SZEMPONT
A Rovatból

Bazsó Gábor: Mindenki azért imádkozzon, hogy derüljön ki, megint Musknak van igaza, különben nagyon nagy szarban vagyunk

A világ leggazdagabb embere épp az amerikai államigazgatást veri szét, és közben nehéz eldönteni, ő irányítja Trumpot vagy fordítva. Musk nevéhez bámulatos sikersztorik fűződnek a céges világban, de működhet-e ugyanez a politikában? És mi jön a rombolás után?
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. február 15.



Elon Musk úgy szállt bele az amerikai államgépezetbe, ahogy a saját cégeibe szokott, csak most egész kormányzati intézményeket ver szét. Pár hét alatt megszerezte az irányítást kritikus szövetségi pénzügyi és adatrendszerek felett, és olyan gyorsan zárt be állami programokat, hogy még a Trump-kormányzat emberei is csak pislogtak. Az USAID, az amerikai külügyi segélyezés legfontosabb ügynöksége, egyetlen hétvége alatt ment a levesbe. A DOGE néven futó szervezet, amit Musk személyesen irányít, gyakorlatilag mindenhez hozzáfér. Fiatal, egyetemet alig végzett programozók kaptak belépést a kormányzat legérzékenyebb adatközpontjaiba. Egyik napról a másikra ott találták magukat az amerikai költségvetés belső rendszereiben, a legfelsőbb döntéshozatali szinteken, miközben Trump azzal nyugtatja a világot, hogy „Musk nem tehet semmit a jóváhagyásunk nélkül” – aztán megadja neki a jóváhagyást.

De mi zajlik itt valójában? Musk egy szuperhős, aki az amerikai állam hatékonyságát akarja helyreállítani, vagy egy titokzatos árnyékkormányt épít? Bazsó Gábort, a Totalcar alapítóját kérdeztük, aki egyike azoknak Magyarországon, akik leginkább ismerik Musk gondolkodását és világát.

– Az az ember, aki eddig fantasztikus dolgokat adott nekünk, akár az űrkutatásban, akár az elektromos autózásban, most látszólag úgy viselkedik, mint az összeesküvés-elméletekben kitalált szupermilliárdosok, akik világuralomra törnek. Mi történik, mi motiválhatja Elon Muskot?

– Az a rossz hírem van mindannyiunk számára, hogy csak azt csinálja, amit ígért. Az első pillanattól kezdve azt mondta, hogy az Egyesült Államok költségvetése borzalmasan deficites, ráadásul az államigazgatás szövevényesen bürokratikus, ami oda vezethet, hogy az Egyesült Államok szép lassan bele fog merevedni a saját bürokratikus rendszerébe, és lemarad. Azt sosem tette hozzá, hogy kikkel szemben marad le. Nyilván mindenki a saját fenyegető ellenségképét választhatja ki a túloldalra. Mostanában ez geopolitikailag legnagyobbrészt Kínára szokott vonatkozni. Musk létrehozott egy szervezetet, aminek az a neve, hogy DOGE. Ez a bizonyos Doge egy régi internetes mém, egy kutya, amiről a Dogecoin nevű kriptovalutát is elnevezték. Ez eredetileg szintén egy viccből keletkezett, nem Musk csinálta, semmi köze nem volt a Dogecoin alapításához.

A Musk által létrehozott szervezet nevében a DOGE feloldása Department of Government Efficiency (Kormányzati Hatékonysági Minisztérium), és úgy tűnik, hogy ez ténylegesen létrejött, valamilyen típusú szerve lett az Egyesült Államok államigazgatásának.

Viszont senki sem érti, hogy mi ez az egész, milyen alapon, honnan van hozzá joga, felhatalmazhatta-e erre őt Donald Trump? Egyáltalán felhatalmazhat-e bárkit arra, hogy az széthentelje az amerikai államigazgatást? Viszont pillanatnyilag úgy tűnik, hogy pont ez történik, de az az igazság, hogy Musk ezt is ígérte. Ez az attitűd a saját cégeinél is nagyon régóta látható. Ez nem különösebben megnyugtató. És ehhez azt is hozzá kell tennünk, hogy egyébként úgy tekint erre az egészre, mint egy magánember által vezetett cégre. A folyamat ahhoz hasonlít, ahogy Musk megvette a Twittert, majd utána beköltözött oda az akkori embereivel, mindenkinek megmutattatta az életrajzát, és beszélgetett vele két percet: „Édes fiam, akkor mutassál nekem 20 sor kódot, amit írtál az elmúlt héten, mutasd, mihez értesz te”, és aztán azt mondta: „Köszi, ne gyere többet.” És mivel az övé volt, és a magáét csapta ezzel szét vagy sem, ezért senkinek sem lehetett egy rossz szava sem. Az kétségtelen tény, hogy a saját cégei nagyon versenyképes, sikeres vállalatok.

A Twitter felvásárlásakor sokan mondták, hogy tönkreteszi a céget. Végül az derült ki, hogy nem tette tönkre a Twittert, úgy sem, hogy kirúgta belőle az emberek 90 százalékát, hanem egyszerűen azt csinálta a céggel, mint amit most az amerikai államgépezettel tesz.

Trump felhatalmazta, hogy az egykori Twitter szanálásához hasonló dolgot csináljon végig az irtózatos méretű amerikai államszervezettel: menjen végig, és kíméletlenül gyomlálja ki belőle azokat a funkciókat, amikről azt gondolja, hogy rosszul működnek vagy szükségtelenek. És innentől kezdve jön az a kérdés, hogy ez oké-e jogilag vagy nem. Nyilván eléggé aggályos, hogy 19–22 éves programozókat küldött be ezeknek az egyébként szuperkritikus intézményeknek az adatközpontjaiba, és ők döntenek arról, hogy mit tartanak megsemmisítésre vagy megtartásra érdemesnek. Ezt szokás leginkább első körben felvetni: miféle szuperérzékeny adatokhoz fér hozzá? Rendben van-e, hogy hozzáfér ezek felett az irtózatos amerikai pénzmozgások felett diszponáló intézmények legbelső adataihoz és rendszereihez? Mindenki azt feltételezi, hogy ezt nem azért akarja csinálni, hogy onnan a saját zsebébe utalja a milliárdokat. Hiába a világ leggazdagabb embere, ez őt nem érdekli, nem az annak megfelelő külsőségek között él, továbbra sincsenek jachtjai és kastélyai, Tiborcz Istvánnak ötvenszer több kastélya van, mint Musknak. Mert ő azon keresztül lett egy nagyon vagyonos ember, hogy tulajdonos vagy résztulajdonos vállalkozásokban, amik baromi jól működnek, ami felértékeli az ő tulajdonrészét. Tehát, csak hogy tiszta legyen: ez az ő gazdagsága, nem pedig az, hogy a közösből ellopta a nem neki járót, ahogy mifelénk például előfordul.

De ez nem jelenti azt egy pillanatig se, hogy ennek jó vége lesz. És azt se jelenti, hogy rendben van, amit csinál. Tehát ha a legjobb esetet is feltételezzük, hogy ezt a létező legtisztább szándékkal csinálja, még mindig ott vannak azok a rohadt nagy kérdőjelek: jól csinálja-e? Ért ehhez is? Olyan ez is, mint azok a dolgok, amikhez eddig értett?

Minden jel szerint ezeknek a lépéseknek egy nagyon nagy része jogilag súlyosan megkérdőjelezhető. Nem véletlenül vannak a hatalmi ágak szétválasztva Montesquieu óta, és akkor még az amerikai alapító atyákról nem is beszéltünk, akik szintén nagyon komolyan vették ezt. Mindezt azért csinálták, hogy semmiféle egyszemélyi zsarnok ámokfutásával ne lehessen romba dönteni az amerikai államot. És ehhez képest most azt látjuk, hogy létrejött ez a furcsa szervezet, ami látszólag minden felett áll, kongresszusi felhatalmazás nélkül, és egyszerűen csak azt csinálja, amit akar. A DOGE bemegy olyan helyekre, ahová nem akarják beengedni, valahogy felhívnak valakit, és utána mégis be vannak engedve. Hozzáférnek dolgokhoz, hazaküldenek dolgozókat, leszerelnek táblákat a bejárat felől, hogy „most már nem jön be senki.”

– Ha a céges menedzsmenthez kiválóan is ért, de százezrek életével, sőt, az Egyesült Államok biztonságpolitikai érdekeivel játszik, amikor például leállítja az USAID működését, amivel gyógykezelések szakadnak félbe, fontos segélyezési programok állnak le.

– Nem is csak az a lényeg, hogy az európai ember, vagy a nyugati ember számára mennyire sérelmesnek tűnő dolgok történnek, hanem inkább az a furcsa és ijesztő ebben, hogy

az Egyesült Államok nagyon sokat emlegetett soft powerje, tehát a dolgok, amiket az Egyesült Államok el tudott érni a világban, befolyása a világban, nagyon nagyrészt ezeken a szervezeteken, ezeken a pénzcsatornákon keresztül működött, amiket most polipkarokként lecsapnak, mondván, hogy ne folyjon ki arrafelé a pénz.

Mindezt olyan példákkal illusztrálják, amitől tényleg az egyszeri amerikai adófizetőnek joggal kinyílik a bicska a zsebében: miért az ő 3 millió dollárjából támogatják Zimbabwében a leszbikus gerelyhajító lányok és férfiak szexuális felvilágosítását? Mert ilyen jellegű abszurdumok is vannak a jogcímek között. De nyilván ezen kívül van 99 százalék nagyon komoly, az Egyesült Államok érdekeinek fontos dolog, ami most ugyanúgy megy a levesbe, és senki sem tudja, hogy ennek hosszú távon milyen következménye lesz. Nagyon nehéz azt képzelni, hogy ebből nem alakul ki óriási baj később.

– Mi lehet ennek az egésznek a célja?

– Mi itt Muskról beszélünk, de azt gondolhatjuk, hogy a jelenlegi amerikai intézményrendszer szétverése és nyilván áthuzalozása nem Musk privát sztorija, ehhez egy ember kevés, még Musk is kevés. Itt valami nagyon nagy dolgok vannak készülőben, amikhez nagyon sok másik ember is kell, tehát létre kell jönnie az üszkös romokon valami másnak, ami nyilván már ki van találva, és látjuk is, ahogy Trump jelöltjei ülnek be az összes, egyébként önmagában is nagyon fontos pozícióba. De azokkal nem foglalkozik senki, mert nem sztorik. Tehát az történik, hogy Musk ír egy baromságot az X-en, az három napig a New York Times címlapja. A háttérben közben Trump kinevez a legfontosabb költségvetési intézmény élére egy súlyosan radikális, világnézetét tekintve is meglehetősen szélsőséges illetőt. Ezzel nem foglalkozik senki, mert senki sem tudja, hogy kicsoda.

És lesz még ezer ilyen, ahol az történik, hogy ott áll Musk, mindenki az ő lézerkardjára figyel, amivel vagdossa le az amerikai állam különböző karjait, közben azok sztorik, hogy hova nyomulnak be Trump emberei, és igazából milyen típusú hatalomátvétel történik, és annak a hatalomnak a gyakorlói kik lesznek, és milyen beleszólása lesz másnak abba, azt nem látjuk, és ez elég nyomasztónak tűnik.

Ez valami olyan, ami nagyon távol áll attól, amit az alapító atyák eredetileg szerettek volna.

– Akkor most ki kinek a hasznos hülyéje? Tehát Musk Trumpé, hogy miközben ő nyomja a show-t, közben Trump meg tudja csinálni az ő hatalomátvételét, vagy pedig Trump Musk hasznos hülyéje, hogy miközben ő szándéka szerint „rendbe teszi” az államot, Trump eljátszadozik a saját homokozójában? Mintha egymást fedeznék.

– Ez egy olyan nagy kérdés, amire senki sem tud válaszolni, és én sem tudom, hogy mi van. De ha ezt a két embert hallgatja az ember beszélni, kirajzolódik a kettejük szellemi kapacitása közötti különbség. Trump legendásan inkoherens, teljesen értelmetlen, önmagának tagmondaton belül is 180 fokban ellentmondó bohóckodást ad elő. Azt gondolom, hogy nála ez nem bug, hanem feature, ez nem azért van, mert hülye, hanem pontosan ezen keresztül teszi magát lényegében megfoghatatlanná, hogy már mindent és mindennek az ellenkezőjét is mondta, így semmit se lehet rajta számon kérni. Musk nem ilyen, ő viszont mindent szűrő nélkül mond. Mindenkinek vannak időnként szörnyűséges ökörségek a fejében, csak arról nem tudunk, az övéit meg ismerjük.

Ennek az embernek nincs szűrője azon, hogy mit mutat meg abból, amit adott pillanatban valamivel kapcsolatban gondol, ami néha hátborzongató, néha lenyűgözően okos, néha eközött a két végpont között van valahol.

Ebben az értelemben inkább úgy tűnik, hogy Musk csinálja ennek mégiscsak a fontosabbik, hasznosabbik részét, amihez viszont a felhatalmazás nyilván csak az elnökön keresztül történhet. Nem szabad ezt az egészet soha annyival elintézni, hogy „ezek itt megőrültek, mindent tönkre akarnak tenni.” És az az egydimenziós megfejtés se vezet sehova, hogy egyszerűen csak végtelen hataloméhségről és pénzéhségről van szó. Musk esetében az anyagi részét teljesen kizárhatjuk. A hatalom dologgal kapcsolatosan nem vagyok ennyire magabiztos, de ha arról beszélgetnénk, hogy neki mi lehet a motivációja ebben, akkor szerintem a motivációja az, hogy neki ténylegesen rohadt fontos az emberiség.

– A legmagasztosabb eszmék, a nagy francia forradalom végén vérbe fojtották először Franciaországot, aztán Európát. És az a fajta messianizmus, ami nagyon sok embert például a kommunista mozgalmakba terelt, eredetileg szintén az emberiség szeretetéből fakadt. Azt akarták, hogy az emberek teljesen egyenlőek legyenek, és lám, mi lett belőle. Tehát Musk lehet, hogy zseniális a maga területein, de attól még vannak nagyon kemény és vérrel írt tanulságai az emberi történelemnek, főként a nyugati történelemnek, ami pontosan azt mutatja, hogy amikor valaki nagyon jót akar, és teljhatalommal bír, annak soha nem lesz jó vége. És most mintha ezt látnánk, és innen nézve teljesen mindegy, hogy ki az intelligensebb, Trump vagy Musk. Miközben Trump láthatóan egészen hatékonyan próbálja most lángba borítani a Közel-Keletet, Musk szintén rettenetes veszélyt idéz elő. Akár az USAID szétzilálása, amivel nagyon sok helyen pillanatokon belül komoly belső konfliktusok fognak kirobbanni, akár az amerikai intézményrendszer radikális „átalakítása” precedensként is veszélyes. Lehet, hogy Musk nagyon jót akar, és az is lehet, hogy az ő fejében van egy mesterterv, de az a helyzet, hogy ha ezt egyszer meg lehet csinálni az Egyesült Államokban, hogy valaki gyakorlatilag egy rohamosztaggal azért változtat meg mindent, amit most már idestova lassan 250 éve az alapító atyák elképzeltek, mert annyira biztos abban, hogy igaza van, akkor ezt más is meg fogja tudni csinálni. És az már nem biztos, hogy jót akar majd.

– Igen, ennek minden szavával egyetértek. Én nem a precedens miatt aggódom, hanem azért, hogy már most megy minden a levesbe ezzel a hullámmal. De azt sem merem 100%-os magabiztossággal kijelenteni, hogy ez összességében végül az Egyesült Államok kárára történik.

Azért Musk esetében azt az egyet mégsem felejthetjük el, hogy az összes olyan területen, amit a feje tetejére állított, ott mostanra kétségbevonhatatlanul sikerült alkotnia valami teljesen újat, innovatívat: az autóipartól kezdve az űrkutatáson át egészen a Neuralinkig.

És ezek mind olyan dolgok, amikkel kapcsolatban köztiszteletben álló, első vonalbeli szaktekintélyek azt gondolták, hogy amit csinál, az minimum értelmetlen, de inkább csak simán hülyeség, és kiderült, hogy nem az. Persze semmi garancia nincs arra, hogy ez megint így lesz. De azt sem szabad kizárni a lehetőségek sorából, hogy lehet, hogy megint ő érti jól, hogy mi történik, és mi nem. És igazság szerint az emberiség most egyet tehet: mindenki a maga istenéhez azért fohászkodjon: „Basszus, csak adjad, hogy derüljön ki, hogy megint neki van igaza, mert különben nagyon nagy szarban vagyunk.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Mintha itt lenne az Armageddon” - már Musk is érzi, mekkora bajba került a Tesla a politikai szerepvállalása miatt
Optimista beszéddel próbálta győzködni a cég alkalmazottjait, hogy higgyenek a Tesla jövőjében, amely egyszerre néz szembe a részvények zuhanásával, az eladások csökkenésével és az autók elleni támadásokkal. Mindezt Musk politikai szerepvállalása okozza.


Csütörtök este szokatlan meghívást kaptak a Tesla dolgozói. Elon Musk a cég texasi gigagyárába hívta őket este fél tízre. Az ilyen vállalati gyűlések rendszerint munkaidőben zajlanak, ezért sok dolgozót zavarba hozott a találkozó időzítése, valamint az, hogy az utolsó pillanatban kaptak róla értesítést.

Musk magángépe mindössze két órával a gyűlés előtt szállt le Austinban. A rendezvényt élőben is közvetítették az X-en.

A Tesla tulajdonosa a találkozón megpróbálta megnyugtatni az alkalmazottakat, akik a cég zuhanó részvényei és a Teslák elleni támadások miatt aggódnak, amiket Musk politikai szerepvállalása okozott.

Musk néhány hónap alatt vált Amerika egyik legnépszerűbb emberéből az egyik leggyűlöltebbé, főként azért a szerepéért, amit a kormányzati hatékonyságért felelős tanácsadó testületet (DOGE) élén vállalt az amerikai államigazgatás leépítésében.

Musk azt ígérte, kétezer milliárd dollárt takarítanak meg az amerikai adófizetőknek, és ennek érdekében hatalmas elbocsájtásokat vezényel le a legkülönbözőbb állami ügynökségeknél és szervezeteknél, sokat közülök teljesen be is zárat. Az emberei a legérzékenyebb állami adatbázisokhoz is hozzáférést kapnak, és a munkáját a legnagyobb titokban végzik, mindenféle ellenőrzés nélkül. Bár Trump azt állítja, a végső döntéseket ő hozza, sokan attól tartanak, hogy a világ leggazdagabb embere az amerikai elnökkel karöltve a demokrácia lebontásán munkálkodik.

A Tesla törzsvásárlói hagyományosan a liberális demokraták közül kerültek ki, akik mélyen hisznek a zöld átállás fontosságában, ezért rengetegen csalódtak ebből a szempontból is Musk szerepvállalásában Donald Trump mellett, aki tagadja a klímaváltozást és gyakorlatilag leépíti a környezetvédelmi szabályokat. Mindez szembe megy azzal az üzenettel, amire a Tesla imázsát építették. Nem is beszélve arról, hogy Musk náci karlendítéshez hasonló mozdulatot tett egymás után kétszer is egy nyilvános beszédében.

A csütörtöki vállalati gyűlésre azután került sor, higy az igazságügyi minisztérium bejelentette, a Tesla szalonjaira támadók közül három ember ellen vádat emeltek, Donald Trump pedig arról írt közösségi oldalán, hogy akiket rajtakapnak a Tesla elleni szabotázsakciókon, akár 20 évre is börtönbe kerülhetnek, azokkal együtt, akik a támadásokat szervezik.

„Ha a híreket olvassák, olyan érzésük lehet, mintha itt lenne az Armageddon”

- fogalmazott Musk a gyűlésen.

„Nem tudok elmenni egy tévé mellett anélkül, hogy ne látnék egy lángoló Teslát. Megértem, ha valaki nem akarja megvenni a termékünket, de nem kell felgyújtani. Ez olyan őrült dolog. Ne legyél őrült!” - mondta, mire az alkalmazottak felnevettek.

A CNBC szerint Musk arra bíztatta az alkalmazottait, hogy tartsák meg a részvényeiket, annak ellenére, hogy azok majdnem 40 százalékot veszítettek az értékükből az utóbbi hónapokban.

„Nagyon nehéz a tőzsdén befektetőknek, különösen azoknak, akik a legtöbb emberhez hasonlóan a visszapillantó tükörbe néznek, hogy elképzeljenek egy olyan jövőt, ahol hirtelen egy 10 milliós járműflotta az ötszöröse-tízszerese nő” – mondta Musk, aki azonban erre számít.

„Mi a legizgalmasabb jövő, amit el tud képzelni?„ – tette fel a kérdést. Majd meg is válaszolta: „Ez a bőség jövője mindenki számára”, ahol a robotaxik, a mesterséges intelligencia és a Teslánál jelenleg fejlesztés alatt álló robotok egy olyan jövőt hoznak létre, „ahol szó szerint bármit megkaphatsz, amit csak akarsz”.

Ezután számos optimista jóslatot tett. Köztük azt, amit már korábban többször is megígért, hogy a Tesla hamarosan képes lesz autonóm vezetésre. Szerinte az új Tesla Model Y „idén is a legkelendőbb autó a Földön”, és az év első felében új, kedvezőbb árú modellekkel állnak elő. Arról is beszélt, hogy humanoid robotjukból, az Optimusból még idén legyártanak 5000 darabot a cég kaliforniai gyárában.

Musk szavait pozitívan fogadta a tőzsde, pénteken a Tesla részvényei több mint 5%-os pluszban zártak. De ez aligha oldja meg a cég gondjait.

Már a befektetők is elégedetlenkednek

A villanyautós cég körül akkora a baj, hogy az egyik legősibb befektető nemrég nyíltan kijelentette: a Teslának „új vezérigazgatóra van szüksége”. Mint írtuk, Ross Gerber a Sky Business Live műsorában üzent a cégvezetőnek, hangsúlyozva, hogy döntenie kell: vagy visszatér a Tesla élére, vagy a teljes figyelmét a kormányzati szerepére fordítja.

Gerber úgy véli, a vállalatot túl hosszú ideje elhanyagolják, és fontos lenne, hogy valaki teljes figyelemmel irányítsa. Igaza lehet, mert a Tesla részvényeinek árfolyama és eladásainak aránya mélyrepülésben van, gyakorlatilag azóta, hogy Trump hivatalba lépett.

A villanyautós cég piaci értéke december óta több mint 800 milliárd dollárral csökkent.

Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a tavaly évvégi csúcs, amikor 500 dollár közelében is járt az árfolyam, egy gyors, kéthónapos felfutás eredménye volt. Ezt viszont nem a cég kiemelkedő teljesítménye, hanem az amerikai elnökválasztás eufóriája, és az az optimizmus fűtötte, hogy a cégtulajdonos kormányzati kapcsolata gyümölcsöző lesz a vállalat számára. Aztán az árfolyam már Trump hivatalba lépése előtt csökkenni kezdett, amikor az új elnök belengette a kereskedelmi és vámháború első lépéseit.

A Tesla részvények ára most ismét 240-250 dollár körül alakul, vagyis nagyjából ugyanannyiba kerülnek, mint a választások előtt, 2024. októberében. Ebből elsőre az a következtetés is levonható, hogy csak visszaállt a normál, nem túlárazott állapot - amivel Musk talán még kiegyezne -, de az értékpapír visszaesése ennél összetettebb folyamat eredménye és vastagon hatással van rá az is, hogy kiderült: ormótlan nagyot estek a vállalat autóeladásai.

Egyrészt a január végi eredménybeszámoló során kiderült, hogy a világ kevesebb Teslát vett 2024-ben, mint a megelőző évben, másrészt az Európai Autógyártó Szövetség közölte, hogy 2025 januárja még vészjóslóbban alakult a gyártó számára, mint a tavalyi év, hiszen úgy csökkent 45 százalékkal a Tesla-értékesítés, hogy közben az elektromos autók iránti kereslet 37 százalékkal megugrott. Bár a miénk egy kis piac, érdekességképpen ide kívánkozik, hogy hazánkban ugyancsak durván visszaesett a márka forgalma: az e-cars.hu úgy tudja, január-februárban 61 százalékkal kevesebb Teslát vettek a magyarok, mint 2024 azonos időszakában.

A Reuters értékelése szerint ez az állapot arra kényszeríti majd Muskot, hogy olcsóbb modellekkel álljon elő, még ha nem is kell féltenie a cége dominanciáját: a Tesla egyelőre kétszer annyit ér, mint a GM, a Ford, a Volkswagen, a Toyota, a Hyundai és a BMW együttvéve.

Szabályt is szegnek a politikusok a Tesla érdekében

A nyugati piacokon az elektromos autók iránti kereslet összességében csökkenő trendet mutat, és ilyen környezetben hiába próbálják kedvezményekkel vonzóbbá tenni az EV-modelleket. Gerber szerint a Tesla „egyértelműen válságba került” - ő maga többek között ezért döntött úgy, hogy jelentős mennyiségű részvényt ad el. Bár a befektető úgy látja, Elon Muskot terheli a legnagyobb felelősség a kialakult helyzetért, a milliárdos - a nyilvánosságban legalábbis - inkább a politikai ellenlábasait látja a dolog mögött.

Az X-en kifejtette: szerinte a vállalatai „nagyszerű termékeket gyártanak, amelyeket az emberek szeretnek”, ő pedig „fizikailag” soha senkit nem bántott. Ennek ellenére úgy érzi, gyűlöletet és erőszakot szítanak ellene, mert egyszemélyben „halálos fenyegetést jelent a woke elmeparazitára és az általa irányított emberekre”.

Az önmaga jelentőségét ebben a kérdésben talán túlértékelő Musk a közösségi médiában tovább politizál, de azt beláthatta, hogy a Tesla eladásait valahogy emelkedő pályára kell állítani. Rá is vette Trumpot, hogy promózza a márkát, akinek ez láthatóan nem esett nehezére: a Truth Socialon bejelentette, hogy vásárol egy Teslát, majd a Fehér Házban tartott egy erősen reklámszagú bemutatót a milliárdos és egy új autómodell társaságában.

Ennél jócskán tovább ment Trump kereskedelmi minisztere, aki nyíltan arra buzdította a Fox News nézőit, hogy „ha szeretnének bármit is tanulni a műsorból, akkor vegyenek Tesla-részvényt”. Howard Lutnick azzal, hogy egy konkrét cég értékpapírjainak vásárlására buzdított, etikai szabályokat sértett - írja a Fortune, megjegyezve, hogy Az Egyesült Államok Szövetségi Szabályzata szerint a közszolgáknak tilos a hivatalos pozíciójukat arra használni, hogy vállalatokat vagy termékeket ajánljanak.

Trump kormányának tagjait láthatóan nem különösebben izgatják a szabályok, ha az őket támogató üzletember vállalkozásairól van szó, és inkább a Szilícium-völgy gyakorlatát követik: nem előre kérnek engedélyt valamire, amit tenni szándékoznak, hanem utólag remélik, hogy a közvéleménynek és az igazságszolgáltatásnak nem lesz ellenvetése. E hozzáállással szemben egyre többen tiltakoznak, ami összetűzésekhez vezet: Musk például a közösségi médián keresztül próbál nyomást gyakorolni, hogy leváltsák azokat a bírókat, akik akadályozzák a kormányzat intézkedéseit.

Republikánus pálfordulás az elektromos autók kapcsán

Lutnick a fentebb írt szövetségi szabállyal szembe menve gátlástalanul promózta a konzervatív kormány mellé állt milliárdos vállalatát, és nemcsak az elektromos autókat, szerinte egyre nagyobb figyelmet érdemel a robotikai üzletág is. A miniszter felidézte Musk azon ígéretét, hogy 2028-ra minden amerikai háztartásban öt Tesla robot fog üzemelni. A részvényeseknek erről tavaly júniusban azt mondta, hogy évi 100 millió robot eladásából 1000 milliárd dollárnyi profitra számít. Lutnick úgy véli, amikor az emberek megértik, hogy a cég milyen robotokat és technológiákat épít, eszükbe fog jutni ez az időszak.

Azt mondják majd, „bárcsak vettek volna Elon Musk részvényéből”, ami „soha többé nem lesz olyan olcsó, mint most”.

A Tesla melletti kiállás érdekes fordulat a jobboldali politikusok részéről. Donald Trump korábban - a republikánus szavazók véleményével összhangban - ellenezte az elektromos autókat, és arra figyelmeztetett, hogy Biden 7500 dolláros EV-vásárlási kedvezménye tönkreteszi az amerikai autóipart. Trump csak azután váltott hangnemet, hogy Musk negyedmilliárd dollárral és az X közösségi platform erőforrásaival alaposan megtolta az elnökválasztási kampányát.

A milliárdos és Lutnick ebben az időszakban szoros együttműködésben dolgozott: Muskot éppen a politikus költségcsökkentés iránti elkötelezettsége inspirálta arra, hogy egy kampányrendezvényen 2000 milliárd dolláros vágást javasoljon a 6750 milliárd dolláros szövetségi költségvetésből. Trump novemberi győzelme után meg is próbálta elérni, hogy Lutnick legyen a pénzügyminiszter, a melegházasságban élő és férjével gyermeket nevelő Scott Bessent helyett, ám nem járt sikerrel.

Népszerű luxus EV-ből gyűlölt márka? Támadások kereszttüzében a Tesla

A zuhanó értékesítésen és részvényárfolyamon az sem sokat segít, hogy az agresszíven politizáló Musk miatt a Tesla-tulajdonosok és a márkakereskedések egyre szélsőségesebb tiltakozó akciók célpontjává válnak. Egy salemi férfi Trump beiktatása napján gyújtott fel egy autót a helyi Tesla-szalonban, aztán szűk egy hónappal később többször rálőtt ugyanarra az épületre, amit illegális robbanóanyaggal készült porig égetni, mielőtt a rendőrök elfogták. A coloradói Lovelandben Molotov-koktéllal próbáltak felgyújtani egy Cybertruckot, illetve obszcén feliratokat festettek a Tesla-kereskedés épületére, amit a tettes szintén lángba akart borítani, amikor letartóztatták.

Ezeknél is súlyosabb merényletek történtek Tesla járművek, illetve töltőállomások ellen Dél-Karolinában, Massachusettsben, Missouriban, Washingtonban és például Las Vegasban, ahol forgalmas helyszíneken gyújtottak fel autókat, veszélybe sodorva a járókelők testi épségét.

A legdurvább eset az oregoni Tigardban történt, ahol egy héten belül két különböző Tesla-kereskedésre nyitottak tüzet ismeretlenek. A Fox News úgy tudja, hogy az egyik szalonra hét, a másikra 12 lövést adtak le, szerencsére nyitvatartási időn kívül. Bár az elkövetők szándéka feltehetőleg „csak” a rongálás volt, az egyik helyszínen hajszálon múlt, hogy nem lőtték agyon a biztonsági őrt. Szintén nagy mázlija volt annak a Tesla-sofőrnek, akinek a kocsijára az NBC szerint menet közben lőtt rá valaki Lowellben.

Már az FBI is nyomoz a Tesla-rongálók ügyében

Ezek az utóbbi 1-2 hónap kirívóbb bűntényei, amelyeknél persze jóval több vandál támadás ér Teslákat, töltőállomásokat és autószalonokat - nemcsak Amerikában, hanem Európában is. Az esetek közös vonása az, hogy dühödt tiltakozók graffitikkal rongálják meg a járműveket és az ingatlanokat. Az obszcén felfestések mindegyike Elon Musknak és Donald Trumpnak üzen, kétséget sem hagyva afelől, hogy politikai demonstrációról van szó.

Válaszul Trump és az igazságügyminisztere is arról beszélt, belföldi terroristává nyilvánítják a vandál támadókat.

A Tesla a vámok miatt is aggódik: levelet írtak a kormánynak

A Teslának az sem tesz jót, hogy Donald Trump kiterjedt vámháborút indított, gyakorlatilag a fél világ ellen, hogy alaposan megsarcolja az Egyesült Államokba érkező külföldi termékeket. Az elnök intézkedései miatt a cég levelet küldött az Egyesült Államok Kereskedelmi Képviselői Hivatalának. A levél szerint a megtorló vámok megzavarhatják az amerikai termelést, és az alkatrészek belföldi beszerzése is nehézségekbe ütközik. A Tesla arra figyelmeztetett, hogy a nagy amerikai exportőrök megtorló vámokkal szembesülhetnek, amelyeket Donald Trump agresszív vámhasználatára válaszul vethetnek ki.

A Tesla Economx által is idézett levele szerint fontos annak biztosítása, hogy a Trump-adminisztráció kereskedelmi kérdések megoldására tett erőfeszítései ne okozzanak kárt az amerikai vállalatoknak. A cég álláspontja az, hogy az amerikai exportőrök aránytalan hatásoknak vannak kitéve, amikor más országok lereagálják az Egyesült Államok kereskedelmi lépéseit.

A levél érdekessége, hogy kétségkívül a Teslától érkezett, nem szerepel rajta aláírás. Ennek oka nyilván Musk és az amerikai elnök szoros szövetsége.

Trump közben azt fontolgatja, hogy április elején jelentős vámokat vet ki a világszerte gyártott járművekre és alkatrészekre. Az Autos Drive America kereskedelmi csoport szerint a vámok kivetése megzavarja az amerikai összeszerelő üzemek termelését. A szervezet hangsúlyozza: az autógyártók nem változtathatják meg egyik napról a másikra az ellátási láncaikat, a költségek növekedése pedig magasabb fogyasztói árakhoz, a kínált modellek számának csökkenéséhez és az amerikai gyártósorok leállásához vezethet, ami munkahelyek tömegét teheti feleslegessé.

Musk Kínában erősít

Ahogy Amerikában egyre radikálisabb támadások érik és kereskedelmi akadályokba ütközik, a Tesla figyelme a külföldi piacokra, főleg Kínára irányul. Bár az ázsiai ország EV-piacát egyértelműen a hazai BYD vezeti, bőven jut terep a helyben gyártott Tesláknak is, így a cég az elsők között itt mutatta be a megújult Model Y-t. A ráncfelvarrott típus fényes sikert hozhat, ami nagyon ráfér a márkára, így nyilván nem örül, hogy a Reuters kissé elterelte róla a figyelmet.

A hírügynökség bennfentes forrásokra hivatkozva megszellőztette: az Y-ból készül egy még frissebb verzió, ami amellett, hogy új funkciókat kap, ötödével olcsóbb is lesz, mint a most piacra lépő széria. Az „E41” kódnéven fejlesztett modell tömeggyártása 2026-ban indulhat meg, a Tesla sanghaji üzemében. A források szerint az új autó kisebb lesz, és legalább 20 százalékkal olcsóbban adják majd, mint a nemrég bemutatott Model Y-t, sőt, úgy tudni, hatüléses változat is készülni fog belőle. A közepes SUV jelenlegi indulóára Kínában 263.500 jüan, vagyis kb. 13,2 millió forint.

A Model Y 2023-ban és 2024-ben Kína legkeresettebb autója lett, de az utóbbi időben egyre ádázabb versenyt vív a hazai riválisokkal. Csak tavaly legalább hat versenytárs modell jelent meg, ami bő egy százalékot le is csiszolt a márka piaci részesedéséből, ami így már csak 10,4 százalék.

Elon Musk januárban közölte, hogy a Tesla 2025 első felében olcsóbb modelleket mutat be, de nem árulta el a költségcsökkentés mértékét, az árakat, a méreteket vagy a műszaki adatokat, ahogy azt sem, milyen ütemben érkeznek meg a világ különböző régióiba. A titkolózás ellenére sokan felkapták a fejüket a bejelentésre, mert a Tesla az utóbbi időben nem villantott új terveket, leszámítva a 2026-ra tervezett önvezető Cybercab robotaxit.

A vállalat jelenleg a meglévő modellek gyors ütemben fejlesztett változataival próbálja megőrizni versenyképességét, ami vásárlói szempontból előnyös lehet, hiszen a jövőben érkező modellek árába nem épülnek be a méregdrága fejlesztés költségei. Ez, illetve a fokozódó verseny minden EV-márkát arra késztethet, hogy lehetőségeihez mérten a lehető legjobban leszorítsa az árakat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
New York Times: A gazdasági gondok megroppantották Orbán Viktor népszerűségét a jövő évi választások előtt
Az amerikai lap szerint a magyar miniszterelnök nem tudta megfékezni az inflációt, és most a politikai veszélyt érezve az árak korlátozásával próbálkozik. Ezek a lépések azonban a kritikusok szerint a kommunista tervgazdaságot idézik.


A New York Times terjedelmes cikkben foglalkozik a magyarországi árkorlátozásokkal. A lap szerint Orbán Viktor az inflációt olyan módszerekkel próbálja megfékezni, amelyek kritikusai szerint a kommunista tervgazdaságot idézik.

Megszólal például Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, aki úgy fogalmaz: „A gulyáskommunizmus helyett gulyáskapitalizmust kaptunk.”

A New York Times szerint a gazdasági gondok megroppantották Orbán Viktor népszerűségét a jövő évi választások előtt, amelyeket egyes közvélemény-kutatások szerint a Fidesz el is veszíthet Magyar Péterrel szemben.

Azt írják, Magyar Péter gyorsan az országos politika meghatározó szereplőjévé vált, és mozgalmát arra építette, hogy elítéli Orbán Viktort a „megélhetési válság” miatt, valamint őt hibáztatja az akadozó közszolgáltatásokért, és a miniszterelnök rokonai, valamint politikai szövetségesei által irányított vállalkozások helyzetbe hozásáért.

A lap szerint a miniszterelnök eddig sikeresen elhárította a gazdaság helyzetével és a korrupcióval kapcsolatos kritikákat azzal, hogy a magas árakért az ukrajnai háborút okolta, és a közvélemény figyelmét más problémák felé terelte, például az illegális bevándorlásról beszélt, vagy hamisan azzal vádolta az Európai Uniót, hogy transzneművé vagy meleggé akarja tenni a magyar gyerekeket.

De a New York Times-ban a Nézőpont Intézet vezetője, Mráz Ágoston is elismerte, hogy az ukrajnai háború vagy az illegális bevándorlás már nem foglalkoztatja annyira a magyar szavazókat.

„Az infláció most messze a legfontosabb téma” – mondta Mráz.

Hozzátette, hogy a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása szerint a Fidesz továbbra is masszívan vezet Magyar Péterrel szemben, de gazdaságilag sebezhető.

Ennek ellenére Orbán Viktor a lap szerint továbbra is próbálja elterelni a figyelmet, például a gyülekezési törvény keddi módosításával, amivel betiltják a Pride felvonulásokat.

„De a gazdasági realitások elől nincs menekvés” - fogalmaz a New York Times.

Idézik a GKI egyik felmérését, ami szerint a vállalkozói bizalmi index 50 hónapos mélypontra süllyedt. A hivatalos adatok szerint a magyar élelmiszerárak februárban 7,1 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, és az elmúlt öt évben több mint 80 százalékkal emelkedtek. Az ING Bank elemzése szerint ez a növekedés drámaian megterheli a háztartásokat. A kormány képtelen megfékezni az inflációt, ami ismét a legmagasabb az Európai Unióban, 5,6%.

A magyar miniszterelnök az amerikai lap szerint az elmúlt években nagy népszerűségre tett szert az amerikai konzervatívok és Donald Trump körében is azzal, hogy évek óta harcol az általa „migrációs őrületnek”, „woke-vírusnak” és „genderőrületnek” nevezett jelenségek ellen. Most azonban a politikai veszélyt érezve olyan lépésre szánta el magát, ami eltér a hagyományos konzervatív elvektől, miszerint az államnak távol kell maradnia a piacgazdaságtól: korlátozza az alapvető élelmiszerek árát.

A lap beszámolója szerint Orbán Viktor az inflációért a boltokat hibáztatja, amelyek közül a legnagyobbak külföldi tulajdonban vannak, mint például a brit Tesco és az osztrák Spar. A szupermarketeket azzal vádolja, hogy túlárazzák az alapvető termékeket, különösen a tojást és a vajat. Megoldásként 30 terméknél maximálta a boltok árrését, ami nem lehet nagyobb 10 százaléknál.

Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium Gazdaságpolitikai Központjának vezetője ugyanakkor New York Times-nak azt mondta, hogy Orbán Viktor valószínűleg nem fog ellenőröket küldeni a boltokba, hogy megbüntesse azokat a kereskedőket, akik nem csökkentették az áraikat. „A szocializmus nyilvánvalóan nem működik” – mondta. „És Kelet-Európa ezt jobban tudja, mint bárki más.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Hihetetlen: a Trump kormány véletlenül elküldte egy újságírónak a háborús terveit
Az Atlantic újságíróját tévedésből meghívták egy Signal-csoportba, ahol a jemeni légicsapás részleteit tárgyalta meg a hadügyminiszter, a külügyminiszter és a nemzetbiztonsági főtanácsadó. Az újságíró először azt hitte, rossz vicc. Aztán megindult a bombázás.
Getty Images - szmo.hu
2025. március 24.



Egy újságíró véletlenül megkapta az Egyesült Államok háborús terveit, miután a Trump-kormány nemzetbiztonsági vezetői hozzáadták egy Signal-csoportos beszélgetéshez. Az üzenetküldő csoportban a jemeni húszi célpontok elleni légicsapások részleteit egyeztették. Az Atlantic újságírója már két órával a nyilvános bejelentés előtt tudta, hogy támadás készül, miután Pete Hegseth védelmi miniszter elküldte neki az akció tervét, amely pontos információkat tartalmazott a célpontokról és a fegyverekről.

A történet 2023 októberében indult, amikor a húszik támadásokat indítottak Izrael és a tengeri szállítmányozás ellen. A Biden-kormány nem tudta megfékezni őket, Trump pedig azt ígérte, hogy megoldja a helyzetet. Március 11-én az újságíró kapott egy megkeresést Signalon egy „Michael Waltz” nevű felhasználótól, aki Trump nemzetbiztonsági tanácsadójának tűnt. Bár nem volt biztos benne, hogy valóban ő az, elfogadta a meghívást.

Két nappal később bevették egy „Húszi PC kis csoport” nevű Signal-csoportba. A csoport tagjai a Trump-kormány magas rangú tisztviselői voltak: a védelmi, a külügy- és a pénzügyminiszter, a CIA igazgatója, valamint az alelnök és más vezetők.

Az első üzenetekben arról egyeztettek, kik lesznek az egyes minisztériumok kapcsolattartói a művelet ideje alatt.

Másnap reggel már részletes műveleti terveket osztottak meg a csoportban. Az alelnök, JD Vance kétségeinek adott hangot az akcióval kapcsolatban, például azért, mert kilőhetnek az olajárak miatta. Felvetette azt is, hogy a közvélemény nem fogja érteni a támadás indokát. Hegseth válaszában azt írta, hogy a cél az amerikai elrettentő erő visszaállítása, és annak hangsúlyozása, hogy Biden kudarcot vallott. „De ha kell, várunk. Csak tartsuk a műveleti titkosságot 100%-osan” - írta a védelmi miniszter a beszélgetésben, aminek minden sorát olvasta az Atlantic újságírója is.

A vita során felmerült az is, hogy ha várnak a csapással, az információk kiszivároghatnak, és az Egyesült Államok gyengének tűnhet. Hegseth azt írta: „Ha rajtam múlna, indítanám.” Az utolsó hozzászólások arról szóltak, hogy az USA-nak kell újranyitnia a hajózási útvonalakat, és az elnök kérésére részben az európai országokkal fizettetnék ki a művelet költségeit.

Vance végül azt írta Hegsethnek: „Ha szerinted menni kell, menjünk. Csak utálom, hogy megint Európát mentjük.” Hegseth három perccel később válaszolt: „Egyetértek, utálom az európai ingyenélőket. SZÁNALMAS. De Mike-nak igaza van – csak mi vagyunk képesek erre.”

Március 15-én, szombaton, Hegseth közzétett egy frissítést a Signal-csoportban, amely részletesen tartalmazta a támadás tervét.

Az Atlantic ebből az üzenetből nem idézett a cikkben, mert az ezekben szereplő információk, ha Amerika ellenségei kezébe kerülnének, komolyan veszélyeztethetnék az amerikai katonákat, különösen a Közel-Keleten, a Középső Parancsnokság működési területén. Annyit azért leírtak, hogy Hegseth üzenetében ismertette a Jemen elleni légicsapások hadműveleti részleteit – beleértve a célpontokat, az alkalmazott fegyvereket és a támadások sorrendjét.

Az egyetlen, aki válaszolt Hegseth üzenetére, az alelnök volt. „Imádkozom a győzelemért” – írta Vance. Később két másik felhasználó pedig imádkozó kéz emoji-t küldött válaszként.

Az Atlantic újságírója egy szupermarket parkolójában várta, mi lesz. Úgy volt vele, ha a Signal-üzenetek valódiak, hamarosan bombák hullanak majd a húszi célpontokra.

A támadás keleti parti idő szerint 13:45-kor valóban el is kezdődött, ahogy az üzenet előre jelezte. A csoport tagjai gratuláltak egymásnak, többek között Waltz, John Ratcliffe, Susie Wiles és mások is dicsérték az akciót.

A jemeni egészségügyi minisztérium szerint legalább 53 ember halt meg a támadásban, de ezt független források nem erősítették meg. Másnap Waltz az ABC This Week műsorában megerősítette, hogy a támadás elsöprő erejű válasz volt, amely több húszi vezetőt célzott meg és ki is iktatott.

Az újságíró ekkor már biztos volt benne, hogy a Signal-csoport valódi. Kilépett a csoportból, majd több résztvevőnek is üzenetet küldött, de nem kapott választ arra, hogy tudtak-e róla, hogy ott van. Később a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője megerősítette a csoport valódiságát, és azt írta: „Úgy tűnik, ez egy hiteles üzenetlánc, és vizsgáljuk, hogyan kerülhetett véletlenül egy ismeretlen szám a csoportba.”

Több nemzetbiztonsági jogász szerint a történtek súlyos törvénysértéseket vetnek fel. A Signal nem engedélyezett platform bizalmas információk kezelésére, és az üzenetek automatikus törlése is megsértheti az iratmegőrzési törvényeket.

Donald Trump korábban Hillary Clintont támadta azért, mert magánszervert használt hivatalos levelezésre, miközben őt pedig titkosított dokumentumok nem megfelelő kezelésével vádolták meg – amit ejtettek, miután megnyerte az elnökválasztást. Most saját kormányának tagjai hasonló módon osztottak meg érzékeny információkat.

A cikk szerzője azt írja, még sohasem látott ekkora biztonági rést.

Hasonló megbeszéléseket kizárólag úgynevezett „érzékeny, elkülönített információs helyiségben” folytathatnak a kormányzat tagjai, ahol nem használhatnak mobilokat. A Signal-beszélgetés alatt a résztvevők maguk is folyamatosan hangoztatták, mennyire fontos a titoktartás és az operatív biztonság. Miközben ennek minden sorát olvashatta az újságíró, akit ők maguk hívtak meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Gyurcsány Ferenc: Nem lehet nagyobb baj, mint az, hogy az ördögi Orbán helyére az ördögi Magyar lépjen
A TISZA Párt elnökének üzent a DK-elnök, miután Magyar a 2006-os zavargásokhoz hasonlította a Pride betiltását célzó javaslat elfogadását.


Aki Orbán és Gyurcsány közé egyenlőségjelet tesz, az hétpróbás gazember, agyafúrt manipulátor – ezt üzente Gyurcsány Ferenc Magyar Péternek. A TISZA Párt elnöke ugyanis a gyülekezési törvény módosításáról szóló bejegyzésében azt írta, hogy hatalma megrendülésével Orbán Viktor ugyanazokhoz az eszközökhöz folyamodik, mint a 2006-os zavargásokkor a Gyurcsány-kormány, a magyar emberek alapvető, gyülekezéshez való jogát veszi semmibe.

A DK elnöke csütörtöki, "Levélféle Magyar Péterhez" című bejegyzésében viszont azt üzente a TISZA Párt elnökének: hazudik, amikor azonosságot próbál teremteni a Pride mostani betiltása és 2006 ősze közé. Gyurcsány arról ír, hogy ő hibázott miniszterelnökként, Orbán Viktor viszont történelmi, politikai bűnt követett el.

„Írom egyszerűen: aki, mint például Ön, Orbán és Gyurcsány közé egyenlőségjelet tesz, az hétpróbás gazember, agyafúrt manipulátor, megtévesztett szellemi-politikai tévelygő, sodródó, bár nem rosszindulatú áldozat, a nyájösztöntől fogvatartott ösztönítélő és nem folytatom.”

A DK-elnök szerint Magyarra a felsorolásból a manipulátor illik leginkább. A politikus azt is hozzátette, hogy nem bántani akarja ezzel a megjegyzéssel Magyart, és nem személyes sértettség vezeti, hanem azt gondolja: „nem lehet nagyobb baj, mint az, hogy az ördögi Orbán helyére az ördögi Magyar lépjen.”

A DK elnöke szerint 2006. október 23-a „szörnyű nap volt”, a „Fidesz provokált, erőszakot akart, az utcán akarta megdönteni a kormányt”, és nem kevesen érezték úgy, hogy őket rendkívül súlyos, indokolatlan, törvénytelen bántalmazás érte.

„A Fidesz most alaptörvényt és más jogszabályokat változtat, hogy azok, akik másként szeretnek, mint a többség, ne ünnepelhessék boldogan jogukat a szabad szerelemhez. Mert önfeledt, színes felvonulásuk, annak megmutatása, hogy ők „mások”, szerintük veszélyes gyermekeink egészséges lelki fejlődésére” – írta Gyurcsány Ferenc. Szerinte a Fidesz kormányzása, és az ő súlyos hibákat is vétő, de a demokratikus alkotmányosság keretei között működő kormányzása közé egyenlőségjelet tenni mérhetetlen alávalóság.

„És tudja, miért mondom, hogy ez nem egyszerű tévedés, hanem hazugság? Mert ezt Ön valójában tudja, de azért teszi, hogy ne kelljen egyenesen beszélnie, viselkednie.”

Gyurcsány látja, hogy Magyar Péternek a Fidesz csapdát állított, de szerinte ezt a TISZA Párt elnökének kell megoldania, viszont az az ő ügye is, hogy ne keverje a gazemberek közé csak azért, mert bajban van.


Link másolása
KÖVESS MINKET: