Bárándy Péter a pedofil-ügyről: Magyarország legújabb kori történetében a megtorlásnak valóban voltak példátlan formái
„A magyar politikában eddig soha nem látott megtorlásnak kell következnie” - így fogalmazott Kocsis Máté a Harcosok órájában a kormánytagokkal szemben sugallt pedofilvádak miatt. A Válasz Online-ban egy volt gyermekvédelmi vezető azt mondta, a Szőlő utcai javítóintézet prostitúcióra kényszerítéssel gyanúsított vezetőjét felülről védhették, mert a szóbeszédek szerint két magas rangú politikusnak is szállíthatott fiúkat és lányokat. A parlamentben pedig Arató Gergely DK-s képviselő Semjén Zsoltnak szegezte a kérdést: „kicsoda az a Zsolti bácsi?” Semjén indulatos felszólalásban utasította vissza a vádakat. Hétfő este az ATV-ben azt mondta, ez olyan vérvád volt a kormány ellen, amire reagálnia kellett, mert ha igaz lenne, az egész állami rendszerbe vetett hit súlyosan meginogna.
Orbán Viktor „külföldi titkosszolgálati szálat sem nélkülöző” lejáratókampányról beszélt hétfőn, aminek szerinte súlyos következményei lesznek. Rogán Antal pedig azt mondta vasárnap, minden állításnak utána mennek, és jogi csapatot állítanak fel erre, amit az igazságügyi miniszter koordinál. Hogy mi történt jogi szempontból és mit tehet a kormány, arról Bárándy Péter volt igazságügyi miniszterrel beszélgettünk.
— Példátlan megtorlást emlegetnek a kormánypárti politikusok.
— Nézze, a „példátlan megtorlás” kifejezéssel ebben az országban egyrészt értelmetlen, másrészt ízléstelen dobálózni.
Az ilyen mondatok kimondása semmiképpen sem tekinthető ízlésesnek. Másrészt ez a mondat milyen retorzióra, milyen bűncselekményre vonatkozik? Elindult egy hömpölygő hírzaj, amelynek lényege nagyjából az, hogy kisfiúkat és kislányokat bocsátottak magas beosztású politikusok rendelkezésére.
— Ez volt az egyik. Továbbá Juhász Pétert felhívta egy névtelen telefonáló azzal, hogy tíz éve egy Ózd környéki gyerekotthonban két gyerek azt mondta neki, bejár hozzájuk egy magas rangú politikus, akinek a hangját felismerték a tévében, „ez a Zsolti bácsi”. És itt van még Káncz Csaba, aki egy Facebook-bejegyzésben megnevezte, szerinte ki lehet a volt gyerekvédelmi szakermber által említett két érintett politikus, szintén bizonyítékok nélkül. Ennyit tudunk.
— Az az állítás, hogy „magas rangú politikus” ilyenben vett részt, mocskolódás. Ugyanígy az, hogy „felismerték Zsolti bácsit”, ebből nem azonosítható senki, sőt még egy csoport sem. Még az sem hangzik el, hogy kormánytag-e az illető, csupán annyi, hogy „magas rangú politikus”. Ez nem olyan csoportképző elem, amely egyáltalán alkalmas lenne becsületvédelmi bűncselekmény tárgyává tenni a közlést; nem alkalmas rágalmazásra, de hamis vádra sem. Mindkettőnél szükséges egy megnevezett személy vagy egy kellően körülhatárolt személyi összesség. A „magas rangú politikus” nem olyan személyi összesség, amely sértettje lehet becsületsértésnek vagy rágalmazásnak, illetve nem olyan konkrét meghatározás, amely a hamis vád elkövetését megalapozhatná. A hamis vádnál szükséges, hogy pontosan meg legyen határozva az a személy, akit bűncselekmény elkövetésével hamisan vádolnak, és az a konkrét történeti tényállás, amely bűncselekményt merít ki. Itt ilyen nincs. A becsületsértésnél is konkrét személy vagy körülhatárolt személyi összesség kell, akire nézve becsület csorbítására alkalmas tényállítás történik. Ez is hiányzik.
Azonban ez nem kormányzati hatáskör és nem kormányzati feladat. Ízléstelennek, és a hatalommegosztás újabb tagadásának tartom, amikor kormányzati, vagy parlamenti pozícióban lévő szereplő a „megtorlás” milyenségéről tesz kijelentéseket. Ha lesz szankció, az az igazságszolgáltatás dolga, nem a kormányé.
— Arató Gergely „Zsolti bácsis” felszólalásában nem mondott ki semmit, de mindenki érti, mire céloz. Megállná-e ez a helyét a bíróság előtt?
— A rágalmazás elkövetési magatartásai: tény állítása, tény híresztelése, vagy tényre közvetlenül utaló kifejezés használata. Az utóbbi kategóriában el lehet gondolkodni, hogy ez utaló kifejezésnek minősül-e. Ha valaki becsület csorbítására alkalmas tényre utaló kifejezést használ, és ez itt fennáll, a bíróság valóságbizonyítást rendelhet el, amennyiben közérdek indokolta a kifejezés használatát vagy a tény állítását. A valóságbizonyítást a bíróság engedélyezi vagy nem. Engedélyezi, ha a becsület csorbítására alkalmas tényállítást, híresztelést vagy utaló kifejezést közérdek vagy jogos magánérdek indokolta. Ha ilyen gyanú felmerül, a közérdek hivatkozható. Kérdés azonban, hogy a közérdek egy híresztelést indokol-e, vagy inkább feljelentést. Összességében ez nem egyszerű jogkérdés, ennek eldöntése a bíróság dolga, nem frakcióvezetőké vagy kormánytagoké.
— Ez magánvádas vagy közvádas bűncselekmény?
— Rágalmazásról beszélünk, ami alapesetben magánvádas. A büntetőeljárási törvény szerint, ha a sértett hivatalos személy, akkor az ügyészség lép fel, de az eljárás akkor is bíróság előtt zajlik, és bírói megítélés tárgya, hogy megtörtént-e a rágalmazás.
— Közben maga a Fidesz enyhített a rágalmazási szabályokon 2023 májusában.
— A szóban forgó passzus a Btk. 226. § (3) bekezdése, amelyet a jelenlegi hatalom iktatott be. Eszerint rágalmazás miatt nem büntetendő annak cselekménye, aki a közügyek szabad megvitatása körében, sajtótermékben vagy médiaszolgáltatás útján követi el, feltéve, hogy cselekménye nem irányul a sértett emberi méltóságának nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadására. Vagyis ha sajtó útján történik a becsület csorbítására alkalmas tény közlése, rágalmazás miatt a közlő nem büntetendő. Ez dogmatikailag helytelen, mert a rágalmazás alapja a más előtti tényállítás, és annak súlyosabban minősülő esete, ha mindez nagy nyilvánosság előtt történik. A sajtó pedig tipikusan nagy nyilvánosság. Semmi nem indokolta, hogy ezt a büntetendőséget kizárják.
A kivétel, az emberi méltóság nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadása, valójában a mocskolódást fedi, nem a tényközlést. A becsület csorbítására alkalmas tényközlés nem mocskolódás.
— Tehát ha azt állítom, hogy egy politikus rendszeresen találkozik kisfiúkkal vagy kislányokkal pedofil együttlétek céljából, ez olyan rágalmazás, amelyre nem vonatkozik a kivétel? Csak akkor, ha mocskolódó megjegyzésekkel párosul?
— Ha a valótlan tényközlés így hangzik el sajtó útján közölve, vonatkozhat rá ez a büntetendőséget kizáró ok. Nem szabad ilyen, napi érdek által vezérelt rendelkezéseket törvénnyé tenni, mert könnyen „másnak ásott veremmé” válnak, amelybe az esik bele, aki beletette a törvénybe. Jelen esetben ez történt.
— Ez a kivétel vonatkozik az internetes bloggerekre is? Az is médiaszolgáltatásnak tekinthető?
— Úgy gondolom, hogy igen. A bíróságon lehet ezen vitatkozni. Első ránézésre a „sajtótermék vagy médiaszolgáltatás” kategóriába belefér.
— Viszont vonatkozik Káncz Csaba egyszerű Facebook-bejegyzésére, amely nem blog és nem médiaszolgáltatás.
— Valószínűleg nem. De itt két éve létező, büntetendőséget kizáró rendelkezésről van szó, nagy bírói gyakorlat még nincs. Nyilván lesz jogvita arról, hogy például egy blogbejegyzés médiaszolgáltatásnak minősül-e, vagy azon kívül esik. Mindenesetre
Előfordulhat, hogy a bíróság közérdekre hivatkozva valóságbizonyítást rendel el, vagy megállapítja a büntetendőséget kizáró ok fennállását. A legtöbb itt említett esetben azonban nem azonosítható konkrét személy; csupán a „jelenlegi hatalom” valamely magas beosztású embere szerepel. Ez nem olyan csoportképző tényező, amely sértetti meghatározottságra alkalmas lenne.
— Hétfőn Orbán Viktor azt mondta: „a rendőrségnek segítséget kell adnunk, hogy ilyen kényes esetekben egyértelműbbek legyenek a jogszabályok. Igaza van annak, aki azt mondja, hogy többet vár tőlünk ezen a területen.”. Ezek a jogszabályok visszamenőlegesen vonatkozhatnak korábbi esetekre?
— Természetesen nem. A jogalkotási törvény precízen rögzíti: olyan jogszabálynak nem lehet visszamenőleges hatálya, amely bárkire nézve hátrányos következményekkel jár. Ez alkotmányos alapvetés is.
— Van még egy mondat a kormányfőtől: „Minden aljas ellenzéki álhírterjesztő, legyen képviselő, influenszer vagy újságíró, a magyar jogrendszer hűvös leheletét érezheti a tarkóján.”
— Ez üres fenyegetés, nem több. Mi az a „hűvös lehelet”? Ilyen nincs az igazságszolgáltatásban. Ha szétszedjük a mondatot, értelmetlen, hangulati megnyilvánulás.
— Ön mit vár, mi történhet a következő napokban, hetekben?
— Jogász vagyok, nem jós. A magyar jogrendszer meglehetősen leépült és gyenge állapotban van; ez a jogi reakciókat is kiszámíthatatlanná teszi.
— Olyan mértékben független még a bíróság, hogy egy ilyen ügyben ne engedjen a meglehetősen erős politikai nyomásnak?
— A bíróság, mint szervezet sokat vesztett a függetlenségéből, de a bírák túlnyomó többsége lelkiismerete és a jogszabályok szerint végzi hivatását. A konkrét ügyekben eljáró bírók függetlenségében személy szerint bízom.
— Ebből és az elmondottakból az következik, hogy ha eljárások indulnak, azok nem feltétlenül a Fidesz által sejtetett eredménnyel zárulnak?
— Azt lehet mondani, hogy igen.
