prcikk: „Államtitkár úr, ne meneküljön el – A Szőlő utcai botrányról lett volna szó, de balhé tört ki a parlamentben, az államtitkár válasz nélkül kivonult | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

„Államtitkár úr, ne meneküljön el – A Szőlő utcai botrányról lett volna szó, de balhé tört ki a parlamentben, az államtitkár válasz nélkül kivonult

Pintér Sándor és a fideszesek sem mentek el, így az Országgyűlés Népjóléti Bizottságának ülése határozatképtelen volt. Az államtitkár erre hivatkozva távozott, hiába próbálta marasztalni többek között Dobrev Klára is.


Botrányba fulladt az Országgyűlés Népjóléti Bizottságának keddi ülése, amelyen a gyermekvédelem helyzetéről kellett volna tájékoztatást adnia Pintér Sándor belügyminiszternek. A tárcavezető azonban nem vett részt az ülésen, maga helyett Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkárt küldte, a bizottság fideszes tagjai pedig távol maradtak.

A kormánypárti képviselők hiányában a testület nem volt határozatképes, így a napirendet sem tudták elfogadni.

Az ellenzéki képviselők mellett az ülésen megjelent Dobrev Klára EP-képviselő is, akit Varga Zoltán, a bizottság DK-s elnöke hívott meg.

A hvg.hu tudósítása szerint Fülöp Attila a vendégeknek fenntartott széken ült, majd a határozatképtelenség megállapítása után azonnal az ajtó felé indult. Varga Zoltán és Dobrev Klára is próbálta maradásra bírni, amiből hangos szóváltás lett.

Dobrev Klára felajánlotta neki a helyét az asztalnál, mondván: „Jöjjön ide mellém, nem kell félnie”. Az államtitkár azzal érvelt, hogy a házszabály szerint napirend hiányában nem adhat tájékoztatást,

és a kormány tagjai a parlamenti vitanapon már rendelkezésre álltak. „Ismeri a házszabályt, pontosan tudja, hogy amit önök csinálnak, az cirkusz” – mondta Fülöp, majd megígérte, hogy az éves meghallgatáson Pintér Sándor meg fog jelenni, és elhagyta a termet.

Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője szerint Fülöp Attila „egészen gyalázatos módon viselkedett”, mivel semmilyen jogszabály nem tiltja, hogy akár egy informális ülésen válaszoljon a kérdésekre. Szabó elmondta, arról kérdezte volna az államtitkárt, hogy elégségesnek tartja-e a szociális ágazatban a 15 százalékos béremelést, és hogy a kormány valóban elkölti-e még idén a gyermekvédelemre ígért 17 milliárd forintot. Egy módosító javaslatból ugyanis az derült ki, hogy eddig hatmilliárdot költöttek el, a fennmaradó összeget pedig átcsoportosítják.

Az ülésen jelen volt Molnár László, a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (TEGYESZ) korábbi vezetője is, aki annak idején ellenezte a Szőlő utcai javítóintézet élére kinevezett Juhász Péter Pál kinevezését. Molnár szerint nem meglepő, hogy az intézményben történt bűncselekményekről információval rendelkezők nem állnak ki a nyilvánosság elé, mert félnek a retorziótól.

A szakember szerint a jelzési kötelezettség elmulasztása miatti félelem azért is jogos, mert „vannak ezek a tapasztalatok, hogy valaki szólt és rossz vége lett”.

Felidézte, hogy Juhász Péter Pált évekkel ezelőtt etikai vétség miatt bocsátották el a fóti intézményből egy feljelentés után, de nem sokkal később az etikai bizottság vezetőjének is megköszönték a munkáját.

Juhász Péter Pált és élettársát 2025 májusában vették őrizetbe emberkereskedelem és kényszermunka gyanújával. Később hűtlen kezeléssel és hamis magánokirat felhasználásával is meggyanúsították, a gyanú szerint több mint 56 millió forintos vagyoni hátrányt okozhatott az intézménynek. 2025 szeptemberében a Legfőbb Ügyészség ügyészi hatáskörbe vonta az ügyet, és egy soron kívüli nyomozócsoport folytatja az eljárást. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban úgy fogalmazott, „nem kizárható”, hogy az ügynek kiskorú sértettjei is vannak. Az ügyben több rendőrt is poligráfos vizsgálatnak vetettek alá, hogy kiderítsék, ki szivárogtatott információkat a nyomozásról. A Gyermekjogi Civil Koalíció korábban Pintér Sándorhoz fordult, a mulasztások feltárását és a felelősök elszámoltatását kérve.

A mostani bizottsági ülés előzménye, hogy 2025 októberében a Fidesz többsége leszavazta, hogy Dobrev Klára felszólalhasson a DK által kezdeményezett gyermekvédelmi vitanapon a parlamentben.

VIDEÓ: Az ülésről


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Az egész egy hazugság volt azzal, hogy befenyítsenek” – Megszólal Gundalf, azért állt a nyilvánosság elé, mert szerinte a hatóságok felrúgták a titoktartást
Kitette a promóvideót a 444 a Gundalffal készített interjúról, amit ezután fognak majd bemutatni. Az informatikust bűncselekménnyel fenyegették meg, ha beszélni mer a kihallgatásáról. Most mégis kitálal, mert szerinte a kormányzat szegte meg az alkut, és tette közzé a titkos részleteket.


A Gundalf álnevet használó informatikus, Hrabóczki Dániel a 444-nek adott interjúban részletesen beszél majd arról, miért döntött úgy, hogy a nyilvánosság elé áll. A beszélgetés elején megerősítette személyazonosságát: „Igen, hát a valós nevem Hrabóczki Dániel, és én vagyok a Gundalf.”

Elmondása szerint a döntésének legfőbb oka az volt, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) ősszel több alkalommal is kihallgatta. Állítása szerint a kihallgatások során egyértelműen közölték vele a titoktartási kötelezettségét. „Tájékoztattak arról, hogy a kihallgatáson elhangzó dolgok mind államtitoknak minősülnek” – mondta Hrabóczki, hozzátéve, hogy azt is a tudomására hozták, hogy „ezeket senki tudtára nem adhatom, nem beszélhetek róluk, mert az bűncselekmény.”

Hrabóczki szerint azonban ezt a titoktartási kötelezettséget éppen a hatóságok szegték meg. Úgy látja, hogy a kormányzati kommunikáció az elmúlt időszakban felülírta a neki tett figyelmeztetést. „Azonban a kedden megjelent nemzetbiztonsági jelentéssel már elkezdték, és a szombaton kirakott kihallgatási videóval úgy vélem, teljesen felrúgták ezt az államtitok dolgot”

– jelentette ki az informatikus.

Ebből arra a következtetésre jutott, hogy a korábbi figyelmeztetés vagy nem volt komoly, vagy csupán a megfélemlítését szolgálta. Szerinte a történtek után úgy tűnik, „ők maguk sem veszik komolyan” a titoktartást. Hrabóczki úgy fogalmazott, elképzelhetőnek tartja, hogy „az egész csak egy hazugság volt, hogy befenyítsenek.” Emiatt érezte úgy, hogy már nincs miért hallgatnia, és megoszthatja a történetét a nyilvánossággal.

A teljes interjú a 444-en látható majd.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Gundalf, egy 19 éves informatikusként dolgozó srác hülyét csinált az Alkotmányvédelmi Hivatalból és a teljes rogáni titkosszolgálatból
A posztban azt írja, a kormány nemcsak korrupt és „az oroszok bábja”, de már az ország működőképességét sem tudja biztosítani. Majd felszólította Orbán Viktort, hogy azonnal szüntesse meg a politikai irányítást, és bízza szakemberre az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetését.


Magyar Péter a Facebookon reagált arra a 444-interjúra, amely a Tisza Párt volt önkéntesével, a Gundalf néven ismert 19 éves informatikussal készült. Magyar szerint a fiatalember „hülyét csinált az Alkotmányvédelmi Hivatalból és a teljes rogáni titkosszolgálatból”. Azt állítja, Gundalf szándékosan vezethette félre a hatóságokat.

Magyar Péter szerint

„a fiatalember, Gundalf nem bízott a politikai irányítás alatt álló szolgálatok jóhiszeműségében. Pontosan arra számított, ami meg is történt: hogy az állampárt politikai célokból, megvágva nyilvánosságra fogja hozni az elvileg államtitoknak minősülő kihallgatását. Ezért az elbeszélésében számos olyan elemet helyezett el, ami később könnyedén cáfolható. A megnevezett szereplők egy része nem is létezik; a fiatalember sem az észt, sem az ukrán nagykövetségen nem járt.”

Úgy véli, ennek ellenére „ezeket az állításait a szolgálatok készpénznek vették, majd megvágva nyilvánosságra hozták a Nemzetbiztonsági Bizottság által tárgyalt jelentést. Ebből kiderül, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetése teljesen alkalmatlan, vagy politikai kéziirányítással működik”. Magyar szerint az eset azt bizonyítja, hogy az „állampárt politikai komisszárjai teljesen behálózták a titkosszolgálatokat”, a szervek pedig szakmailag is leszerepeltek.

A posztban azt írja, a kormány nemcsak korrupt és „az oroszok bábja”, de már az ország működőképességét sem tudja biztosítani. „Ezért is fog 13 nap múlva megbukni a Fidesz: mert azt hiszik, érinthetetlenek, mindent megtehetnek” – fogalmazott, majd felszólította Orbán Viktort, hogy azonnal szüntesse meg a politikai irányítást, és bízza szakemberre az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetését.

Magyar Péter szerint az ügyben emberéletekkel is játszanak, példaként említette Szabó Bence százados és a 19 éves informatikus sorsát.

„Ez a történet a magyar emberek bátorságáról is szól. A kis Ludas Matyik újra és újra szembeszállnak a Döbrögikkel. Ismét kiderült, hogy Magyarország a Ludas Matyik országa. Azok az emberek fogják megbuktatni Rogán Antalt, Lázár Jánost és a teljes orbáni maffiát, akiket lenéznek, akikkel szóba sem állnának, akik szerintük csak annyit érnek, amennyijük van, és akikre Rogánék mégis irigyek és féltékenyek, mert tudják, hogy soha nem lesznek olyan tisztességesek és gerincesek, mint egy Szabó Bence vagy egy Gundalf”

– idézte a Ludas Matyi-hasonlatot.

Bejegyzését azzal zárta, hogy ezeknek az embereknek többjük van, mint a NER politikusainak: „hazaszeretetük, becsületük, szívük és eszük. És végül ez számít. Ilyen emberek sokaságával fogjuk újjáépíteni Magyarországot - velük építünk működő és emberséges hazát.”

Az ügy azután robbant ki, hogy a Direkt36 oknyomozó cikkben tárta fel, hogy 2025 nyarán az Alkotmányvédelmi Hivatal nyomására a Nemzeti Nyomozó Iroda házkutatást tartott két, a Tisza Párthoz köthető informatikusnál. A hatósági fellépés egy névtelen, gyermekpornográfiára utaló bejelentés alapján indult, de a lefoglalt eszközökön nem találtak ilyen tartalmat. A nyomozás ehelyett egy, a Tisza Párt informatikai rendszerei elleni akcióra utaló jeleket tárt fel, amelyben egy „Henry” fedőnevű személy beszervezési kísérlete is szerepet játszott.

A Parlament Nemzetbiztonsági bizottsága március 24-én egy összefoglalót hozott nyilvánosságra, amelyben ukrán kapcsolatokat említettek, ezt a kormánymédia és több politikus is hangsúlyozta. Néhány nappal később, március 28-án a kormány összevágott részleteket tett közzé a „Gundalfként” ismert informatikus AH-s meghallgatásáról, ukrán beszervezésre utalva. Erre reagálva jelent meg március 30-án a 444-en az az interjú, amelyben a fiatalember azt állította, szándékosan félrevezette a hatóságokat, mert számított a felvételek politikai célú felhasználására, és tagadta, hogy járt volna az észt vagy ukrán nagykövetségen.

Az ügy másik fontos szereplője Szabó Bence, a Nemzeti Nyomozó Iroda kiberbűnözés elleni osztályának volt századosa. Szabó névvel és arccal nyilatkozott arról, hogy az AH szokatlanul intenzíven próbálta befolyásolni a Tisza Párt informatikusai elleni eljárást. A nyilatkozata után házkutatást tartottak nála.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor a Tisza-ügyet borító nyomozóról, Szabó Bencéről: „Nem hős, hanem balek”
Orbán Viktor Hont András Öt csatornáján beszélt Szabó Bencéről és a Tiszáról. Azt mondta, a szolgálatok információt gyűjtenek, a rendőrségi lépéseket ők kezdeményezik.


Orbán Viktor szerint nem hős, hanem balek Szabó Bence, az a nyomozó, aki nyilvánosságra hozta az Alkotmányvédelmi Hivatal Tisza Pártot érintő akcióinak részleteit – írta ma a 24.hu. A miniszterelnök Hont András műsorában beszélt arról, hogy a nyomozó azért balek, mert azt hitte, egy politikai párt elleni akcióban vesz részt, miközben valójában „egy kémelhárítási ügyben van benne”.

A kormányfő kifejtette, hogy a titkosszolgálatok Magyarországon csak információt gyűjthetnek, nyomozati cselekményt nem végezhetnek, ezért kitalált ügyekkel is rávehetik a nyomozószerveket, hogy eljárást indítsanak. Orbán szerint ilyenkor a nyomozás résztvevői nem látják a teljes képet, és nem tudják, hogy egy nagyobb művelet részesei.

„Gondolhatnak persze, amit akarnak, mint ez az ember, hogy politikai ügyről van szó, ezért gondolta, hogy hős, aki ezt le fogja leplezni, hát nem, kiderült, hogy egy kémelhárítási ügy részfeladatait végezte el, vagyis balek”

– mondta a miniszterelnök.

Orbán állítása szerint Ukrajna kémeket és informátorokat telepített a politikába Magyarországon és más országokban is, amit a magyar szolgálatok nyomon követnek. Azt is megerősítette, hogy a Tisza Pártot érintő akció is egy ilyen kémelhárítási ügy volt. Arra a kérdésre, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal pedofilképekre hivatkozva terelte-e rá a nyomozókat a párt informatikusaira, a miniszterelnök úgy reagált: „Kifejezetten helyes, hogy a titkosszolgálat olyan feladatot adott a rendőrségnek, amelynek az értelmét csak ők látják át. Ez teljesen rendben van.” Hozzátette, a kémkedés az államközi érintkezés része. „Kémkedni, mindenki kémkedik, ez az államközi érintkezés része, lehet, hogy senki sem szereti, nem dicsekszik vele, de így működnek az államok” – fogalmazott.

A miniszterelnöki interjút megelőzően a kormány a hétvégén szerkesztett videórészleteket tett közzé az egyik érintett informatikus alkotmányvédelmi hivatali meghallgatásáról. Az ellenzéki és független sajtó szerint a felvételek nem támasztják alá a kormány kémelhárítási narratíváját. Szombaton a Belügyminisztérium közleményben lényegében árulónak nevezte Szabó Bencét.

A kormányzati állásponttal szemben Magyar Péter, a Tisza Párt alelnöke múlt héten hősnek nevezte a volt nyomozót. Az ellenzéki politikus szerint a hatósági fellépés politikai indíttatású volt, és a házkutatás körülményei is hatósági visszaélésre utalnak. Ezt az értelmezést erősíti a Direkt36 korábbi oknyomozó cikke is, amely szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal nyomására, hamis indokkal tartottak házkutatást a Tisza Párt informatikusainál.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Titkosított anyagokról is beszélhetett Szijjártó Lavrovnak? Súlyos árat fizethetünk a külügyminiszter szerint „teljesen természetes” diplomáciai gyakorlatért
Szijjártó Péter szerint Lavrovval a brüsszeli ülések alatt is egyeztet, ez diplomáciai rutin. Úgy véli, nincs titok, bár a Tanácsban „limité” és EU‑RESTRICTED iratok is vannak. A tanácsüléseken elhangzottak továbbítása harmadik országok felé ellentétes az EU működési protokolljával, adott esetben pedig súlyos biztonsági kockázatot jelent.
Fotó: MTI/KKM - szmo.hu
2026. március 30.



Azonnali nemzetközi visszhangot váltott ki a hír, amely szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter rendszeresen, akár a szünetben tájékoztatta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot az Európai Unió külügyminisztereinek zárt üléseiről. A The Washington Post oknyomozó cikke szerint a magyar tárcavezető az ülések szüneteiben adott „közvetlen beszámolókat” a megbeszélésekről.

Bár a botrány múlt héten robbant, hétfőn érdemi, új fejlemény nem történt az ügyben. A legutóbbi nagyobb sajtóvisszhangot a francia Le Monde múlt csütörtöki cikke keltette, amely uniós diplomaták bizalmi aggályairól és arról írt, hogy bizonyos érzékeny témákat már szűkebb körben, Magyarország bevonása nélkül tárgyalnak meg.

Szijjártó Péter elismerte, hogy szokott egyeztetni Lavrovval, de szerinte ez „teljesen természetes” diplomáciai gyakorlat, és nemcsak az orosz, hanem az amerikai, török és izraeli partnereket is tájékoztatja. A miniszter szerint az üléseken semmi titkos nem hangzik el, videójában pedig úgy fogalmazott: „Ezeken a tanácsüléseken igazából semmi olyan dolog nem történik, ami előtte, közben vagy utána ne kerülne nyilvánosságra.”

Szijjártó állítását ugyanakkor árnyalja a hvg.hu szerint, hogy az uniós tanácsüléseken kezelt dokumentumoknak és a megbeszéléseknek is lehetnek különböző, nem nyilvános besorolásaik. A „limité” jelzésű anyagok például belső használatra szánt, a nyilvánosság elől elzárt iratok.

Ennél szigorúbb az „EU-RESTRICTED” szint, amely már hivatalos minősítés, és olyan információkat takar, amelyek kiszivárgása kedvezőtlen hatással lehetne az EU vagy egy tagállam érdekeire. Léteznek ennél is magasabb, CONFIDENTIEL, SECRET és TOP SECRET minősítésű fokozatok is. A tanácsi szabályok szerint az ilyen, akár alacsonyabb besorolású információk továbbítása harmadik országok felé is súlyos biztonsági kockázatot jelenthet és ellentétes az EU működési protokolljával.

Fontos, hogy arra egyelőre nincs nyilvános bizonyíték, hogy Szijjártó Péter konkrétan minősített, tehát legalább EU-RESTRICTED szintű információt adott volna át. A nemzetközi sajtóban megjelent értesülések a zárt ajtók mögött elhangzottak rendszeres, időzített továbbításáról és az emiatt kialakult bizalmi válságról szólnak.

Az Európai Bizottság az értesülések megjelenése után magyarázatot kért a magyar kormánytól, hivatkozva a tagállamokat kötő lojális együttműködés elvére. Donald Tusk lengyel kormányfő arról beszélt, hogy régóta voltak gyanúik, a magyar ellenzék pedig vizsgálatot sürgetett az ügyben.

A botrány várható következménye, hogy a tagállamok még gyakrabban tartanak majd szűkített körű egyeztetéseket az igazán érzékeny kérdésekről, részben kizárva ezzel Magyarországot a bizalmas információáramlásból. A vita tehát nem csupán arról szól, hogy elhangzott-e a legmagasabb szintű titok, hanem arról, hogy a zárt ajtók mögötti tárgyalási pozíciók, taktikai lépések és belső viták rendszeres megosztása egy harmadik országgal önmagában mennyire sérti az uniós egységet és bizalmat.


Link másolása
KÖVESS MINKET: