News here
hirdetés

SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Lakossági napelemes pályázat: Akinek már öt pontja van, nagy eséllyel megkaphatja a támogatást

Bőkezű támogatást kaphatnak, akik a feltételeknek megfelelnek. És itt kivételesen előny, ha keveset keres valaki.
Fischer Gábor - szmo.hu
2021. december 20.


Link másolása

hirdetés

Hónapok óta beszédtéma az a vissza nem térítendő támogatás, amit lakóépületek napelemes rendszerekkel való ellátására, illetve nyílászárócserére és a fűtési rendszer elektrifikálására lehet fordítani. Ezt a programot az Európai Unió finanszírozza, és elsősorban azokat célozza meg, akik nem lennének képesek egy ilyen beruházásra. A felkészülési időszak is kalandos volt, a pontos kiírás még a beadás előtt pár nappal is módosult. Fekete Vince, aki az egyik komplex szolgáltatást is nyújtó cég értékesítési vezetője, a tapasztalatokról beszélt.

– Kik tudják igénybe venni ezt a támogatást?

– Az alapfeltétel a keresettel kapcsolatos. Tehát, hogy az ingatlanban tulajdonnal bíró személyeknek az átlagolt jövedelme nem lehet magasabb, mint bruttó 4 850 000 Ft évente. A pályázat elbírálásánál a 2020-as adóévet veszik figyelembe. Ebbe beletartozik a KATA jövedelem, de akár a nyugdíj is.

Ha több forrásból van az illetőnek jövedelme, az összes összevonva nem érheti el a pályázatban meghatározott plafont. Ezenkívül van egy összeférhetetlenségi szabály, kormánytagok, polgármesterek például nem indulhatnak.

– Nehezen tudom elképzelni, hogy a jövedelmi kritériumoknak ők megfelelnének.

– Igen, igen. De ennek a szabálynak elsősorban az az oka, hogy ez a pénz az EU-tól érkezik és ennek megfelelően elvárás az átláthatóság miatt, hogy ilyen kizárások megtörténjenek.

hirdetés

– Mindösszesen vagy fejenként?

– Átlagban.

– Tehát ha három tulajdonosunk van, az egyik tíz milliót keres, a másik kettőnek nincs jövedelme, akkor pro forma teljesíti a kiírást a pályázó?

– Igen.

– Két ajánlat van, az egyik egy sima napelemes rendszer, a másik egy komplett csomag, amiben a napelem mellett nyílászáró csere, hőszivattyús rendszer és energiatároló akkumulátor is van. Melyik csomagot kinek ajánlja?

– A komplex rendszer esetében az ingatlannak készen kell lennie arra, hogy ezt a komplex rendszert fogadni tudja. Ahhoz, hogy egy levegő-víz hőszivattyúban gondolkozzunk, a magyarországi ingatlanok nagy része nem alkalmas, mert nem olyan a szigetelése, nem olyan a szükséges előremenő vízhőfok igénye, nem olyanok a hőleadók, tehát a radiátorok. Egy sima ház esetén mondjuk van egy gázkazán, ötven-hatvan fokos vízzel, lapradiátorokkal, és mondjuk nem a legjobb a szigetelés. Ezt egy levegő-víz hőszivattyúval megoldani nem éri meg, mert ezek a hőszivattyúk arra lettek tervezve, hogy egy jól hőszigetelt házban, 35-50 fok közötti előremenő vízzel dolgozzanak. Tehát padló- vagy falfűtés az ideális, ilyenkor tudnak hosszú távon jól dolgozni. Itt már rögtön a kiírás elején volt egy kis nehézség ezzel kapcsolatban, mert akinek nem volt megfelelő a radiátora, vagy nem volt meg a megfelelő szigetelése, az a komplexből kiesett, pontosabban nem érte meg neki. Ezen szerencsére változtattak a második kiírásnál, ott már levegő-levegő hőszivattyút is könnyebben lehetett beszerezni. Hűtő-fűtő klímákról van szó, melyek akár fő fűtésre is használhatók, de kiegészítő fűtésként ajánlottak, mert mínusz öt fok alatt már kevésbé hatékonyak.

Ennek ellenére a rosszul szigetelt házaknál, vagy az alacsony pontszámú pályázóknál inkább azt ajánlottuk, hogy napelemben gondolkozzunk, mert az első ütemben nagyjából a pályázati összegnek a felét fizetik ki, ebben nagyobb esély van nyerni. Vannak hat-hét pontos pályázók is, de inkább ez az öt-négy-három pontos, amiből a legtöbb van.

Ahhoz, hogy rangsorolják a pályázatokat, két szempontot vesznek figyelembe. Ez egyik a lakóhely alapján, hogy támogatandó, vagy fejlesztendő-e a pályázó által lakott település, a másik, az a gyermekek száma.

Egytől négyig pontoznak ebben a kategóriában. Ha nincs gyerek, egy pont, egy gyermek két pont, két gyerek három pont, három és több gyerek már négy pont. Ami fontos, hogy a beadáskor nem az időrend számít. Nem kell a legelső pillanattól nyomkodni a klaviatúrát, kizárólag a pontszám számít majd. Ez nagy segítség, mert a feltöltő felület nem a legkönnyebb. Azonos pontszámúak között pedig a jövedelem mennyisége számít majd a döntésnél. Értelemszerűen az alacsonyabb jövedelműt tekintik jobban rászorulónak.

– A pályázók mennyiségét, megoszlását és a keretösszeget figyelembe véve, hány pontig esélyes valaki, hogy nyerhessen?

– Öt ponttól felfelé nyugodtak lehetnek az emberek, akinek öt pontja van, az még meg fogja kapni ezt a támogatást. Sőt, van olyan fülesünk, hogy inkább a keretösszeget emelik meg, tehát az össz büdzsét, és nagyon valószínű, hogy szinte mindenki meg fogja kapni. Persze ez nem hivatalos információ, erre nem alapozhatunk. Ami viszont látszik, simán statisztikailag az az, hogy az öt ponttól felfelé szinte biztos, hogy mindenki megnyeri a pályázatot.

Az alatta lévőkkel van már kis bizonytalanság, és itt kell eldönteni, a pályázónak, hogy milyen stratégiát követ. Napelemes csomagból darabszámra több van. Tehát kis pontszámmal is jobb esélyek vannak a nyerésre. Kis pontszámmal lehet úgy is gondolkozni, hogy akkor inkább választja a csak napelemes rendszert, de mivel a pályázati kiírásban szerepel, hogy akinek a pályázatát ebben az ütemben elutasítják, a következőben szintén beadhatja, tehát elképzelhető, hogy megpróbálja most a komplexet és ha nem nyer, akkor még mindig módosíthat jövőre.

– Itt van például Pest megye, amelynek az utolsó beadási kör van kijelölve, december végétől nyílik meg az ablak. Ez a régió átlag feletti fejlettséggel bír, szinte az egész térség nem esik bele sem a fejlesztendő, sem a támogatandó kategóriába, tehát ezen szempontok szerint itt mindenki egy ponttal indul. Itt, akárhogy is nézem, maximum öt pont gyűjthető össze.

– Pár település híján igen, így van. De valószínű, hogy Pest megyében inkább négy-három-kettő pontosak lesznek túlnyomóan.

– Mekkora érdeklődés volt a pályázat iránt?

– Hatalmas volt az érdeklődés, amint az első híradás megjelent erről, már mindenki ezzel foglalkozott. Mielőtt bármi konkrétum kijött volna. Szinte ellehetetlenítette a normál munkamenetünket. Ez sokáig nem is nyugodott. Nagyjából most tartunk ott, hogy még mindig van egy-egy személy, aki keres minket, hogy szeretne pályázni, de inkább már olyanok, akiknek esetleg egy másik cég azt mondta, hogy valamiért nem tudja vállalni, esetleg tényleg csak most olvasta. A nagy dömping az az utóbbi két hónap volt, eszméletlen mennyiségű pályázó jelentkezett.

S ami a nagy probléma, hogy miután sokáig nem voltak konkrét információink, kiadták a pályázati felhívást, amit még a beadási határidő előtt pár nappal megint módosítottak, ami sok mindent megváltoztatott.

A nyugdíjjal kapcsolatban, illetve a kivitelezők számára bizonyos tervezési elszámolási kereteket bővítettek, ami könnyebbséget jelentett, illetve nagy különbség, hogy elején még az ott lakók számával kellett elosztani az éves jövedelmet, ami azt eredményezte, hogy ahol van sok gyermek, ott mindenhol kijött ez az évi 4 850 000 forint, ami irreálisan sok pályázatot eredményezett volna, holott a támogatás ezen módját kifejezetten az alacsony jövedelműek számára írták ki.

– Van egy rakás pályázat és gondolom az önök kapacitásai is végesek. Hogyan fogják ezt bírni?

– Örömünkre szolgált, hogy elég bő időszakot adtak meg a kivitelezésre. Megadtak bizonyos mérföldkövek, amik után lehet menni. Az első az ablak, és utána lehet jönni az összes többi részegységgel. A mi cégünknek nem ez lesz az első pályázata, amibe így belevágunk, tehát például az otthonfelújítási támogatás is egy hatalmas dömping volt.

– Ez nagyobb?

– Ez nagyobb lesz. Akkor több hónapon át öt kivitelező csapattal dolgoztunk, ebből a nagyja a miénk volt, de akadt olyan helyzet, hogy szükségünk volt külsős vállalkozóra, aki besegített nekünk, de a nagyját azt mindig saját csapattal oldjuk meg.

– Ez most hogy néz ki?

– Úgy, hogy a saját csapatunkat még inkább igyekszünk továbbfejleszteni, és igyekszünk nagyon előre dolgozni. Ez a pályázat mind munka, mind pénzügyi oldalon igencsak kihívás a kivitelező cégeknek.

– Meg kell előlegezni, egy csomó kiadást.

– Igen, szerencsére erre gondoltak, most már nem harminc, hanem negyven százalék előleget lehet előre lekérni, de ebbe több millió forintot bele kell tennünk nyertes pályázatonként.

– Ez is korlátozhatja, hogy mennyi munkát tudnak párhuzamosan futtatni. Az önök likviditásán is múlik, mennyit tudnak előlegezni, korlátlan számban nem lehet...

– Így van. Ilyenkor persze jönnek a lehetőségek arra, hogy banki kölcsönt keressen az ember, vagy befektetővel intézze a dolgokat. Azt gondolom, hogy ha nagyon úgy alakul, akkor közel ezer pályázatot meg tudunk csinálni.

– Mennyi idő alatt lehetséges ezt kivitelezni?

– Egy komplex csomagnál, ahol szabványosítani kell a villanyórát is, ott arra tizenöt vagy tizennyolc hónapunk van.

– Tehát majd’ másfél év alatt az első ütem nyertes pályázatait be kell fejezni. Ezzel a közel ezer pályázattal.

– Nem lesz ezer pályázatunk. Pénzügyileg igyekeztünk felmérni, hogy milyen megoldásokkal tudunk dolgozni. Az határozta meg a maximális plafont. Most ott tartunk, hogy legyünk nagyon optimisták, legyen ötszáz.

– Értem, ezek szerint ennyi pályázatot kezelnek most.

– Körülbelül.

– A beadás már megkezdődött, az első régiókban. A második is megnyílik lassan. Tudjuk, hogy ezt az adott pályázónak kell ügyfélkapun keresztül feltöltenie. Mik a tapasztalataik a beadás körüli adminisztrációkkal kapcsolatban?

– Nehézkes. Paradox helyzet, hogy azokat a rétegeket próbáljuk megtalálni, akik rászorulnak a segítségre, de megfelelő digitális jártassággal inkább a magasabban kvalifikáltak és jó internetkapcsolattal rendelkezők rendelkeznek. És még nekik is kihívás!

Hiába csinálnak oktató videót, mégis sorra kapják kollégáim a hívásokat, hogy hogyan is kell feltölteni az adatokat. Mindenkinek segítünk, és tudtommal fordulhatnak még az ÉMI-hez (Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft), tehát a kiíró szervezethez és a Széchenyi Pályázati Irodákhoz, ha jól emlékszem. Nem lesz egyszerű, de meg lehet ugorni. Csak kitartás kell hozzá.

– Miközben ez a pályázat végre tényleg eljuthat a rászorulókhoz is, eszembe jut az is, hogy mivel ezek nagyon nagy értékű berendezések, mi történhet akkor, ha a garanciaidő lejárta után egy méregdrága, fődarab meghibásodik? Pontosan a rászoruló, alacsonyabb jövedelmű családok lehet, nem tudják majd kigazdálkodni a hirtelen nagy kiadást.

– Szétválasztanám a témát kicsit. Nézzünk egy napelemes rendszert. Mi igyekszünk olyan napelemes egységekkel (napelem, inverter) dolgozni, amikkel a lehető legjobb az eddigi tapasztalatunk. Mi Huawei inverterekkel foglalkozunk.

Amióta én a cégnél dolgozom, konkrétan egy invertert kellett lecserélnünk meghibásodás miatt. Az összes többit azt meg lehetett oldani távolról vagy közelről, de viszonylag gyorsan.

A napelemnél, ha az nincsen állandó árnyékban, vagy nem rossz minőségű panel kerül fel, akkor ott maximum jégkár keletkezhet, extrém időjárási körülmények között. Magyarországon nagyon kevés jégkáros napelemről hallottam eddig, viszont ezt bele lehet venni a ház biztosításába, nagyjából tízezer forint környékén. Nem simán jégkárra kell bővíteni, hanem direkt napelemre. A napelemekre tizenkettő és huszonöt év az iparági alap, ameddig garantált az élettartama. Akkumulátoroknál 10 éves garanciát ad a gyártó. Ablakoknál, ha rossz a ház alapozása, és elmozdulnak a falak, akkor az ablak is velük fog csavarodni, vetemedni, természetesen.

A levegő-víz hőszivattyúnál a külső egységet évente felül kell vizsgáltatni, ez maximum százezer forint évente. De egy gázkazán esetében is van kötelező szerviz, azt sem ússzuk meg olcsóbban. A levegő-levegő hőszivattyúk (klímák) esetében is érdemes egyszer a hűtés, egyszer meg a fűtés előtt kitakaríttatni. Sok esetben ez úgy működik, hogy a két-három év garanciát regisztráció után többszörösére lehet hosszabbítani, ha minden évben bemutatja az ügyfél, hogy egy számlaképes, hozzáértő céggel kitisztíttatta. Ezek a költségek lehet soknak tűnnek, de az éves szinten megspórolt fűtési költség még így is bőven fedezi ezeket a karbantartásokat.

– Valóban a leginkább rászorulók jelentkeztek?

– Sok valóban rászoruló van, igen. Ennek igyekeztünk elébe is menni úgy, hogy a fejlesztendő régiókban megkerestük a polgármestereket, hogy szeretnénk lakossági fórumok keretében ismertetni ezt a lehetőséget. Ha vannak érdeklődők, hívják össze őket, nagyon szívesen elmegyünk, elmagyarázzuk, mi ez a pályázat. Tehát igyekeztünk helybe menni. Mert megkeresésünk amúgy is elég sok volt, de a pályázat szellemiségének igyekeztünk megfelelni a munkánk során.

– Beszéljünk egy technikai kérdésről. Felkaptam a fejemet, amikor olvastam, hogy a pályázati csomag tartalmaz még egy nagy kapacitású akkumulátort is. Hogy kerül a csomagba?

– Ezzel kicsit előkészítjük a bruttó elszámolást. Technikailag az a legjobb, ha a megtermelt áramot elfogyasztjuk helyben, mert akkor nincs kinyomva a hálózatba, így a lehető legkisebb a karbonlábnyom. Ez egy nyári napon nem lehetséges, mert nyáron háromszor annyit termelünk, mint télen. Hacsak nem akkor hűtjük a házat, vagy járatjuk a mosógépet, vagy töltjük az elektromos autót, akkor nem biztos, hogy el fogjuk fogyasztani az összes megtermelt áramot.

Ilyenkor, ahelyett, hogy kinyomnánk a hálózatba, hogy fogyassza el a szomszéd, és ilyenkor a mérőóra számolja a termelt mennyiséget, inkább elraktározzuk, eltesszük a saját akkumulátorunkba azért, hogy este, amikor már nem termel olyan jól a napelem, de hazajön a család és mindenki elkezd tévézni, mosni, számítógépezni, akkor az akkumulátorunkban lévő elektromos áramot fogjuk felhasználni.

A mostani szaldós elszámolásban is van ennek értelme, de leginkább csak óvjuk a környezetet. A zöld gondolkodásban ez jó. De gazdaságilag jelenleg még nem éri meg. Viszont, aki ezt a támogatást aláírja, az vállalja azt, hogy amennyiben jön egy új elszámolási rendszer, márpedig tudjuk, hogy 2024 január elsejétől már az új szerződéseket bruttó elszámolással kötik meg, akkor belép ebbe az új elszámolásba. Innentől nagyot fordulnak a dolgok. Most a szaldós elszámolásban úgy működik, hogy éves bontásban elfogyasztok ezer kilowattórát, megtermelek ezer kilowattórát, akkor a kettő különbsége nulla, nullát fizetek. Ha ezerszázat fogyasztottam, de csak ezret termeltem, akkor száznak kell kifizetnem az értékét. Bruttó elszámolásnál viszont ez nem kilowatt alapon működik, hanem forint alapon. 37.7 Forintért megvásárolom az elektromos áramot, de nem ennyiért tudom visszatáplálni a hálózatba, hanem annyiért, amennyi meg lesz szabva. Lehet az 13, 20 vagy 30 forint. Így megeshet az is, hogy ha ezret fogyasztottam, ezret megtermeltem, akkor ki fogom fizetni a villanyszámlám felét, pedig van napelemes rendszerem. Ezért jó, hogy van akkumulátor benne, mert ilyenkor nem nyomom ki a hálózatba olcsón az áramot, hanem én magam fogom felhasználni, ahelyett, hogy drágábban kellene megvennem.

Azt érdemes megfontolnia annak, aki megteheti, hogy amennyiben ebben a konstrukcióban épített napelemes rendszert, akkor 2024. után a villanyszámlája egy része újra megjelenik, persze ezt valamelyest mérsékli az akkumulátoros opció.

Ha az otthonfelújítási program keretében tervez napelemes rendszert, ugyanebben az esetben nem 100, hanem csak 50 százalékos támogatás jár, viszont erre a konstrukcióra nincs kimondva, hogy el kell fogadnia a bruttó elszámolást. Maradhat a szaldóban. De persze, ha valakinek nincs önereje, akkor nincs választása és így is mindenképpen alacsonyabb lesz a rezsije, mint előtte volt.

– Mikorra derül ki, hogy kik a nyertesek?

– Mindenekelőtt, ami a legfontosabb: nem kell kapkodni, mivel nem a sorrend dönt, a pályázatot nyugodtan beadhatják, kihasználva a teljes időkeretet. Azt mondom, februárra eldől, hogy ki kapja meg a támogatási szerződést, és ha aláírják, elfogadják, akkor el lehet kezdeni a munkát.

– Régebben télen nem dolgoztak. Vagy mostanság már olyan enyhék a telek, hogy ez megváltozott?

– Mi azt az elvet valljuk, hogy ismernünk kell azt, amit értékesítünk. Így, én is, mikor anno értékesítőként kezdtem, voltam fenn a tetőn. És igen, hóesésben is voltam, akkor is dolgozunk. De persze amikor szakad az eső, vagy jég van a tetőn, akkor nem tudunk dolgozni, mert az embereink biztonsága az első. De ilyen, hogy télen nem dolgozunk, ilyen nincsen. Egy ilyen napos télen, ha nem csúszik a tető, akkor felvesszük az overált és csináljuk.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés
A legízléstelenebb mondatot a németek kapták Orbántól Tusványoson
A gázzal kapcsolatban a náci Németországra célozgatni viszonylag ritkán szokás már a világpolitikában.

Link másolása

hirdetés

Orbán Viktor sok minden más mellett a gáz- és energiaellátásról is beszélt, hosszas fejtegetésbe kezdett arról, hogy hogy veri szét Amerika és Európa a nagyszerű gázösszeköttetést az oroszokkal. Eközben egy félmondat erejéig egy viccesnek szánt történelmi utalást is megeresztett a németek felé.

Arról beszélt épp, hogy

"az EU mindenkinek kötelezően csökkenteni akarja 15 százalékkal a gázfogyasztását. Nem látom, hogy hogy kényszerítik ki. Bár erre van német know-how... Régebbről, úgy értem..."

Nos, a gázzal kapcsolatban a náci Németországra célozgatni viszonylag ritkán szokás már a világpolitikában, pláne egy olyan ország részéről, amelynek messze a legfontosabb partnere a mai Németország, minden tekintetben.

Itt a videó, 1.02.10-től tessék hallgatni:

hirdetés

A beszédben amúgy Orbán elkanyarodott a migráció kapcsán a fajelmélet felé is.

A miniszterelnök szerint az internacionalista baloldal csele, hogy Európában eleve kevert népesség él. Orbán azt mondta, ez szemfényvesztés. Van, ahol európai és Európán kívüli népek keverednek, és

van, ahol európai népek keverednek, mint a Kárpát-medence. A kettő között szerinte nagy különbség van.

„Mi nem vagyunk kevert fajúak, és nem is akarunk azok lenni” – hangsúlyozta a miniszterelnök.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés
Holoda Attila: Hány házat tudtunk volna leszigetelni abból a több ezer milliárdból, amiket ostobaságokra költött el a kormány?
Presztizsberuházások helyett családok milliói kaphattak volna energiahatékonysági támogatást, ezzel elkerülhető lett volna a mostani pánik és kapkodás. Interjú.

Link másolása

hirdetés

– Indulatos Facebook-bejegyzéssel reagált a bejelentett konkrét rezsiárakra, amiben hazugsággal vádolja a kormányt. Miért?

– Én tényeket írtam le. Orbán még márciusban azt mondta, hogy nem a háború miatt magasak az árak. Most már azt mondja, hogy a háború miatt. Az internet nem felejt. Szijjártó 700 millió köbméter gázért kiment Moszkvába kuncsorogni, miközben a kormányhatározat úgy szól, hogy a piacról kell szereznie. A piac nem csak Moszkva. És hogy miért kell 700 millió köbméter? Le sem írtam, de el tudom árulni. Azért, mert amikor tavaly elkezdődött az áremelkedés, akkor felszabadítottak a stratégiai tárolókból 600 millió köbmétert, mert az korábban még olcsóbban lett betárolva. Azt most vissza kell tenni, az hiányzik a stratégiai tartalékból.

Olyan, hogy „lakossági piaci ár”, nem létezik. Vagy piaci ár van, vagy más.

Kitaláltak egy fogalmat, amire mindenki már úgy hivatkozik, mint létező dologra, holott ilyen nincs.

– Mi a reális ár?

– Reális ár, ilyen sincs. Magyarországon 19 földgázkereskedő dolgozik, más és más helyen és időben vásárol. Ha most vásárolok a piacon, az a reális ár, amennyiért most tudok kapni. De az MVM tavaly, tavalyelőtt vásárolt, nem tudom mennyit és nem tudom, mennyiért. Szeretném, ha megértené mindenki, nincsen olyan, hogy reális ár.

hirdetés
Illetve akkor lehetne egy reális árat kialakítani, ha az MVM az Energiahivatallal megosztaná az elmúlt időszak szerződéseit, árakat, mennyiségeket és abból számolnák ki az árat. De erről szó nincs.

Dobálóznak ezzel a „lakossági piaci árral”, meg persze nyomják, hogy „bezzeg, ha az ellenzék nyerte volna a választást, akkor...” . És a megmondóemberek már árakat is mutogatnak, hogy mennyi lenne a gáz akkor. Holott szó sem volt erről. Az ellenzék nem akarta eltörölni a rezsicsökkentést, arról volt szó, hogy átalakítjuk. De az átalakítás például arról is szólt volna, hogy több tömbösített sávot hozunk létre, amikben a fogyasztók a fogyasztási arány szerint egyre magasabb és magasabb progresszív árat fizetnek. De nem arról volt szó, hogy kitalálunk egy ilyet, hogy „lakossági piaci ár”. Ez nem létezik.

– Mi az oka a gáz hétszeres emelésének, miközben az áram díja csak közel háromszorosára növekedik?

– Nem tudom. A kormány, illetve az Energiahivatal az ehhez szükséges háttérszámításokról nem mondott az égvilágon semmit. Innentől kezdve egy dolog feltételezhető: a költségvetésen keletkezett lyukak betömése a kizárólagos motiváció, amit az indokolatlanul fenntartott rezsicsökkentés, illetve a kampányra elszórt 1500 milliárd forint okozott. Az erre az évre tervezett hiánycélnak már a 92 százalékát meghaladtuk, holott még csak július van. Tehát elfogyott a pénz. Ez az oka.

Azt is írom a korábban idézett Facebook-bejegyzésemben, hogy lett a 10 forint körüli paksi áram árból a sokszorosa? Eddig folyamatosan azzal dicsekedtek, hogy Paks a világ legjobb üzlete, a miniszterelnök meggyőződése, hogy a nukleáris energia olcsó.

Ez egy új építésű erőmű esetében nem igaz, de egy ilyen lassan 50 éves erőműnél, ahol már amortizációs költség nincsen rajta, valóban, sokkal olcsóbb az áram.

De akkor azt miért nem adják a lakosságnak? És akkor a villanyhoz nem kellett volna hozzányúlni. De akkor nem tudták volna tömködni a büdzsé lukait. Ezért.

– Érdemesebb már villannyal fűteni?

– Önmagában az, hogy a villamosenergia és a gáz ára között ekkora különbség van, az árulkodó arra nézve, hogy itt valami susmus van, mert egyébként a villamos energia és a gáz ára össze van kötve. Ha ilyen mozgás van, akkor vagy a hétszeres sok, vagy a kétszeres kevés. De ha már itt tartunk, nem reális megoldás az sem, hogy most mindenki alakítson ki villanyfűtést. Ahhoz jó sok áram kell, ami egy átlagos házban nemigen áll rendelkezésre. A bővítés meg jó sokba kerül. Vagy tegyen fel napelemet? Aki megteheti? Olyan kereslet jelentkezett hirtelen a napelemforgalmazóknál, hogy ki sem tudják elégíteni.

– Ha a rezsicsökkentés helyett a lakosságra fokozatosan ráeresztik a valódi energiaárakat, már 2012-től, nem lehet, hogy a lakosság egy része inkább költött volna energetikai beruházásokra, mint ahogyan nem tette?

– Mindenféle állami árszabályozás, ami azt sugallja, hogy „nem kell nektek az energiával foglalkozni, majd a jóságos kormány megvéd benneteket”, az a takarékosság és az önálló cselekvés ellen hat. Márpedig 10 éve ezt halljuk. Miközben rossz az energiahatékonysági rendszere az épületeknek. Rossz az energiahatékonysági rendszere az eszközöknek, amiket használunk. A kazánoknak, fűtőeszközöknek, konvektoroknak. Ezeknél sokkal korszerűbbek vannak. De most hirtelen rászabadítani a valóságot az emberekre, azzal, hogy „cseréljétek le a komplett fűtési rendszereteket, mert korszerűtlen”, hát gratulálok. Az is árulkodó, hogy Gulyás Gergely, amikor megkérdezték, hogy takarékoskodik-e, azt a választ adta, hogy két héttel ezelőtt még nem jutott eszébe, de most már odafigyel és lekapcsolja a villanyt. Elég nagy szégyennek tartom, hogy egy miniszter nyilvánosan elismeri, hogy ő nem takarékoskodott az energiával.

Hozzáteszem, hogy a 2011-es energiastratégiát már a fideszes többségű országgyűlés fogadta el, abban benne van, hogy az épületeink 70 százalékánál az energia 40 százaléka veszendőbe megy, és szükséges az energiahatékonyság növelése.

Nem választottuk le a távhőrendszereket, hogy egyedileg szabályozhatóak legyenek a lakások. Ehelyett még most is azt látjuk, hogy a nagy lakótelepeken télen nyitva vannak az ablakok, mert megfőnek az emberek a melegtől. Papoljunk ezeknek az embereknek a takarékosságról?

Ahelyett, hogy erre költöttünk volna, mindenféle ostoba infrastruktúrára ment el a pénz, például a földalatti gáztárolót megvettük. De minek? Nyilván azért, hogy tudjanak vele manipulálni, ahogy az elején elmondtam, a 700 millió köbméterrel. Ha kezemben van az eszköz, én mondom meg, mennyi az ára. Ha az összes pékség az enyém, akkor adhatom háromhatvanért a kenyeret és visszahoztam a kádár korszakot, hurrá. Csak persze ennek az árát majd máshol vissza kell venni.

– Átaludtuk a felkészülési időt?

Az emberek nem érezték, hogy az olcsó energia korszakának vége van. Volt a Fidesznek egy Európai Parlamenti választási programja 2009-ben (az utolsó választási program, amit leírtak), és annak az energetikai részében olvasható ez a mondat:

„vége az olcsó energia korszakának”.

Takarékoskodni kell az energiával, hatékonyabban kell felhasználni. Aztán kormányra kerültek, jött a rezsicsökkentés, és elfelejtették azt, amit ők maguk írtak le. Nincs olcsó energia. Nem lesz olcsóbb a megújuló energia sem, mert annak is van megtérülési ideje.

2.19. Energiapolitika

AZ ENERGIA BIZTONSÁGPOLITIKAI KÉRDÉSSÉ VÁLTAz energiahordozók világszintű felhasználása ugrásszerűen emelkedő tendenciát mutat. Figyelembe véve, hogy a hagyományos módon kitermelhető készletek végesek, kijelenthetjük, hogy vége az olcsó energia korszakának. Az energia kérdése a nemzetközi politikai élet egyik központi témájává lépett elő. A korábbiakhoz képest fokozottabb mértékben befolyásolja az egyes államok biztonságról és szuverenitásról alkotott felfogását.

- Fidesz, Európai Parlamenti képviselőválasztási program, 2009

Persze ha valaki most telepít napelemet, az örülhet, mert az a mostani magas árak miatt rövidebb idő alatt megtérül.

De eltelt 12 év! Hány napelemet telepíthettünk volna már? Hány házat tudtunk volna leszigetelni? Abból a több ezer milliárdból, amiket ostobaságokra költött el a kormány, mi mindenre futotta volna!

Ha csak odaadtuk volna az embereknek, hogy tessék, szigeteld a házadat. Már azzal is jobban jártunk volna, megtakarítottuk volna az energia nagy részét. A édesanyám házát felújítottuk, egy sima kádár-kockát. 35 százalékkal csökkent a gáz felhasználása. 35-tel! Egy sima szigeteléssel ennyit spóroltunk.

A minap kérdeztem egy nénit: „mennyit tetszik fogyasztani?” Azt válaszolta, hogy olyan ötezer forint körül. Megismételtem a kérdést: „mennyit tetszik fogyasztani?” Nem tudja, hogy mennyit fogyaszt.

Forintokról beszélnek, ahelyett, hogy tudnának kilowattórával, köbméterrel számolni.

Csak néznek, nem értik. Azt mondják nem erről volt szó. Hogy azt mondták nekik, olcsó lesz az energia. Persze, mert több, mint tíz éve ezt mondják Orbánék.

– Informatikailag bírni fogják a szolgáltatók egy teljesen más számlázási algoritmust ennyi idő alatt üzembe helyezni?

– Valószínűleg igen, de nem is ez a kérdés. Hanem az, hogy mennyivel beljebb lennénk, ha az okosrendszereket elterjesztették volna. Nem lenne kérdés, hogy most kinek van átalánya, vagy ki diktál. Ennyi év alatt már mindenhol lehetne okosmérő. Az okosmérők segítségével a szolgáltató személyre szabott csomagokat tudna ajánlani a fogyasztóknak, pont úgy ahogy a mobilszolgáltatóknál megszoktuk.

De jelenleg nincs is lehetőség fogyasztói csomagokra, hiszen egy kormányrendelet szabályozza az árakat és kész.

Hátra megyünk, nem előre.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés
„Mi ebből nem kérünk!” – a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója Orbán Viktor fajkeveredéses beszédéről
Gáspárik Attila azt mondja, tiltakozó petíciójuk megjelenése után aggódó üzenetek sorát kapták, hogy vigyázzanak magukra, mert bosszúálló a magyarországi hatalom, és megkeserítheti az életüket.
Fischer Gábor - szmo.hu
2022. július 30.


Link másolása

hirdetés

Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde a fajok keveredéséről tett kijelentései miatt különösen emlékezetesre sikerült. A zsidó szervezetek mellett megszólalt az ügyben az amerikai külügy, és edélyi értelmiségiek is petíciót írtak, amit Eckstein-Kovács Péter, Fosztó László, Gáspárik Attila, Magyari Nándor László, neves és elismert romániai magyar értelmiségiek indítottak. Gáspárik Attilával, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatójával beszélgettünk az ügyről.

– Hadd adjam a naivat. Ide Magyarországra az a kép jut el a romániai magyarokról, hogy ők fenntartás nélkül Orbán Viktor támogatói. És akkor jönnek Önök...

– Mivel a médiatúlsúly a Fidesz kezében van még Erdélyben is, ezért természetes, hogy nem jutnak ki innen azok a hangok, melyek másképp látják a világot. Az utóbbi időben sokat voltam Felvidéken, és tapasztalatom szerint az ottani emberek is teljesen másképp látják a világot, mint ahogy azt láttatni szeretné a magyar kormánypárt. Viszont azt gondolom, hogy

Erdélyben többségben vannak azok, akik képesek különbséget tenni egy gazdasági struktúra (állam) és egy érzelmi struktúra (nemzet) között.

Nekem természetes, hogy adót fizetek egy országba, ahol azért szolgáltatásokat kapok. És ez nem Magyarország. Ha Magyarországon fizetnék adót, akkor ott szólnék bele a dolgokba. Ám ugyanezt elvárjuk, akármelyik EU-tag országtól, hogy

ne jöjjön ide a területünkre, mint egy gyarmatra, ne osszon ki minket, ne oktrojálja ránk a véleményét, ne beszéljen a nevünkben.

Most megint ez történt. Nagyon sok jóérzésű román embert is zavart, hogy egy ilyen nagyon-nagyon rossz, az amerikai külügy szerint egyenesen megbocsáthatatlan üzenetet összemosnak egy erdélyi településsel. Megint Tusnád. És az embernek már gyomorgörcse lesz akkor is, ha csak kirándulna arrafelé. „Jaj, igen, itt mondták ki ezt-azt-amazt”. Mi ebből nem kérünk! Mi most megszólaltunk, és már ezer felett van az aláírók száma, de biztos vagyok benne, hogy a normalitás a határon túl többségben van.

hirdetés

Elhatárolódunk a rasszista beszédtől!

A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor hagyománya visszanyúlik a rendszerváltozás első évtízedéig, amikor a romániai magyar és román, illetve magyarországi politikusok és értelmiségiek együtt keresték a közös megértés és cselekvés lehetőségét. Ebben a táborban megfordult sok demokratikusan gondolkodó, és az emberi jogok és méltóság tisztelete iránt elkötelezett közszereplő.

Ennek a hagyománynak örökösének állítja magát a Tusnádfürdőn rendezett úgynevezett Tusványosi Tábor. A tábor jellege az idők folyamán sokban megváltozott, egyre inkább a Fidesz rendezvényévé vált, amelynek rituális záróelőadását Orbán Viktor tartja, pártelnökként vagy, mint idén is, Magyarország miniszterelnökeként.

Az egyoldalú politikai üzenetek, ideológiai elfogultság, sőt, pártpropaganda színterévé váló rendezvény keretei között is kirívó az a hangnem, amelyen Orbán Viktor idei előadásában megszólalt, olyan fajelméleti, rasszista fejtegetésbe bocsátkozva, amelyet vissza kell utasítanunk.

Emberi „fajok” nem léteznek, hiszen mindahányan a Homo Sapienshez, mint egységes fajhoz tartozunk. A Nyugat hanyatlásának víziója, amelyet a beszéd fölvázolt, ahol „kevert fajú” poszt-Nyugat áll szemben a közép-európai nemzetállamok nem keveredő népességével, a második világháborúhoz és a holokauszthoz vezető korszak retorikáját idézi föl.

Egy ilyen tartalomnak és beszédmódnak nincs mit keresnie abban az erdélyi magyar nyilvánosságban, amely évszázadok óta az etnikai, vallási tolerancia színhelyeként gondol saját magára.

Az, hogy a politikai képviseletünk és az erdélyi magyar média túlnyomó része cinkosan hallgat, egyáltalán nem szolgálja a romániai magyarok érdekeit. Ennek eredményeként a romániai nyilvánosságban úgy jelenik meg egész közösségünk, mint akik egy ilyen beszédet elfogadnak, netán egyetértenek vele, vagy támogatnak. Ez ellen a leghatározottabban tiltakozunk!

Elvárjuk, hogy az RMDSZ vezetői szólaljanak meg, és határolódjanak el Orbán Viktor előadásának fajelméleti, rasszista érvelésétől!

Kezdeményezők: Eckstein-Kovács Péter, Fosztó László, Gáspárik Attila, Magyari Nándor László

– Tagja a Pluralizmus Erdélyben nevű Facebook-csoportnak. Ön is említette, hogy az erdélyi sajtó többsége a magyarországi kormány alá rendelődött. Hogy tudott ez megtörténni?

– Nem vagyok közgazdász, de valószínű, hogy ma médiát csak az olvasókból fenntartani nem lehet. Külső támogatás kell. Kézenfekvő, hogy ez a hirdetési piac legyen, de az erdélyi sajtó a szűk keresztmetszete miatt soha nem tudott jelentős hirdetésfelvelővé válni. Persze láttam kreatív megoldást, Szlovákiában: a pozsonyi Új Szóban szlovák nyelvű mellékletet jelentet meg az egyik multi. De nálunk ez az út nem volt járható. Maradtak a direkt támogatások, a hatalmasoktól. Kezdetben az RMDSZ csurrantott-cseppentett valami támogatást, majd a magyarországi politikának lett feladata eltartani a romániai magyar sajtót, gondolom más határon túli sajtótermékeket is.

Az pedig régi hagyomány a magyarnál, hogy „én fizetek, én húzatom”. Azt a hatalom pedig nem szereti, ha a pénzéért még vegzálják is.

Mivel a jelenlegi hatalom semmi, még jobbító szándékú kritikai hangos sem tűr. Az nekik már ellenséges. Azt már le kell győzni, meg kell alázni. Tehát az évek során felvásárolták az itteni sajtót, de a pénzeket nemcsak adták, hanem a médiát is sajátjukévá tették. Ehhez hozzájárult, hogy az MTI-t ingyenessé tették. Magyarországon is bezártak a független hírügynökségek. Az MTI meg igencsak megszűri a híreket, amiket kiad. A romániai magyar sajtó is ezt használja. Médiát tanító kollégáimmal a napokban néztük, hogy a marosvásárhelyi helyi lapot el tudná tartani a közönsége, de ők is, 30-ból 22 esetben MTI hírt közölnek. Még át sem fogalmazzák, amiből az a komikus helyzet alakul ki időnként, hogy miközben az újság szerkesztősége a színháztól 800 méterre van, az MTI hírét átvéve úgy írnak a vásárhelyi színházról, ahogy azt a magyarországi hírolvasónak fogalmazták meg, hogy értsék ott is; tehát mint egy távoli intézményről. Több dolog kellett, hogy idáig süllyedjünk, kellett a magyar hatalom, de kellett az itteni médiamunkások gyengesége is.

– Nézzük a petíciót kiváltó nyilatkozatot. Milyen reakciókat tapasztalt? És mit reagált a romániai magyar politikai osztály?

– Egészen durva kommentek is érkeznek, de kaptam aggódó üzeneteket is, hogy nem kellene, vigyázzunk magunkra, mert bosszúálló a magyarországi hatalom, és a vele cinkosságot vállaló RMDSZ is. Megkeserítheti az életemet. Ez igaz. De meddig lehet elmenni?

Én már megéltem egy diktatúrát, nincs türelmem meg időm sem kivárni egy másik végét, valamit tenni kell.

El kell mondanom mindenkinek, hogy az ember szabadnak születik, elmondhatja a véleményét szabadon és ugyanúgy dönthet a saját sorsáról is. Európai polgárként átlátható döntéseket akarok. Nem szeretem azt, amikor egy nyaralóhelyen két sátor előtt valaki kinyilatkoztat olyanokat, ami sok embernek rossz, sok emberben félelmet kelt. Másokban meg félelmetes múltbéli tapasztalatokat hív elő. Másrészről az ügyben már megszólalt Klaus Iohannis államfő is, határozottan kikérte a véleményét az RMDSZ-nek, személyesen Kelemen Hunornak. Azt mondja, hogy elfogadhatatlan, ami elhangzott bizonyos mondatokban Tusnádfürdőn, és az, hogy ehhez a román kormány miniszterei és fő tisztségviselői tapsoltak, ez nyilvánosan, nem zárt ajtók mögött, meg kell beszélni. Ezzel kényszerhelyzetbe hozta Kelemen Hunort és az RMDSZ-t.

A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy ha a román politika nem látott volna inkább ellenséget a romániai magyarságban, hanem ehelyett felkarolta volna azt, és pozitívan diszkriminálva helyzetbe hozza, gazdasági és kulturális befektetésekkel, akkor az erdélyi magyarság egy része sem kívül keresné a boldogságot. Ezt a küzdelmet, amit 32 éve folytatunk, meglovagolta a magyar kormány a szép beszédével, azzal a retorikával, hogy „majd mi segítünk”.

Most már ott tartunk, hogy egy olyan intézményt is a magyar kormány tagjai avatnak látványosan, ami többségében román forrásból épült.

Ha 8-10 éve az RMDSZ kiáll és azt mondja, hogy működjünk együtt, de ez a mi játszmánk, az meg a tiétek, ha a romániai magyar sajtót sikerült volna piaci alapokra helyezni és nem lehetett volna péterfillérekért megvásárolni, akkor nem lenne most ez a helyzet.

– A beszélgetésünk elején világos határvonalat húzott a kulturális identitás (nemzethez tartozás) és a közjogi státus (adott államhoz tartozás) között. Nem is vette fel a magyar állampolgárságot, a fent elmondott okokból. Ugyanakkor meg úgy fogalmaz, hogy nem akar még egy diktatúrát, miközben Önöknél nincs diktatúra.

– Nincs. De a légiesített határok miatt ezek az emberek és ezek a kérdések bejönnek hozzánk is. Engem leginkább az zavar, hogy az én területemre jön valaki és olyanokat mond, amivel aztán engem is azonosítanak. És hiába mondom, hogy „én kérem Tusnádra kirándulni járok, vagy védeni az ősi növényvilágot, vagy szemetet szedni a turisták után”, de sajnos Tusnádot a következő 30-40 évben ezzel fogják azonosítani. Az illiberalizmussal, és mindennel, ami ott hangzott el.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés
Családi ebéden 15-ből 12 ember fertőződött meg – Gyorsan terjed a Covid, de gyorsan múlik is
Hazautaztam Angliából egy hétre és pozitív lettem. Családot látogattam, osztálytalálkozón jártam és a 92 éves anyukámmal voltam, amikor kiderült, megfertőződtem.

Link másolása

hirdetés

Majdnem két év telt el azóta, hogy először lettem covidos. Azóta volt 3 oltásom is.

Június elején Olaszországból csak FFP2-es maszkkal engedtek felszállni a repülőre, Pescaraban a buszon mindenki maszkban utazott.

A hónap végén eltörölték a kötelező maszkviselést a repülőn, de a buszon még a többség hordta. Furcsa volt, feleslegesnek tűnt, bár tudtam, hogy az olaszok nehezen felejtik az első hibájukat. Azt reméltem, a hosszú szigorítások, lezárások után a nagy melegben nem kell újra Covidtól tartani. Amikor Angliában ismerőstől hallottam, hogy megkapta, csodálkoztam, de nem éreztem, hogy óvnom kellene magam. A házaspár egyik tagja észrevétlenül esett át rajta, a másikat viszont ágynak döntötte.

Bő egy hét múlva Magyarországra utaztam, meglátogattam betegeket, gyereket. Vidéken két nővéremet, fiait és unokáit is végigpuszilgattam, nem volt jele betegségnek. Aztán az osztálytalálkozón is osztottam a puszikat, akkor sem volt semmi különös érzésem.

Pesten a 92 éves anyukámat kivittem az idősek otthonából pár napra egy apartmanba. Remekül éreztük magunkat, de másnap a férjem is érkezett volna. Mivel ő Ukrajnába, Donbaszba készült, kértem tőle, hogy hozza el az angliai tesztünket otthonról, mert a torokgyulladásom elbizonytalanított. Mielőtt megérkezett volna, gyorsan vettem a gyógyszertárban egy tesztet, nehogy megfertőzzem.

Azt mondták, ha negatív, ne vegyem biztosra. Pozitív lett.

A férjem így nem jöhetett hozzánk.

hirdetés
Ijesztő volt, hogy hány emberrel találkoztam, mikor és hol fertőződhettem meg. Rémes volt bevallani mindenhol, hogy bocsánat, de bárkit megfertőzhettem. A fő aggodalmam anyukám állapota volt, akivel egy ágyban aludtam, hogy a közelben legyek, ha bármire szüksége van.

Ha már karantén kell neki is, jobb, ha mellettem marad, de ha még nem kapta el, jobb lenne, ha visszamenne az idősotthonba. Na, az egy nagy kérdés. A bátyám már nem fogja visszavinni, mert épp szülni készült a menye, aki mellett sokat vannak. Én elvileg nem mehetek ki, de akkor mit tehetek?

A torokkaparáson, orrduguláson, orrfolyáson kívül csak idegileg viselt meg a betegség. Magamat nem féltettem, csak az idős anyukámat, a férjemet, aki természetesen egészségesen akart Ukrajnába jutni, és féltettem a gyerekeket és mindenkit, akinek betegsége volt.

Megkérdeztem az ismerőseimet, ők átestek-e már újra a Covidon. Sokan túl vannak rajta az elmúlt hetekben.

Volt iskolatársam édesanyja például 70. születésnapján örült, hogy két év múlva végre újra együtt lehet a család. 15-en voltak, 12-en lettek koronavírusosak.

Volt akinek lázzal, köhögés nélkül, másnak láz nélkül, köhögéssel. Volt, akinek két hétig tartott, de a többség 5 nap múlva negatív volt.

Szerettem volna hivatalos adatot kapni a terjedésről, de Müller Cecíliáék most sem állnak szóba az újságíróval. A heti egy adathalmaz marad, ebből kihagynám a felesleges számokat, a lényeg, hogy egy hét alatt 14 ezer megbetegedésről tudnak (és mennyiről nem, mert például én sem hívtam orvost), 1340-en vannak kórházban, ami a tizede annak, ami a legrosszabb időszakokban volt. 19-en vannak most lélegeztetőgépen, ez is töredéke a legsúlyosabb időszaknak.

Nyíregyházán,- aminek a közelében voltam -, úgy tűnik, készül valami. A sóstói úti kórházban újra kialakították a Covid-részleget. Hatvanban a teljes kórház területén látogatási tilalom van. Mindkét kórházat megkerestem levélben, de ők sem válaszolnak.

A Whitelab budapesti tesztelőt is kérdeztem, ők sem akarnak nyilatkozni. Azt mondják, az ő számaik nem alkalmasak a vírushelyzet megítélésére.

A környezetemben lévő fertőzöttek alapján azt mondanám, nincs nagy baj. Legnagyobb meglepetésemre, az anyukám el sem kapta tőlem, pedig 3 napot töltöttünk együtt.

Két problémát érzékelek. Az egyik a fejetlenség, hogy a terjedésről nincs világos tájékoztatás, miközben bizonyos szigorítások vannak.

A Pesti úti otthonban például 8 napra kell karanténba zárni azt a lakót, aki beteggel találkozott. Az én édesanyámat tehát újra magánnyal büntették, hiába tartunk már a harmadik negatív tesztnél (persze ott is csak gyorsteszt van, úgy tűnik, ők sem gondolják komolynak a problémát).

Értem, nagyon meg kell óvnunk a lakókat. Akkor, kérem, kérjék meg őket, hogy maszkban járjanak ki a boltba. Addig pedig ne kötelezzék az ápolókat maszk-használatra. A logikátlan szabályozás nemcsak nevetséges, hanem káros is. Egy idős embernek nem szabad hosszú időre egyedül lennie, és mozognia kell, amíg bír. Az otthonban a Covid előtt még rengeteg program volt a lakóknak, ma már csak hetente, kéthetente egy torna maradt. Arra sincs ember, aki lekísérné az édesanyámat a cicákat megetetni.

Az információhiány azért is furcsa, mert a kórházak készülnek. Van okuk, vagy csak túlreagálják a helyzetet? Lesz végre központi tájékoztatás, hogyan védhetjük meg a betegeket, mit kell tudnunk a mostani fertőzésekről?

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: