SZEMPONT

,,Ahol sokkal rosszabb a fűtési berendezés, és a költségek 30 százaléknál jobban megugrottak, azok rosszul járnak” - Molnár László a rezsistopról

A szegényebbeknél, ahol rossz a szigetelés, a támogatásnál jóval nagyobb lehet a januári többletkiadás, ahogy a fával fűtőket sem kompenzálja az áramszámlájukra kapott 30%-os kedvezmény - mondja a GKI Gazdaságkutató szakértője.

Fischer Gábor, Címlapkép: MTI, Faludi Imre - szmo.hu
2026. január 30.

Rezsistop helyett 30%-os kedvezményt ad a kormány a januári rezsiszámlákból - ez derült ki a csütörtöki kormányinfón. Ezt legegyszerűbben a gázzal fűtők vehetik igénybe, nekik automatikusan jóváírják a januári gázszámla 30 százalékát. Aki villannyal, az a villanyszámlán kérheti a kedvezményt, de erről külön nyilatkozni kell. Aki havonta diktál, annak két részszámlán fogják érvényesíteni a kedvezményt, illetve a feltöltős mérővel rendelkezők egyszeri 7000 forintot kapnak. A fával fűtők is a villanyszámlán keresztül kaphatnak 30 százalékos kedvezményt.

Mennyit segít ez a magyar családokon, kik azok, akik jobban, és kik azok, akik rosszabbul járnak? Erről beszélgettünk Molnár Lászlóval, a Gazdaságkutató Zrt (GKI) vezető kutatójával.

— A rezsistopból kedvezmény lett. Nézzük meg, hogyan oszlik el ez a támogatás. A gázzal fűtők 30 százalékot kapnak jóváírásként a januári számlájukból, igaz, csak később. A villamos energiánál is hasonló a helyzet, de ott nehezebb az elszámolás.

— A hivatalos elgondolás a jelleggörbe. Ezt az MVM kiszámolta a rezsicsökkentés bevezetésekor. Minden háztartásnak megvan a jelleggörbéje, és a januárra eső fogyasztási részt emelik meg 30 százalékkal, és ez a többlet van ingyen.

— Ezt értem, de mi a helyzet az áramfogyasztással? Ott is van jelleggörbe, de hogyan különítik el a fűtési célú fogyasztást, ha nincs külön mérő?

— Az áramnál is van jelleggörbe. Van villanyóra mindenütt. Ha valaki a rendes ártarifán fűt árammal, a jelleggörbe miatt ez mindegy. A támogatás a villamos energiára is vonatkozik. Ha a januári fogyasztás az átlaghoz képest 30 százalékon belül van, azt kompenzálja az állam. Ha fölötte, akkor nyilván nem.

Ahol sokkal rosszabb a fűtési berendezés, és a költségek jobban megugrottak, mint 30 százalék, azok rosszul járnak. Ezek főként a szegényebb háztartások.

Például egy vidéki ház, ahol egy kisnyugdíjas él egyedül száz négyzetméteren, rosszak az ablakok, a födémszigetelés, és hogy ne fagyjon meg, kicsit rá kellett tekernie az egyébként is visszafogott fűtésre. Náluk bőven elképzelhető, hogy nem 30, hanem akár 50 százalékkal nőtt a fűtési költség. Ők viszont csak a 30 százalékos kompenzációt kapják meg.

— A legrosszabb helyzetben talán a tűzifával fűtők vannak. Az ő többletköltségüket az áramszámlán keresztül kompenzálják, de ez aligha fedezi a kiadásaikat.

— Persze, hogy nem. Lantos miniszter azt mondta, hogy akik tűzifával fűtenek, az áramszámlán keresztül érvényesíthetik a 30 százalékot. De ha valaki nem árammal fűt, akkor a havi áramszámlája valószínűleg nincs tízezer forint. Ennek a 30 százaléka 3 ezer forint.

A többlet tűzifa felhasználása ennél jóval többe került, ez csak egy kis vigaszág, de semmiképpen nem valódi segítség.

Ez régóta így van: a rezsicsökkentés nem terjed ki a fűtési rendszerek jelentős részére. A háztartások 15-20 százaléka vegyes tüzelésű kazánnal, jellemzően fával, szénnel fűt. A támogatás a szénre sem terjed ki. Ezeknél a főleg elavult, falusi fűtési rendszereknél a kiadás érzékelhető lesz. A fa ráadásul a legdrágább fűtőanyag, alacsony fűtőértékkel, amiből sokat kell használni.

— Tehát a kompenzációval legjobban a gázzal fűtők járnak, utánuk jönnek az árammal fűtők, és a sor végén a tűzifával fűtők állnak.

— Így van. És a távfűtéses lakásokat soroljuk a gázhoz, mert ott a távfűtőművek intézik a jóváírást, a lakóknak ezzel nincs teendőjük.

— Miért okozhat ekkora problémát nagyon sok családnak, hogy egy az átlagnál 4 fokkal hidegebb hónapban ki tudja fizetni a rezsiszámlát?

— A családok szegények, és nem bírják kifizetni a megemelt, bár még mindig rezsicsökkentett díjakat. A háztartások 90 százaléka a piaci ár alatt kapja az energiát, a villanyt és a gázt is. Ezzel szemben a nyugat-európai országokban gyakorlatilag mindenki piaci árat fizet, de még a kelet-európai országok nagy részében is ez a helyzet. Ott csak a rászorulók kapnak valamilyen támogatást, ami érdekes módon kevésbé okoz gondot, mint nálunk.

Ez azt is jelenti, hogy a magyar háztartások helyzete rendkívül ingatag. Már egy viszonylag kis kiadástöbblet is megrengeti a családi kasszát.

Egy ilyen megemelkedő rezsiszámla a családi költségvetés viszonylag jelentős részét viszi el. Ne felejtsük el, hogy a villany- és a gázfogyasztás is emelkedhet, hiszen ha sötétebb van, többet világítunk. Alapvetően azonban a gáz a meghatározó elem a hidegebb január miatt. Tegyük hozzá, hogy eddig az időjárás elkényeztette a magyarokat, mert legfeljebb egy hétig volt hidegebb időszak, és általában a sokéves átlag fölött alakultak a hőmérsékletek. A mostani helyzet arra utal, hogy nincsenek tartalékok. Amikor egy időjárási anomália jön, vagyis inkább visszatérünk a normális időjáráshoz, abban a pillanatban kiderül, hogy hiába csökkentették 2014-ben a rezsit, az még így is megfizethetetlen egyes háztartások számára.

— Mekkora többletkiadást jelent ez, és ki viseli a terhét: a költségvetés vagy a szolgáltatók?

— A kormány becslése szerint ez egy 50 milliárd forintos tétel a számlákon. Hozzátehetném, hogy ebből a gazdag is megkapja a rá eső részt, hiába tudná kifizetni. A szegényeknek pedig jogos a támogatás, hiszen ők nem tudták volna kifizetni a többletet. Ezt el lehetett volna osztani logikusabban is. Ez az összeg nagyságrendileg a költségvetésben az elhanyagolható tételek közé tartozik, a 30 ezer milliárd forint mellett jut erre is pénz.

A nagyobbik gond az, hogy mivel államosították a lakossági ellátást, mind a gáz-, mind az árampiacot gyakorlatilag az MVM látja el, az állam az egyik zsebéből a másikba teszi a pénzt, ha az MVM-mel nyeletik le a veszteség egy részét.

Elhangzott a Robin Hood adó, ami azért érdekes, mert ezt minden energetikai cégnek fizetnie kell, függetlenül attól, hogy ellátja-e a lakosságot. Ha valóban megemelik ezt az adót és abból finanszírozzák a támogatást, akkor az 50 milliárdos kiadást már nemcsak az MVM, hanem az összes magyar energiaszolgáltató viseli. Miközben ők, legyünk őszinték, nem látják el a lakosságot, így felmerül a kérdés, miért kellene részt venniük ebben.

— Gondolom azért, hogy szétterítsék a kiadást, és ne a központi költségvetést terhelje.

— Ez helyes, de ha szétterítem, akkor ki fogja megfizetni? Ha a lakosság nem fizeti meg, az állam a saját büdzséjéből sem fizeti ki, akkor valójában a vállalatok fogják. Nyilvánvaló, hogy a szolgáltatóknak ezt a pénzt vissza kell hozniuk, tehát magyarul megemelik a vállalati energiaköltségeket. Nincs más út. Nincs akkora nyereség az energetikai szolgáltatók nagy részén, hogy ezt le tudják nyelni.

— Ha a rezsicsökkentést racionálisabban, célzottan, csak a rászorulóknak adnák, mennyi pénz maradna meg?

— Ha a rezsicsökkentés most futó, módosított változatát nézzük, az MVM-nek, a távfűtőműveknek és más szolgáltatóknak juttatott támogatásokkal együtt, akkor csak az energetikai rész, mert a vízközművek is kapnak támogatást más okokból, körülbelül 1200 milliárd forint körül van, ha a számok pontosak. Mindenképpen 1000 milliárd forintos nagyságrendű a rezsicsökkentés fenntartása. Ha egy ésszerűbb megoldás lenne, ez valószínűleg 500-600 milliárdból is megoldható lenne, sőt, inkább 300 milliárdból. Tehát

ha valóban csak a rászorulók kapnák ezt a pénzt, a kisnyugdíjasok, az egyedülállók, a gyermekes családok egy része, akiknek ez tényleg számít, akkor akár még többet is kaphatnának, és az egész kevesebbe kerülne.

Sőt, még egy előnye lenne: azok, akik most olcsón kapják az energiát, de van pénzük, a drágulás hatására esetleg hajlandóak lennének beruházni az energiaszámla csökkentésébe. Vennének egy új kazánt, új vezetékrendszert, valahogy mérsékelnék az energiaköltségeket. Így a szolgáltatónak is kevesebbet kellene költenie. Ne felejtsük el, hogy szinte minden energiából importra szorulunk.

— Ha már itt tartunk, Lantos Csaba a rezsistop mellett beszélt arról is, hogy az Európai Tanács napirendre tűzte az orosz gázról való leválást. Az első lépés egy nemzeti terv készítése március 31-ig. A kormányzat részéről van egyfajta lebegtetés, hogy persze, megcsinálják, de 2027-ig még sok minden történhet. Ezt a tervet mindenképpen el kell készíteni?

— Ezt már korábban is meg kellett volna csinálni. Ugyanakkor ezek a tervek nincsenek összhangban a magyar energiastratégiával, amelyben továbbra is a gázmotoros erőművek vannak a középpontban. Tehát beadunk egy tervet az EU-nak, de van egy másik, amit magunknak tartogatunk, és abban nincsenek komoly vállalások. A magyar állam nem nagyon akar leválni az orosz energiáról, és itt nemcsak a gázról, hanem az olajról is szó van. Az olajról gyakorlatilag már csak Kelet-Európának kell leválnia. A Baltikum, Lengyelország és tudomásom szerint Csehország is levált, tehát már csak Szlovákia és Magyarország kap orosz olajat. Mindenki más máshonnan szerzi be a szükségletét. Tehát nem igaz, hogy nem lehet leválni.

— Gázvezetékek tekintetében jól állunk.

— Így van. A helyzet egyszerűen érthetetlen. Az alapszerződésünk a négy és fél milliárd köbméterre a TTF, vagyis a holland gáztőzsdei árak alapján van árazva. Ez azt jelenti, hogy semmilyen előnyünk nincs abból, hogy onnan vesszük. Azt mondják, hogy az egyedi kontraktusoknál – a további, közel 4 milliárd köbméternél – lehet árengedményt elérni az oroszoknál. A kérdés az, hogy hoz-e annyit az az árelőny, hogy ennyire ragaszkodjunk hozzá.

— Mit gondol, a kormány letesz egy értékelhető tervet május 31-ig?

— Letesz egy értékelhetőnek tűnő tervet, amit aztán nem fog betartani. Ha kötelezettség van, nyilván nem fog nyíltan szembemenni vele. Bemutatja majd, hogy a leválás lehetetlen, és irracionális költségekkel jár. Nemrég a Portfólión volt egy vita, ahol a Századvég előhozta, hogy 30-40 százalékkal drágulna az energia, ha leválnánk az orosz energiahordozókról. Ezzel szemben a REKK (Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont) azt mondta, hogy maximum 10 százalékos áremelkedés lenne, de még ez sem valószínű.

Volt olyan állítás is, ami háromszoros árat vizionált, ami nyilvánvaló marhaság, csak politikai célokat szolgált.

Ha kívülről, elfogultság nélkül nézzük, és nekünk a GKI-nál nincsenek ilyen érdekeltségeink, mi is úgy látjuk a REKK-kel együtt, hogy a kormányzat nagyon túlárazza a leválás okozta veszteségeket. Nem tudni, milyen egyéb megállapodások vannak az oroszokkal, de az ismert számok alapján a leválás messze nem jelentene ekkora költséget. Arról nem is beszélve, hogy erre lehet kapni EU-s támogatást. A REPowerEU program eleve erre jött létre. Persze, meg kellene felelni a jogállamisági kritériumoknak, de a program kifejezetten pénzt adna a hiányzó vezetékek és hálózatok megépítésére.

De a legfontosabb az energiaigényesség csökkentése lenne. Nemcsak olcsóbban kell beszerezni az energiát, hanem kevesebbet kellene felhasználni.

A fűtési számlák csökkentésének kézenfekvő módja a régi gázkazánok cseréje, amivel 20-30%-ot lehet spórolni. Erre voltak halvány, főleg EU-s pénzből finanszírozott kezdeményezések, de a szigetelési programok is elindulnak, majd megállnak, és nem lesznek tömegesek. Elérnek néhány tízezer háztartást, de ez a közel 5 milliós ingatlanállományhoz képest marginális.

— Évekkel ezelőtt olvastam egy tanulmányban, hogy a Fit for 55 program eléréséhez nagyságrendekkel több ingatlant kellene évente energetikailag felújítani.

— Évi 3-4 százalékot kellene, és a magyar átlagos ingatlanfelújítások száma 100 ezer körül van, és ez sem mindig jelent szigetelést, egy fürdőszoba-felújítás is idetartozik. Amikor jelentős EU-s támogatás volt, és a költségek felét meg lehetett spórolni, akkor volt 100 ezer körül az energetikai felújítások száma. Akkor egy kicsit meglódult a dolog, de ezzel is csak a gazdagabbak éltek, mert a maradék felét ki kellett fizetni. Az egész magyar energiastratégiával ez a gond.

Ha a leválást szorgalmaznánk, akkor az energiaigényes iparágakat nem csábítanánk, hanem inkább fizettetnénk velük a betelepülésért.

Gondolok itt az akkumulátorgyárakra, amelyek rendkívül energiaigényesek. De egy autógyárnak is nagy a villamosenergia- és gázigénye. Behozunk energiafaló létesítményeket, miközben energiát akarunk spórolni. Ez nem megy. A magyar energiastratégiában 2035-re a 2022-es szinthez képest 50-60 százalékos energianövekmény van beírva. Nemhogy csökkenne, hanem tovább nőne az energiafelhasználás. Ez azt jelenti, hogy új erőműveket kell építeni, és további erőforrásokat kell keresni a világban.

— Akkor előbb-utóbb kiderülne, hogy a most behozott gázmennyiség sem elég, miközben a földgáztól búcsúznunk kellene, nem pedig növelni a felhasználását.

— A földgázfogyasztás utoljára 8,5 milliárd köbméter körül volt évente. A növekvő ipari fogyasztással ez 9-9,5 milliárd lehet. Ha ehhez hozzáadunk még 40%-ot, az további 3-4 milliárd köbmétert jelentene évente, és 2035 nincs is olyan messze. Ha nem energiafaló létesítményeket vonzanánk be, hanem a szolgáltatások felé vennénk az irányt, a GDP-növekedéshez képest jóval kisebb lenne az energiafelhasználási többlet. Emellett a nem hatékony üzemeket a modernizációra ösztönözhetnénk, hogy kevesebb energiát használjanak fel. De erre nincsenek valós szándékok, csak egy-egy pályázat.

— A kormány ehelyett kizárólag a rezsicsökkentésről beszél, amit afféle magyar vívmánynak állítanak be.

— A kormányzati oldalról mondhatják azt is, hogy mit akarnak még, amikor a villanyárnak a felét fizetik, a gázt pedig 30-40 százalékkal olcsóbban kapják. A KSH adatai szerint a 2014-es 5-6%-os arányhoz képest a háztartások fogyasztásában a rezsi aránya most 2,5 százalék körül van. Tehát

40 százalékkal csökkent a kiadási arány. De ennek az az ára, hogy a hálózat fejlesztésére nincs elég pénz.

A vízvezetékeknél az a szerencsénk, hogy a hálózat még bírja. De ha hirtelen tömeges csőtörések lennének, százmilliárdokat kellene a rendszerbe tolni. Már most is a víz 30-60 százaléka elfolyik a rossz vezetékhálózat miatt. Ezt támogatjuk azzal, hogy a lakosság nem fizet többet. Ennek az a vége, hogy a szolgáltatóknak nincs pénzük beruházásokra, a hálózat avul, és évről évre nagyobb a veszélye a komolyabb gondoknak.

— A 10-11 évnyi rezsicsökkentésből ön szerint mennyi ingatlan mélyfelújítását lehetett volna finanszírozni?

— Ezt nehéz megítélni. Volt olyan év, például 2016-17-ben, amikor a piaci ár alacsonyabb volt, mint a rezsicsökkentett. Az elmúlt 12 évből talán három ilyen jó év volt, a többi kilencben a költségvetésnek kellett fizetnie. Az utóbbi négy év drasztikus kiadást okozott, ez nagyjából 4 ezer milliárd forint. Ha ezt elosztjuk a négymillió háztartással, az háztartásonként egymillió forint. Egy teljes körű felújítás 3-4 millió forint.

Ebből az összegből körülbelül 150-200 ezer háztartás teljes körű energetikai felújítását biztosan meg lehetett volna csinálni.

— És ezt még EU-s pénzek nélkül is?

— Így van, ezt a rezsicsökkentés költségéből lehetett volna megcsinálni. És ha erre ráépült volna egy iparág, szigetelőanyag-gyártás, építőipari kisvállalkozások, egy kiszámítható piaccal az árak sem szálltak volna el ennyire. Akkor valószínűleg még többen tudtak volna felújítani.

Kapcsolódó

Nagy Márton elárulta, miből fizeti a kormány a januári rezsistopot

A nemzetgazdasági miniszter jelentette be a januári fűtési többletfogyasztásra adott 30 százalékos kedvezmény fedezetét. Az intézkedés a gázzal, távhővel és árammal fűtő háztartásokat is érinti.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Őrizetbe vették a Nemzeti Vagyonkezelő volt főigazgatóját

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egykori főigazgatóját csütörtökön vették őrizetbe különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával. Az ügy egy 2014-es, 8,15 millió eurós kölcsön körül forog, amit egy soha meg nem valósult romániai naperőmű-projektre adtak.

KULT

Még be sem mutatták, de az HBO máris berendelte a Harry Potter második évadát

A könyvsorozat adaptációja még a karácsonyi premier előtt megkapta a zöld lámpát a folytatásra. A készítők a lendület fenntartásával indokolták a lépést, és egy új társ-showrunnert is kineveztek.

KULT

Hátsó kertből indult, mára az „ország legkedvesebb minifesztiválja lett” - Zalában bulizva segíthetsz az állatokon

Egy hátsókertes házibuliból két év alatt nőtt ki az "ország legkedvesebb fesztiválja" Zalában. A Pankkutya Fesztivál három nap alatt 40 fellépőt és 50 programot ígér, miközben minden profitját egy állatmenhelynek adja.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Vujity Tvrtko a Napló végéről: Aki ezt tette velünk, bár kapott 96 millió forint Júdás-pénzt, most egészen biztosan nyugtalanabbul alszik, mint mi

Vujity Tvrtko egy hosszú bejegyzésben idézte fel a TV2 Napló megszűnésének körülményeit. A riporter szerint a szerkesztőségre nehezedő politikai nyomás és egy 96 millió forintos könyvszerződés vezetett a műsor végéhez.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. május 07.

Két posztot is írt Vujity Tvrtko, a frissebb, mai posztban arról ír, hogy "anno nagyszerű emberek, becsületes újságírók veszítették el az állásukat, s ezzel veszélybe került a családjuk egzisztenciája, nem maradt munkájuk, voltak, akiket biztonsági őrökkel dobattak ki csak azért, mert nem akartak bűncselekmények részeseivé válni. Mindent (is) vállaltak, de a lelküket nem adták el, sem pénzért, sem ajánlatért, sem hatalomért!

Munkátokat elveszítettétek, de becsületeteket mindvégig megtartottátok! BÜSZKE VAGYOK RÁTOK! - írta a tévés.

"Vannak, akiknek most a mentegetőzés és a félelem maradt. Ők választották ezt az utat. Mi pedig egy egészen másikat…" - tette hozzá, megosztva egy 10 évvel ezelőtti posztját.

Vujity Tvrtko egy másik, tegnapi bejegyzését azzal kezdte, hogy nem a botránykeltés a célja, ugyanakkor úgy véli, „az igazság nem maradhat néma”. Azt írja, elsősorban azokért a kollégáiért szólal meg, akiket szerinte méltatlanul megaláztak, és akiknek a hangja nem jut el a nyilvánossághoz. Kijelenti, hogy újságíróként továbbra sem foglal állást magyar belpolitikai ügyekben.

Tvrtko szerint a műsor megszűnésének legfőbb oka egy bizonyos könyv volt. Hozzáteszi, hogy a kötet szerzőjét később hírigazgatónak nevezték ki, és a könyv körüli „erőszak, a műsorunkat, szerkesztőségünket érő politikai nyomás és érzelmi zsarolás” vezetett a döntésükhöz.

„Főleg emiatt az átkozott könyv miatt döntöttünk 2014-ben úgy, hogy a TV2 Naplója 17 év, 1 hónap, 3 hét és 4 nap után befejezi munkáját.”

A HVG a Magyar Hang cikke alapján azt írta: Szalai Viviennek 96 millió forintot fizetett a Napi Gazdaság kiadója 2014-ben a Zuschlag-könyv megírásáért. Tvrtko állítása szerint a szerkesztőségük nem volt hajlandó ezt a könyvet reklámozni, és másokat sem járattak le.

Műsorvezetőként személyesen is szembeszállt a nyomással, amikor nem volt hajlandó egy számára ismeretlen szöveget bemondani. „Egyáltalán: soha az életemben nem olvastam fel más szövegét, csak azt, amit én magam írtam… És amit én magam megírtam, azért a felelősséget mindig vállaltam” – fogalmaz.

Tvrtko szerint nem voltak hajlandóak olyan dolgokat megtenni, amelyekkel a későbbi események bűnrészeseivé váltak volna, ezért a TV2 Napló végül befejezte működését. Megemlíti azonban, hogy szerencsére a műsornak van folytatása egy másik csatornán, Sváby András és csapata révén.

A posztban felidézi egykori kollégáinak az utolsó szerkesztőségi értekezleten elhangzottakat, a Linda című sorozatból vett mondattal.

„Baltazár inkább meghal, de nem alkuszik!”

Majd hozzáteszi: „Meghaltunk, de nem alkudtunk.” Azt írja, aki ezt tette velük, bár kapott „96 millió forint Júdás-pénzt”, most biztosan nyugtalanabbul alszik, mint ők. A cselekedetét szerinte majd Isten vagy a bíróság fogja megítélni.

Tvrtko fájdalommal ír arról, hogy rajta kívül a stábtagok mind elhagyták a szakmát. Van közöttük virágboltos, apartmanház-üzemeltető és olyan is, aki külföldre költözött.

„Nem vagytok, s mégis azok maradtok: ÖRÖKRE!”

Ezzel szemben azt állítja, hogy aki ezt a helyzetet előidézte, „sosem volt az, bármi is állt a névjegykártyáján!”.

Zárásként arról ír, hogy bár ő maga is külföldre költözött, a szellemiségük és a gerincük megmaradt. Akik viszont szerinte elárulták ezeket az elveket, azokról úgy fogalmaz: „most nagyon gazdagok, s mégis koldusszegények!”.

A poszt hátteréhez tartozik, hogy a TV2 nemrégiben menesztette Szalai Vivien hírigazgatót, amire Vujity Tvrtko egy korábbi bejegyzésében már reagált. A csatornánál zajló belső feszültségekről korábban Hajós András és Majka is beszélt. A legfrissebb fejlemény az ügyben, hogy 2026. május 7-én megjelent hírek szerint megszűnik a TV2 Tények című műsora, és a jelenlegi tervek szerint a Napló sem folytatódik az átszervezés után.

Kapcsolódó

Megszűnik a Tények a TV2-n, vége a Naplónak is – jelentette be Vaszily Miklós

Vaszily Miklós, a TV2 vezérigazgatója megerősítette, hogy vége a Tényeknek. Közlése szerint a cél az, hogy „a tanulságok levonását követően”, „az elvárt szakmai sztenderdeknek megfelelő hírszolgáltatást” nyújtsanak.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Tiniként lebénult az arca, női cipőket árult, Magyarországon forgatta az első filmjét, és majdnem meghalt a motorján… kétszer is – George Clooney 65 éves

Egy jókora grizzly miatt érkezett a ’80-as évek elején hazánkba, de csalódnia kellett. Később Hollywood legnagyobb sztárja és legkelendőbb agglegénye lett… míg nem „szelídítették”.

KÉK HÍREK

Nyomozás indult a „fekete pufajkások” ellen az Orbán Viktor győri kampányeseményén történtek miatt

A rendőrség eljárást indított Pintér Bence győri polgármester feljelentése alapján ismeretlen tettesek ellen. Az ügy azokat a biztonságiakat érinti, akik Orbán Viktor márciusi kampányeseményén léptek fel a tüntetőkkel szemben.

KÉK HÍREK

Angolóráról rohant ki egy 15 éves budapesti diák, hogy megmentse egy férfi életét

A fiú a SzívCity alkalmazás riasztására hagyta el a tantermet, hogy egy közeli parkban segítsen egy eszméletlen férfin. A beteg keringése kétszer is összeomlott, de a fiú a mentők kiérkezéséig folytatta az újraélesztést.

SZEMPONT

Kitálalt az NKA-botrányról egy bennfentes: állítja, Hankó Balázs adott utasítást arra, hogy eltitkolják a 17 milliárdos támogatási keret részleteit

Papp Gergely, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő munkatársa Molnár Áronnak beszélt az intézménynél tapasztalt szabálytalanságokról. Elmondása szerint miután az első információk kiszivárogtak a színész-aktivistán keresztül, őt a párját és a barátját a főigazgató utasítására kitiltották a céges rendszerekből.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. május 07.

Névvel és arccal vállalta az interjút Molnár Áronnal Papp Gergely, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK) projektmenedzsere, aki Molnár szerint a legfőbb forrása volt a kirobbant NKA-botránynak.

Papp Gergely a „Magyarország kedvenc reggeli műsorában” elmondta, 2014 óta dolgozik az intézménynél, jelenlegi feladata az ePer pályázati rendszer felhasználóbarátabbá tétele. Azért döntött a nyilvánosság mellett, mert a belső szabályzat szerint a szabálytalanságokat a főigazgatónak kellene jelenteni, aki viszont szerinte maga is érintett az ügyben.

Papp Gergely azt mondta, a botrány kirobbanása után az intézményen belül több kollégáját, köztük a legjobb barátját és a szintén ott dolgozó párját is meggyanúsították.

„Például a legjobb barátomat meggyanúsították, és szankcionálták, kitiltották mindenhonnan több napra. Holott igazából sokáig azt sem tudta, hogy mire készülök” – mondta, hozzátéve, hogy eleget akar tenni a Molnár Áronnal kötött megállapodásának, miszerint ha a főigazgató nem áll a nyilvánosság elé a megfelelő információkkal, ő maga fogja ezt megtenni. Papp szerint a műsor utáni napon valószínűleg felmondanak neki, de ezt vállalja.

„Inkább rúgjanak ki, mint hogy szégyenben kelljen leélni az életemet, hogy tudtam erről az egészről, és nem szóltam.”

A projektmenedzser felszólította a felelősöket, köztük Krucsainé Herter Anikó főigazgatót és Hankó Balázs leköszönő minisztert, hogy tegyék közzé a telefonszámukat, és nézzék meg, mi a magyar emberek véleménye az ügyről. Mint mondta, elsődleges célja az volt, hogy a törvényi kötelezettségnek megfelelően nyilvánosságra kerüljenek a 17 milliárd forintos keret döntései és a döntéshozó testület tagjainak kiléte. Később azonban tudomására jutott, hogy további kifizetéseket terveznek.

„Sőt, én úgy tudom, hogy már van olyan döntés is, amit a miniszter aláírt, csak a te megszólalásod után ez végül nem került további ügyintézésre”

– mondta Molnár Áronnak, hozzátéve, hogy innentől a további kifizetések megállítása lett a cél.

Papp Gergely tisztázta, hogy a sajtóban emlegetett 790-es és 447-es listák valójában nem listák, hanem belső kódok. A 790-es a Kiemelt Kulturális Programok ideiglenes kollégiumának kódja, amely a 17 milliárd forintot elosztotta, a 447-es pedig a miniszteri keret belső azonosítója. Elmondása szerint 2023 nyarán vonták be a 790-es kódú kérelmek feldolgozásába, ahol olyan, a kultúrától távol álló programokat talált, mint a „somlói szépségverseny és evőverseny”. A pályázatokhoz mindössze ezer forintos nevezési díjat kellett fizetni, míg a miniszteri keretnél ilyen díj egyáltalán nem volt.

Beszélt egy nem nyilvános e-mail címről is, ahová az egyedi zenei programok kérelmei érkeztek. Itt találkozott egy olyan levéllel, amelyben egy pályázót a minisztérium értesített, hogy nyújtson be kérelmet az NKA-hoz. Ezt az e-mailt később letörölte a fiókjából, de szerinte az üzenetnek még meg kell lennie a rendszerben és közérdekű adatigényléssel megszerezhető.

Részletesen beszámolt a Krucsainé Herter Anikó főigazgatóval folytatott konfrontációjáról is, miután őt, a párját és a barátját minden előzmény nélkül kitiltották a céges rendszerekből. Az informatikai osztályon azt a tájékoztatást kapta, hogy a főigazgató utasítására történt a tiltás.

Amikor ezzel szembesítette, a főigazgató először technikai problémára hivatkozott. „De ezt olyan pikírt stílusban adta elő, hogy azt hittem, hogy lefordulok a székről” – mesélte. Később, egy négyszemközti beszélgetésen a főigazgató elismerte, hogy ő rendelte el a kitiltást, mert gyanakodott rájuk.

Papp Gergely szerint ezen a beszélgetésen a főigazgató elismerte, hogy a döntések közzétételének elmaradása nem az ő döntése volt. „Erre azt felelte, hogy okos fiú vagy, ki tudod te találni” – idézte fel a beszélgetést, majd hozzátette, amikor rákérdezett, hogy Hankó Balázsra gondol-e, a főigazgató igennel felelt.

„Hankó Balázs volt az, aki erre utasította.”

Papp szerint a főigazgató arról is beszélt, hogy nem adott megfelelő utasítást a kérelmek céljainak átírására, és állítólag nem is tudott arról, hogy a pályázati rendszerben erre lehetőség van. Ezt Papp Gergely képtelenségnek tartja, mivel szerinte a főigazgató rendelte meg és felügyelte a rendszer fejlesztését. Sőt, állítása szerint személyesen is részt vett olyan megbeszélésen, ahol a főigazgató a kérelmek céljainak átírásáról egyeztetett. Egy másik értekezleten a somlói szépségverseny kapcsán mindenki nevetett, egy dartsegyesület kérelménél pedig a főigazgató azzal viccelődött, hogy „biztos Magyar Péter képére dobálják a nyilakat”.

A projektmenedzser szerint a pályázatok feldolgozásánál szóbeli utasítás volt, hogy ne írjanak ki hiánypótlást, holott a kérelmek hemzsegtek a hiányosságoktól. A támogatói okiratokból pedig szándékosan kikerült a reklám- és PR-kötelezettségre vonatkozó rész, így a támogatott szervezeteknek nem kellett feltüntetniük, hogy az NKA-tól kaptak pénzt.

„Vajon kifejezetten csak ezekből az okiratokból került ki a PR kötelezettség? Itt miért nem kellett az NK-t mint támogatószervet feltüntetni?” – tette fel a kérdést.

A Fásy Ádám családjának cégével kapcsolatos ügyről elmondta, több tanú van rá, hogy a család személyesen járt bent az NKTK-nál, és a kollégákkal adatták be a Munkácsi Art Kft. kérelmeit, noha papíron semmi közük a céghez. Meghatalmazás sem volt náluk. Az elszámolásnál pedig kiderült, hogy a kifizetések olyan cégekhez mentek, amelyek Fásy feleségéhez és lányához köthetők.

A Városliget Zrt. ügyében, amelynek felügyelőbizottsági elnöke maga Krucsainé Herter Anikó, Papp Gergely azt állította, hogy a cég egy 1,25 milliárd forintos támogatás visszafizetésekor nem fizette meg az ügyleti kamatot. A főigazgató ezt tagadta, és az elszámoltatási osztályvezetőre próbálta hárítani a felelősséget. Papp szerint azonban írásos bizonyítékuk van arról, hogy az osztályvezető jelezte a főigazgatónak, hogy a kamat elengedése törvénytelen. „Ehhez képest a főigazgató még aznap délután levélben értesítette a Városliget Zrt-t, hogy a támogatás összegét utalják vissza” – mondta, kiemelve, hogy a levélben nem szerepelt az ügyleti kamat.

A miniszteri keretből finanszírozott támogatások elszámolásáról elmondta, hogy sok esetben a szakmai beszámoló egyetlen papírlapból áll, és nincs érdemi szakmai ellenőrzés.

Példaként a Zenei Kör Kft. félmilliárd forintos támogatását említette, ahol szintén csak egy ilyen „fecnit” kellett benyújtani. A főigazgató négyszemközt elismerte neki, hogy nem ért egyet ezzel a gyakorlattal, de azzal védekezett, hogy ez már korábban is így volt.

Papp Gergely éles kontrasztba állította a főigazgató számára vásárolt új céges autót, iPhone-t és irodabútort a többi iroda áldatlan állapotával, ahol a falak penészesek, a székek pedig szétszakadtak. Elmondta azt is, hogy a választások előtt beígért, bérbe beépülő fizetésemelésből végül csak egy 2026 végéig szóló keresetkiegészítés lett, bizonytalanságban tartva a dolgozókat.

Végül a támogatások aránytalanságát szemléltette: míg a többnapos, nagy múltú Szegedi Ifjúsági Napok (SZIN) fesztivál 12,5 millió forintot kapott szigorú feltételekkel, addig Tóth Gabi és párja, Papp Máté Bence összesen 19 milliót, Pataky Attila pedig 150 milliót egyetlen Aréna-koncertre.

„Miniszter úr, nem lehet, hogy ilyen és ehhez hasonló nívós fesztiválra vagy fesztiválokra kellett volna többek között ezt a 17 milliárd forintot elkölteni?” – tette fel a kérdést az interjú végén Hankó Balázsnak címezve.

A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni:

Kapcsolódó

„Az életet nem lehet legyőzni soha” - Pataky Attila tényleg életigenlő pályázatot adott be az NKA-s milliókért

A 444.hu birtokába került a dokumentum, amelyből kiderül, milyen szöveggel kapott állami támogatást az EDDA frontembere. A nyelvezet olyan, mintha kifejezetten Hankó Balázs művészeti elvárásainak kielégítésére íródott volna.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Megtörtént az első letartóztatás” - Nagy Ervin feljelentése után házkutatást tartottak és elfogtak egy férfit

A TISZA Párt képviselője arról írt, hogy a Fejér vármegyei rendőrség gyanúsítottként hallgatott ki egy férfit. A politikus a választási kampányban tett feljelentést szavazatvásárlás gyanúja miatt.

KÖZÖSSÉG

128 millió forintot nyert pókeren egy magyar üzletember, az egészet eladományozza

Nagygyörgy Tibor nyerte meg kedden az EPT Monte-Carlo egyik pókerversenyét, 352 ezer euróval lett gazdagabb. A teljes összeget a hátrányos helyzetű gyerekeket támogató Biggeorge Alapítvány az Esélyekért kapja.

KÉK HÍREK

Sírva fakadt Curtis a bíróságon, amikor döntöttek a gyilkossággal vádolt testvére ügyében

A rapper és családja könnyekben tört ki a tárgyalóteremben, miután a bíróság döntést hozott. Az ügy most visszakerül a Fővárosi Törvényszékre, új eljárásban, egy másik bírói tanács előtt folytatódik a bizonyítás.

SZEMPONT

Volt alkotmánybíró: Sulyok Tamás megfosztható a tisztségétől, mert alaptörvényt sértett

Vörös Imre volt alkotmánybíró szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök bizonyíthatóan megsértette az Alaptörvényt a hallgatásával. A megfosztási eljárás megindításáról a parlament dönthet, ami után az államfő jogköreit azonnal felfüggesztenék.

M.M. / Fotó: Klubrádió/YouTube - szmo.hu
2026. május 07.

Alkotmánysértést követett el Sulyok Tamás, ezért megfosztható tisztségétől – ezt Vörös Imre volt alkotmánybíró mondta a Klubrádióban. Szerinte az államfő akkor is elmozdítható, ha önként nem mond le.

Vörös Imre úgy véli, Sulyok Tamás tevőlegesen hozzájárult ahhoz, hogy a közhatalom gyakorlása ne jogállami keretek között történjen. A volt alkotmánybíró szerint az államfő nem tett eleget kötelezettségének, és nem őrködött az államszervezet demokratikus működése felett, amikor több vitatott esetben nem emelte fel a szavát – szemléz a 24.hu.

Az eljárás megindításának azonnali és súlyos következménye lenne.

Vörös Imre emlékeztetett rá, hogy bár a végső szót a megfosztás ügyében az Alkotmánybíróság mondja ki, a parlamenti döntés után azonnal fel kell függeszteni az elnöki jogkör gyakorlását.

Ez azt jelentené, hogy Sulyok Tamás hatásköreit és feladatait ideiglenesen az Országgyűlés elnöke venné át; a Tisza Párt korábban Forsthoffer Ágnest jelölte erre a posztra.

Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök elleni eljárást az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja, de a megfosztás megindításához már kétharmados többség szükséges.

Míg Vörös Imre szerint a jogi út járható, Fidesz-közeli jogászok korábban arról beszéltek, hogy Sulyok Tamás alkotmányos úton elmozdíthatatlan.

Vörös Imre hangsúlyozta, az Országgyűlésnek részletesen indokolnia kell döntését, az államfő teljes tevékenységét mérlegelni kell, de a jelenlegi rendszerben számos olyan szabály működik, amelyeket kifejezetten a hatalom bebetonozására alakítottak ki. Szerinte ezek eleve nem tekinthetőek legitim jogállami normáknak, ezért mielőbb ki kellene őket iktatni. Az alkotmányjogász már korábban készített egy „kigyomlált” változatot az Alaptörvényből, amely szerinte alkalmas lehetne kiindulópontnak egy jogállami rendszer újjáépítéséhez.

Teljes beszélgetés Vörös Imrével:

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Rákay Philipék a választás után visszaléptek a mohácsi csatáról szóló filmhez kért támogatástól

Rákay Philip csapata visszavonta a film támogatási kérelmét. A 956 millió forintos összeg nem a film teljes költségvetését fedezte volna, csupán az előkészületeket. A forgatókönyv első változatára már kaptak korábban 5 milliót.

KÉK HÍREK

Londonban fogták el a magyar férfit, aki felrobbantotta volna a pesti amerikai követséget

A magyar rendőrség terrorizmus gyanúja miatt körözi Juhász Mihályt, akit a Blikk szerint már le is tartóztattak Angliában. A férfit azzal gyanúsítják, hogy 2023 és 2025 között háromszor is megfenyegette a budapesti amerikai nagykövetséget.

SZEMPONT

Azurák Csaba a Tények végéről: Elképesztően sajnálatos ezt látni, de többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom

A TV2 egykori hírigazgatója megszólalt a csatorna Tények című hírműsorának megszüntetéséről. Szerinte a döntés több száz tehetséges, azóta pályán kívülre sodródott kolléga munkáját is semmibe veszi.

M.M. / Fotó: YouTube - szmo.hu
2026. május 07.

„Elképesztően sajnálatos ezt látni” – mondta Azurák Csaba, a TV2 egykori műsorvezetője és hírigazgatója, miután csütörtökön kiderült, hogy megszűnik a csatorna Tények című hírműsora. A volt képernyős több száz tehetséges kollégája nevében fejezte ki sajnálatát a közel három évtizedes brand sorsa miatt.

A csatorna egykori arca a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a Tényeket rengeteg tehetséges szakember építette fel, akik közül sokan mára a pályán kívülre sodródtak. Hangsúlyozta, hogy a műsor az első nagyjából húsz évében minőségi hírszolgáltatásként működött.

„Ez van bennem, hogy sok száz ember rakta bele a munkáját, akik hosszú éveken, évtizedeken keresztül vettek részt ebben az egészben, és szerintem az ő nevükben is beszélek, amikor ezt mondom, hogy elképesztően sajnálatos ezt látni” – fogalmazott.

Azurák Csaba, aki 2001-től 2019-ig dolgozott a csatornánál, nem akarta minősíteni a TV2 elmúlt évekbeli működését. Személyes okokkal magyarázta, miért nem hajlandó rossz emlékként tekinteni a csatornára.

„Én sokkal többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom rá. Mert 20 évet eltöltöttem ott, és ezalatt nekem barátságok szövődtek, a feleségemet is ott ismertem meg, így nagyon sok minden köt oda” – mondta.

A Tények megszűnése kapcsán a hírműsor egy másik volt műsorvezetőjét, Máté Krisztinát is keresték, ám ő nem kívánt nyilatkozni.

Kapcsolódó

Hajós András is reagált a Tények megszűnésére

Hajós András egy ironikus megjegyzéssel kommentálta a TV2 Tények című hírműsorának megszüntetését. A zenész-műsorvezető évek óta tartó konfliktusban állt a csatorna hírműsorával, amit korábban hányingernek nevezett.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk