A 24.hu levelet írt az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) a koronavírussal való érintettség kérdésében. A minisztérium válaszában elmondta: „A pénteki napon az iskolák kevesebb mint két százalékát érintette tanügyi intézkedés, egy-egy osztályban rendkívüli szünet vagy tantermen kívüli, digitális munkarend elrendelése”.
Az országban körülbelül 2700 állami fenntartású általános iskola és 310 állami fenntartású gimnázium működik, ez alapján tehát körülbelül hatvan intézményt érinthetett a múlt pénteki adatok szerint valamilyen járványügyi intézkedés.
Ugyanakkor a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint a jól hangzó számok nem feltétlenül tükrözik a mindennapokban tapasztalt valóságot.
„A hivatalos adatok bizakodásra adnak okot, de sajnos a napi tapasztalatunk az, hogy a járvány egyre erősebben terjed az oktatási intézményekben, és olyan pedagógusok is táppénzre kerülnek, akik már két oltást is felvettek”
– nyilatkozta a portálnak Totyik Tamás, a szakszervezet alelnöke. Hozzátette: egy korábbi miniszteri utasítás szerint a 7. és 8. osztályosok esetében nem lehet távoktatást elrendelni, mert a 12 évnél idősebbek már oltakozhatnak, ez alapján az iskolák ezen évfolyamainál digitális munkarendet nem is írhatnak elő.
Totyik szerint érthetetlen, hogy ha veszélyhelyzet van érvényben, akkor miért szervezik a különböző iskolákba járó gyerekeket közös programokba.
„Úgy tűnik, a kormány úgy döntött, hogy ráengedi a vírust a társadalomra a nyájimmunitás eléréséhez”
– fogalmazott Totyik Tamás.
A 24.hu levelet írt az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) a koronavírussal való érintettség kérdésében. A minisztérium válaszában elmondta: „A pénteki napon az iskolák kevesebb mint két százalékát érintette tanügyi intézkedés, egy-egy osztályban rendkívüli szünet vagy tantermen kívüli, digitális munkarend elrendelése”.
Az országban körülbelül 2700 állami fenntartású általános iskola és 310 állami fenntartású gimnázium működik, ez alapján tehát körülbelül hatvan intézményt érinthetett a múlt pénteki adatok szerint valamilyen járványügyi intézkedés.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kínos baki: cirill betűs egyenruhás rendőrök fogták el az ukránokat a kormánymédia 170 ezer lájkot hozó AI-képein
A Ripost, a Bors és a Metropol egyenszöveggel posztolt az ukrán pénzszállítmány elfogásáról. A posztokhoz jelöletlen AI-illusztrációkat használtak, noha a kormány már közzétette a valódi fotókat.
Órákkal azután, hogy a kormány hivatalos Facebook-oldalán megjelentek a valódi fotók és videók az „ukrán aranykonvoj” elleni rajtaütésről, a kormánypárti bulvárlapok, a Ripost, a Bors és a Metropol mesterséges intelligenciával generált, drámai képekkel illusztrálták a hírt. A Mediaworks-höz tartozó lapok március 6-án délután egységes szöveggel számoltak be hét ukrán állampolgár őrizetbe vételéről: „Elcsípte a NAV az ukrán aranykonvojt, pénzmosás gyanújával vettek őrizetbe hét ukránt a magyar fővárosban.”
A posztokhoz mellékelt képekről sehol sem tüntették fel, hogy azok nem valódi fotók, hanem MI-illusztrációk
– írta a Lakmusz, a Magyar Jeti Zrt. tényellenőrzéssel foglalkozó kiadványa.
A képeken több árulkodó jel is leleplezte a mesterséges intelligencia használatát:
a NAV-os alakok egyenruháján és a rendőrautó motorháztetején a feliratok torzak és olvashatatlanok voltak, az egyenruhák pedig nem egyeztek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal valós viseletével.
A hiteles felvételeken ráadásul nem is a NAV, hanem a Terrorelhárítási Központ emberei láthatók akció közben.
