Ahelyett, hogy megvédenék, büntetik a prostitúcióra kényszerített gyerekeket
Ezzel a problémával foglalkozott egy nemrég, 2018 márciusában megjelent, gyermekprostitúcióról szóló ombudsmani jelentés is. Az alapjogi biztos országszerte problémásnak találta, hogy a rendőrség csak nagyon nehezen lendül mozgásba gyermekprostitúciós ügyekben.
A rendőrség állítása szerint ugyanis csak akkor tudják megállapítani, hogy kényszer hatására cselekednek a 14-18 év közötti prostituáltak, ha azt a gyerekek elmondják a rendőröknek. Ezzel szemben az ombudsman fogalmilag kizártnak tartja az önkéntességet a prostitúcióban, ha azt kiskorú végzi, így nem is lehet más, mint áldozat, és mint ilyen, nem is vonható szabálysértési eljárás alá, ha valamilyen szabálytalanságot találnak a munkája körül. És ami történetünk szempontjából lényegesebb: ennek az álláspontnak a logikája szerint a kiskorú futtatójával szemben meg kellene indítani a gyermekprostitúció kihasználása miatti büntetőeljárást attól függetlenül is, hogy a kiskorú prostituált mit állít: kényszerből vagy önként csinálja.
Gyermekjogi szakértők itt alapvető konfliktust látnak a magyar jog és a kormány által is ratifikált nemzetközi egyezmények előírásai között. A gyermekek védelmét, a szexuális kizsákmányolást és a szexuális bántalmazás elleni európai fellépést segítő Lanzarote-i Egyezmény szerint a gyermekprostitúció minden esetben kényszernek tekintendő – mondta el egy két évvel ezelőtti gyerekjogi konferencián Lápossy Attila, az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának (AJBH) gyermekjogi osztályának vezetője.
Ehhez képest Magyarországon a következő a gyakorlat: amikor fiatalkorú prostituálttal találkoznak, a rendőrség, ahogyan a felnőtt prostituáltaknál, ellenőrzi, hogy a fiatalkorú a szabályoknak megfelelően végzi-e a munkáját, ha pedig szabálysértést észlel, például, hogy a lány nem a kijelölt türelmi zónában dolgozik, akkor szabálysértési eljárást indít ellene, aminek a vége akár szabálysértési eljárás is lehet. Vagyis nem áldozatként, hanem elkövetőként jelennek meg itt a fiatalkorú prostituáltak, ami a gyermekjogi szakértők szerint a nemzetközi egyezményekkel teljesen szembe menő gyakorlat.
A felvázolt probléma a bűnügyi statisztikákból is látszik. Adatkérésünkre a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság közölte az Abcúggal, hogy 2013 és 2018 között 102 szabálysértési eljárás indult fiatalkorúakkal szemben tiltott prostitúció miatt – ennek ráadásul a nagy része, 67 eljárás, a Dabasi Rendőrkapitányság illetékességi területén, ahová Örkény is tartozik. (Csak érzékeltetésképp: Pest megye 13 rendőrkapitányságra oszlik, ebből egy a dabasi, ami az elmúlt öt évben elvitte a fiatalkorú prostituáltak ellen indult szabálysértési eljárások majd’ kétharmadát.)
Ehhez képest az elmúlt öt évben Pest megyében mindössze hét esetben szerepeltek fiatalkorú prostituáltak futtatók áldozataként egy ügyben. Ennyi büntetőeljárás végződött vádemeléssel gyermekprostitúció kihasználása bűntettében, ezek közül megint csak a legtöbb – öt eset – a Dabasi Rendőrkapitányság területén. Összehasonlításképp: országosan összesen 150 ilyen bűncselekményt regisztráltak 2013 és 2018 között.
A Bűnügyi Statisztikai Rendszert böngészve az is kiderül, hogy ez a 150 regisztrált bűncselekmény 2013 január 1. és 2018. június 30. között összesen 232 elindult büntetőügyi eljárásból származik. A két szám különbözete mutatja meg, hogy hány esetben nem jutott el az ügy a bírósági szakaszig. A statisztikák szerint az öt év alatt összesen 10 esetben már a feljelentést is elutasította az ügyészség vagy a nyomozó hatóság, 67 esetben pedig egy ponton megszüntették a nyomozást.
A bejelentőt is fenyegethetik veszélyek
Ami az Örkényben megismert történeteket illeti: a Kulcsár Etelkától megismert kettő mellett a harmadikat a település általános iskolájának egyik pedagógusa mesélte el, amikor arról kérdeztük, az iskola felső tagozatos tanulói között felismerhetők-e az áldozatok. A névtelenséget kérő tanár azt mondta, az iskolában ugyan nem emlékszik felismert gyermekprostitúciós esetre, de olyan volt már, hogy egy volt diákjáról derült ki, hogy kiskorú prostituált.
“Nyolcadikból épp, hogy elballagott, amikor a Lajosmizse és Kecskemét közötti útszakaszon autózva a volán mögül láttam az út szélén állva strichelni”
– mondta a pedagógus, majd hozzátette: azonnal értesítette a családsegítőt a dologról, de nem tudja, hogy lett-e végül büntetőeljárás az esetből.
A tanár szerint az iskola a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaként olyan esetekben jelez a gyámhivatalnak, ha egy diákjával magatartásproblémák vannak vagy túl sokat hiányzik az iskolából, esetleg felszerelés nélkül, ápolatlanul, elhanyagoltan érkezik az iskolába. Ezekből azonban általában nem lehet kiszűrni, ha egy gyereket futtatnak.
Amikor arról kérdeztük, ha a felsoroltak nem jellemzők a diákra, de mégis felmerül a gyermekkori prostituálódás gyanúja, az iskola pedagógusai lépnének-e valamit, a pedagógus azt mondta: “Alapvetően a mi feladatunk, hogy azt jelentsük, ami az iskolában történik.” A strichelésen kapott volt tanítványt is inkább “állampolgári kötelességből” jelentette a tanár a családsegítőnek. Szerinte ez egy egyértelmű eset volt, mert szemtanúja volt a gyermekprostitúciónak, de “ez azért egy nagyon súlyos vád” ahhoz, hogy gyanú alapján, bizonyíték nélkül csak úgy dobálózni lehessen vele.
Abba is kevesen gondolnak bele – mondta -, hogy egy kisebb településen, mint amilyen Örkény is, a jelentést tevőket milyen veszélyek fenyegethetik, ha az elkövetők számára kiderül, ők szóltak a hatóságoknak. Bár egy 2014-es törvénymódosítás óta a gyermekjóléti szolgálat és a gyámhatóság már zártan kezeli a gyermek bántalmazása, elhanyagolása miatt jelzést vagy kezdeményezést tevő intézmény, személy adatait, a nekünk nyilatkozó tanár szerint egy kistelepülésen továbbra sem nehéz kideríteni, ki szólt a gyermekbántalmazásról.
Bár a futtatott állami gondozott kamaszlány, Karolina esetében az őt kihasználó férfi egyáltalán nem tartozott a keményvonalas bűnözők közé – ez a tárgyaláson szerzett benyomásunk és a riportunkon róla hallottak alapján is kiderült -, az Ócsai utat, ahol eleinte Karolina is dolgozott, alapvetően striciklánok uralják. Az egyik ilyet, a “Kapitány-klánt” néhány évvel ezelőtt kapcsolta le a rendőrség, és az ügyükben 2017-ben megszületett bírósági ítélet szerint futtatottjaik között legalább négy kiskorú lány volt 2004 és 2014 között.
Az ítélet szerint a Kapitány-klán két másik bandával rivalizálva tartott fenn az Ócsai úton prostituált-hálózatot, de a közös érdek miatt közösen működtettek egy riadóláncot. Az összes civil rendőrautó rendszámát ismerték. Mobilon értesítették egymást, ha gyanús kocsit láttak.
Az egyik – állami gondozott – fiatalkorú prostituáltat a dabasi járőrök gyűjtötték be egyszer. A 16 éves lány, akin verésnyomok látszódtak, elárulta, hogy a klán-főnök 17 éves fia futtatja, és azért verte meg, mert nem akart kiállni az útra.
A Kapitány-ügynek nyolc vádlottja volt, köztük két kiskorú fiú, akiket apjuk már javában betanított a futtatói munkára.
A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság statisztikáiból az is kiderül, hogy az utóbbi években egyre csökkent a tiltott prostitúció miatt intézkedés alá volt prostituáltak száma. Ez azonban egyáltalán nem biztos, hogy a prostitúció visszaszorulását jelenti a környéken, maximum azt, hogy kevesebben állnak a tiltott útszakaszokon, és többen pózolnak hirdetésekhez az interneten.
A rendőrség mellett a gyámhivatalnak is küldtünk kérdéseket, arról, hogy az elmúlt öt évben Örkényről és környékéről hány esetben hajtott végre azonnali kiemelést gyermekprostitúció észlelése miatt, de megkeresésünkre cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.
