettünk egyszer, most a történtek fényében újra felkértük, meséljen arról, hogy jutott idáig, hogyan képzeli el a jövőjét, és ad-e még esélyt a tiltakozások sikerének.

– A legutóbbi interjúnkban úgy fogalmazott, hogy ha a mostani tiltakozásokkal nem sikerül változást elérni, akkor soha. Feladta a harcot?

– Nem mondanám, hogy feladtam, inkább csak úgy érzem, hogy a rendszeren belül elértem a cselekvési lehetőségeim végét. Azt pedig nem tudom megtenni, hogy innentől nem cselekszem, csak hagyom, hogy menjenek a dolgok tovább az eddigi mederben. Ezért döntöttem úgy, hogy inkább felállok.

– Milyen szakaszai voltak ennek?

– Túl messzire nem kell visszamenni, a döntő tényező az volt, amikor november végén kirúgták a kollégáimat. Ez óriási döbbenetet okozott, annak ellenére, hogy amikor elkezdtünk engedetlenkedni, benne volt a pakliban, hogy megtörténik. Mégis beleálltunk, mert azt mondtuk, hogy muszáj tenni valamit, nem mehet így tovább. A sztrájk egyszerűen nem ütötte át az ingerküszöböt, szóval úgy voltunk vele, hogy akkor legyen polgári engedetlenség, annak minden lehetséges következményével együtt. Amikor a kollégákat kirúgták, engem viszont nem, az egyrészt érthetetlen volt: mindenki az okokat kérdezgette, de nem tudtam válaszolni. Másrészt úgy voltam vele, hogy jó, akkor ha valamiért bennmaradtam, én csinálom tovább. Folytattam az engedetlenkedést, de nem történt semmi.

Ekkor azért már egyre erősebben dolgozott bennem az értetlenség, hogy őket kirúgták 18 óra engedetlenséggel, engem pedig 40 felett se.

Ezen a ponton adtunk ki egy nyilatkozatot 26 másik kollégával az országból, amiben összegyűjtöttük, kinek hány engedetlen órája volt. Azt is láttuk már ekkor, hogy a bérpapírjainkon az akciók nagyobbik része nincs elszámolva, vagyis fel se tüntették őket, így pénzt se vontak le miattuk. Úgy nézett ki, mintha az egész meg se történt volna. Erre a nyilatkozatra se kaptunk semmi hivatalos választ, viszont kijött a rendelet, amely szerint a polgári engedetlenséget már 15 napon túl is lehet büntetni. Itt kezdett igazán kilátástalanná válni a dolog: azt éreztem, hogy oké, engedetlenkedhetem tovább, de lehet, hogy fél évig se rúgnak majd ki, sőt egyáltalán nem lesz semmi reakció. Rájöttem, hogy simán meg tudják csinálni, hogy levegőnek néznek, aztán mondjuk augusztus elején közlik velem, hogy ennyi volt. És akkor ott állok majd munka nélkül egy olyan félév után, amikor a tananyaggal is alig haladtam, így a gyerekek is inkább a kárát látták az egésznek.

– Tipikus szalámitaktikának tűnik.

– Abszolút. Szerintem azzal tud a legkevesebbet kezdeni az ember, ha egyszerűen nem állnak vele szóba. A Tudásmenet végén egymástól függetlenül hárman is úgy fogalmaztunk, hogy bántalmazó kapcsolat áll fenn a közoktatás és a kormány között. A hasonlat tényleg találó: a lényeg, hogy te szólsz, először szépen, majd csúnyán, végül sírva és ordítva, de nem történik semmi, teljes félrenézés a válasz.

A Tudásmenet utáni tüntetésen a Kölcsey Gimnázium előtt. Fotó: B. Molnár Béla

– A diákjai miatt se lett volna értelme folytatni a tanítást?

– Sokáig az volt bennem, hogy ha már bennmaradtam, hiába nem nagyon van eredménye a tiltakozásoknak, becsületből végigcsinálom legalább ezt a tanévet. Ennél tovább nem gondolkodtam, de az osztályom és a többi diákom miatt ennyit mindenképp szerettem volna. Aztán volt egy olyan eset, amikor egy kollégám hétfőn megkérdezte, fogom-e ezt bírni, mire én azt mondtam, hogy igen. Majd kedden is megkérdezte, és akkor már azt feleltem, hogy nem. Egy nap alatt nem változott igazából semmi, egyszerűen csak rájöttem, hogy biztos nem fog menni. Órákat tartani nagyon jó volt, teljesen elvitt a flow a gyerekekkel. De az, hogy reggel bemenjek, majd délután ismét egyedül maradjak ezekkel a gondolatokkal, már meghaladta a lelkierőmet.

Egyértelmű, hogy a diákok veszítenek a távozásommal, de a legfőbb érvem az volt, hogy ha továbbra is maradok, azzal vajon milyen példát mutatok? Folyamatosan ütnek, nem állnak veled szóba, gyakorlatilag nem számítasz a rendszernek, mégis tűröd tovább. Nem akartam, hogy ez csapódjon le nekik.

– Több tüntetésen is felszólalt, talán nem túlzás azt mondani, hogy országosan is a tiltakozások egyik arca lett. Hogyan élte ezt meg, akarta a szerepet, vagy csak belesodródott?

– Azt biztos nem mondanám, hogy belesodródtam, inkább arról van szó, hogy én az első perctől fogva ugyanazt mondtam: ez az egész nincs rendben és tennünk kell ellene valamit. A következetes kiállás lehetett az, ami benntartott engem ebben a szerepben: próbáltam végig hitelesen képviselni, amit gondolok. Talán pont önnek fogalmaztam úgy a múltkor, hogy nem akartam se hős, se mártír lenni. Ezzel most is ugyanígy vagyok, annak viszont örülök, ha sikerült hitelesnek maradnom.

– Van-e olyan dolog, amit utólag másképp csinálna?

– A A kirúgott kollégáimmal többször beszéltünk erről, és mindannyian ugyanúgy voltunk vele: semmit nem csinálnánk másképp, mert nem is tehettük volna. Elmentünk a falig, kockára téve az állásunkat, hogy nyíltan elmondhassuk a véleményünket. Nem irigylem a többieket, nyilván borzasztó nehéz feldolgozni nekik ezt az egészet, sokuknak máig se sikerült.

Egyik napról a másikra vágták el a pályájukat, kicsit olyan ez, mintha egy részük meghalt volna. Nekem olyan szempontból könnyebb, hogy van még két hónapom elvarrni a szálakat. Ugyanakkor a döntést meghozni rettentő nehéz volt: ebben az egyben talán könnyebb nekik, hogy helyettük megtették.

Mégse mondom azt, hogy cserélnék velük, mivel a következmények náluk is rettentően súlyosak.

– Mennyire lesz nehéz a következő két hónap, amíg kitölti a felmondási idejét?

– Én olyan vagyok, hogy ha meghoztam egy döntést, elfogadom a következményeit. Bizonyos szempontból persze biztosan nehéz lesz, például amikor tanítok egy anyagrészt, és közben arra gondolok, hogy most tanítottam utoljára Tolsztojt, vagy éppen Balassit. Ugyanakkor a diákjaimnak is azt mondtam, hogy 5 évre „szerződtem velük”, és azután is tudunk találkozni, hogy már nem leszek ott. Ha van rá igényük, örömmel segítek nekik bármiben, persze ha nincs, az is rendben van.

Fotó: Nagy Bogi

– Az alatt mit ért, hogy a „rendszeren belül” már semmit nem tud tenni az ügyért, „kívülről” viszont talán még igen?

– Ennek a kereteit át kell majd gondolni és másokkal is egyeztetni. A mondat első felét úgy értem, hogy szerintem mi mindenkit elértünk, akit lehetett: diákokat, tanárokat és szülőket egyaránt, az egész országból. Akit érdekel ez az ügy, biztosan hallott rólunk. Most már szélesíteni kellene a bázist, nagyon fontos lenne a társadalmi szolidaritás, hogy azok is megmozduljanak, akiknek nem közvetlenül az oktatással van problémájuk, hanem bármi egyébbel.

Itt egy egész rendszer működik rosszul, aminek az oktatás csak egy szelete. Azt kéne megérteni, hogy amíg az egyik szegmens képviselőit hátrány érheti, addig simán előfordulhat az is, hogy a következő nap már egy másikba rúgnak bele.

Úgy érzem, hogy ha a rendszeren kívül vagyok, sokkal inkább ki tudok látni a saját buborékomból, és észrevenni másokat is. Persze nem úgy kell ezt elképzelni, hogy innentől valamiféle szabadságharcos leszek: nyilván kell majd találnom egy munkát, amiből eltartom a családom és megtalálom benne magam. De azt remélem, lesz mellette annyi erőm, hogy segítsem az összefogás és a szolidaritás ügyét.

– Tanítana még más iskolában (akár valamennyi kihagyás után), vagy végleg felhagy a szakmával?

– Ez a dolog elég kettős, mivel ha megkérdezik, akarok-e még tanítani, nyilván azt felelem, hogy persze. Nem azért, mert ne tudnék mást csinálni, hanem mert egyszerűen ezt szeretem legjobban. Reálisan végiggondolva ugyanakkor egyértelmű, hogy tankerületi fenntartású iskolába fel se vennének, és nem is szeretném ilyen keretek között folytatni. Maradnak az egyházi és a magániskolák, nem zárom ki ezt az opciót, mivel magamat ismerve nehéz elképzelnem, hogy tanítás nélkül éljek. Viszont abszolút nyitott vagyok másfajta lehetőségekre is, és biztos, hogy ha valamire igent mondok, azt nem jobb híján teszem majd, hanem ott is a legjobb tudásom szerint fogok helytállni.

Fotó: B. Molnár Béla

– A tiltakozásoknak milyen jövőt jósol most, az október óta történteket hozzávéve?

– Az amiatti csalódottság, amit az előbb említettem, tehát hogy egyszerűen nem áll velünk szóba a hatalom, valószínűleg mindenkire bénítóan hatott. Ugyanakkor azt látom, hogy bizonyos helyeken, főleg Budapesttől távolabb most kezdenek olyan hangulatba kerülni az emberek, mint amilyenben mi voltunk ősszel. Igenis érzik azt, hogy itt cselekedni kell, bármilyen áron. Szerintem szükség van tüntetésekre, mert amikor az ember egyedül érzi magát, egy ilyen alkalom nagyon sokat adhat neki. De nem a tüntetések fogják megoldani a helyzetet, inkább a hálózatépítés: most jött el az aprómunka ideje, aminek az őszi szezon megadta a löketet, de ezen a ponton el kell érnünk olyanokat is, akiket az eddigi eszközökkel nem sikerült.

Kapcsolódó

Szűcs Tamás: Mindkét lábam be van dagadva, de egy ilyen szimbolikus teljesítmény sokkal hitelesebbé teszi az üzenetet

A PDSZ korábbi elnöke 6 nap alatt 180 kilométert gyalogolt Miskolctól Budapestig, hogy felhívja a figyelmet az oktatás kétségbeejtő helyzetére. Azt mondja, ezután sem fog alábbhagyni a tiltakozások lendülete.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KULT

Henry Cavill és Jake Gyllenhaal együtt mentik meg Guy Ritchie legújabb akciófilmjét – A Szürke zóna csak szórakoztat, de nem dob nagyot

Guy Ritchie olyan tempóban gyártja a filmeket, mintha attól félne, kifogynának a pénzből Hollywoodban. A Szürke zóna ismét tele van vagány karakterekkel, komplikált tervekkel és sztárszínészekkel. Csak van egy apró probléma: a forgatókönyv néha már a valóságot is maga mögött hagyja. Szerencsére Henry Cavill és Jake Gyllenhaal pontosan tudják, hogyan kell eladni ezt az őrületet.

KÉK HÍREK

444: Rogán Antal nem a Telekomtól kapta a 2 milliárdot, és egy aktív NAV-nyomozás vizsgálja találmánya előéletét

Még mindig tart a nyolc éve indult eljárás, melyben a NAV különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt folytat nagyszabású nyomozást a Rogán Antal találmányához is köthető cégháló ügyében.

KÉK HÍREK

Eltűnt egy 19 éves fiú, a táskáját a dunaföldvári hídnál találták meg

Nagy erőkkel keresik a 19 éves Fülöp Istvánt, akinek a holmiját a dunaföldvári hídnál hagyták. A fiú testvére a közösségi médiában kért kétségbeesetten segítséget.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Vidéki Prókátor: Ami az Orbán-rendszerben ment, az minden tekintetben teljes mértékben abnormális volt

Fülöp Botond, a Vidéki prókátorként elhíresült ügyvéd a Magyar Hang műsorában összehasonlította az 1990-es és a 2026-os rendszerváltást, és elmondta, miben más az Orbán-rendszer leváltása, mint a Kádár-korszaké. Szerinte ha a jogállam helyreáll, elkerülhetetlen lesz a volt miniszterelnök felelősségre vonása a családja gazdagodása miatt.

F. O. - szmo.hu
2026. június 10.

Fülöp Botond, a magát korábban a „Vidéki prókátor” álnév mögé rejtő ügyvéd volt a Magyar Hang Kompország című műsorának vendége, ahol a közéletbe való visszatéréséről, a kegyelmi ügy kirobbantásának hátteréről és a rendszerváltás utáni politikai helyzetről beszélt. Elmondta, hogy az élete nem változott meg negatív irányba azután, hogy a választások után felfedte kilétét. Állítása szerint ez is jelzi a magyarországi komoly változásokat.

„Igazából csak pozitív visszajelzések jöttek. Tehát egyetlenegy negatív visszajelzés nem jött, egy negatív tartalmú gyalázkodó vagy sértő hangnemű üzenetet nem kaptam” – fogalmazott.

Mint mondta, mindig is természetesnek tartotta a közéleti szerepvállalást. „Nagyon fiatal korom óta részt veszek a közéletben, névvel, arccal, mindenhogy, tehát számomra ez a normális állapot, és nagyon örülök annak, hogy a normális állapot, most úgy néz ki, hogy visszaállt Magyarországon” – mondta, hozzátéve, hogy a közéleti szerepvállalásait az ügyvédi munkájától szigorúan elválasztja.

Arra a kérdésre, hogy mi történt volna, ha a Fidesz nyeri a választást, nem tudott egyértelmű választ adni; úgy véli, egy újabb kétharmados győzelem esetén valószínűleg olyan lelkiállapotba került volna, hogy felhagy a közéleti írással: „Könnyen lehet, hogy úgy döntöttem volna, hogy nincs értelme”.

A kegyelmi ügy kirobbantása előtti időszakról elmondta, hogy a 2022-es választás után az egész országra jellemző apátiába süllyedt, és elhatározta, hogy kevesebb időt tölt politikai tartalmak fogyasztásával, mert nem látott reményt a közeli változásra.

„Álmomban nem gondoltam volna, hogy ez így egy-két éven belül meg fog történni” – jelentette ki.

A botrányt elindító információra egy kúriai határozat böngészése közben, szakmai munka során bukkant rá. Amikor a 444 megjelentette az erről szóló cikket, és beindult a lavina, az egyszerre volt számára ijesztő és jóleső érzés. Úgy fogalmazott, „egyfajta jóleső érzést is okozott, hogy ezt én okoztam, ezt én indítottam el”, és bízott abban, hogy az eseményeknek pozitív hozadéka lesz az ország számára.

Az ügy jogi és politikai hátterét elemezve Fülöp Botond kifejtette, hogy Novák Katalin és Varga Judit is súlyos hibákat követett el. Novák Katalinnal kapcsolatban úgy véli, egy komoly köztársasági elnök nem engedheti meg, hogy protekciós alapon járjanak ki nála közjogi döntéseket, és fel kellett volna mérnie a politikai kockázatokat is. Varga Judit felelősségét az ellenjegyzési jog természetével magyarázta, amely szerinte a felelősség átvállalását jelenti a kormány részéről.

„Tulajdonképpen közjogi értelemben Novák Katalin nem terhelte felelősség. Tehát ha Novák Katalin azt mondta volna, hogy a kormány magára vállalta az én egyébként rossz döntésemért a politika és a közjogi felelősséget, és én meg innentől kezdve mosom kezeimet, akkor tulajdonképpen jogi értelemben Novák Katalinak igaza lett volna” – magyarázta.

Véleménye szerint egy komolyabb alkotmányos hagyományokkal rendelkező országban az ügy kormányválságot okozott volna. A parlamenti vizsgálóbizottság munkájától nem vár sokat.

„Csodálkoznék azon, hogyha a parlamenti vizsgálóbizottság előtt megjelenő bármelyik személy, ha valóban van köze, akkor ezt ott elmondaná, hogy van köze” – mondta az Orbán család esetleges érintettségére utalva.

Saját életútjáról elmondta, hogy bár gépészmérnöki diplomát szerzett, mindig is humán beállítottságú volt, és a rendszerváltás idején, 19 évesen aktívan politizált az MDF-ben. Később elvégezte a jogi egyetemet, majd hat évet dolgozott az Európai Bíróságon Luxemburgban. A hazatérését a hazaszeretettel és azzal indokolta, hogy mindig is ügyvéd szeretett volna lenni. „Az ember igazán boldog, igazán teljes életet, azt a hazájában tud élni” – idézte Eötvös Józsefet.

Az Orbán-kormány és az Európai Unió konfliktusát Fülöp Botond logikus következménynek tartja. Szerinte a Fidesz hatalomgyakorlása összeegyeztethetetlen volt az uniós értékekkel, ezért az ebből fakadó konfliktusokat egy Brüsszel-ellenes narratívával kellett leplezniük a szavazóik előtt.

Azt a döntést, hogy a hatalom megtartása érdekében lemondtak az országnak járó uniós forrásokról, egyértelműen nemzetárulásnak nevezte: „Erre szerintem nincs jobb szó, ez konkrétan nemzetárulás volt”.

Azt is hozzátette, hogy az Orbán-kormány működése minden tekintetben abnormális volt.

„Ami itt az Orbán rendszerben ment, az minden tekintetben teljes mértékben abnormális volt, és olyan mértékben volt ellentétes a nemzeti érdekeinkkel, hogy szerintem ez mégis sokkal inkább elmondható volt rájuk, mint akár a 80-as évek késő Kádár-rendszerére”

– jelentette ki.

Az interjúban összehasonlította az 1990-es és a 2026-os rendszerváltást. Úgy látja, a mostani fordulat sokkal inkább a nép által kiharcolt esemény volt, szemben a '90-es, elitek által letárgyalt váltással.

„Ez sokkal inkább a társadalom által akart, várt és kiharcolt változás volt, mint a 90-es” – mondta. Szerinte az Orbán-rendszert a társadalom jelentős része jobban gyűlölte, mint a késő Kádár-korszakot, amivel sokan pozitívan tudtak azonosulni.

„A Kádár-rendszerrel a magyar társadalom nagy része pozitív módon tudott azonosulni. Én arra nem számítok, hogy a Kádár nosztalgiához hasonlóan majd egyfajta Orbán-nosztalgia is ki fog alakulni.”

Az új kormány előtt álló kihívásokról és az igazságtétel kérdéséről is beszélt. A közjogi méltóságok eltávolítását azzal indokolta, hogy itt nem egy normális kormányváltás, hanem egy maffiaállam lebontása zajlik, ugyanakkor elismerte, hogy ez egy normális jogállamban elfogadhatatlan lenne.

„Egy normális jogállami működés során egy új többség alkotmányozó hatalmat szerez, és ezt arra használja fel, hogy idő előtt megszünteti közjogi méltóságok megbízatását, ez álláspontom szerint sem férne össze mindazzal, amit mi a jogállamról gondolunk” – vezette fel, majd így folytatta: „Itt arról van szó, hogy egy maffiaállamot kell lebontani<, és helyébe fel kell építeni egy jogállamot. A magyarok, akik a Tisza Pártra szavaztak, kifejezetten arra adtak felhatalmazást a Magyar Péternek, hogy ezt a rendszerváltást valósítsa meg”.

Úgy véli, az Orbán-rendszer lényege az volt, hogy a jogállami intézményeket a saját embereikkel töltötték fel.

„Ők azáltal tudták ezt a jogállami működést kisiklatni és elvinni egy maffiaállam felé, hogy megfelelő embereket helyeztek a megfelelő pozíciókba” – magyarázta.

Emiatt szerinte „azok a közjogi szereplők, akik egyébként a maffiaállamot kiszolgálták, méltatlanná váltak arra, nem is élvezik a társadalom bizalmát sem, hogy ők egy jogállomban is közjogi méltóságot töltsenek be.”

Az eltávolításuk azért is szükséges – tette hozzá –, mert „ők ennek a maffiarendszernek személyükben is jelképeivé váltak.”

„Az egész, amit mi elszámoltatásnak nevezünk, ez lényegében semmi mást nem jelent, mint hogy az országnak úgy kellene működnie, ahogy egyébként tényleg a jogszabályok szerint kell.”

Ennek következménye szerinte egyértelmű: „Ha az állam mostantól kezdve úgy működik, ahogy egy jogállamnak kell, hogy tényleg kompromisszumok nélkül, kíméletlenül működik a törvény előtti egyenlőség, akkor mindenki, aki bűncselekményt követett el, azért menni kell, és őellene büntetőeljárást kell indítani.” Úgy véli, ez Orbán Viktorra is vonatkozik.

„Azt, hogy egy politikai vezető regnálása alatt a családjának minden tagja milliárdos lett, a gyerekkori barátja milliárdos lett, és őt ezért semmilyen adott esetben büntetőjogi felelősség ne terhelje. Hát ez azért szerintem elég nagy fantázia kell, hogy ezt így elképzeljük” – fogalmazott.

Az interjú végén elmondta, hogy Magyar Péterrel még nem találkozott, és az új kormány részéről sem keresték, de nyitott lenne egy felkérésre. „Ha olyan feladatra érkezne mondjuk megkeresés vagy felkérés, ami úgy érzem, hogy nekem való, és legalább olyan mértékben hasznosnak is látom a közösség, a nemzet számára, mint a mostani munkámat, akkor persze, akkor nyitott lennék rá” – árulta el.

A teljes beszélgetés:

Kapcsolódó

A Vidéki Prókátor már sejti, milyen Alaptörvény-módosítással távolíthatják el Magyar Péterék Sulyok Tamást

Dr. Fülöp Botond ügyvéd szerint a kormány egy „tabula rasa” Alaptörvény-módosítással szüntetné meg nemcsak a köztársasági elnök, hanem az összes kulcspozícióban lévő vezetők mandátumát. A terv alapja, hogy az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre egy ilyen lépés tartalmi felülvizsgálatára.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Videó: autóba rejtett bomba végzett az orosz rakétákért felelős tábornokkal Moszkva mellett

Egy BMW X3-as robbant fel kedd hajnalban a Moszkva melletti Balasihában, a sofőr a helyszínen meghalt. Független források szerint az áldozat Damir Davidov, az orosz hadsereg lőszerellátásért felelős vezetője, a Kreml egyelőre nem közölt konkrétumokat a történtekről.

BUDAPEST

Két napra megbénul a közlekedés a Puskás Aréna körül a Metallica miatt

A Metallica csütörtöki és szombati koncertjei miatt jelentős forgalomkorlátozásokra kell készülni a Puskás Aréna környékén. A Dózsa György út és a Stefánia út szakaszos lezárása mellett több troli- és buszjárat útvonala is módosul.

KULT

Friss hírek a Loophia énekesnőjéről: javul az állapota, de lemondták a koncerteket

A Loophia zenekar közleményt adott ki az énekesnőjük, Szolnoki Zsófia Sára állapotával kapcsolatban. A zenész a múlt pénteken, a Budapest Parkban tartott koncertjükön esett össze, ahol újra kellett éleszteni.

SZEMPONT

„Sajnos nem veled nevetünk” – Jámbor András szerint a Micimackó-ügybe belebukó Németh Balázs a magyar parlamentarizmus teljes történetének legnagyobb beégését produkálta

A korábbi országgyűlési képviselő Facebook-posztban bírálta Németh Balázs fideszes képviselőt a parlamenti felszólalása miatt. Németh egy Pottyondy Edina-idézetet értett félre, amiért Tanács Zoltán miniszter magyarázta el neki a Micimackót.

F. O. - Fotó: Facebook/Jámbor András - szmo.hu
2026. június 10.

Jámbor András egy friss Facebook-posztban reagált arra a parlamenti jelenetre, amelyben Németh Balázs fideszes képviselő félreértelmezett egy irodalmi idézetet. A bejegyzés szerint a képviselő ezzel kommentálta „saját és egyben a magyar parlamentarizmus teljes történetének legnagyobb beégését”.

Jámbor úgy véli, most jött rá, mi a szerepe a fideszes politikusnak.

„Ő egy nevettető. Bús napokon, amikor aggódunk, hogy jön-e a béremelés, mi lesz a devizás törvény valójában, le tudjuk-e hívni az EU-s pénzeket, börtönbe kerülnek-e a Fidesz rendszer bűnösei — a közelben élőknek jön Balázs, és jókedvet csempész a napjukba.”

Jámbor ironikusan köszönetet mond a délutánért, és további posztokat kér az ügyben, de csak „lefekvési idő után, mert a gyerekek megijedtek az előbb, hogy az apjuk miért röhög visítva ilyen hangosan percekig”.

A bejegyzést azzal a megjegyzéssel zárja: „sajnos nem veled nevetünk”.

A fideszes képviselő kedden, a gyűlöletkeltő politikai reklámokról szóló parlamenti vitában idézett Pottyondy Edina egyik videójából. A „leeső farok” kifejezést gyűlöletkeltő tartalomnak minősítette, mire a teremben derültség támadt. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter magyarázta el Némethnek, hogy a mondat valójában A. A. Milne klasszikus meséjére, a Micimackó egyik karakterére, Füles elveszett farkára utal.

Kapcsolódó

A Parlamentben kellett elmagyarázni a Micimackót Németh Balázsnak, miután megsértődött Pottyondy videóján

Tanács Zoltán miniszter tartott irodalomórát a fideszes politikusnak, miután a képviselő felháborodott Pottyondy Edina szavain. A jelenet nagy derültséget keltett, a miniszter magyarázatát taps fogadta az ülésteremben.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

„Csupa kék és lila folt volt” – Kálomista Gábor egy bántalmazott színésznő történetével borítja a bilit

A filmproducer szerint a színházi világban évtizedek óta bestiális morál uralkodik. Azt állítja, egy híres rendező egyszer annyira megvert egy színésznőt, hogy a sérülései miatt le kellett állítani egy forgatást.

KÉK HÍREK

A rendőrség vizsgálja, miért zuhant le az operatőrt majdnem agyonütő kamera Debrecenben, a cég elismerte a hibát

A Debreceni Rendőrkapitányság vizsgálja a Nagyerdei Stadionban történt baleset körülményeit. Az üzemeltető alvállalkozó szerint a berendezés új és tanúsított volt, mégis meghibásodott.

KÉK HÍREK

Kiderült, miért körözik a ValóVilág egykori játékosát

A Pesti Központi Kerületi Bíróság elfogatóparancsot adott ki VV Rico ellen. Az ügy egy 2024 januári rendőri intézkedésig nyúlik vissza.

SZEMPONT

Vitézy Dávid: Magyar Péter kemény főnök, a Tisza-kormány nyomokban sem emlékeztet arra, ahogyan az Orbán-kormány működött

A közlekedési miniszter a 444-nek adott interjújában mondta el, mi az alapvető különbség az előző és a mostani kormány működése között. Élesen bírálta elődjét, Lázár Jánost, aki szerinte mindent lerombolt, és arról is beszélt, hogy az előző vezetés után szinte csak anomáliákat talált.

DKA - szmo.hu
2026. június 11.

A 444 stúdiójának vendége volt Vitézy Dávid, a Tisza Párt vezette kormány közlekedési és beruházási minisztere. Az interjút azzal kezdte, hogy bár a 2022-es Orbán-kormányban is betöltött közlekedéspolitikai államtitkári pozíciót, miután felkérést kapott szakmai munkára, abból végül a kormány semmit nem tett meg, így útjaik néhány hónap után elváltak. Ezt követően szerinte Lázár János „gyakorlatilag mindent lerombolt”, nemcsak az ő néhány hónapos munkáját, hanem a magyar vasútfejlesztés korábbi pozitívumait is. Elődje tevékenységét egy 1968-as, vasútellenes politikához hasonlította.

„Engem erre a kommunista, vasútleépítő politikára emlékeztetett az, amit Lázár János végigvitt” – mondta.

Hozzátette, a miniszteri pozíció lényegesen nagyobb felelősséggel és mozgástérrel jár, mint egy államtitkári, például rendszeresen részt kell vennie a kormányüléseken, éppen onnan érkezett az interjúra is.

Az Orbán-kormány és a mostani magyar kormány működése között Vitézy Dávid szerint radikális a különbség. Állítása szerint azon kívül, hogy a döntéseket ugyanúgy kormányhatározatnak hívják, jóformán csak eltéréseket lát. Úgy véli, most nem magánérdekek, hanem a közérdek által vezérelt kormányzás zajlik, ahol a viták a Tisza-program teljesítéséről szólnak.

„Ahol nem különböző, ilyen-olyan módon előnyben részesíteni kívánt különböző tőkecsoportok, cégek, érdekek alapján próbálnak valamiféle kormányzást végrehajtani, ahol a közérdek, a szakpolitikai érdek ezek alá szorul” – fogalmazott, utalva arra, amit Orbán Viktor politikai kormányzásnak nevezett.

Hozzátette, a mostani kormány működése „nyomokban sem emlékeztet engem arra, ahogyan az előző kormány működött, bármely részletét is nézem”.

Korábbi és mostani főnökét összehasonlítva elmondta, Palkovics Lászlóval a kapcsolata kifejezetten szakmai volt, míg Magyar Péterrel korábban nem dolgozott együtt.

Magyar Pétert nagyon kemény főnöknek tartja, aki nem tolerálja a hatalmi gőgöt, és szakmai döntéseket vár el a miniszterektől.

Eddig semmilyen vitája nem volt a miniszterelnökkel, az elmúlt hetek a közös, intenzív munkáról szóltak, elsősorban az európai uniós források hazahozatala miatt.

A kormány látványosan mediatizált működésével kapcsolatban Vitézy elmondta, számára ez nem újdonság, mert a Fővárosi Közgyűlésben is hasonlóan dolgozott, de országos szinten ezt jónak és fontosnak tartja. Úgy látja, az embereknek van igényük arra, hogy lássák, hogyan születnek a döntések. „Én ezt látom gyakorlatban annak, amikor tényleg látják, hogy mi történik, hogyan születnek döntések, és elmagyarázzuk azt, hogy mi miért történik” – tette hozzá.

Azzal kapcsolatban, hogy a kormány a Fidesz bűneinek feltárására vagy a kormányzati munkára koncentráljon-e, Vitézy azt mondta, mindkettő teljesíthető. „Azért dolgozunk két műszakban, hogy mindkettőre jusson idő” – jelentette ki. Szerinte a két feladat sokszor összefügg, példaként a mohácsi hidat és a Budapest-Belgrád vasútvonalat említette, ahol a múlt feltárása és a jövőbeli döntések kéz a kézben járnak.

Államtitkári időszakából Vitézy szerint vannak olyan információi, amelyek most segítenek abban, hogy tudják, hol érdemes körülnézni. Példaként említette a Budapest-Belgrád vasútvonal építését, ahol állítása szerint Mészáros Lőrinc cégét amerikai dollárban fizetik. Beszélt a Balásy Gyula nevével fémjelzett Lounge Group-hoz hasonló, jogszabályokkal bebiztosított monopóliumokról is, amelyek szerinte rendkívül drágán és lassan dolgoztak az államnak. A miniszter elmondta, ahol tudta, igyekezett kikerülni ezeket a cégeket. Hozzátette, a felelősség azokat terheli, akik a jogszabályi kényszert megteremtették.

Az uniós források hazahozatalának koordinálását azért kapta feladatul a miniszterelnöktől, mert korábban a főváros képviseletében is sokat foglalkozott ezzel a területtel, és rálátása volt az akadályokra. A felkérés már a közös munka során, a kormányalakítás után érkezett. Elmondása szerint a tárgyalások során az Európai Bizottság eredetileg úgy vélte, Magyarország a 10 milliárd eurós helyreállítási alap felét el fogja bukni a szűk határidők miatt. A magyar tárgyalódelegáció azonban a teljes összegért ment.

„A magyarok a teljes keretre jöttek, ezt Magyar Péter többször nagyon világossá tette, és hát erről szóltak a tárgyalások az utolsó percig” – mondta.

A megállapodás az utolsó pillanatban született meg. „Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen és Magyar Péter miniszterelnök ki tudott állni, és be tudták jelenteni azt, hogy megvan a megállapodás, ez tényleg még előző nap is legalábbis kétséges volt” – idézte fel. A kedden benyújtott korrupcióellenes törvénycsomag a jogállamisági feltételek teljesítését célozza, de Vitézy szerint további, ágazati törvénymódosításokra is szükség lesz.

Ha a 16,4 milliárd euró hazahozatala nem sikerül, azt a saját felelősségének is fogja érezni, de hangsúlyozta, hogy az egész kormánytól ezt várják a választók. „Az én dolgom az, hogy a lehetőségét megteremtsük annak, hogy a 16,4 milliárd eurót Magyarország megkaphassa” – jelentette ki. Hozzátette:

„Nem szoktunk ilyen beszélgetéseket folytatni, hogy kinek a felelőssége lesz, ha valami nem sikerül, hanem alapvetően az a feladat egy ilyen 24 órás, éjjel-nappali munkában, hogy sehol ne akadhasson el a folyamat.”

Lázár János hírhedt mondatára, miszerint a magyar vasútnál „szarból kell várat építeni”, Vitézy úgy reagált, hogy Lázár minden döntésével csak mélyebbre lökte a MÁV-ot. Szerinte „a magyar vasút, ha Ausztriához mérjük, óriási elmaradásokkal küzd, infrastruktúra, járműpark, működéskultúra terén”. Úgy véli, a helyzet az elmúlt négy évben csak romlott, mert leállítottak minden fejlesztést és hagyták elveszni az uniós pénzeket.

>„Azt lehet most már teljesen világosan mondani, hogy a magyar korrupció fenntartása volt az, ami miatt az Orbán-kormány lemondott az uniós pénzekről” – jelentette ki.

Egy hónapnyi miniszterség után Vitézy azt mondta, az előző vezetés után szinte csak anomáliákat talált. „Röviden ezt nagyon nehéz összefoglalni, mert csak anomáliákat találunk. Nem is tudom, hogy hol nincs anomália” – fogalmazott. A legkirívóbb példaként a mohácsi híd ügyét hozta fel, ami szerinte egy feleslegesen túlméretezett és túlárazott beruházás. Részletezte, hogy a tanulmányok szerint indokolatlan 2x2 sávos hidat két héttel a választások előtt 76 milliárd forinttal drágították meg, a Duna Aszfaltnak pedig 98%-os előleget utaltak ki bankgarancia nélkül.

„Soha nem hallottam ilyet. Soha. Hogy ilyet lehetne” – mondta a miniszter.A kifizetés a választások előtt történt meg. „A választások előtt kettő nappal, április 10-én kiutalják 94 milliárd forintot, illetve pár nap előtte még kettő, tehát összességében 97 milliárd forintot kiutalnak a Duna Aszfaltnak” – állította. Szerinte a fedezetet a MÁV és a Volán közszolgáltatási pénzeiből vonták el, a hiányt a következő kormányra hagyva.

A ciklus végéig megvalósuló közlekedési projektekről elmondta, a vasúti beruházások hosszúak, de sok, Lázár János által leállított projektnek már kész tervei vannak. „Ha vannak rá források, akkor azért nagyon sok olyan terv van, amit fel tudunk éleszteni” – mondta.

Az uniós forrásokból ezeket újra lehet indítani, így a következő négy évben már látható építkezések kezdődhetnek, sőt, akár átadott szakaszok is lehetnek. Ígérete szerint a járműparkban is lesznek látható eredmények.

A HÉV-kocsik cseréjéhez kapcsolódóan elmagyarázta, hogy az új szerelvényekhez új infrastruktúra is kell. „Az új járművek nem tudnak olyan régi infrastruktúrán közlekedni, mert például nincs olyan kocsiszín, ahol befér egy 120 méter hosszú új, egyben egyterű szerelvény” – részletezte. Emellett a nem villamosított vonalakra is gondolnak. „Kell Magyarországnak korszerű dízelmotorvonatokat is venni a BZ-k, tehát a kis piroskák helyett, meg a csörgők helyett” – jelentette ki.

A Fidesz történelmi vereségét Vitézy Dávid három fő okra vezette vissza:

„Korrupció, belharcok és az, hogy a választókat elvesztették a kormányzás közben.”

Szerinte a politikai kormányzás öncélúvá vált, és már csak a belső hatalmi harcokról és gazdasági érdekekről szólt. A felelősség elsősorban a volt miniszterelnöké.

„A miniszterelnök, mivel minden hatalom tőle származott ebben a kormányzásban, nyilván elsőszámú és bizonyos szempontból politikai értelemben egyedüli felelőse ennek” – állapította meg.

A Fidesz jövőjével kapcsolatban úgy látja, a párt nem néz szembe a történtekkel. „Nem azt érzem, hogy bármiféle szembenézés történt volna azzal, hogy miért történhetett ez meg” – mondta, majd hozzátette: „A Fidesz helyzetének romlása nem fog megállni addig, ameddig ilyenkor nem válaszolnak arra, hogy mégis szerintük lehet-e 98%-os előleget fizetni.” Szerinte a párt számára a valódi kérdés a választók bizalmának visszaszerzése. „A kérdés, hogy van-e Fidesz választók nélkül” – zárta gondolatait.

A teljes beszélgetés:

Kapcsolódó

Vitézy: A választások előtt utaltak ki 94,3 milliárdot a 451 milliárdos mohácsi hídra

A közlekedési és beruházási miniszter elmondása szerint Lázár János két héttel a választás előtt írta alá azt a szerződésmódosítást, amelyben már 98 százalékos előlegfizetést rögzítettek. Vitézy hosszan beszélt arról, hogy a 451 milliárdos beruházás méretét semmilyen szakmai tanulmány nem támasztja alá, sőt, a meglévő dokumentumok indokolatlannak tartják.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Káromkodom, tehát vagyok! – A Tourette-szindrómáról szóló, kivételesen vicces és megható Miket nem beszélek az év eddigi legjobb filmje

Te hallottál már a Tourette-ről? Akármi is a válasz erre a kérdésre, nézd meg ezt a filmet, más emberként állsz majd fel a székből.

KÉK HÍREK

„Csak levelezés és csókolózás volt” – összeszűrte a levet egy rabbal a börtönőr, ő is rács mögé kerülhet

Michelle Molver, az angliai HMP Belmarsh börtön alkalmazottja egy gyilkosságért elítélt rabbal került kapcsolatba. A hivatali kötelességszegés a brit jogban súlyos bűncselekménynek számít, amelyért elvben akár életfogytiglani börtönbüntetés is kiszabható.

BUDAPEST

Hol nézd a 2026-os foci vb meccseit Budapesten? Mutatunk 7 helyet a közös szurkoláshoz

Június 11. és július 19. között ismét a futballé lesz a főszerep. Ha a világbajnokság legnagyobb meccseit nem otthon a kanapéról néznéd, mutatunk néhány budapesti helyet, ahol óriáskivetítők, hideg italok és közös szurkolás vár a következő hetekben.

SZEMPONT

Itt a törvény, ami felszámolja az MCC-t és több tucat alapítványt – kiderült, hogy veszi vissza az állam a sok százmilliárdos vagyont

Kedd este benyújtották azt a törvénycsomagot, amely megszünteti a Mathias Corvinus Collegiumot és több más, nem felsőoktatási közérdekű alapítványt, börtönnel bünteti a valótlan vagyonnyilatkozatokat, újraírja a közbeszerzési szabályokat. A cél az uniós források felszabadítása.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. június 10.

A kormány kedd este benyújtotta azt a T/174-es törvényjavaslatot, amely egyszerre teszi bűncselekménnyé a hamis vagyonnyilatkozatot, visszavezeti az állami vagyont a nem felsőoktatási közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokból (KEKVA-k) 2026. augusztus 31-ig, és érdemi jogkörökkel ruházza fel az Integritás Hatóságot. A lépések célja az uniós források felszabadítása.

A csomag politikailag legfontosabb eleme a KEKVA-rendszer átalakítása. A javaslat szerint a felsőoktatáson kívüli közérdekű alapítványokat megszüntetik, az állam által juttatott vagyon és annak hozamai pedig visszaszállnak az államra. A folyamatot egy „elszámolási biztos” vezényli le.

A javaslat szerint augusztus 31-i határidővel megszüntetik a nem felsőoktatási közérdekű alapítványokat, köztük olyan ismert szervezeteket, mint a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány, a MOL – Új Európa Alapítvány vagy a Batthyány Lajos Alapítvány.

A felsőoktatási KEKVA-k megmaradnak, de az alapítói jogokat a kormány gyakorolja, a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok mandátumát pedig a tervezet szerint korlátozzák, kinevezésüket pedig szigorúbb feltételekhez kötik. A javaslat külön rendelkezik a Fudan-projektet kezelő Tudás-Tér Alapítvány megszüntetésének előkészítéséről is, szintén augusztus 31-i céldátummal.

Teljesen átalakul a vagyonnyilatkozati rendszer is. A dokumentumokat digitálisan kell benyújtani az Országgyűlés webes felületén, ahol azok kereshetően és nyilvánosan elérhetők lesznek, a családtagok adatai kivételével.

A Büntető Törvénykönyv új tényállással bővül: aki elmulasztja a nyilatkozattételt, egy évig, aki pedig valótlan adatot közöl vagy elhallgat valamit, akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható.

A javaslat érdemi jogkörökkel ruházza fel az Integritás Hatóságot is. A szervezet a köztársasági elnöktől az önkormányzati képviselőkön és párttisztségviselőkön át a bírókig és ügyészekig a legszélesebb körben vizsgálhatja majd a vagyonnyilatkozatokat. A hatóság célhoz kötötten hozzáférhet állami nyilvántartásokhoz, beleértve az adó-, bank- és üzleti titkokat is, kezdeményezésére pedig a Közbeszerzési Döntőbizottságnak kötelező lesz felfüggesztenie egy eljárást.

A közbeszerzéseknél bevezetik az „átlátható gazdasági szereplő” fogalmát, és a tényleges tulajdonos mélyvizsgálata után kizáró ok lesz, ha egy cég nem felel meg ennek.

Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer dokumentumai regisztráció nélkül is elérhetővé válnak. A koncessziós eljárásoknál csak kivételes, objektív piacszerkezeti indokkal lesz tartható egyajánlatos tender. A szerződésekbe kötelező lesz korrupcióellenes feltételeket foglalni, amelyek kiterjednek az alvállalkozói lánc átláthatóságára is.

Az átláthatóságot növeli, hogy a Központi Információs Közadat-nyilvántartás felületén kéthavonta, minden páros hónap 28-ig közzétételi kötelezettsége lesz többek között az állami tulajdonú vállalatoknak és a megmaradó KEKVA-knak is. Nyilvánossá válik a szerződéskötés dátuma és a beszállítói lánc is, az adatokat pedig minimum 10 évig elérhetővé kell tenni. A törvény hatályon kívül helyezi az információszabadságról szóló törvény azon passzusát, amelyre hivatkozva az adatigényléseket „új adat előállításának” minősítve utasították el.

A zártkörű befektetési alapoknál pontosan definiálják a tényleges tulajdonos fogalmát, a nyilvántartási adatokhoz pedig „jogos érdek” alapján újságírók, civil szervezetek és kutatók is hozzáférhetnek.

A vagyonnyilatkozati szigorítás a politikai és közjogi élet szinte minden szereplőjét érinti a köztársasági elnöktől a kormánytagokon, országgyűlési és önkormányzati képviselőkön át az Alkotmánybíróság, a bíróságok, az ügyészség, az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank vezetőiig.

A törvénycsomag alapján augusztus 31-ig szűnnek meg a nem felsőoktatási KEKVA-k és veszik vissza az állami vagyont, az alapítványi elszámolások és záró beszámolók benyújtásának határideje pedig október 31-ie lesz.

A kormány azzal érvel, hogy ezek a lépések elengedhetetlenek az uniós források felszabadításához és a korrupció elleni küzdelemhez.