Az egyik felvarrón cirill betűs „Policija” felirat is feltűnt.
A HIVE AI-detektor az egyik képet 99, a másikat 85 százalékos valószínűséggel minősítette mesterséges intelligencia által generált tartalomnak.
A jelöletlen AI-képekkel ellátott bejegyzések a lapok átlagos elérésének sokszorosát érték el.
A Ripostnál egy átlagos poszt 265 reakciót vált ki, az „aranykonvojos” viszont már több mint 170 ezernél jár. Hasonló a helyzet a Borsnál, ahol a 720-as átlaghoz képest a kép több mint 40 ezer reakciót kapott, míg a Metropolnál a 30 alatti átlagos reakciószám 8 ezer fölé ugrott.
A több tízezer reakció között feltűnően sok a nem magyar, például szláv, távol-keleti vagy angolszász hangzású profilnév.
A valós esemény március 5-én történt, amikor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a Terrorelhárítási Központ munkatársai az M0-s autóúton feltartóztattak két páncélozott járművet. A kormányzati kommunikáció szerint a hatóságok pénzmosás gyanúja miatt jártak el. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója szerint „a készpénzzel és arannyal teli páncélozott járművek mozgása Magyarországon nem így szokott kinézni a legitim pénzügyi tranzakciók esetében”. A NAV közleménye szerint „a most feltartóztatott szállítmány irányításáért egy egykori ukrán titkosszolgálati tábornok felelt”.
Az ukrán fél szerint a szállítás jogszerű volt.
Az Oscsadbank közölte, hogy a járművek 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat szállítottak Ausztriából Ukrajnába, minden szükséges dokumentum birtokában. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az akciót „állami zsarolás és állami terrorizmus”-nak minősítette. A hét ukrán állampolgárt másnap este szabadon engedték és Záhonynál átadták az ukrán hatóságoknak, a lefoglalt vagyon azonban Magyarországon maradt. Az ügyben a kormány március 9-én törvényjavaslatot nyújtott be, amely lehetővé tenné a vagyon visszatartását a vizsgálatok lezárultáig.
A készpénz- és nemesfémszállítmányok közúti mozgatása egyébként nem szokatlan az ukrán légtér 2022-es lezárása óta. A politikai célú, jelöletlen mesterséges intelligencia-tartalmak használata szintén nem új jelenség a kormányzati kommunikációhoz köthető felületeken; 2025-ben egy háborús képsorokat imitáló, kormányzati oldalon megosztott AI-videó váltott ki vitákat.
Órákkal azután, hogy a kormány hivatalos Facebook-oldalán megjelentek a valódi fotók és videók az „ukrán aranykonvoj” elleni rajtaütésről, a kormánypárti bulvárlapok, a Ripost, a Bors és a Metropol mesterséges intelligenciával generált, drámai képekkel illusztrálták a hírt. A Mediaworks-höz tartozó lapok március 6-án délután egységes szöveggel számoltak be hét ukrán állampolgár őrizetbe vételéről: „Elcsípte a NAV az ukrán aranykonvojt, pénzmosás gyanújával vettek őrizetbe hét ukránt a magyar fővárosban.”
A posztokhoz mellékelt képekről sehol sem tüntették fel, hogy azok nem valódi fotók, hanem MI-illusztrációk
– írta a Lakmusz, a Magyar Jeti Zrt. tényellenőrzéssel foglalkozó kiadványa.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Meglepő szavazatokkal, de simán átment a magyar parlamenten a Fidesz Ukrajna-ellenes határozati javaslata
Az Országgyűlés 142 igen szavazattal elfogadta a Szijjártó Péter és Kocsis Máté által benyújtott határozatot. A döntés a kormányt Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak és pénzügyi támogatásának blokkolására kötelezi.
Meglepő szavazatokkal, de simán átment kedden a parlamenten a Fidesz Ukrajna-ellenes határozati javaslata. A Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető által benyújtott előterjesztést 142 igen és 28 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett fogadták el. Az összes kormánypárti képviselő támogatta, ahogy a velük szinte mindig együtt szavazó Ritter Imre német nemzetiségi képviselő, valamint 2 jobbikos és 4 mi hazánkos is így tett.
Az már meglepő lehetett, hogy 3 volt LMP-s, most független képviselő is igennel szavazott: Bakos Bernadett, Kanász-Nagy Máté és Keresztes László Lóránt
Az „Ukrajna uniós tagságának, háborús támogatásának és az Európai Unió katonai szövetséggé alakításának, valamint a tagállamok szuverenitását veszélyeztető törekvések elutasításáról” címet viselő határozat több pontban is felszólítja a kormányt. Ezek szerint
meg kell akadályoznia, hogy Magyarország és a magyar emberek pénzét, illetve a nekik járó uniós forrásokat Ukrajnába vigyék, és nem fogadhat el olyan költségvetést, amely a magyar gazdákat megillető támogatás jelentős részét Ukrajnába küldené.
A dokumentum szerint a kormánynak fel kell lépnie az Európai Unió katonai szövetséggé alakítására irányuló kezdeményezésekkel szemben, és nem járulhat hozzá Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak érdemi megkezdéséhez sem.
A javaslat benyújtása óta ráadásul még jobban eldurvultak az ukrán–magyar kapcsolatok. Élesedett a Barátság kőolajvezeték körüli politikai vita, a Fidesz kampányában pedig aktívan használja, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „megfenyegette” Orbán Viktor miniszterelnököt. Ehhez társult legújabban az ukrán állami pénzszállítmány botránya, ami miatt már törvényt is módosítanának. A határozat a kormány és a Fidesz Ukrajna-ellenes politikai hecckampányába illeszkedik, amellyel a kormánypártok a Fidesz kampányszlogenjeit mondatják ki az Országgyűléssel.
Ukrajna már a tavaszi ülésszak február 23-i nyitónapján is téma volt. Akkor Orbán Viktor Brüsszel–Kijev-tengelyt emlegetett, és arról beszélt, hogy szerinte „Brüsszel szövetségre lépett az ukránokkal, de amíg nemzeti kormány van, nem tudják végrehajtani a tervüket: nem válunk le az orosz energiahordozókról, nem fizetünk Ukrajnának és nem támogatjuk a háborút sem!”
Meglepő szavazatokkal, de simán átment kedden a parlamenten a Fidesz Ukrajna-ellenes határozati javaslata. A Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető által benyújtott előterjesztést 142 igen és 28 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett fogadták el. Az összes kormánypárti képviselő támogatta, ahogy a velük szinte mindig együtt szavazó Ritter Imre német nemzetiségi képviselő, valamint 2 jobbikos és 4 mi hazánkos is így tett.
Az már meglepő lehetett, hogy 3 volt LMP-s, most független képviselő is igennel szavazott: Bakos Bernadett, Kanász-Nagy Máté és Keresztes László Lóránt
Telex: Önmagát buktatta le a DPK-k mögött álló alapítvány, tényleg ők pénzelik a facebookos trollfarmot
A Digitális Polgári Körökhöz köthető Morális Forráskód Kft. fizeti a kampányt. A 2,5 milliós elérésű hirdetések az EU-s politikai reklámtilalom ellenére futnak a Facebookon.
Fizetett hirdetésekben terjeszti a kormány üzeneteit a Facebookon egy, a Fidesz-közeli Digitális Polgári Körökhöz köthető szervezet, amely a kampányhoz kamuprofilokat használ. A Meta Hirdetéstárának adatai szerint a hirdetéseket legtöbbször a Morális Forráskód Nonprofit Kft. fizette. A cég a Digitális Demokráciafejlesztési Alapítvány tulajdonában áll, amelynek kötelékébe tartozik a Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség is. Ez az ügynökség a nyíltan Fidesz-támogató Digitális Polgári Körök háttérszervezeteként működik. A három szervezetnek ugyanott van a székhelye is – írta a Telex.
Egyetlen kivétellel egy Németh Benedek nevű magánszemély állta a hirdetés költségét. A lap szerint ő azonos lehet azzal a Németh Benedek Áron fideszes aktivistával, akit korábban a trollhálózat egyik lehetséges irányítójaként neveztek meg. A 444 korábban névtelen belső forrásokra hivatkozva írt arról, hogy a hálózatot a Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség irányíthatja.
A szóban forgó trollfarm, amely januárban még 124 kamuprofilból állt, ipari méretekben kommentel és lájkol fideszes politikusok posztjai alatt, vagy ha a helyzet úgy kívánja, Index-cikkeknél. Az oldalak többségét azóta átnevezték, hogy a profilok jobban beolvadjanak a tömegbe.
Új fejlemény, hogy a hálózat néhány oldala hirdetni kezdett, noha a közéleti-politikai témájú hirdetések az Európai Unióban elvileg tavaly október óta tiltólistán vannak a Facebookon. A „Pálházi Milán” nevű oldal – amelynek profilképén rajta maradt a Gemini mesterséges intelligencia logója – két hirdetése március 6. óta több mint 1,4 millió embert ért el. A „Tamás Lakihegyi” nevű oldalon öt aktív hirdetés fut, szintén március 6. óta, ezek összesített elérése meghaladja az egymilliót. A hirdetések összesen mintegy 2,53 millió megjelenést generáltak.
A hirdetések a Digitális Polgári Körök „Szívből magyarok” nevű kampányának videóit terjesztik.
Ezekben feltűnik Szécsi Zoltán vízilabdázó olimpiai bajnok, aki a kormányt dicséri, Hal Melinda, az MCC kutatásvezető pszichológusa, valamint egy szobafestő, aki arról beszél, hogy tíz évet élt Németországban, de hazaköltözött, mert „a németek ráléptek a brüsszeli útra”, és itthon több lehetősége van a boldogulásra.
Érdekesség, hogy a Szécsi-féle videó egyik hirdetését a Facebook pár óra után eltávolította politikai tartalomra hivatkozva, miközben ugyanannak a videónak egy másik változata négy nap és 1,2 millió megjelenés után is aktív maradt.
A hirdetések célzása eltér a fideszes kampányoknál megszokottól: ezúttal nem az 55 év feletti korosztály a fő célcsoport, a hirdetések nagyjából minden korosztályt egyforma arányban érnek el.
A kampány költsége iparági becslések alapján 2,5 és 7,6 millió forint között lehet. A Telex megkereste a Digitális Demokráciafejlesztési Alapítványt, de egyelőre nem kaptak választ.
Fizetett hirdetésekben terjeszti a kormány üzeneteit a Facebookon egy, a Fidesz-közeli Digitális Polgári Körökhöz köthető szervezet, amely a kampányhoz kamuprofilokat használ. A Meta Hirdetéstárának adatai szerint a hirdetéseket legtöbbször a Morális Forráskód Nonprofit Kft. fizette. A cég a Digitális Demokráciafejlesztési Alapítvány tulajdonában áll, amelynek kötelékébe tartozik a Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség is. Ez az ügynökség a nyíltan Fidesz-támogató Digitális Polgári Körök háttérszervezeteként működik. A három szervezetnek ugyanott van a székhelye is – írta a Telex.
Egyetlen kivétellel egy Németh Benedek nevű magánszemély állta a hirdetés költségét. A lap szerint ő azonos lehet azzal a Németh Benedek Áron fideszes aktivistával, akit korábban a trollhálózat egyik lehetséges irányítójaként neveztek meg. A 444 korábban névtelen belső forrásokra hivatkozva írt arról, hogy a hálózatot a Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség irányíthatja.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A benzinárstop előtt sokan mentek kannával a kutakra, de mától felesleges, ráadásul reggelre több magyar kút be is zárt
A kormány a Magyar Közlönyben rögzítette a 95-ös benzin és a dízel hatósági árát, ami keddtől érvényes. Az éjszakai átállás miatt több kisebb töltőállomás kénytelen volt szüneteltetni a kiszolgálást.
Drasztikus áremelkedéstől tarthatott az a férfi, aki egy Pest vármegyei kúton kannákba tankolta a benzint hétfő este, alig pár órával a védett ár bevezetése előtt – írta a Blikk. A félelme alaptalannak bizonyult, éjjel ugyanis megjelent a Magyar Közlönyben a rendelet, amely a 95-ös benzin árát 595, a dízelét 615 forintban maximálta. Az árstop visszavonásáig ennél drágábban nem árulhatják az üzemanyagot a magyar kutak.
A rendelet szigorú feltételeket is szab: a kedvezményes ár csak a járművek tankjába töltött üzemanyagra érvényes, kannába már nem, és a külföldi rendszámú autók sem élhetnek vele. A kormány a nagykereskedelmi árakat is a kiskereskedelmi szinten fagyasztotta be, az ellátásbiztonság érdekében pedig a stratégiai készletekből 352 millió liter benzint és 610 millió liter gázolajat szabadítanak fel. Emellett az üzemanyagok kivitelét előzetes miniszteri engedélyhez kötötték, a jövedéki adót pedig ideiglenesen csökkentették.
Bár többeket megijeszthetett, ha kedd délelőtt zárva találták megszokott kútjukat, ez átmeneti állapot.
Bujdos Eszter, a holtankoljak.hu vezetője szerint
nem benzinhiány az oka, hanem az, hogy a kisebb állomások nem tudták ilyen gyorsan átállítani a számlázási rendszerüket az éjjel megjelent rendelethez igazítva.
A büntetést nem kockáztatták, ezért nem nyitottak ki, amíg tart az adminisztráció.
Sokan rossz emlékeket őriznek a korábbi benzinársapka idejéből, amikor a kutak veszteséggel árultak, és az autósok rohangáltak az üzemanyagért.
Bujdos Eszter most nem tart ettől, a szakértő szerint a mostani rendelet finomhangoltabbnak tűnik a készletek felszabadítása, az importtilalom és az adócsökkentés miatt. Ugyanakkor felhívta a figyelmet a rendszer korlátaira is.
„Két hónapig működhet ez a rendszer, de ha nem jön olaj a Barátság vezetéken, arra nem nyújt megoldást.
A horvát vezetéken lehetne orosz olajat behozni Magyarországra, de ezt az EU-s szankciók tiltják. A százhalombattai finomító pedig jövő év végéig nem tud más olajat gazdaságosan feldolgozni. Ugyanannyi nem orosz olajból az átalakításig kevesebb üzemanyag nyerhető ki Százhalombattán, a magasabb költség pedig az árakat növelné” – magyarázta az összefüggéseket a szakértő.
A kormány az intézkedést a magyar autósok, vállalkozások és gazdák védelmével indokolta a nemzetközi piaci hatásokkal szemben. Ellenzéki oldalról a Tisza Párt elnöke úgy reagált, hogy ársapka helyett célzott adócsökkentés lenne indokolt.
Drasztikus áremelkedéstől tarthatott az a férfi, aki egy Pest vármegyei kúton kannákba tankolta a benzint hétfő este, alig pár órával a védett ár bevezetése előtt – írta a Blikk. A félelme alaptalannak bizonyult, éjjel ugyanis megjelent a Magyar Közlönyben a rendelet, amely a 95-ös benzin árát 595, a dízelét 615 forintban maximálta. Az árstop visszavonásáig ennél drágábban nem árulhatják az üzemanyagot a magyar kutak.
A rendelet szigorú feltételeket is szab: a kedvezményes ár csak a járművek tankjába töltött üzemanyagra érvényes, kannába már nem, és a külföldi rendszámú autók sem élhetnek vele. A kormány a nagykereskedelmi árakat is a kiskereskedelmi szinten fagyasztotta be, az ellátásbiztonság érdekében pedig a stratégiai készletekből 352 millió liter benzint és 610 millió liter gázolajat szabadítanak fel. Emellett az üzemanyagok kivitelét előzetes miniszteri engedélyhez kötötték, a jövedéki adót pedig ideiglenesen csökkentették.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
