SZEMPONT
A Rovatból

Lakossági napelemes pályázat: Akinek már öt pontja van, nagy eséllyel megkaphatja a támogatást

Bőkezű támogatást kaphatnak, akik a feltételeknek megfelelnek. És itt kivételesen előny, ha keveset keres valaki.
Fischer Gábor - szmo.hu
2021. december 20.



Hónapok óta beszédtéma az a vissza nem térítendő támogatás, amit lakóépületek napelemes rendszerekkel való ellátására, illetve nyílászárócserére és a fűtési rendszer elektrifikálására lehet fordítani. Ezt a programot az Európai Unió finanszírozza, és elsősorban azokat célozza meg, akik nem lennének képesek egy ilyen beruházásra. A felkészülési időszak is kalandos volt, a pontos kiírás még a beadás előtt pár nappal is módosult. Fekete Vince, aki az egyik komplex szolgáltatást is nyújtó cég értékesítési vezetője, a tapasztalatokról beszélt.

– Kik tudják igénybe venni ezt a támogatást?

– Az alapfeltétel a keresettel kapcsolatos. Tehát, hogy az ingatlanban tulajdonnal bíró személyeknek az átlagolt jövedelme nem lehet magasabb, mint bruttó 4 850 000 Ft évente. A pályázat elbírálásánál a 2020-as adóévet veszik figyelembe. Ebbe beletartozik a KATA jövedelem, de akár a nyugdíj is.

Ha több forrásból van az illetőnek jövedelme, az összes összevonva nem érheti el a pályázatban meghatározott plafont. Ezenkívül van egy összeférhetetlenségi szabály, kormánytagok, polgármesterek például nem indulhatnak.

– Nehezen tudom elképzelni, hogy a jövedelmi kritériumoknak ők megfelelnének.

– Igen, igen. De ennek a szabálynak elsősorban az az oka, hogy ez a pénz az EU-tól érkezik és ennek megfelelően elvárás az átláthatóság miatt, hogy ilyen kizárások megtörténjenek.

– Mindösszesen vagy fejenként?

– Átlagban.

– Tehát ha három tulajdonosunk van, az egyik tíz milliót keres, a másik kettőnek nincs jövedelme, akkor pro forma teljesíti a kiírást a pályázó?

– Igen.

– Két ajánlat van, az egyik egy sima napelemes rendszer, a másik egy komplett csomag, amiben a napelem mellett nyílászáró csere, hőszivattyús rendszer és energiatároló akkumulátor is van. Melyik csomagot kinek ajánlja?

– A komplex rendszer esetében az ingatlannak készen kell lennie arra, hogy ezt a komplex rendszert fogadni tudja. Ahhoz, hogy egy levegő-víz hőszivattyúban gondolkozzunk, a magyarországi ingatlanok nagy része nem alkalmas, mert nem olyan a szigetelése, nem olyan a szükséges előremenő vízhőfok igénye, nem olyanok a hőleadók, tehát a radiátorok. Egy sima ház esetén mondjuk van egy gázkazán, ötven-hatvan fokos vízzel, lapradiátorokkal, és mondjuk nem a legjobb a szigetelés. Ezt egy levegő-víz hőszivattyúval megoldani nem éri meg, mert ezek a hőszivattyúk arra lettek tervezve, hogy egy jól hőszigetelt házban, 35-50 fok közötti előremenő vízzel dolgozzanak. Tehát padló- vagy falfűtés az ideális, ilyenkor tudnak hosszú távon jól dolgozni. Itt már rögtön a kiírás elején volt egy kis nehézség ezzel kapcsolatban, mert akinek nem volt megfelelő a radiátora, vagy nem volt meg a megfelelő szigetelése, az a komplexből kiesett, pontosabban nem érte meg neki. Ezen szerencsére változtattak a második kiírásnál, ott már levegő-levegő hőszivattyút is könnyebben lehetett beszerezni. Hűtő-fűtő klímákról van szó, melyek akár fő fűtésre is használhatók, de kiegészítő fűtésként ajánlottak, mert mínusz öt fok alatt már kevésbé hatékonyak.

Ennek ellenére a rosszul szigetelt házaknál, vagy az alacsony pontszámú pályázóknál inkább azt ajánlottuk, hogy napelemben gondolkozzunk, mert az első ütemben nagyjából a pályázati összegnek a felét fizetik ki, ebben nagyobb esély van nyerni. Vannak hat-hét pontos pályázók is, de inkább ez az öt-négy-három pontos, amiből a legtöbb van.

Ahhoz, hogy rangsorolják a pályázatokat, két szempontot vesznek figyelembe. Ez egyik a lakóhely alapján, hogy támogatandó, vagy fejlesztendő-e a pályázó által lakott település, a másik, az a gyermekek száma.

Egytől négyig pontoznak ebben a kategóriában. Ha nincs gyerek, egy pont, egy gyermek két pont, két gyerek három pont, három és több gyerek már négy pont. Ami fontos, hogy a beadáskor nem az időrend számít. Nem kell a legelső pillanattól nyomkodni a klaviatúrát, kizárólag a pontszám számít majd. Ez nagy segítség, mert a feltöltő felület nem a legkönnyebb. Azonos pontszámúak között pedig a jövedelem mennyisége számít majd a döntésnél. Értelemszerűen az alacsonyabb jövedelműt tekintik jobban rászorulónak.

– A pályázók mennyiségét, megoszlását és a keretösszeget figyelembe véve, hány pontig esélyes valaki, hogy nyerhessen?

– Öt ponttól felfelé nyugodtak lehetnek az emberek, akinek öt pontja van, az még meg fogja kapni ezt a támogatást. Sőt, van olyan fülesünk, hogy inkább a keretösszeget emelik meg, tehát az össz büdzsét, és nagyon valószínű, hogy szinte mindenki meg fogja kapni. Persze ez nem hivatalos információ, erre nem alapozhatunk. Ami viszont látszik, simán statisztikailag az az, hogy az öt ponttól felfelé szinte biztos, hogy mindenki megnyeri a pályázatot.

Az alatta lévőkkel van már kis bizonytalanság, és itt kell eldönteni, a pályázónak, hogy milyen stratégiát követ. Napelemes csomagból darabszámra több van. Tehát kis pontszámmal is jobb esélyek vannak a nyerésre. Kis pontszámmal lehet úgy is gondolkozni, hogy akkor inkább választja a csak napelemes rendszert, de mivel a pályázati kiírásban szerepel, hogy akinek a pályázatát ebben az ütemben elutasítják, a következőben szintén beadhatja, tehát elképzelhető, hogy megpróbálja most a komplexet és ha nem nyer, akkor még mindig módosíthat jövőre.

– Itt van például Pest megye, amelynek az utolsó beadási kör van kijelölve, december végétől nyílik meg az ablak. Ez a régió átlag feletti fejlettséggel bír, szinte az egész térség nem esik bele sem a fejlesztendő, sem a támogatandó kategóriába, tehát ezen szempontok szerint itt mindenki egy ponttal indul. Itt, akárhogy is nézem, maximum öt pont gyűjthető össze.

– Pár település híján igen, így van. De valószínű, hogy Pest megyében inkább négy-három-kettő pontosak lesznek túlnyomóan.

– Mekkora érdeklődés volt a pályázat iránt?

– Hatalmas volt az érdeklődés, amint az első híradás megjelent erről, már mindenki ezzel foglalkozott. Mielőtt bármi konkrétum kijött volna. Szinte ellehetetlenítette a normál munkamenetünket. Ez sokáig nem is nyugodott. Nagyjából most tartunk ott, hogy még mindig van egy-egy személy, aki keres minket, hogy szeretne pályázni, de inkább már olyanok, akiknek esetleg egy másik cég azt mondta, hogy valamiért nem tudja vállalni, esetleg tényleg csak most olvasta. A nagy dömping az az utóbbi két hónap volt, eszméletlen mennyiségű pályázó jelentkezett.

S ami a nagy probléma, hogy miután sokáig nem voltak konkrét információink, kiadták a pályázati felhívást, amit még a beadási határidő előtt pár nappal megint módosítottak, ami sok mindent megváltoztatott.

A nyugdíjjal kapcsolatban, illetve a kivitelezők számára bizonyos tervezési elszámolási kereteket bővítettek, ami könnyebbséget jelentett, illetve nagy különbség, hogy elején még az ott lakók számával kellett elosztani az éves jövedelmet, ami azt eredményezte, hogy ahol van sok gyermek, ott mindenhol kijött ez az évi 4 850 000 forint, ami irreálisan sok pályázatot eredményezett volna, holott a támogatás ezen módját kifejezetten az alacsony jövedelműek számára írták ki.

– Van egy rakás pályázat és gondolom az önök kapacitásai is végesek. Hogyan fogják ezt bírni?

– Örömünkre szolgált, hogy elég bő időszakot adtak meg a kivitelezésre. Megadtak bizonyos mérföldkövek, amik után lehet menni. Az első az ablak, és utána lehet jönni az összes többi részegységgel. A mi cégünknek nem ez lesz az első pályázata, amibe így belevágunk, tehát például az otthonfelújítási támogatás is egy hatalmas dömping volt.

– Ez nagyobb?

– Ez nagyobb lesz. Akkor több hónapon át öt kivitelező csapattal dolgoztunk, ebből a nagyja a miénk volt, de akadt olyan helyzet, hogy szükségünk volt külsős vállalkozóra, aki besegített nekünk, de a nagyját azt mindig saját csapattal oldjuk meg.

– Ez most hogy néz ki?

– Úgy, hogy a saját csapatunkat még inkább igyekszünk továbbfejleszteni, és igyekszünk nagyon előre dolgozni. Ez a pályázat mind munka, mind pénzügyi oldalon igencsak kihívás a kivitelező cégeknek.

– Meg kell előlegezni, egy csomó kiadást.

– Igen, szerencsére erre gondoltak, most már nem harminc, hanem negyven százalék előleget lehet előre lekérni, de ebbe több millió forintot bele kell tennünk nyertes pályázatonként.

– Ez is korlátozhatja, hogy mennyi munkát tudnak párhuzamosan futtatni. Az önök likviditásán is múlik, mennyit tudnak előlegezni, korlátlan számban nem lehet...

– Így van. Ilyenkor persze jönnek a lehetőségek arra, hogy banki kölcsönt keressen az ember, vagy befektetővel intézze a dolgokat. Azt gondolom, hogy ha nagyon úgy alakul, akkor közel ezer pályázatot meg tudunk csinálni.

– Mennyi idő alatt lehetséges ezt kivitelezni?

– Egy komplex csomagnál, ahol szabványosítani kell a villanyórát is, ott arra tizenöt vagy tizennyolc hónapunk van.

– Tehát majd’ másfél év alatt az első ütem nyertes pályázatait be kell fejezni. Ezzel a közel ezer pályázattal.

– Nem lesz ezer pályázatunk. Pénzügyileg igyekeztünk felmérni, hogy milyen megoldásokkal tudunk dolgozni. Az határozta meg a maximális plafont. Most ott tartunk, hogy legyünk nagyon optimisták, legyen ötszáz.

– Értem, ezek szerint ennyi pályázatot kezelnek most.

– Körülbelül.

– A beadás már megkezdődött, az első régiókban. A második is megnyílik lassan. Tudjuk, hogy ezt az adott pályázónak kell ügyfélkapun keresztül feltöltenie. Mik a tapasztalataik a beadás körüli adminisztrációkkal kapcsolatban?

– Nehézkes. Paradox helyzet, hogy azokat a rétegeket próbáljuk megtalálni, akik rászorulnak a segítségre, de megfelelő digitális jártassággal inkább a magasabban kvalifikáltak és jó internetkapcsolattal rendelkezők rendelkeznek. És még nekik is kihívás!

Hiába csinálnak oktató videót, mégis sorra kapják kollégáim a hívásokat, hogy hogyan is kell feltölteni az adatokat. Mindenkinek segítünk, és tudtommal fordulhatnak még az ÉMI-hez (Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft), tehát a kiíró szervezethez és a Széchenyi Pályázati Irodákhoz, ha jól emlékszem. Nem lesz egyszerű, de meg lehet ugorni. Csak kitartás kell hozzá.

– Miközben ez a pályázat végre tényleg eljuthat a rászorulókhoz is, eszembe jut az is, hogy mivel ezek nagyon nagy értékű berendezések, mi történhet akkor, ha a garanciaidő lejárta után egy méregdrága, fődarab meghibásodik? Pontosan a rászoruló, alacsonyabb jövedelmű családok lehet, nem tudják majd kigazdálkodni a hirtelen nagy kiadást.

– Szétválasztanám a témát kicsit. Nézzünk egy napelemes rendszert. Mi igyekszünk olyan napelemes egységekkel (napelem, inverter) dolgozni, amikkel a lehető legjobb az eddigi tapasztalatunk. Mi Huawei inverterekkel foglalkozunk.

Amióta én a cégnél dolgozom, konkrétan egy invertert kellett lecserélnünk meghibásodás miatt. Az összes többit azt meg lehetett oldani távolról vagy közelről, de viszonylag gyorsan.

A napelemnél, ha az nincsen állandó árnyékban, vagy nem rossz minőségű panel kerül fel, akkor ott maximum jégkár keletkezhet, extrém időjárási körülmények között. Magyarországon nagyon kevés jégkáros napelemről hallottam eddig, viszont ezt bele lehet venni a ház biztosításába, nagyjából tízezer forint környékén. Nem simán jégkárra kell bővíteni, hanem direkt napelemre. A napelemekre tizenkettő és huszonöt év az iparági alap, ameddig garantált az élettartama. Akkumulátoroknál 10 éves garanciát ad a gyártó. Ablakoknál, ha rossz a ház alapozása, és elmozdulnak a falak, akkor az ablak is velük fog csavarodni, vetemedni, természetesen.

A levegő-víz hőszivattyúnál a külső egységet évente felül kell vizsgáltatni, ez maximum százezer forint évente. De egy gázkazán esetében is van kötelező szerviz, azt sem ússzuk meg olcsóbban. A levegő-levegő hőszivattyúk (klímák) esetében is érdemes egyszer a hűtés, egyszer meg a fűtés előtt kitakaríttatni. Sok esetben ez úgy működik, hogy a két-három év garanciát regisztráció után többszörösére lehet hosszabbítani, ha minden évben bemutatja az ügyfél, hogy egy számlaképes, hozzáértő céggel kitisztíttatta. Ezek a költségek lehet soknak tűnnek, de az éves szinten megspórolt fűtési költség még így is bőven fedezi ezeket a karbantartásokat.

– Valóban a leginkább rászorulók jelentkeztek?

– Sok valóban rászoruló van, igen. Ennek igyekeztünk elébe is menni úgy, hogy a fejlesztendő régiókban megkerestük a polgármestereket, hogy szeretnénk lakossági fórumok keretében ismertetni ezt a lehetőséget. Ha vannak érdeklődők, hívják össze őket, nagyon szívesen elmegyünk, elmagyarázzuk, mi ez a pályázat. Tehát igyekeztünk helybe menni. Mert megkeresésünk amúgy is elég sok volt, de a pályázat szellemiségének igyekeztünk megfelelni a munkánk során.

– Beszéljünk egy technikai kérdésről. Felkaptam a fejemet, amikor olvastam, hogy a pályázati csomag tartalmaz még egy nagy kapacitású akkumulátort is. Hogy kerül a csomagba?

– Ezzel kicsit előkészítjük a bruttó elszámolást. Technikailag az a legjobb, ha a megtermelt áramot elfogyasztjuk helyben, mert akkor nincs kinyomva a hálózatba, így a lehető legkisebb a karbonlábnyom. Ez egy nyári napon nem lehetséges, mert nyáron háromszor annyit termelünk, mint télen. Hacsak nem akkor hűtjük a házat, vagy járatjuk a mosógépet, vagy töltjük az elektromos autót, akkor nem biztos, hogy el fogjuk fogyasztani az összes megtermelt áramot.

Ilyenkor, ahelyett, hogy kinyomnánk a hálózatba, hogy fogyassza el a szomszéd, és ilyenkor a mérőóra számolja a termelt mennyiséget, inkább elraktározzuk, eltesszük a saját akkumulátorunkba azért, hogy este, amikor már nem termel olyan jól a napelem, de hazajön a család és mindenki elkezd tévézni, mosni, számítógépezni, akkor az akkumulátorunkban lévő elektromos áramot fogjuk felhasználni.

A mostani szaldós elszámolásban is van ennek értelme, de leginkább csak óvjuk a környezetet. A zöld gondolkodásban ez jó. De gazdaságilag jelenleg még nem éri meg. Viszont, aki ezt a támogatást aláírja, az vállalja azt, hogy amennyiben jön egy új elszámolási rendszer, márpedig tudjuk, hogy 2024 január elsejétől már az új szerződéseket bruttó elszámolással kötik meg, akkor belép ebbe az új elszámolásba. Innentől nagyot fordulnak a dolgok. Most a szaldós elszámolásban úgy működik, hogy éves bontásban elfogyasztok ezer kilowattórát, megtermelek ezer kilowattórát, akkor a kettő különbsége nulla, nullát fizetek. Ha ezerszázat fogyasztottam, de csak ezret termeltem, akkor száznak kell kifizetnem az értékét. Bruttó elszámolásnál viszont ez nem kilowatt alapon működik, hanem forint alapon. 37.7 Forintért megvásárolom az elektromos áramot, de nem ennyiért tudom visszatáplálni a hálózatba, hanem annyiért, amennyi meg lesz szabva. Lehet az 13, 20 vagy 30 forint. Így megeshet az is, hogy ha ezret fogyasztottam, ezret megtermeltem, akkor ki fogom fizetni a villanyszámlám felét, pedig van napelemes rendszerem. Ezért jó, hogy van akkumulátor benne, mert ilyenkor nem nyomom ki a hálózatba olcsón az áramot, hanem én magam fogom felhasználni, ahelyett, hogy drágábban kellene megvennem.

Azt érdemes megfontolnia annak, aki megteheti, hogy amennyiben ebben a konstrukcióban épített napelemes rendszert, akkor 2024. után a villanyszámlája egy része újra megjelenik, persze ezt valamelyest mérsékli az akkumulátoros opció.

Ha az otthonfelújítási program keretében tervez napelemes rendszert, ugyanebben az esetben nem 100, hanem csak 50 százalékos támogatás jár, viszont erre a konstrukcióra nincs kimondva, hogy el kell fogadnia a bruttó elszámolást. Maradhat a szaldóban. De persze, ha valakinek nincs önereje, akkor nincs választása és így is mindenképpen alacsonyabb lesz a rezsije, mint előtte volt.

– Mikorra derül ki, hogy kik a nyertesek?

– Mindenekelőtt, ami a legfontosabb: nem kell kapkodni, mivel nem a sorrend dönt, a pályázatot nyugodtan beadhatják, kihasználva a teljes időkeretet. Azt mondom, februárra eldől, hogy ki kapja meg a támogatási szerződést, és ha aláírják, elfogadják, akkor el lehet kezdeni a munkát.

– Régebben télen nem dolgoztak. Vagy mostanság már olyan enyhék a telek, hogy ez megváltozott?

– Mi azt az elvet valljuk, hogy ismernünk kell azt, amit értékesítünk. Így, én is, mikor anno értékesítőként kezdtem, voltam fenn a tetőn. És igen, hóesésben is voltam, akkor is dolgozunk. De persze amikor szakad az eső, vagy jég van a tetőn, akkor nem tudunk dolgozni, mert az embereink biztonsága az első. De ilyen, hogy télen nem dolgozunk, ilyen nincsen. Egy ilyen napos télen, ha nem csúszik a tető, akkor felvesszük az overált és csináljuk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Nagy Attila Tibor: Most bizony az a látszat, hogy a nagy magyarvédő Orbán Viktor egy magyarellenes jelöltnek szurkol a romániai elnökválasztáson
A politikai elemző szerint „most Orbán nyitott támadási felületet maga ellen, nem lehet felróni Magyar Péternek, hogy ezt igyekszik a maga javára fordítani és hitelteleníteni Orbánék nemzetféltését.”


Nagy Attila Tibor politikai elemző Facebook-bejegyzésében vizsgálta meg a magyarellenes román elnökjelölttel összebarátkozó Orbán Viktort. Az elemző posztjában úgy fogalmazott:

„Míg Magyar Péter legutóbbi hangfelvételét nem tartottam különösebben nagy dolognak és olyannak, ami különösebben ellentétben állna a kormányfő és más kormánytagok a harmadik világháborút emlegető nyilatkozataival, Orbán Viktor tihanyi beszédéről már mást gondolok. A romániai magyar politikai térben értetlenséget, vihart váltott ki, hogy Orbán Viktor magyar kormányfő Tihanyban egyetértőleg idézett a magyar politikában magyarellenesnek minősített George Siminontól. A beszédben a hatalompolitika győzedelmeskedett, vagyis:

Orbán komolyan számol azzal a lehetőséggel, hogy a romániai elnökválasztás második fordulóját is Simion fogja nyerni, ezért jobb neki már most gesztust gyakorolni.”

Nagy Attila Tibor kiemelte:

„Csakhogy eddig úgy tudtuk, hogy George Simion magyarellenes - hogy-hogy akkor egyetértőleg idézi őt Magyarország miniszterelnöke? Fura, hogy erre a problémára sem a kormányfő, sem a beszédírója nem gondolt. Persze, lehet azt gondolni, hogy George Simion és Orbán között több a hasonlóság, mint a különbség a globalisták, az EU bürokratái elleni harcban, csak akkor kár volt korábban a Fidesz részéről és a kormánypárti médiarendszerben folyamatosan »magyarellenes« jelzővel ellátni George Siminont.

Mert most bizony az a látszat, hogy a nagy magyarvédő Orbán Viktor egy magyarellenes jelöltnek szurkol a romániai elnökválasztáson. Most Orbán nyitott támadási felületet maga ellen, nem lehet felróni Magyar Péternek, hogy ezt igyekszik a maga javára fordítani és hitelteleníteni Orbánék nemzetféltését.”

„Orbán Viktor tihanyi beszéde legfeljebb akkor bizonyulhat majd – legalábbis a magyar-román kapcsolatokban – hasznosnak, ha George Simion megnyeri a romániai elnökválasztást. De ha nem...” – írta posztja végén az elemző.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Feri bácsi most kicsit pihenni fog, és utána friss erővel szét fogja darabolni Orbán Viktort!” – Az utca emberét kérdeztük Gyurcsány Ferenc visszavonulásáról
Megoszlottak a vélemények Gyurcsány politikai szerepéről és hagyatékáról, de a megkérdezettek többségének nem fog hiányozni a volt miniszterelnök. Emlékezetes pillanatot viszont mindenki fel tudott idézni.


Mindenkit – egyes hírek szerint talán még őt magát is – derült égből a villámcsapásként ért, hogy Gyurcsány Ferenc múlt csütörtökön váratlanul minden tisztségéről lemondott, visszavonul a közélettől, ráadásul még feleségével, Dobrev Klárával is válnak. Az esetet még különösebbé tette, hogy erről maga Gyurcsány a mai napig nem beszélt a nyilvánosság előtt, mindent a párt többi tagja kommunikált.

Kíváncsiak voltunk, hogy mit szól az utca embere ahhoz, hogy a magyar politika 2004 óta egyik legmeghatározóbb szereplője, a Fidesz és Orbán Viktor legfőbb ellenfele, sőt ellensége úgy tűnik, végleg visszavonul.

A járókelőket megosztotta a kérdés: voltak, akik szerint a DK volt elnöke gonosz dolgot tett 2006 októberében, míg mások bíznak abban, hogy Dobrev Klárának lehet még keresnivalója a magyar politikában. A többség nem fog könnyeket hullajtani a távozása miatt, sőt olyannal is találkoztunk, aki még a nevét sem akarta kiejteni a vieóban.

Az utca embere Gyurcsány Ferenc visszavonulásáról


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
New York Times: Erdő Péter a három legesélyesebb jelölt között volt a pápaválasztás első körében
A később pápává választott Robert Prevost, Pietro Parolin és Erdő Péter kapta a legtöbb szavazatot az első fordulóban, írja az amerikai lap. Erdő Pétert egy konzervatív szövetség támogatta, de hamar világossá vált, hogy nem győzhet.


A New York Times több mint egy tucat bíborossal készített interjút, hogy feltárja, mi történt a zárt ajtók mögött. A cikkből kiderül, hogy első nap a konklávét megnyitó elmélkedés elhúzódott, emiatt az első szavazás csak késő este kezdődött.

A voksok nem hoztak egyértelmű eredményt: három esélyes maradt versenyben. Köztük volt a 72 éves magyar Erdő Péter, aki mögött egy konzervatív szövetség állt, köztük több afrikai támogató.

De a New York Times szerint hamar világossá vált, hogy a magyar jelölt nem győzhet egy olyan konklávén, amelynek tagjait nagyrészt Ferenc pápa nevezte ki.

Rajta kívül sokan szavaztak Pietro Parolinra, a 70 éves olasz bíborosra, aki Ferenc pápa alatt gyakorlatilag a Vatikánt irányította. Azonban az első szavazáson ő sem kapott elsöprő támogatást. Az olasz tábor megosztott volt, ráadásul többeknek nem tetszett, hogy Parolin nem fektetett kellő hangsúlyt a közös tanácskozásokra – ezek Ferenc pápa kormányzási stílusának fontos részei voltak.

És a legesélyesebbek között ott volt a később pápává választott Robert Prevost is, aki korábban misszionáriusként dolgozott, majd egy szerzetesrendet vezetett, ezután perui püspökként szolgált, végül a Vatikán befolyásos szereplőjévé vált. Így sok olyan elvárásnak megfelelt, amelyeket a különböző bíborosi csoportok fontosnak tartottak - írja az amerikai lap. Azzal, hogy látszólag egyszerre képviselte Észak- és Dél-Amerikát, Prevost két kontinens bíborosai körében is népszerű volt. Amikor a többiek kikérdezték a latin-amerikai bíborosokat, akik jól ismerték őt, tetszett nekik, amit hallottak róla. A konzervatívok is úgy látták, hogy nem megosztó.

„Prevost bíborosban megvolt minden olyan tapasztalat, amit kerestünk”

– mondta Vincent Nichols, Anglia bíborosa. „Egy igazi misszionárius szívével rendelkezik, mély tudással és széles világlátással. Püspökként vezetett egy egyházmegyét, így közvetlen kapcsolatban volt a hívekkel, ugyanakkor dolgozott a Kúriában is – abban a római hivatalrendszerben, amely az egyház kormányzását segíti.”

Másnap világossá vált, hogy Prevostnak esélye van megszerezni a szükséges támogatást. Amikor a délutáni szavazáson elérte a 89 szavazatot – azt a kétharmados többséget, amely ahhoz kell, hogy valakit pápává válasszanak –, a terem tapsviharban tört ki, és mindenki felállt. „És ő csak ült tovább!” – mesélte a lapnak egy bíboros. „Valakinek fel kellett húznia. Mindannyiunk szemébe könny szökött.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Gáspárik Attila: Magyar Péter menetelése olyan, mint egy népmese, lehet, hogy bejön, de a lépesmézről nagyon nehéz lejönni
A Simion mellett kiálló Orbán Viktorról sokak számára kiderült, az erdélyi magyar kisebbségnél és Románia demokratizálódásánál fontosabb neki, hogy az Európai Unióban blokkolni tudja az Oroszország elleni határozatokat - mondja a marosvásárhelyi színház volt igazgatója.


A korábban magyarellenes megnyilvánulásaival ismertséget szerző szélejobboldali román elnökjelölt, George Simion már Orbán Viktor róla szóló mondataival kampányol Erdélyben. Támogatói olyan szórólapokat osztogatnak, amin a magyar miniszterelnök fotója és egy tőle származó idézet szerepel. Orbán Viktor ugyanis május 9-én a Tihanyi Apátságban Simion szavait idézte egyetértően: „most a nemzetek Európájának, a keresztény Európának van itt az ideje.” Hozzátette, „biztosítjuk Románia népét és jövendő elnökét, hogy mi az összefogás és az együttműködés talaján állunk, ezért semmilyen elszigetelést, politikai retorziót nem fogunk támogatni Romániával és annak vezetőivel szemben.” Simion azonnal megköszönte a szavakat: „Köszönöm a nagyszerű üzenetet, Orbán Viktor! Meg kell nyernünk a harcot! Együtt!” - írta.

Azóta erdélyi magyar értelmiségiek, politikusok és történészek sorra szólaltak meg – közülük többen párhuzamot vontak az őszödi beszéddel, mások szerint Orbán ezzel nyíltan beavatkozott a román választásba, méghozzá egy szélsőséges, Nyugat-ellenes, magyarellenes politikus javára. Magyar Péter hazaárulással vádolta Orbán Viktort, és bejelentette, szerdán gyalog indul Erdélybe. Gáspárik Attilával, a marosvásárhelyi színház volt igazgatójával a történtekről beszélgettünk.

– A miniszterelnök tihanyi szavai elfordíthatják-e a Fidesztől a romániai magyar szavazók többségét?

– Ha most lennének a magyar választások, valószínűleg. De mivel hogy 11 hónap van még, addig biztos még egy-két stadiontervet be fognak mutatni.

Nekünk nincs annyi fantáziánk, amilyen módon itt a pénzt tudják osztogatni, és milyen módszereket tudnak kitalálni.

De itt hálózatépítés folyik. Például az MCC, a Mathias Corvinus Collegium folyamatosan nagyon elit rendezvényeket szervez, és vonja el a szürkeállományt az erdélyi magyarok közül, fizetik őket, és építenek egy új elitet szép csendesen. Ez csak egy a sok közül, rengeteg hálózatot építettek. Talán Magyar Péternek a most bejelentett menetelése, ami nagyon szép, olyan, mint egy népmese, lehet, hogy bejön, és az erdélyi magyarok egyszer csak azt mondják, na jó, akkor nézzük, hogy ő mit ajánl, vagy mit tud.

Persze nagyon nehéz a lépes mézről lejönni, arról a lépes mézről, amiért igazából nem kell csinálni semmit.

Úgy érzem, nagyon sok ember részéről, hogy bizakodva és reménykedve néznek Magyar Péter politikai aktivitására Erdélyből, és neki itt is lesz elég dolga, hogy segítsen a szellemi romeltakarításában, amit a Fidesz itt is okozott a klientúra kiépítésével. Gyurcsány Ferenc óta Bukarestben nem volt román–magyar közös kormányülés. Mégiscsak egy szomszédos országról van szó, szeretem, nem szeretem. Az Európai Unió hetedik legnagyobb országáról beszélünk, ez Románia. A Fidesz az ebben rejlő lehetőségekkel soha nem élt, vagy nem akart élni. Török cégek csinálják itt az országutakat. Jó volna, ha a két ország végre szorosabban is együttműködne, ha Magyar Péter erre ráerősítene.

– Magyar Péter mostani menetelése stabilizálhatja azt a fajta elfordulást a Fidesztől, amit említettél?

– Első körben inkább az eddigi passzív embereket fogja megszólítani. Ez pedig egy gondolkodó réteg, mert elsősorban a gondolkodó réteg fordult el a Fidesztől, mert nem szereti azt, ami történik. Akik rájöttek, hogy ide mindent importálni akarnak. Csak egy példa:

Székelyföldön nem él meg a parlagfű. Amikor a magyar kormány parlagfűellenes államtitkárt állított, akkor Székelyföldön is egy-két politikusnak eszébe jutott, hogy irtsuk ki a parlagfüvet.

Vagy amikor a magyar kormány bevezette a kormányinfót, akkor a Kovászna megyei tanácselnök kitalálta, hogy akkor mi tartunk megyeinfót. Erdélyben a politikai elit leszokott az önálló gondolkodásról és arról, hogy azokra a kérdésekre fókuszáljon, amiket nekünk kell itt megoldani.

– Ez most megváltozhat?

– Abban a pillanatban, hogy Magyar Péter megerősödik, akkor lesz egy tömegvonzás. Egy csomó ember elindul a Damaszkusz kávéházba, és Paulusként megfordulva azt fogja mondani, „jaj, kényszerből tettem”. Rengetegen lesznek már, nagyon sokan vannak, akiknek különböző belső fórumokon már nagyon-nagyon elegük van, mondogatják, mikor jön már valami más. De egyelőre sokan inkább a magyar költségvetést nézik, hogy abból hogyan lehetne még érzelmi alapon pénzeket kizsarolni. Ez egy hosszú folyamat, erről majd a szociálpszichológusok sok-sok tanulmányt fognak írni. Mindez Antall József idejében indult el. Kedves ember lehetett, meg jó ember is, de elhitette a határon túliakkal, hogy ez nekik jár. Minden jár. Nem kell jegyet vegyenek a buszon, a metróba, mert határon túliak, erdélyiek. Holott nem halat kellett volna adni, hanem hálót, ahogy a régi japán mondás is mondja.

– Most pedig itt van az elnökválasztás, és Orbán Viktor legújabb favoritja, George Simion. Mennyire fontos Romániában, hogy ki lesz a köztársaság elnöke?

– Romániában félelnöki rendszer van, ami azt jelenti, hogy az államelnököt közvetlenül a nép választja, és sokkal nagyobb felhatalmazása van, mint Magyarországon. A miniszterelnöknek is nagyon komoly funkciói vannak, de az államelnök felel a külpolitikáért, főleg az európai integrációért, ő képviseli az országot az Európa Tanácsban, és ő nevezi ki a titkosszolgálatok és a korrupcióellenes hatóság vezetőit. Tehát erősen képes befolyásolni az ország vezetését és állapotát. Igaz, minden kinevezés át kell menjen a parlamenten is, ahol bár sokan vannak a Simion-féle AUR pártból, de nem elegen ahhoz, hogy mások nélkül ez a szavazás átmenjen. Tehát

a fékek és ellensúlyok rendszere, bármilyen furcsa, Romániában eddig még működött, még mindig működik.

Hogy megértsük, mi történt, vissza kell menjünk december elejére. Akkor volt egy elnökválasztás, amit az Alkotmánybíróság megsemmisített, mivel az derült ki, hogy akkor második fordulóba került volna egy Georgescu nevezetű, teljesen kívülről jött ember, aki Putyin-imádó, és semmilyen politikai háttere addig nem volt neki, csupán középkáder vezető volt, de nagyon látványosan úszott a hideg vízben, és lovagolt. A második helyre pedig egy tévébemondónő érkezett be – ugyan egy párt révén –, de annak a pártnak nem volt akkora jelentősége. Már akkor észrevehette volna az ország és annak vezetői, hogy a lakosok nagy része nem akar az eddigi politikai elitből elnököt magának, hanem teljes megújulást akar, legalábbis az a része, amelyik elment választani. Ez körülbelül a választók 50%-a. Világosan látszott az elvárás, és két héttel ezelőtt, a megismételt első fordulóra olyanokat kellett volna jelölni, akik eddig nem kompromittálódtak a politikai életben.

Ehelyett a legnagyobb koalíció, amelynek az RMDSZ is része volt, „kikukázott” egy tíz éve lelépett, volt nemzeti liberális pártvezetőt.

A hangsúly Romániában a „nemzeti”-n van, a liberalizmust csak a gazdasági liberalizmusra értik. Ez a jelölt nem jutott be a második fordulóba. Az RMDSZ végig Lázár János kampánycsapatával dolgozott, körülbelül ugyanazok végezték a kampányt, akik Lázár Jánosnak is végzik.

– A magyarországi miniszterről beszélünk?

– Igen. Porcsalmi Bálint volt a kampányfőnök. Ők a legaljáról összeszedett second-hand Fidesz-reklámokkal kampányoltak. Tehát: „Előre, sohase hátra!”, „Mindig előre!”. Ez nem érdekelte az embereket, miközben az RMDSZ iszonyatosan erőszakosan kampányolt, azt sulykolta, hogy végveszély van. Az első fordulóban végig arról beszéltek, hogy a második fordulóba jutottunk, ám az történt, hogy egy fociultra végzett az első helyen, második helyen pedig Bukarest főpolgármestere végzett, aki egy érdekes figura. Erdélyben született, Fogarasban, odavalósi, ahonnan Jancsó Miklós is származott. Ott a török időktől kezdve románok, németek, magyarok együtt éltek, tehát neki van érzéke a kisebbségekhez. Ezen kívül egy híres matematikus, a Sorbonne-on doktorált matematikából, 50 alig múlt el, tehát politikusnak szinte fiatal, eléggé hasonlatos Karácsony Gergelyhez, egy megfontolt, higgadt ember, akinek nagyon széles látóköre van, és nagyon hosszú távra is tud tervezni, mert átlátja ezeket a kérdéseket. Az RMDSZ kénytelen volt vele menni a második fordulóra, miután az első fordulóban elmondta róla, hogy nem jó semmire. Ez már nagyon nehéz volt. Egyik napról a másikra azt mondani, hogy ami eddig fehér volt, az igazából fekete.

Ráadásul kezdetben Gulyás Gergely, majd Orbán Viktor is azt mondta, hogy a magyar kormányt igazából nem érdekli, mi történik a választáson, neki teljesen mindegy.

Miközben a két országnak rengeteg közös érdeke van. Például a magyar kormány azzal hiteti a magyar közvéleményt, hogy Európa legnagyobb földgáztartalékát, amit Romániában találtak meg a Fekete-tengerben, majd Magyarországgal közösen fogják kiaknázni. Ez pedig koránt sincs eldőlve, miközben Magyarországnak roppant fontos, hogy gázhoz jusson, és az orosz importról le tudjon válni. Tehát nem mondhatja semmilyen felelős magyar politikus – legyen az kormánypárti vagy ellenzéki –, hogy neki teljesen mindegy, hogy mi történik itt. Rá egy napra azt üzente Orbán Viktor, hogy jó keresztény ez a Simion, és ő támogatja a nemzetállamok Európáját. Mi, erdélyi magyarok már nagyon sokszor elmondtuk, hogy nem lehet szó nemzetállamok Európájáról, mert akkor Szlovákiában is, Romániában is majd lesz nemzetállam – kisebbségek nélkül. Nem hiszem, hogy ez valakinek az érdeke lenne.

– Mi volt erre a reakció?

– Próbálták az RMDSZ politikusok megmagyarázni, hogy ez csak arról szólt, hogy jó keresztény ember. Mintha a másik nem volna keresztény ember. Persze, ha nem volna keresztény ember, akkor se volna probléma. Romániában megpróbálják az államot és az egyházat elválasztani, ami azt jelenti, hogy a közintézményektől is távolabb tartják ezeket a dolgokat. Tehát akkor az RMDSZ politikusok kezdték mosdatni Orbán Viktort, amire óriási felháborodás tört ki a különböző internetes fórumokon, és azzal fenyegetőztek a választók, hogy nem is mennek el választani. Ezután sokan megszólaltak, jeles értelmiségiek, hogy ez tarthatatlan, Orbán Viktor súlyosan megsértette a játékszabályokat. Erre történt az a telefonbeszélgetés, amire hivatkozni szoktak, hogy Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Orbán Viktor megegyeztek, hogy nincsen semmi gond, Magyarország nem szól bele a választásokba. Tehát lefordítom az én egyszerű gondolkodásomra: az megint azt jelenti, hogy mindegy, akár lehet is Simion Románia elnöke.

Ha Románia elnöke lesz Simion, persze nem lesz világvége, de hogy az erdélyi magyarság újrakezdheti ott, ahol George Funar alatt abbahagyta.

Harcolnunk kell megint azért, hogy egy magyar nyelvű plakátot, egy színházi plakátot kitehessünk az utcára, vagy harcolnunk kell azért, hogy az idősgondozásban vagy a gyermekorvosoknak valamilyen módon kötelező legyen, hogy a kisebbségek nyelvét ismerjék, legalább olyan helyeken, ahol 20%-nál több magyar él. Tehát ez egy borzalmas hátrányt jelent nekünk, és megállítja az építkezésünket. Szijjártó Péternek sikerült mindezt megtetéznie azzal a kifejezéssel, hogy hát mi csak jóban szeretnénk lenni Románia eljövendő elnökével. Tehát ők már eleve elkönyvelték azt, hogy Simion nyerni fog. Ennek az az olvasata, hogy

Orbánnak az erdélyi magyar kisebbségnél és Románia demokratizálódásánál fontosabb, hogy az Európai Unióban blokkolni tudja az Oroszország elleni határozatokat.

Mert ne mindig csak az erdélyi magyarokért sírjunk. Magyarországnak szerintem kötelessége, joga és feladata, hogy egy demokrácia legyen a szomszéd államban, hogy legalábbis segítsen ebben, mint ahogy minket is érdekel, hogy Magyarországot demokratikus erők vezessék. Minden román, mikor nyugatra megy, Magyarországon keresztül kell menjen. És mi, erdélyi magyarok nagyon kényesek vagyunk arra, hogy ők milyen élményeket szereznek ott. Hogy beszél velük a rendőr, hogyan szolgálják ki őket. Sajnos az utóbbi időben nagyon sok panasz érkezett, hogy pokróc módon bánnak az átutazókkal, akik nem ismerik a magyar nyelvet, de azokkal is megtörténik ilyen az utóbbi időben, akik ismerik.

– Egy dolog, mit szeretne a magyar kormány, de mi a valóság? Hogy állnak most a jelöltek?

– Most úgy néz ki a felállítás, hogy lehet, hogy behozta a lemaradást Nicuşor Dan, Bukarest főpolgármestere, tehát nyitott a harc. Érdekes ez a helyzet. Két héttel vagy egy héttel ezelőtt, mikor volt az első forduló, megnéztem a magyarországi eredményeket, nagyon kevesen mentek el szavazni, tehát nem mozgósított sem az RMDSZ, sem a Fidesz, sem a magyarországi ellenzék azok között a román állampolgárok között, akik Magyarországon élnek.

Akik mégis elmentek szavazni, azok 60%-ban Nicuşor Dant választották, aki most is a demokratikus erők jelöltje.

Tehát a Magyarországon élő román állampolgárok pontosan látják és tudják, tudták az első fordulóban is, hogy ki az, akire lehet számítani.

– Azt mondtad, hogy kikukázott pártvezetőt találtak csak az első fordulóra. Ezek szerint Romániában is létező probléma, amit például az Egyesült Államokban észrevehettünk. Elfáradt a politikai elit?

– Egyrészt elfáradt, és ennek az oka pedig az, hogy ma a politikában dolgozni nem egy kifizetődő dolog. Ugyanis Románia viszonylag komolyan veszi a korrupció elleni harcot, ami azt jelenti, hogy ha feljelentettek, már indul is a vizsgálódás. Ki a fenének van kedve folyamatosan bizonyos hatóságokkal a nyakában vezetni akár csak egy iskolát vagy egy egyetemet, egy állami vállalatot? Borzalmas a folyamatos vegzálás. Borzalmas az is ugyanakkor, hogy a forrásokat megtalálni, az állami forrásokat, az mindig valami sógorkomaság alapján lehetséges. Tehát nem elég, hogy te okos vagy. Kapcsolatokkal kell rendelkezni. Jó kapcsolataid pedig akkor vannak, ha visszasegíted a másikat, aki pénzt utalt neked, vagy pénzt utalsz valakinek. Tehát lett egy zárt kaszt, ami nem tudott megújulni. Így hát itt

a romániai Menczer Tamások kezdtek el politizálni, akik folyamatosan nagyokat tudnak mondani, hatalmas nézettséget tudnak generálni, és ezt a nézettséget szavazatra tudják konvertálni.

Ma igazat mondani szerényen, az nem hoz szavazatokat és nem hoz nézettséget.

– Ezzel ugye nem azt akarod mondani, hogy már az is baj, ha a korrupció ellen egy országban határozottan fellépnek?

– Nem, egyáltalán nem mondom, csak a másik oldalon meg nincs semmi. Ez egy kicsit hasonlít a Gulliver Lilliputban történetéhez: ha valakinek valami nem tetszik, akkor feljelenti a másikat, és elindul egy eljárás, miközben az igazi nagy korruptak sok esetben – tudjuk jól – meglépnek.

– Mit veszíthetünk, ha Orbán favoritja lesz Románia elnöke?

– Például nagyon-nagyon jó lehetőséget is tud nyújtani jelenleg Románia olyan csak magyar állampolgároknak, akik Magyarországon kisodródtak politikai beállítottságok vagy csupán a nem lojális magatartások miatt. Például elég sok magyarországi színházi rendező és drámaíró is ma Erdélyben él, vagy legalább félig itt él, és itt alkot, és a román adófizetők pénzéből élnek. Ami egy fantasztikus dolog! Erről álmodtunk! Az értékek menjenek, jöjjenek egymás között! Mohácsi János most fejezte be Székelyudvarhelyen a rendezését. De ha most választások lettek volna, az a színész, akit ő rendez a színpadon, csak elővesz egy borítékot, beírja a szavazatát, és érte jönnek, és elviszik, és máris leszavazott. Mohácsi Jánosnak ugyanezért haza kellene mennie Budapestre.

Tehát az a több ezer Erdélyben dolgozó magyarországi magyar, akik identitást építenek, akik a magyarság megtartásán dolgoznak, azoknak fel kell ülniük egy vonatra vagy repülőre, és csak otthon szavazhatnak. Igazából nem érint, de bosszant ez a dolog. Én Stuttgartban voltam decemberben, amikor az első, megsemmisített elnökválasztás volt. Hála a NER-nek, mert Bagossy László ott igazgató, úgyhogy meglátogattam a stuttgarti Theater Tri-bühné-t. Ha egy normális Magyarország lenne, akkor Budapesten találkoztunk volna, esetleg Kaposváron. Szerencsére elmentem Stuttgartba, ott pedig elmentem a román konzulátusra, ami az általa igazgatott színháztól 400 méterre van, és bementem szavazni. Nagyon boldogok voltak, kérdezték, mit csinálok? Mondtam, meglátogattam a magyar barátomat. Mondták, jaj, de jó, szóljak még másoknak is, hogy jöjjenek szavazni. Tehát bárhova be lehet sétálni, nem kell lajstromozni, nem kell bejelölni – ez egy normális, mobilis Európa. Erről álmodtunk, hogy mindenki oda menjen, ahol dolga van.


Link másolása
KÖVESS MINKET: