SZEMPONT
A Rovatból

„Ági minden egyes velem történő lépésről SMS-t kapott” – rendhagyó élménybeszámoló az izraeli egészségügy működéséről

Silló Sándor komoly műtéten esett át odakint, amiről mégis élete egyik legnagyobb élményeként mesél. De a rutinvizsgálatokhoz is egész másképp állnak. Új sorozatunkban külföldön élő magyarokat kérdezünk egészségügyi tapasztalataikról.


Kilenc éve költöztek ki Izraelbe. Silló Sándor televíziós- és színházi rendező volt Magyarországon, Silló Ági ingatlanokkal foglalkozott. Most egyikük sem tud a szakmájában dolgozni, az új életüket mégis jobban szeretik, mint a régit. És nem csak azért, mert sokkal barátságosabbak az emberek, jobb a hangulat az országban. Az egészségügyi ellátásnak is nagyon sok köze van ehhez.

- Mi a legfőbb különbség a két ország egészségügyi rendszere között, ha a pénzt nem vesszük figyelembe?

- Sándor: Itt úgy állnak az egészségügyhöz, hogy meg kell óvni az embereket, még mielőtt baj lenne, emiatt például a betegbiztosító kártyád csak akkor érvényes, ha minden vizsgálatra, amire küldenek, elmész. Itt egyszerűen nem úszhatod meg, hogy ne derüljön ki valami. Nekem több bajom is volt, és mind úgy derült ki, hogy azt mondta az orvos, hogy ezzel a tünettel szaladj el egy rutinvizsgálatra, mert lehet, hogy baj van, és volt baj.

- Ági: Ezt úgy képzeld el, hogy ha azt mondja az orvos, hogy szaladj, akkor ha 2-3 napon belül nem kérsz időpontot, valaki felhív. Engem is felhívtak, hogy már van időpontod, tessék jönni. Nem lehet megúszni, mert az embert szekálják ezekkel a vizsgálatokkal.

- Sándor: És amikor ott vagy, azt érzed, hogy

nem teher nekik, hogy veled kell foglalkozniuk, hanem te veszed le róluk a terhet ezzel, így amikor sokkal súlyosabb baj lenne, már nem kell sok pénzt költeni rád.

A megelőzésre, és erre a szemléletre fektetik a hangsúlyt. Az más kérdés, hogy mi nagyon jó helyen lakunk, itt Tel Avivban és a központi részén Izraelnek nagyon jó az egészségügyi ellátás. De ugyanezt meséli az eilati barátunk is. Úgyhogy olyan nagyon sok különbség nem lehet.

- Ági: Infrastrukturálisan Izrael hihetetlenül ki van építve. Nincs olyan, hogy felépítenek egy lakótelepet, és ne legyen iskola, minden egyes biztosítónak saját orvosi rendelője, minden ott van 5-10 percnyire.

- A biztosítót már többször említettétek. Mit jelent az, hogy több egészségbiztosító van?

- Ági: Vannak magán egészségbiztosító társaságok, akikhez csatlakozni kell. Van az állami biztosító, de ha oda bejelentkezik valaki, utána egy magánbiztosítóhoz is csatlakozni kell, és az államin kívül oda is kell fizetni egy díjat. Ezeket a fizetésből levonják. Ezek nevetséges összegek. A minimális fizetés, amit bármilyen munkával haza tudsz vinni, mondjuk 6000 sékel (kb. 607.000 Ft), és fizetsz a magánbiztosító társaságnak 120 sékelt (Kb. 12.000 Ft), amiért tényleg maximális ellátást kapsz. Az állami biztosító társaságról tudni kell, hogy amikor a Covid miatt mindenki otthon maradt, akkor az állami biztosító fizette a fizetésünk 70%-át.

- Hová mentek, ha betegek vagytok?

- Ági: A biztosítótársaság rendelőjébe. Nem mehetek bármelyik családorvosi rendelőbe, csak abba, amit a mi biztosítótársaságunk működtet. A társaságnak szerződése van kórházakkal is, és ha kórházba kell menni, akárcsak valami vizsgálat miatt is, a biztosítótársaság kifizeti a kórházi költségeket. Van, amikor kérni kell előzetes engedélyt bizonyos vizsgálatokra, de ez automatizmus, inkább csak bejelentés, hogy most olyan vizsgálatra van szükség, amit ki kell majd fizetnie a biztosítónak.

- Sándor: Ez most így elmondva rohadt bonyolult. Mindez applikáción keresztül történik, bejelölöd és két gombnyomás.

- Tehát nem te kérvényezed…

- Ági: Nem. Minden olyan dolog, ami azonnali beavatkozást igényel, azt automatikusan intézi a biztosító, ami tervezett, ott néhány nap alatt fut át az engedélyezés.

- Van olyan dolog, amit nem engedélyeznek, amire nemet mondanak?

- Sándor: Legfeljebb olyan fordulhat elő, hogy azt mondják, ezt a vizsgálatot 5 évente kell elvégezni, most mit akarsz itt másfél évvel később… Még meg is sértődtünk, amikor velünk történt, hogy miért nem csinálják meg. Az különösen jó, hogy nem kell a leleteket és az orvosi papírokat őrizgetni.

Bármilyen egészségügyi intézménybe mész, bediktálod a személyi számodat (ezt az egy számot kell egyébként megjegyezned), ő beüti a számítógépbe és látja, milyen gyógyszert kaptál, mikor kezdted el szedni, melyik orvos mit írt hozzá,

az egész beteg-utadat ott tárolják, és akárhová mész, csak beütik a számodat és tudják.

- A magyar rendszerből jól ismert háziorvos nincs is nálatok?

- Ági: De, van családorvosunk.

- Vagyis van saját orvosotok, aki ismer benneteket, nem az vizsgál, aki éppen bent van a biztosító rendelőjében…

- Sándor: Mi sokat költöztünk az első időben, aki most van, az a harmadik háziorvos, és mind a három tündérpofa. Mind a hármat imádtuk. kicsit mázlink is volt, mert az első időben, amikor még nem beszéltünk héberül semennyire, mind a három jól beszélt angolul (általában az orvosok jól beszélnek angolul). Volt, aki még magyarul és románul is tudott.

Máshogy kezelnek, mint otthon. Az orvos megismer a buszon: á, hogy vagy! - rám köszön, a klasszikus értelemben vett családorvos, ennek a szónak itt tényleg van értelme.

- Ági: Tudod, mi furcsa itt? Hogy az orvos nem viselkedik orvosként. Se a fogorvos, de még a specialisták, a szívsebész, vagy az agysebész sem. Sosem azt érzed, hogy összeugrik a gyomrod, mert egy tekintéllyel van dolgod,

itt mindenki mosolyog, laza, kedves, mindenki úgy viselkedik, mintha egy kozmetikai kezelésre mennél, és most egy finom masszázs várna rád. Még a fogorvosnál is így érzem magam.

Belépek egy kellemes szalonba, ahol az orvos és a nővér is poénkodik, velem, nem rajtam, beszélgetünk, és amikor beülök a székbe, mindent megbeszélnek velem a kezelés közben. Az izraeli egészségügyben nem azt érzed, hogy egy darab hús vagy. Itt mindig azt érzed, hogy te egy ember vagy, akinek bemutatkoznak, még a betegszállító is, elmondja, hogy mi az ő dolga, hová fog vinni, mi fog most történni veled, ha ezt vagy azt érzed, mit mondj, hogy szólj.

- Sándor: Amikor kórházban voltam, a betegszállító úgy kezdte, miután feltettek a hordágyra és elkezdtek tolni befelé, hogy bemutatkozott, elmondta, hogy hova valósi, hány éve dolgozik a kórházban, és hogy most megyünk a műtőbe. Félre fog engem egy picit tolni, de ne izguljak, ha valami van, akkor szóljak.

Egy komolyabb műtétem volt, stenteket tettek be a koszorúerembe, de csak kísérővel mehettem be a kórházba, akinek a telefonszámát felírják, és a kísérőm, Ági minden egyes velem történő lépésről SMS-t kapott.

„Sándor most az altatóorvossal beszélget” , „Sándor kilépett az altatóorvos szobájából”, „Sándort most betolták a műtőbe”. „A műtét kezdetét vette, várhatóan másfél órás lesz” - majd másfél óra múlva kapta Ági az SMS-t, hogy „Sikeresen megműtötték, Sándor lábadozik a szobában, de még nem látogatható”.

- Ági: Ez annyira így volt, hogy amikor vége volt a műtétnek, kaptam egy SMS-t, hogy „az orvos hamarosan tájékoztatni fogja…”, de még nem tudtam az üzenetet elolvasni, amikor már hallom, hogy az orvos kiabálja a nevem. Ezt nem hittem el.

Magyarországon napkig nem tudod megtalálni az orvost, hogy megtudd, hogy mi van a hozzátartozóddal, felháborodnak a nővérek, ha meg mered kérdezni, hogy melyik orvostól tudhatnál meg bármit is, mert mi közöm hozzá, hogy a beteggel mi van, az az orvos dolga.

Itt meg az orvos, ahogy kijön a műtétről (nem is értem, hogy mosakodott ki), már szól nekem, hogy milyen a hozzátartozóm állapota, hogy a műtét jól sikerült, mit kell csinálni, mire kell figyeljek a jövőben, hogy főzzek, mit adjak neki, mit ne adjak neki.

- Sándor: És utána megkaptuk ugyanezt írásban.

- Ági: Aztán felhív a nővér és ő is elmondja.

- Sándor: Egyébként meg maga a műtét, lehet, hogy hülyén hangzik, de az életem egyik legnagyobb élménye volt. Betettek stentet a koszorúérbe. Betoltak a műtőbe, odatoltak mellém egy két méteres hatalmas képernyőt, és azon élőben közvetítették belülről, hogy hol jár ez a vacak. A hátam mögött álltak félkaréjban az orvostanhallgatók, két professzor vezette a műtétet, az egyik egy szívspecialista, a másik, aki a számítógépet kezelte. A műtétet úgy képzeld el, hogy van egy drótszál, a drótszál végén egy kis kamion, és a kis kamion bemegy az érhálózaton keresztül, odaér a koszorúérhez, lerakja ezt a cuccot oda, ahova kell, és aztán visszamegy.

Én közben kicsit félálomban voltam, és kérdezhettem. ‘Az ott micsoda? Nem tudunk egy kicsit közelebb menni?’ - ‘De, már csinálom is.’- mondta az orvos. Mint hogyha egy élő show műsort rendeztem volna, amiben én voltam az alany is.

- Különösen otthon érezhetted magad ebben a szerepben, hiszen Magyarországon televíziós rendező voltál...

- Sándor: De tök jó volt az egész. Teljesen szórakoztató volt. Hátam mögött kérdeztek az egyetemisták, akkor azoknak is válaszolt a professzor, angolul zajlott minden, nem volt ilyen orvosi vészhelyzetre kihegyezve.

Volt, hogy kérdeztem valamit, mire azt mondta, hogy ne most, Sándor, mert most el vagyunk foglalva, de mindjárt elmesélem. És aztán elmesélte.

Bent voltam másfél órát, és az végig ilyen stílusban zajlott, olyan volt, mintha egy valóságshowban egyszerre lettem volna szereplő meg néző, szórakoztató volt. A második stent műtétemmel már volt egy kis zűr, egy pici krízishelyzet. Azt is hihetetlen módon jól kezelték. Elkezdett zuhanni a vérnyomásom, nem vettem észre, csak hallom, hogy mondják, hogy Sándor, mindjárt visszahozunk. Mi van? - döbbentem meg. A fejemnél állt egy német orvostanhallgató, és kérdeztem tőle, hogy te, mennyi idő volt ez? „Miért, szerinted mennyi volt?” Olyan 10-12 percre saccoltam. Azt felelte: 40 másodperc. És erről így, sztorizgatva tudok beszélni, mert tényleg csak kellemes élményeim voltak. Pedig az utóbbi időben volt egy sérvműtétem, ez a két stent beültetés, kolonoszkópia - annak emlékszem a magyarországi verziójára, az nem volt ilyen méznyalás… Itt mindig azt érzem, hogy ezek az emberek gondoskodnak rólam.

„A Szívkórház aulája úgy van kialakítva, hogy látod az emeleteket, és köztük úgy futnak a lebegő folyosók, mint az erek a szívben.”

- Hány ágyasak a kórházi szobák?

- Sándor: Általában kétágyasak, voltam négyágyasban is, de abban is ketten voltunk csak.

- Ági: Függönnyel el vannak választva az ágyak, így van valamennyi intimitás. Mindenkinek saját tévé jár az ágyhoz, fülhallgatóval, hogy ne zavard a másikat, ha tévézel.

- Sándor: Az ágy távirányítóval állítható, felültetheted magad, hátradöntheted, visszaállíthatod fekvő helyzetbe, felemelheted a lábadat vele, ha gyerek volnék, biztos órákon át ezzel játszottam volna, mert nagyon szórakoztató formákat lehet belőle csinálni.

- Ági: A magyar egészségügy ellenpontját akkor tapasztaltam meg, amikor gondozó voltam egy 96 éves bácsi mellett.

A bácsit 96 évesen háromszor vitték kórházba, olyan dolgok miatt, amik miatt Magyarországon már 70 évesen sem vinnék be az embert.

Volt prosztata műtéte, volt egy szemhályog műtéte és volt egy pacemaker beültetése. Otthon ezekre egyenként azt mondják már a 70 évesnek is, hogy minek? Itt a 96 évesnek is megcsinálják.

- Izraelben tehát nagy tisztelettel bánnak az idősekkel?

- Ági: Nem, mindenkivel tisztelettel bánnak.

- Sándor: Inkább fogalmazzunk úgy, hogy az időseknek itt ugyanaz jár, mint a fiatalabb betegeknek. Nem is értenék, miért bánnának velük másként?

- Ha gyógyszert kell felíratni, azt telefonon intézitek?

- Sándor: Ez nagyon vicces. Az orvos látja, hogy mit szedek állandóan, ha elfogy valamelyik gyógyszer, akkor az applikáción keresztül küldök egy üzenetet, hogy kellene új adag. Öt perccel később lesétálok a patikába, és már fel van írva és vihetem.

- Arról tudtok valamit, hogy mennyit keresnek az orvosok?

- Ági: Az orvosokról nem, de azt igen, hogy

egy kórház igazgatónak 120.000 sékel (kb. 12 millió Ft) a fizetése.

- Évente?

- Ági: Dehogyis. Havonta. Ami nagyon jó fizetés, ugyanis egy parlamenti képviselő 50.000 sékelt keres (kb. 5 millió Ft). A hightech iparban 30.000 sékeltől (3 millió Ft) indulnak a fizetések. Egy átlag orvos remélem szintén keres ennyit.

- Tapasztalható Izraelben egészségügyi szakemberhiány?

- Sándor: Nincs nővérhiány, az biztos. Egyik nap jöttünk a buszon, és megszólított bennünket egy lány, mert hallotta, hogy magyarul beszélünk, kiderült, hogy Magyarországon végzett diplomás nővérként, most jött haza. Nagyon élvezte, hogy magyarul beszélgethet. Ő mondta, hogy a szakmájában szeretne elhelyezkedni, de vár a munkahelyre, mert nincs szabad állás, csak ígéretet kapott, de munkát nem. Szóval itt nincs nővérhiány.

- Amikor magánbiztosítót választottatok, mi döntött? Árban vagy szolgáltatásban nagy a különbség köztük?

- Ági: Mondtak három nevet és az egyik ismerősen csengett. Azt választottuk. Itt ugyanis senki nem ad tanácsot, szigorúan tilos befolyásolni az embereket, hogy melyik biztosítót válasszák. Árban is csekély a különbség, 5-10 sékel legfeljebb.

- Sándor: Mi most már tudjuk, hogy amit választottunk, annak nagyobb a taglétszáma, ami miatt kicsit dinamikusabban fejlődik. De ez csak annyit jelent, hogy az applikációban kettő gombot kell megnyomnod és nem hármat. Örülünk, hogy őket választottuk, mert nagyon jó a lefedettségük, úgy képzeld el, hogy felszállsz a buszra, mész két megállót és ott a következő rendelőjük.

- Ha például fáj a fületek, vagy más sürgős dolog van, akkor a családorvoshoz mentek, vagy van olyan szakorvosi ellátás, mint otthon, ahová bemehetsz magad is?

