SZEMPONT
A Rovatból

Bagdy Emőke: Ki segíthet? Mi magunk!

Hazánk egyik legismertebb pszichológusával beszélgettünk pszichológiáról, hivatásról, és a magyar lélekről.

Link másolása

A tavalyi év során megkapta a Köztársasági Érdemrendet, majd ezt követte a Prima Primissima-díj. Milyen érzéssel töltik el ezek az elismerések?

- Mindkettő nagy megtiszteltetés volt. Boldoggá tett, mert arra válasz a két kitüntetés, ami az életem értelme. A pszichológiát olyan emberszolgáló tudománynak tartom, amely akkor teljesíti be a küldetését, ha eljut az emberi szívekbe és agyakba. Ha tudjuk, hogy hogyan lesz az életünk jobb azáltal, ha elég sok ismeretünk van a lelkünk működéséről, amit átvihetünk az élet gyakorlatába. A mai világban túl nehéz problémákkal kell viaskodnunk és magunkra vagyunk hagyva. Közös kérdésünk: ki segíthet rajtam? Nagy lelki esemény a rádöbbenés: mi magunk vagyunk erre képesek. A két kitüntetés nekem is egy támogatás, elismerés, megerősítés, hogy a törekvéseim működnek. Elérnek a szívekhez. Az eredményt nem én csinálom, én csak kimozdítom, és megszülethet a belátás: mindenki hordoz magában saját erőt a megküzdéshez.

Névjegy:

Prof. Dr. Bagdy Emőke, pszichológus, egyetemi tanár

Született: 1941. augusztus 18.

1968-ban diplomázott az ELTE BTK pszichológia szakán. Később a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetemen klinikus szakpszichológus (1982), szupervízor (1996), pszichoterapeuta (2001) végzettséget szerzett. 1982-ben lett a pszichológiai tudományok kandidátusa, 1995-ben a Kossuth Lajos Tudományegyetemen pedig habilitált doktora.

Több száz tanulmányt írt, sok könyvet írt vagy szerkesztett, 1200-1300 előadást tartott, számos ismeretterjesztő írást jelentetett meg. Főbb kutatási területei: relaxációs eljárások, dramatikus pszichoterápiás módszerek, valamint a hivatásszemélyiség fejlesztésére irányuló módszerek kimunkálása, párkapcsolati dinamika és a stressz-kezelő módszerek hatékonysága.

Mégis miben áll az erő, amit a pszichológia életre hív?

- Gyakran mondom, hogy a pszichológia a reménység tudománya. Szinte minden emberi helyzetre érvényes, hogy nincs végzetes és nincs végleges. Az egészségpszichológia tudományos bizonyítékokat szolgáltatott arra, hogy a reménység ápolása, megőrzése egészségvédő, gyógyulást elősegítő, olyanfajta erő az emberben, ami lelki izomzat. Mert a hit alkotja a lélekben a csontvázat, az erőt, ez az alapépítmény. Mindaz, amit gondolunk erről a világról, a meggyőződéseink, hiteink, értékeink olyan szilárd vázat alkotnak, mint a csontvázunk, ami megtartja a testünket. A reménység az a fürge izomzat, ami ráépül a hitünkre, hogy a terheinket tudjuk vinni, a feladatainkat el tudjuk vállalni és meg tudjuk valósítani. És van még egy, ami ezt az egészet dinamizálja, mozgatja: ez a szeretet. A szeretet működteti a csontvázat és azt az izomzatot, ami igazán élővé teszi ezt az emberi „lelki lényt”. Ez az, ami a legpozitívabb, mert ameddig van szeretet, addig valójában minden van. A szeretet pedig „soha el nem fogy”.

A praktizálás mellett rengeteg előadást is vállal, miért tartja ezt fontosnak?

- Nagyon mélyen hiszek abban, amit mondok, felelősséget tudok vállalni érte. Ez az üzenet valószínűleg átmegy, ennek van ereje. Mivégre volna egy élet tudása, ha nem osztanám meg másokkal? Azért van, hogy közös érték legyen. Ne csak szólam, mint az egész életen át tartó tanulás követelménye, műveljük folytonosan és mindannyian. Pszichológiából nagyon keveset tudunk. Van mit pótolni. Nekem is vannak persze korlátaim, de amit el tudok mondani, az tanítás, tudományos ismeretterjesztés. Mindegy, hogy ez egy személyes beszélgetés során történik, vagy ezer embernek tartok előadást, érzem, hogy ez szükséges, nagy iránta az igény. Ezért van értelme a szakmai kincsek megosztásának, van értelme az életemnek.

_DSC2125

Változik az az évek múlásával, hogy a saját életében és életművében mit tart fontosnak?

- Ez a kérdés kicsit zavarba hoz, mert én hajlom arra, hogy magát a szolgáló életemet tartsam fontosnak. Teszem a dolgom, egyiket a másik után, nem mérlegelek, mert ha nekem feladatom, akkor fontos. Az ember szeretne nyomot hagyni a világban, ez mindannyiunkra igaz. De idővel be kell látni, hogy olyanok vagyunk mint a porszem az idő homokjában, elfúj minket a szél. Ötven év múlva a nevemre sem fog senki emlékezni. De ez nem baj. Elég, ha én tudom,hogy ezt a világot a magam szerény eszközeivel építhettem. A munkáim mind-mind építőkövek, eredmények, aminek sokan veszik a hasznát. Ilyen a lényem, a személyiségem.Vonzom a feladatokat és azok meg is keresnek, megtalálnak, bevonnak és én a tőlem telhető módon, többnyire lelkesen teszem a dolgom.

Így jött a tehetséggondozás is?

- Úgy csöppentem bele a tehetséggondozásba is, hogy soha nem gondoltam volna, valaha ezzel is foglalkozom. Előzménye, hogy sokszor elmondtam az előadásaimban, mi a bajom a tehetséggondozással. Nem bánunk jól a tehetségeinkkel. Nem versenyistállót kell csinálni, ahol kihajtom a versenyzőből, ami benne van, aztán akármi történik vele, nincs tovább. Fiatal, nagyon tehetséges emberek jöttek a rendelőbe úgy, hogy beletörtek valamibe, kudarcoltak és kétségbeestek. Vagy az elvárások mértéke vagy az önbizalomhiány tette bénulttá, gátolttá, tehetetlenné őket. Konkrétan is volt olyan, akinek lebénult a keze, amivel a vonót kellett fognia, pedig már-már hegedűvirtuóz volt tizenéves korában. Másnál a fellépés dermesztő rémülete okozott pánikot. Ezek által megbicsaklanak az ígéretes sorsok. Sokan kértek tőlem az ilyen helyzetekre gyors segítséget, és sajnáltam, hogy nem tudtam segíteni a dolgot valami receptszerű megoldás kínálatával. Csak azt mondhattam, amiben hiszek: gondozni kell a bajt, támogatni kell a személyiség-erőket, lelki segítségre van szükség. Az a szerencse, hogy mindig találok olyan kollégákat, akik egyetértenek velem és együtt tudunk tervezni, szervezni, tanítani, lelkesedni. Kétségtelen, hogy a húzóerő én vagyok. Így kezdtük el azt a kutatást, amely ellenőrizte, vajon tényleg igaz-e hogy a tehetség áldásával sok plusz lelki teher is együtt jár? Lehet-e segíteni a tehetséges fiatalokat, hogy boldogok is lehessenek, ne csak mi örüljünk nekik.

Mire jutottak?

- A munkatársaimmal bebizonyítottuk, hogy valóban igen sokféle problémával küzdenek a tehetséges fiatalok. A vizsgált száz gyermek problémáiban jellegzetes sűrűsödő mintázatokat találtunk, mintegy típusok rajzolódtak ki. Ilyen problématípus pl. a zárkózottság-gátoltság, a motivációs gyengeség, mely útkereső, bizonytalan, önbizalomhiányos állapotot tart fenn, ilyen a perfekcionista szenvedő önelégületlenség, de nagyon jó küzdőképességgel rendelkező ifjakat (rezilienseket) is találtunk. Ezeknek az eredményeknek köszönhetően pedig ki tudtuk építeni azt a védőhálót, ami fejlesztőpszichológusok és fejlesztőtanárok segítségével segít ezeknek a tehetségeknek minél kisebb szenvedésfokon és minél eredményesebben kibontakozni a maguk területén. Az, hogy tehetséges valaki, annak mi vagyunk a haszonélvezői. Akkor segítsük elő azt is, hogy a tehetség legyen eléggé kiegyensúlyozott, harmonikus ember! Ha mi nem tudjuk elősegíteni, hogy boldogok legyenek, akkor önző haszonélvezők vagyunk.

_DSC2123

A magyar lélekről:

"Talán az európai nemzetek között nincs még egy olyan, amelyet ekkora egyéni és közösségi szabadságvágy jellemezne, mint a miénket. Szabadnak lenni annyit jelent, mint valamitől megszabadulni és valamire szabaddá válni. Ám a magyar nép történelmét éppen az jellemezte, hogy mindig valakik megszálltak. Történelmileg traumatizált nemzet vagyunk. Erre az abszolút „koronát” a a nemzettestet megcsonkító Trianon tette fel. Szerencsére reziliens módon túléltük. Ha egy nemzetet veszteség ér, éppúgy el kell gyászolnia, mint ahogy a halottainkat elgyászoljuk, különben szó szerint belebetegszünk, testi-lelki bajok támadnak.

Trianont mi nem gyászoltuk el soha, mert tilos volt a gyász. De ugyanígy a holokauszt, a Don-kanyar, a nemzetirtás áldozatai sem gyászolhattak igazán. Újra és újra olyan helyzetekbe kerültünk, ahol nem gyászolhattunk. A lenyelt tehetetlenség haragja „magát az embert harapja”, mint József Attila mondta. 1956 után kivégeztek fiatalokat, megvárták, hogy nagykorúak legyenek és akkor ítélték halálra őket, és sok más szadista történésről beszélhetünk. Bűnhődött ezért itt valaki, hogy ellenünk mindezt elkövették? A történelmi igazságtétel elmaradása is rendkívüli módon megterhelte a lelkeket.

Klinikai praxisomból tudom, hogy még ma sem történik meg ezeknek a dolgoknak a nyílt kimondása, pedig a szólásszabadság idején élünk. A magyar lélekről kérdez. Mit mondjak még? Tele vagyunk elfojtásokkal, elhallgatásokkal, veszteségérzésekkel, és nagy a biztonsághiány. A hit csontváza rogyadozik, petyhüdtté vált a reménység izomzata. Csak egy maradt meg: a szeretet, „ami soha el nem fogy”.

Miért nem merünk élni a szabadságunkkal?

- Nagyon sok oka van, de még mindig működik egy – talán archaikus - beidegzett félelem, hogy a saját vélemény kimondása veszélyes az emberi kapcsolatainkra nézve. Világméretű a bizalomvesztés, a bank-világcsőd mögött is egymást átverések játszmái rejlenek. Akkor kiben-miben bízzék ma egy ember? Nincs vitakultúra, nem a gondolatok másságát kritizáljuk, hanem magát a másként gondolkodó embert utasítjuk el, sokszor gyűlölettel. Pszichológiailag kiműveletlen, egymást nem tisztelő, éretlen személyiségű, primitív, együttműködés helyett vetélkedő lények lettünk, javak szerzésének ösztöne fertőzte meg a világot. Nem érett még meg rá ez a világ, hogy szabadon beszélhessünk bizonyos dolgokról. Talán ezt a szabadságunkat kéne kivívnunk. Minden szabadságvesztés depressziót okoz, mint ahogy minden veszteség is ide vezet. Mi privát és közösségi szinten is ilyen „vesztesek” vagyunk. A történelmünkre visszatekintve már nem is mertük igazán izmosítani a reménység erőit. Mert ha a reménység erőivel próbálunk felállni és kapunk egy újabb pofont, akkor előáll a „tanult tehetetlenség” állapota, amit a depresszió keletkezési magyarázataként Seligman nevű amerikai kutató írt le (Seligman ketrecbe zárt kutyákra mért kisebb áramütéseket, és mivel nem tudtak elmenekülni, egy idő után leültek a ketrecben és akkor sem mozdultak, amikor a ketreceket kinyitották).

Mindez hogyan mutatkozik meg?

- Olyan módon vagyunk egymással kíméletlenek, nyersek és agresszívek, hogy az etikett alapszabályait is felrúgjuk. A másik az elfutás, amit látunk is. Sokan menekülnek el ebből az országból. Nem azért, mert nem szeretik a nemzetet, nem azért, mert nem érzik magukat magyarnak, csak mert boldogulni akarnak. Ráadásul olyan impulzusokat kaptunk az elmúlt évtizedekben a világgazdasági csőd következtében, amiknek társadalmi méretű megbetegítő hatásuk van, mint például a munkanélküliség. Van egy gyanakvásteli, általános projekciós hajlam,a bűnbakkeresés. Ki a felelős? Állandó az egymásra mutogatás.

konyv

Mi lenne a megoldás?

- Ha megoldásra törekszünk, attól messze vagyunk. Elég lenne a helyzetek emberhez méltó kezelésének megtanulása és művelése, ne sebezzük agyon egymást. Ha mindannyian megtennénk azt, amit a saját sorsunkért tenni tudunk, hiszen „egész világ nem a mi birtokunk”, ha személyes elkötelezettséggel és felelősségvállalással tennénk, amire magunkért és kis világunkért képesek vagyunk, akkor máris messzebbre jutnánk. Hiányzik azonban az össztársadalmi szocializáltság, hogy vedd kezedbe a sorsod, légy felelős önmagadért, az egészségedért, és csak akkor reklamálj, ha te már megtettél mindent és még mindig nem jött össze! Ha mindenki a saját háza táján, a saját családjában, a saját személyiségében megtenné, ami az ő dolga, akkor előbbre tartanánk. Felső kormányzati intézkedésre várunk, a „honatyákra” mutogatunk, tegye meg más, amit nekünk kellene. Mindhiába vagyunk talentumosak, az a tehetség, ami bennünk van, nem tud kibontakozni, mert agyon-frusztráltak vagyunk, mint a depresszió-kísérlet állatai. Azt is tesszük. Azt mondjuk: „úgyse fog menni”. A magyar népesség elvárásai magasak, de a közösségiség érzése nagyon károsodott. Európa legindividualistább nemzete lettünk. Pedig ember nem tud ember nélkül megélni, egymásra vagyunk utalva, ez alaptörvény. Az individualizmus hamis bálványát kéne lerombolnunk, mert nem attól valósítom meg önmagam és leszek valaki, hogy a másik vállára állok és összetöröm, hanem egymást segítve juthatnánk sokkal magasabbra. Az együttműködés elvét kellene megerősíteni, és ahogy én látom, a családi életben, a társadalomban, ez mindenhol probléma. Szóval amíg élek, biztosan lesz tennivalóm. A pszichológia ugyanis sokat segíthetne, ha nagyobb lenne a becsülete, de a mi szakmánk persona non grata. Hatalmas az érdeklődés iránta, ennek ellenére az igazán hozzáértőkkel rosszul bánik a mi világunk. Viszont, minden ember keresi a problémamegoldás, sőt gyógyulás útjait, ezt nyílván Ön is látja.

Az öngyógyításban hisz?

- Minden ember bizonyos értelemben öngyógyít, csak nem tudja, hogy hogyan csinálja. Ha megvágod az ujjad, a szervezeted tudja, hogy mit kell tennie. A mélytudásod sokkal okosabb, mint a tudatos tudatod, csak erre ráteszed az aggodalmakat, és akkor elgennyesedik a sebed. Van öngyógyítás, de pszichológiai tudás kell hozzá. Önismeret és azoknak az eszközöknek a tudatos felhasználása, amiről a tudomány bizonyította, hogy gyógyítanak. Az, hogy van valakink, aki számára fontosak vagyunk, óriási érték. Van kiért-miért élnünk. Azt viszont nem tudjuk, hogyan kell segíteni. Ha segíteni akarsz valakin, egyet kell tenned: kérdezz, aztán valóban hallgasd meg! Hallgass, hogy kinyithassa a lelkét. Hét százalékot értünk meg szavakból, harmincnyolc százalékot az érzelmi agy olvas le a hangszínből, dallamból, intonációból, ötvenöt százalékot a jelentésben, az üzenet megértésében pedig a nem verbális kommunikáció adja. Ehhez képest mi állandóan a szavakon lovagolunk, és azt hisszük, hogy ezzel üzenünk, miközben 93 százalékban az érzelmi agyunk olvassa le a jelentést. Nagyon sokat kellene tanulnunk kommunikációból is! Ehhez azonban őszinte érdeklődésre volna szükség egymás iránt.

Hogyan látja az utánpótlás helyzetét a magyar pszichológusok között?

"Nehéz helyzetben vagyunk, de reménykedünk, hogy a kormány hamarosan mellénk áll, ugyanis sok más szakmával ellentétben a pszichológusoknak nincs érdekvédelme. Ezt a szakmát semmilyen törvény nem szabályozza. Gyakorlatilag „nem létezünk”, nincs definiálva, ki a pszichológus és ki nem az. Tehát bárki lehet büntetlenül „pszicho” szakember, ha annak adja ki magát. Elmebetegek hirdethetik magukról, hogy gyógyítanak, bármiféle következmény nélkül. Megtévesztik az embereket, miközben óriási szükség van a lelki segítségnyújtásra. Az egészségügy is mostohán bánik velünk, nincsenek álláshelyek. Az orvosi kamarában is úgy szerepelhet a tízezer pszichológus közül alig ezer klinikai szakpszichológus, mint „egyéb, nem orvos”. A többi pszichológusnak még ennyi sem jut.

A Kamara érdekvédelmi segítsége révén az orvosok kaptak fizetésemelést, ágy melletti pótlékot, sokféle kedvezményt, mi csak befizetjük a kamarai tagságot, a mi érdekeinknek nincs hatékony képviselete. Nagyon hátrányos a sok ezer szakember helyzete. Nincs álláshely, kénytelen privát praxist folytatni. Pedig a pszichológus lenne a legboldogabb, ha nem kellene privát dolgoznia a megélhetése érdekében. Kinek jó ez a helyzet? A sarlatánok büntetlenül virulnak, nem ellenőrizhető a „lelki beavatkozás”, mert ahhoz „bárki érthet.” Hiába tudjuk, hogy mekkora szükség volna a szakszerű munkánkra, ebben a helyzetben megrekedtünk.

A második világháborúban a katonák között volt egy szállóige: a helyzet reménytelen, de nem súlyos. Én ezt úgy fogalmazom át: a helyzet reményteli, de súlyos. Mégis biztos vagyok benne, hogy megérett rá az idő és lesz Kamaránk, lesz a magyar népességnek védelme a sarlatánokkal szemben, lesz szabályozás és rend. Magam ezért mindent kész vagyok megtenni, hogy elősegítsem.

Ha lenne egy gondolat, amire szeretné, hogy minden hallgatója, diákja emlékezzen, mi volna az?"

- Pszichológusnak lenni hivatás és sors, ezt felelősséggel vállald, és ha vállalod, akkor tudd, hogy a hivatásodnak adtad az életed.

Ha tetszett az interjú, nyomj egy lájkot!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Egy ilyen botrány után egy normálisan működő országban a külügyminiszter azonnal lemondana
Az országjáró politikus szerint botrány, hogy a külügynél korábban letagadták az orosz hackerek két évvel ezelőtti kibertámadását, amit kampányhazugságnak neveztek.

Link másolása

Magyar Péter országjárásának siófoki állomásán szóba került, hogy nemzetbiztonsági szempontból fontos információk kerülhettek orosz hackerek kezébe két évvel ezelőtt. A 444 birtokába jutott iratok szerint a széleskörű kibertámadásról Szijjártó Péternek is tudnia kellett, holott a külügyminiszter korábban ezt letagadta.

„Egy ilyen botrány után egy normálisan működő országban a külügyminiszter azonnal lemondana, és súlyos vizsgálat lenne, hiszen ez államtitoksértés, nemzetbiztonsági kérdés, és nemcsak magyarországi egyébként, hanem a NATO-é, az Európai Unióé, a szövetségeseinké”

– mondta csütörtök este a Tisza Párt alelnöke a gyűlésén megjelenteknek.

A politikus szerint korábban is voltak már arról pletykák, hogy a szövetségeseink nem szívesen adnak információt a magyar hatóságoknak és titkosszolgálatnak, mert attól tartottak, hogy ezek az oroszok kezébe jutnak.

„Egészen elképesztő skandallum, és az is, hogy letagadták ezt a választások előtt” – mondta Magyar Péter, aki ezután még kitért arra is, hogy milyen állapotban van a magyar költségvetés.

„Az első negyedévben elérte a hiány a teljes évi tervezett hiányt. Már bejelentettek 650 milliárd forintnyi beruházási stopot. Ne ijedjenek meg, nem M. Lőrinc és T. István érdekeltségei kerültek veszélybe, hanem magyar óvodák, iskolák és kórházak felújítását állították le, hagyták félbe, és egyben elhalasztották a 2025-ös költségvetés tárgyalását arra hivatkozva, hogy novemberben amerikai elnökválasztások lesznek.”

A politikus szerint éppen ezért a nyári választások után megszorítások jöhetnek.

„A választások előtt, ha szükséges, akkor lehet, hogy lesz valami benzinársapka, lehet, hogy a csirkefarhát is egy pár hétre újra olcsóbb lesz, de mindenki emlékezzen rá: ugyanezt csinálták Gyurcsányék is, jönnek majd a megszorítások. Elképesztő rossz helyzetben van a magyar költségvetés.”

Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Rengeteg buktatója van az új otthonfelújítási támogatásnak, szakértővel vettük végig, mire kell figyelni
Akinek például más hitele is van, elbukhat a hitelbírálaton, akinél pedig nem valósul meg a 30 százalékos energiahatékonyság-növekedés, mert például korábban már volt nála kazáncsere, nem kapja meg a támogatást, hiába végeztette el a beruházást.

Link másolása

Új otthonfelújítási program indult az idén, amely gyökeresen különbözik az eddig ugyanezen a néven futó kedvezményes lehetőségtől. Amíg a korábbi támogatás hazai költségvetési forrásokból, normatív alapon történt, azaz gyakorlatilag mindenki, aki eleget tett a támogatási feltételeknek biztosan meg is kapta a támogatást, a mostani támogatás 108 milliárd forintnyi Európai Uniós forrásból valósul meg, meghatározott (elég szűkös) keretösszegből.

A program Magyarországon közel 20 ezer régi építésű családi ház felújítását teszi lehetővé, várhatóan júniusban indul el.

Arról, hogy kinek érdemes pályáznia rá, Tóth Leventével, a Bank360 munkatársával beszélgettünk.

– Kik azok, akiknek érdemes igénybe venni az új otthonfelújítási támogatást?

– Az első otthonfelújítási támogatásnál hatékonysági feltétel nem is volt, így azt nem csak energiahatékonysági felújításra lehetett felhasználni, hanem bármit lehetett belőle csinálni, amit akart az igénylő, akár szobafestést is. Most 1990-ig megépült családi házakkal lehet pályázni. Akinek ilyen háza van, annak mindenképpen érdemes megfontolni, hogy igénybe vegye, de tudnia kell, hogy ezt a támogatást csak energiatakarékossági beruházásra lehet igénybe venni, azaz meg van határozva az a négy tevékenységi kör, amit megcsinálhat. Ami még fontos, hogy

el kell érni 30 százalék energiamegtakarítást, amit igazolni is kell. Ha valaki megcsinálja a beruházást, de nem éri el a 30 százalékot, akkor nem kap támogatást, illetve amit kapott, azt bizony vissza kell fizetni.

Tehát itt kőkemény eredményességi kritérium van. Az elején kell csinálni egy energiatanúsítványt, hogy mi a kiinduló állapot, majd a végén is egyet, és abban az energetikai tanúsítványban ott kell lennie, hogy legalább a 30 százalék energiaigény-csökkenés megvan, mert csak ekkor kapja meg valaki a támogatást. Az újdonság, eddig nem volt róla szó, de most a kiírásban már benne van, hogy ha valaki esetleg eléri a 40%-ot megtakarításban, akkor a vissza nem térítendő támogatás 5%-kal növekedhet, tehát még egy plusz ösztönzés is belekerült a minél nagyobb megtakarításra. Ebből a pénzből egy olyan ingatlannál, ahol eddig nem nagyon végeztek ilyen jellegű felújítást, ennyi megtakarítás elérhető, ez a követelmény teljesíthető. Ha már esetleg korábban végeztek valamit, akár egy kazán felújítást, akár nyílászáró-cserét, vagy szigetelést, akkor viszoont alaposan meg kell nézni, hogy további beruházásokkal elérhető-e ennyi, mert ez egy olyan szabály, amire nagyon figyelni kell, mert bukhatja rajta akár az egész támogatást is valaki.

– Tehát akkor itt csak precízen, energetikus bevonásával érdemes pályázni?

– Itt nem babra megy a játék, mert a végén kiderülhet, hogy megcsináltak egy 6 vagy 7 milliós beruházást, de csak 25%-kal csökkent az energiaigény. Akkor saját zsebből kell az egészet állni. Tehát már a tervezésnél biztosra kell menni, hogy amit és ahogy megvalósítanak az adott háznál, azzal elérhető a megfelelő mértékű energiamegtakarítás.

– Az egymilliós kötelező önerőt eddig, ha a pályázónak nem volt ennyi pénze, kedvezményes banki hitellel meg lehetett oldani. Mos is lehetséges ilyen megoldás?

– Finanszírozási szempontból is másképpen működik ez a lakásfelújítás, mint az első. Ott a támogatás maximum 3 millió forint volt, ami a beruházásnak az 50 százaléka lehetett. Emellé, ha valaki akart, akkor fölvehetett egy kedvezményes kamatozású hitelt, tehát tudta finanszírozni a másik felét, vagy akár az egészet előre ebből. Ez most egy más típusú rendszer.

Itt a hitelt és a támogatást együtt kell fölvenni, tehát nem választhat valaki, hogy csak a támogatást akarja, vagy csak a hitelt.

Ha valaki igényli ezt a támogatást, ezeket együtt kell igényelnie, és a maximum 6 milliós összeg attól függően oszlik meg a hitel és a vissza nem térítendő támogatás között, hogy személyesen az igénylőnek milyenek a jövedelmi viszonyai, illetve hogy ott, ahol igényli, annak a járásnak milyen az átlagos jövedelmi viszonya. Tehát legjobb esetben fel lehet venni 3,5 millió forint közvetlen támogatást, ami vissza nem térítendő. Ebben az esetben 2,5 millió a hitel. Ha pedig valakinek magas a fizetése, vagy abban a járásban, ahol él, magasak a jövedelmi viszonyok, akkor ezek a számok fordítva lesznek. Tehát 2,5 millió lehet a vissza nem térítendő támogatás és 3,5 millió a hitel. Lehet ennél kisebb összegben is igénybe venni, tehát nem kell okvetlen megvalósítani a 6 millió plusz 1 millió forintos beruházást.

Ha valaki kisebb összegű beruházást valósít meg, akkor arányosan minden kevesebb, azaz az önrész is kevesebb, mint egymillió.

Azért arra lehet számítani, hogy a többség igénybe fogja venni a teljes, vagy megközelítőleg a teljes összeget, mert azt, hogy valaki 30 százalékot elérjen energiamegtakarításban, egy-két milliós felújítással nem lehet megcsinálni. Az is egy lényeges szempont, bár nincs benne a kiírásban, de a banki és a jegybanki gyakorlatban benne van, hogy nem támogatja a jegybank azt, hogy ilyen esetben az önerőt hitelből teremtsék elő.

– Éppen ezzel viszont nagyon sokan kiesnek, akiknek nincsen ennyi megtakarítása.

– Valóban kiesnek azok, akik az önerőt nem tudják felmutatni. Az sem egyszerű dolog, hogy pontosan hogy is kapja majd meg valaki ezt a támogatást, mert ugye lehet, hogy ha több darabban valósul meg, több fejlesztés valósul meg, akkor neki közben esetleg finanszírozni kell az adott részt. Az első lakásfelújítási támogatás utófinanszírozott volt. Tehát ott akkor kapta meg valaki a pénzt, ha már kész volt a beruházás, benyújtotta a számlákat, és ez alapján fizetett neki az állam. Itt a mostani támogatásnál kétféle lehetőség van. Az egyik ugyanez az utófinanszírozás, hogy elkészül a beruházás, megvannak a számlák, igazolják a 30 százalékos energiahatékonysági növekedést és ez alapján megkapja valaki a támogatást. A másik, hogy úgynevezett szállítói teljesítés van, tehát a bank nem az igénylőnek fizeti a pénzt, hanem azoknak a szállítóknak, akik elvégzik a munkát. Ebben az esetben be kell nyújtani a számlát, azt ellenőrzik, hogy rendben van-e, és a vállalkozó kapja meg közvetlenül a pénzt. Ezt is meg kell majd fontolni, hogy valaki melyiket választja. Nyilván egy hosszabb, többlépcsős, többszereplős felújításnál kérdés lehet az, hogy

például valaki már megcsináltatja egy vállalkozással a gázkazán felújítást, akkor a vállalkozó már várja, hogy fizesse ki neki az összeget, miközben mondjuk a homlokzatfelújítás meg két hónap múlva kezdődik.

Tehát nem csak az önerő a kérdés, az egymillió, hanem az is, hogy hosszabb, több időt igénybe vevő beruházás során hogyan és ki finanszírozza azt.

– Akik energiaszegénységben élnek, és kifejezetten drámai helyzetbe kerülnek időnként, hogy fűtsenek-e vagy egyenek, ezek szerint kiesnek ebből a támogatásból?

– A bank, amely befogadja az igénylést, egy hitelbírálatot fog elvégezni. Az igénylőnek tehát hitelképesnek kell lenni banki értelemben. A bank meg fogja vizsgálni azt, hogy megvan-e a törlesztési képessége az igénylőnek. Például, ha nincs rendszeres jövedelme, vagy más hiteleket is fizet, akkor ezzel az új hitellel együtt már nem adhat neki ekkora hitelt a bank. Továbbá nem lehet rajta a KHR listán, nem lehet tartós közüzemi tartozása.

Aki energiaszegénységben él, az nem csak az önrészt nem tudja előteremteni, de azzal is lehet gondja, hogy már több hitelt fizet, és ez az új hitel már nem férne bele a jövedelmébe.

Önmagában ennek a hitelnek a törlesztőrészlete nem vészesen sok, 31-32 ezer forint, attól függően, hogy mennyi lesz a hitelrész, de ha már mellette más hiteleket is fizet valaki, el van adósodva, akkor az is lehet, hogy ez a plusz törlesztés már nem fér bele a törlesztési képességébe. És még egy szempont: az egész beruházásnak az előkészítése, kivitelezése, az ezzel kapcsolatos ügymenet nem egyszerű. Ez is sok energiaszegénységben élőt elrettenthet attól, hogy belevágjon. Ugyan van állami segítség, valamennyire ezt igénybe lehet venni, ennek ellenére valóban lehet arra számítani, hogy pontosan azok, akiknek a legnagyobb szüksége lenne erre a segítségre, ők tudják majd a legkevésbé igénybe venni ezt, már csak azért is, mert most összesen 20, maximum 30 ezer ingatlan lehet az, amelyik a keretbe belefér.

Nyilván azok, akiknek megvan erre a pénzük, az önrészük, vagy akik jobban tudnak ilyen hiteleket előkészíteni, azok fognak először pályázni.

Számítani lehet arra, hogy akár napok, vagy egy-két hét alatt is annyi igénylés fut be, ami kimeríti a keretet. Ha valaki komolyan pályázni akar, akkor érdemes már most energiatanúsítványt csináltatni, nehogy az történjen, hogy amikor május 25-én keres tanúsítót, addigra azok tele lesznek munkával, és csak június közepére tudják vállalni a tanúsítást. Illetve akkor, amikor kihirdetik az MFB pontokat, hogy hol lehet konkrétan beadni a pályázatokat, érdemes időpontot foglalni már előre, esetleg előre tájékozódni a banknál is, hogy pontosan majd mit várnak el tőle. Én egyértelműen arra számítok, hogy nagy lesz a tumultus június elején. Túl sok a lehetséges pályázó, igénylő, és túl kicsi a keret.

– Ez a pályázat csak fosszilis fűtésre ad támogatást. Egy korszerűbb gázkazánra. Miköben Magyarország törvényben rögzítette a 2050-re vonatkozó karbonsemlegességi célt, amely összhangban áll az EU nettó nulla kibocsátási stratégiájával. Jó dolog, hogy ezekben a házakban bebetonozzuk a gázfűtést, a széndioxid kibocsátással együtt?

– Az elmúlt két-három évben azért számos olyan pályázat volt, aminél az alternatív fűtési rendszereknek a beépítése volt a fókusz, van egy másik napelemes pályázat, és az az elsőnél még hőszivattyúra is lehetett pályázni. Az első lakásfelújítási támogatásnál is lehetett ilyen beruházásokat tenni. Azt gondolom, hogy ez a pályázat inkább azoknak van, akiknél valóban nagyon gyenge az ingatlanjuk energiahatékonysága, és önmagában már az alapvető korszerűsítések elvégzésével, tehát szigeteléssel, nyílászáró-cserével már elérhető egy nagy előrelépés.

Ehhez képest a fűtési rendszer teljes átállítása, nagyon jelentős többletköltség lenne, ami ebbe egyszerűen nem fér bele. Persze lehet mondani, hogy jó lenne, ha lecserélnék a gázt, vagy a vegyes tüzelésű kazánt.

De úgy gondolom, hogy most a reális az, hogy az a sok-sok nagyon gyenge hatékonyságú ingatlan, melyek az elmúlt években nem tudtak részt venni ezeken a pályázatokon különböző okokból, legalább tegyék meg az alapvető lépéseket az energiahatékonyság irányába. Kétségtelen, hogy attól még gázfűtéses marad az a ház, ha egy korszerűbb gázkazán kerül bele, de azért nagyon nem mindegy, hogy mennyi fogy el a gázból.

– Most 2024 van. Mire ez a pályázat kifut, lesz 2027. Évente körülbelül 100 ezer lakást kellene ahhoz felújítani, ahhoz, hogy 2050-ig elérjük a karbonsemlegességet, amihez ezekkel a felújításokkal nem sokkal kerülünk közelebb.

– Az nyilvánvaló, hogy 20 ezer ingatlan csepp a tengerben. Ezt azért tudni kell, hogy ez egy uniós finanszírozású program. Az uniós finanszírozású programból ennyi pénz van. Annak ellenére, hogy ezek fosszilis energiájú ingatlanok maradnak, azért

fontosnak tartom, hogy legyenek ilyen pályázatok is, hiszen most mondhatjuk valakinek, hogy térjen át napelemre, elektromos fűtésre, hőszivattyúra, de egy ilyen átállásnak egészen más a beruházási igénye.

Akinek a háza még szigeteletlen és régi ablakos, és egy 40 éves gázkazán van benne, az zabálja az energiát. Ott az is hatalmas nagy lépés, hogy egyáltalán a hőenergiatakarékossági alapok meglegyenek az ingatlannál.

– Minden pályázatnál azt figyelhettük meg, hogy árfelhajtó hatása is van annak, ha megjelenik egy ilyen támogatás. Van lehetőség arra, hogy ne azok tegyék el a a támogatás jelentős részét, akiknek vastagon fog a ceruzája?

– Vannak költségelszámolási kritériumok. Egyrészt ez a 20 ezer támogatás valójában nem olyan sok, mint a korábbi támogatásoknál, akár a lakásfelújítási támogatásnál is, akár a napelemesnél. Akkor az valóban probléma volt, hogy hirtelen rengeteg megrendelés zúdult a piacra, és ennek volt is árfelhajtó hatása. De természetesen ennek a 20 ezernek is lehet árfelhajtó hatása.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Az érvényes törvényeket nem tartja be maga a magyar állam” - hiába a bírósági ítélet, továbbra sem áll le a gödi akkumulátorgyár
Miközben egy eldugult csatorna miatt magzatkárosító oldószer került a gödi Samsung-gyár által is használt kommunális szennyvízcsatornába, és bírósági ítélet van arról, hogy le kell állniuk, minden megy tovább.

Link másolása

Február 21-én a Göd-ÉRT Egyesület riasztotta a Greenpeace szakértőit, hogy nagy mennyiségű szennyvíz folyt ki a Gödön működő Samsung SDI akkumulátorgyár melletti termőföldre. A vizsgálatokból kiderült, a minták magzatkárosító anyagot, 200 mikrogramm/liter mennyiségű NMP-oldószert tartalmaznak. A helyi vízművek szerint egy dugulás miatt folyt ki a termőföldre a gödi gyár szennyvize. A történteknek egyelőre semmilyen következménye sincs.

Pedig a gyárnak egy bírósági ítélet alapján már május elején le kellett volna állnia.

A Budapest Környéki Törvényszék ugyanis egy bírósági per kapcsán ideiglenesen felfüggesztette a gödi akkumulátorgyár környezethasználati engedélyét. A bíróság szerint az engedélyt korábban kiadó kormányhivatal nem vette figyelembe az üzem évek óta fennálló zajszennyezését, emellett rendkívül megengedőnek bizonyult a levegő- és vízszennyezés, valamint a gyártás során keletkező akkumulátor-hulladék ügyében is. A bírósági döntés értelmében a gyárnak a végleges ítélethozatalig le kellene állítania a termelést. De hiába írtak levelet a pert indító civilek a gyárnak és a kormányhivatalnak, semmi sem történt. Erről beszélgettünk Szaszkó Andreával, a Göd-ÉRT Egyesület alelnökével.

– Elmondaná pontosan, hogy mi a helyzet?

– 2023 december elején úgy határozott a kormányhivatal zöldhatósága, hogy a Samsung SDI megkaphatja tíz évre a környezethasználati engedélyt. Tette ezt annak ellenére, hogy mi az eljárás során több kifogást is emeltünk. Felfedeztük, hogy volt már talajszennyezés, levegőszennyezés, magában a dokumentációban hiányosnak ítéltük a hulladékgazdálkodási problémák kezelésére tett lépéseket, és nem kaptunk megfelelő választ az észrevételeinkre, valamint a kérdéseinkre. Ennek ellenére a Samsung megkapta 10 évre ezt az engedélyt, amit mi még abban az évben meg is támadtunk.

A keresetünket befogadta a bíróság, de mivel azóta is folytatja a környezethasználatot, sőt a szennyezést is a gyár, ezért mi jogvédelmet kértünk a bíróságtól, amit meg is kaptunk.

Egyelőre a környezethasználati engedéllyel kapcsolatos jogi eljárás maga nem kezdődött el. A tárgyalás első napját még nem tűzték ki, bár már majdnem fél éve beadtuk a keresetet. Tehát ez most még csak egy kérés volt a részünkről, hogy kapjuk meg a jogvédelmet, azért, hogy ne legyünk kitéve a Samsung ártalmainak. A bíróság döntése azt jelenti, hogy jelen pillanatban nincsen hatályos környezethasználati engedélye a Samsung-gyárnak.

– Ennek az engedélynek a híján nem működhetne a gyár?

– Igen, a jogerős bírósági ítéletig nem működhetne.

– A Samsung SDI ezt az ítéletet kommentálta, vagy tudomásul vette?

– Az én tudomásom szerint a Samsung erre még senkinek sehogy nem reagált. Mi természetesen a Samsungnak is küldtünk levelet, és a kormányhivatalnak is küldtünk egy levelet, hogy szólítsa fel a Samsungot a működés felfüggesztésére, semelyikre nem kaptunk választ idáig.

– Amióta üzemel a gyár, ért-e bárkit bármilyen fokú egészségkárosodás, ami egyértelműen és bizonyíthatóan a gyár miatt történt?

– Ezt nem tudhatjuk, tudniillik nem történtek ilyen vizsgálatok. Annak ellenére sem, hogy magának a szennyezésnek a tényét nem tagadják. Egyedül a talajvíz kapcsán nem kötötték össze a gyárral magát a környezetszennyezést, amit a Göd-ÉRT Egyesület analizált a kutakból.

Nem tartotta szükségesnek a kormányhivatal, hogy kivizsgálja, hogy valóban a gyárból származik-e. Ott viszont semmilyen más ipari termelőegység nincsen, amely NMP-t használna. Leállították a vizsgálatokat, ez azóta nem bizonyítható.

A levegőszennyezés ténye viszont egyértelmű, hiszen a levegőszennyezési adatok idén év elején felkerültek az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer oldalára. Igaz, ezeknek már réges-régen ott kellett volna lenniük. Nagyon sok erőfeszítésünkbe került az, hogy megtudjuk, egyáltalán milyen szennyezőanyagokról van szó, mert

a közadatigényléseinkre adott válaszokban ki volt takarva a veszélyes anyagok neve.

Tehát ezt is meg kellett reklamálnunk, hogy egyáltalán megtudjuk, milyen anyagok kerültek nagy mennyiségben a levegőbe.

– Mire hivatkoztak, amikor kitakarták ezeknek az anyagoknak a nevét?

– Nem szoktak hivatkozni semmire. De ezek közérdekű adatok, miután alaptörvényben rögzített jogunk, hogy megismerjük azt, hogy milyen környezeti hatások érnek minket. A környezethez tartozó információkhoz való jog alapjog.

– Ezeknek a szennyező anyagoknak, amiket kitakartak, de aztán végül megismerhettek, milyen lehetséges egészségkárosító hatásuk van?

– Az NMP vonatkozásában derült ki nagyon nagy szennyezés. Az egészben az az érdekes, hogy az NMP-nek a levegőben tolerálható határértéke csak idéntől van meghatározva. 2 mg/köbméter lehetne. 2021-es adatok szerint viszont

ennek a 75-szöröse került a levegőbe. Miközben tudott volt, hogy az NMP, vagyis N-metil-2 pirolidon egy nyálkahártya-gyulladást okozó és magzatkárosító anyag.

Tehát a reprodukciós működésre keményen toxikus mennyiség volt. Azt viszont nem lehet tudni, hogy kinek és milyen egészségügyi károsodása lett emiatt, hiszen ez két éves adat, másrészt erre vonatkozó vizsgálatok vagy szűrések sem történtek itt Gödön soha. Meg se próbálták összefüggésbe hozni vagy kutatni, hogy milyen hatása lehet, mennyire növekedett meg egy bizonyos betegségszám, amióta a Samsung SDI ezen kibocsátásait dokumentálták.

– Ezeket az adatokat a környező egészségügyi intézményektől közérdekű adatigényléssel nem lehetne megszerezni?

– Nem, mert ezek az egészségügyi adatok nem közadatok. Hallottunk magánemberektől szörnyű dolgokat, de addig, amíg nincs bizonyító erejű információ a birtokunkban, nem nyilatkozhatunk erről. Próbáljuk a hitelességünket mi is megőrizni.

– Ha ez a jogi helyzet jelenleg, tehát elvileg állnia kellene a gyárnak a jogerős bírósági döntésig, de nem utal semmi arra, hogy a Samsung SDI-nek szándékában lenne leállítani a gyárat ideiglenesen, akkor önöknek milyen jogi lehetőségük van még érvényt szerezni a döntésnek?

– Ez nagyon nehéz helyzet, mert

amit látunk, az az, hogy az érvényes törvényeket nem tartja be maga a magyar állam.

A kormányhivatal, amely a magyar államot képviseli, alperes a perünkben. Kérdés, hogy a jog most így mennyit ér. Nem tudjuk. Mi ennek ellenére nem fejezzük be ezt a küzdelmet, és mindent el fogunk követni. Ha így nem sikerül, akkor más módon gyakorlunk nyomást, mert ezt egyszerűen nem lehet így elfogadni.

– Milyen hatásos terveik vannak, ami mondjuk többet ér, mint egy bírósági határozat?

– Erről nem szeretnék most részletesen beszélni. Mi jóindulatúan állunk a kormányhivatalhoz, és még reméljük azt, hogy megtörténik, amit kértünk, és felfüggesztik a Samsung-gyár működését.

– Hány embert tudnak mozgósítani?

– Tavaly áprilisban volt egy tüntetésünk. A Göd-ÉRT Egyesület körülbelül 50-60 emberből áll, de 500 ember volt ezen a tüntetésen. Persze nyilván az adott politikai helyzettől is függ, hogy mennyire marad fókuszban a téma, mennyire érzékenyek rá az emberek, de miután az ország területein egyre-másra jelentik be az újabb és újabb beruházásokat, és a Göd-ÉRT Egyesület kezdeményezésével létrejött az Akkumulátorkárosult Települések Igazáért nevű ernyőszervezet, tehát most már nemcsak a gödiekre számíthatunk.

Ha ilyesmit meghirdetünk, van elég szövetségesünk ahhoz, hogy eredményre vezessen egy akció.

De ne menjünk ennyire előre, mi még bízunk benne, hogy a kormányhivatal annak rendje és módja szerint jogszerűen megteszi a lépéseket ahhoz, hogy mi itt Gödön biztonságban és egészségben élhessünk.

Az egyesület állításaival kapcsolatban a múlt hét közepén kérdéseket küldtünk el a gödi Samsung SDI gyárnak és a Pest Vármegyei Kormányhivatalnak. Ha érkezik válasz, cikkünket frissítjük.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Kocsis Máté szerint az államnak be kellene avatkoznia az internetes kommentelésbe
A Robert Fico elleni merénylet tanulságairól kérdezték egy rádióműsorban a Fidesz frakcióvezetőjét. A politikus szerint kritikus pontra ért az emberek egymáshoz viszonyulása az interneten.

Link másolása

Az internetes kommentek kordában tartása lehet az egyik legfontosabb tanulsága a Fico-merényletnek Magyarország számára, mondta az Inforádió Aréna című műsorának Kocsis Máté, amit a 24.hu szemlézett. A Fidesz frakcióvezetője úgy véli, a médiának el kell gondolkodnia, hagyja-e, hogy arctalan, névtelen uszító kommentelők lepjék el a felületeiket.

„A jogalkotásnak a következő időszakban el kell azon gondolkodnia, hogy ezt a véres kommentszekciót miként lehet egy kicsit kordában tartani. Ez olyan fokon elfajult, hogy Szlovákiában most a történtekig vezetett. Magyarországon pedig ez a verbális erőszak, a virtuális térben zajló polgárháború mindenképpen megfékezendő”

– mondta Kocsis Máté, majd több lapot is név szerint megemlített.

„Személyesen is okolok nagyon sok magyarországi, baloldali médiumot is, akik egyébként mesterfokon űzik a gyűlöletkeltést, az indulatkeltést, az elfogult közléseket, a mások megbélyegzését. Ide értve a Telexet, a HVG-t, a 444-et. És még hosszan sorolhatnám”

– mondta a politikus, aki szerint a lapoknak felelősséget kellene vállalniuk azért, hogy életellenes kommentek jelennek meg a felületeiken, amiket nem moderálnak.

Kocsis szerint „ha valakinek van esze és mértékadó médium, akkor eleve nem ad ennek teret, és nem akkor törli, amikor első indulatból mindenki kiírt magából minden mocskosságot”. A Fidesz frakcióvezetője reméli, hogy hamarosan nyújtanak be erre vonatkozó törvényjavaslatot, mert szerinte

„az internetes hangnem, ahogy az emberek egymáshoz viszonyulnak, elért arra a kritikus pontra, ahol az államnak be kell avatkoznia”.

A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni:


Link másolása
KÖVESS MINKET: