Az Orbán-Trump csúcson kiderül, mit ér a baráti viszony - a világsajtó is azt találgatja, mire jut a magyar miniszterelnök
Amikor Orbán Viktor pénteken találkozik Donald Trumppal a Fehér Házban, az elsődleges célja az lesz, hogy meggyőzze az amerikai kormányzatot: hunyjon szemet afölött, hogy Magyarország makacsul ragaszkodik az orosz olaj vásárlásához — írja elemzésében a Washington Post.
Idézik Daniel Friedet, az Egyesült Államok korábbi lengyelországi nagykövetét, aki szerint a magyar miniszterelnöknek kevés barátja van Európában, és most Trump jóindulatára épít. Miután Orbán Viktor komoly erőfeszítéseket tett, hogy támogassa Trump MAGA-mozgalmát,
A lap szerint Orbán Viktor abban bízik, hogy Trumppal ápolt személyes viszonya plusz pontokat hoz neki a pénteki találkozón, amely az első csúcs a két vezető között azóta, hogy Trump januárban ismét hivatalba lépett.
Felidézik, hogy a múlt hónapban a Trump-kormányzat szankciókat vetett ki az orosz állami kötődésű energiaóriásokra, a Lukoilra és a Rosznyeftyire, amelyek komoly problémákat jelenthetnek külföldi vásárlóiknak — például Indiának, Kínának és Magyarországnak — a másodlagos szankciók miatt.
Orbán Viktor a múlt héten állami rádióban adott nyilatkozatában világossá tette, hogy megpróbálja „megértetni az amerikaiakkal”, hogy Magyarországnak mentességre van szüksége az orosz energia további vásárlásához.
A BBC arra emlékeztet, hogy Matt Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete egy interjúban kijelentette, Magyarország még „nem tett semmilyen aktív lépést” az orosz olajtól való függésének megszüntetésére. Hozzátette, „rengeteg terveznivaló vár a magyar barátainkra”, és amerikai segítséget ígért Magyarországnak és Horvátországnak az átállás megvalósításához.
Arról is írnak, Magyarország orosz olajfüggősége 2024-re tovább nőtt: míg 2020-ban a kőolaj 64%-a, idén már 80%-a, évi 5 millió tonna érkezik a Barátság vezetéken keresztül. Ez a vezeték azonban sebezhető, a nyáron ukrán dróntámadások érték, ami rövid időre megzavarta az ellátást. A magyar kormány azzal érvel, hogy a szárazföldi csővezeték a legolcsóbb megoldás, és mivel az országnak nincs tengerpartja, nincs más alternatívája. További technikai nehézséget jelent, hogy a MOL százhalombattai és szlovákiai finomítói is a magasabb kéntartalmú orosz Urals típusú kőolaj feldolgozására vannak beállítva, nem a máshonnan érkező Brentre.
Ezt az érvelést azonban a BBC szerint aláássa a cseh példa. A szintén tengerpart nélküli, hasonló népességű Csehország az ukrajnai invázió után jelentős beruházásokkal fejlesztette a trieszti kikötőbe futó Transzalpin vezetéket, és átalakította finomítóit a Brent feldolgozására. Ennek eredményeként 2025 áprilisában bejelentették, hogy már egy csepp orosz olajat sem kapnak, és eddig nincs adat arról, hogy a cseh fogyasztóknak többet kellene fizetniük az energiáért.
Energetikai szakértők szerint Magyarország számára az alternatívát a horvátországi Omisalj kikötőjéből induló Adria vezeték jelentené, de a magyar kormány részéről hiányzik a politikai döntés az átállásról. A horvát Janaf és a MOL között ráadásul vita van arról, hogy a vezeték mekkora olajmennyiséget tudna szállítani.
Évek óta az „olcsó orosz energiával” kampányol, és a Moszkvával ápolt jó kapcsolatokat Brüsszel elleni fegyverként használja. Egy esetleges átállás arcvesztéssel járna, miközben a közvélemény-kutatások szerint a kormánya lemaradásban van a Magyar Péter vezette Tisza Párt felemelkedése óta.
A Guardian bennfentesekre hivatkozva arról ír, Orbán Viktor elsődleges célja nem is az orosz olajszankciók alóli mentesség. Azt szeretné elérni, hogy Trump még a tavaszi parlamenti választások előtt Budapestre látogasson.
Idézik Végh Zsuzsannát, a German Marshall Fund politikai elemzőjét is, aki szerint egy ilyen látogatás „komoly politikai szívesség” lenne, a magyar kormány pedig már most, az eredménytől függetlenül óriási sikerként kommunikálja a találkozót.