- Ági: A családorvoshoz, de ha valami nagyon sürgős, és pont nem rendel az orvos, akkor beeshetsz a saját biztosítód legközelebbi orvosi rendelőjébe, elmondod a nővérnek, hogy milyen sürgős problémád van, az azonnal keres egy orvost, aki szabad, és tud fogadni, és ugyanúgy ellát. Ha szakorvos kell, akkor megírja a beutalót, és mehetsz is tovább.

Ha csak az utcáról mész be egy szakorvoshoz és indokolt, akkor ingyen ellátnak. De ha indokolatlan, akkor ki fogják számlázni a 900 sékelt (kb. 91.000 Ft). Nem nagyon érdemes beutaló nélkül menni, ha nem vagy benne biztos, hogy azonnali ellátásra szorulsz-e.

- Sándor: Így voltam én a szívemmel. Rosszul lettem a munkahelyemen, felhívtam a családorvosi rendelőt, kértem telefonos tanácsadásra időpontot. Már az időpont kérésekor mondták, hogy azonnal menjek a szívspecialistához, aki egyből továbbküldött a kórházba. Ez az egész egy óra alatt lezajlott, másfél óra múlva már bent feküdtem és hajnal háromkor toltak is be a műtőbe.

- Mi volt a panaszod?

- Sándor: Szívtájéki szorítás. Itt nem várják meg, míg az infarktussal a földön fekszel.

- Az, hogy nekem szorít a szívem és csöndben várok, amíg elmúlik, az Izraelben elképzelhetetlen?

- Ági: Ha szólsz az orvosnak, akkor elképzelhetetlen.

- És szólsz, mert nem félsz attól, hogy kineveti a panaszodat, vagy nem vesz komolyan és kínosan fogod érezni magad miatta…

- Sándor: Itt kivizsgálnak, hogy nincs-e komoly baj és ezeket a vizsgálatokat azonnal megcsinálják. Engem megdicsértek hogy jó beteg vagyok mert panaszkodom. Másik mentalitás.

Mik a kötelező szűrővizsgálatok?

Ági: Kétévente van mammográfia, és arra behívnak. Nagyon komolyan veszik, ha látnak valamit, még nem érsz haza, már kapod a telefont, hogy másnap reggel 8-ra menj vissza. Évente van kötelező teljeskörű vér- vizelet- és székletvizsgálat. Ha egyszer találnak valamit, akkor azt már nem vizsgálják a szűrésben, hanem automatikusan küldenek a vizsgálatra meghatározott időközönként.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Teljesen elfogadhatatlan, amit Magyarország művel” – soha nem volt ilyen mélyen Orbán Viktor és az EU kapcsolata
Orbán Viktor a magyar választási kampány érdekében bevállalta, hogy Magyarország maradék hitelét is feláldozza. A spanyol miniszterelnök szerint a magyar kormányfő átlépett egy vörös vonalat. A német kancellár is súlyos árulásról beszélt a csúcs után.


Jeges hangulatban zárult a tegnapi brüsszeli EU-csúcs, miután Orbán Viktor egyedüliként nem támogatta az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelcsomagot a Barátság kőolajvezeték leállása miatt. A Euronews úgy fogalmaz, Magyarország a törésvonalhoz közelít, álláspontja komoly felháborodást és példátlan kritikákat váltott ki.

A New York Times szerint a csütörtöki brüsszeli uniós csúcson már az elejétől fogva egyértelmű volt, hogy a magyar kormányfő nem enged. Érkezésekor Orbán Viktor arról beszélt, hogy „Brüsszel valójában összejátszik az ukránokkal”. A miniszterelnök szerint az Európai Unió „az ukránok oldalán áll – tőlük nem remélhetünk semmit”, és „ezt az olajblokádot saját erőnkből kell megtörnünk.” A feszült hangulatot jelezték Kaja Kallas, az EU legfőbb diplomatájának szavai is, aki mielőtt bement a terembe, úgy fogalmazott: „Nem vagyok túl optimista.”

A zárt ajtók mögött lezajlott csütörtöki vita légköre a holland miniszterelnök, Rob Jetten szerint időnként „jeges” volt, „kínos csöndekkel” tarkítva.

Orbán Viktorral szemben „nagyon, nagyon kemény kritika hangzott el, és az volt az általános érzés, hogy ez egyszerűen nem mehet így tovább” – mondta Ulf Kristersson svéd miniszterelnök, hozzátéve: „Soha nem hallottam még ilyen erős bírálatot uniós csúcson bárkiről, soha.”

A vezetők egy része, köztük Giorgia Meloni olasz és Bart De Wever belga miniszterelnök megértőbb hangnemben próbált hatni Orbánra, de ez a megközelítés sem vezetett eredményre.

Az sem sokat segített, hogy a tanácskozásra távolról bejelentkező Zelenszkij is kemény hangot ütött meg Orbán Viktorral szemben, amit a magyar miniszterelnök a többiektől eltávolodva, egy asztalra támaszkodva hallgatott. Válaszul Robert Fico szlovák miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy ha az ukrán elnök „így folytatja, megeshet, hogy más EU-tagállamok is blokkolni fogják a 90 milliárdos hitelt”, és kilátásba helyezte az Ukrajnának szánt sürgősségi áramellátás leállítását is.

A vita végül eredménytelenül zárult, a vezetők közleménye szerint „az Európai Tanács a következő ülésén visszatér a kérdésre.”

„Senki sem zsarolhatja az Európai Tanácsot, senki sem zsarolhatja az európai intézményeket. Teljesen elfogadhatatlan, amit Magyarország művel” – mondta a tanácskozás után António Costa, az Európai Tanács elnöke.

Szerinte az európai vezetők elítélték Orbán Viktor álláspontját, és emlékeztettek arra, hogy „a megállapodás az megállapodás, és minden vezetőnek tiszteletben kell tartania az adott szavát.”

Costa arról is beszélt, hogy Magyarország lehetetlen feltételeket szab, például a tranzit biztonságának garantálását, miközben Oroszország folyamatosan rakétákkal és drónokkal bombázza Ukrajnát. „Ez nem jóhiszemű eljárás, amikor olyan feltételt szabsz, amelyet sem az Európai Unió, sem a tagállamok nem tudnak biztosítani, mert csak Oroszország dönti el, hogy megpróbálják-e újra megsemmisíteni a Barátság vezetéket” – fogalmazott, megjegyezve, hogy Moszkva 2022 óta több mint 20 alkalommal támadta meg azt.

Friedrich Merz német kancellár szerint Orbán eljárása „súlyos illojalitás a tagállamok között, aláássa az Európai Unió cselekvőképességét és rontja az EU egészének hírnevét”. Hozzátette: „Meg vagyok győződve arról, hogy ez mély nyomokat fog hagyni.”

Petteri Orpo finn kormányfő szerint Orbán „fegyverként” használja Ukrajnát a választási kampányában. „Úgy gondolom, hogy elárult minket, és meg kell találnunk a módját, hogyan lépjünk tovább” – fogalmazott.

Bart De Wever belga miniszterelnök, aki kulcsszerepet játszott a hitelmegállapodás tető alá hozásában, szintén élesen bírálta a magyar álláspontot. „Elfogadhatatlan, hogy a vezetőkkel együtt döntünk, majd utána azt mondod: de nem vagyok kész végrehajtani, amit jóváhagytam” – mondta. Kaja Kallas, az unió külpolitikai vezetője szerint Orbán nem jóhiszeműen jár el, pedig ez az EU-szerződés egyik alapelve.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arról beszélt „a hitel továbbra is blokkolva van, mert egy vezető nem tartja a szavát. De hadd ismételjem meg... egyik vagy másik módon teljesíteni fogunk.”

Ezzel szemben a magyar miniszterelnök a csúcs után úgy fogalmazott, hogy az ország érdekeit védte. „Amit ma tettem, az az olajblokád megtörése, amelyet Zelenszkij kényszerített ránk” – jelentette ki.

Orbán Viktor az ukrajnának más tagállamok által biztosított hitel jóváhagyását továbbra is a Barátság kőolajvezeték újraindításához köti, megszegve ezzel saját szavát, mert decemberben már hozzájárult a hitel folyósításához.

A 90 milliárd eurós uniós hitelcsomagról ugyanis tavaly decemberben már politikai megállapodás született. Ez a pénz hónapokra biztosítaná Ukrajna működőképességét és a katonai beszerzéseket. A kölcsönt az Európai Unió költségvetése fedezné, és Kijevnek csak abban az esetben kellene visszafizetnie, ha Oroszország jóvátételt fizetne. A csomag elfogadásához azonban mind a 27 tagállam egyhangú támogatására szükség van.

A decemberi kompromisszum szerint Magyarország, Szlovákia és Csehország rábólint a hitelcsomagra, de cserében kimaradnak a hitelfelvételből, tehát egy fillért sem juttatnak Ukrajnának. Február elején az Európai Tanács ki is dolgozta a hitel jogi kereteit, majd az Európai Parlament is megszavazta a csomagot.

Csakhogy január 27-én orosz dróntámadás érte a Barátság kőolajvezetéket, ami azóta nem szállít olajat Magyarországra. A magyar kormány ezután változtatott álláspontján, és a korábbi jóváhagyás ellenére elkezdte blokkolni a 90 milliárd eurós hitelcsomagot. Orbán Viktor azt állítja, hogy az olajvezetéket fizikailag már helyreállították, és az ukránok kizárólag azért nem indították újra, mert így akarják nehéz helyzetbe hozni a magyar kormányt a választások előtt.

Volodimir Zelenszkij szerint ez nem igaz, egy kulcsfontosságú szivattyúállomás súlyosan megsérült. Ugyanakkor az ukrán elnök arról is beszélt, nem akar olyan vezetéket javítani, amelyet Oroszország ismételten támad, és amely a Kreml háborús gépezetét finanszírozza.

A helyzet feloldására az Európai Bizottság vezetői levélben ajánlották fel Volodimir Zelenszkijnek, hogy az Unió állja a Barátság vezeték javításának költségeit, cserébe uniós ellenőrök helyszíni vizsgálatát kérték. Kijev a keddi bejelentés szerint elfogadta az ajánlatot, ám az ukrán elnök egyúttal jelezte: a vezeték szivattyúállomásának sérülése miatt a javítási munkálatok április végéig, május elejéig is elhúzódhatnak.

Bár Ukrajnának sürgősen szüksége van a pénzre, a Nemzetközi Valutaalap nemrég jóváhagyott egy 8,1 milliárd dolláros hitelcsomagot, ami a Politico szerint nagyjából május elejéig biztosítja az ország fizetőképességét.

Az uniós csúcson történtekről gyakorlatilag a teljes világsajtó beszámolt. Sok lapban azt is hozzáteszik, Budapesten és országszerte olyan óriásplakátok jelentek meg, amelyeken egy vigyorgó Zelenszkij kéreget, mellette pedig Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője mutat a tenyerébe. A plakátok felirata: „Üzenjünk Brüsszelnek: Nem fizetünk!”.

Győri Gábor, a Policy Solutions politikai elemzője a New York Times-nak arról beszélt a kormány a Magyar Péterrel folytatott kiélezett versenyben a bizonytalan szavazókat próbálja megnyerni.

A brüsszeli diplomácia a Politico szerint most abban bízik, hogy a helyzet az április 12-i magyarországi választások után megváltozik. Ha Orbán Viktor elveszíti a választást, utódja feloldhatja az obstrukciót. Ha viszont újraválasztják, a vezetők abban reménykednek, hogy a kampány után kompromisszum-képesebb lesz.

Akárhogy is lesz, a magyar kormány mostani viselkedésének tartós következményei lehetnek, Magyarország  ugyanis elveszítette a szavahihetőségét sok más uniós tagállami vezető szemében.

Amennyiben Orbán Viktor egy esetlegesen általa nyert választás után is fenntartaná álláspontjáta, az uniós vezetők körében több lehetséges szankció is felmerült, köztük további uniós források befagyasztása, per az Európai Unió Bíróságán, bírságok, vagy akár a 7. cikk szerinti eljárás megindítása, amely a szavazati jog megvonásával járhat. Az ügy legközelebb a magyar választások után, az április 23-24-i, ciprusi EU-csúcson kerülhet újra napirendre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Előbb-utóbb visszanyal a fagyi” – Márki-Zay Péter egy AI-képpel üzent Gulyás Gergelynek
Hódmezővásárhely polgármestere szerint a kormánypropaganda most mélyen hallgat a miniszter szavairól. Úgy véli, őt ugyanilyen kijelentésekért korábban gyilkosnak nevezték.


Márki-Zay Péter a Facebookon fordult Gulyás Gergelyhez, azt állítva, hogy a miniszter „igazat mondott a hazugság rendszerében”. Hódmezővásárhely polgármestere szerint a kormány kettős mércét alkalmaz, amikor az ő 2022-es és a miniszterelnökséget vezető miniszter egy mostani kijelentését eltérően ítéli meg.

Márki-Zay Péter a posztban úgy fogalmazott:

„Amikor 2022 tavaszán, Gulyás Márton műsorában miniszterelnök-jelöltként, teljes felelősségem tudatában arról beszéltem, mi lenne a feladatunk a NATO szövetségi rendszerében, önök teljes propaganda-arzenáljukkal nekem estek.”

Ezzel szembeállította Gulyás Gergely szavait, aki szerinte kimondta az igazat. Márki-Zay azt állítja, a miniszter arról beszélt, hogy „nem a NATO, hanem a magyar kormány és propagandája által »békepártinak« nevezett, valójában elmeháborodottan viselkedő Trump felkérésére megfontolnák magyar katonák Iránba küldését”. Hozzátette, hogy erről most mélyen hallgat a kormányzati propaganda, Orbán Viktor miniszterelnök pedig próbálja elbagatellizálni az ügyet.

A politikus szerint a magyarok nem akarnak háborút, ellentétben a kormánnyal és – ahogy ő fogalmazott – „két őrült cimborájukon, Trumpon és Putyinon” kívül. Márki-Zay személyesen Gulyás Gergelyt is megszólította, akiről azt írta, elismerésére szolgáljon, hogy a kormány többi tagjával ellentétben ő „legalább elpirul egy kormányinfón, amikor egy őszinte, egyszerű kérdésre is nagyot kell hazudnia”.

A volt miniszterelnök-jelölt azt javasolta a miniszternek, hogy legyen becsületes és őszinte, mert hosszú távon az a kifizetődő.

„A hazugságaiba az ember belekavarodik, előbb-utóbb visszanyal a fagyi; az igazság viszont felemel. Hosszú távon biztosan”

– írta. A polgármester megemlítette, hogy kapott egy képet, amely szerinte azt ábrázolja, hogy őt ugyanazokért a mondatokért állították be háborúpártinak, amelyekkel most Gulyás Gergelyt „mosdatják”.

Posztját így zárta:

„A végére pedig vigasztalásként és bátorításul csak annyit mondanék önnek, hogy már csak 23 nap, és lehull ez a lánca. Önnek is jobb lesz, Miniszter úr, és nekünk, magyaroknak is!”

A közelmúltbeli kormányinfókon Gulyás Gergelyt a közel-keleti helyzetről is kérdezték. Arra a felvetésre, hogy érkezhet-e amerikai kérés magyar katonai bázisok használatára Iránnal összefüggésben, a miniszter azt válaszolta, „ha ilyen kérés érkezik, azt meg fogjuk vizsgálni”.

A tágabb kontextus, hogy február vége óta az Egyesült Államok és Izrael iráni célpontokat támadott, mire válaszul az iráni Forradalmi Gárda lezárta a Hormuzi-szorost, a világ olajszállításának egyik kulcsfontosságú útvonalát.

Donald Trump amerikai elnök jelezte, hogy szükség esetén az amerikai haditengerészet megkezdheti a tankerek kísérését a szoroson. A fejlemények Európában, így Magyarországon is drágulási nyomást okozhatnak az olaj- és gázpiacon. A magyar kormány kommunikációjában az energiabiztonságot és a háborúból való kimaradást hangsúlyozza, és belső ellátás- és árstabilizáló lépéseket helyezett kilátásba.

A vita alapját képező korábbi kijelentés a 2022-es kampányból származik, amikor Márki-Zay Péter arról beszélt, hogy NATO-keretben, a szövetség döntése esetén Ukrajna támogatása katonai eszközökkel is elképzelhető, amit a kormánypárti sajtó háborúpártiságként kommunikált.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
A Google Fordító buktatta le Putyin új árnyékhadseregét: az FBI végigolvasta a gyilkossági tervet
A 42 éves orosz ügynök egy szerb bérgyilkossal tervezett merényletet. Azonban az amerikaiak valós időben olvasták a teljes kommunikációjukat a Google szerverein keresztül. A nyomozás során fény derült Putyin új, titkos kémszervezetére is, amit egy magáncég álcája mögé rejtettek.


A Kreml legújabb, gondos konspirációval felépített árnyékhadseregét nem egy kém, hanem a Google Fordító buktatta le. A 42 éves Denis Alimovot február 24-én vették őrizetbe a bogotái reptéren, miután az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda egy bírósági végzés birtokában hónapokig olvasta a fordítóprogramba beírt üzeneteit, amelyekből egy komplett gyilkossági terv rajzolódott ki.

A nyomozás során kiderült, hogy Oroszország az ukrajnai háború kezdete után egy teljesen új, a GRU és az FSZB elit egységeiből álló, 795-ös Központ nevű árnyékhadsereget hozott létre, amelynek

feladata a legkényesebb műveletek végrehajtása volt a szabotázsakcióktól az emberrablásokon át a politikai merényletekig.

A The Insider oknyomozó portál szerint az új egységet 2022 decemberében állították fel, és a GRU katonai hírszerzés hierarchiáján kívül. A titkos szervezet vezetői közvetlenül a vezérkari főnöknek, Valerij Geraszimovnak jelentettek. Az egységet a legendás fegyvergyártó, a Kalasnyikov Konszern cégébe ágyazták be, így a műküdés egy civil vállalat fedésében zajlott.

A szükséges pénzt a Magyarországon is üzletelő Transmashholding elnökeként ismert milliárdos, Andrei Bokarev és a Rosztek állami konszernt vezető Szergej Csemezov biztosította. A 795-ös Központ finanszírozási modellje a néhai Jevgenyij Prigozsin mintáját idézi, aki vendéglátó-mágnásból lett zsoldosvezér, fellázadt az orosz hadvezetés ellen, majd 2023 augusztusában gyanús repülőgép-balesetben halt meg.

A 795-ös Központ létrehozásának közvetlen előzménye a GRU 29155-ös egységének sorozatos kudarca volt. Ez az egység felelt többek között a salisbury-i idegméreg-támadásért és a montenegrói puccskísérletért, de annyira hanyagul dolgoztak, hogy tisztjeiket sorozatszámos útleveleik és más nyomok alapján újságírók és civil kutatók is azonosították, így az egység teherré vált. A Kreml ezért nem átszervezte, hanem egy versenytársat hozott létre.

Az új egység parancsnoka Denis Fisenko lett, az FSZB elit Alfa egységének veteránja, aki korábban a Kalasnyikovnál is vezető pozíciót töltött be.

Mindez egy PowerPoint-prezentációból derült ki, amit nyugati hírszerzők és oknyomozó újságírók is megszereztek, hónapokkal a titkos egység megalakulása után. A prezentációt Fisenko készítette és mutatta be a Kremlben. Infografikákkal, szervezeti ábrákkal, növekedési előrejelzésekkel, tank- és drónikonokkal volt tele, és elárulta Putyin új, szigorúan titkos „halálosztagának” felépítését.

A 795-ös Központban mintegy 500 tiszt dolgozik, három igazgatóságra osztva. Az egységet kezdetektől fogva kiber-, hírszerzési és információs műveletekre szánták, de a modern hibrid hadviselés teljes eszköztárával is rendelkeznek. Még olyan nehézfegyvereik is vannak, mint a T-90-es harckocsik vagy a Szmercs sorozatvetők. Ez azt jelenti, hogy nem csupán kisméretű szabotázsakciókra képesek, hanem nagy intenzitású, független katonai összecsapásokra is, külső támogatás nélkül.

Az ukrajnai háború első éveiben például az is a feladatuk volt, hogy információkat szerezzenek az ukrán elit alakulatok és a külföldi kiképzők tartózkodási helyéről, valamint a HIMARS rakétarendszerek pozíciójáról, azzal a céllal, hogy rakétákkal vagy drónokkal csapást mérjen rájuk.

A Hírszerzési Igazgatóság kilenc osztályt működtet, lefedve a modern megfigyelés teljes spektrumát.

A nyílt forrású hírszerzéssel foglalkozó rész mellett, van olyan osztály, amelyik külföldi  ügynököket futtat, van amelyik a jelhírszerzést viszi, teljes rádiótechnikai lehallgatóeszköz-parkkal, van amelyik optikai felderítést végez műveleti, illetve taktikai szinten, , valamint vannak földi megfigyelő csoportok is. A Mesterlövész Osztály is a Hírszerzéshez tartozik, ami a The Insider szerint arra utal, hogy elsődleges szerepük nem a harctéri tűztámogatás, hanem a célzott likvidálás.

A most letartóztatott Denis Alimov az FSZB Alfa egységének veteránjaként került a 795-ös Központhoz és az operatív hírszerzési osztályon dolgozott. Szoros kapcsolatot ápolt a csecsen vezetővel, Ramzan Kadirovval, és szabadidejében a testépítésnek élt. Egy nyilvános Telegram-csoportban például arról érdeklődött, „hogyan lehet folytatni az izomtömeg-növelést, miközben megszabadulok az olyan mellékhatásoktól, mint a férfimell?” 2024-re már külföldi merényletek szervezését kapta feladatul, célpontjai főként a Kadirovot bíráló, Európában élő csecsenek voltak.

A terv végrehajtásához Alimov egy Amerikában élő, szerb anyanyelvű férfit, Darko Durovicot bérelt fel. Egy moszkvai találkozón 60 ezer dollár előleget adott át neki, és további 1,5 millió dollárt ígért minden egyes célpontért, akit megölnek vagy „törvényesen deportálnak” Oroszországba.

Mivel Alimov oroszul, Durovic pedig szerbül beszélt, a kommunikációhoz a Google Fordítót használták.

Az üzenetek magukat titkosított alkalmazásokon keresztül küldték, amelyekről azt hitték, biztonságosak. Csakhogy a Google szerverei az Egyesült Államokban működnek, és így az FBI ügynökei egy bírósági végzéssel hozzáfértek a cég szerverein tárolt fordítási naplókhoz, és valós időben olvasták a teljes beszélgetést.

Durovic egy amerikai bűntársának még a pénzről  is írt: „Vannak embereim, akik rengeteg pénzt fizetnének azért, hogy ezt a személyt és a hozzá hasonlókat letartóztassák és átadják nekik. Minden személyért 1,5 millió dollárt kapunk. Szükségünk van egy társra, aki nem kérdez sokat, csak megadja az információt”.

Durovicot 2025 márciusában tartóztatták le az Egyesült Államokban. Alimov közel egy évvel később, február 24-én mégis úgy döntött, hogy külföldre utazik. Egy isztambuli járattal érkezett a kolumbiai Bogotába, ahol egy cartagenai tengerparti nyaralásra volt foglalása. A reptéren azonban az Interpol vörös körözése alapján azonnal elfogták. Jelenleg Kolumbiában van őrizetben, és az Egyesült Államokba való kiadatására vár, ahol gyilkossági kísérlet és terrorizmus támogatásának vádjával életfogytiglani börtönbüntetésre számíthat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Felföldi József: Ha egy vezetőn a kényelem, az elhanyagoltság, a fáradtság látszik, az gyakran azt jelenti, hogy a hatalom is elkényelmesedett, motiválatlan vagy éppen erőtlen
A milliárdos nagyvállalkozó szerint a miniszterelnök kolbászos-pörköltös bejegyzései a rendszer elkényelmesedését jelképezik. Úgy véli, a hatalom anyagcseréje lelassult.


Felföldi József egy Facebook-posztban fejtette ki véleményét, amelyben párhuzamot vont a hosszú ideje hatalmon lévő vezetők és a politikai rendszerek „elnehezedése” között. Bejegyzését azzal a gondolattal indítja, hogy a történelemben a birodalmak vezetői gyakran akkor nehezednek el, amikor túl régóta vannak hatalmon. Felföldi szerint egy ország vezetőjének megjelenése már nem egyszerűen esztétikai kérdés, hanem jelkép. Ezt követően arról ír, mit üzen számára Orbán Viktor közösségi oldalának „igencsak erőteljes gasztro vonulata”, megemlítve a pörkölteket, kolbászokat és a zsíros falatokat.

Álláspontja szerint az állandó evészet és az ezzel kéz a kézben járó elhízás szimbolikus jelentőséggel is bír.

„A hatalomnak is van anyagcseréje. Magyarországon pedig ez az anyagcsere mintha egyre lassabb lenne. A rendszer egyre több embert tart el, egyre több kiváltságot oszt ki, egyre több baráti vállalkozást hizlal fel közpénzből. Egyre több a lojalitásért járó jutalom, egyre több a rendszerhez tapadó érdek. A politikai test egyre vastagabb hájrétegeket növeszt magára”

– fogalmazott.

Hozzáteszi:

„Közben az ország izomzata, így az oktatás, az egészségügy, a versenyképes gazdasági rendszer egyre inkább sorvad, gyengül, roskadozik a teher alatt. Ez az igazi elhízás.”

Úgy véli, amikor egy állam túl sok energiát fordít saját magára, és túl keveset a társadalom mozgásban tartására, akkor elveszíti a rugalmasságát, és nem lesz képes gyorsan reagálni a kihívásokra. A vállalkozó szerint a történelem tele van ilyen rendszerekkel, amelyekben a hatalom önmagába záródik, a lakomák megszaporodnak, a fogások pedig pazarlóbbak lesznek, mert a rendszer már nem követel fegyelmet.

„Egy ország vezetője mindig jelképpé válik. A megjelenése, a viselkedése, az életmódja mind üzen valamit arról, hogyan működik a rendszer körülötte. Ha egy vezetőn látszik a fegyelem, az azt üzeni, hogy a rendszer is fegyelmezett. Ha viszont egy vezetőn a kényelem, az elhanyagoltság, a fáradtság látszik, az gyakran azt jelenti, hogy a hatalom is elkényelmesedett, motiválatlan vagy éppen erőtlen”

– írja.

A posztját azzal zárja: „Ezt csak úgy mellékesen leírtam. És további jó étvágyat kívánok Orbán úrnak.”

A debreceni édességipari milliárdos, akit a Quick Milk „varázsszívószál” miatt gyakran „szívószálpápaként” emlegetnek, 2025–2026 során egyre gyakrabban és élesebben nyilvánul meg közéleti kérdésekben.

Korábban is voltak konkrét, nagy visszhangot kiváltó megnyilvánulásai. 2025. november 5-én Iványi Gábor mellett állt ki, a vádemelést a miniszterelnök morális csődjének nevezve. 2026. január 19-én a „biztosvalasztas.hu” domain-ügy kapcsán „komoly arcvesztésről” írt, a felelősséget vezetői hibaként értelmezve. Február 5-én pedig Orbán azon kijelentésére reagált, miszerint „Fidesz nélkül” mindent elveszítene az ország, ezt az agresszor–áldozat viszony nyelvezetéhez hasonlítva.


Link másolása
KÖVESS MINKET: