SZEMPONT
A Rovatból

Atomterror: nem valószínű a nukleáris háború, de az oroszok azt akarják, hogy féljünk tőle

Az volt az elemzők egyöntetű véleménye a manapság megszaporodó orosz nukleáris fenyegetőzésekről, hogy tartós tejet vehetünk, de azért ne is vegyük félvállról a dolgokat.
Fischer Gábor - szmo.hu
2022. május 21.



Ha akár csak az év elején valaki azt mondja nekem, hogy egy olyan eseményen veszek részt, melynek az a címe, hogy „Atomterror: Európa a nukleáris fegyverek árnyékában”, aligha hittem volna neki. De Putyin háborúja miatt a kérdés a hidegháború óta először, ismét aktuálissá vált vált. Ezért elmentem a CEU Bibó István Szabadegyetem, a CEU Democracy Institute és a Friedrich-Ebert-Stiftung Budapest vitaestjére, ahol Csiki Varga Tamás (Stratégiai Védelmi Kutatóintézet), Krekó Péter (Political Capital), Marton Péter (Budapesti Corvinus Egyetem) és Nagyné Rózsa Erzsébet (Nemzet Közszolgálati Egyetem) vitatták meg, mekkora az esélye egy atomháborúnak.

Reális-e a nukleáris opció?

Érthetően ez foglalkoztat minket a leginkább. Nem volt azonban megnyugtató Csiki Varga Tamás válasza. Egyfelől emlékeztetett rá, hogy a hidegháború idején mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok veszítettek el hagyományos fegyverekkel vívott háborúkat, de sohasem nyúltak az atomfegyverekhez. Ahhoz, hogy ez most megtörténjen, valami rendkívülinek kell történnie. Másfelől viszont az is igaz, hogy az orosz védelmi stratégiában van egy olyan homályos iránymutatás, ami lehetővé teszi, hogy a konfliktus lezárása érdekében egy erőteljes és korlátozott lépést tegyenek, a „deeszkaláció érdekében eszkaláljanak”. Tehát egy elhúzódó konfliktusban

egy taktikai atomfegyver bevezetésével mintegy „pontot tehetnek” az eseményekre.

Viszont Krekó Péter szerint az is fontos, hogy az oroszok a Nyugat után ne veszítsék el Kína és a többi semleges ország jóindulatát. Amennyiben egyetlen taktikai atomfegyvert is bevetnek Ukrajna területén, valószínűleg teljesen elszigetelődnek.

Mindezt Marton Péter anniyval egészítette ki, hogy a dombaszi csata alakulásából egyelőre nem is következik ilyesmi.

De azt tisztázni kell: orosz-ukrán, vagy orosz-NATO relációban beszélünk nukleáris opcióról? Nyilvánvaló, hogy a NATO-val szemben öngyilkos ilyet tervezni az oroszok részéről. Azt, Hogy Ukrajna ellen vethetnek-e be taktikai atomfegyvert, érdemes elemezni, de Marton Péter szerint ennek sincs egyelőre aktualitása.

Mindezekre reagált Nagyné Rózsa Erzsébet, aki azt mondta, igazából fogalmunk sincsen, mit történne egy atomfegyver bevetésekor. Hirosima, Nagaszaki régen volt, azóta a nemzetközi közösség tartózkodott az atomfegyverek bevetésétől.

Milyen játéktere van a nemzetközi közösségnek?

Miközben a szomszédságunkban zajlik a háború, a szankciókon és a külső támogatáson kívül marad-e valami, amivel hatásosan meg tudjuk fékezni egy nukleáris csapást?

Csiki Varga Tamás szerint az, hogy a NATO megsemmisíthetne-e egy Ukrajna felé tartó orosz nukleáris rakétát, nagyon elméleti kérdés, nem is érdemes foglalkozni vele. Az biztos, hogy a NATO-nak nem lehet célja nukleáris konfliktusba keveredni.

Egy egyoldalú orosz atomcsapásra, amely Ukrajnát éri, szerinte politikai választ kellene adni. Azok viszont kemények lennének.

És hogy távolabbra is kitekintsünk, például Kínát érzékenyen érintené a nemzetközi játékszabályok ilyen felrúgása, nem elsősorban az oroszok miatt, de ott van a közelében India és Pakisztán, két atomfegyverrel rendelkező ország, melyeknek egy hagyományos konfliktusa sokkal veszélyesebbé válhatna egy ilyen precedens után.

Lélektani hadviselés

Persze reméljük, hogy mindez pusztán fenyegetőzés. Ahogy Krekó Péter emlékeztetett, az oroszok 2014 óta rengetegszer mondtak hasonlót, de érthető, ha most jobban figyel erre a világ. Még az sem most történik meg először, hogy az orosz állami televízióban a Nyugat elleni atomháborúról, mint reális lehetőségről beszélnek. Ez a pszichológiai hadviselés része, illetve a hazai közönség felé is mozgósító hatása van. Ennek ellenére nem mondhatjuk, hogy a dolog teljességgel komolytalan. Ami most folyik, az egy játékelméleti állítás bizonyítása élesben, miszerint a béke záloga a nukleáris fegyverek felhalmozása.

A MAD-doktrínaAmiről Krekó Péter beszélt, az az úgynevezett MAD doktrína. Angol mozaikszó, a Mutual(ly) Assured Destruction rövidítése, ami magyarul a „kölcsönösen biztosított megsemmisítés” elvét jelenti. Lényege, hogy az atomháború mindkét fél teljes pusztulásával járna, emiatt nem lehetne győztes, és így azt nincs is értelme megindítani. A mozaikszó egybe olvasva az angol mad („őrült”) kifejezésnek felel meg. A doktrínát a hidegháború alatt dolgozták ki. Akkor úgy tűnt, hogy a MAD megértése megakadályozta az Egyesült Államok és a Szovjetunió közvetlen, totális háborúját.

Ez a megközelítés olyan esettel nem foglalkozik, hogy mi van akkor, ha csak az egyik félnek, vagy Oroszországnak van atomfegyvere, de Ukrajnának nincs? Ebből vajon kialakulhat nukleáris apokalipszis? Krekó Péter szerint remélhető, hogy Oroszország nem látja a racionalitását ennek a lépésnek, bár árnyalja a képet, hogy

magának a háborúnak a megindítása sem volt racionális döntés.

Viszont az abnormalitás szintjében egy hatalmas nagy ugrás lenne, ha akár taktikai atomfegyvert vetnének be.

Marton Péter, a Corvinus Egyetem docense is egyetértett azzal, hogy ez elsősorban retorika, ami jellemzően az orosz-nyugati kapcsolatokat célozza meg. Szerinte ilyen volt az is, amikor az orosz televízióban Dimitrij Kiszeljov azzal fenyegette meg az Egyesült Királyságot, hogy lesöprik a térképről.

Nyilvánvalóan túlzott a támadás erejét illetően Kiszeljov, sőt a fejtegetését illusztráló animációban Írországot is eltüntette. Marton szerint,

amikor valaki túloz, valószínűleg kompenzál valamit.

Oroszország a szuperhatalmiság emlékébe kapaszkodik, holott mára maximum globális, de inkább csak regionális hatalom, persze figyelembe kell venni a tömegpusztító fegyvereit.

Marton Péter szerint lehet, hogy energetikai nagyhatalom Oroszország, de nem egy diverz, nem innovatív gazdaság. Ráadásul, éppen most derült ki a hagyományos katonai képességeiről is, hogy korántsem olyan erőt képviselnek, mint hirdették magukról. Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy többet beszélnek az atomfegyvereikről, és az is érthető, hogy túlzólag teszik ezt.

Ezt nevezik az oroszok „stratégiai elrettentésnek” - fűzte hozzá Csíki Varga Tamás. Nyilatkozatokkal igyekeznek nyomást gyakorolni, felnagyítani a fenyegetés nagyságát. Amit az elmúlt hónapokban láttunk, az teljesen ebbe az elrettentési diskurzusba illeszkedik.

Szürreálisan hosszú asztalok – beszélhetünk-e racionalitásról Putyin esetében?

Korábban egy mondat erejéig már megemlítette Krekó Péter, hogy a háború elindítása sem volt racionális cselekedet szerinte. Továbbfűzve a gondolatot szerinte az a kérdés, hogy ezt meddig bírja pszichológiailag Putyin és környezete?

Jogos a kérdés, hogy mennyire racionális vezető Putyin? Korábban annak tűnt, de mindenki azt mondja, hogy a két év Covid nem tett jót neki. A vírustól való félelmét, az elszigeteltségét vizuálisan is megmutatták a szürreálisan hosszú asztalok. Érzékelhető, hogy ebben a pszichológiai helyzetben Putyin rögeszmék rabjává vált.

Ebben van kockázat. Őrültnek tűnő rendszerek is viselkedhetnek kiszámíthatóan, például Észak-Korea, ha valamit akar, kilőnek néhány rakétát a tengerbe, olyankor tárgyalni kell velük, megkapnak valamit abból, amit akartak, és akkor egy darabig nyugalom van. De itt nagyon sok múlik a vezetőkön.

Minél autoriterebb egy rendszer, annál inkább a vezető pszichés állapotán múlik, mi történik.

Ezt nem látjuk most Putyin esetében, hogy mi a valós helyzet és kockázat. De a szakértők szerint egy nukleáris fegyver bevetése még az oroszoknál is egy döntési láncolat eredménye. Van olyan feltételezés is, ami szerint nem biztos, hogy engedelmeskednének egy ilyen parancsnak.

Talán abban bízhatunk abban, ami az eddig megismert korábbi hidegháborús történetekből derült ki, hogy pár alkalommal az adott alsó szintű parancsnok józanságán múlt, hogy nem eszkalálódott egy vélt konfliktus. Minél tovább megyünk ebben a gondolatmenetben, annál több lesz az eseti, egyedi, szubjektív tényező. Sajnos a történelem nem egy előre kiszámítható, determinált játszma - derült ki a beszélgetésen.

Ne féljünk!

Még ha el is fogadjuk, hogy mindez csak pszichológiai hadviselés, elviselni elég nehéz, ha nincsenek biztos információink az orosz szándékról. Krekó Péter szerint észre kell vennünk, hogy

az oroszoknak pont ez a célja, hogy ilyen lelkiállapotban legyünk.

Azt mondta, tudatosítanunk kell magunkban, nagyon alacsony a valószínűsége, hogy taktikai atomfegyvert lőnek Ukrajnára, de az, hogy ebből általános nukleáris konfliktus alakul ki, még kevésbé elképzelhető. Tehát mi ne adjuk a lovat a pszichológiai hadviselés alá.

Csiki Varga Tamás is arról beszélt, nyugodtan vegyünk tartós tejet, tervezzük meg a nyaralásunkat, ősszel is lesznek még iskolák. Jelenleg nincs napirenden a nukleáris apokalipszis.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Kibasznám a válogatottból az összes mentálisan alkalmatlan sztárt” – Csernus Imre ezzel a feltétellel vállalná el a válogatott felkészítését
A lélekbúvár szerint a sztárjaink mentalitásával van a legnagyobb baj. A nagyképűségük a hajrában kishitűségbe és kapkodásba csapott át, fájó vereség lett a vége.
F. O. Fotó: - szmo.hu
2025. november 17.



Csernus Imre pszichiáter egyetlen, kőkemény feltétellel vállalná el a magyar labdarúgó-válogatott mentális felkészítését, miután a csapat drámai körülmények között bukta el a világbajnoki pótselejtezőt Írország ellen. A szakember az Indexnek adott interjújában nem rejtette véka alá a véleményét.

„Egy feltétellel: ha kib*szhatnám a válogatottból a mentálisan alkalmatlan sztárokat. Ha erre ön azt mondja, hogy ezzel lefejeznénk a csapatot, én azt felelem, meglehet, de máskülönben nem vállalnám el.”

Csernus szerint a magyar válogatott nem a 96. percben, hanem már a 40. perc környékén elvesztette a sorsdöntő vb-selejtezőt, amikor 2-1-es vezetésnél Szoboszlai Dominik vezérletével a csapat elkezdett alibifutballt játszani. „Ahelyett, hogy 2–1-es vezetésünk után kinyírtuk volna a padlóra került ellenfelet” – fogalmazott a pszichiáter, aki szerint

a csapat nem győzelemre, hanem a vereség elkerülésére játszott, amivel lényegében feltámasztotta az íreket.

A szakember a játékosok mentális hozzáállását is élesen kritizálta. „Sajnos az a benyomásom, hogy a sztárjainkra jellemző a nagyképűség. És ha szorul a hurok, a nagyképűség egy pillanat alatt átcsap önmaga ellentétébe: kapkodásba, kishitűségbe, kudarckerülésbe.”

Úgy látja, a csapatra ólomsúlyként nehezedett a négy évtizedes sikertelenség terhe és a közvélemény elvárása.

„A játékosokban a megfelelési kényszer görcsösségbe csapott át. Ahelyett, hogy folytatták volna a futballt, amit remekül kezdtek el a meccs elején, inkább már a tizedik, majd a negyvenedik percben hozzáfogtak a visszaszámláláshoz.”

A vasárnapi, Puskás Arénában rendezett mérkőzésen a magyar csapat Lukács Dániel és Varga Barnabás góljaival kétszer is vezetett, mégis Írország nyert 3–2-re Troy Parrott mesterhármasával, aki a győztes gólt a 96. percben szerezte. A vereséggel Magyarország sorozatban tizedik alkalommal maradt le a világbajnokságról, míg Írország pótselejtezőt játszhat.

Csernus a győztes mentalitás hiányát „magyar betegségnek” nevezte, párhuzamot vonva a 2000-es sydney-i olimpia női kézilabda-döntőjével,

ahol a válogatott hatgólos előnyről szenvedett vereséget. Ellenpéldaként hozta fel a portugálokat, akik aznap este 9–1-re kiütötték Örményországot, és a norvégokat, akik 4–1-re verték Olaszországot, jelezve, hogy más nemzetek nem bízzák a véletlenre a sorsdöntő meccseket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Deák Dániel: A Fidesznek nem érdeke támadni a tiszás jelölteket, mert akkor Magyar Péter le tudná cserélni őket
A kormánypárti politikai influenszer arról is írt, hogy a Tisza sok helyen belpesti jelöltekkel akar nyerni vidéki körzetekben. Szerinte többek között ez is bizonyítja, hogy a párt egyértelműen baloldali.


Deák Dániel politikai influenszer a Facebook-oldalán elemezte a Tisza Párt képviselőjelöltjeit. A posztban öt pontban foglalta össze véleményét a jelöltállítás folyamatáról és a jelöltek személyéről.

Az influenszer szerint a jelöltállítás folyamata kapkodó, miután a párt mobilalkalmazása csődöt mondott. Azt állítja, „több száz millió forintért fejlesztettek ukránokkal mobilalkalmazást Magyar Péterék, azon keresztül akarták kiválasztani a jelöltjeiket. Ez az alkalmazás azonban csődöt mondott, kétszázezer tiszás személyes adatai kerültek Ukrajnába.” Deák Dániel szerint Magyar Péter ezért egy honlapon keresztül mutatja be a jelöltjeit, és az „előválasztást” senki sem ellenőrzi, vélhetően már eldőlt, ki hol indul.

Második pontjában Deák arról ír, hogy a Tisza Párt jelöltjei helyben nem beágyazottak, „ejtőernyőztetettek”. Úgy fogalmaz: „Nemzetközi és hazai kutatások is bizonyítják, hogy főként a vidéki körzetekben kiemelten fontos, hogy az adott jelölt helyben beágyazott legyen. Ez a Tiszánál sok esetben nem érvényesül, jó példa erre Nagy Ervin baloldali színész, aki Fejér megye 4-es számú választókörzetében indul, úgy, hogy ugyan Dunaújvárosban született, de életvitelét tekintve ő egy újlipótvárosi baloldali ember. Ez hasonlít a 2022-es ellenzékre, ők is belpesti embereket indítottak el vidéki körzetekben, akik ki is kaptak.”

Az elemző szerint a jelöltek és a program is baloldali. Álláspontja szerint „Eddig, amikor például a genderaktivista Bódis Kriszta kiállt a bevándorlás vagy Nagy Ervin Ukrajna finanszírozása mellett, Magyar Péter azzal védekezett, hogy ők nem a Tisza politikusai, így nem a Tisza álláspontját képviselik. Innentől kezdve azonban ezek a túlságosan is baloldali emberek a Tisza jelöltjei, így amit ők képviselnek, az a Tisza álláspontja is egyben. Innentől kezdve még világosabb lesz, hogy a Tisza valójában egy baloldali párt.”

Deák Dániel úgy véli, a jelöltek „Brüsszelből könnyen irányítható emberek” lesznek, akik szerinte teljesíteni fogják a brüsszeli elvárásokat Ukrajna, a háború, az adóemelések vagy a migráció ügyében. Véleménye szerint ezt a Tisza eddigi politikusai is világossá tették, és felidézi Tarr Zoltán, a párt alelnökének kijelentését, miszerint ha mindent elmondanának a terveikből, abba belebuknának.

Végül Deák Dániel arról ír, hogy a Fidesznek nem érdeke most támadni a jelölteket. Állítása szerint ez értelmetlen lenne, mert így Magyar Péter még le tudná cserélni a népszerűtlen jelölteket. A Fidesznek szerinte majd akkor lesz érdeke rávilágítani a tiszás jelöltek gyenge pontjaira, ha már nem lehet őket lecserélni.

A Tisza Párt eredetileg a Tisza Világ mobilalkalmazáson keresztül tervezte a képviselőjelöltek kiválasztását, azonban a folyamatot később a nemzethangja.hu weboldalra helyezték át. Magyar Péter november 17-én ígérte a körzetenkénti jelölt-jelöltek bemutatását, a végleges névsor bejelentését pedig november 30-ra időzítették. Az alkalmazást érintő adatvédelmi ügyben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) október 7-én hivatalból indított vizsgálatot, miután előbb egy körülbelül 18 ezer, majd egy 200 ezer fős lista is felbukkant az interneten. A hatóság jogellenesnek minősítette a kiszivárgott személyes adatok további közzétételét. Kormányközeli lapok ukrán fejlesztőkről írtak, a vizsgálat tényét pedig a független sajtó is megerősítette.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: A Tisza jelöltlistája legalább annyira kockázatos, mintha csupa kipróbált, rutinos pártkatona kérné a szavazók támogatását
A politológus megjegyezte, hogy általános vélemény szerint ez lesz a Tisza Párt számára a legnehezebben megugorható része a kampánynak. Azt is állítja: most szűnt meg a Tisza egyszemélyes párt lenni.


Kedd délelőtt Török Gábor is reagált arra, hogy hétfő éjjel nyilvánossá vált, kik a Tisza Párt képviselőjelölt-jelöltjei szűk 5 hónappal a 2026-os országgyűlési választás előtt.

A politológus Facebook-oldalán megjegyzi, hogy erről a folyamatról gondolta a legtöbb elemző azt, hogy „a választási kampány egyik legnehezebben megugorható része lesz az ellenzéki párt számára”. Szerinte az elmúlt választási kampányidőszakokhoz képest kuriózumnak számít, hogy „Orbán Viktor a saját hangján (vagyis oldalán) foglalkozott az ellenzéki jelöltekkel, mondván, hogy nincs itt semmi látnivaló, ez a régi baloldal.”

Hozzátette: „Magyar Péter ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy a jelöltek átlagemberek, civilek. Ha megnézzük a listát, az első benyomás inkább az utóbbi értelmezéshez áll közelebb,

és legalább annyira kockázatos, mintha csupa kipróbált, rutinos pártkatona kérné a szavazók támogatását: a többség érdemi politikai múlt nélküli embernek látszik, bár nyilván a kormánymédia hamar megtalálja majd az ő értelmezésükhöz fontos szálakat, kapcsolatokat.”

Török arra is kitért, mit tart a legfontosabbnak a jelöltállításban: „A lényeg azonban nem ez, hanem az a tény, hogy ettől a pillanattól kezdve megváltozik a Tisza helyzete: közel háromszáz ember hivatalosan is a párthoz tartozik, erősíti vagy gyengíti a szervezetet. A Tisza ezzel – a nyilvánosság felé is – megszűnt egyszemélyes vagy pár emberes politikai vállalkozásnak lenni, annak minden előnyével és hátrányával.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Schultz Nóra: Eddig Magyar Pétert képzelték a választók minden "ismeretlen induló" helyére, most meg kell barátkozniuk a valódi jelöltekkel
Az a nagy kérdés, ez hogyan sikerül – mondja az elemző, aki szerint az előválasztás hasznos tapasztalatokat jelent azoknak is, akik alulmaradnak, miközben egy győzelem az ismertebb tiszásoknak is magabiztosságot adhat.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. november 18.



Nyilvánosságra került a névsor: kiderült, ki az a több mint 300 ember, akik közül a következő hetekben a szavazók kiválaszthatják, kik induljanak 2026-ban egyéniben a Tisza Párt színeiben. Mindenhol legalább egy (de sok helyen kettő is) nő a jelöltek közül. Valóban civilek, az eddigi politikától érintetlen embereket ismerhettünk meg, van közöttük orvos, közgazdász, a legtöbben magasan képzettek és nincsenek híján a nemzetközi tapasztalatoknak sem.

Az mindenképpen elmondható, hogy képzettség és tapasztalat terén magasra tette a lécet a Tisza. Az már más kérdés, hogy hogyan lesznek a kiváló értelmiségiek politikusokká. Ezt majd a következő hónapokban látjuk meg. A jelöltállításról, annak tanulságairól és a feladatokról Schultz Nóra politológussal beszélgettünk.

— Az eredeti tervekhez képest heteket csúszott a jelöltek bemutatása. Miért volt ilyen nehézkes ez a folyamat?

— Ez relatív, hogy nehézkesnek tekintjük‑e: a magyar politikában nincs kőbe vésett időpont, amikor be kell jelenteni a képviselőjelölteket. Hivatalosan a kampány indulását, a jelöltállítás törvényi keretét az ajánlóívek felvétele jelöli ki. Ezt az időpontot tehát a TISZA maga tűzte ki, és én úgy látom, most az a koncepció, hogy a november 30‑át mindenképp tartani akarják, és minél szűkebb időtartam alatt próbálják megrendezni az előválasztást. Amit erről mondtak, az elsősorban arról szól, hogy nem szeretnék, ha a közösség túlzott támadásoknak és feszültségeknek lenne kitéve.

— Ruszin‑Szendi Romulusz, Rost Andrea, Nagy Ervin is elindul. Az olyan helyeken, ahol „nagy nevek” lépnek pályára, van‑e értelme velük szemben még másokat is indítani?

— Szerintem nem csak az számít, hogy ne tegyék ki a párt vezetőit egy esetleges előválasztási vereségnek. Arról is szó van, hogy ki kell nevelniük egy új politikusi generációt: olyan embereket, akik most kezdenek politizálni.

Az éles kampányhelyzet a legjobb iskola: aláírásgyűjtés, meggyőzés, mozgósítás.

Most túljelentkezés van: 315 embert mutatnak be a 105 helyre. Így sokakról kiderül, alkalmasak‑e közéleti, politikai szerepre akár országgyűlési, akár más szinteken, vagy a kampányokban; kormányra kerülve is sok pozíciót kell majd feltölteni. Ez tehát plusz funkció: nem mindenkinél a győzelem a végcél, hanem a tanulás és belépés a tiszás politikai világba. Emellett az ismert jelölteknek is hasznos az előválasztás: győztesek lehetnek. Rost Andrea még soha nem volt politikus, Ruszin‑Szendi Romulusz sem választott politikusként dolgozott korábban. Egy előválasztási győzelem magabiztosságot és ismertséget ad, erre a híresebb tiszásoknak is szükségük van.

— Sejthetően Hadházy Ákos körzetében mégsem indítanák Bódis Krisztát, a korábbi hírekkel ellentétben. Hadházy Ákosnak érdekes a viszonya a TISZÁ‑val: más utat járnak, mégis jól kiegészítik egymást, elismerik egymás munkáját. Azon sem lepődnék meg, ha a legeslegutolsó pillanatban a tiszás jelölt visszalépne Hadházy javára.

— Én is ilyesmit olvasok ki abból, ha végül nem egy annyira erős jelölt lesz itt a TISZA részéről, mint Bódis Kriszta, aki a korábbi ellenzéki szavazók értékrendjével, munkájával, hangulatával, szóhasználatával, ügyeivel nagyon illik a portfóliójukba – erős jelölt lett volna Hadházyval szemben. Meglátjuk. Lehet hivatkozni olyan mérésre a 21 Kutatóközponttól, ahol egy ismeretlen tiszás is legyőzte volna Hadházyt. Hadházy hozott olyan mérést amelyben ő nyert volna, és most a Republikon Intézet friss népszerűségi kutatásában a top 3 politikus: Hadházy Ákos, Karácsony Gergely, Magyar Péter, ebben a sorrendben. Valószínű, hogy a TISZA időt hagy erre, és Bódis Krisztát nem teszik ki annak, hogy később vissza kelljen lépnie.

— Kéri László mondta többször, több helyen, hogy amikor megjelennek a jelöltek, akkor kezdődhetnek a párton belüli nagy konfliktusok is. És persze, ahogy már láthattuk, abban a pillanatban, hogy kikerülnek a nevek, támadhat a Fidesz. Emlékszem, Forsthoffer Ágnes jóformán haza sem ért Kötcséről, már megindult ellene a sajtóhadjárat. Mindkét fronton, belül is, és kívül is viharokra kell készülni. Vajon felkészültek erre?

— Igen. Amit tudok, részben háttérbeszélgetésekből, hogy

a TISZA arra kéri a jelölt-jelölteket, ne folytassanak negatív kampányt.

Ezt megerősíti, amit Magyar Péter nyilvánosan is kért: a közösségétől, a TISZA‑szigetek közösségeitől, hogy szeressék és támogassák a jelölteket akkor is, ha az első körös belső szavazás után a számukra legkedvesebb nem jut tovább, maradjanak elkötelezettek. Csalódás biztosan lesz egyes jelöltek részéről, de kifelé sokkal inkább baráti versengést kommunikálnak. Ezen keresztül tudás és „nevelődés” történik, nem pedig a teljes választási kampányt idéző véres küzdelem.

— És a külső támadások?

— Emiatt is fontos, amit Magyar Péter állít: olyan emberek is vállalnak szerepet, akikről korábban azt gondolhattuk, hogy a munkájuk vagy egzisztenciájuk miatt nem tennék. Ez az ország hangulatában fontos váltás lehet, és sokaknak reményt, bizodalmat adhat az ellenzéki oldalon.

— Példát is mutathatnak? Lehet, hogy ezután olyanok is mernek megszólalni, akik eddig nem?

— Igen.

— Én például sokszor tapasztaltam a TISZA rendezvényein is, hogy meg akartam kérdezni valakit, de azt mondta: sajnálja, olyan helyen dolgozik, hogy nem mondhat semmit, nem mutatkozhat kamera előtt. Ez megváltozhat?

— Úgy gondolom, igen. Magyar Péter személye és üzenete már ez volt: „Ne féljetek.” A saját példájával is megmutatta, hogy a Fideszt elhagyva bizonyos szempontból lehet sikeresebbé válni, nagyobb pályát befutni a politikában, ezzel sokaknak részben feloldozást, részben példát adott, akár a Fidesz elhagyására, akár a politikai szimpátia megváltoztatására. Ha pedig tényleg azt a hangulatot tudják mutatni, hogy hétköznapi emberek, akikkel a boltban, a piacon, az orvosnál találkozunk, sőt maga az orvos vagy a tanárnő is felvállal politikai szerepet, az a pártpolitikai részletektől függetlenül, alapjaiban változtathatja meg a magyar társadalom politikai bevonódottságát.

A politizálás sokáig tabu volt. Ha a TISZA alulról jövő, új arcokat hoz be, mélyebb közösségi szinten élhetik át az emberek, hogy a politika róluk is szól, és ez önmagában izgalmas fejlemény.

— Térjünk vissza az előválasztásra. Két forduló lesz, egy belső kör, majd a másodikban mindenki szavazhat, aki regisztrál. Az adatlopási ügyek után fenyegeti‑e veszély az előválasztást? Tarthatunk-e attól, hogy káosz lesz?

— Nem szeretnék előre spekulálni vagy hangulatot kelteni. Az biztos, hogy Magyar Péteréknek nagyon fontos lesz kommunikálni a magas részvételt, mert ez önmagában legitimációt épít a jelöltjeik mögé.

Nem csak az a cél, hogy ellenzékibb központokban nagy számokat érjenek el, hanem hogy minden választókerületben elmondható legyen: valós, sok ember részvételével született döntés.

Kérdés, sikerül‑e online elég embert aktivizálni. Az, hogy pusztán online lesz az előválasztás, újdonság: négy éve sátraknál is lehetett szavazni, zajlott utcai kampány is. Fontos a módszertan: az első körben rangsorolás lesz. A nagyon megosztó jelölteknek nehezebb lesz így jól szerepelni; azok jutnak előnyhöz, akiknek nincs nagy ellenzőtáboruk.

— A Tisza applikációjából kikerültek 200 ezer ember adatai. Mi a biztosíték, hogy rendben lezajlik az online szavazás?

— A szavazás a Nemzet Hangja felületén lesz. Eddig ezzel nem volt gond. A Nemzet Hangja szavazás problémamentesen lezajlott. Most persze beárnyékolja a TISZA applikáció körüli felfordulás, de a Nemzet Hangja korábbi folyamatai rendben voltak, bízom benne, hogy most sem lesz visszaélés vagy hiba.

— Kormánypárti és független elemzők is mondták, hogy a TISZA első lendülete csillapodni látszott az utóbbi időben. Egy ilyen „mozgalmi” dömping, ahol egyszerre zajlik az előválasztás első és második fordulóval, miközben az országjárás sem áll le, képes lehet újra turbófokozatra kapcsolni a pártot?

— Az országjárás önmagában, például amit Győrben láttunk, ugyanazt a közösségi erőt és mozgósítási potenciált mutatta, mint amit az elmúlt másfél évben megszoktunk. Közben a sajtó némileg érzéketlenné válik az ilyen eseményekre, mert sok van belőlük, de ezekben óriási munka van: önkéntesek mozgósítása, szervezés, technika, promóció. Minél tovább dolgoznak, annál nagyobb eredmény egy‑egy esemény. Nagy kérdés lesz, hogy amikor lesznek jelöltek, a közvélemény‑kutatások, amelyek eddig is készültek, és nagyon erősnek mérték az ismeretlen tiszás jelöltet is, így maradnak‑e.

Az volt a benyomásom, hogy amikor egy ismeretlen tiszás és egy ismert fideszes között kellett választani, sok ellenzéki válaszadó kicsit odaképzelte Magyar Pétert az ismeretlen helyére. Most viszont meg kell barátkozniuk a valódi helyi jelölttel.

Erre érdemes figyelni, nem csak az országos, hanem az esetleg kikerülő helyi mérésekben is, hogyan alakul ez a tendencia.


Link másolása
KÖVESS MINKET: