SZEMPONT
A Rovatból

„Az esélyegyenlőtlenség terén tragikus a helyzet” – Nahalka István oktatáskutató a PISA felmérésről

A három fő tudásirány mérését nézve nincs nagy baj, ott vagyunk, ahol mindig voltunk, az OECD középmezőnyében. Viszont óriási a különbség a szegény és a jómódú családokban élő gyerekek eredményei között.

Link másolása

Kijöttek az idei PISA mérés eredményei. Magyarország 2000 óta vesz részt ebben a mérésben, amely nem csupán egy tudáspróba. A felmérés részét képezi a tanulók szociális helyzetének, esélyegyenlőségének feltérképezése, egyfajta keresztmetszetet ad az adott ország oktatási rendszerének állapotáról.

Magyarország hosszú évek óta a középmezőnyben van, már ami a három fő tudásirány mérését illeti. Bár a publikált grafikonok erősen torzító nagyítások, melyek a pár pontnyi elmozdulást hatalmas esésnek/emelkedésnek mutatják, de ha a nagy egészet nézzük, azt látjuk, hogy a Fülöp-szigetektől Szingapúrig terjedő spektrumban stabilan az OECD-átlagot hozza az ország. Bár matematikából és a szövegértés terén romlottak a magyar diákok eredményei, a természettudományokban viszont javultak, és nálunk a Covid sem ütött akkorát, mint máshol. Az eredményekről Nahalka István oktatáskutatóval beszélgettünk.

– Az értékelés szöveges részében azt írják, hogy Magyarországon a tanulók 41%-a járt olyan iskolába, amelynek az igazgatója arról számolt be, hogy az iskola oktatási kapacitását akadályozza a tanárhiány. 2018-ban ez még csak 34 százalék volt. Felhívja a figyelmet arra, hogy a legtöbb országban azok a diákok, akik olyan iskolába járnak, ahol tanárhiány van, alacsonyabb pontszámot érnek el. Ez azért figyelmeztetés, nem?

– Hát persze, természetesen. De hogy mekkora a tanárhiány hatása, az nagyon-nagyon nehezen kimutatható, hiszen ezek mind soktényezős jelenségek. Ez is többek között egy tényező.

Valószínűleg jelentős a súlya, de akkor meg nehéz megmagyarázni a természettudományi területen elért javulást.

Nyilván vannak más tényezők, amelyek viszont pozitívan hatottak, és azoknak erősebb volt a hatásuk. De ez nagyon nehezen kutatható.

– A tanulmánynak elején azt írják, hogy ezek az eredmények segítséget nyújthatnak a magyarországi döntéshozóknak. De olvassák ezeket? Próbálnak ezzel valamit kezdeni?

– Szerintem olvassák, és az látszik, hogy nem kezdenek vele semmit. Mondjuk ez a leglátványosabban ott jön elő, hogy

rendkívül figyelmeztetőek az adatok az esélyegyenlőtlenséggel kapcsolatban, ahol egyszerűen tragikus a helyzet, és mindenképpen lépni kellene.

Minimum szakmailag fel kellene dolgozni, hogy miről is van itt szó.

– Mit mutatnak az adatok?

– Mondok egy-két példát. Ha azt nézzük meg, hogy a matematika esetében a szociális helyzetet mutató index milyen szerepet játszik a gyerekek közötti eredménykülönbségekben: Magyarország a lista 70. helyén van, 72 ország közül. Csak Szlovákia és Románia van mögöttünk. Ez is jellemző egyébként, hogy Szlovákiával, Romániával vagyunk egy ilyen lista végén. Tehát nálunk nagyon erős a teszteredmények összefüggése a szociális háttérrel.

Ez jelenti az esélyegyenlőtlenséget. A rossz szociális háttér rosszabb eredményekre predesztinál.

Egy másik nagyon fontos adat, hogy a reziliens tanulókkal kapcsolatban hogy állunk. Reziliens tanulóknak az olyanokat nevezzük, akik a szociális helyzetüket tekintve az alsó negyedben vannak, viszont a teszteredményük alapján a felsőben. Tehát nagyon jó teszteredményt érnek el, miközben nagyon rossz a szociális helyzetük. Az ilyen tanulók számaránya nagyon jellemzi az országot abból a szempontból, hogyan érvényesül az esélyegyenlőség. Ebben Magyarország 72 ország közül a 60. helyen van. Azaz itt is meglehetősen hátul. Egyébként érdekes, hogy milyen országok vannak mögöttünk. Például Belgium, Svájc, Csehország, Franciaország, Bulgária, Románia.

– Az ember hirtelen nem tudja hová tenni ezt a felsorolást...

– Ezek egyrészt nem angolszász országok, másrészt nem skandináv országok. Az esélyegyenlőség terén elsősorban az angolszász országokban, a távol-keleti országokban és a skandináv országokban tudnak magasabb színvonalat elérni, és jobb stratégiákat felmutatni.

– Tendenciaszerűen ez hogy néz ki? Folyamatosan menetelünk lefelé? Esetleg stabilan ücsörgünk a táblázat alján?

– Folyamatosan csücsülünk a táblázat alján, ez régen is így volt. Az esélyegyenlőtlenség ügyében tényleg szinte hatalomfüggetlen a probléma.

– Ebben próbál valamit tenni a kormány?

– Van egy olyan szakmai programja, ha ez programnak nevezhető egyáltalán, hogy az egységesítéssel lehet az esélyegyenlőséget biztosítani. Ez volt az indoka elsősorban annak, hogy központosították az irányítást, hogy állami kézbe vették az iskolákat. Ez persze Janus-arcú intézkedés volt, mert ugyanabban a pillanatban az egyházaknak játszottak át nagyon sok iskolát. De az önkormányzatoktól elvették és központi állami irányításba vették az iskolákat, és az volt az indok mögötte, hogy a nagyon különböző adottságokkal rendelkező önkormányzatok ne tudják gazdaggá vagy szegénnyé tenni az iskolákat, hanem egyforma szinten legyenek támogatva. De mindenki tudja, aki csak egy kicsit is foglalkozott ilyen kérdésekkel az oktatáskutatásban, hogy

az ilyen típusú egységesítés, pontosan ez ellen a cél ellen hat. Így nem lehet esélyegyenlőséget biztosítani, sőt, inkább növekedni szokott az esélyegyenlőtlenség minden ilyen esetben.

És ez be is következett, mert kimutatható meglehetősen komplex számításokkal, hogy 2010 óta a magyar közoktatásban az esélyegyenlőtlenségek növekszenek.

– Visszatérve a matematikára, a szövegértésre és a természettudományos tesztre, az adatokból az látszik, hogy az átlag környékén bóklászunk, és az eltérések minimálisak évek óta. Úgy tűnik, nem lehetünk különösebben büszkék, de nem is tragikus a helyzet. Ugyanakkor itt van Észtország, ami rendületlen menetel fölfelé.

– Igen, tudunk még egy-két ilyen országot. Litvániát is hozzátehetjük például. Észtországnál legalább két tényezőt tudunk mondani, ami nagyon pozitívan hatott az oktatás fejlődésére. Az egyik az általában jellemző,

az állami életet is nagyon átható digitalizálás, amely az oktatás területén is nagyon jól sikerült, és ennek komoly felhajtóereje van az oktatás színvonalánál.

A másik pedig az, hogy amikor az észtek átalakították az iskoláikat, tehát tulajdonképpen a pedagógiai kultúrájukat igyekeztek megváltoztatni, akkor a finneket tekintették mintának. Az eredeti finneket. Egyébként nem tudjuk, hogy most mi van a finnekkel, mert nagyon romlanak az eredményeik. De az észtek sok mindent megvalósítottak abból, amit a finnek is megcsináltak, persze alkalmazkodva a saját körülményeikhez. Ez is egy komoly felhajtóerő volt az észt iskolarendszer fejlődése szempontjából. Egy modern pedagógiát próbálnak érvényesíteni, aminek mindenhol érvényesülnie kellene. Itt vagyunk a XXI. században, és azzal a pedagógiával, amit még a XIX. században találtak ki, nem sokra megyünk.

– A táblázatnak alja is érdekel, azaz Indonézia, a Fülöp-szigetek. Náluk meg miért van ez a drámai elmaradás?

– Ez nem is leszakadás, mert a leszakadás az valahonnan való leszakadást jelent, hanem tartósan, történelmileg gyenge teljesítményű iskolarendszerekről van itt szó, ahol a fejlődés nem tart még ott, hogy jelentős mértékben kiugorjanak. Másoknak ez már sikerült, például a dél-koreaiaknak, de minden ázsiai kistigrisnek tulajdonképpen, amelyek részben gazdaságilag, de az oktatási rendszerüket tekintve is óriási fejlődésnek indultak a '60-as, '70-es években. Ott tudatosan hozzáláttak a rendszerek átalakításához, ami ezekben az országokban, amelyeket ön említett, nem következett be. Nem tudjuk, hogy melyik pillanatban fog bekövetkezni. Egyébként a '60-as, '70-es években nagyon sokat jelentett az, hogy az Egyesült Államok, Ausztrália, az Egyesült Királyság és még néhány ország meglehetősen sokat foglalkozott azzal, hogy a fejlődő világban jó oktatási rendszerek alakuljanak ki. Ez néhol sikereket hozott, máshol nem.

– Az Egyesült Államok szintén valahol az átlag közelében poroszkál, mint mi. Tudom, hogy ez egy nagyon nagy ország, de mégiscsak figyelemre méltó, hogy a világ vezető technológiai és tudományos hatalma alig jobb a közepesnél ebben a rangsorban.

– Ennek a történetét kell jól látni.

Mi arra voltunk büszkék régebben, hogy az oktatás területén minden tekintetben megelőzzük az Egyesült Államokat. Ha megnézi ezeket a mostani adatokat, akkor a három tesztből kettőben már nem előzzük meg, csak egyben.

Valójában az áll a dolog mögött egyébként, hogy Amerika borzasztóan differenciált oktatási rendszerrel rendelkező ország. Az oktatásügy állami ügy, tehát nem szövetségi, nagyon sokféle rendszerrel, nagyon különbözőképpen tudnak ezek a részrendszerek reagálni a nemzetközi felmérések követelményeire. Szerintem az Egyesült Államok akár büszke is lehet arra, hogy mára azt az eredményt érte el, amit elért, hogy már az OECD átlag környékén van, mert lejjebb volt.

– De ha egy Egyesült Államok a PISA teszten elért átlagos teljesítményével a világ élvonalába tartozik tudományosan és technológiailag, akkor ez a mérés miben releváns, és mire nem alkalmas?

– Hát például nem tudja mérni a tudásimportot. És még egy dolog fontos. Azért bármilyen is az amerikai közoktatás, azaz az alsóbb szintű oktatás, az amerikai felsőoktatás a világ legjobb felsőoktatási intézményrendszere. Tehát ott nagyon magas színvonal érvényesül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Bohár Dániel szerint komoly üzenet Gulyás Gergelynek az a mondata, amit senki sem ért
A Megafon riportere külön kiemelte a Magyar Péter-ügyről szóló, meglehetősen furcsa 8 másodpercet.

Link másolása

Szürreális párbeszéddel zárolt a csütörtöki Kormányinfó. Az ATV riportere Magyar Péterről kérdezte Gulyás Gergelyt. A Miniszterelnökséget vezető miniszter arra a kérdésre, hogy megingott-e a miniszterelnök bizalma benne a történtek után, azt felelte:

„...úgy gondolom, hogy ami most történik, ahhoz nekem nincs közöm. Ha mégis, akkor még nagyon hálásak lesznek nekem. Jól jegyezze meg mindenki”

– mondta Gulyás, majd a sajtótájékoztató hirtelen véget is ért.

A különös válasz feltűnt Bohár Dánielnek is. A Megafon riportere szerint a miniszter mondandója valójában „komoly üzenet” lehet.

A Magyar Péter-ügyről szóló 8 másodpercet külön ki is emelte a Kormányinfóból:

A hozzászólások között azonban többen is jelezték, nem értik pontosan mi az üzenet, amit megfogalmazott Gulyás Gergely.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Deák Dániel: A világ legnormálisabb dolga, hogy kirúgták Tarr Zoltánt
A megafonos influenszer nem próbál úgy tenni, mintha nem a szólásszabadság megsértése történt volna. Szerinte ez ugyanis természetes.

Link másolása

A világ legnormálisabb dolga, hogy kirúgták Tarr Zoltántírta közösségi oldalán Deák Dániel megafonos influenszer. Tarrt hétfőn rúgták ki az állami állásából, miután szombaton felszólalt Magyar Péter tüntetésén.

„Miért is kéne alkalmaznia a kormánynak egy, a kormány bukásáért dolgozó embert?”

– érvelt Deák, meg sem kérdőjelezve sokak gyanúját, hogy a közéleti szereplés és a kirúgás összefügg, mely egyébként véleménynyilvánítás szabadságának megsértését jelentené. A fideszes véleményvezér továbbá képmutatónak nevezte Pottyondy Edinát, amiért Pottyondy korábban elkeseredéséről írt a történtek után:

„A legképmutatóbb az egész sztoriban Pottyondy Edina, főállású Magyar Péter-propagandista, aki most nyilvánosan sajnálkozik Tarr miatt. Hagyjuk már ezt a színjátékot... Ha például Pottyondy Youtube-csatornájának egyik próbaidős szerkesztője kiállna nagy plénum elé Pottyondyt szidni, és azt mondaná, azért dolgozik, hogy Pottyondy Youtube-csatornáját bezárják, akkor vajon mit csinálna Pottyondy? Kirúgná. Nyilván!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Alföldi Róbert félreérthetetlen üzenetet küldött a költészet napján
A Mindegy átka könnyen értelmezhető napjaink Magyarországára is.

Link másolása

Áthallásokkal teli, a mai Magyarországra is könnyen értelmezhető verset szaval a költészet napján Alföldi Róbert. A színész-rendező Ady Endre: A Mindegy átka című költeményét adja elő egy videóban, amit a közösségi oldalán tett közzé.

A vers szövege:

„Sorakoznak s elfutnak a hetek,

Mintha kórház-szagtól futnának.

Talán nem volt soha ilyen beteg

Az Élet, mely szennyesen bukdos

S nem tud eljutni tiszta kúthoz.

Máskor se volt itt élni jó dolog,

De viharok sűrübben jöttek

És többen voltak zúgó bátorok.

Most már a reménytelen Mindegy

Túlságosan meggyőzött minket.

A Mindegy, mi ma mindent összetör,

A lágy ujjakat összefonja,

Hogy nem szorul össze az ököl.

S hogy itt még valami teremjen,

Gyertek, menjünk a Mindegy ellen.

Igenis: kell a bátor lobbanás

S nem élet, hogyha nem kiáltjuk,

Hogy minden vannál mindig jobb a más.

Gyujtsuk ki jól a sziveinket:

Csak azért se győzhet a Mindegy.”

A videót itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Kert Attila, a Euronews hírigazgatója: sem budapesti, sem a brüsszeli szerkesztőség semmilyen jelét nem tapasztalta annak, hogy bármiféle befolyásolási kísérlet történt volna
A tulajdonosi kör és a menedzsment szét van választva, azaz lehetetlen is a tulajdonosok felől tartalmi elvárásokat tenni. A hitelesség elvesztése a cégnek súlyos károkat okozna.

Link másolása

A Direkt36 alapján mi is megírtuk, hogy az Orbán Viktorhoz személyes szálakon kötődő Pedro Vargas Santos David portugál üzletember cége vásárolta meg 2022-ben a Euronews nemzetközi televíziót. A pénz nagy részét egy magyar állami tőkealap és a kormányzati propagandagépezet egyik régi szereplője biztosította. Ráadásul az ügylet részleteit ismerő egyik forrás a Direkt36-nak azt mondta,

nyilvánvaló volt, hogy felsőbb utasításra kellett megcsinálni ezt a befektetést.

A befektetést intéző embereknek külön a lelkükre kötötték, hogy semmi nem kerülhet ki a nyilvánosságba.

Az ügylet előkészítő anyagában az szerepelt, hogy

a célok között van a „baloldali eszmék és elfogultság / egyoldalúság enyhítése”.

A színfalak mögött a befektetés állami részét intéző szereplők sem titkolták, hogy politikai okokból volt fontos ez az ügylet. A forrás szerint a befektetést intéző emberekkel közölték, hogy azért kell a Euronews, mert túl sok kritika éri Magyarországot külföldön, és ezért javítani akarják az országimázst.

„Mondták, hogy szükségünk van arra, hogy legyen egy olyan európai platform, ahol jobb színben tudjuk feltüntetni magunkat”

Megkerestük Kert Attilát, a Euronews magyar irodájának hírigazgatóját, érzékelt-e valamit mindabból, amit a Direkt36 kiderített, találkozott-e befolyásolási kísérlettel.

A hírigazgató elmondta, hogy „a cég vezérigazgatója, Guillaume Dubois, akit a Direkt36 is idézett, ma egy belső értekezleten azt mondta, hogy a Euronewsnél

a befektetői tőke és a menedzsment el van választva, és a tulajdonosnak, különösen egy kisebbségi tulajdonosnak semmilyen befolyása nincsen a cég mindennapi működésére.

Ennek, valamint a szerkesztőség függetlenségének a bizonyítéka a mindennapi működésünk”.

Kert Attila hozzátette, hogy ez a tulajdonosi szerkezet több mint két éve létezik, de „sem a budapesti, sem a brüsszeli szerkesztőség semmilyen jelét nem tapasztalta annak, hogy bármiféle befolyásolási kísérlet, vagy ennek akár csak sugalmazása történt volna ez idő alatt”.

Amikor rákérdeztünk, hogy a befektetők és a menedzsment szétválasztásának intézményi garanciái vannak, vagy csupán a szokásjog szerint működnek így, a hírigazgató annyit mondott, hogy a Euronews nem egy magyarországi cég, és a vállalati kultúra, meg a jogi környezet is más náluk.

A fentiekhez még érdemes hozzátenni, hogy a Euronews hitelessége az, ami a legnagyobb tőke. Ha egy újságíró vagy egy szakszervezet előállna azzal, hogy rá nyomást gyakoroltak, akkor könnyen elveszítheti, és

akkor nem jönnek a hirdetők, ráadásul a befektetők részvényeinek sem tenne jót.

Link másolása
KÖVESS MINKET: