SZEMPONT
A Rovatból

Balogh József: A piaci árakat az áram esetén politikai okokból nem szabadították rá a fogyasztókra

Mi a csudát tegyünk? Ki tudunk igazodni a számok között? Lesz segítség? És mi az, amit még most sem tudunk? Interjú egy energetikai szakértővel a legfontosabb kérdésekről.

Link másolása

Amióta nyilvánosak lettek a rezsiszámok, mindenki számol. A kérdések egy részére azonban még mindig nincs konkrét válasz. Balogh József energiapiaci szakértő szerint a fogyasztóknak nagyon gyorsan el kell gondolkozniuk azon, hogy mit csinálnak, de egyáltalán nincs könnyű dolguk.

– Miért van az, hogy például Németországban a fogyasztók körülbelül kétszeresét fizetik a tavalyi energiaszámláiknak, míg a most megállapított piaci árak Magyarországon háromszorosak-hétszeresek?

– Nálunk a 2012-es árszinthez tudjuk mérni az árnövekedést. A németeknél nem volt befagyasztva az ár, tehát ott a tavalyi szinthez mérhető az ottani áremelkedés.

Azt is mondhatnánk, hogy a magyar kormány leakciózott egy olyan terméket, amiból nem volt elég Magyarországon. Az ország 11 milliárd köbméter gázt fogyaszt, miközben csak másfél milliárdot termel. Az áram esetén jobb a helyzet, de abból is nettó behozatalra szorulunk.

Bár valóban a lakossági áramszükségletet meg tudja termelni Paks, de a helyzet ennél bonyolultabb. Magyarország részt vesz egy olyan együttműködésben, ahol a napi piacokat összekapcsolják (Market coupling) egy összeurópai rendszerbe. Emiatt a hazai áramárra közvetlen hatással van például a németországi zöldesítés, amikor ott atom- és szénerőműveket kapcsolnak le, a hazai áram is drágul.

Azt nem tudom megmondani, hogyan számolták ki a rendeletben szereplő árakat, azonban a piaci árakkal összevetve a most fizetendő, úgynevezett „versenypiaci költségeket tükröző ár” az áram esetében körülbelül a kereskedett piaci ár harmada. A földgáz esetében, ha a köbmétert megawattórára átszámolom, jelenleg a rendeletben szereplő ár (amiből le kell vonni a rendszerhasználati díjakat és az ÁFÁ-t) a világpiaci ár fölött van egy kicsivel.

– Miért szabadították rá a teljes gázárat a lakosságra, amikor az áram esetében nem ez történt?

– Ez már politika, amihez nem értek. Talán az lehetett az elgondolás, hogy áram esetén Paks körülbelül annyit megtermel, amire a lakosságnak szüksége van.

Valószínű, hogy azt gondolhatták, ha már van egy Paksunk, valamelyest legalább itt csökkentsük az energiával kapcsolatos terheket.

Ismétlem: a piaci árakat az áram esetén nem szabadították rá a fogyasztókra.

– Mit csinálhat a fogyasztó?

– Nagyon gyorsan el kell gondolkozni azon, hogy mi a csudát csinálunk. Szerintem nagyon drasztikus volt a lépés, nem volt idő erre felkészülni. Mindenkinek egyesével kell kiszámolni a lehetőségeit. Eljött a kis energetikai tanácsadással foglalkozó kft.-k aranykora: érdemes szakemberrel konzultálni. Nem egyszerű ugyanis az áram- és gázárakat kiszámolni.

A gáz esetében például a bejelentésben köbméter van, a rendeletben megajoule, a kereskedő MWh-ban számol.

Nagyon javaslom, hogy számolják ki szakemberrel, hogy mennyi lesz az annyi. Utána, amit szintén javaslok, hogy amikor az első számla megjön, újból beszéljék át, mert rengeteg értelmezési hiba lehet itt, félreszámolás, rengeteg technikai kérdés lesz, amit menet közben kell megoldani.

– Akiknek a legnagyobb szüksége lehet egy energetikus segítségére, azok hogyan tudják ezt megfizetni? Vagy van, lesz valamilyen intézményes forma, ahol szakszerű segítséget kaphatnak a rászorulók?

– Ez most olyan, mint egy tűzoltás, ahol veszteségek vannak, törnek az ablakok, recsegnek a bútorok. Vegyünk egy példát. Valakinek vidéken van valahol egy csirkekeltető üzeme. Megkapja az első számláját, és ott van vége az üzleti modellnek. Valamit kell csinálni. Több kollégát ismerek, akik önként segítenek a rászorulóknak, értelmezni a rendeletet, majd a számlán szereplő számokat, hogy minél kevesebb megrázkódtatás érje a családokat. Szerintem nem lesz intézményes energia-tanácsadási rendszer. Önkéntes segítség viszont van, és remélem lesz is.

– Reális a hazai épületenergetikai helyzet ismeretében a gázkvóta? A szigeteletlen falak, rossz nyílászárók, elavult berendezések ismeretében valóban ennyi az a fogyasztás, amit elhasznál egy háztartás?

– Abszolút nem reális. Jelenleg egymásnak feszül egy politikai és egy gazdasági érdek. Ami kijöhet belőle az sosem jó. Jelen esetben a rendszer már fenntarthatatlan volt. Amit rezsicsökkentésnek nevezünk Magyarországon, az 2012-ban vezették be. Az akkori fogyasztói áron befagyasztották, hatósági árassá tették az elektromos áram és a földgáz árát. Ez azt jelentette, hogy a világpiaci áringadozástól és a forint–euró változástól függetlenül kilenc éven keresztül a lakosság a 2012 decemberi áron kapta mind az elektromos energiát, mind a földgázt.

Voltak olyan periódusok is, amikor a rezsicsökkentett ár magasabb volt, mint a piaci ár, ilyenkor bizony többet fizettek a hazai fogyasztók.

Például 2016 második negyedévében az áram ára ilyen volt, továbbá a Covid 2020-as első hullámakor a gáz tőzsdei ára egy számjegyű volt. Az árak azóta viszont felrobbantak. A rezsicsökkentett ár és a világipiaci árak közötti különbség korábban elképzelhetetlen szintre ugrott. Maga a rezsibiztos 700 milliárd éves szintű veszteséget ismert el, az én számításaim ennél magasabbak. Ezzel együtt az is igaz, hogy az intézkedés időzítése nem helyes. Ráadásul egy átlagember nem fogja tudni a köbmétert, megajoule-t összehasonlítani, rengeteg lesz a félreértés.

– Van itt még más dolog is, amit nem gondoltak végig. Miközben a társasházaknál helyesen, figyelembe veszik, hogy több család él egy lakásban, és albetétenként jár az alapfogyasztási kedvezmény, tehát nem „mérési pontonként”, mint ahogy az általános szabály kimondja, ugyanezt kétgenerációs házaknál nem veszik figyelembe. Ahol mondjuk a szülők élnek az egyik háztartásban egy lakásban és ugyanabban a házban egy másik lakásban valamelyik gyerekük a házastársával, adott esetben gyermekével, önálló családként. Ez nincs rendezve.

– A rendeletben benne van, hogy először december 30-án fogják felülvizsgálni hogyan működik ez a post-rezsicsökkentett rendszer.

A döntéshozók is úgy lehetnek vele, hogy ez most egy prototípus.

Kísérleteznek, mert senki nem gondolt arra, hogy az árak ilyen mértékben felrobbannak. Olyan megoldást keresnek, amivel a minimális politikai veszteséggel a maximális gazdasági korrekciót végre tudják hajtani. A világpiaci árak jelenlegi szintjén, azt gondolom hogy nem lesz egyszerű dolguk: mint korábban említettem, az energiaárak felrobbantak.

– Ha valaki nappali és vezérelt (éjszakai) áramot is használ, akkor hogyan számolja el a szolgáltató? Hova rendeli a kedvezményt? Megosztja? Hogyan? Erre nem tér ki a rendelet, mint ahogy más kérdésekre sem.

– Szerintem erre a kérdésre még senki nem tud válaszolni. Ahogy az előbb mondtam, maga a rendelet is prototípus. Az viszont tény, a szövegben több helyen szerepel, hogy „felhasználási hely”. Ebből az következik, hogy csak egyszer lehet felhasználni a rezsicsökkentett mennyiséget, hiába van két tarifa szerinti óra az egy fogyasztási helyen.

Az emberek tele lesznek praktikus kérdésekkel, és senki nem találja rá a választ.

Be fog indulni erről egy dialógus a fogyasztók, a kereskedők és a szabályozó testület között, és remélhetően a kormány ezeket a javaslatokat majd meghallja és pontosítja a rendeletét.

(Frissítés: időközben az MVM oldaláról kiderült, a kedvezményes mennyiség mérőnként (nappali és éjszakai) külön-külön értendő, 2022. augusztus 1. és 2023. július 31. között időarányosan.)

– Például mi az, ami nagyon hiányzik ebből a rendeletből?

– Az ösztönzés energiatakarékos beruházásokra. Például a fogyasztó vállalja, hogy a korábbi három/öt éves fogyasztását csökkenti valamilyen módon (például szigeteléssel), akkor a csökkentett fogyasztásra extra kedvezményt adtam volna. Ezzel komolyan lehetne ösztönözni a fogyasztókat a valódi megtakarításokra, ami nem simán csak fogyasztók lekapcsolását jelenti. A jelenlegi rendeletből mintha kimaradt volna az energiatakarékosság ötlete.

– A gázzal fűtők esetében van egy csapda: akik eddig diktáltak, azoknak hiába érné meg jobban az átalányfizetés, csak a leolvasási fordulónál van lehetőségük váltani. Nem lenne méltányos most lehetővé tenni a váltást ezeknek a fogyasztóknak?

– Egyetértek, ez például egy olyan technikai probléma, amire ebben a tűzoltó munkában nem is gondoltak.

(Frissítés: az MVM oldala szerint amennyiben a kedvezményes éves időszakon belül kiállított (jellemzően havi) számlában elszámolt energiamennyiség nem éri el az adott időszakra kiadható kedvezményes mennyiséget, úgy a kedvezmény nem vész el. Az elszámolás az éves időszakban biztosítja 2022.08.01-2023.07.31. között a kedvezményes sáv mennyiségig az alacsonyabb árat. Például ha valaki diktálás alapján kérte az elszámolását, nyáron nyaralás miatt nem fogyaszt energiát és így a diktálás alapján kiállított számlájában nem jelenik meg fogyasztás, akkor az erre az időszakra eső kedvezmény mértéket nem veszíti el, azt később ki tudja használni az éves időszakon belül.)

Ahogy mondtam most gyorsan kellett lépni, mert a rezsicsökkentés egyre többe került a költségvetésnek. Ezen a rendeleten még korrigálni kell – ez csak egy munkaterv, azt gondolom. Ezzel az intézkedéssel elismerték, hogy nem lehet a gáz (amiből alig van nekünk) és az áram (amiből szintén nincs elég) árát a világpiaci áraktól elrugaszkodott szinten tartani.

Forradalmi változások jönnek a rezsicsökkentésben, ki lehet mondani, hogy a mai nappal elkezdődött a rezsicsökkentés lassú, de biztos halála.

Biztos, hogy a lakosság nem volt egy ilyen gyors változásra felkészülve. De energia mindenhol kell. Az, hogy ez a változás ilyen gyorsan történik, azt jelzi, hogy elég nagy lehetett a baj. Eddig az elektromos áram és a földgáz, ahogy mondtam, „le volt akciózva” és ennek megfelelően senki nem foglalkozott vele. A háztartások egy része pazarolt az energiával. Ennek a korszaknak mától vége. Egy energia-tudatosabb világ kezdődik, amiből – közép- és hosszútávon – még sok nagyon jó dolog is kisülhet.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: A fideszeseket Mr. Nobodynak, Senki úrnak hívják az Európai Parlamentben
A politikus szerint a Fidesz képviselői csak felveszik a pár száz milliós fizetést, és egyébként semmit nem csinálnak. Azt mondja, érdemes összehasonlítani, milyen emberek vannak pártja EP-listáján, és kik alkotják a Fideszét.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. április 18.


Link másolása

Magyar Péter szerint március 15-én és április 6-án már bebizonyította mozgalma, hogy vannak vidéki támogatói és nem csak egy „belpesti médiahekkről” van szó. Szerinte a vidéken élőket többek között őszinteséggel lehet megszólítani, nem pedig „lejönni dzsippel és megmondani, hogyan kellene élni”.

A politikustól megtudtuk, hogy 538 jelentkezőből választották ki másfél nap alatt azokat, akik az internetes szavazás után pártja EP-képviselőjelöltjei lehetnek majd.

„Van olyan, aki hat nyelven beszél. (...) Egyedül több nyelven beszél, mint a Fidesz-frakció húsz év alatt az Európai Parlamentben. Ami nem nehéz persze: százszor nulla az nulla, hiszen tudjuk, hogy a legtöbb semmilyen nyelven nem beszél.

Mr. Nobodynak, Senki úrnak hívják őket az Európai Parlamentben, akik felveszik a pár száz milliós fizetést évente és egyébként semmit nem csinálnak.”

Magyar szerint figyeltek a nők arányára, a jelentkezők életkora is fontos szempont volt, ahogy az is, hogy legyen víziójuk.

„Össze kell hasonlítani a Fidesz EP-listáját Deutsch Tamással az élen, meg a mi EP-listánkat. Szerintem ha nem is a pártokról beszélünk, akkor elég könnyű eldönteni, hogy az ember kire szavaz”

– tette hozzá Magyar Péter.

A teljes beszélgetést és a békési országjáróról készült beszámolót itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Eljön az ember közéjük és nem lejön egy dzsippel, és megmondja, hogyan kéne élni
Elkísértük Magyar Pétert vidékre, az országjárása első állomására. Egy résztvevő azt mondta, utoljára ilyen zizegés a rendszerváltás környékén volt Békés megyében.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. április 18.


Link másolása

„Olyan bebetonozott dolgok vannak az országban, amit egy úgymond friss erőnek kell valamilyen szinten megoldani” – mondta lapunknak Magyar Péter Békés megyei országjáró rendezvényének egyik résztvevője. A férfi szerint két éve az ellenzéki összefogás nem működött.

Két másik résztvevő ezt úgy fogalmazta meg, hogy „teljesen elkopott az ellenzék”. Szerintük „utoljára ilyen zizegés a rendszerváltáskor volt itt Békésben”.

„Én MZP-s vagyok, de mindenki szimpatikus, aki Orbánt le akarja váltani” – mondta a rendezvényre lányával érkező nő. A tinédzser lapunknak úgy fogalmazott: nagyon reménykedik abban, hogy Magyar változást tud hozni az országnak.

„Meggyőzött minket. Aki itt van, szerintem annak a nagy részét meggyőzte”

– jelentette ki a gyűlés végén egy férfi.

A politikus orzságjárásának első állomásáról készült beszámolónkat itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Tegyenek börtönbe, akkor nem 50%-ot fogunk elérni, hanem 80-at, és akkor nem nekik lesz kétharmaduk, hanem nekünk háromnegyedünk
A TISZA Párt alelnöke bohócnak nevezte a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjét, miután Lánczi Tamás azt írta egy posztban Magyarnak: börtönbüntetés jár annak, aki tiltott külföldi támogatást használ fel.

Link másolása

Megalakulása óta az első vizsgálatot indította meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal, írja azt rtl.hu. A kormány kezdeményezésére februárban létrehozott intézmény a kormánypárti Magyar Nemzet egyik cikkére hivatkozik. Az állami hírügynökséggel azt közölték: a lap információi alapján felmerül a gyanú, hogy „ugyanaz a külföldi és magyar szereplőkből álló érdekkör” próbál beavatkozni a magyar választásokba, amelyik a 2022-es választás előtt Márki-Zay Péter mozgalmát támogatta.

A hivatal Magyar Péter nevét nem említette, de a Tisza Párt alelnöke tegnap Facebook-posztban reagált. Azt írta, a vizsgálat vele kapcsolatban indult. Azt javasolta Lánczi Tamásnak: kérdezze a Fideszt, „évente hány milliárd forintot költenek 2015 óta az amerikai kampányguruknál, a gyűlölet propaganda mestereinél”.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője erre szintén a közösségi médiában reagált: felhívta Magyar Péter figyelmét arra, hogy „amennyiben egy jelölt vagy jelölő szervezet tiltott külföldi támogatást használ fel, az három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

Magyar Péter ma a Békés megyei Mezőhegyesen kampányolt, innen üzent Lánczinak Tamásnak:

„Innen is üzenem neki, hogy irtó nagy bohóc. Kit akar börtönbe tenni, engem? Vagy a magyar népet? Mit gondol, hogy tényleg azt el fogják fogadni az emberek egy ordas kamu alapján, amit a propaganda állít, majd engem börtönbe rakjanak?

De tegyen börtönbe, szerintem annál jobb lesz, akkor nem 50%-ot fogunk elérni, hanem 80-at. És akkor nem nekik lesz kétharmaduk hanem nekünk háromnegyedünk.”

A Magyar Nemzet csütörtökön azt írta, hogy Magyar Péter mozgalma mögött a Bajnai Gordonhoz köthető DATADAT nevű cégcsoport állhat, erre az egyesület honlapjának adatvédelmi tájékoztatójában találtak nyomokat. A cégcsoport ügyvezetője szerint hazugság, ami a Magyar Nemzetben megjelent.

„Sosem találkoztam velük, sem Magyar Péterrel, sem a hozzá kötődő párttal, sem a hozzá kapcsolódó egyesülettel soha semmilyen viszonyt nem ápoltunk”

- mondta Szigetvári Viktor, aki szerint azért szerepeltek az adatvédelmi tájékoztatóban, mert a Magyar Péter által átvett egyesülettel volt kapcsolatuk régebben.

Szigetvári Viktor azt mondta, nem tartnak a vizsgálattól, és együttműködnek majd a Szuverenitásvédelmi Hivatallal, ha felkeresik őket.

A szervezettel kapcsolatban épp tegnap terjesztett be határozattervezetet az Európai Parlament öt frakciója. Eszerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása és működése sérti a szabad és tisztességes választások elvét. Arra szólítanák fel az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül a korábbi döntését és függessze fel a Magyarországnak adott támogatásokat, amíg az összes korábban támasztott feltételt nem teljesíti a kormány. A tervezetről jövő héten szavazhat az Európai Parlament.

Az RTL Híradójának riportját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Csernus: Egy búvalbaszott, pesszimista, rosszindulatú nép vagyunk
Ügyesek voltunk, mert megmaradtunk, magyarul beszélhetünk. De az ügyességből egy ponton megalkuvás lett.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. április 18.


Link másolása

Csernus Imre az Index Konkrétan Rónai Egonnal című műsorának legutóbbi adásában lesújtó képet festett társadalmunk lelkiállapotáról. „Egy búvalbaszott, pesszimista, rosszindulatú nép vagyunk” – mondta a pszichiáter, akinek az elkövetkező hetekben jelenik meg legújabb könyve A magyar címmel.

A szakember úgy látja, hogy egy gyönyörű országban élünk, minden lehetőségünk meglenne arra, hogy jól érezzünk magunkat, de erre azért nem vagyunk képesek, mert érzelmileg nem vállalunk felelősséget, nem viselkedünk felnőttként. Ebből az önbecsapásból és gyávaságból fakad szerinte rengeteg egészségügyi problémája az embereknek.

Ebből a szempontból egy beteg nemzet vagyunk.

– mondta.

Közéleti állapotaink kapcsán elmondta, hogy azért vagyunk képtelenek a politikusainkon számonkérni az ígéreteiket, mert akkor egyúttal azzal is szembe kellene néznünk, hogy a saját ígéreteinek sem tartjuk be valójában.

Önmagunkkal viszont nem akarunk konfrontálódni.

A felelősségvállalás hiánya, a nem felnőtt viselkedés kialakít egy „öntudatlan populációt”, akikkel szemben viszont működik az „oszd meg és uralkodj” technikája.

Csernus arról is beszélt, hogy bár számtalan sportágban sikerült a történelem során a döntőig küzdeni magát a magyar csapatoknak, ám gyakran, váratlanul elbuktunk. Szerinte mindennek az az oka, hogy előre félünk a vereségtől, ez a félelem pedig megbénít minket.

A pszichiáter úgy látja, hogy akkor lehet belőlünk sikeres nemzet, ha bátrak leszünk, elkezdünk hinni magunkban, ha az érzelmeinkért is felelősséget vállalunk, de merünk beszélni a gyengeségeinkről, hiányosságainkról is. Mindez szerinte az ország jövője szempontjából kulcsfontosságú, mert ezeket a rossz mintákat adjuk tovább gyermekeinknek.

A teljes beszélgetést ITT tudod megnézni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: