Lakossági napelemes pályázat: Akinek már öt pontja van, nagy eséllyel megkaphatja a támogatást
Hónapok óta beszédtéma az a vissza nem térítendő támogatás, amit lakóépületek napelemes rendszerekkel való ellátására, illetve nyílászárócserére és a fűtési rendszer elektrifikálására lehet fordítani. Ezt a programot az Európai Unió finanszírozza, és elsősorban azokat célozza meg, akik nem lennének képesek egy ilyen beruházásra. A felkészülési időszak is kalandos volt, a pontos kiírás még a beadás előtt pár nappal is módosult. Fekete Vince, aki az egyik komplex szolgáltatást is nyújtó cég értékesítési vezetője, a tapasztalatokról beszélt.
– Kik tudják igénybe venni ezt a támogatást?
Ha több forrásból van az illetőnek jövedelme, az összes összevonva nem érheti el a pályázatban meghatározott plafont. Ezenkívül van egy összeférhetetlenségi szabály, kormánytagok, polgármesterek például nem indulhatnak.
– Nehezen tudom elképzelni, hogy a jövedelmi kritériumoknak ők megfelelnének.
– Igen, igen. De ennek a szabálynak elsősorban az az oka, hogy ez a pénz az EU-tól érkezik és ennek megfelelően elvárás az átláthatóság miatt, hogy ilyen kizárások megtörténjenek.
– Mindösszesen vagy fejenként?
– Átlagban.
– Tehát ha három tulajdonosunk van, az egyik tíz milliót keres, a másik kettőnek nincs jövedelme, akkor pro forma teljesíti a kiírást a pályázó?
– Igen.
– Két ajánlat van, az egyik egy sima napelemes rendszer, a másik egy komplett csomag, amiben a napelem mellett nyílászáró csere, hőszivattyús rendszer és energiatároló akkumulátor is van. Melyik csomagot kinek ajánlja?
– A komplex rendszer esetében az ingatlannak készen kell lennie arra, hogy ezt a komplex rendszert fogadni tudja. Ahhoz, hogy egy levegő-víz hőszivattyúban gondolkozzunk, a magyarországi ingatlanok nagy része nem alkalmas, mert nem olyan a szigetelése, nem olyan a szükséges előremenő vízhőfok igénye, nem olyanok a hőleadók, tehát a radiátorok. Egy sima ház esetén mondjuk van egy gázkazán, ötven-hatvan fokos vízzel, lapradiátorokkal, és mondjuk nem a legjobb a szigetelés. Ezt egy levegő-víz hőszivattyúval megoldani nem éri meg, mert ezek a hőszivattyúk arra lettek tervezve, hogy egy jól hőszigetelt házban, 35-50 fok közötti előremenő vízzel dolgozzanak. Tehát padló- vagy falfűtés az ideális, ilyenkor tudnak hosszú távon jól dolgozni. Itt már rögtön a kiírás elején volt egy kis nehézség ezzel kapcsolatban, mert akinek nem volt megfelelő a radiátora, vagy nem volt meg a megfelelő szigetelése, az a komplexből kiesett, pontosabban nem érte meg neki. Ezen szerencsére változtattak a második kiírásnál, ott már levegő-levegő hőszivattyút is könnyebben lehetett beszerezni. Hűtő-fűtő klímákról van szó, melyek akár fő fűtésre is használhatók, de kiegészítő fűtésként ajánlottak, mert mínusz öt fok alatt már kevésbé hatékonyak.
Ennek ellenére a rosszul szigetelt házaknál, vagy az alacsony pontszámú pályázóknál inkább azt ajánlottuk, hogy napelemben gondolkozzunk, mert az első ütemben nagyjából a pályázati összegnek a felét fizetik ki, ebben nagyobb esély van nyerni. Vannak hat-hét pontos pályázók is, de inkább ez az öt-négy-három pontos, amiből a legtöbb van.
Egytől négyig pontoznak ebben a kategóriában. Ha nincs gyerek, egy pont, egy gyermek két pont, két gyerek három pont, három és több gyerek már négy pont. Ami fontos, hogy a beadáskor nem az időrend számít. Nem kell a legelső pillanattól nyomkodni a klaviatúrát, kizárólag a pontszám számít majd. Ez nagy segítség, mert a feltöltő felület nem a legkönnyebb. Azonos pontszámúak között pedig a jövedelem mennyisége számít majd a döntésnél. Értelemszerűen az alacsonyabb jövedelműt tekintik jobban rászorulónak.
– A pályázók mennyiségét, megoszlását és a keretösszeget figyelembe véve, hány pontig esélyes valaki, hogy nyerhessen?
Az alatta lévőkkel van már kis bizonytalanság, és itt kell eldönteni, a pályázónak, hogy milyen stratégiát követ. Napelemes csomagból darabszámra több van. Tehát kis pontszámmal is jobb esélyek vannak a nyerésre. Kis pontszámmal lehet úgy is gondolkozni, hogy akkor inkább választja a csak napelemes rendszert, de mivel a pályázati kiírásban szerepel, hogy akinek a pályázatát ebben az ütemben elutasítják, a következőben szintén beadhatja, tehát elképzelhető, hogy megpróbálja most a komplexet és ha nem nyer, akkor még mindig módosíthat jövőre.
– Itt van például Pest megye, amelynek az utolsó beadási kör van kijelölve, december végétől nyílik meg az ablak. Ez a régió átlag feletti fejlettséggel bír, szinte az egész térség nem esik bele sem a fejlesztendő, sem a támogatandó kategóriába, tehát ezen szempontok szerint itt mindenki egy ponttal indul. Itt, akárhogy is nézem, maximum öt pont gyűjthető össze.
– Pár település híján igen, így van. De valószínű, hogy Pest megyében inkább négy-három-kettő pontosak lesznek túlnyomóan.
– Mekkora érdeklődés volt a pályázat iránt?
– Hatalmas volt az érdeklődés, amint az első híradás megjelent erről, már mindenki ezzel foglalkozott. Mielőtt bármi konkrétum kijött volna. Szinte ellehetetlenítette a normál munkamenetünket. Ez sokáig nem is nyugodott. Nagyjából most tartunk ott, hogy még mindig van egy-egy személy, aki keres minket, hogy szeretne pályázni, de inkább már olyanok, akiknek esetleg egy másik cég azt mondta, hogy valamiért nem tudja vállalni, esetleg tényleg csak most olvasta. A nagy dömping az az utóbbi két hónap volt, eszméletlen mennyiségű pályázó jelentkezett.
A nyugdíjjal kapcsolatban, illetve a kivitelezők számára bizonyos tervezési elszámolási kereteket bővítettek, ami könnyebbséget jelentett, illetve nagy különbség, hogy elején még az ott lakók számával kellett elosztani az éves jövedelmet, ami azt eredményezte, hogy ahol van sok gyermek, ott mindenhol kijött ez az évi 4 850 000 forint, ami irreálisan sok pályázatot eredményezett volna, holott a támogatás ezen módját kifejezetten az alacsony jövedelműek számára írták ki.
– Van egy rakás pályázat és gondolom az önök kapacitásai is végesek. Hogyan fogják ezt bírni?
– Örömünkre szolgált, hogy elég bő időszakot adtak meg a kivitelezésre. Megadtak bizonyos mérföldkövek, amik után lehet menni. Az első az ablak, és utána lehet jönni az összes többi részegységgel. A mi cégünknek nem ez lesz az első pályázata, amibe így belevágunk, tehát például az otthonfelújítási támogatás is egy hatalmas dömping volt.
– Ez nagyobb?
– Ez nagyobb lesz. Akkor több hónapon át öt kivitelező csapattal dolgoztunk, ebből a nagyja a miénk volt, de akadt olyan helyzet, hogy szükségünk volt külsős vállalkozóra, aki besegített nekünk, de a nagyját azt mindig saját csapattal oldjuk meg.
– Ez most hogy néz ki?
– Úgy, hogy a saját csapatunkat még inkább igyekszünk továbbfejleszteni, és igyekszünk nagyon előre dolgozni. Ez a pályázat mind munka, mind pénzügyi oldalon igencsak kihívás a kivitelező cégeknek.
– Meg kell előlegezni, egy csomó kiadást.
– Igen, szerencsére erre gondoltak, most már nem harminc, hanem negyven százalék előleget lehet előre lekérni, de ebbe több millió forintot bele kell tennünk nyertes pályázatonként.
– Ez is korlátozhatja, hogy mennyi munkát tudnak párhuzamosan futtatni. Az önök likviditásán is múlik, mennyit tudnak előlegezni, korlátlan számban nem lehet...
– Így van. Ilyenkor persze jönnek a lehetőségek arra, hogy banki kölcsönt keressen az ember, vagy befektetővel intézze a dolgokat. Azt gondolom, hogy ha nagyon úgy alakul, akkor közel ezer pályázatot meg tudunk csinálni.
– Mennyi idő alatt lehetséges ezt kivitelezni?
– Egy komplex csomagnál, ahol szabványosítani kell a villanyórát is, ott arra tizenöt vagy tizennyolc hónapunk van.
– Tehát majd’ másfél év alatt az első ütem nyertes pályázatait be kell fejezni. Ezzel a közel ezer pályázattal.
– Nem lesz ezer pályázatunk. Pénzügyileg igyekeztünk felmérni, hogy milyen megoldásokkal tudunk dolgozni. Az határozta meg a maximális plafont. Most ott tartunk, hogy legyünk nagyon optimisták, legyen ötszáz.
– Értem, ezek szerint ennyi pályázatot kezelnek most.
– Körülbelül.
– A beadás már megkezdődött, az első régiókban. A második is megnyílik lassan. Tudjuk, hogy ezt az adott pályázónak kell ügyfélkapun keresztül feltöltenie. Mik a tapasztalataik a beadás körüli adminisztrációkkal kapcsolatban?
– Nehézkes. Paradox helyzet, hogy azokat a rétegeket próbáljuk megtalálni, akik rászorulnak a segítségre, de megfelelő digitális jártassággal inkább a magasabban kvalifikáltak és jó internetkapcsolattal rendelkezők rendelkeznek. És még nekik is kihívás!
– Miközben ez a pályázat végre tényleg eljuthat a rászorulókhoz is, eszembe jut az is, hogy mivel ezek nagyon nagy értékű berendezések, mi történhet akkor, ha a garanciaidő lejárta után egy méregdrága, fődarab meghibásodik? Pontosan a rászoruló, alacsonyabb jövedelmű családok lehet, nem tudják majd kigazdálkodni a hirtelen nagy kiadást.
– Szétválasztanám a témát kicsit. Nézzünk egy napelemes rendszert. Mi igyekszünk olyan napelemes egységekkel (napelem, inverter) dolgozni, amikkel a lehető legjobb az eddigi tapasztalatunk. Mi Huawei inverterekkel foglalkozunk.
A napelemnél, ha az nincsen állandó árnyékban, vagy nem rossz minőségű panel kerül fel, akkor ott maximum jégkár keletkezhet, extrém időjárási körülmények között. Magyarországon nagyon kevés jégkáros napelemről hallottam eddig, viszont ezt bele lehet venni a ház biztosításába, nagyjából tízezer forint környékén. Nem simán jégkárra kell bővíteni, hanem direkt napelemre. A napelemekre tizenkettő és huszonöt év az iparági alap, ameddig garantált az élettartama. Akkumulátoroknál 10 éves garanciát ad a gyártó. Ablakoknál, ha rossz a ház alapozása, és elmozdulnak a falak, akkor az ablak is velük fog csavarodni, vetemedni, természetesen.
A levegő-víz hőszivattyúnál a külső egységet évente felül kell vizsgáltatni, ez maximum százezer forint évente. De egy gázkazán esetében is van kötelező szerviz, azt sem ússzuk meg olcsóbban. A levegő-levegő hőszivattyúk (klímák) esetében is érdemes egyszer a hűtés, egyszer meg a fűtés előtt kitakaríttatni. Sok esetben ez úgy működik, hogy a két-három év garanciát regisztráció után többszörösére lehet hosszabbítani, ha minden évben bemutatja az ügyfél, hogy egy számlaképes, hozzáértő céggel kitisztíttatta. Ezek a költségek lehet soknak tűnnek, de az éves szinten megspórolt fűtési költség még így is bőven fedezi ezeket a karbantartásokat.
– Valóban a leginkább rászorulók jelentkeztek?
– Sok valóban rászoruló van, igen. Ennek igyekeztünk elébe is menni úgy, hogy a fejlesztendő régiókban megkerestük a polgármestereket, hogy szeretnénk lakossági fórumok keretében ismertetni ezt a lehetőséget. Ha vannak érdeklődők, hívják össze őket, nagyon szívesen elmegyünk, elmagyarázzuk, mi ez a pályázat. Tehát igyekeztünk helybe menni. Mert megkeresésünk amúgy is elég sok volt, de a pályázat szellemiségének igyekeztünk megfelelni a munkánk során.
– Beszéljünk egy technikai kérdésről. Felkaptam a fejemet, amikor olvastam, hogy a pályázati csomag tartalmaz még egy nagy kapacitású akkumulátort is. Hogy kerül a csomagba?
– Ezzel kicsit előkészítjük a bruttó elszámolást. Technikailag az a legjobb, ha a megtermelt áramot elfogyasztjuk helyben, mert akkor nincs kinyomva a hálózatba, így a lehető legkisebb a karbonlábnyom. Ez egy nyári napon nem lehetséges, mert nyáron háromszor annyit termelünk, mint télen. Hacsak nem akkor hűtjük a házat, vagy járatjuk a mosógépet, vagy töltjük az elektromos autót, akkor nem biztos, hogy el fogjuk fogyasztani az összes megtermelt áramot.
A mostani szaldós elszámolásban is van ennek értelme, de leginkább csak óvjuk a környezetet. A zöld gondolkodásban ez jó. De gazdaságilag jelenleg még nem éri meg. Viszont, aki ezt a támogatást aláírja, az vállalja azt, hogy amennyiben jön egy új elszámolási rendszer, márpedig tudjuk, hogy 2024 január elsejétől már az új szerződéseket bruttó elszámolással kötik meg, akkor belép ebbe az új elszámolásba. Innentől nagyot fordulnak a dolgok. Most a szaldós elszámolásban úgy működik, hogy éves bontásban elfogyasztok ezer kilowattórát, megtermelek ezer kilowattórát, akkor a kettő különbsége nulla, nullát fizetek. Ha ezerszázat fogyasztottam, de csak ezret termeltem, akkor száznak kell kifizetnem az értékét. Bruttó elszámolásnál viszont ez nem kilowatt alapon működik, hanem forint alapon. 37.7 Forintért megvásárolom az elektromos áramot, de nem ennyiért tudom visszatáplálni a hálózatba, hanem annyiért, amennyi meg lesz szabva. Lehet az 13, 20 vagy 30 forint. Így megeshet az is, hogy ha ezret fogyasztottam, ezret megtermeltem, akkor ki fogom fizetni a villanyszámlám felét, pedig van napelemes rendszerem. Ezért jó, hogy van akkumulátor benne, mert ilyenkor nem nyomom ki a hálózatba olcsón az áramot, hanem én magam fogom felhasználni, ahelyett, hogy drágábban kellene megvennem.
Ha az otthonfelújítási program keretében tervez napelemes rendszert, ugyanebben az esetben nem 100, hanem csak 50 százalékos támogatás jár, viszont erre a konstrukcióra nincs kimondva, hogy el kell fogadnia a bruttó elszámolást. Maradhat a szaldóban. De persze, ha valakinek nincs önereje, akkor nincs választása és így is mindenképpen alacsonyabb lesz a rezsije, mint előtte volt.
– Mikorra derül ki, hogy kik a nyertesek?
– Mindenekelőtt, ami a legfontosabb: nem kell kapkodni, mivel nem a sorrend dönt, a pályázatot nyugodtan beadhatják, kihasználva a teljes időkeretet. Azt mondom, februárra eldől, hogy ki kapja meg a támogatási szerződést, és ha aláírják, elfogadják, akkor el lehet kezdeni a munkát.
– Régebben télen nem dolgoztak. Vagy mostanság már olyan enyhék a telek, hogy ez megváltozott?
– Mi azt az elvet valljuk, hogy ismernünk kell azt, amit értékesítünk. Így, én is, mikor anno értékesítőként kezdtem, voltam fenn a tetőn. És igen, hóesésben is voltam, akkor is dolgozunk. De persze amikor szakad az eső, vagy jég van a tetőn, akkor nem tudunk dolgozni, mert az embereink biztonsága az első. De ilyen, hogy télen nem dolgozunk, ilyen nincsen. Egy ilyen napos télen, ha nem csúszik a tető, akkor felvesszük az overált és csináljuk.