SZEMPONT
A Rovatból

„A viszony tényleg egy mélypont felé halad” – Feledy Botond az éleződő amerikai-magyar konfliktusról

Kicsúfolt amerikai nagykövet, lehallgatott magyar vezetők, befolyásos magyarok elleni lehetséges szankciók. A külpolitikai szakértő szerint háborús környezetben a következmények is sokkal súlyosabbak lehetnek.
Vermes Ádám - szmo.hu
2023. április 12.



Az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolata régóta nem látott mélypontra süllyedt az elmúlt időszakban. Orbán Viktor március elején már Magyarország ellenfeleként azonosította a nyugati világ vezető hatalmát, miközben a kormánypárti sajtóban olyan anyagok jelentek meg, amelyek szerint a budapesti amerikai nagykövet beleavatkozik a magyar belpolitikába.

A konfliktus pedig még ennél is tovább súlyosbodhat, sajtóinformációk szerint ugyanis befolyásos magyar személyek kerülhetnek amerikai szankció alá, kiszivárgott szigorúan titkos dokumentumok pedig arról árulkodnak, hogy az amerikai titkosszolgálatok magyar vezetőket hallgathattak le.

Ezekről a témákról beszélgettünk Feledy Botonddal, a Partizán külpolitikai szakértőjével, a Heti Feledy külpolitikai hírlevél szerzőjével.

– Nemrégiben újabb cikkben számolt be a kiszivárgott amerikai titkosított dokumentumokról az Economist. Ebben már olyan információ is megjelent, amely szerint magyar vezetőket is lehallgattak az amerikai titkosszolgálatok. Mi lehet ezeknek az információknak a következménye? A magyar kormány egy további eszkalációs lépésnek tekintheti ezt a két fél viszonyában?

– A lehallgatási botrányokon mindig meglepődünk, pedig mondhatnánk, hogy Edward Snowden óta egy teljesen egyértelmű realitása a nemzetközi politika valóságának. Most nem egy magyar lehallgatási botrány robbant ki, hanem arról van szó, hogy az amerikaiak - ahogy ezt korábban is tették már - rengeteg szövetségest is lehallgattak, miközben az oroszokra, a kínaiakra vagy más ellenfelekre is dolgoznak. Az Egyesült Államok, mint hegemón hatalom az információs fölényét érvényesíti, ebbe pedig Magyarország is beleesik. Ez ugyanakkor nem zárja ki, hogy a magyar kormányzat a magyar-amerikai viszony jelenlegi nagyon rossz állása mellett mindezt egy kommunikációs narratívába visszaforgatja és hasznosítja. Erre lehet számítani adott esetben, de önmagában ez szerintem a nemzetbiztonsági körökben nem fog meglepetést okozni.

– Tehát a korábbi hasonló botrányok miatt ez ma már az USA szövetségeseit sem érheti váratlanul?

– Igen, Merkeltől az ENSZ-főtitkáron át számos szereplőről kiderült már, hogy lehallgatták, ez egy nyílt titok. A lehallgatás ténye viszont csak egy dolog, az igazi érdekesség az, hogy bizonyos információkat hogyan értékelnek az amerikaiak. Ezekről tudhatunk meg többet most a részben kiszivárgott diplomáciai üzeneteknek köszönhetően.

Ilyen van Magyarországról is egy, amelyben az áll, hogy az amerikai elemzések szerint az Egyesült Államokat egyre inkább ellenfélnek tekinti a magyar kormány. Ez az értékelés bizonyos szempontból izgalmasabb, mint önmagában az a tény, hogy valakit lehallgattak vagy sem.

Azt is tegyük hozzá, hogy valószínűleg a dokumentumok egy jó része eredeti, míg másokról a Bellingcat, illetve hasonló oknyomozók már kiderítették, hogy módosították őket. Ezek orosz érdekek irányába módosították. Például az orosz veszteségadatokat kisebbre vették. Innentől kezdve egy nagyon komoly munka lesz, hogy minden egyes dokumentumról, így a magyar relevanciájú dokumentumokról is megállapítható legyen, hogy valóban eredeti, és amennyiben az, nem módosították a tartalmát. Hiszen volt például olyan dokumentum, amely a kiszivárgás utáni dátumozással került ki. Itt valószínűleg lesznek még meglepő fordulatok.

– Ezzel a szivárgási üggyel szinte egyidőben a 444 diplomáciai forrásokból úgy értesült, hogy az amerikai kormány szankciókat vethet ki befolyásos magyarokkal szemben. Szerda délutánra sajtótájékoztatót hívott össze David Pressman amerikai nagykövet, amelynek nem árulták el a témáját. Az USA már korábban is tett több olyan lépést, ami jelezte a viszony jelentős romlását. Ilyen volt a kettős adóztatás elkerülését biztosító szerződés felmondása tavaly nyáron, hogy csak egy példát említsek. Egy befolyásos magyarokat célzó amerikai szankció újabb szintet jelentene a konfrontációban?

– Ezeket a diplomáciai jelzéseket egyben kell nézni. Ha tényleg kitiltanának magyarokat Amerikából, vagy alkalmaznák a Magnyickij-törvényt valamilyen formában, tehát kivetnének valamilyen magyar entitással szemben szankciót, és ehhez hozzátesszük, hogy a NATO-ban - nyilván nem függetlenül Washington szándékától - átléptek a magyar vétón a NATO-Ukrajna Bizottság összehívásával, valamint a kettős adóztatásról szóló egyezmény felmondását, illetve az a tényt, hogy nem hívták meg a magyar kormányzatot a Summit for Democracy első két találkozójára, akkor

így egyben jól látni, hogy a viszony tényleg egy mélypont felé halad. És ezt a 2014-es kitiltási botránnyal összehasonlítva tovább súlyosbítja, hogy mindez most egy háborús környezetben történik.

Ebben a helyzetben az amerikai fél számára felértékelődik a kommunikáció súlya. Tehát amit a magyar fél adott esetben csak kommunikációnak gondol, az most könnyen bekerülhet a háborús propaganda valamelyik dobozába az amerikaiaknál. Tipikusan az a vád ezzel kapcsolatban, hogy sok az oroszpárti magyar médiamegjelenés, illetve adott esetben akár kormányzati álláspont. Szijjártó Péter éppen most járt újfent Moszkvában energiaügyben tárgyalni, ezzel szembemenve az uniós orosz energialeválási szándékokkal. Ha ezeket egyben nézem, akkor látszik, hogy nem csak szavakban, hanem tettekben is valóban eléggé kétfelé válhatnak az amerikai-magyar érdekek. Ezt pedig csak tetézi a Trump-adminisztráció helyett most a Biden-adminisztráció áll a másik oldalon.

– Arról is beszámoltak a 444 által megszólaltatott diplomáciai források, hogy az amerikai nagykövet a külpolitikában meghatározó republikánus vezetőkkel is tárgyalt, és állítólag ők még a Biden-adminisztrációnál is keményebb álláspontot képviselnek az Orbán-kormánnyal szemben. Ezek szerint mégsem biztos, hogy nagy fordulat várható a két ország kapcsolatában, amennyiben a republikánusok 2024-ben visszaveszik elnöki széket, illetve a Kongresszus mindkét házát?

– Egyrészt a republikánus külpolitikai elitben valóban sokkal több a Kínával szemben erősebb fellépést szorgalmazó politikus, akik még Bident is kritizálják, hogy gyengekezű Pekinggel szemben. Mindezt annak ellenére, hogy tovább fokozta a trumpi szankciós politikát és a szövetségépítést a régióban. Biden a Trump-érával szemben egy fokozattal feljebb váltott. Ehhez képest akarnak még többet -legalábbis szóban - a republikánusok, miközben Magyarország az egyik leglátványosabban barátkozik Kínával, nyilván a maga méreteinek megfelelően, akár az itt jelenlévő beruházásokkal, a máshol kitiltott kínai cégek beengedésével, akár politikai kommunikációval. Ez könnyen szúrhatja a szemét a meghatározó republikánus figuráknak, zárójelben hozzátéve, hogy azért ott sincs egységes, az egész párt által elfogadott politika.

Másrészt, ha Donald Trump lenne a republikánusok elnökjelöltje, és még az elnökválasztást is meg tudná nyerni, akkor sincs arra semmilyen garancia, hogy ebbe az új adminisztrációba bekerülő republikánus emberek egyértelműen Magyarország-pártiak lennének.

Ez eddig sem igazolódott vissza Trump első ciklusának négy éve alatt. Mivel a Kína-politika valószínűleg az elkövetkező tíz évben sokkal-sokkal fontosabb lesz, mint bármilyen Oroszország-politika, ezért Magyarország kínaiakkal szembeni pozíciója mindig jobban meg fogja határozni, hogy mit gondolnak róla Washingtonban.

– Mi lehet az amerikai vezetés célja a szankciók esetleges bevezetésével? A magyar kormány folyamatosan azt kommunikálja, hogy a kötelezőket teljesíti: megszavazzák az uniós szankciókat, illetve köztársasági elnöki szinten Magyarország elítélte az orosz agressziót, valamint Ukrajnába is ellátogatott Novák Katalin. Mi lehetne az a konkrét lépés, amit meg kellene tennie a magyar kormánynak, hogy enyhíteni tudja a két fél közötti szembenállást?

– Az egyik visszatérő probléma, különösen a háború kitörése óta, a magyar kémelhárítás lagymatag fellépése az oroszok magyarországi tevékenységével kapcsolatban. Miközben minden kelet-európai tagállamban csökkent az orosz nagykövetségek létszáma, ezalatt a fedett diplomáciai pozíciókban dolgozó hírszerzők számát értem, Magyarországon a hivatalos információk szerint még nőtt is ez a szám. Emellett arról is hosszan lehetne vitatkozni, hogy mekkora jelentősége van a Nemzetközi Beruházási Banknak, aminek Magyarország maradt az egyetlen uniós tagállam részvényese, és egyelőre a budapesti székhelyét sem akarja feladni a magyar kormányzat az orosz érdekeltségű banknak. Ráadásul az egész energiaszektorban sem követi az orosz energiáról való leválás célját a magyar kormány, láthatólag nincs szó arról például, hogy Paks II-ről lemondjanak, illetve arról sem, hogy ne orosz fűtőanyaggal működjön tovább az erőmű. Az amerikai gazdasági, nemzetbiztonsági érdekek így Magyarország méretével arányosan ugyan, de sérülnek és itt lehetne olyan döntéseket hozni a magyar kormányzatnak, amivel ebben a rossz viszonyban lehetne változást elérni, ha lenne erre politikai akarat. Ez az egyik része, a másik meg egyszerűen a narratíva.

Felértékelődött a kommunikáció súlya a háborús környezet miatt, és ebben a miniszterelnöki évértékelőn kicsúfolt amerikai nagykövet, illetve a tendenciózusan az USA-t a magyar pozíciókkal szembehelyező, szinte nem is egy szövetségi rendszerben lévő országnak feltüntető megszólalások nyilván nagyon sokat számítanak.

A harmadik hosszú távú következmény, amit iszonyú nehéz felmérni, de remélhetőleg ezen már sokan gondolkodnak mindkét oldalon, hogy mik lesznek a gazdasági hatások. Hiszen ez a szankciók valódi következménye. A lényeg ugyanis az, hogy milyen üzenetet küld ezekkel az Egyesült Államok a befektetőknek. Ahol nincsen a kettős adózás elkerülését biztosító egyezmény, és ahol az amerikai külügyi értékítélet szerint magas szintű a korrupció, és ez szankciókkal is együtt járhat – már ha például ilyen kommunikáció következne - ott a befektetői pszichológiára is hatással lesz mindez. Ez pedig természetesen nemcsak amerikai befektetőket befolyásolhat, hanem azokat is, akik egyébként Amerikával dolgoznak, még akkor is, ha az egy német vagy francia vállalat.

– Lehet emellett még célja ezeknek az esetleges szankcióknak a svéd NATO-csatlakozás kapcsán nyomást gyakorolni Magyarországra? Március végén a finn kérelmet ugyan már jóváhagyta a magyar parlament, a svéd csatlakozás kapcsán azonban továbbra sem egyértelmű, hogy erre mikor kerülhet sor.

– Igen, teljesen egyértelműen, ez már elhangzott korábban számos fórumon. Washingtonban is többen úgy látták, hogy a csatlakozás megszavazását informálisan összekapcsolták az uniós magyar lobbival. Emellett pedig az egyébként is nehezen kezelhető török pozíciók megerősítését látják ebben, valamint nyilvánvalóan van ennek egy nagyon konkrét biztonságpolitikai aspektusa is a skandináv területek, illetve belvizek kapcsán. Svédország és a NATO partnerek számára fontos lenne a tervezhető költségvetés, nformációmegosztás, infrastruktúra-telepítés, tehát hogy kiszámíthatóvá váljon a svéd belépés menetrendje. Ez egy fontos és nagy súlyú pont a magyar-amerikai kapcsolatban.

Feledy Botond külpolitikai hírlevele itt érhető el

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina: csapdába csalták és kellemetlen szituációba tolták Magyar Pétert, amiben nyilván nem tudta megvédeni magát a mágikus dossziétól
Magyar Péter és az ATV harcát elemzi Pottyondy is a legújabb videójában. Szerinte az ügy azért „nem egy olyan rejtély, ami Sherlock Holmes-t kíván”.
FM. Kép: Youtube - szmo.hu
2024. június 11.



Legújabb videójában Pottyondy Edina sem hagyta szó nélkül Magyar Péter és az ATV frissen kirobbant konfliktusát. Miután – Szentkirályi Alexandrára utalva – levezette, hogy Orbán Viktor „a kampány végén azzal vezette le a sok stresszt, hogy emgint kinyírt egy politikusnőt”, hosszasan elemezte Rónai Egon és a TISZA Párt alelnökének hétfő esti összeveszését.

„Vajon mire várt Egon? Hogy együtt majd átnyálazzák és kisilabizálják a piros dossziét a rendelkezésre álló 10 percben? A világ legabszurdabb riportja lett volna”

– mondja Pottyondy. Szerinte két megfejtés lehet itt: az egyik, hogy az ATV dossziéja kamu, a másik pedig, hogy Magyar Péter vádaskodik hazudozva. Hozzáteszi:

„Vannak sms-ek, híváslisták, e-mailek – azért ez nem egy olyan rejtély, ami Sherlock Holmes-t kíván. Derüljön ki, hogy mi történt, mert mindkét verzióból le lehet vonni nagyon fontos következtetéseket.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: csak egyetlen szereplő lehet maradéktalanul elégedett - a Tisza Párt
Az elemző szerint az új magyar politika legérdekesebb inkubátorháza a fővárosi közgyűlés lesz.
Fotó: Nagy Bogi - szmo.hu
2024. június 10.



Török Gábor a közösségi oldalán elemezte vasárnapi választási eredményt. Azt írja:

1. A 2010 utáni magyar politikában rendszerhibának látszik a tegnapi EP-választás: a Fidesz 2006 óta nem ért el ilyen rossz eredményt országos választáson, miközben „nemfideszes” párt egyedül indulva 2006 óta nem szerepelt ilyen eredményesen. Új helyzet van, amely minden bizonnyal új utakra viszi, ösztönzi vagy kényszeríti a politikai szereplőket.

2. A választásnak sok kis győztese és vesztese van, de csak egyetlen szereplő lehet maradéktalanul elégedett: a Tisza Párt. A várakozásokat messze meghaladó EP- és fővárosi listás eredmény (EP-választáson párszázezer szavazattal elmaradva, a fővárosban fej-fej mellett állva) a magyar politika Fidesz utáni legerősebb szereplőjévé tette Magyar Péter pártját.

A magyar politikában ezzel a választással új időszámítás kezdődött: a Fidesznek és a 2024 előtti ellenzéknek egyaránt a Tisza jelentette kihívással kell megküzdenie a 2026-ig terjedő időszakban, miközben a Tisza a legerősebb ellenzéki pártként – majdnem egy ligában a Fidesszel - építkezhet tovább

(amely építkezés nehézségeiről már eddig is – okkal - sokat beszéltek és minden bizonnyal most még többet fognak).

3. A Fidesz számára természetesen nem jelent totális kudarcot a mostani választás, de a várakozásokat messze alulmúló (eddigi messze legrosszabb) EP-eredmény (továbbá a 30 százalék alatti fővárosi szavazatarány) és különösen a Tisza példátlan felemelkedése komoly problémákat jelez és egyben okoz is. Különösen úgy, hogy a Fidesz szinte egy parlamenti kampányt folytatott, erőforrásokban és terepmunkában is. A kormány helyzetét nehezíti, hogy a választás után a korábbiaknál valószínűsíthetően szigorúbb költségvetési politikára nyílik csak lehetőség. A Fidesznek azt is át kell gondolnia, hogy vajon

a szokatlanul negatív és egyetlen témára egyszerűsített kampány jó döntés volt-e, és hogy a fővárosi visszaléptetés – amellyel ráadásul nem is saját jelöltjüket, hanem egy ellenzéki párt retorikájában „harmadik utas” politikusát vezethették sikerre (ez majd a szoros eredmény miatt csak később derül ki) - milyen üzenetet küldött a saját szavazóiknak.

4. Az önkormányzati választási eredmények nagyon hasonlítanak az öt évvel ezelőttiekre, még akkor is, ha fontos városok (Baja, Eger, Miskolc, Salgótarján versus Győr, Szolnok, Nagykanizsa) és egy-egy fővárosi kerület (I. versus XII.) gazdát cseréltek, miközben újra bebizonyosodott, hogy a regnáló polgármesterek a helyi választáson nagyon komoly előnnyel indulnak.

5. Az új magyar politika legérdekesebb inkubátorháza a fővárosi közgyűlés lesz (de csak októbertől, addig még sok víz folyik le a Dunán és a Tiszán), ahol olyan – téttel bíró - taktikázások várhatók, amelyekre nagyon régen volt példa idehaza.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Erősödött a jobboldal, de „Európa főszabotőre”, Orbán Viktor nem lehet elégedett a Guardian szerint
A brit lap elemzésében azt írta, hogy Orbán hídépítő szerepének a vasárnapi eredmények tükrében már kisebb esélye van.


Orbán Viktor szerette volna megmutatni az, hogyan tudják a nacionalista pártok elfoglalni Brüsszelt, „Európa főszabotőre” azonban nem lehet elégedett - írja a vasárnapi választások eredményét elemezve a Guardian.

A brit liberális lap szerint

a magyar kormányfő a kontinens legradikálisabb kampányát folytatta, amit arra épített, hogy az EU a hibás, és Brüsszelt „liberális ősellensége, a magyar-amerikai filantróp Soros György bűvkörébe vonta”.

„Titokban háborúra készült Oroszországgal Ukrajna miatt. A béke megőrzésének egyetlen módja, ha az európai parlamenti választásokon kormánypártjára, a Fideszre szavaznak” - idézte fel a Guardian. Szerintük Orbán szerette volna úgy átvenni július 1-jétől az unió soros elnöki tisztét, hogy ő lesz az, aki egy platformba tudja szervezni a „kemény jobboldal” pártjait. Ennek érdekében javasolt egyeztetést a francia Nemzeti Összefogás vezetője, Marine Le Pen és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök között.

Ahogy korábban már a Le Point nevű francia lapnak is fogalmazott: „Az európai szuverenista tábor és általában a jobboldal jövője most két nő kezében van.”

A Guardian szerint azonban

ennek a hídépítő szerepnek már kisebb esélye van a vasárnapi választások után.

A Fidesz ugyanis a korábbi 13 helyett most 11 képviselőt küld majd az Európai Parlamentbe, míg az eredmények alapján Le Pen pártja 30, Meloni pártja pedig 24-et.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Bayer Zsolt: Magyar Péter a budi mellett égő csipkebokor, ahová enyhülni járnak a tizennyolc éve szorulásos ellenzékiek
Bayer Zsolt indulatos kirohanásban bizonygatta, hogy most is a Fidesz nyerte a választást. Nem csak Magyarnak szólt be: szerinte a kutyapártos Kovács Gergely „egy drogos agyhalott”.


Két nappal a választások után Bayer Zsolt is értékelte az eredményeket: a fideszes publicista a Magyar Nemzetben a rá jellemző agresszív stílusban bizonygatta, hogy a Fidesz szerinte most is nyert.

„Ha kormánypárt vagy, tizennegyedik éve kormányzol kétharmaddal, és 2006 ősze óta megnyertél már minden választást”, akkor a médiában és az ellenzéki körökben még így is vesztesnek állítanak be

– írja Bayer. Konkrétan két lapot említ publicisztikája különböző pontjain, a 444-et és a HVG-t, de nem idéz ezekből, hogy alátámassza benyomásait. Azt írja viszont:

„Ha a vasárnapi választás parlamenti választás lett volna, ugyanez az eredmény egy ötödik kétharmadot ért volna.”

A publicista még mindig sértődötten kéri számon a nyilvánosságon, hogy a XII. kerületben polgármesternek választott MKKP-s Kovács Gergely, vagy a Magyar Péter-féle TISZA Párt eredményeit – szerinte – „áttörés!” felkiáltással dicsérik.

Bayer szerint Kovács Gergely „egy drogos agyhalott”, Magyar Péter pedig „a budi mellett égő csipkebokor, ahová enyhülni járnak a tizennyolc éve szorulásos ellenzékiek”.

Publicisztikáját azzal zárja, hogy állítja, neki – a sértett hangvétel keltette látszat ellenére – „rendben”, hogy a Fidesz „megtorpanásáról” beszélnek. Abban pedig Bayer biztos, hogy 2026-ban meglesz az ötödik kétharmad.

Link másolása
KÖVESS MINKET: