Az oroszok azt állítják, 498 embert vesztettek eddig a háborúban
Az orosz védelmi tárca az invázió kezdete óta először osztott meg konkrét veszteségadatokat, többek között a halottak, sérültek számáról, az eddigi veszteségekről.
Az ukrán hadseregnek több mint 2870, az orosznak pedig 498 halottja volt a háború hét napja alatt - állította Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.
Konasenkov szerint az ukrán félnek mintegy 3700, az orosznak pedig 1597 katonája sebesült meg. A tábornok 572 ukrán hadifogolyról tett említést, fogságba esett oroszokról nem szólt.
Az orosz védelmi tárca az invázió kezdete óta először osztott meg konkrét veszteségadatokat.
A Moszkvában közölt adatok szerint az ukrán katonai infrastruktúra 1533 objektuma pusztult el,
köztük 54 parancsnoki állás és kommunikációs központ, 39 rakétavédelmi rendszer, valamint 52 radarállomás. Ezenkívül Konasenkov az ukrán veszteségek közé sorolt 47, a földön megsemmisített és 13, a levegőben lelőtt repülőgépet, 484 harckocsit és páncélozott harcjárművet, 63 rakéta-sorozatvetőt, 217 tüzérségi ágyút és aknavetőt, 336 speciális katonai járművet és 47 pilóta nélküli repülőgépet.
Az ígérte, hogy Kijev, Harkiv és Mariupol civil lakosai humanitárius folyosókon keresztül elhagyhatják az orosz erők által körülvett várost.
Azt állította, hogy Harkivban az ukrán hatóságok indiai diákok egy nagy csoportját tartják fogva "erőszakkal". Az indiaiak a tábornok szerint az oroszországi Belgorodba akarnak eljutni, ám arra akarják rávenni őket, hogy inkább az ukrán-lengyel határ felé menjenek, olyan területeken át, ahol harcok folynak.
Konasenkov kifejezte az orosz fegyveres erők készségét arra, hogy biztonságba evakuálják az indiai állampolgárokat, és aztán orosz vagy indiai katonai szállítógépeken hazavigyék őket.
A Kreml sajtószolgálata szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon biztosította Narendra Modi indiai kormányfőt: az orosz hadsereg mindent megtesz annak érdekében, hogy a diákok egy humanitárius folyosón át biztonságban elhagyhassák Ukrajna területét Oroszország felé.
A katonai szóvivőhöz hasonlóan a Kreml is azt kommunikálta, hogy ukrán fegyveres erők élő pajzsként használják az indiaiakat és akadályozzák a távozásukat.
Konasenkov azt is állította, hogy Mariupolban az Azov nacionalista zászlóalj emberei éjjel aláaknázták az Azovsztal acélműveket, amelyet a benne dolgozókkal együtt fel szándékoznak robbantani, ha a várost elveszítik. Beszámolója szerint más objektumokat is a levegőbe kívánnak repíteni.
Az orosz katonai szóvivő három, nagy erejű robbanóanyaggal megrakott "dzsihádmobil" megsemmisítéséről is beszámolt Kijev közelében: kettőt Barogyankánál, egyet Makarovnál. Az mondta, hogy a "terroristák" az orosz egységek harcvonalaira irányították járműveiket, de páncéltörővel és nagy kaliberű géppuskával megállították őket.
Az ukránok egészen más adatokat közöltek:
Az ukrán hadseregnek több mint 2870, az orosznak pedig 498 halottja volt a háború hét napja alatt - állította Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.
Konasenkov szerint az ukrán félnek mintegy 3700, az orosznak pedig 1597 katonája sebesült meg. A tábornok 572 ukrán hadifogolyról tett említést, fogságba esett oroszokról nem szólt.
Az orosz védelmi tárca az invázió kezdete óta először osztott meg konkrét veszteségadatokat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Horvátország nem engedi az orosz olaj szállítását, hiába rendelt a magyar kormány
A Barátság-vezeték január 27-i leállása miatt a MOL tengeri úton, szintén orosz forrásból pótolná a kiesést, egy olyan infrastruktúrán keresztül, amiről korábban a kormány azt állította, hogy alkalmatlan az ország ellátására. A horvát kormány azonban egyértelmű feltételeket szabott.
„Segítünk, de orosz olajat nem adunk” – ezzel az üzenettel fordult Zágráb Budapesthez, miközben a magyar olajellátás a Barátság-vezeték leállása miatt került veszélybe – írja a horvát Index.
A Barátság kőolajvezetéken január 27-én állt le az orosz nyersolaj szállítása Magyarország és Szlovákia felé. Az ukrán fél egy orosz légicsapással magyarázza a kárt, a magyar kormány szerint viszont Kijev politikai okokból nem indítja újra a tranzitot.
A kiesés pótlására Magyarország a horvát Adria-vezetéken keresztül, tengeri úton szerezne be kőolajat, a horvát kormány azonban egyértelmű feltételeket szabott.
Ante Susnjar horvát gazdasági miniszter a lapnak egyértelművé tette álláspontját: „Horvátország nem engedi, hogy Közép-Európa üzemanyag-ellátása veszélybe kerüljön”, de hozzátette:
„Készen állunk segíteni az akut zavar kezelésében, az uniós joggal és az OFAC-szabályokkal összhangban… A Janaf kapacitásai megfelelőek, többé nincs mentség az orosz nyersolaj további importjára.”
Itt kontextusként érdemes tudni, hogy a magyar kormány azért nem volt hajlandó eddig Horvátországon keresztül beszerezni nem orosz olajat, mert álláspontja szerint a Janaf horvát energiavállalat nem tudná megbízhatóan leszállítani azt. A Janaf folyamatosan arról próbálja meggyőzni a MOL-t, hogy megbízható partner, de eddig nem sikerült nekik.
Azonban, mivel Szijjártó Péter külügyminiszter gyakorlatilag saját maga állította, hogy a kormány korábbi fenntartásai nem igazak, amikor azt mondta, hogy a horvátok felőli szállítással is biztonságban lesz az energiaellátás, ezért Magyarországnak semmilyen logikus oka, mentsége nincs arra, hogy a továbbiakban is Moszkvától vásároljon Susnjar szerint.
Csakhogy a bökkenő, hogy a magyar kormány már lépett, Szijjártó bejelentette, hogy orosz olajat rendeltek tengeri úton. „Biztosított az ellátás. A MOL megrendelte a tengeri szállítmányokat, amelyek március elejéig megérkeznek a horvát kikötőbe, ahonnan 5–10 nap alatt Magyarországra hozhatók” – mondta a külügyminiszter.
A magyar álláspont szerint az energiaellátás nem lehet ideológiai kérdés, és Horvátországtól az uniós szabályok betartását kérik. A horvát kormány jelezte, hogy nem segít a Kreml üzletében, de az uniós kivétel miatt valószínűleg muszáj lesz leszállítani az olajat.
Az ellátás biztosítására a MOL 250 ezer hordónyi (közel 40 millió liter) stratégiai készlet felszabadítását kérte. Erre addig van szükség, amíg az első, tengeri úton érkező szállítmányok március elején befutnak a krk-szigeti Omišalj kikötőjébe, ahonnan a finomítókba való eljuttatásuk további 5-12 napot vehet igénybe. Legalábbis akkor, ha a horvátok átengedik.
„Segítünk, de orosz olajat nem adunk” – ezzel az üzenettel fordult Zágráb Budapesthez, miközben a magyar olajellátás a Barátság-vezeték leállása miatt került veszélybe – írja a horvát Index.
A Barátság kőolajvezetéken január 27-én állt le az orosz nyersolaj szállítása Magyarország és Szlovákia felé. Az ukrán fél egy orosz légicsapással magyarázza a kárt, a magyar kormány szerint viszont Kijev politikai okokból nem indítja újra a tranzitot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Sorra borulnak az árokba a buszok, hatalmas késések a vasúton – válságos a közlekedési helyzet nyugaton a havazás és a viharos szél miatt
A csúszós utakon sok a baleset, a sínekre dőlt fák és a behavazott váltók miatt pedig a vonatok is késésben vannak. Ráadásul az elakadt járművek mentését is nehezíti az időjárás.
Nyugat-Magyarországon válságos a közlekedési helyzet a havazás, a jeges utak, a viharos szél és a hófúvás miatt – hívja fel a figyelmet a MÁV-csoport a Facebookon.
A legfrissebb jelentések alapján nem kevesebb, mint 16 Volán-busz szenvedett balesetet a havas, jeges úton, többségük árokba csúszott. A legsúlyosabb baleset a 76-os főúton, Zalaegerszegnél történt, ahol egy buszt az árokba sodort az erős oldalszél. Ketten súlyosan, tizen könnyebben megsérültek, több utast pedig a szélvédőn keresztül mentettek ki a tűzoltók.
A GYSEV tájékoztatására hivatkozva közölték, hogy a vasúti közlekedésben is fennakadások vannak:
a vonatok jelentős késésekkel közlekednek, eljutásukat behavazott váltók, a sínpályára dőlt fák akadályozhatják.
A GYSEV több vonalán 15–30, helyenként 30–60 perces késésekre figyelmeztetnek. Reggel a hegyeshalmi határátmenet az osztrák oldali havazás miatt szünetelt, a nemzetközi forgalom 8:45-től indult újra. A Savaria és Scarbantia InterCity vonatok menetrendje napközben fokozatosan állhat helyre, de késések továbbra is várhatók.
A MÁV-csoport szerint az időjárási helyzet egyelőre folyamatosan romlik, és a mentés is nehézkessé vált, mivel az erősítő buszaik sem tudnak minden helyszínt megközelíteni. A hóhelyzet javulásáig nyomatékosan kérik a térségben, különös tekintettel Vas vármegyére, Zala vármegye északi, Veszprém vármegye nyugati, illetve Győr-Moson-Sopron vármegye nyugati részén élőket, hogy csak halaszthatatlan esetben, minden szempontból felkészülten induljanak útnak.
A HungaroMet péntekre a Nyugat-Dunántúl nagy részére másodfokú figyelmeztetést adott ki havazás és hófúvás miatt; Győr-Moson-Sopronban és Vasban 20–25 cm friss hó is hullhat ma, és erős, 60–75 km/h-s széllökésekre kell számítani.
Nyugat-Magyarországon válságos a közlekedési helyzet a havazás, a jeges utak, a viharos szél és a hófúvás miatt – hívja fel a figyelmet a MÁV-csoport a Facebookon.
A legfrissebb jelentések alapján nem kevesebb, mint 16 Volán-busz szenvedett balesetet a havas, jeges úton, többségük árokba csúszott. A legsúlyosabb baleset a 76-os főúton, Zalaegerszegnél történt, ahol egy buszt az árokba sodort az erős oldalszél. Ketten súlyosan, tizen könnyebben megsérültek, több utast pedig a szélvédőn keresztül mentettek ki a tűzoltók.
Bement szoptatni a kórházba, de a babája már nem volt ott, később kiderült, hogy nevelőszülőkhöz került
Egy tatabányai édesanya újszülött kislányát a tudta nélkül vitték el a kórházból. A Babamentők az eljárás jogszerűségét vitatják, vezetőjük szerint „intézményesített gyerekrablás zajlik az országban”.
„Kedden elvitték a kórházból, szerda reggelre közölték: már nincs itt” – ezzel a mondattal szembesült egy tatabányai édesanya, aki február 6-án született egészséges kislányát naponta kétszer járt be a kórházba szoptatni.
A családot nem tájékoztatták arról, hogy a csecsemőt hova és miért szállították el.
A hír hallatán a helyszínre sietett a Babamentő Akciócsoportot vezető Bai László és Juhász-Bauer Ágoston Bálint. Juhász-Bauer tájékoztatása szerint a család nehéz anyagi körülmények között, lakhatási szegénységben él, de két nagyobb gyereküket szeretetben és gondosan nevelik. A család a főispánhoz fordult, de nem fogadták őket. A nagymama a gyámhivatalnál érdeklődött, onnan küldték a helyi hatósághoz, ahol végül annyit közöltek vele, hogy
A gyermekmentő szerint, ha a hatóságnak a család házával volt kifogása, az újszülöttet akkor is családtagnál, például a nagymamánál kellett volna ideiglenesen elhelyezni.
„A törvény is azt írja elő, hogy szegénység miatt nem lehet a szüleitől elszakítani a gyereket, ha az intézkedés mégis indokolt, akkor családon belül kell megoldani az elhelyezést”
– mondta Juhász-Bauer Ágoston Bálint.
Az ügyben megkeresett egészségügyi intézmény, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, valamint a Belügyminisztérium sem adott konkrét választ arra, miért tartották a kórházban a kisbabát, és miért nem tájékoztatják a szülőket. A Belügyminisztérium általánosságban annyit közölt, hogy a „születendő gyermek haza nem adhatóságának megállapítására irányuló gyermekvédelmi hatósági intézkedés” célja, hogy a gyámhivatal már a gyermek születése előtt dönthessen a kórházból való kiadhatóságról. A minisztérium hangsúlyozta, a törvény szerint gyermeket pusztán a család anyagi helyzete miatt nem lehet kiemelni, a veszélyeztetettséget pedig komplexen, többek között a jelzőrendszeri tagok véleményének kikérésével vizsgálják.
A Babamentők szerint az eset nem egyedi. Juhász-Bauer Ágoston Bálint úgy fogalmazott, hogy „intézményesített gyerekrablás zajlik az országban.”
Hivatalos információkra hivatkozva állítják, hogy körülbelül 300 egészséges újszülött és csecsemő rekedt egészségügyi intézményekben, közülük legalább 100 gyermekről a szülei nem mondtak le. Juhász-Bauer Ágoston Bálintnak egy csecsemős nővér azt mondta,
„felsőbb utasításra ezeket a kisbabákat tilos kivennünk, megvigasztalnunk, ha sírnak, nehogy hozzászokjanak a dajkáláshoz”.
Február 14-én a miskolci kórházból volt szükség rendőri beavatkozásra egy csecsemő kiadásához. Pár nappal korábban Szekszárdon egy hat hónapos csecsemőt nem akartak elengedni. Az ügyben eljáró Juhász-Bauer elmondta,
az orvos először kijelentette, nincs egészségügyi indoka a baba kórházi tartózkodásának, majd közölte, hogy talál indokot.
„Figyelmeztettem, mint magánnyomozó, hogy ha ezt megteszi, az okirat-hamisítás bűntett gyanúját fogja megalapozni” – idézte fel a magánnyomozó, aki szerint a többórás küzdelem végén, rendőri és biztonsági őri jelenlét mellett, de végül hazavihették a gyermeket.
A szekszárdi kisbaba édesapja, Pozsonyi László elmesélte, a problémák akkor kezdődtek, amikor epilepsziával diagnosztizált gyermekük gyógyszerét meg kellett rendelni, és az az információ terjedt el róluk, hogy nem adják be neki.
Emellett a feleségének elapadt a teje, és mivel féltek a visszahívásokról szóló hírek miatt a felírt tápszerektől, átmenetileg forralt tehén- és kecsketejjel táplálták a babát, ami konfliktushoz vezetett a családsegítővel és a védőnővel. Az apa szerint a kórházban az egyik orvos indok nélkül tartotta bent a gyereket. „Nekünk semmilyen információt nem adott, nem volt hajlandó megmondani, ki, és mit mondott neki rólunk” – mondta az apa, aki hozzátette, azóta már látják, a kórházi tápszer biztonságos, és ki is váltották. A család most egy pécsi kivizsgálásra vár. „De ezek után hogy menjünk oda? Kérdezem én, most megint ez lesz, hogy ott meg megpróbálják elvenni tőlünk?”
„Kedden elvitték a kórházból, szerda reggelre közölték: már nincs itt” – ezzel a mondattal szembesült egy tatabányai édesanya, aki február 6-án született egészséges kislányát naponta kétszer járt be a kórházba szoptatni.
A családot nem tájékoztatták arról, hogy a csecsemőt hova és miért szállították el.
A hír hallatán a helyszínre sietett a Babamentő Akciócsoportot vezető Bai László és Juhász-Bauer Ágoston Bálint. Juhász-Bauer tájékoztatása szerint a család nehéz anyagi körülmények között, lakhatási szegénységben él, de két nagyobb gyereküket szeretetben és gondosan nevelik. A család a főispánhoz fordult, de nem fogadták őket. A nagymama a gyámhivatalnál érdeklődött, onnan küldték a helyi hatósághoz, ahol végül annyit közöltek vele, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Nincs, aki fát vágjon télire” – az összes férfit a frontra vitték, összeomlás szélén egy orosz falu
A főként korják és itelmen őslakosok lakta Szedanka a túlélésért küzd a férfiak hiánya miatt. A falu házaiban nincs központi fűtés, a penészes épületekben a mindennapi élet is kihívást jelent.
A 7000 kilométerre tomboló háború szinte teljesen kiürített egy falut a Kamcsatka-félszigeten. A távol-keleti Szedankából szinte az összes harcképes férfi elment harcolni Ukrajnába, a helyben maradt nők pedig most azzal szembesülnek, hogy a legalapvetőbb, téli túléléshez szükséges feladatokat sem tudják elvégezni.
a település 258 fős tényleges lakosságából 39 férfi írt alá szerződést a hadsereggel; közülük azóta 12-en életüket vesztették, 7-en pedig eltűntek.
A probléma már 2024 márciusában nyilvánvalóvá vált, amikor a falu asszonyai egy csoportja az állami tévében üzent a kormányzónak.
„Az összes férfink elment a különleges katonai műveletbe… [Ororszországban csak így szabad hivatkozni a háborúra - a szerk.] Nincs, aki fát vágjon télire, hogy begyújtsuk a kályhákat.”
Szedanka az orosz Távol-Kelet egyik legelzártabb települése. A körzeti központot csak májustól októberig lehet elérni folyami hajóval vagy lánctalpas járművel, télen az egyetlen összeköttetést a motorosszán vagy a helikopter jelenti. A házak többségében nincs vezetékes víz, beltéri vécé és központi fűtés, miközben a téli hőmérséklet rendszeresen mínusz 10 Celsius-fok alá süllyed.
„Fájó szívvel mondom: annyian meghaltak a mieink közül. A nővérem férje és az unokatestvéreim a fronton vannak. Szinte minden családban harcol valaki”
– mondta a BBC-nek egy helyi lakos, Natalia.
Vlagyimir Szolodov, Kamcsatka kormányzója kezdeményezte, hogy Szedanka kapja meg a „Katonai Vitézség Faluja” címet. „Minden családban itt a bátorság története él” – közölte az orosz állami média. A kormányzó a cím mellé támogatásokat is ígért: tetőjavításokat és lakásfelújításokat. A helyiek és független beszámolók szerint azonban az ígéretekből kevés valósult meg. Míg 2024 őszén emlékművet avattak a katonáknak, a mindennapi gondok megmaradtak. „A házak tele vannak penésszel… még ha nem is látszik a rothadás, a bűz összetéveszthetetlen” – írta egy kamcsatkai újságíró a faluról.
A 7000 kilométerre tomboló háború szinte teljesen kiürített egy falut a Kamcsatka-félszigeten. A távol-keleti Szedankából szinte az összes harcképes férfi elment harcolni Ukrajnába, a helyben maradt nők pedig most azzal szembesülnek, hogy a legalapvetőbb, téli túléléshez szükséges feladatokat sem tudják elvégezni.
