prcikk: Az igazi, kemény vidéki élet a ködös romantikán túl | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

Az igazi, kemény vidéki élet a ködös romantikán túl

Járosi Tamás, a Fekete Bárány manufaktúra egyik tulajdonosa őszintén beszél arról, mit jelent valójában itthon kistermelőnek lenni.


Névjegy

Fekete-Bárány Manufaktúra: Járosi Lívia és Tamás (+3 gyerkőc, 2 kutya, 60 disznó, 100 tyúk és egy jó pár tonna zöldség). A gazdaság a festői szépségű Balatonhenyén jött létre 2011-ben. Ellenőrzött biogazdaság (zöldségek és szántóföldi növények). A fekete-barany.blog.hu címen futó blogon mutatják be mindennapjaikat, küzdelmeiket (egy ismerősük szerint fundamentalista biotermelők). Megelégelve a piacokon és az éttermekben lévő állapotokat 2013-ban megnyitották Balatonfüreden a Biobalaton piacot és a nagy sikerű Malackrumpli Bisztrót, amely a Farm-food model hazai úttörője.

- Mi ihlette provokatív blogbejegyzését, miért szakadt ki így egyben a „Kistermelői ló…sz dicsérete” című írás?

- 2011-ben költöztünk Balatonhenyére, hogy a stresszes városi életet a gazdálkodó életformával váltsuk fel, vegyszermenetes, egészséges terményeket előállítva. Azt gondoltuk, a magyar társadalomban van olyan fogadókészség, hogy ha azt a mennyiséget, amelyet megtermelünk, kivisszük a piacra, ott, illetve a környékbeli éttermeknek eladhatjuk.

balatonhenye5

- Mi lett a tervekből?

- Ahogyan a többiek, úgy mi sem úsztuk meg a különböző stációkat (felismerés, harag, elkeseredés, stb.).

"
Az ember eltervezi fejben és papíron, hogyan kell felépíteni egy jól működő gazdaságot, és hogyan lehet ebből megélni, aztán semmi nem úgy történik, ahogyan eltervezte.

Mondom ezt úgy, hogy hosszú évekig vezettem vállalatot, irányítottam embereket, van némi élettapasztalatom.

- Mi történt pontosan?

- Kitörő lelkesedéssel álltunk neki. A kistermelő az egy termelési kategória, ami azt szabályozza, hogy milyen körülmények között állíthatok elő feldolgozott élelmiszert. Ha a zöldségemet eladom a piacon, ahhoz nem kell kistermelőnek lenni, mert ott nem dolgozom fel, de ha már lekvárt főzök belőle, akkor kistermelői igazolványt kell kiváltani. Ez az egész azért lett kitalálva, hogy Mari néni, Józsi bácsi és Tamás gazda, aki képes a felesleget lefőzni, konzerválni, bélbe tölteni, felfüstölni stb., otthoni ellenőrzött körülmények mellett képes legyen előállítani a feldolgozott terméket, illetve, hogy kivihesse a HELYI TERMELŐI piacra. Ott elvileg mindenki kistermelő, akik a saját terményeikkel kereskednek.

Ehhez képest évekig úgy jártunk a piacra, hogy rajtunk kívül szinte nem volt kint igazi ős- vagy kistermelő. Már az első nap le lehetett venni, hogy ki az, aki látott már valaha földet életében, és a saját zöldségét árulja, nem pedig a másét viszi ki.

"Ez a kistermelői élet"

"Amikor télen, hó, fagy, sár, havas eső és egyéb kellemes körülmények vannak, ti akkor ki se jöttök a házból, ellenben mi akkor is kint vagyunk és akkor is küzdünk, mert ez a kistermelői élet.

Most, nyáron már reggel 4-kor kint kell lenni a fóliában, mert 11-kor már 60 fokos hőmérséklet van a sátor alatt. Még alig indult el a nyár, én már 8 kilót fogytam, Líviának előjönnek a hőségben az eddig nem tapasztalt visszér problémái és annak ellenére, hogy már egy trombózist átélt, és majdnem belehalt, csinálja, mert ez a kistermelői élet.

Azért, hogy legyen termék, szinte mindig alkalmazkodunk, az időjáráshoz, a vevőkhöz, a vágóhídhoz, a hatóságokhoz, ezért a gyerekeinkre szinte semmi idő nem jut, de még csináljuk, mert abban reménykedünk, hogy később jobb lesz - és ez a kistermelői élet.

A szezon nálunk is rövid, zöldséget megtermelni és eladni még fóliázás mellett is csak pár hónapig lehet. A szezon elindítása (vetőmag, stb.) több millió forint, a munkahét 7 napos, naponta 12-14 órát vagyunk kint a földön vagy bent az üzemben, és csináljuk, mert ez a kistermelői élet."

balatonhenye1

balatonhelye4

- Van, aki belefárad a kistermelői életbe és abbahagyja?

- Húsz-harminc olyan esetet tudnék felsorolni, amelyben a kistermelő évekig küzdött, kiváló minőségű terméket állított elő, és egyszer eljött az a pillanat, amikor eldobta a kapát, leölte az állatot, és azt mondta, csak annyit termelek, amennyi a családomnak kell, és keresek egy munkahelyet.

Közben a többi, aki nem termelő, csak kereskedik, vígan elvan. A bejegyzésre kapott reakciókból ítélve úgy látom, úgy gondolják, hogy ők járnak a helyes úton. Meg vannak győződve arról, hogy márpedig a tisztességes kistermelő az, aki megveszi a Tescóban a barackot, összekeveri egy kis nátrium-benzoáttal, és csinál belőle vegyszerezett lekvárt, majd kiviszi a piacra pöttyös címkével, amin az áll: Mari néni lekvárja, és eladja.

- Mi a legnagyobb probléma ezzel kapcsolatban?

- Több példája van a nem termelésnek, ez az egyik. Amikor úgy állítanak elő terméket kistermelői jogosítványokkal, hogy nincsen mögötte termelés, csak feldolgozás van. Ez az egyik legrosszabb.

- Miért?

- Mert ez így valójában kisipari tevékenység. Ám míg a kisiparos több tízmillió forintból épít lekvárfőző üzemet, ahol hatósági ellenőrzés van, szigorú szabályokat kell betartani, ahol a terméket kitalálják és beminősítik, és szakemberekkel vizsgálják meg, hogy ha már tartósítószert kell belerakni, mennyi legyen az, addig az ál-Mari néni a szokásjog vagy jókedve alapján önti bele a tartósítószert a lekvárba. Úgy, hogy amikor a vevő kimegy a piacra, azzal a tudattal veszi meg, hogy biztosan sokkal finomabb és egészségesebb, mint a bolti. Pedig lehet, hogy több vegyszer van benne.

balatonhenye8

Tiszta élelmiszer

balatonhenye_igazi_sonka

Tiszta élelmiszer

igazitojas

Igazi tojás, szabadon tartott tyúkoktól

- Pedig igény volna az egyedi, házi, kézműves termékekre. Nem lehet, hogy csak nem találják egymást a valódi kistermelők és a termékeikre éhező vásárlók?

- Ez is benne van. Csakhogy pont a piac lenne az a fórum ahol megtalálhatnák egymást. Nem szoktam rendeletekért lelkesedni, de a kistermelői rendelet pont egy fantasztikusan kitalált dolog, csakúgy, mint a helyi termelői piacokat szabályzó rendelet, amely azért jött létre, hogy a helyi termelők oda kivihessék eladni a felesleget.

Ezzel szemben a helyzet az, hogy az összes nem termelő ott árulja a nem saját terményét, visszaélve a törvény jóhiszeműségével. A vásárlók pedig nem teszik fel maguknak a kérdést, hogy ha kimennek a kistermelői piacra májusban, akkor hogy a francba tudnak padlizsánt venni, amikor a padlizsán legkorábban augusztusban érik be…

- Ezért lett ennyire dühös a blogbejegyzés?

- Bejegyzéseim segélykiáltások a társadalom felé: nem igaz, hogy csak én látom, hogy a király meztelen, és én vagyok az egyetlen, aki felkiált, hogy nincs is rajta ruha! Látom azokat a családokat, akik 30-40 évesen feladták az addigi életüket, mindent egy lapra tettek fel, hogy helyesebben, jobban éljenek a következő 40 évben, és néhány év alatt elvéreztek, elbuktak, és a nulláról vagy több tízmilliós veszteséggel kell újrakezdeniük.

- Az embereknek romantikus elképzeléseik vannak arról, hogy milyen jó lehet kiszakadni a nagyvárosból és a Balaton-felvidéken gazdálkodni. Mi zökkenti ki őket ebből a rózsaszínű álomból?

- Azt figyeltem meg, hogy az embernek mindig az kell, ami nincs. A vidéken élő városba vágyik, a városban élő falura, az ülőmunkát végző a szabadban dolgozna, a szabadban dolgozó inkább egy légkondis irodában ülne. Egészen addig, amíg megkapjuk, és aztán szembesülünk vele, hogy nem azt kaptuk, amit akartunk…

- Mi az első probléma?

- A szép naplementére, a tökéletes nyugalomra – mert messze van a szomszéd -, a sok kutyára, a friss levegőre felkészülnek az emberek lelkileg, és meg is kapják. De két dologra nincsenek felkészülve. Az egyik, hogy nagyon sok pénz kell egy ilyen élet beindításához. A másik, hogy rengeteg olyan veszteség és kudarc éri az embert, ami megint csak rengeteg pénzt visz el.

A vidéki élet reggeltől estig tartó kemény munka, négy-ötórai kelés, napi 12-14 óra fizikai munka, sárban, esőben, hóban, jégben és tűző napsütésben.

Amit akkor is csinálni kell, amikor az embernek már szemernyi ereje sincsen, mert az állatok akkor is éhesek, a szél akkor is tépkedi a fóliasátrat.

balatonhenye6

- Nem tud mindenki megbirkózni a nehézségekkel?

- A városi ember úgy jön vidékre, hogy akkor ő most csinálni fog egy gyümölcsöst (mert kiszámolja papíron, hogy milyen sok pénz jön le egy fáról). De mi van akkor, ha két-három évig nem terem, mi van akkor, ha a cseresznyevész elviszi az összeset, és újra kell telepíteni? Ki fogja kapálni a gyümölcsöst? Ki fog permetezni? Ki fog füvet nyírni?

Erre a válasz az, hogy ó, van ott emberem, az megcsinálja. Pedig egy kisgazdaság, ami azon alapul, hogy a kistermelő a saját keze által menti meg a cseresznyefát, ott nem működik az, hogy Józsi majd jön és megcsinálja. Nincsenek Józsik, vagy ha vannak akkor nem jönnek el, mert van dolguk.

- Miért nem?

- Én is azt gondoltam, hogy ha meg tudok birkózni 50 diplomás városi emberrel, hogy ne tudnék megbirkózni a falusi segédmunkással…

A mi bukástörténetünknek az önteltség és a nagyképűség az egyik okozója. Minden máshogy van, mindenkivel másképp kell bánni, minden ígéret mást jelent, mint a városban.

Ezt is meg kell tanulni: hogyan érjük el, hogy egy olyan hétköznapi feladatot, hogy ki kell menni, és meg kell kapálni egy sort, azt ők is akarják. Ebbe bele kell szocializálódni, és meg kell fizetni a tanulópénzt.

harcosbarany

A Magyar Konyha 2013-ban bemutatta a Fekete Bárány manufaktúrát, a balaton-felvidéki biogazdaságot

- Lát azért némi fényt az alagút végén?

- Akkor lenne jó világ, ha olyan mezőgazdasági, gasztronómiai és fogyasztási kultúra alakulna ki, amely képes szembenézni azzal, hogy le vagyunk maradva. Nálunk szerencsésebb országokban – Franciaországban, Olaszországban – nem tépázta meg úgy a történelem a helyi parasztcsaládokat, így van egy íve az egésznek. A család már 500 éve ott él, egy fűszál rezdüléséből tudja, mi történik, mit kell csinálni.

Franciaországban és Olaszországban olyan mélyen beivódott gasztronómiai kultúra van, amely magával húzza a termelési kultúrát is, az utolsó sarki kis-kocsmában is fantasztikus ételeket rittyentenek, mert ott ez a kultúra része, és ha nem jót csinálnának, nem jó alapanyagból dolgoznának, a fogyasztó, illetve a helyi közösség észlelné és sérelmezné.

Egy hónapja lehetett, hogy felhívtam az egyik éttermet, hogy megkérjem arra, ha már egy éve nem vesz semmit, legalább vegye le a honlapjáról azt, hogy a Fekete-Bárány Manufaktúrától szerzi be a zöldséget. Nagy sértődés lett belőle annak ellenére, hogy már évtizedekkel azelőtt jó ismerősök voltunk mielőtt bármelyikünk ide költözött volna. Hosszú telefonbeszélgetéseink során elbeszéltünk egymás mellett, ők azt gondolták, hogy ingyen reklámoztak minket a honlapjukon, mi meg nem ezt gondoltuk.

biorepa

- Mi most a célja?

- Néha jól esne egy kis vállveregetés is, olyan, amit a blog bejegyzései után kommentben megkapunk, jó lenne tudni, hogyha már ilyen nehéz utat választottunk és ennyit tudunk évről-évre veszíteni, akkor legalább van tisztelete a munkánknak. Ha ez a fajta támogatás nem lenne, már régen feladtuk volna. De minden évben azért gördül tovább a szekér, mert feltételezzük, hogy egyszer csak elérünk oda, ahová évek óta tartunk.

Hogy ez mit jelent? A mai világ nem a hosszú távú tervezésről, hanem az alkalmazkodási képességről szól. Minden percről-percre változik és mi ezzel együtt változunk, vagy változtatunk. A Malackrumpli sikere megmutatta, hogy igenis van igény a tiszta, valódi élelmiszerekre, az ezekből készülő ételekre. Van aki az egészségeset keresi, de még többen inkább a jó ízt, a gazstronómiai értéket. Menni kell tovább, még több konfliktust felvállalni, még több utat feltörni, addig amig lesz rá erőnk…

balatonyhenye3

Ha érdekes volt az interjú, ajánld másoknak is!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Orbán Gáspár azt mondta, a magyar katonák vérrel fognak tapasztalatot szerezni Csádban - állítja volt bajtársa
Pálinkás Szilveszter szerint a miniszterelnök fia a csádi misszió tervezésekor azzal számolt, hogy a magyar katonák fele meg fog halni. Orbán Gáspár egyébként a kiválasztási folyamatot megkerülve végezhette el a Brit Királyi Akadémia 30-40 millió forintba kerülő katonai képzését.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 02.



Pálinkás Szilveszter százados, a Magyar Honvédség korábbi arca két órás interjút adott a Telexnek, ebben Orbán Gáspárról is sokat beszélt, akivel együtt végezte el a világ egyik leghíresebb és legdrágább katonai képzését Nagy Britanniában.

Pálinkás 2019-ben, a Honvédelmi Minisztérium ösztöndíjasaként jutott ki a Brit Királyi Katonai Akadémiára. Néhány hónappal később telefonhívást kapott az akkori vezérkari főnöktől, aki egy fontos politikai személy érkezését jelezte.

„Úgy fogalmazott, hogy etessem, itassam, pisiltessem, győződjek meg arról, hogy elvégzi ezt az akadémiát, mert ha nem, akkor elveszítjük a munkánkat.”

Nem sokkal később megérkezett Orbán Gáspár főhadnagy, akivel Pálinkás szerint barátok és bajtársak lettek. A problémát abban látta, hogy a miniszterelnök fiát a rövid alapkiképzés után küldték ki a 30-40 millió forint értékű elitképzésre.

„Neki nem kellett a hivatalos kiválasztási folyamaton átmennie, csak azért, mert ő a miniszterelnök fia, alanyi jogon járt neki az, hogy a világ legdrágább és legjobb akadémiájára elküldjük.”

Pálinkás szerint a katonákra mindez demoralizálóan hatott. „Nyilván azért, mert ez abszolút igazságtalan. Azért, mert a katonaságban törekszünk arra, hogy egyenlőek legyünk. Törekszünk arra, hogy a parancsnoki rendszer igazságos legyen. Törekszünk arra, hogy betartsuk úgymond a parancsnoki hierarchiát. Tehát hogy a rendfokozati rendszer, és az, hogy minden szabály mindenkire vonatkozik, szerintem ez az alappillére egy hadseregnek.”

A százados biztos abban, hogy Orbán Gáspár „a saját képességeiből fakadóan, úgy, hogy nem a miniszterelnök fia, nem jutott volna ki.”

Szerinte mindez azért történt, mert az akkori katonai vezetés jó pontot akart szerezni a miniszterelnöknél.

Ugyanakkor a kiképzés során nem kivételeztek a miniszterelnök fiával.

Orbán Gáspár hazatérve egyből a miniszteri kabinetbe került. „Én készültem már fel az amerikai felderítő tanfolyamra, ő pedig egyszer csak felkerült a Karmelitába, egy irodát kapott főhadnagyként, és elkezdte tervezni az afrikai misszióját.”

Pálinkás szerint az szintén nagyon szokatlan volt, hogy ilyesmi történjen egy főhadnaggyal. „Arra, hogy ő stratégiai szinten részt vegyen tervező folyamatokban, rendfokozatából vagy a beosztásából fakadóan, arra egyébként nem lett volna esélye, hogyha nem a miniszterelnök fia.”

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter ezt akkoriban azzal indokolta, hogy speciális jogi ismeretei és nyelvtudása miatt van rá szükség a csádi misszió előkészítésében. A miniszter akkor hozzátette: „ez egy hadsereg, nem kívánságműsor, és ő feladatot teljesít.”

Csakhogy Pálinkás százados azt állítja, az egész csádi misszót Orbán Gáspár találta ki.

„A brit katonai akadémián nagyon sokat beszélt arról, hogy ő az önkéntes keresztény missziója során, amit Afrikában hajtott végre, ott találta meg Istent. És valójában az égből szólt neki Isten, hogy „gyere és mentsd meg ezeket az afrikai embereket, mentsd meg az afrikai keresztényeket”. És valahogy ez a narratíva, ez a – nevezzük téveszmének – benne maradt a fejében.”

Pálinkás szerint az, aki a katonai vezetésben dolgozott, nagyon jól tudta, hogy igazából ez Orbán Gáspár magánakciója. Tudták, hogy nemzeti érdekünk nem fűződik ehhez a misszióhoz, és szakmailag, pénzügyileg vagy logisztikailag sem állunk készen arra, hogy Afrikában egy önálló hadműveletet hajtsunk végre.

Csakhogy senki sem mert a miniszterelnök fiának nemet mondatni. „Olyan körökben és olyan szinteken mozgott, ahol valójában rájuk is fenyegetettséget jelentett – tehát az ő székükre is. Ki tudja, hogy Orbán Gáspár egyébként a vasárnapi ebédnél otthon mit fog elmondani. Vagy éppenséggel a saját tervei szempontjából kit tekint majd akadálynak.”

„Számomra ez elfogadhatatlan volt: a Honvédelmi Minisztérium és a katonai vezetés kiszolgálja a miniszterelnök fiának az akaratát, legyen az bármekkora hülyeség is.” - fogalmazott a százados.

Ennél is rémisztőbb volt Pálinkás számára, amikor Orbán Gáspár beszélt neki a részletekről.

„Volt egy beszélgetésünk, ahol megosztotta velem a tervezésének a részleteit, ahol elmondta azt, hogy ő kint, a misszió során 50%-os harcérték-veszteséggel számol. Ami azt jelenti, hogy az általa vezetett misszióban a magyar katonák 50%-a meg fog halni.”

Pálinkás azt mondja, próbálta meggyőzni, azokat az érveket hozta fel, amiket Sandhurstben tanultak. Szerinte egy ilyen misszióban, ha tudják azt, hogy a katonák 50%-a meg fog halni, és nem fűződik hozzá nemzeti érdek, akkor nem szabad kockáztatni a magyar katonák életét.

„Erre az volt a válasz, hogy ahhoz, hogy mi egy fejlett, tapasztalatokkal rendelkező hadsereg legyünk, tapasztalatot vérrel fogunk szerezni.”

A szakmai vita miatt a baráti kapcsolatuk ezután megszakadt, Pálinkás elhatárolódott tőle. A csádi misszót ugyan nem hajtották végre, de a százados szerint elképzelhető, hogy csak a választás miatt tették félre, és a következő ciklusban folytathatják, ha nyer a Fidesz.

„Számomra egyébként megdöbbentő az, hogy a kormány jelenlegi kommunikációja az, hogy Ukrajnába, vagy esetlegesen – fogalmazzunk így – háborúba nem küldünk magyar katonát meghalni. De hogyha arról van szó, hogy a miniszterelnök fiának afrikai missziója, oda viszont küldünk meghalni magyar katonát” - tette még hozzá a százados, aki arra számít, hogy az interjúja után elküldik a hadseregből.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Annyi a kiábrándult katona, hogy a Magyar Honvédség addig létezik, amíg a háborús veszélyhelyzet fennáll” - Kitálalt a Honvédség korábbi toborzóarca
Pálinkás Szilveszter szerint a katonák 90%-a nem a Fideszt támogatja. Az ukrajnai háborúval kapcsolatos kormányzati kommunikációt a katonák körében „vicc tárgyának” nevezte.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 02.



Pálinkás Szilveszter százados, a Honvédség korábbi toborzóarca a Telexnek adott interjúban beszélt arról, miért döntött úgy, hogy a nyilvánosság elé áll. A katona szerint egy háborús veszélyhelyzetben minden állampolgárnak joga van egy igaz helyzetképhez a magyar honvédség vonatkozásában, különösen, hogy az adófizetők pénzéből tartják fenn. Tudatában van annak, hogy az interjúval megszegte a szolgálati szabályzatot, amiért fegyelmi eljárás vár rá.

„Úgy gondolom, hogy meg fogják szüntetni a szolgálati viszonyomat”

– jelentette ki. Döntését az elmúlt négy hétben hozta meg, miután a tavaly nyáron benyújtott leszerelési kérelme után hónapokig sikertelenül próbálta visszaépíteni a rendszer által elveszített hitét.

A százados elmondása szerint 2017-ben csatlakozott a Honvédséghez, mert fizikai kihívásra vágyott. A katonaságot hivatásnak tekinti, és az esküjét, miszerint élete feláldozása árán is megvédi a hazát, nagyon komolyan vette. Amikor 2023-ban felkérték, hogy legyen a toborzókampány arca, kihívásként tekintett a feladatra. Állítása szerint a miniszter sajtófőnöke hívta fel, majd másnap Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszternél kellett jelentkeznie. Mielőtt a miniszterhez ment volna, az akkori katonai vezetés egyértelművé tette számára, hogy ha nemet mond, az a karrierje végét jelenti.

„Bármit is kér a miniszter úr, és ha arra én nemet mondok, akkor véget vetnek a katonai karrieremnek”

– idézte fel a százados, hozzátéve, hogy azzal is megfenyegették, hogy egyetlen beosztásban fogja tölteni a hátralévő idejét, és nem mehet külföldre tanulni.

A toborzókampány során Pálinkás szerint egyre nagyobb ellentmondást érzett, mert egy olyan pozitív képet kellett közvetítenie, ami szerinte nem volt valós, miközben látta, hogy katonatársai szenvednek és sorra adják be a leszerelési kérelmüket.

„Közvetítenem kellett egy olyan képet a Magyar Honvédségről, ami abszolút nem volt valós. Hogy itt minden rendben van, itt minden nagyszerű, gyertek és vonuljatok be katonának”

– mondta. A kampány social media anyagaival kapcsolatban is kritikát fogalmazott meg: úgy érezte, a miniszteri kabinet sajtóosztályának katonai tudás híján készült videóival „a legszebb hivatás humor tárgya lesz”.

Leszerelési kérelme után a minisztérium azt közölte, hogy egy fontos feladattal bízták meg Tatán, amit követően közös megegyezéssel távozhat. „Ezt a fontos feladatot a mai napig egyébként keresem” – fogalmazott Pálinkás, aki szerint a tatai beosztás valójában „egy száműzés, egyfajta büntetés” volt, mert felderítőként Szolnokon tudta volna a leghasznosabban szolgálni az országot.

A leszerelési kérelmét a miniszteri kabinetfőnök állítása szerint úgy kommentálta, hogy ő egy „hazaáruló”, és a miniszter „nem veszítheti el a honvédség arcát a választásokig”.

Pálinkás elmondása szerint a kabinetfőnök azt is közölte vele, hogy Böröndi Gábor vezérezredeshez kerül, hogy „szolgálatot és alázatot tanítson” neki. Azt is a fejére olvasták, hogy ne merje azt mondani, nem volt katonai karrierje, mert „tőzsét álltam a miniszter mellett”.

Pálinkás Szilveszter szerint Szalay-Bobrovniczky Kristóf a leszerelési kérelmét politikai helyezkedésnek vette, és Magyar Péterhez, valamint Ruszin-Szendi Romuluszhoz hasonlította. A százados szerint

a miniszterben „abszolút egy csőlátás alakult ki”, és mindenhol Ruszin-Szendi követőit látta, akiket „minden áron írtani” akart.

Pálinkás úgy véli, a miniszternek semmilyen katonai tapasztalata nem volt a kinevezése előtt, ami alapvető probléma. „Valójában hiába ültetsz magad mellé jó katonai tanácsadókat, honvédelmi miniszterként, hogyha egyébként a kérdést sem érted, amiben dönteni kell” – jelentette ki.

A százados szerint

a 2023-as „fiatalítás” valójában arról szólt, hogy a miniszter eltávolította az utolsó olyan felsővezetői generációt, amelyik még önálló véleménnyel rendelkezett, és lojális emberekkel töltötte fel a pozíciókat.

Ezt követte a katonák jogállásáról szóló új kormányrendelet, amely szerinte csak elvett a katonáktól: eltörölték a túlórapénzt, a pótlékokat, és bevezették a sávos illetményrendszert, ami szerinte „túl nagy hatalmat ad az alakulatparancsnokok kezébe” és „kiskirályságok” kialakulásához vezethet.

Pálinkás legsúlyosabb állítása, hogy rengeteg a leszerelési kérelem.

„Olyan sok leszerelési kérelem van beadva, és annyi kiábrándult katona, hogy a Magyar Honvédség és az országvédelem az addig létezik, amíg a háborús veszélyhelyzet fennáll. Amint ezt feloldják, mindenki le fog szerelni, és a védelmi képességünk közelíteni fog a nullához”

– mondta. Arra a kérdésre, hogy tud-e jót mondani a miniszter négy évéről, egyértelmű nemmel felelt: „Olyan döntést, amivel katonai szakmailag egyetérzek, olyat nem tudok mondani.” Hozzátette:

„Nem gondolom, hogy a Magyar Honvédség történelmének, vagy a Honvédelmi Minisztérium történelmének volt ennyire rossz minisztere.”

A százados beszélt a katonák rossz körülményeiről is: szerinte sokan saját pénzből veszik a felszerelésüket – az övé például másfél millió forintba került –, az egyenruha könnyen elszakad, a laktanyák állapota lepusztult, a gyakorlatokon pedig az élelmezés minősége is hagy kívánnivalót maga után. Kritizálta az „Embert a vasra” kampányt is, amely során az új, fiatal katonáknak bruttó 737 ezer forintos fizetést ígértek, ami szerinte „óriási bérfeszültséget” okozott a régóta szolgáló, jóval kevesebbet kereső állománnyal szemben.

A politikai helyzetről szólva Pálinkás azt állította, a katonák 90%-a nem a Fideszt támogatja. Az ukrajnai háborúval kapcsolatos kormányzati kommunikációt a katonák körében „vicc tárgyának” nevezte.

Elmondása szerint a magyar kormány oroszbarátnak tűnő álláspontja miatt a NATO-szövetségesek bizalmatlanok. „Több olyan NATO gyakorlaton vettem részt, az ukrán-orosz konfliktus kirobbanása óta, ahol más NATO tagállamok katonái konkrétan megkérdezték tőlünk, magyar katonáktól, hogy egyébként ti az oroszokkal vagytok?” – mesélte, hozzátéve, hogy felderítőként több olyan NATO-ülésre sem engedték be, ahol az ukrán-orosz konfliktusról volt szó.

Pálinkás Szilveszter a brit királyi katonai akadémián (Sandhurst) tanult, ahová állítása szerint Orbán Gáspár kiválasztási folyamat nélkül, pusztán azért került be, mert ő a miniszterelnök fia. Azt is elmondta, hogy az akkori vezérkarfőnök többször is felhívta azzal a kéréssel, hogy mindenben segítse Orbán Gáspárt.

„Úgy fogalmazott, hogy etessem, itassam, pisiltessem, győződjek meg arról, hogy elvégzi ezt az akadémiát, mert ha nem, akkor elveszítjük a munkánkat”

– állította.

A százados szerint a csádi misszió Orbán Gáspár személyes projektje volt, amit egyfajta vallási meggyőződés vezérelt. Pálinkás azt állítja, Orbán Gáspár egy beszélgetésük során azt mondta neki, hogy a misszió során 50%-os harcértékveszteséggel számol, ami azt jelenti, a magyar katonák fele meghalhat.

Amikor Pálinkás ezt szóvá tette, szerinte Orbán Gáspár azt válaszolta: „de ahhoz, hogy mi egy fejlett, tapasztalatokkal rendelkező hadsereg legyünk, tapasztalatot vérrel fogunk szerezni.” A százados szerint a katonai vezetés sem örült Orbán Gáspár jelenlétének a Honvédségben, mert fenyegetést jelentett a pozíciójukra.

Végül a Sárkányok Kabul felett című filmről is beszélt, amelynek katonai szakértője volt. Állítása szerint a forgatás alatt két, darabonként 5-10 millió forintot érő éjjellátó is eltűnt. Azt is elmondta, hogy a Honvédség és a produkció között nem volt hivatalos együttműködési megállapodás, a katonákat és a haditechnikát mégis kirendelték, amit ő „súlyos szolgálati szabályzatszegésnek” és a katonák „öncélú alkalmazásának” tart. Miután benyújtotta leszerelési kérelmét, a produkció megszakította vele a kapcsolatot, nevét katonai szakértőként levették a stáblistáról, és a bemutatóra sem hívták meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Egy volt rendőr százados tálalt ki: A rendőrség egy „politikai harapófogóban van”, a győri események pedig ennek a tünetei
Bartha Károly volt rendőr százados a győri események kapcsán a testületre nehezedő politikai nyomásról beszélt. „Van olyan helyzet, amikor nincs jó döntés. A győri helyzetben például nincsen jó döntés, mert bármit csinálsz, szorulni fogsz.” Ilyenkor a kisebbik rosszat választják, mondta.


A rendőrség egy „politikai harapófogóban van”, a győri események pedig ennek a tünetei – állítja egy, a HVG-nek nyilatkozó volt rendőr százados. Bartha Károly szerint a testület kétségbeesetten próbál kimaradni a politikai csatározásokból, de ez nem mindig lehetséges. Az Orbán Viktor országjárásán feltűnt fekete ruhás csoporttal kapcsolatban úgy fogalmazott: tevékenységük ugyanolyan rendbontás volt, mint amit bárki más csinál.

Bartha Károly századosként szerelt le a rendőrségtől, ahol többek között a Készenléti Rendőrségnél és a BRFK sajtóosztályán is dolgozott. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen írt szakdolgozata éppen a politikai rendezvények tömegkezeléséről szólt. A Covid-járvány alatt hagyta ott a testületet, ezt a döntését egy folyamat lezárásának nevezte.

„Amikor a 24.hu-nak beszéltem erről, akkor úgy hivatkoztam erre, mint egy bántalmazó párkapcsolatra, aminek a végén az ember azt mondja, hogy ez most már végképp többet visz, mint hoz” – fogalmazott. Azt mondta, nem akart 40 évesen gyomorfekélyben meghalni.

A volt százados nemrég egy videóban állt ki Szabó Bence, volt rendőr nyomozó mellett. Ezt azzal indokolta, hogy felháborította, ahogy Pintér Sándor belügyminiszter beszélt Szabó Bencéről.

„Én azt gondolom, hogy Szabó Bence egy kiváló rendőrtiszt, egy olyan nyomozó, aki tényleg hisz abban, amit csinál, szívvel-lélekkel teszi, és akár önmaga, az egzisztenciája és a teljes jövője, karrierje feláldozásával is kiáll az igazság mellett” – mondta Barta, aki szerint a kérdés az, hogy „milyen rendőrökre van szükség, ha nem ilyenekre?”

Bartha Károly szerint a rendőrségen belüli problémás működés, amiről a videójában beszélt, valójában csak egy tünet. „A betegség az, hogy maga a rendőrség egy politikai harapófogóban van” – állítja. Ezt úgy írta le, hogy a kormányoldal nevezi ki a rendőri vezetőket, az ellenzék pedig a rendőrségen keresztül támadja a kormányt, így a testület a politikai csatározás színterévé válik. Úgy véli, a rendőrséget ki kellene emelni ebből a helyzetből, a vezetőket nem a politikának kellene kineveznie, és nem is nekik kellene elszámolással tartozniuk.

A győri eseményeket is ennek a helyzetnek a következményeként látja. Szerinte a rendőrség „mindenáron megpróbál kimaradni ebből a helyzetből”, ami kampányidőszakban különösen nehéz. Hozzátette: „Csak van olyan helyzet, amikor nincs jó döntés. A győri helyzetben például nincsen jó döntés, mert bármit csinálsz, szorulni fogsz.” Ilyenkor a kisebbik rosszat választják, mondta.

Bár az ORFK közleménye szerint a politikai rendezvények biztosítása a szervező felelőssége, Barta szerint Győrben megalapozottan lehetett számítani ellentüntetőkre, hiszen eddig mindenhol megjelentek. A biztonsági szolgálat jogszerűen eljárhatott volna a rendzavarókkal szemben, de szerinte ami Győrben történt, az nem ez volt. Azt látni, hogy a biztonsági szolgálattól elkülönülten megjelent egy csoport, akik „azonos ruházatban vannak, szándék- és akarategységben cselekszenek”, és kifejezetten tagadták, hogy a hivatalos biztosításhoz tartoznának.

„Ráadásul volt, aki az arcát is eltakarta. Itt szeretném felhívni a figyelmet, hogy nyilvános rendezvényen ez jogsértés” – emelte ki a volt százados. Szerinte egyértelműen megállapítható, hogy ezek az emberek nem tartoztak a rendezvényhez. „Innentől kezdve az a tevékenység, amit végeztek, kvázi ugyanolyan rendbontás, mint amit bárki más csinál.”

Bartha Károly szerint az, hogy nem láttak egyenruhásokat a helyszínen, nem jelenti azt, hogy nem voltak ott, lehettek tartalékban vagy civilben. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a rendezvényen részt vett Magyarország első számú védett vezetője, akit korábban meg is fenyegettek. „Most egy ilyen helyzetben Orbán Viktor kiáll a színpadra, és nincs ott, csak a Valton? Kérdezem én. Ott volt egy hadsereg, jó. Csak nem láttátok” – fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogy egy civil ruhás rendőrnek mikor kell beavatkoznia, azt mondta, a jogi határ a bűncselekmény vagy szabálysértés észlelése. „Akkor a szabálysértési törvény és a Btk. alapján fel kell lépni. Az muszáj. De amíg valaki csak csúnyán néz ki…” – magyarázta. A csoportos garázdasággal kapcsolatban elmondta, hogy ahhoz legalább három fő kell, és olyan kihívó, közösségellenes magatartás, ami másokban riadalmat kelt. De hangsúlyozta, minden esetet egyedileg kell vizsgálni.

A rendőrségi sajtóosztály működéséről, ahol maga is dolgozott, azt mondta, a testület próbál kimaradni a nehéz helyzetekből. Ha a sajtó kérdez, a rendőrség sokszor védekezik, mert támadást feltételez.

„Az a probléma a politikai harapófogó, amiben a rendőrség van. Egyrészt meg kell felelniük az elvárásoknak – a videóban említett dolgok mind a megfelelési kényszerből fakadnak. Másrészt pedig próbálják kimozogni, kivédeni az ellenzék támadásait, ahelyett, hogy a dolgukkal foglalkoznának”

– fejtette ki.

A politikai nyomás egyik eszközeként említette, hogy a parancsnoki láncban egy osztályvezetőt indoklás nélkül el lehet mozdítani. Arra a kérdésre, hogy látott-e erre példát, igennel felelt. „A lényeg, hogy ha valami nem tetszik, fel lehet állítani” – tette hozzá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Horváth Lóránt: Szabó Bence és Gundalf ügye nem kémelhárítás, hanem politikai sztoriépítés
A volt NNI-s rendőr jogi képviselője szerint az egész eljárás egy előre megírt narratívát követ. A cél az volt, hogy a TISZA Párt két informatikusát ukrán kémként állítsák be a választási kampányban.


A VálaszOnline Heti Válasz című műsorában adott interjút Horváth Lóránt, az az ügyvéd, akinek irodája a kampányidőszak két legforróbb témájában, Szabó Bence volt NNI-s rendőr és az ukrán aranykonvoj ügyében is eljár. Az ügyvéd szerint mindkét ügyben súlyos, a közérdeklődésre számot tartó jogsértések történtek.

Horváth Lóránt Orbán Viktor Szabó Bencére tett „balek” megjegyzését egyértelműen politikai, nem pedig jogi kijelentésnek tartja. Állítása szerint Szabó Bence állításai mögött „a bizonyítékok nagyon széles tárháza” áll.

 „A bizonyítékok alapján egyértelműen kijelenthető az, hogy ez nem egy kémelhárítási akció volt. Ezt én biztosan állíthatom” – fogalmazott.

Úgy véli, a kormány azzal, hogy Szabó Bence állításait cáfolandó nyilvánosságra hozott egy vágott videót az egyik informatikus, a 19 éves Gundalf titkosszolgálati meghallgatásról, nem tette „teljesen fairré a játékot”. Az ügyvéd szerint a történet lényegéről próbálták elterelni a figyelmet, hogy valakik megpróbálták beszervezni a TISZA Párt informatikusait, hogy hozzáférjenek a párt adatbázisához. „Valakik ezeket a srácokat próbálták beszervezni, és próbáltak hozzáférni a Tisza párt adatbázisához. Ez biztos” – jelentette ki.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal által alkalmazott módszert, miszerint gyermekpornográfia vádjával indítottak eljárást, Horváth szerint annyira szokatlan, hogy „kiverte a biztosítékot” Szabó Bencénél és csapatánál. Bár elismeri, hogy a titkosszolgálat manipulálhat, ezt a módszertant nem tartja bevett gyakorlatnak.

A kormány által közzétett, Gundalf meghallgatásról szóló videó nyilvánosságra hozataláról az ügyvéd azt mondta, „egyáltalán nem oké.” Szerinte ez egy politikai akció volt. „Abban szinte biztos vagyok, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársai ez ellen kézzel-lábbal tiltakoztak.”

Az ügyvéd szerint a 19 éves fiatal meghallgatása már nem is információszerzésre, hanem „sztoriépítésre” szolgált.

Úgy véli, a hatóságok a házkutatás során lefoglalt eszközökből már minden releváns információ birtokában voltak, a meghallgatás már egy másik irányba terelte az ügyet.

„És ez csak úgy következhet be, hogyha itt már sztoriépítés van. Tehát itt már egy olyan terelés történik az egész ügyben, ami az eredeti iránytól teljesen eltér” – állítja. Szerinte a politikai megrendelésre épített narratívát akartak felépíteni. „Az lett volna az épített sztori, hogy ez a két srác kém. Ukrán kém” – fogalmazott.

Horváth Lóránt számára az egész történet legszörnyűbb része az, hogy nagy valószínűséggel állami szerveket használtak fel egy politikai ellenfél semlegesítésére. A helyzetet azzal magyarázza, hogy az AH Rogán Antal minisztériuma alá rendelésével megszűnt a hatóságok közötti természetes együttműködés.

Arra a kérdésre, hogy kihez fordulhat ilyenkor az állampolgár, azt válaszolta: „Azt kell mondanom, sehova. Tehát ki őrzi az őrzőket? Gyakorlatilag most a politika őrzi az őrzőket.”

Az interjúban szóba került Panyi Szabolcs újságíró ügye is, akit a kormány kémkedéssel vádolt meg. Horváth szerint egy telefonszám ellenőrzése „bűncselekménynek biztos nem” minősül, és egy jogállamban újságírót ezért nem lehet meghurcolni.

Szijjártó Péter és Szergej Lavrov kiszivárgott beszélgetéseivel kapcsolatban elmondta, hogy bár egy külügyminiszter más országok képviselőivel folytatott kommunikációja önmagában nem bűncselekmény, a magyar Btk. ismeri az Európai Unió szervei elleni kémkedés tényállását.

A magyar jogállamiság állapotát rendkívül súlyosnak ítéli, és egyetért Bárándi Péter korábbi kijelentésével, miszerint „a magyar jogrendszer már nem javítható tovább”. Szerinte az egészet az alapoktól kellene újraépíteni.

A rendeleti kormányzást a jogbiztonság és a kiszámíthatóság teljes felszámolásának tartja.

„Azt a típusú jogbiztonságot, kiszámíthatóságot, amit elvár a társadalom, ezt a magyar jogrendszer teljes egészében ledobta magáról. Nincs. Nem létezik” – jelentette ki.

Az aranykonvoj ügyében elmondta, hogy a hatóságok láthatóan ódzkodnak a kommunikációtól, és szerinte azért nem kapnak érdemi válaszokat vagy elutasító határozatokat, mert azokat bíróságon támadhatnák meg.

Elmondása szerint az eljárás során a hatóságok aktívan akadályozzák őket, például azzal, hogy az ukrán konzulátuson nem adnak időpontot a szükséges meghatalmazások hitelesítésére. „Jogsérelem ért valakiket, és ezek az emberek nem tudják elindítani az ő jogsegélyüket, mert a hatóságok akadályozzák” – foglalta össze a helyzetet.

A 27 milliárd forintnyi értéket szerinte a TEK egyik objektumában, fizikai valójában őrzik, nem pedig bűnügyi letéti számlán, ahogy a jogszabály előírná. A leltározás is aggályos volt, mivel nem címletek szerint, hanem zsákok és dobozok alapján vették át a pénzt és az aranyat.

Az ügyvéd szerint a kormányoldal narratívája, miszerint a konvoj az M5-ös autópályán járt volna, hogy pénzt adjon át, nem igaz. „Nem járt a konvoj az M5-ösön” – mondta, hozzátéve, hogy a járműveket az Alacskai pihenőhelynél, a TEK bevonásával állították meg.

Lázár János kijelentéséről, miszerint a pénz visszatartása összefügg a Barátság kőolajvezetékkel, Horváth Lóránt azt mondta,  „az álláspontunk szerint ez a terrorcselekmény tényállásának egy elemét meríti ki.”

Szerinte ez egy másik állam kényszerítése egy vagyonelem lefoglalásával.

A jövővel kapcsolatban úgy látja, egy esetleges kormányváltás után a legnagyobb akadályt a felelősségre vonásban az ügyészség jelentené. „Egy büntető eljárásban az lesz vádlott, akit az ügyészség megvádol. Ha az ügyészség nem vádolja meg, akkor nem lesz vádlott” – magyarázta.

Az elszámoltatás helyett a „felelősségre vonás” kifejezést tartja helyesnek, ami szerinte nem a politikusok, hanem a független igazságszolgáltatás feladata.

Arra a kérdésre, hogy tart-e retorzióktól, elmondta, hogy bár a politika részéről közvetlen támadás még nem érte őket, a kockázatokat felmérték. Azonban mindkét ügyet olyan közérdekűnek tartja, amelyeket morális kötelességük volt elvállalni.

„Ezek olyan súlyos kérdések, olyan súlyos jogsértések, amit szerintem jogászként morálisan elhallgatni vétség.” Az ügyek kimenetelét a politikai helyzet alakulásától tette függővé: szerinte ha nincs politikai fordulat, akkor az igazság valószínűleg nem fog kiderülni.

A teljes videó

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk