Magyar Péter: Megcsináltuk, a Tisza és Magyarország megnyerte ezt a választást. Nem kicsit, hanem nagyon, sőt, nagyon-nagyon

Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója a 201. Anna-bál napján Facebook-posztban bírálta Forsthoffer Ágnest, amiért az visszautasította a bál fővédnöki tisztségét. Szerint míg az ideiglenes államfő korábban az Anna-bál szépe volt, most „fontosnak érezte, hogy jó nagyot taszítson a bálon, amelyet ma tartunk. Ez már nem a szíve joga.”

Ókovács fifogásolta a visszautasítás módját is, mondván „hogy ki milyen fővédnöki felkérést utasít vissza, arról a nyilvánosságot értesíteni, pláne hősi pózban nem elegáns és nem is szokásos.”

Ezután részletezte, hogy az Opera és művészei milyen régóta és milyen formában járulnak hozzá az eseményhez: húsz éve a balettművészek nyitják a bált, tizenöt éve operagálát rendeznek az előestén, tíz éve pedig az énekkar koncertezik az Anna-fesztiválon. Hozzátette, hogy ő maga végigkonferálja ezeket, évek óta zsűritag és operás díjat is felajánl mint a bál védnöke.A főigazgató szerint félreértés övezi a fővédnökség szerepét.

Majd hozzátette: „Itt csak ártani sikerült, de legalább rendkívül demagóg módon.”

Ókovács azt is megjegyezte, nem számított egy „felkérésen megsértődött, romboló posztra”, miközben a házelnököt lefoglalja az államfői jogkör gyakorlása.

– fogalmazott Magyar Péterre utalva, aki a 196. Anna-bálon akkori felesége, Varga Judit volt igazságügyi miniszter kísérője volt. Egy akkor készült képet is megosztott az egykori párról.

Az Operaház főigazgatója végül azt üzente: „Fürediként Fürednek beszólni kevés bátorságra vall”, és ez veszprémiként is fáj neki.

Ahogy megírtuk, Forsthoffer Ágnes szombaton a Facebookon jelentette be, hogy nem vállalja a balatonfüredi Anna-bál fővédnökségét, és a neki szánt tiszteletjegyeket sem fogadja el. Döntését azzal indokolta, hogy „nincs ingyenebéd”, és a bálnak nem a politikai kiváltságokról, hanem a kultúráról és a hagyományokról kell szólnia.

„Több botoxot neked!” – Juhász Hajnalka elmondása szerint pontosan ezt kiabálta neki a Tisza Párt képviselője, Hatala-Orosz Csaba a parlament keddi ülésén. A kereszténydemokrata politikus az Indexnek árulta el a pontos mondatot, ami azért nem volt hallható a parlamenti közvetítésben, mert mikrofonon kívül hangzott el.

Emiatt a KDNP-s képviselő nem tudja valódi bocsánatkérésként elfogadni a gesztust.

A Tisza Párt képviselője az eset után a stílusáért bocsánatot kért, ugyanakkor jelezte, hogy "lelkileg megterhelő" a Fidesz-KDNP padsorainak közelében ülnie, és kérte az ülésrend módosítását. A KDNP frakciója vállalhatatlannak nevezte a megjegyzést.

A képviselő ezt határozottan visszautasította, és jelezte, hogy ha a kormányfő még egyszer ebben a hangnemben beszél vele, tiltakozásul ki fog sétálni az ülésteremből.

Nem ez az első alkalom, hogy Juhász Hajnalka személyeskedő támadás célpontjává vált a megjelenése miatt. Korábban Bruti humorista bejegyzése váltott ki hasonló vitát, az ügyben akkor Jámbor András, a Párbeszéd – ZÖLDEK politikusa is a képviselő védelmére kelt.

Jámbor szerint az ilyen megnyilvánulás gyűlöletkeltés, és hangsúlyozta, hogy a politikai vitákat a tettekről kell folytatni, mert a női közszereplők külsejének támadása lealacsonyítja a közbeszédet.

Egy RMDSZ-es politikushoz, Turos Lóránd szenátusi frakcióvezetőhöz kerülhet az a teljes erdélyi médiabirodalom, amelyet az elmúlt években az Orbán-kormány épített fel több mint 12 milliárd forintnyi magyar közpénzből.

A lényegi tranzakció azonban Budapesten zajlott: Turos Lóránd veszi át a Magyar Médiaszolgáltatást Támogató Központ Nonprofit Kft. százszázalékos tulajdonrészét az eddigi tulajdonostól, Radu Morar magyarországi médiabefektetőtől. Ennek a cégnek a birtokában vannak az erdélyi Fidesz-média legértékesebb vagyonelemei, beleértve a lapok védjegyeit, a márkaneveket és a 12 frekvenciából álló rádióhálózat licenceit is. Az ügylet azt jelenti, hogy Turos Lóránd nemcsak a Rádió GaGa feletti 55 százalékos többségi irányítást szerzi meg, hanem a teljes, közpénzből felhalmozott portfóliót is. A román médiahatóság ülésén a Rádió GaGa ügyvezetője, Hompot Szilárd annyit közölt, hogy őt mindössze egy nappal korábban értesítették a változásról, és a tranzakció hátteréről semmit sem tud.

A mostani ügylet egy 2017-ben indult folyamat része, amelynek során a magyar kormány a Bethlen Gábor Alapkezelőn keresztül hatalmas összegekkel támogatta az Erdélyi Médiatér Egyesületet. A sajtóban megjelent értelmezések szerint a cél egy, a magyarországi KESMA-hoz hasonló, központosított médiabirodalom létrehozása volt Erdélyben. Az egyesület ebből a pénzből felvásárolta a határon túli magyar sajtó több jelentős szereplőjét.

Ezt követően az erdélyi egyesület évente százmilliós nagyságrendű összegeket utalt vissza Budapestre, lényegében azért, hogy a saját, korábban birtokolt márkáit használhassa. Miközben az erdélyi szerkesztőségekben drasztikus leépítések történtek, a teljes infrastruktúra egy magyarországi cégben landolt. Az áprilisi magyarországi választások után az új kormány elvágta az állami támogatásokat, de az erdélyi hálózat épp a választások előtt kapott egy kétmilliárd forintos támogatást. A Transtelex szerint a mostani tulajdonosváltás a portfólió befolyásának átrendeződéséhez vezethet, amely így egy bonyolult cégjogi manőversorozat végén Turos Lóránd RMDSZ-es politikus magánportfóliójában köthet ki.

A Fidesz elitista gőgje, a korrupció és a saját maga által megalkotott választási rendszer teremtette meg a jelenlegi helyzetet és Magyar Péter hatalomra jutását – reagált szombaton az X-en közzétett bejegyzésében Toroczkai László. A Mi Hazánk Mozgalom elnöke szerint Orbán Viktor tusványosi beszédében reálisan értékelte ugyan a világgazdaságot és az új kormányt, de a választási vereség valódi okaival továbbra sincs tisztában. Toroczkai szerint Orbán elfelejti, hogy a jelenlegi politikai helyzetet az a választási rendszer tette lehetővé, amit a Fidesz hozott létre. Felidézte, hogy a Mi Hazánk két éve már kezdeményezte a rendszer arányosabbá tételét, de a kormánypártot akkor ez a kevélysége miatt nem érdekelte.

Toroczkai szerint Orbán Viktor Tusványoson legalább annyi önkritikát gyakorolt, amikor elnézést kért, amiért valójában ők hozták létre Magyarország új miniszterelnökét. A Fidesz elnöke a szombati beszédében egy ponton önkritikát is megfogalmazott:

Orbán emellett a Tisza-kormányt „önkényuralmi” törekvésekkel vádolta, és „ellenállási politikát” hirdetett.

Toroczkai Fidesz-kritikája egybecseng azokkal a hangokkal, amelyek a párton belülről is felerősödtek a választási vereség után. Szintén Tusványoson fejtette ki a bukás okait L. Simon László és Navracsics Tibor, akik szerint a leegyszerűsített kommunikáció és a belső kritika elfojtása vezetett a kudarchoz. Ezzel párhuzamosan a rendezvényen már megjelent az a harcias, konfrontatív hangnem is, ami Orbán Viktor által meghirdetett „ellenállási politikát” vetítette előre.

A Mi Hazánk elnökének viszonya a Fidesszel az elmúlt időszakban meglehetősen kettős volt. Míg korábban egyértelműen elhatárolódott a párt egyes politikusaitól, akiket a demokrácia lebontásával és korrupcióval vádolt, egy másik nyilatkozatában már arról beszélt, társadalmi igény van a Fidesszel való együttműködésre a Tisza-kormánnyal szemben.