SZEMPONT
A Rovatból

„Az ember idekint, őrült sebességgel halad épp valamilyen érzelmi szélsőségbe” – Rakonczay Gábort már kevesebb, mint ezer kilométer választja el attól, hogy ismét átevezze az Atlanti-óceánt

Az extrém sportoló december 23-án indult útnak 42 nevű hajójával Kanári-szigetekről, és 5 ezer kilométernyi evezés után, a tervek szerint körülbelül két hét múlva ér partot. Az út során naponta posztolja, hogy mi történik éppen vele.


Rakonczay Gábor extrém sportoló, kétszeres Guinness világrekorder és többszörös magyar rekorder. Hatszoros óceánátkelő hajós, az amerikai Év Kalandja Díj és a Magyar Formatervezési Díj tulajdonosa. Az egyetlen ember, aki átkenuzott egy óceánon. Kevesebb, mint ezer kilométer választja el attól, hogy ismét átevezze az Atlanti-óceánt.

Az extrém sportoló december 23-án indult útnak 42 nevű hajójával Kanári-szigetekről, és 5 ezer kilométernyi evezés után, a tervek szerint körülbelül két hét múlva ér partot a karib térségi Antiguán. A felkészülést és az útját is rendszeresen dokumentálja a Rakonczay Expedíciók Facebook-oldalán. Minden nap ír egy rövid beszámolót és fotókat is csatol hozzá. Most ezeken keresztül mutatjuk be az eddigi útját.

Rakonczay a 42 nevű hajóval vágott neki az útnak. Facebook-oldalán azt írta: ez az első és ezidáig egyetlen óceáni kenu, ami átkelt egy óceánon. A hajót az ötszörös Földkerülő vitorlázó, Fa Nándor tervezte és építette, Rakonczay pedig 2011-ben kölcsön kapta tőle az akkori utazásához. A hajót később neki is adta a tervező, de egészen idáig a szülei kertjében állt. A mostani utazásra viszont rendbe tette, a korábbi tapasztalatai alapján felújította, december közepén pedig már arról posztolt, hogy éppen élelemmel pakolja tele a Kanári-szigeteken.

Az extrém sportoló végül december 23-án vágott neki a nagyszabású expedíciónak, amellyel tervei szerint lezárja a tizennyolc éve tartó, extrém kalandokkal teli sportpályafutását.

Már rögtön az első éjszakája keményen telt.

„A 42 egész éjjel hatalmasakat döng, aztán amikor elkezd hajnalodni, egy nagyobb hullám telibe rászakad. A kenu lefekszik az oldalára. Idebent, minden cucc átvágódik a jobb oldalra és szellőzőn jelentős víz jön a kabinba. Egy óra, mire mindent rendbe teszek...

A reggeli fényekben, viszont már a tipikus táj fogad. A sziget már nem látszik. Az evés nehezen, de megy, alvásból viszont összejött legalább 2 óra. Ami biztató, mint ahogy a szél is kezd 15-20 csomó közé beállni. ...ez az első 24 óra. Az óceán bemutatkozott. A 42 bírja! Én pedig megélem az élményt. Szóval, slay!” - írja első bejelentkezésében.

Az alvás igencsak nehéz ebben az esetben. Erről többször is írt az út során.

“Evezek, amíg egyben látom a csillagokat, aztán bemegyek eldőlök a kabinban. 50 perc után annyira fáj az oldalam a folyamatos liftezés miatt, hogy visszamegyek evezni. Ismét lapátolok addig, amíg a külső dolgok szét nem csúsznak és már evezés közben is színes álomképeket látok.

Ismét bedőlök a kabinba, lábaimat majd az államig felhúzva, hogy kiékelve könnyebb legyen aludni, a félszélben sodródó és ezért erősen billegő hajóban. Hát így telik az idő. Aztán északon a Göncöl csillagkép tolat kifelé a homályos éjjeli horizont mögül és én ismét kikászálódok a kabinból evezni. Egy ciklussal később arra ébredek, hogy már a vékony sarlójú Hold, épp kibukkan a víz mögül és óvatosan, tompa sárga fénnyel világítja meg a tájat. Talán két óra és jön mögötte a Nap is…Itt, a körös-körül végtelen horizont és a napi több mini alvástól, teljesen elvész a megszokott ciklikusság. Összefolyik az idő, és így önmagunk értelmezése teljesen más minőséget kap” - fogalmaz.

De mégis, a legnehezebb számára az expedíciók során nem az éjszaka, hanem a délelőttök.

„Alapvetően a délelőttök a legmélyebbek érzelmileg. A délután hangulatát már elkapja az ember, aztán jön a kegyetlen hosszú éjszaka. De a reggelek érzelmileg az összes expedíciónál kifejezetten nehezek voltak. Valahogy ennek már sose lesz vége és amúgy is mindenki hiányzik hangulatú.

Az ember idekint, őrült sebességgel halad épp valamilyen érzelmi szélsőségbe. Hogy eme hullámvasúton, - ha jelen van - elkapja azokat a meghatározó pillanatokat, amiért megérte minden egyes lépés idáig”

- írta az első napokon a hajónaplójában.

Ahogy telnek a napok, Gábor folyamatosan beszámol minden élményéről. Ír például arról az érdekességről is, hogy éjszakánként többször azt tapasztalja, hogy egy hal nekilát tisztogatni a hajó alját. A kabinban ezt nem túl jó hallgatni, hiszen elképesztően hangos. Volt, hogy dörömbölt neki, de a hal átment a másik oldalra és hangosabban folytatta.

Gábor van, hogy hosszú napokig nem lát másik hajót, embert. A 24. napon például pont arról ír, hogy már 10 napja nem látott senkit, amikor egyszer csak feltűnik egy vitorlás a közelében. A hajón lévő emberek intenek neki, megkérdezik, hogy minden rendben van-e. Gábor azt írja, nem érti, hiszen a 42 fedélzetén nem lehet baj. Aztán elgondolkodik rajta, hogy bizony, mindent meg lehet szokni. Még ezt a kicsi életteret is, ami számára most hosszú hetekig az otthont jelenti.

A 27. napon aztán hosszabban is ír arról, mennyire nehéz egyedül abban az óriási csendben, gondolatok nélkül létezni.

„Az a mítosz, hogy valaki vagyok, úgy omlik széjjel, hogy a darabjait se találom. Mintha csak egy légvár lett volna az egész. A képzeletemben létezett, amiben pár ember társammal kölcsönösen egyetértettünk, hogy vagyunk valakik. Önmagunkat meghatároztuk és úgy tetszet valahova tartunk. De inkább úgy tűnik értelmetlen villanás vagyunk csak a végtelen időben, mely bizony észre se vesz minket.

Az elmém fellázadt ellenem. A gondolatok hiánya széthasítja a fejemet, melyet ténylegesen erős fejfájás kísér. Már értem mért nyomjuk otthon minden lehetséges módon az információkat a fejünkbe. Az ürességben lehetetlen hosszútávon önmagunkat meghatározni. Márpedig ha szétesik az én képünk, cél és ok nélkül találjuk magunkat.

Pár órára ez biztos jól hangzik, se gondolatok, se semmi, se senki…, de egy ilyen csöpp hajón egyedül most más jut eszembe a jóról. Annyira nincs itt semmi mint amihez hozzá szoktam, hogy két gondolat közti űr egyfajta vákuumot képez és csak húz önmagában egyre mélyebbre. Azt várom, hogy történjen valami. Bármi! De semmi. Csak az irtózatosan harsogó szürke hullámhegyek vonulása, az ezzel megegyező tónusú felhőzet alatt.

Ez vajon tényleg ennyire nehéz, vagy a civilizált világban tényleg ennyire elpunnyadtam? Van pár infóm otthonról, de ezek kontextus nélküliek és csak rendszer nélkül visszhangzik a fejemben...

Pár órára mindent be kell vetni, majd ismét eljutok oda, ami anno is segített. Csak a mai nap a lényeg, ezt kell valahogy megcsinálom. Lépésről lépésre...” - fogalmaz.

Bár Gábor már rutinos, a borulást most sem úszta meg. Január 28-án, az expedíció 36. napján, ráadásul éppen a születésnapján egy hullám oldalra borította a hajót. a víz becsurgott a ruhájába, ő pedig csak kapaszkodott a hajóba.

Szerencsére minden a helyére került, és folytatódott tovább az elképesztő utazás. Háborgó víz, nyugodt napfelkelték, Gábornak mindenből kijut. Nyolc hete volt úton, addig már többször is írt arról, hogy fizikailag és szellemileg is megterhelő az utazás.

„Az út eddigi egy-egy markánsabb pillanata gyakran bevillan, de inkább olyan az egész mint egy folyó. Egyszerre számtalan kanyarral és végtelen hosszú egyenes szakaszokkal. Ami lassan és biztosan egyé olvad.

Azon agyalok, hogy a körülöttem levő valóság mekkora része létezik és mekkora az amit csak mozizok a fejemben futó eseményként...”

- írta az extrém sportoló az 56. napon.

De egyre gyakrabban számol már be arról, hogy szellemileg, érzelmileg milyen megterhelő, amit átél.

„A fáradtság ragadós érzése gyakran elviszi a látásomat...

Az elmúlt napokban csak esténként kettőződtek meg a látottak, de pár kávéval mindig visszaállt a fókusz. Ma viszont a homály már reggel mindenre ráül. Homályos a környezet és a cél is. A fáradtság fullasztó meleg pokrócként fedi be a valóságot. Próbálom lerúgni, de kevés hozzá az erőm. Belassultam. Aludni kéne, de nem akarom a felépített rutinomat aláásni. A pihenő idő bővítése a melegágya, hogy az ember motivációja rövid időn belül darabokra essen. Majd áttérjen a jól van az úgy hangulatba.

A törött ujjam persze nem fáradt. Teljesen kihúzza magát a munkából. Renitens módon a többiektől eltekeredve figyel, és nem érti hogyan került erre a kézre... Most jobb...Aztán ismét rosszabb és jön a tompaság. Kábán olyan dolgokon gondolkodok, aminek nincs eleje és vége” - írta a 64. napon.

Gábor jelenleg 65 napja van úton, 4386 kilométert tett meg. Már bőven becsorgott ezer kilométer alá a hátralévő út, körülbelül még két hét, mire eléri a célt. Szerda esti, utolsó bejelentkezésében csak röviden írt.

„A gondolatok lemaradnak és minden energiát a haladás visz el...

A 42 büszkén hasítja magát a felépült nyugat felé vonuló hullámokon, mit sem törődve a hátralevő masszív távval. A táv, ami eddig érinthetetlen volt. Egy szilárd sötét tömb, ami kikezdhetetlen és felfoghatatlan.

Most csendben ráesik a fény, és szilárdsága megkérdőjeleződik. Módszeresen maga alá gyűri a felismerés, amit két hónapja hoz felszínre az a roppant szándék, ami mélyen bennünk lakik. Az erő, amit családom elmúlt generációi addig csiszoltak, mígnem egy rövid időre az én kezembe került...

A mai etap 85 km... Még nyolc és félszer ennyi. Addig precíz kitartás és a hit, hogy létezik a szárazföld és az emberek világa” - írja legutóbbi posztjában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Bod Péter Ákos: A költségvetés január első napjaiban össze fog dőlni, a kérdés, hogy ránk dől-e
Bod Péter Ákos a Kontroll csatornáján arról beszélt, a kormány úgy száguld a költségvetéssel, mintha 50 helyett 85-tel menne az Árpád hídon. Ilyenkor pedig jön a büntetés.


A Kontroll YouTube csatornáján Bod Péter Ákos volt jegybankelnök elemezte a magyar gazdaság helyzetét, miután a kormány bejelentette, hogy az eredetileg tervezett 3,7 százalék helyett idén és jövőre is 5 százalékos költségvetési hiánnyal számol.

Bod Péter Ákos szerint a kormány bejelentése, miszerint idén és jövőre is 5 százalékos lesz a költségvetési hiány, nem volt meglepő az elemzők számára, akik 4,5–5 százalék közé tették a várható deficitet. Az viszont, hogy a kormány ezt a szintet 2026-ra is fenntartaná, már „erős állítás”.

„A 2025-ös 5% nem lep meg. A 2026-os 5% kicsit igen: azt üzeni, hogy a kormány nem is akar – vagy nem képes – változtatni” - mondta.

A közgazdász szerint 2020 óta a magyar állam egyszer sem tartotta be a 3 százalékos uniós korlátot. A helyzetet egy hasonlattal érzékeltette: „A 3% olyan, mint az 50 km/óra lakott területen: annál gyorsabban nem szabad menni, lassabban lehet, forgalomtól függően.”

A mostani, 3,7 százalék helyetti 5 százalékos hiány szerinte olyan, „mintha 50 helyett 85-tel menne valaki az Árpád hídon – jön a csekk.”

Úgy véli, a magas hiány mögött nem a gazdaság motorjának beindítása áll, például nagy infrastrukturális beruházásokkal vagy a közszféra megerősítésével. „Nem erről van szó, hanem arról, hogy a magyar állam nagyon költségesen működik, és nem jön ki a pénzéből” – fogalmazott. Kiemelte, hogy míg az infláció vagy a külkereskedelmi mérleg ingatag gazdasági változók, a deficit szerinte akarat kérdése, amiért politikai felelősséget lehet vállalni. „A kiadásokról törvény szól, a bevételek is törvényben vannak. Ha egy kormány valamit megígér és be akar tartani, az épp a deficit” – tette hozzá.

A kormány gazdaságösztönzőkre, vállalkozást segítő programokra és jóléti intézkedésekre (például 14. havi nyugdíj, SZJA-kedvezmények) hivatkozik a magas hiány kapcsán. Bod Péter Ákos szerint nem a jóléti intézkedésekkel van a gond, hanem azzal, hogy a kormány nem nevezi meg, honnan von el forrásokat ezek fedezésére. „Nem lehet azt csinálni, hogy mindenkinek plusz pénzt ígérek, és közben adót is csökkentek. Meg lehet – a vége a deficit.”

A közgazdász szerint a vállalkozóknak nem elsősorban támogatásokra, hanem kiszámíthatóságra és fizetőképes keresletre lenne szükségük.

„Most semmi sem kiszámítható” – jelentette ki, rámutatva, hogy a kormány éppen azt a mutatót nem képes betartani, amire a legnagyobb ráhatása van.

A gazdasági növekedés az idei évre várt 3,4 százalék helyett 1 százalék alatt lesz, miközben a 2022-es választás óta a magyar gazdaság lényegében stagnál.

Kritizálta a kormányzati kommunikációt is. „Hallottam a mondatot: »emelek nyugdíjat«. A nyugdíjat nem a miniszterelnök emeli. Egy rendes országban a szuverén a parlament” – mondta, hozzátéve, hogy a kormány olyan döntéseket hoz, amelyeket nem képes betartani.

Arra a felvetésre, hogy Orbán Viktor korábban büszke volt a választási évek előtti költségvetési fegyelemre, Bod Péter Ákos úgy reagált, hogy a deficit grafikonja „fűrészfogszerű”, azaz a választások előtt jellemzően megugrik. Szerinte a miniszterelnök állítása nem igaz, a költségvetés tartósan laza. Úgy látja, a jelenlegi helyzeten a választásig hátralévő fél évben már nem lesz politikai akarat változtatni, ami kellemetlen helyzetet teremt a következő kormány számára. „Ha ugyanaz a többség viszi tovább, szembe kell néznie a tetteivel. Ha új többség jön, könnyebb azt mondani: az elődök elrontották, és választóvonalat húzni.”

„Van elfogadott költségvetés 2026-ra – ami január első napjaiban össze fog dőlni. A kérdés, hogy ránk dől-e” – fogalmazott.

A K&H Bank elemzőjének, Németh Dávidnak az esete kapcsán – akit Orbán Viktor személyesen bírált, miután egy esetleges költségvetési korrekció szükségességéről beszélt – Bod Péter Ákos furcsának nevezte a történteket. Szerinte a kormányfő reakciója azt a narratívát szolgálta, hogy „Mariska néni fejében gyorsan összeáll: a szegény Viktor és a kinti Góliát.”

A hiány finanszírozása mindenképp hitelből történik, állampapírok kibocsátásával – magyarázta a közgazdász. Mivel a belföldi megtakarítások nem elegendőek, a kormány devizakötvények kibocsátására kényszerül. Példaként említett egy nemrég kibocsátott, 30 éves lejáratú dollárkötvényt, amelyet közel 7 százalékos kamattal adtak el. „A ma meg sem született gyerek – ha itt marad és felnő – fizeti ennek a kamatát” – mondta.

A kamatteher ma a GDP 5 százaléka körül van, ami azt jelenti, hogy az állam már eleve mínusz ötről indul.

Magyarország hitelminősítése is kockázatot jelent, mivel több minősítőnél is csak egy-két fokozatra van a „nem befektetési”, köznyelven „bóvli” kategóriától. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 4 százalékponttal drágábban jutunk forráshoz, mint például Németország.

Az Egyesült Államokkal kötött, Orbán Viktor által „pénzügyi védőpajzsként” emlegetett megállapodásról Bod Péter Ákos kijelentette: „Először is: nincs megállapodás – ha volna, látnánk.” Szerinte ha létezne is ilyen, az egy devizaswap-ügylet lenne, ami nem hitel, hanem egy likviditási eszköz a csőd elkerülésére. A közgazdász az egészet „blöffnek” tartja, mivel szerinte Magyarországnak nincs dollárproblémája, és rendelkezik uniós védőhálóval. „Magyarországnak van védőhálója: úgy hívják, Európai Központi Bank és Európai Unió. Ehhez nem kell celebeket és influenszereket kivinni egy túrára” – mondta. Hozzátette, Lázár János is elismerte, hogy ez csupán egy politikai üzenet volt Brüsszelnek.

A piac reakciója is sokatmondó volt szerinte: míg az amerikai út hírére a forint alig mozdult, a magas deficitadat bejelentésére azonnal 2-4 forintot gyengült. Ez azt mutatja, hogy a befektetők számára a valós adatok számítanak, nem a politikai üzenetek.

A közgazdász szerint a jelenlegi költségvetési szerkezet mellett a gazdaság nem tudja kitermelni a hiány és a hitelek terhét. „Beszorultunk egy zsákutcába” – állította. A megoldást nem újabb akkumulátorgyárakban látja. „Hoznak még egy akkumulátorgyárat, és azt hiszik, ez berúgja a motort?” – tette fel a kérdést. Úgy véli, a valódi növekedéshez nem a külföldi tőkét kellene állami pénzből támogatni, hanem az emberbe kellene befektetni. Egy jól képzett, jól kereső munkaerő teremthetne fizetőképes középosztályt, ami a hazai vállalkozások számára is piacot biztosítana.

Bod Péter Ákos szerint a jelenlegi modell, amelyben a kormány a beruházási költségek jelentős részét előre kifizeti a külföldi cégeknek, fenntarthatatlan. „A külföldi tőke fontos; jöjjön, ha profitábilisan tud működni, és ugyanúgy adózzon, mint a Kovács és Társa” – zárta gondolatait.

A teljes interjú

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Lakner Zoltán: A Fidesz nem ért el áttörést, ilyen szoros győzelmi várakozás sosem volt korábban
A politikai elemző a Szabad Európa Elemző című műsorában arról beszélt, a Fidesz már nem a fellendülést ígéri, hanem a meglévő, langyos biztonságot.Szerinte az a fő üzenetük, hogy a kiszámítható rendszer még mindig jobb, mint a káosz, amit az ellenzék hozna.
F. O. - szmo.hu
2025. november 14.



Az Elemző című műsorban Lakner Zoltán politikai elemző, a Jelen főszerkesztője értékelte az elmúlt hetek politikai eseményeit. A szakértő szerint a Fidesz az utóbbi időben némileg sikeresebben tudta formálni a politikai napirendet, de ez nem jelent áttörést.

Lakner egyetértett azzal a felvetéssel, hogy a Fidesz „kicsit jobban jött ki” az utóbbi hetek narratív harcából, de szerinte ez egy folyamatos küzdelem, amelyben hol az egyik, hol a másik félnek vannak jobb periódusai.

Úgy látja, az Orbán–Trump-találkozó és a TISZA Párt adatlopási ügye lehetőségeket kínált a kormánypártnak, de kétségei vannak afelől, hogy a Fidesz magyarázatai hosszú távon mennyire lesznek meggyőzőek. A pártpreferenciák mozgása kapcsán megjegyezte, látott már korábban is a Fidesz erősödését mutató kutatásokat, amelyek később korrigálódtak.

„Én olyan változást nem látok, ami ahhoz vezetne, amire a Fidesznek igazán szüksége van: hogy ki tudja egyenlíteni ezt a küzdelmet, és vissza tudja szerezni azt a pozíciót, amelyben – ezt ne felejtsük el – 2006 júniusa óta van”

– jelentette ki.

A TISZA Pártot érintő adatügy kapcsán Lakner Zoltán hangsúlyozta a helyes szóhasználatot: szerinte nem szivárgásról, hanem lopásról van szó. „Ha tőlem kilopnak adatokat – és szerintem nagyon helyesen mondtad, hogy „kilopták”, nem „kiszivárgott” –, akkor onnantól kezdve viszonylag nehéz jól keretezni egy ilyen ügyet, hiszen nem én tettem meg az első lépést” – fogalmazott. Rámutatott, hogy több adatbázis összegyúrásáról van szó, ami komoly háttérmunkát feltételez.

Az ügy politikai súlyát az adja, hogy az applikáció a TISZA belső előválasztását szolgálta volna, aminek a meghiúsítása szerinte alapvetően politikai kérdés.

Az elemző szerint a Fidesz kommunikációja ellentmondásos volt az ügyben. „Nem lehet azt egyszerre állítani, hogy nemzetbiztonsági kockázat, hogy kikerülnek az állampolgárok adatai; majd a kormánysajtó elkezdi közölni az állampolgárok adatait; ezután pedig arról beszélni, hogy milyen szörnyű, hogy a párt nem tudja kezelni az adatait” – mondta, hozzátéve, hogy a kormánypárt végül az utolsó narratívánál maradt.

Úgy véli, a történetnek még nincs vége, és felmerül a kérdés, hogy egy ellenzéki pártnak milyen esélye van az adatbiztonság fenntartására, ha professzionális erők dolgoznak ellene.

Lakner Zoltán becslése szerint a bizonytalan szavazók közül nagyjából 5-600 ezer ember mozgósítható, ami körülbelül megegyezik a Fidesz és a TISZA Párt közötti jelenlegi különbséggel. Ebből arra következtet, hogy

a Fidesznek nem elég csupán a bizonytalanokat megnyernie.

„Neki arra is szüksége van, hogy elbizonytalanítson TISZA-szavazókat: vagy ne menjenek el szavazni, vagy annyira bizonytalanítsa el őket, hogy válasszanak egy másik ellenzéki pártot” – állítja.

A Fidesz jelenlegi kommunikációs stratégiáját a leginkább realitásokhoz közel állónak tartja. Míg korábban a kormány gazdasági fellendüléssel és a bizalom visszaszerzésével tervezett, ez mára meghiúsult. Emiatt

a fő üzenet az lett, hogy a jelenlegi, nem tökéletes, de kiszámítható rendszer még mindig jobb, mint a káosz, amit az ellenzék hozna.

„A kormánynak most valóban az az ígérete, hogy jó, nem lesz piros a paradicsom, de ha nem én leszek, akkor sárga sem lesz” – foglalta össze a helyzetet. Ebbe a logikába illeszkedik szerinte a washingtoni út is: „pluszokat ígértek, és most annak kell örülni, hogy nem lesznek mínuszok”.

Az Orbán–Trump-találkozó kormányzati kommunikációjával kapcsolatban Lakner Zoltán arra emlékeztetett, hogy korábban egy magyar miniszterelnök amerikai elnöki fogadása rutin eseménynek számított. „Az, hogy a magyar miniszterelnököt fogadja az amerikai elnök, voltak időszakok, amikor magától értetődő volt” – mondta, hozzátéve, hogy a találkozó világtörténelmi eseménnyé tupírozása már egy politikai narratíva része.

Bár elismeri, hogy

Orbán Viktor karakterének része, hogy „el tud intézni dolgokat”, és Trump ismert politikus Magyarországon, nem hiszi, hogy a találkozó tömegeket fordítana a Fidesz felé.

A legfontosabb kérdésnek azt tartja, hogy mit hoz a találkozó a hétköznapi embereknek. Az ellennarratíva lehetősége szerinte a kérdésben rejlik: „oké, de ebből mit hoztál haza?” Lakner úgy látja, az eredeti terv egy Trump-győzelemre és az abból fakadó gazdasági fellendülésre épült, de mivel ez utóbbi elmaradt, a kormánynak „beforgatható matéria nélkül kell, pusztán szavakkal kampányolni”.

A győzelmi várakozásokat fontos indikátornak tartja, de rámutatott, hogy bár a kutatások szerint a Fidesz némileg átvette a vezetést ebben a tekintetben, a helyzet össze sem hasonlítható a négy évvel ezelőttivel.

„Ilyen szoros győzelmi várakozás sosem volt korábban”

– jelentette ki a Nézőpont Intézet adataira hivatkozva.

Azzal a felvetéssel vitatkozik, hogy a Fidesz teljesen átvette volna a napirend irányítását. Szerinte az olyan témák, mint a gyerekszegénység, amikről Orbán Viktor nem szívesen beszél, pontosan „kijelölik, melyek azok a témák, amelyekben nagyon is lehet versenyezni a Fideszszel szemben”. A TISZA egyszemélyes kommunikációjával kapcsolatban megjegyezte, hogy a Fidesz is hasonló utat jár be.

„A Fidesz kommunikációjának nagy fordulata, hogy óriási keresgélés után megtalálták a főkommunikátorukat, Orbán Viktort, és most már tényleg minden üzenetet rajta keresztül mondanak ki”

– mondta.

A TISZA Párt jelöltállításával kapcsolatban úgy véli, a legfontosabb, hogy a párt egy üzemszerűen működő szervezet képét mutassa. A jelölteket érő várható támadásokról pedig kijelentette: „oké, hát ez a feladat része”. Arra számít, hogy

a kiélezett verseny miatt a választókerületi küzdelmek másképp fognak kinézni, mint korábban.

„Egy szoros versenyben éppen az ismert fideszes jelöltek „viselt dolgai” sokkal többet fognak számítani – és ez nem biztos, hogy pozitív lesz számukra” – jósolta.

Az elnöki rendszer bevezetésének felmerülését Lakner Zoltán egy lehetséges kommunikációs fogásnak tartja, amivel Orbán Viktor azt üzenheti, hogy bár megtehetné, mégsem teszi meg, ezzel a mérsékelt politikus képét mutatva. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a miniszterelnök jelenlegi hatalma már most is felér egy elnöki rendszerével.

Az ellenzéki oldalon tapasztalható mozgolódásokat (pl. Cseh Katalin és Barabás Richárd mozgalma) nem tartja jelentősnek, inkább azon lepődött meg, hogy Magyar Péter egyáltalán foglalkozik a „régi ellenzékkel”.

A mesterséges intelligencia politikai alkalmazásával kapcsolatban – utalva a Magyar Péterről készült hamis videóra – szintlépésről beszélt.

„Ezzel talán a hazugság fogalmán is túllépünk, vagy a lefülelt és kihasználható rossz mondatok világán is túl vagyunk” – fogalmazott. Szerinte ez a technológia lehetővé teszi, hogy bárkiről bármit állítsanak anélkül, hogy annak bármi alapja lenne, a gyanútlan választók pedig igaznak vélhetik. Hozzátette, különösen súlyos, hogy ezt a kormány hatalmi pozícióból, közpénzből teszi. Bár nem szereti az apokaliptikus látomásokat, és szerinte „elkoptatott szó a „szintlépés”, de ez egy újabb lépcsőfok”.

A teljes beszélgetés


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Kibasznám a válogatottból az összes mentálisan alkalmatlan sztárt” – Csernus Imre ezzel a feltétellel vállalná el a válogatott felkészítését
A lélekbúvár szerint a sztárjaink mentalitásával van a legnagyobb baj. A nagyképűségük a hajrában kishitűségbe és kapkodásba csapott át, fájó vereség lett a vége.
F. O. Fotó: - szmo.hu
2025. november 17.



Csernus Imre pszichiáter egyetlen, kőkemény feltétellel vállalná el a magyar labdarúgó-válogatott mentális felkészítését, miután a csapat drámai körülmények között bukta el a világbajnoki pótselejtezőt Írország ellen. A szakember az Indexnek adott interjújában nem rejtette véka alá a véleményét.

„Egy feltétellel: ha kib*szhatnám a válogatottból a mentálisan alkalmatlan sztárokat. Ha erre ön azt mondja, hogy ezzel lefejeznénk a csapatot, én azt felelem, meglehet, de máskülönben nem vállalnám el.”

Csernus szerint a magyar válogatott nem a 96. percben, hanem már a 40. perc környékén elvesztette a sorsdöntő vb-selejtezőt, amikor 2-1-es vezetésnél Szoboszlai Dominik vezérletével a csapat elkezdett alibifutballt játszani. „Ahelyett, hogy 2–1-es vezetésünk után kinyírtuk volna a padlóra került ellenfelet” – fogalmazott a pszichiáter, aki szerint

a csapat nem győzelemre, hanem a vereség elkerülésére játszott, amivel lényegében feltámasztotta az íreket.

A szakember a játékosok mentális hozzáállását is élesen kritizálta. „Sajnos az a benyomásom, hogy a sztárjainkra jellemző a nagyképűség. És ha szorul a hurok, a nagyképűség egy pillanat alatt átcsap önmaga ellentétébe: kapkodásba, kishitűségbe, kudarckerülésbe.”

Úgy látja, a csapatra ólomsúlyként nehezedett a négy évtizedes sikertelenség terhe és a közvélemény elvárása.

„A játékosokban a megfelelési kényszer görcsösségbe csapott át. Ahelyett, hogy folytatták volna a futballt, amit remekül kezdtek el a meccs elején, inkább már a tizedik, majd a negyvenedik percben hozzáfogtak a visszaszámláláshoz.”

A vasárnapi, Puskás Arénában rendezett mérkőzésen a magyar csapat Lukács Dániel és Varga Barnabás góljaival kétszer is vezetett, mégis Írország nyert 3–2-re Troy Parrott mesterhármasával, aki a győztes gólt a 96. percben szerezte. A vereséggel Magyarország sorozatban tizedik alkalommal maradt le a világbajnokságról, míg Írország pótselejtezőt játszhat.

Csernus a győztes mentalitás hiányát „magyar betegségnek” nevezte, párhuzamot vonva a 2000-es sydney-i olimpia női kézilabda-döntőjével,

ahol a válogatott hatgólos előnyről szenvedett vereséget. Ellenpéldaként hozta fel a portugálokat, akik aznap este 9–1-re kiütötték Örményországot, és a norvégokat, akik 4–1-re verték Olaszországot, jelezve, hogy más nemzetek nem bízzák a véletlenre a sorsdöntő meccseket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Bruti ByeAlex drogügyéről: Az ilyenek miatt, mint ti, az a száz rendőr addig sem ér rá kimenni a Matolcsy klánhoz, nem tud nyomozni Zsolt bácsik után!
A humorista szerint az énekes a hatóságok erőforrásait pazarolja, amíg a nagy korrupciós ügyek felderítetlenül maradnak. De arra is felhívta az énekes figyelmét, hogy „Ha néha kicsapongsz, akkor nem lehet csak úgy szidni a rendszert!”.


Mint azt mi is megírtuk: szerdán házkutatást tartottak a rendőrök ByeAlexnél, ahol kis mennyiségű kábítószer került elő. Nemcsak őt, hanem a zenekarának két tagját is kábítószer birtoklásával gyanúsítják, de szabadlábon védekezhetnek. Az énekes később egy Facebook-posztban erősítette meg, hogy valóban jártak nála a rendőrök, és „egy nagyon kis cuccot” találtak nála.

Az ügy nagy port kavart, és azóta a téma felmerült Sebestyén Balázsék rádióműsorában is, illetve az RTL is reagált már rá, miután ByeAlex az egyik zsűritagja a csatornán futó Csillag születik című műsornak.

Most pedig Bruti is elmondta a véleményét. „Bár nem követem a zenéit, azért a korai dolgai, pl. a Csókolom kifejezetten tetszett. Na, most ez a srác is el- vagy felszív valamit időnként...hát paff...kemény, de legalább nem közpénzen csinálja...Persze nem bántóan okos dolog, reméljük, majd kinövi, ha nem hülye, de én nem ítélkezem! Mi is kipróbáltuk rockzenészként, milyen elszívni néhány spanglit, ja, meg ittunk is. Sör, boroskóla, pálinka, Éva vermut, Dianna sósborszesz, meg amihez éppen hozzájutottunk. Aztán se drogosok, se alkeszek nem lettünk” - fogalmazott posztjában a humorista, hozzátéve, hogy szerinte annak, aki a rendszert kritizálja, makulátlannak kell lennie, különben könnyű célponttá válik.

„Viszont egy valamit tudjál már, Alex! Ha néha kicsapongsz, akkor nem lehet csak úgy szidni a rendszert! Ha rá akarsz pirítani Orbánra, amiért percenként hazudik, ha unod, hogy röhögve, gőgösen lopják ki a szemünket, vagy bármilyen kritikát fogalmazol meg nagy elérésű, hatású eladóként, akkor előtte bizony tessék kifricskázni a spanglit a turnébusz ablakán és lehúzni a budin a két csík akármit. Különben valaki a rend éber őreit majd ki fogja vezényelni hozzátok. Mind a százat!”

- írta Bruti, aki ezután azt is kifejtette, hogy az ilyen ügyek egyébként elveszik a rendőrség idejét és energiáját a valódi bűnügyektől.

„És az ilyenek miatt, mint ti, az a száz rendőr addig sem ér rá kimenni a Matolcsy klánhoz, nem tud nyomozni Zsolt bácsik után! A kurva fajtád miatt tart tíz éve a Szőlő utcai nyomozás, Schadlok korrumpálhatnak Völnereket, és Tiborczok sunnyoghatnak a radar alatt! Mert te nem bírsz magaddal, bazmeg! Na, majd ebből tanulsz!”

– fakadt ki a humorista, aki szerint ő pont azért nem drogozik, mert „felemészteném a nyomozói erőforrásokat!”.

„Én nem tudnék együttélni a gondolattal, hogy amíg az ügyemben nyomoznak, addig nem haladnak egy-egy nagyobb korrupciós ügyben!”

- jegyezte meg.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk