SZEMPONT
A Rovatból

Balogh József: A piaci árakat az áram esetén politikai okokból nem szabadították rá a fogyasztókra

Mi a csudát tegyünk? Ki tudunk igazodni a számok között? Lesz segítség? És mi az, amit még most sem tudunk? Interjú egy energetikai szakértővel a legfontosabb kérdésekről.


Amióta nyilvánosak lettek a rezsiszámok, mindenki számol. A kérdések egy részére azonban még mindig nincs konkrét válasz. Balogh József energiapiaci szakértő szerint a fogyasztóknak nagyon gyorsan el kell gondolkozniuk azon, hogy mit csinálnak, de egyáltalán nincs könnyű dolguk.

– Miért van az, hogy például Németországban a fogyasztók körülbelül kétszeresét fizetik a tavalyi energiaszámláiknak, míg a most megállapított piaci árak Magyarországon háromszorosak-hétszeresek?

– Nálunk a 2012-es árszinthez tudjuk mérni az árnövekedést. A németeknél nem volt befagyasztva az ár, tehát ott a tavalyi szinthez mérhető az ottani áremelkedés.

Azt is mondhatnánk, hogy a magyar kormány leakciózott egy olyan terméket, amiból nem volt elég Magyarországon. Az ország 11 milliárd köbméter gázt fogyaszt, miközben csak másfél milliárdot termel. Az áram esetén jobb a helyzet, de abból is nettó behozatalra szorulunk.

Bár valóban a lakossági áramszükségletet meg tudja termelni Paks, de a helyzet ennél bonyolultabb. Magyarország részt vesz egy olyan együttműködésben, ahol a napi piacokat összekapcsolják (Market coupling) egy összeurópai rendszerbe. Emiatt a hazai áramárra közvetlen hatással van például a németországi zöldesítés, amikor ott atom- és szénerőműveket kapcsolnak le, a hazai áram is drágul.

Azt nem tudom megmondani, hogyan számolták ki a rendeletben szereplő árakat, azonban a piaci árakkal összevetve a most fizetendő, úgynevezett „versenypiaci költségeket tükröző ár” az áram esetében körülbelül a kereskedett piaci ár harmada. A földgáz esetében, ha a köbmétert megawattórára átszámolom, jelenleg a rendeletben szereplő ár (amiből le kell vonni a rendszerhasználati díjakat és az ÁFÁ-t) a világpiaci ár fölött van egy kicsivel.

– Miért szabadították rá a teljes gázárat a lakosságra, amikor az áram esetében nem ez történt?

– Ez már politika, amihez nem értek. Talán az lehetett az elgondolás, hogy áram esetén Paks körülbelül annyit megtermel, amire a lakosságnak szüksége van.

Valószínű, hogy azt gondolhatták, ha már van egy Paksunk, valamelyest legalább itt csökkentsük az energiával kapcsolatos terheket.

Ismétlem: a piaci árakat az áram esetén nem szabadították rá a fogyasztókra.

– Mit csinálhat a fogyasztó?

– Nagyon gyorsan el kell gondolkozni azon, hogy mi a csudát csinálunk. Szerintem nagyon drasztikus volt a lépés, nem volt idő erre felkészülni. Mindenkinek egyesével kell kiszámolni a lehetőségeit. Eljött a kis energetikai tanácsadással foglalkozó kft.-k aranykora: érdemes szakemberrel konzultálni. Nem egyszerű ugyanis az áram- és gázárakat kiszámolni.

A gáz esetében például a bejelentésben köbméter van, a rendeletben megajoule, a kereskedő MWh-ban számol.

Nagyon javaslom, hogy számolják ki szakemberrel, hogy mennyi lesz az annyi. Utána, amit szintén javaslok, hogy amikor az első számla megjön, újból beszéljék át, mert rengeteg értelmezési hiba lehet itt, félreszámolás, rengeteg technikai kérdés lesz, amit menet közben kell megoldani.

– Akiknek a legnagyobb szüksége lehet egy energetikus segítségére, azok hogyan tudják ezt megfizetni? Vagy van, lesz valamilyen intézményes forma, ahol szakszerű segítséget kaphatnak a rászorulók?

– Ez most olyan, mint egy tűzoltás, ahol veszteségek vannak, törnek az ablakok, recsegnek a bútorok. Vegyünk egy példát. Valakinek vidéken van valahol egy csirkekeltető üzeme. Megkapja az első számláját, és ott van vége az üzleti modellnek. Valamit kell csinálni. Több kollégát ismerek, akik önként segítenek a rászorulóknak, értelmezni a rendeletet, majd a számlán szereplő számokat, hogy minél kevesebb megrázkódtatás érje a családokat. Szerintem nem lesz intézményes energia-tanácsadási rendszer. Önkéntes segítség viszont van, és remélem lesz is.

– Reális a hazai épületenergetikai helyzet ismeretében a gázkvóta? A szigeteletlen falak, rossz nyílászárók, elavult berendezések ismeretében valóban ennyi az a fogyasztás, amit elhasznál egy háztartás?

– Abszolút nem reális. Jelenleg egymásnak feszül egy politikai és egy gazdasági érdek. Ami kijöhet belőle az sosem jó. Jelen esetben a rendszer már fenntarthatatlan volt. Amit rezsicsökkentésnek nevezünk Magyarországon, az 2012-ban vezették be. Az akkori fogyasztói áron befagyasztották, hatósági árassá tették az elektromos áram és a földgáz árát. Ez azt jelentette, hogy a világpiaci áringadozástól és a forint–euró változástól függetlenül kilenc éven keresztül a lakosság a 2012 decemberi áron kapta mind az elektromos energiát, mind a földgázt.

Voltak olyan periódusok is, amikor a rezsicsökkentett ár magasabb volt, mint a piaci ár, ilyenkor bizony többet fizettek a hazai fogyasztók.

Például 2016 második negyedévében az áram ára ilyen volt, továbbá a Covid 2020-as első hullámakor a gáz tőzsdei ára egy számjegyű volt. Az árak azóta viszont felrobbantak. A rezsicsökkentett ár és a világipiaci árak közötti különbség korábban elképzelhetetlen szintre ugrott. Maga a rezsibiztos 700 milliárd éves szintű veszteséget ismert el, az én számításaim ennél magasabbak. Ezzel együtt az is igaz, hogy az intézkedés időzítése nem helyes. Ráadásul egy átlagember nem fogja tudni a köbmétert, megajoule-t összehasonlítani, rengeteg lesz a félreértés.

– Van itt még más dolog is, amit nem gondoltak végig. Miközben a társasházaknál helyesen, figyelembe veszik, hogy több család él egy lakásban, és albetétenként jár az alapfogyasztási kedvezmény, tehát nem „mérési pontonként”, mint ahogy az általános szabály kimondja, ugyanezt kétgenerációs házaknál nem veszik figyelembe. Ahol mondjuk a szülők élnek az egyik háztartásban egy lakásban és ugyanabban a házban egy másik lakásban valamelyik gyerekük a házastársával, adott esetben gyermekével, önálló családként. Ez nincs rendezve.

– A rendeletben benne van, hogy először december 30-án fogják felülvizsgálni hogyan működik ez a post-rezsicsökkentett rendszer.

A döntéshozók is úgy lehetnek vele, hogy ez most egy prototípus.

Kísérleteznek, mert senki nem gondolt arra, hogy az árak ilyen mértékben felrobbannak. Olyan megoldást keresnek, amivel a minimális politikai veszteséggel a maximális gazdasági korrekciót végre tudják hajtani. A világpiaci árak jelenlegi szintjén, azt gondolom hogy nem lesz egyszerű dolguk: mint korábban említettem, az energiaárak felrobbantak.

– Ha valaki nappali és vezérelt (éjszakai) áramot is használ, akkor hogyan számolja el a szolgáltató? Hova rendeli a kedvezményt? Megosztja? Hogyan? Erre nem tér ki a rendelet, mint ahogy más kérdésekre sem.

– Szerintem erre a kérdésre még senki nem tud válaszolni. Ahogy az előbb mondtam, maga a rendelet is prototípus. Az viszont tény, a szövegben több helyen szerepel, hogy „felhasználási hely”. Ebből az következik, hogy csak egyszer lehet felhasználni a rezsicsökkentett mennyiséget, hiába van két tarifa szerinti óra az egy fogyasztási helyen.

Az emberek tele lesznek praktikus kérdésekkel, és senki nem találja rá a választ.

Be fog indulni erről egy dialógus a fogyasztók, a kereskedők és a szabályozó testület között, és remélhetően a kormány ezeket a javaslatokat majd meghallja és pontosítja a rendeletét.

(Frissítés: időközben az MVM oldaláról kiderült, a kedvezményes mennyiség mérőnként (nappali és éjszakai) külön-külön értendő, 2022. augusztus 1. és 2023. július 31. között időarányosan.)

– Például mi az, ami nagyon hiányzik ebből a rendeletből?

– Az ösztönzés energiatakarékos beruházásokra. Például a fogyasztó vállalja, hogy a korábbi három/öt éves fogyasztását csökkenti valamilyen módon (például szigeteléssel), akkor a csökkentett fogyasztásra extra kedvezményt adtam volna. Ezzel komolyan lehetne ösztönözni a fogyasztókat a valódi megtakarításokra, ami nem simán csak fogyasztók lekapcsolását jelenti. A jelenlegi rendeletből mintha kimaradt volna az energiatakarékosság ötlete.

– A gázzal fűtők esetében van egy csapda: akik eddig diktáltak, azoknak hiába érné meg jobban az átalányfizetés, csak a leolvasási fordulónál van lehetőségük váltani. Nem lenne méltányos most lehetővé tenni a váltást ezeknek a fogyasztóknak?

– Egyetértek, ez például egy olyan technikai probléma, amire ebben a tűzoltó munkában nem is gondoltak.

(Frissítés: az MVM oldala szerint amennyiben a kedvezményes éves időszakon belül kiállított (jellemzően havi) számlában elszámolt energiamennyiség nem éri el az adott időszakra kiadható kedvezményes mennyiséget, úgy a kedvezmény nem vész el. Az elszámolás az éves időszakban biztosítja 2022.08.01-2023.07.31. között a kedvezményes sáv mennyiségig az alacsonyabb árat. Például ha valaki diktálás alapján kérte az elszámolását, nyáron nyaralás miatt nem fogyaszt energiát és így a diktálás alapján kiállított számlájában nem jelenik meg fogyasztás, akkor az erre az időszakra eső kedvezmény mértéket nem veszíti el, azt később ki tudja használni az éves időszakon belül.)

Ahogy mondtam most gyorsan kellett lépni, mert a rezsicsökkentés egyre többe került a költségvetésnek. Ezen a rendeleten még korrigálni kell – ez csak egy munkaterv, azt gondolom. Ezzel az intézkedéssel elismerték, hogy nem lehet a gáz (amiből alig van nekünk) és az áram (amiből szintén nincs elég) árát a világpiaci áraktól elrugaszkodott szinten tartani.

Forradalmi változások jönnek a rezsicsökkentésben, ki lehet mondani, hogy a mai nappal elkezdődött a rezsicsökkentés lassú, de biztos halála.

Biztos, hogy a lakosság nem volt egy ilyen gyors változásra felkészülve. De energia mindenhol kell. Az, hogy ez a változás ilyen gyorsan történik, azt jelzi, hogy elég nagy lehetett a baj. Eddig az elektromos áram és a földgáz, ahogy mondtam, „le volt akciózva” és ennek megfelelően senki nem foglalkozott vele. A háztartások egy része pazarolt az energiával. Ennek a korszaknak mától vége. Egy energia-tudatosabb világ kezdődik, amiből – közép- és hosszútávon – még sok nagyon jó dolog is kisülhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Kibasznám a válogatottból az összes mentálisan alkalmatlan sztárt” – Csernus Imre ezzel a feltétellel vállalná el a válogatott felkészítését
A lélekbúvár szerint a sztárjaink mentalitásával van a legnagyobb baj. A nagyképűségük a hajrában kishitűségbe és kapkodásba csapott át, fájó vereség lett a vége.
F. O. Fotó: - szmo.hu
2025. november 17.



Csernus Imre pszichiáter egyetlen, kőkemény feltétellel vállalná el a magyar labdarúgó-válogatott mentális felkészítését, miután a csapat drámai körülmények között bukta el a világbajnoki pótselejtezőt Írország ellen. A szakember az Indexnek adott interjújában nem rejtette véka alá a véleményét.

„Egy feltétellel: ha kib*szhatnám a válogatottból a mentálisan alkalmatlan sztárokat. Ha erre ön azt mondja, hogy ezzel lefejeznénk a csapatot, én azt felelem, meglehet, de máskülönben nem vállalnám el.”

Csernus szerint a magyar válogatott nem a 96. percben, hanem már a 40. perc környékén elvesztette a sorsdöntő vb-selejtezőt, amikor 2-1-es vezetésnél Szoboszlai Dominik vezérletével a csapat elkezdett alibifutballt játszani. „Ahelyett, hogy 2–1-es vezetésünk után kinyírtuk volna a padlóra került ellenfelet” – fogalmazott a pszichiáter, aki szerint

a csapat nem győzelemre, hanem a vereség elkerülésére játszott, amivel lényegében feltámasztotta az íreket.

A szakember a játékosok mentális hozzáállását is élesen kritizálta. „Sajnos az a benyomásom, hogy a sztárjainkra jellemző a nagyképűség. És ha szorul a hurok, a nagyképűség egy pillanat alatt átcsap önmaga ellentétébe: kapkodásba, kishitűségbe, kudarckerülésbe.”

Úgy látja, a csapatra ólomsúlyként nehezedett a négy évtizedes sikertelenség terhe és a közvélemény elvárása.

„A játékosokban a megfelelési kényszer görcsösségbe csapott át. Ahelyett, hogy folytatták volna a futballt, amit remekül kezdtek el a meccs elején, inkább már a tizedik, majd a negyvenedik percben hozzáfogtak a visszaszámláláshoz.”

A vasárnapi, Puskás Arénában rendezett mérkőzésen a magyar csapat Lukács Dániel és Varga Barnabás góljaival kétszer is vezetett, mégis Írország nyert 3–2-re Troy Parrott mesterhármasával, aki a győztes gólt a 96. percben szerezte. A vereséggel Magyarország sorozatban tizedik alkalommal maradt le a világbajnokságról, míg Írország pótselejtezőt játszhat.

Csernus a győztes mentalitás hiányát „magyar betegségnek” nevezte, párhuzamot vonva a 2000-es sydney-i olimpia női kézilabda-döntőjével,

ahol a válogatott hatgólos előnyről szenvedett vereséget. Ellenpéldaként hozta fel a portugálokat, akik aznap este 9–1-re kiütötték Örményországot, és a norvégokat, akik 4–1-re verték Olaszországot, jelezve, hogy más nemzetek nem bízzák a véletlenre a sorsdöntő meccseket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Deák Dániel: A Fidesznek nem érdeke támadni a tiszás jelölteket, mert akkor Magyar Péter le tudná cserélni őket
A kormánypárti politikai influenszer arról is írt, hogy a Tisza sok helyen belpesti jelöltekkel akar nyerni vidéki körzetekben. Szerinte többek között ez is bizonyítja, hogy a párt egyértelműen baloldali.


Deák Dániel politikai influenszer a Facebook-oldalán elemezte a Tisza Párt képviselőjelöltjeit. A posztban öt pontban foglalta össze véleményét a jelöltállítás folyamatáról és a jelöltek személyéről.

Az influenszer szerint a jelöltállítás folyamata kapkodó, miután a párt mobilalkalmazása csődöt mondott. Azt állítja, „több száz millió forintért fejlesztettek ukránokkal mobilalkalmazást Magyar Péterék, azon keresztül akarták kiválasztani a jelöltjeiket. Ez az alkalmazás azonban csődöt mondott, kétszázezer tiszás személyes adatai kerültek Ukrajnába.” Deák Dániel szerint Magyar Péter ezért egy honlapon keresztül mutatja be a jelöltjeit, és az „előválasztást” senki sem ellenőrzi, vélhetően már eldőlt, ki hol indul.

Második pontjában Deák arról ír, hogy a Tisza Párt jelöltjei helyben nem beágyazottak, „ejtőernyőztetettek”. Úgy fogalmaz: „Nemzetközi és hazai kutatások is bizonyítják, hogy főként a vidéki körzetekben kiemelten fontos, hogy az adott jelölt helyben beágyazott legyen. Ez a Tiszánál sok esetben nem érvényesül, jó példa erre Nagy Ervin baloldali színész, aki Fejér megye 4-es számú választókörzetében indul, úgy, hogy ugyan Dunaújvárosban született, de életvitelét tekintve ő egy újlipótvárosi baloldali ember. Ez hasonlít a 2022-es ellenzékre, ők is belpesti embereket indítottak el vidéki körzetekben, akik ki is kaptak.”

Az elemző szerint a jelöltek és a program is baloldali. Álláspontja szerint „Eddig, amikor például a genderaktivista Bódis Kriszta kiállt a bevándorlás vagy Nagy Ervin Ukrajna finanszírozása mellett, Magyar Péter azzal védekezett, hogy ők nem a Tisza politikusai, így nem a Tisza álláspontját képviselik. Innentől kezdve azonban ezek a túlságosan is baloldali emberek a Tisza jelöltjei, így amit ők képviselnek, az a Tisza álláspontja is egyben. Innentől kezdve még világosabb lesz, hogy a Tisza valójában egy baloldali párt.”

Deák Dániel úgy véli, a jelöltek „Brüsszelből könnyen irányítható emberek” lesznek, akik szerinte teljesíteni fogják a brüsszeli elvárásokat Ukrajna, a háború, az adóemelések vagy a migráció ügyében. Véleménye szerint ezt a Tisza eddigi politikusai is világossá tették, és felidézi Tarr Zoltán, a párt alelnökének kijelentését, miszerint ha mindent elmondanának a terveikből, abba belebuknának.

Végül Deák Dániel arról ír, hogy a Fidesznek nem érdeke most támadni a jelölteket. Állítása szerint ez értelmetlen lenne, mert így Magyar Péter még le tudná cserélni a népszerűtlen jelölteket. A Fidesznek szerinte majd akkor lesz érdeke rávilágítani a tiszás jelöltek gyenge pontjaira, ha már nem lehet őket lecserélni.

A Tisza Párt eredetileg a Tisza Világ mobilalkalmazáson keresztül tervezte a képviselőjelöltek kiválasztását, azonban a folyamatot később a nemzethangja.hu weboldalra helyezték át. Magyar Péter november 17-én ígérte a körzetenkénti jelölt-jelöltek bemutatását, a végleges névsor bejelentését pedig november 30-ra időzítették. Az alkalmazást érintő adatvédelmi ügyben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) október 7-én hivatalból indított vizsgálatot, miután előbb egy körülbelül 18 ezer, majd egy 200 ezer fős lista is felbukkant az interneten. A hatóság jogellenesnek minősítette a kiszivárgott személyes adatok további közzétételét. Kormányközeli lapok ukrán fejlesztőkről írtak, a vizsgálat tényét pedig a független sajtó is megerősítette.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: A Tisza jelöltlistája legalább annyira kockázatos, mintha csupa kipróbált, rutinos pártkatona kérné a szavazók támogatását
A politológus megjegyezte, hogy általános vélemény szerint ez lesz a Tisza Párt számára a legnehezebben megugorható része a kampánynak. Azt is állítja: most szűnt meg a Tisza egyszemélyes párt lenni.


Kedd délelőtt Török Gábor is reagált arra, hogy hétfő éjjel nyilvánossá vált, kik a Tisza Párt képviselőjelölt-jelöltjei szűk 5 hónappal a 2026-os országgyűlési választás előtt.

A politológus Facebook-oldalán megjegyzi, hogy erről a folyamatról gondolta a legtöbb elemző azt, hogy „a választási kampány egyik legnehezebben megugorható része lesz az ellenzéki párt számára”. Szerinte az elmúlt választási kampányidőszakokhoz képest kuriózumnak számít, hogy „Orbán Viktor a saját hangján (vagyis oldalán) foglalkozott az ellenzéki jelöltekkel, mondván, hogy nincs itt semmi látnivaló, ez a régi baloldal.”

Hozzátette: „Magyar Péter ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy a jelöltek átlagemberek, civilek. Ha megnézzük a listát, az első benyomás inkább az utóbbi értelmezéshez áll közelebb,

és legalább annyira kockázatos, mintha csupa kipróbált, rutinos pártkatona kérné a szavazók támogatását: a többség érdemi politikai múlt nélküli embernek látszik, bár nyilván a kormánymédia hamar megtalálja majd az ő értelmezésükhöz fontos szálakat, kapcsolatokat.”

Török arra is kitért, mit tart a legfontosabbnak a jelöltállításban: „A lényeg azonban nem ez, hanem az a tény, hogy ettől a pillanattól kezdve megváltozik a Tisza helyzete: közel háromszáz ember hivatalosan is a párthoz tartozik, erősíti vagy gyengíti a szervezetet. A Tisza ezzel – a nyilvánosság felé is – megszűnt egyszemélyes vagy pár emberes politikai vállalkozásnak lenni, annak minden előnyével és hátrányával.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
A Fidesz teljesen átrajzolta Budapest választókerületi térképét - összegyűjtöttük, ki hová tartozik most
A Tisza választókerületenként közzétette a jelöltjeit, csakhogy sokan nem tudják, most melyik választókerületbe tartoznak, idén ugyanis minden a feje tetejére állt. Segítünk eligazodni.


Tavaly novemberben még csak döbbenten nézték a képviselők a térképeket, hogyan szabdalják fel a körzetüket, júliusra azonban a Nemzeti Választási Iroda közzétette a végleges utcalistát is a főváros új választókerületi beosztásáról. A tavaly december 31-én hatályba lépett törvénymódosítás értelmében Budapesten 18 helyett már csak 16 országgyűlési egyéni választókerület van, miközben az agglomerációt lefedő Pest vármegyében 12-ről 14-re nőtt a számuk.

A változás talán Dél-Pesten a leglátványosabb, ahol tíz év után szétválasztották az eddig egy körzetet alkotó Csepelt és Soroksárt. Az új, 9-es számú körzet központja Csepel lett, de a kerülethez olyan, korábban teljesen máshová tartozó területeket csatoltak, mint a XI. kerületi Budapart, a IX. kerületi ferencvárosi rendezőpályaudvar környéke és Pesterzsébet egy része.

De a belső pesti kerületeket sem kímélte az átrajzolás: a korábban egyben kezelt, erős ellenzéki bázisnak számító VI. és VII. kerületet gyakorlatilag több körzetre bontották, a VIII. és IX. kerületet pedig nagyrészt egybeolvasztották. Újpestet (IV. kerület) egyszerűen kettévágták, részeit pedig két, politikailag teljesen más hangulatú szomszédhoz, a XIII. és a XV. kerülethez csatolták.

A kormányoldal a módosítást a lakosságszám-változások miatti aránytalanságok megszüntetésével indokolta, mivel a törvény legfeljebb 20 százalékos eltérést enged a körzetek lélekszáma között.

„A helyzet egyszerű: Budapest lakosságszáma az elmúlt évtizedben jelentősen lecsökkent, míg a fővárosi agglomerációé nőtt” – áll a Fidesz-frakció közleményében. Független elemzések ugyanakkor úgy látják, hogy a határok ilyen mértékű átszabása és az ellenzéki, illetve kormánypárti szavazóbázisú területek „keverése” egy szoros országos választási eredmény esetén a kormánypártoknak kedvezhet.

A változásokat az érintett politikusok is döbbenten fogadták. „Ma arra ébredtem, hogy hirtelen négy körzet képviselője lettem” – mondta a Telexnek Kunhalmi Ágnes, a XVIII. kerület eddigi MSZP-s képviselője, miután régi körzetét négy új választókerület között osztották szét.

A Tisza hétfő éjjel közzétette, hogy az egyes válaszótkerületekben kik pályáznak az egyéni képviselőjelölti mandátumra. Csakhogy nem könnyű követni, egyáltalán ki hová tartozik. Ebben próbálunk most segíteni.

Melyik terület hová tartozik?

Budapest 1. OEVK (központ: V. kerület)

Mely kerületrészek tartoznak ide: az I. kerület teljes egésze, továbbá az V., VI., VII., XI. és XII. kerület egyes – belső – részei; a körzet átnyúlik a Dunán.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Tanács Zoltán (a Tisza programalkotásért felelős vezetője)

Budapest 2. OEVK (központ: VIII. kerület)

Mely kerületrészek: a VIII. és IX. kerület túlnyomó része, kiegészítve az V. kerület egy részével

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Bódis Kriszta (a Tisza szakértője)

Budapest 3. OEVK (központ: XII. kerület – Hegyvidék)

Mely kerületrészek: a XII. kerület és a XI. kerület egy része összevonva.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Magyar Péter 

Budapest 4. OEVK (központ: II. kerület)

Mely kerületrészek: a II. kerület egésze (a korábbi, III. kerületi átnyúlások megszűnnek)

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 5. OEVK (központ: VI. kerület – Terézváros)

Mely kerületrészek: a VI. kerület nagy része, Erzsébetváros (VII.) belső zónájának kiválása után a körzet a XIII. kerület bizonyos részeivel egészül ki.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 6. OEVK (központ: XIV. kerület – Zugló)

Mely kerületrészek: a XIV. kerület egésze a bázis, ehhez társul Külső‑Erzsébetváros (VII. külső része) és a XV. kerületből (Újpalota) egy kisebb szelet.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Velkey György László (Magyar Péter kabinetfőnöke)

Budapest 7. OEVK (központ: X. kerület – Kőbánya)

Mely kerületrészek: Kőbánya a mag, a körzethez csatlakoznak a szomszédos, kőbányai–zuglói–józsefvárosi határsáv egyes részei (Józsefvárosból is kerül át terület).

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 8. OEVK (központ: XIX. kerület – Kispest)

Mely kerületrészek: a XIX. kerület mellett átkerül ide a József Attila‑lakótelep (IX. ker.), valamint a XVIII. kerületből a Havanna‑, Lakatos‑, Szent Lőrinc‑lakótelep és Liptáktelep.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 9. OEVK (központ: XXI. kerület – Csepel)

Mely kerületrészek: Csepel az alap, ehhez csatolták a XI. kerületi BudaPartot, a IX. kerületi ferencvárosi rendezőpályaudvar környékét és a XX. kerület (Pesterzsébet) Gubacs–Erzsébetfalva részét. Soroksár (XXIII.) leválasztva átkerült a 16. OEVK‑ba

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 10. OEVK (központ: XXII. kerület – Budafok‑Tétény)

Mely kerületrészek: a XXII. kerület nagy része és a XI. kerület délnyugati sávja

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Kulcsár Krisztián (volt MOB‑elnök)

Budapest 11. OEVK (központ: III. kerület – Óbuda)

Mely kerületrészek: Óbuda–Békásmegyer (III.) túlnyomó része kerül ebbe a körzetbe (a korábbi IV–XIII. vegyes körzet helyett).

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 12. OEVK (központ: XIII. kerület)

Mely kerületrészek: a XIII. kerület döntő része; Újpestet (IV.) kettévágták, egyik fele ehhez a körzethez került.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 13. OEVK (központ: XV. kerület – Rákospalota–Pestújhely)

Mely kerületrészek: a XV. kerület bázisterülete, Újpest (IV.) másik fele ehhez a körzethez került

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 14. OEVK (központ: XVI. kerület)

Mely kerületrészek: a XVI. kerület mellett a X. kerület egy sávja, továbbá a XVIII. kerületből Erzsébet‑ és Bélatelep.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 15. OEVK (központ: XVII. kerület – Rákosmente)

Mely kerületrészek: a XVII. kerület egésze (ez az egyetlen budapesti körzet, ahol 2022‑ben a Fidesz nyert; a mostani átrajzolás ezt a körzetet is érinti, de továbbra is rákosmenti központú).

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Porcher Áron (fővárosi képviselő).

Budapest 16. OEVK (központ: XXIII. kerület – Soroksár)

Mely kerületrészek: Soroksár (XXIII.) és Pesterzsébet (XX.) nagy része egy körzetbe került; Kispest felé a 8. OEVK vette át a kapcsolódó részterületeket.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Tarr Zoltán (EP‑képviselő, a párt alelnöke).

Ha cím alapján szeretné ellenőrizni, hogy Ön melyik új OEVK‑ba tartozik, használja az NVI honlapján közzétett (2025. július 3‑án frissített) részletes, utcára lebontott listát és térképet, amit ITT TALÁL


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk