SZEMPONT
A Rovatból

„Az esélyegyenlőtlenség terén tragikus a helyzet” – Nahalka István oktatáskutató a PISA felmérésről

A három fő tudásirány mérését nézve nincs nagy baj, ott vagyunk, ahol mindig voltunk, az OECD középmezőnyében. Viszont óriási a különbség a szegény és a jómódú családokban élő gyerekek eredményei között.


Kijöttek az idei PISA mérés eredményei. Magyarország 2000 óta vesz részt ebben a mérésben, amely nem csupán egy tudáspróba. A felmérés részét képezi a tanulók szociális helyzetének, esélyegyenlőségének feltérképezése, egyfajta keresztmetszetet ad az adott ország oktatási rendszerének állapotáról.

Magyarország hosszú évek óta a középmezőnyben van, már ami a három fő tudásirány mérését illeti. Bár a publikált grafikonok erősen torzító nagyítások, melyek a pár pontnyi elmozdulást hatalmas esésnek/emelkedésnek mutatják, de ha a nagy egészet nézzük, azt látjuk, hogy a Fülöp-szigetektől Szingapúrig terjedő spektrumban stabilan az OECD-átlagot hozza az ország. Bár matematikából és a szövegértés terén romlottak a magyar diákok eredményei, a természettudományokban viszont javultak, és nálunk a Covid sem ütött akkorát, mint máshol. Az eredményekről Nahalka István oktatáskutatóval beszélgettünk.

– Az értékelés szöveges részében azt írják, hogy Magyarországon a tanulók 41%-a járt olyan iskolába, amelynek az igazgatója arról számolt be, hogy az iskola oktatási kapacitását akadályozza a tanárhiány. 2018-ban ez még csak 34 százalék volt. Felhívja a figyelmet arra, hogy a legtöbb országban azok a diákok, akik olyan iskolába járnak, ahol tanárhiány van, alacsonyabb pontszámot érnek el. Ez azért figyelmeztetés, nem?

– Hát persze, természetesen. De hogy mekkora a tanárhiány hatása, az nagyon-nagyon nehezen kimutatható, hiszen ezek mind soktényezős jelenségek. Ez is többek között egy tényező.

Valószínűleg jelentős a súlya, de akkor meg nehéz megmagyarázni a természettudományi területen elért javulást.

Nyilván vannak más tényezők, amelyek viszont pozitívan hatottak, és azoknak erősebb volt a hatásuk. De ez nagyon nehezen kutatható.

– A tanulmánynak elején azt írják, hogy ezek az eredmények segítséget nyújthatnak a magyarországi döntéshozóknak. De olvassák ezeket? Próbálnak ezzel valamit kezdeni?

– Szerintem olvassák, és az látszik, hogy nem kezdenek vele semmit. Mondjuk ez a leglátványosabban ott jön elő, hogy

rendkívül figyelmeztetőek az adatok az esélyegyenlőtlenséggel kapcsolatban, ahol egyszerűen tragikus a helyzet, és mindenképpen lépni kellene.

Minimum szakmailag fel kellene dolgozni, hogy miről is van itt szó.

– Mit mutatnak az adatok?

– Mondok egy-két példát. Ha azt nézzük meg, hogy a matematika esetében a szociális helyzetet mutató index milyen szerepet játszik a gyerekek közötti eredménykülönbségekben: Magyarország a lista 70. helyén van, 72 ország közül. Csak Szlovákia és Románia van mögöttünk. Ez is jellemző egyébként, hogy Szlovákiával, Romániával vagyunk egy ilyen lista végén. Tehát nálunk nagyon erős a teszteredmények összefüggése a szociális háttérrel.

Ez jelenti az esélyegyenlőtlenséget. A rossz szociális háttér rosszabb eredményekre predesztinál.

Egy másik nagyon fontos adat, hogy a reziliens tanulókkal kapcsolatban hogy állunk. Reziliens tanulóknak az olyanokat nevezzük, akik a szociális helyzetüket tekintve az alsó negyedben vannak, viszont a teszteredményük alapján a felsőben. Tehát nagyon jó teszteredményt érnek el, miközben nagyon rossz a szociális helyzetük. Az ilyen tanulók számaránya nagyon jellemzi az országot abból a szempontból, hogyan érvényesül az esélyegyenlőség. Ebben Magyarország 72 ország közül a 60. helyen van. Azaz itt is meglehetősen hátul. Egyébként érdekes, hogy milyen országok vannak mögöttünk. Például Belgium, Svájc, Csehország, Franciaország, Bulgária, Románia.

– Az ember hirtelen nem tudja hová tenni ezt a felsorolást...

– Ezek egyrészt nem angolszász országok, másrészt nem skandináv országok. Az esélyegyenlőség terén elsősorban az angolszász országokban, a távol-keleti országokban és a skandináv országokban tudnak magasabb színvonalat elérni, és jobb stratégiákat felmutatni.

– Tendenciaszerűen ez hogy néz ki? Folyamatosan menetelünk lefelé? Esetleg stabilan ücsörgünk a táblázat alján?

– Folyamatosan csücsülünk a táblázat alján, ez régen is így volt. Az esélyegyenlőtlenség ügyében tényleg szinte hatalomfüggetlen a probléma.

– Ebben próbál valamit tenni a kormány?

– Van egy olyan szakmai programja, ha ez programnak nevezhető egyáltalán, hogy az egységesítéssel lehet az esélyegyenlőséget biztosítani. Ez volt az indoka elsősorban annak, hogy központosították az irányítást, hogy állami kézbe vették az iskolákat. Ez persze Janus-arcú intézkedés volt, mert ugyanabban a pillanatban az egyházaknak játszottak át nagyon sok iskolát. De az önkormányzatoktól elvették és központi állami irányításba vették az iskolákat, és az volt az indok mögötte, hogy a nagyon különböző adottságokkal rendelkező önkormányzatok ne tudják gazdaggá vagy szegénnyé tenni az iskolákat, hanem egyforma szinten legyenek támogatva. De mindenki tudja, aki csak egy kicsit is foglalkozott ilyen kérdésekkel az oktatáskutatásban, hogy

az ilyen típusú egységesítés, pontosan ez ellen a cél ellen hat. Így nem lehet esélyegyenlőséget biztosítani, sőt, inkább növekedni szokott az esélyegyenlőtlenség minden ilyen esetben.

És ez be is következett, mert kimutatható meglehetősen komplex számításokkal, hogy 2010 óta a magyar közoktatásban az esélyegyenlőtlenségek növekszenek.

– Visszatérve a matematikára, a szövegértésre és a természettudományos tesztre, az adatokból az látszik, hogy az átlag környékén bóklászunk, és az eltérések minimálisak évek óta. Úgy tűnik, nem lehetünk különösebben büszkék, de nem is tragikus a helyzet. Ugyanakkor itt van Észtország, ami rendületlen menetel fölfelé.

– Igen, tudunk még egy-két ilyen országot. Litvániát is hozzátehetjük például. Észtországnál legalább két tényezőt tudunk mondani, ami nagyon pozitívan hatott az oktatás fejlődésére. Az egyik az általában jellemző,

az állami életet is nagyon átható digitalizálás, amely az oktatás területén is nagyon jól sikerült, és ennek komoly felhajtóereje van az oktatás színvonalánál.

A másik pedig az, hogy amikor az észtek átalakították az iskoláikat, tehát tulajdonképpen a pedagógiai kultúrájukat igyekeztek megváltoztatni, akkor a finneket tekintették mintának. Az eredeti finneket. Egyébként nem tudjuk, hogy most mi van a finnekkel, mert nagyon romlanak az eredményeik. De az észtek sok mindent megvalósítottak abból, amit a finnek is megcsináltak, persze alkalmazkodva a saját körülményeikhez. Ez is egy komoly felhajtóerő volt az észt iskolarendszer fejlődése szempontjából. Egy modern pedagógiát próbálnak érvényesíteni, aminek mindenhol érvényesülnie kellene. Itt vagyunk a XXI. században, és azzal a pedagógiával, amit még a XIX. században találtak ki, nem sokra megyünk.

– A táblázatnak alja is érdekel, azaz Indonézia, a Fülöp-szigetek. Náluk meg miért van ez a drámai elmaradás?

– Ez nem is leszakadás, mert a leszakadás az valahonnan való leszakadást jelent, hanem tartósan, történelmileg gyenge teljesítményű iskolarendszerekről van itt szó, ahol a fejlődés nem tart még ott, hogy jelentős mértékben kiugorjanak. Másoknak ez már sikerült, például a dél-koreaiaknak, de minden ázsiai kistigrisnek tulajdonképpen, amelyek részben gazdaságilag, de az oktatási rendszerüket tekintve is óriási fejlődésnek indultak a '60-as, '70-es években. Ott tudatosan hozzáláttak a rendszerek átalakításához, ami ezekben az országokban, amelyeket ön említett, nem következett be. Nem tudjuk, hogy melyik pillanatban fog bekövetkezni. Egyébként a '60-as, '70-es években nagyon sokat jelentett az, hogy az Egyesült Államok, Ausztrália, az Egyesült Királyság és még néhány ország meglehetősen sokat foglalkozott azzal, hogy a fejlődő világban jó oktatási rendszerek alakuljanak ki. Ez néhol sikereket hozott, máshol nem.

– Az Egyesült Államok szintén valahol az átlag közelében poroszkál, mint mi. Tudom, hogy ez egy nagyon nagy ország, de mégiscsak figyelemre méltó, hogy a világ vezető technológiai és tudományos hatalma alig jobb a közepesnél ebben a rangsorban.

– Ennek a történetét kell jól látni.

Mi arra voltunk büszkék régebben, hogy az oktatás területén minden tekintetben megelőzzük az Egyesült Államokat. Ha megnézi ezeket a mostani adatokat, akkor a három tesztből kettőben már nem előzzük meg, csak egyben.

Valójában az áll a dolog mögött egyébként, hogy Amerika borzasztóan differenciált oktatási rendszerrel rendelkező ország. Az oktatásügy állami ügy, tehát nem szövetségi, nagyon sokféle rendszerrel, nagyon különbözőképpen tudnak ezek a részrendszerek reagálni a nemzetközi felmérések követelményeire. Szerintem az Egyesült Államok akár büszke is lehet arra, hogy mára azt az eredményt érte el, amit elért, hogy már az OECD átlag környékén van, mert lejjebb volt.

– De ha egy Egyesült Államok a PISA teszten elért átlagos teljesítményével a világ élvonalába tartozik tudományosan és technológiailag, akkor ez a mérés miben releváns, és mire nem alkalmas?

– Hát például nem tudja mérni a tudásimportot. És még egy dolog fontos. Azért bármilyen is az amerikai közoktatás, azaz az alsóbb szintű oktatás, az amerikai felsőoktatás a világ legjobb felsőoktatási intézményrendszere. Tehát ott nagyon magas színvonal érvényesül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tölgyessy: Ha Orbán emeli a tétet, a halálos párbaj felé viszi
A politikai elemző nem tudja elképzelni azt a forgatókönyvet, hogy a Fidesz-veresége esetén Orbán egy „fehérorosz fordulattal” kivezetné az országot az unióból. „A Fidesz lefelé menő ágban van, ahonnan nincs visszaút” - mondta.
F. O. - szmo.hu
2025. július 13.



Átadja-e Orbán Viktor a hatalmat egy elvesztett választás esetén? Ez a téma is terítékre került a ZaccPerKávé Extra című műsorban, ahol Tölgyessy Péter volt a vendég. A politikai elemző nem tudja elképzelni azt a forgatókönyvet, hogy a Fidesz-veresége esetén Orbán egy „fehérorosz fordulattal” kivezetné az országot az unióból.

„Magyarországon ezt nem lehet megcsinálni, és ezt a Fidesz vezetői is pontosan tudják.

Lehet persze halálos párbajt is csinálni ebből a dologból, de ez a játék arról is szól, hogy lesz-e létezése a jövőben a Fidesz vezetőinek Magyarországon.

A Fidesz most úgy viselkedik, mint egy sárkány, tüzet okád, minden nap eltipor valamit. Borzalmas, elviselhetetlen, de bárhogy is van, jövőre választás lesz Magyarországon.

Minden családban dönteni kell arról, akarják-e, hogy Orbán folytassa” – fogalmazott Tölgyessy a műsorban, majd arról beszélt, hogy most először a Fidesz valóban veszíthet.

„A Fidesz lefelé menő ágban van, ahonnan nincs visszaút.

Ugyanakkor jöhet bármikor egy olyan nemzetközi konfliktus, ami felforgathat mindent. Áldomást viszont csak akkor szabad inni, ha a hombárban van az előző évi termés. A történelem olyan, mint a vasút: van, hogy száguld a pályán a vonat, és sokáig nem történik semmi. Ez történt a Fidesz-időszak középső részében is. Most váltó közeleg, és ha elszúrjuk, sokára lesz újra váltó” – összegezte napjaink politikai helyzetét Tölgyessy.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Három napja áram nélkül Pomázon: olvadozó mélyhűtők, csend, romantikus vacsora gyertyafénynél
A postás, mint régen, felkiabál a házaknál, ahova levél érkezett. Három betonoszlopot is kidöntött a szél, várni kellett a speciális munkagépekre, majd arra, hogy megkössön a beton. A polgármester szerint van tanulság, amit érdemes levonni.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. július 11.



„Ha áram van, minden van” – így szólt a kilencvenes évek egyik hirdetése. De mi van, ha nincs? A pomázi Erkel Ferenc, Liszt Ferenc és Kodály Zoltán utcában hétfőn ment el az áram, és csütörtök délutánig sem jött vissza.

Az utcák csendesek, ahogy egy kertvároshoz illik. Ha nem tudnám, hogy itt már harmadik napja ez a helyzet, semmi sem tűnne fel. Szülők sétáltatják gyermekeiket, nyugdíjasok beszélgetnek a házak előtt. Máshol éppen autót szerelnek a ház előtt. Nyugalom van, szinte idilli. Persze, amikor szóba kerül az áramszünet, kiderül, már nagyon várják, hogy vége legyen a nomád életnek.

A legtöbben ki sem merik nyitni a fagyasztót, reménykedve abban, hogy a hőszigetelése még tartja a hűvösséget, és talán nem romlanak meg a benne tárolt ételek.

Azért némi kétségem támad, hogy több mint 72 óra után mi lehet a hűtőkben, az a néhány centis hőszigetelés ekkora csodákra nem képes, de nem akarom elkeseríteni beszélgetőtársaimat.

Egy nyugdíjas nő mesél a viharról: az utcában is fákat csavart ki, a szomszédja most is darabolja az udvarán, szerencsére az épületekben nem esett kár. Előkerültek a gyertyák, és várnak, más nem is tudnak csinálni. Két férfi a garázsuk előtt szerel egy Skodát. Éppen a vége felé járnak. Megkérdem, hogyan tudnak dolgozni áram nélkül? Kiderül, hogy akkumulátoros szerszámaik vannak, szerencsére a lámpa is akkuval megy, és fel is volt töltve. Amúgy a szerelésnek lassan a végére érnek, kell az autó, az idősebb férfi azzal jár dolgozni. Ott tudja tölteni a telefonját.

A postás csengő híján felkiabál a házakba – meséli nevetve, könyékig olajosan. Rákérdezek, hogyan tud így megfürdeni, mielőtt dolgozni indul? Van még egy kicsi meleg víz a bojlerban, takarékoskodnak, de ha elfogy, marad a hideg víz.

Odébb, egy másik garázs előtt fiatal nő takarít éppen. Megszólítom. Kiderül, a 13 éves lánya éppen táborban van, így hát az otthoni kalandtáborból kimaradt. Az áramszünet romantikus oldaláról mesél.

Esténként gyertyafényes vacsorát rendeznek a férjével, nincs zaj, nincsenek ingerek, internet sincs, közösségi média sincs, lelassult és elnyugodott minden.

„De íme, itt jő” - mintha egy színdarab lenne, megérkezik a férje egy nagy csokor vörös rózsával. Átadja a feleségének, megölelik egymást. Nem tudom nem megkérdezni, hogy a romantikus vacsoráknak köszönhető-e a csokor, de nem – szerinte neki van a legcsodálatosabb felesége, egyébként is hozott volna most neki. Home office-ban dolgozna, de pont erre a hétre vett ki szabadságot, nincs izgulás tehát emiatt sem.

A garázsok előtt kisebb aggregátor, valaki innen oldja meg az áramellátását, nyilván korlátozottan. Amikor le akarom fényképezni a készüléket, az emeletről rám kiabálnak, hogy nincsen ehhez jogom. Hiába magyarázom, hogy nem a tolvaj, hanem az újságíró vagyok, nem sikerül meggyőznöm a lekiabálót.

Sokkal barátságosabb egy idős asszony. Számára az áramszünet a mindenki által említett hűtőgondok mellett leginkább a tévé hiányát jelenti, ami nem is fog megoldódni egyhamar.

Az áram ugyan visszajön most már talán hamarosan, de a szintén leszakadt kommunikációs kábeleket csak később kötik vissza, az nem az áramszolgáltató feladata.

Az utca végében most is dolgoznak: előbb az oszlopot kell felállítani, utána az áramszolgáltató vezetékeit helyezik rá vissza, és csak utána jöhetnek a társbérlők: a televíziós és internetszolgáltatók.

Pomáz polgármesterével, Leidinger István azt mondja, hogy összesen kilenc helyen volt áramkimaradás a településen, egy 20 kilovoltos vezeték szakadása miatt. Ezekből mára már csak a zeneszerzőkről elnevezett utcák maradtak. Ott ugyanis két villanyoszlopot is kidöntött a szél, tehát a helyi vezeték is elszakadt. És itt jön a nagy gond: a villanyoszlop visszahelyezésekor betonozásra is szükség van.

A beton elvileg 28 nap alatt köt meg teljesen, a szilárdsága 50 százalékát is csak három nap után éri el.

Megfelelő adalékokkal ezen lehet valamennyit gyorsítani. Végül szárazbetonnal és megfelelő eljárással sikerült ezt pár napra rövidíteni. Ha sikerül az oszlopot körbebetonozni, és az stabil lesz, akkor lehet szó arról, hogy a vezetékekkel biztonságosan megterheljék az oszlopot. Ezt eldönteni, hogy mikor lehetséges, a szakemberek dolga.

És hogy mik a tanulságok?

„A 112-es rendszer gyakorlatilag összeomlott, és telefonálni nem lehetett, a telekommunikációs rendszerek összeomlottak, ha hétfőn 15 és 19 óra között valakinek mentőt kellett volna hívni vagy kigyulladt volna a háza valakinek villámcsapás következtében, nem tudott volna segítséget hívni” - mondja a polgármester. Emellett szerinte a tűzoltóság kommunikációja is összeomlott, az úgynevezett EDR-rendszer, amit használnak, az sem működött.

A legkritikusabb órákban az a megoldás maradt, hogy az embereknek be kellett sétálni a tűzoltóságra segítséget kérni.

További tanulság az, hogy a gallyazásokat akár lakossági tiltakozások ellenére is el kell végezni, nem szabad hagyni, hogy a távvezetékeket a fák veszélyeztessék. Vannak jogszabályok, szabályok, amik előírják, hogy mekkora védőtávolságot kell biztosítani az adott vezetékek körül, ahova nem ültethető fa, hogy a szolgáltatás zavartalanul tudjon működni. Ha ez nincs meg, akkor történik az, ami most történt.

Arra a kérdésemre, hogy lesz-e erre pénz, a polgármester annyit tudott mondani, hogy „jó kérdés”.

„Nem tudom még, hogy honnan, de erre pénzt kell fordítanunk, és át kell gondolnunk a védelmi struktúrát.”

A polgármester szerint itt lakosságnak is van feladata: villamos vezetékek alá ne ültessenek fákat, mert annak bizony ilyen következményei lehetnek.

Rákérdezek arra is, hogy az események után összeülnek-e a településvezető kollégákkal és a katasztrófavédelemmel, hogy átbeszéljék a tapasztalatokat, amire a polgármester egy vallomással válaszol.

„Előző életemben tűzoltóparancsnok voltam, és minden olyan nagyobb esemény után, ami hozott tanulságokat, én mindig készítettem egy összefoglaló jelentést javaslatokkal, hogy mit kellene átgondolni. Ugyanezt fogom csinálni, és ezt természetesen el fogjuk küldeni a Belügyminisztérium felé, a kormányzat felé, mert ezekkel bizony foglalkozni kell.”

Vissza az Erkel utcába: a kanyaron túl munkagépek. Már éppen levonulóban vannak. Áll az oszlop, a vezetékek is felkerültek már. Ezek szerint kellőképpen megkötött a beton. Néhány utcabeli kérdezgeti a szakembereket: mikor lesz készen a vezeték? Készen vannak, ők már végeztek – hangzik a válasz –, most már az E.ON dolga, hogy visszakapcsolja a vezetéket. Még nagyon sok helyen dolgoznak ezek a brigádok, tehát arra még várni kell egy kicsikét.

Az új oszlop mellett a földön fekszik a kettétört régi. A földön darabokban a televíziós kábelek. Még sok idő, amíg minden helyreáll Pomázon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Nagyon keménynek kell lenni” – a TISZA kongresszusán résztvevőket kérdeztünk a jövőről
A TISZA hívei Nagykanizsán gyűltek össsze, hogy meghallgassák a párt vezetését főként Magyar Pétert, mit terveznek arra az esetre, ha kormányra kerülnének. Az is téma egy ideje, hogy mi lesz, ha kétharmaddal nyer a TISZA.


Magyar Péter a TISZA Párt második kongresszusán ismrette azokat a főbb témákat, amelyekkel a választás után hatalomra kerülő TISZA-kormány elsők között foglalkozna. Azt is elmondta, hogy terveik megvalósításához milyen pénzügyi forrásokat használnának fel. Magabiztos beszédet mondott, egyértelműen kormányzásra készül a párt. A hívei közt az is téma egy ideje, hogy mi lesz, ha kétharmaddal nyer a TISZA. Erről is kérdeztük a kongresszus résztvevőit:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Fesztiválozók Azahriah-ról: erős, megosztó kijelentés, de értjük, mit akart mondani
„Már csak az igazán szektás, értelmileg és mentálisan is visszamaradott véglények maradtak, mint Fidesz-szavazók” - Azahriah ezért később bocsánatot kért, de a kijelentés átment a köztudatba. Az EFOTT-on kérdeztük a fiatalokat.


Mint azt mi is megírtuk, Azahriah kemény szavakkal illette a fideszes szavazókat. Egy szerdán kirakott Instagram-sztorijában úgy fogalmazott: „Gyönyörűen süt a Nap, mert ő is tudja, hogy már csak az igazán szektás, értelmileg és mentálisan is visszamaradott véglények maradtak, mint Fidesz-szavazók”. A sztorit nem sokkal később már törölte is.

„Úgy gondolom, a mai reggeli kiírásommal hibát vétettem. Elragadott az aljas indulat, ami éppenhogy a polgári politizálás lehetőségét öli meg: a személyes hangvétel és a lekincsinylő stílus.

Akárhogy is érzem, nem ilyen energiákat akarok ebbe a hatalmas reflektorfénybe tolni, ideológiáink sosem szabad, hogy egymás ellen uszítsanak minket! Bánom, hogy olyan embereket minősítettem, akik nem szándékosan az ország leépítéséhez akartak asszisztálni, szimplán hittek egy évtizednyi hazugságban. Elnézést kérek, akiket véglénynek neveztem, ígérem, hogy a továbbiakban ezt meghagyom Bayer Zsoltnak”

- írta a korlátozott ideig elérhető Instagram-sztorijában később az énekes.

Az EFOTT-on kollégnk a fesztiválozókat kérdezte Azahriah kijelentéséről:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk