SZEMPONT
A Rovatból

„A viszony tényleg egy mélypont felé halad” – Feledy Botond az éleződő amerikai-magyar konfliktusról

Kicsúfolt amerikai nagykövet, lehallgatott magyar vezetők, befolyásos magyarok elleni lehetséges szankciók. A külpolitikai szakértő szerint háborús környezetben a következmények is sokkal súlyosabbak lehetnek.
Vermes Ádám - szmo.hu
2023. április 12.



Az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolata régóta nem látott mélypontra süllyedt az elmúlt időszakban. Orbán Viktor március elején már Magyarország ellenfeleként azonosította a nyugati világ vezető hatalmát, miközben a kormánypárti sajtóban olyan anyagok jelentek meg, amelyek szerint a budapesti amerikai nagykövet beleavatkozik a magyar belpolitikába.

A konfliktus pedig még ennél is tovább súlyosbodhat, sajtóinformációk szerint ugyanis befolyásos magyar személyek kerülhetnek amerikai szankció alá, kiszivárgott szigorúan titkos dokumentumok pedig arról árulkodnak, hogy az amerikai titkosszolgálatok magyar vezetőket hallgathattak le.

Ezekről a témákról beszélgettünk Feledy Botonddal, a Partizán külpolitikai szakértőjével, a Heti Feledy külpolitikai hírlevél szerzőjével.

– Nemrégiben újabb cikkben számolt be a kiszivárgott amerikai titkosított dokumentumokról az Economist. Ebben már olyan információ is megjelent, amely szerint magyar vezetőket is lehallgattak az amerikai titkosszolgálatok. Mi lehet ezeknek az információknak a következménye? A magyar kormány egy további eszkalációs lépésnek tekintheti ezt a két fél viszonyában?

– A lehallgatási botrányokon mindig meglepődünk, pedig mondhatnánk, hogy Edward Snowden óta egy teljesen egyértelmű realitása a nemzetközi politika valóságának. Most nem egy magyar lehallgatási botrány robbant ki, hanem arról van szó, hogy az amerikaiak - ahogy ezt korábban is tették már - rengeteg szövetségest is lehallgattak, miközben az oroszokra, a kínaiakra vagy más ellenfelekre is dolgoznak. Az Egyesült Államok, mint hegemón hatalom az információs fölényét érvényesíti, ebbe pedig Magyarország is beleesik. Ez ugyanakkor nem zárja ki, hogy a magyar kormányzat a magyar-amerikai viszony jelenlegi nagyon rossz állása mellett mindezt egy kommunikációs narratívába visszaforgatja és hasznosítja. Erre lehet számítani adott esetben, de önmagában ez szerintem a nemzetbiztonsági körökben nem fog meglepetést okozni.

– Tehát a korábbi hasonló botrányok miatt ez ma már az USA szövetségeseit sem érheti váratlanul?

– Igen, Merkeltől az ENSZ-főtitkáron át számos szereplőről kiderült már, hogy lehallgatták, ez egy nyílt titok. A lehallgatás ténye viszont csak egy dolog, az igazi érdekesség az, hogy bizonyos információkat hogyan értékelnek az amerikaiak. Ezekről tudhatunk meg többet most a részben kiszivárgott diplomáciai üzeneteknek köszönhetően.

Ilyen van Magyarországról is egy, amelyben az áll, hogy az amerikai elemzések szerint az Egyesült Államokat egyre inkább ellenfélnek tekinti a magyar kormány. Ez az értékelés bizonyos szempontból izgalmasabb, mint önmagában az a tény, hogy valakit lehallgattak vagy sem.

Azt is tegyük hozzá, hogy valószínűleg a dokumentumok egy jó része eredeti, míg másokról a Bellingcat, illetve hasonló oknyomozók már kiderítették, hogy módosították őket. Ezek orosz érdekek irányába módosították. Például az orosz veszteségadatokat kisebbre vették. Innentől kezdve egy nagyon komoly munka lesz, hogy minden egyes dokumentumról, így a magyar relevanciájú dokumentumokról is megállapítható legyen, hogy valóban eredeti, és amennyiben az, nem módosították a tartalmát. Hiszen volt például olyan dokumentum, amely a kiszivárgás utáni dátumozással került ki. Itt valószínűleg lesznek még meglepő fordulatok.

– Ezzel a szivárgási üggyel szinte egyidőben a 444 diplomáciai forrásokból úgy értesült, hogy az amerikai kormány szankciókat vethet ki befolyásos magyarokkal szemben. Szerda délutánra sajtótájékoztatót hívott össze David Pressman amerikai nagykövet, amelynek nem árulták el a témáját. Az USA már korábban is tett több olyan lépést, ami jelezte a viszony jelentős romlását. Ilyen volt a kettős adóztatás elkerülését biztosító szerződés felmondása tavaly nyáron, hogy csak egy példát említsek. Egy befolyásos magyarokat célzó amerikai szankció újabb szintet jelentene a konfrontációban?

– Ezeket a diplomáciai jelzéseket egyben kell nézni. Ha tényleg kitiltanának magyarokat Amerikából, vagy alkalmaznák a Magnyickij-törvényt valamilyen formában, tehát kivetnének valamilyen magyar entitással szemben szankciót, és ehhez hozzátesszük, hogy a NATO-ban - nyilván nem függetlenül Washington szándékától - átléptek a magyar vétón a NATO-Ukrajna Bizottság összehívásával, valamint a kettős adóztatásról szóló egyezmény felmondását, illetve az a tényt, hogy nem hívták meg a magyar kormányzatot a Summit for Democracy első két találkozójára, akkor

így egyben jól látni, hogy a viszony tényleg egy mélypont felé halad. És ezt a 2014-es kitiltási botránnyal összehasonlítva tovább súlyosbítja, hogy mindez most egy háborús környezetben történik.

Ebben a helyzetben az amerikai fél számára felértékelődik a kommunikáció súlya. Tehát amit a magyar fél adott esetben csak kommunikációnak gondol, az most könnyen bekerülhet a háborús propaganda valamelyik dobozába az amerikaiaknál. Tipikusan az a vád ezzel kapcsolatban, hogy sok az oroszpárti magyar médiamegjelenés, illetve adott esetben akár kormányzati álláspont. Szijjártó Péter éppen most járt újfent Moszkvában energiaügyben tárgyalni, ezzel szembemenve az uniós orosz energialeválási szándékokkal. Ha ezeket egyben nézem, akkor látszik, hogy nem csak szavakban, hanem tettekben is valóban eléggé kétfelé válhatnak az amerikai-magyar érdekek. Ezt pedig csak tetézi a Trump-adminisztráció helyett most a Biden-adminisztráció áll a másik oldalon.

– Arról is beszámoltak a 444 által megszólaltatott diplomáciai források, hogy az amerikai nagykövet a külpolitikában meghatározó republikánus vezetőkkel is tárgyalt, és állítólag ők még a Biden-adminisztrációnál is keményebb álláspontot képviselnek az Orbán-kormánnyal szemben. Ezek szerint mégsem biztos, hogy nagy fordulat várható a két ország kapcsolatában, amennyiben a republikánusok 2024-ben visszaveszik elnöki széket, illetve a Kongresszus mindkét házát?

– Egyrészt a republikánus külpolitikai elitben valóban sokkal több a Kínával szemben erősebb fellépést szorgalmazó politikus, akik még Bident is kritizálják, hogy gyengekezű Pekinggel szemben. Mindezt annak ellenére, hogy tovább fokozta a trumpi szankciós politikát és a szövetségépítést a régióban. Biden a Trump-érával szemben egy fokozattal feljebb váltott. Ehhez képest akarnak még többet -legalábbis szóban - a republikánusok, miközben Magyarország az egyik leglátványosabban barátkozik Kínával, nyilván a maga méreteinek megfelelően, akár az itt jelenlévő beruházásokkal, a máshol kitiltott kínai cégek beengedésével, akár politikai kommunikációval. Ez könnyen szúrhatja a szemét a meghatározó republikánus figuráknak, zárójelben hozzátéve, hogy azért ott sincs egységes, az egész párt által elfogadott politika.

Másrészt, ha Donald Trump lenne a republikánusok elnökjelöltje, és még az elnökválasztást is meg tudná nyerni, akkor sincs arra semmilyen garancia, hogy ebbe az új adminisztrációba bekerülő republikánus emberek egyértelműen Magyarország-pártiak lennének.

Ez eddig sem igazolódott vissza Trump első ciklusának négy éve alatt. Mivel a Kína-politika valószínűleg az elkövetkező tíz évben sokkal-sokkal fontosabb lesz, mint bármilyen Oroszország-politika, ezért Magyarország kínaiakkal szembeni pozíciója mindig jobban meg fogja határozni, hogy mit gondolnak róla Washingtonban.

– Mi lehet az amerikai vezetés célja a szankciók esetleges bevezetésével? A magyar kormány folyamatosan azt kommunikálja, hogy a kötelezőket teljesíti: megszavazzák az uniós szankciókat, illetve köztársasági elnöki szinten Magyarország elítélte az orosz agressziót, valamint Ukrajnába is ellátogatott Novák Katalin. Mi lehetne az a konkrét lépés, amit meg kellene tennie a magyar kormánynak, hogy enyhíteni tudja a két fél közötti szembenállást?

– Az egyik visszatérő probléma, különösen a háború kitörése óta, a magyar kémelhárítás lagymatag fellépése az oroszok magyarországi tevékenységével kapcsolatban. Miközben minden kelet-európai tagállamban csökkent az orosz nagykövetségek létszáma, ezalatt a fedett diplomáciai pozíciókban dolgozó hírszerzők számát értem, Magyarországon a hivatalos információk szerint még nőtt is ez a szám. Emellett arról is hosszan lehetne vitatkozni, hogy mekkora jelentősége van a Nemzetközi Beruházási Banknak, aminek Magyarország maradt az egyetlen uniós tagállam részvényese, és egyelőre a budapesti székhelyét sem akarja feladni a magyar kormányzat az orosz érdekeltségű banknak. Ráadásul az egész energiaszektorban sem követi az orosz energiáról való leválás célját a magyar kormány, láthatólag nincs szó arról például, hogy Paks II-ről lemondjanak, illetve arról sem, hogy ne orosz fűtőanyaggal működjön tovább az erőmű. Az amerikai gazdasági, nemzetbiztonsági érdekek így Magyarország méretével arányosan ugyan, de sérülnek és itt lehetne olyan döntéseket hozni a magyar kormányzatnak, amivel ebben a rossz viszonyban lehetne változást elérni, ha lenne erre politikai akarat. Ez az egyik része, a másik meg egyszerűen a narratíva.

Felértékelődött a kommunikáció súlya a háborús környezet miatt, és ebben a miniszterelnöki évértékelőn kicsúfolt amerikai nagykövet, illetve a tendenciózusan az USA-t a magyar pozíciókkal szembehelyező, szinte nem is egy szövetségi rendszerben lévő országnak feltüntető megszólalások nyilván nagyon sokat számítanak.

A harmadik hosszú távú következmény, amit iszonyú nehéz felmérni, de remélhetőleg ezen már sokan gondolkodnak mindkét oldalon, hogy mik lesznek a gazdasági hatások. Hiszen ez a szankciók valódi következménye. A lényeg ugyanis az, hogy milyen üzenetet küld ezekkel az Egyesült Államok a befektetőknek. Ahol nincsen a kettős adózás elkerülését biztosító egyezmény, és ahol az amerikai külügyi értékítélet szerint magas szintű a korrupció, és ez szankciókkal is együtt járhat – már ha például ilyen kommunikáció következne - ott a befektetői pszichológiára is hatással lesz mindez. Ez pedig természetesen nemcsak amerikai befektetőket befolyásolhat, hanem azokat is, akik egyébként Amerikával dolgoznak, még akkor is, ha az egy német vagy francia vállalat.

– Lehet emellett még célja ezeknek az esetleges szankcióknak a svéd NATO-csatlakozás kapcsán nyomást gyakorolni Magyarországra? Március végén a finn kérelmet ugyan már jóváhagyta a magyar parlament, a svéd csatlakozás kapcsán azonban továbbra sem egyértelmű, hogy erre mikor kerülhet sor.

– Igen, teljesen egyértelműen, ez már elhangzott korábban számos fórumon. Washingtonban is többen úgy látták, hogy a csatlakozás megszavazását informálisan összekapcsolták az uniós magyar lobbival. Emellett pedig az egyébként is nehezen kezelhető török pozíciók megerősítését látják ebben, valamint nyilvánvalóan van ennek egy nagyon konkrét biztonságpolitikai aspektusa is a skandináv területek, illetve belvizek kapcsán. Svédország és a NATO partnerek számára fontos lenne a tervezhető költségvetés, nformációmegosztás, infrastruktúra-telepítés, tehát hogy kiszámíthatóvá váljon a svéd belépés menetrendje. Ez egy fontos és nagy súlyú pont a magyar-amerikai kapcsolatban.

Feledy Botond külpolitikai hírlevele itt érhető el

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Lattmann Tamás: Ha ez bejön Orbán Viktornak, lehet, hogy más uniós politikusok is meg fogják csinálni a saját soros elnökségük alatt
A nemzetközi jogászt szerint Orbán Viktor kockáztat, de pörög a neve, és ezen nyerhet is. A Patrióták Európáért nevű frakció összehozásával sikert ért el, viszont ebben Le Penék belépése után csak másodhegedűs lehet.


Még csak alig több, mint egy hete Magyarország az Európai Unió Tanácsának soros elnöke, de Orbán Viktor máris komoly politikai vihart kavart egyes lépéseivel. Kijevi, moszkvai, majd pekingi útja váratlanul érte az európai vezetőket, akik nem győzték posztjaikban és nyilatkozataikban hangsúlyozni, hogy a magyar miniszterelnök nem az unió nevében tárgyal. Ő ezt nyíltan nem is állítja, de megszólalásaiban mégis igyekszik komoly játékosként feltüntetni magát a nemzetközi politikában. A Patrióták Európáért frakció megalakításával, majd Le Penék csatlakozásával pedig egy látványos sikert is elért az uniós színtéren, hiszen az új közösség mindjárt az Európai Parlament harmadik legnagyobb erejévé vált.

Mit akar valójában Orbán Viktor? Lehet-e bármilyen szerepe egy orosz-ukrán béketárgyalásban? És mekkora politikai haszna származhat új frakciójából, ha ott nem a Fidesz a legnagyobb párt? Erről kérdeztük Lattmann Tamás nemzetközi jogászt.

– Az Európai Unió Tanácsának soros elnöksége még csak nyolc napja tart, de finoman szólva sok minden történt. Orbán Viktor alaposan felkavarta az uniós politika amúgy sem túlzottan álló vizét. Elég, ha csak a gyors egymás után következő kijevi, moszkvai és pekingi utakra gondolunk. Általában jellemző, hogy ennyire nagy hévvel kezdődjön egy soros elnökség?

– Jellemzően nem. Alapvetően ott van egy félreértés, amire persze politikai szereplők mindig rá tudnak játszani, hogy az Európai Unió Tanácsának soros elnöksége sokkal inkább egy belső munkaszervezési feladat, nem pedig egy külső képviselet.

Nem csoda, hogy különböző európai uniós politikai aktorok egymás hegyén-hátán mondják el folyamatosan, hogy a soros elnökség nem arra való, amire most használják, Orbán Viktor pedig nem az Európai Unió nevében beszél.

Hiszen az Európai Unió külügyi képviseletére nagyjából mindenki másnak komolyabb hatáskörei vannak. Az Európai Tanácsot magát a Tanács elnöke képviseli, az Európai Bizottságot, vagyis az Európai Uniót, mint olyat, a külügyi főképviselő – aki a bizottság elnökhelyettese. Itt az egyik zavart az okozza, hogy Orbán Viktor úgy adja elő magát, és Vlagyimir Putyin is úgy beszél róla mint EU-elnökről, de az Európai Unió Tanácsának soros elnöksége soha nem egy személy, hanem egy állam. Ennek az államnak ugyan a képviseletében eljárhat Orbán Viktor miniszterelnök, de bármit, amit mond, a magyar állam nevében mondja, nem pedig az Európai Unió nevében. Természetesen a belpolitikai kommunikációban Orbán és magyar kormány ezt úgy adja el, hogy ő egy fontos szereplő, ő képviseli az Uniót. Csakhogy ezt maga az Unió nem gondolja így, ez látszik is a nyilatkozatokból. És persze Vlagyimir Putyinnak is nagyon jó, hogy ő úgy kommunikálhat Orbán Viktorról, mint aki az Európai Uniót képviseli, ami ugyan nem igaz, de ez annyira Putyint sem kell, hogy zavarja, mert ő is alapvetően a saját belső közönségének játszik, ez is politikai kommunikáció.

Miután lepattan róla Orbán Viktor, Putyin azt tudja mondani az oroszoknak, hogy lám, még az Európai Unió elnöke is lepattant rólam, annyira kemény vagyok.

Tehát igazából a politikai kommunikációs célokat remekül szolgálja, hogy ezeket a finom különbségeket ne magyarázza el senki. De a lényeg az, hogy a Tanács soros elnöksége, ami most Magyarországé, nem egy személyhez kötődik, hanem egy államhoz, és ennek a feladata az, hogy az Európai Unió belső, elsődlegesen jogalkotási folyamatait koordinálja, elősegítse, működtesse.

Ez a pozíció nem külső képviseletről szól, soha nem is szólt arról, és jellemzően az elmúlt évtizedekben, amióta létezik, ennyire direkt módon nem is próbálta senki egy ilyen külső képviseletre, önmaga jelentőségének növelésére felhasználni.

Ez egy sajátos politikai kommunikációs játék.

– Orbán Viktor ezt békemissziónak nevezi. Egyébként mi érdeke, mi haszna lehet még ezekből a tárgyalásokból akár neki, akár az Európai Uniónak?

– Konkrétan nem tudom, hogy milyen haszna lehet belőle, de egyvalami biztos: egy politikai szereplő számára a kapcsolatteremtés, a kapcsolat fenntartása bármikor konvertálható bármilyen előnyre, haszonra, ezért is csinálják, a diplomáciának ez az egyik legfontosabb feladata. Hogy pontosan mit szeretne elérni, nem tudhatjuk.

Befelé nyilvánvalóan azt, amiről szól is a kormányzati média napok óta, hogy lám, Orbán Viktor mekkora főnök a világon, mindenki odafigyel rá, megoldja a világbékét is akár.

Aztán vagy megoldódik a világbéke, vagy nem – leginkább valószínűleg nem –, de teljesen mindegy, mert a lényeg az, hogy a politikai kommunikációban lehet rajzolni egy képet, ahol Orbán Viktor egy globális nagyszerűségű, globális befolyású politikus.

– Nagyon sok európai politikus is megszólal, ki keményebben, ki visszafogottabban. A világban – akár Európában, akár azon kívül – milyen visszhangja van annak, hogy az Unió soros elnök államának vezetője Kínában, Oroszországban tárgyal?

– A politikai hatása ennek mindenhol érezhető. Orbán Viktor számára ez egy tökéletesen jó lehetőség arra, hogy emelje magát és a saját befolyását. Még akkor is, ha ez egy kudarcos körút lesz, nem tör ki a világbéke, abból a szempontból ez nagyon fontos neki, hogy az ő neve most „pörög”. És ami azt illeti, a helyében a világ összes politikusa ugyanezt csinálná valószínűleg. Ez tehát nem feltétlenül Orbán Viktor-specifikus dolog, és nem is biztos, hogy érdemes nagyon intenzíven kritizálni miatta Orbán Viktort. Csakhogy azt idáig minden nyugat-európai politikus érezte az elmúlt sok évben, hogy a Tanács soros elnökségét erre használni potenciálisan visszaüthet. Mert el lehet mondani a választóknak, hogy én vagyok a világon a legfontosabb, de

amikor utána nem történik semmi, akkor visszaharap a valóság,

és kibukik, hogy mégsem az illető politikus a legfontosabb a világon. Ezt más nyugat-európai államokban, ahol régebb óta játsszák ezt a játékot, a politikusok már beárazták: nem érdemes megpróbálni ezzel operálni, mert lehet, hogy sokkal fájdalmasabb, amikor az emberek rájönnek, hogy meg lettek vezetve. Ezért nem történt az elmúlt években így, Orbán Viktor viszont most eljátssza ezt a játékot.

Ha bejön neki, lehet, hogy más uniós politikusok is meg fogják csinálni a saját soros elnökségük alatt.

De ettől függetlenül, amikor a nemzetközi médiában megjelenik, hogy Orbán Viktor tárgyal Putyinnal vagy Kínával, akkor általában nem állnak neki szétszálazni, hogy most ő az EU-elnökség képviselőjeként ment vagy nem. Ott annyi lesz a hírekben, hogy Orbán Viktor, és a hírfogyasztóknak is ez marad meg. Azaz Orbán politikai ázsiója fog megnőni, és valószínűleg ez is volt a cél. Mivel nem biztos, hogy lesz eredmény, ez politikailag némileg kockázatos, a miniszterelnök viszont láthatóan úgy döntött, hogy vállalja ezt a kockázatot.

– Az intenzív kezdés után mi várható? Unalmasabb tárgyalások, monoton bürokratikus munka?

– Igen, ahogy a legelején mondtam: az Európai Unió Tanácsának soros elnöksége egy belső szervező, orientáló, koordináló munka, nem pedig külső képviselet. Orbán Viktor egyéni munkabírásának függvénye, hogy milyen intenzitással bírja ezt a dolgot tovább csinálni. Ugyanis van egy nagyon fontos szempont: hogy

a most induló magyar soros elnökségnek az európai uniós struktúrában nem sok dolga lesz. Ugyanis választási évben vagyunk,

most áll össze egy vadonatúj Európai Parlament, most kell majd megválasztani az új bizottsági elnököt, aztán összerakni az új bizottságot. Az új bizottság az én tippem szerint október előtt egészen biztos, hogy nem lesz operatív, mert addig még elszórakozik az összeurópai politika a biztosjelöltekkel, folyamatos viták várhatóak. Ez nem kizárólag magyar történet, de várható, hogy amikor Orbán Viktor biztost jelöl, mondjuk érdemei elismeréséül Bóka Jánost, akkor kitör a lázadás az Európai Parlamentben. Ahogy annak idején Navracsics Tibor esetében is volt vita, Trócsányi Lászlót mint jelöltet pedig egyenesen vissza is tudták nyomni. Októberre mondjuk, hogy talán összeáll egy bizottság, és amíg nincsen meg a két bizottság, addig nincsen jogalkotás, mert nincs, aki elkezdje a folyamatot, aki letegye az asztalra javaslatokat. A belga elnökség, aminek most lett vége, nagyon intenzíven dolgozott azon, hogy üres asztalokat hagyjanak maguk után, hogy minél több mappát lezárjanak, még a magyar elnökség előtt. Ez azt jelenti, hogy ez a belső szervező, koordináló munka nagyon sok erőforrást nem feltétlenül fog lekötni, mert nem lesz sok ilyen feladat. Aminek köszönhetően a soros elnökség keretében

a magyaroknak lesz energiája, erőforrása, hogy az ilyen külpolitikai barbatrükkökre fókuszáljanak.

Én nem tartom lehetetlennek, hogy egy külpolitikai szempontból elég intenzív és aktív elnökségi időszak lesz. Az egy másik kérdés, ismétlem, hogy a soros elnökségnek nem ez lenne elsődlegesen a feladata. Ugyanakkor azt is fontos elmondani, hogy a politika, különösen a külpolitika, egy kicsit tényleg olyan, mint a támadó jellegű futball, azaz mindig kapura kell menni.

– Ha már focis hasonlat: az elmúlt napokban az európai politikában Orbán Viktor más területen is tudott „gólt rúgni”: megalakult a Patrióták Európáért EP-frakciója, ráadásul csatlakozott hozzájuk Le Penék Nemzeti Tömörülése. Mekkora siker ez egy olyan pártnak és vezetőjének, akiket nem is olyan régen talán még a frakciónélküliség veszélye fenyegetett az Európai Parlamentben?

– Abból a szempontból mindenképpen siker, hogy a Fidesz EP-képviselői nem frakció nélkül fognak ülni az Európai Parlamentben. Mert az európai parlamenti feladatok leosztásánál ez is nagyon fontos. De az eddigi hírek alapján, amik informálisan hozzám eljutottak, azért ezt a patrióta frakciót – fogalmazzunk úgy – nem tervezik agyonbombázni bizottsági elnöki helyekkel és hasonlókkal. De az is nagyon fontos, hogy a folyamatban lévő jogalkotási eljárásokban vagy egy jogalkotási eljárásban is egy EP-képviselőnek legyen felelős, mondjuk raportőr, vagyis jelentéstevő feladata. Ez is majdnem lehetetlen egy frakció nélküli képviselő számára. Ahhoz képest viszont, hogy az Európai Néppártból, a legnagyobb frakcióból esett ki Orbán Viktor pártja, ez mindenképpen egy visszalépés, akár a harmadik legnagyobb frakció lesz a PfE, akár nem. És ami nagyon érdekes, hogy miért fogadták el vajon Marine Le Penék belépési szándékát.

Ezzel ugyanis ebben a frakcióban Orbán Viktor is legjobb esetben maximum második szintű szereplővé válik.

A legtöbb, 30 főt a Le Pen-féle Nemzeti Front hozza, így ez nem lesz Orbán Viktor kvázi saját frakciója. Ráadásul nem ez lett a nagy, egységes, új jobboldali frakció. Egyrészt mert annyira nem is nagy, másrészt mert ez igazából a szélsőjobboldal újraosztása. Ha gonoszak akarunk lenni, akkor fogalmazhatunk úgy, hogy a Fidesz belépett az ID csoportba (Identitás és Demokrácia, az EP euroszkeptikus, radikális jobboldali csoportja), ami hálából megváltoztatta a nevét, hogy ne legyen annyira ciki. Ha Le Penék pozícióba, a kormány közelébe kerültek volna Franciaországban a hétvégi választáson, akkor elképzelhető, hogy megmaradt vagy nőtt volna a gravitációs erejük az ID-n belül, és akkor maradtak volna abban a frakcióban. Nekem ezért volt egy picit furcsa, hogy úgy döntöttek, hogy beállnak ebbe a történetbe, de azért azt meg kell hagyni, hogy itt nem ült el még a csatazaj. A következő hónapokban, években, ezért várhatóan lesznek mozgások ezen a területen.

– Le Penék belépésével az is kérdésessé vált, hogy ki az új frakció vezetője: a Fidesz, akik lényegében összehozták azt, vagy a Nemzeti Tömörülés, akik a legtöbb tagot adják.

– Szerintem nem kérdés.

Az új frakció elnöke Le Pen-párti politikus lett, aki egyébként a francia miniszterelnök lett volna, ha összejön nekik a győzelem.

Számomra nem kérdés, hogy ennek igazából Le Pen lesz a vezetője, ugyanakkor az biztos, hogy Orbán Viktornak lesz befolyása a döntésekre, még ha nem is döntő befolyása, de ismét visszatérek az előző pontra: ezért mindig több, mint a semmi, azaz a frakciónélküliség.

– Az Európai Konzervatívok és Reformisták kikosarazta Orbán Viktort, most pedig fej-fej mellett van a két párt taglétszáma, és még nem zárult le, hogy hova hányan csatlakoznak. Van valami jelentősége annak, hogy a két kisebb párt közül melyiknek van akár csak eggyel is több képviselője?

– Azt majd a jövő fogja eldönteni a parlamenti működés során, hogy e között a két frakció között lesznek-e valamiféle egymást erősítő szinergiák, amikkel együtt tudnak majd működni, vagy ne adj Isten kialakul valami huzakodás a sok szereplő között.

Azt tudjuk, hogy vannak alapvető feszültségek Giorgia Meloni és Le Pen között, ahogy én borítékolom, hogy most már vannak feszültségek Meloni és Orbán között is.

Azt is tudjuk, hogy Meloni elkezdett egy mozgást a közép felé, és az ECR-ben több olyan párt is van – például a lengyel PiS – amelyik hasonló irányt mutat. Éppen ezért nem tartom valószínűnek, hogy a két frakció között valamiféle nagyon komoly együttműködés legyen, mert Orbán Viktor politikai irányvonala nagyon nem erre mutat. De ezt alapvetően az idő fogja eldönteni.

– Patrióta, nacionalista és a nemzeti szuverenitást képviselő pártok szövetsége ez. Ilyen alapokon mennyire lehet tartós egy ilyen sok országot képviselő csoport, ahol az alapvető érdekek ennyire különbözőek lehetnek?

– Szerintem már most is hatalmas különbségek vannak az egyes tagpártok ilyen-olyan elképzelései, elgondolásai között. Mindjárt itt van például a Flamand Érdek Pártja, amelyik Belgiumban a regionalitás, az autonómia pártján áll, célja, hogy legyen önálló Flandria, és mellettük ott van Spanyolországból a Vox, ami „az állam mindenek fölött” elvet vallja, gyűlöli a baszkokat, meg a katalánokat, és súlyosan ellenzi az autonómiát is.

Az már csak a hab a tortán, hogy ilyen társaságban Orbán Viktor hogyan tudja eladni akár a határon túli magyarok autonómiájának gondolatát.

Ezeket az ellentéteket egy ideig le lehet fojtani azzal, hogy most nincs vita, a megalakulás öröme van. De azt mutatja a gyakorlat, hogy egy idő után ezek össze tudnak törni egy pillanat alatt. A kedvenc példám a 2007-ben az ITS (Identity, Tradition, Souverenity) néven futó frakció volt, ami ugye 2007. január 1-től novemberig működött, dicsőséges 10-11 hónapig. 2007. január elsejével Románia EU tag lett, és a szélsőjobboldali Nagy Románia Párt lett az ötödik, amivel ezt a frakciót létre tudták hozni. Itt az olasz fasiszták vitték a prímet akkor. Eldöcögött a rendszer gond nélkül egy ideig, amikor aztán az év őszén megtörtént a baj, mert Rómában egy román állampolgárságú roma férfi leszúrt valakit. Mire a frakcióülésen fölállt az olasz fasiszta, és közölte, hogy minden román cigány. Nyilvánvalóan a Nagy Románia pártosok ettől boldogtalanok lettek, azonnal kiléptek, és szétesett az egész. Tehát nem lehet azt garantálni, hogy egy ilyen struktúra mindig nagyon klasszul működni fog. Mindig lehetnek vagy később előjöhetnek olyan problémák, amik töréspontkohoz vezetnek.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András: A kijevi gyerekkórházat orosz robotrepülő találta el, bármit is hazudik Moszkva és a magyar kormánymédia
Az Oroszország-szakértő több pontban szedte össze a bizonyítékokat arra, hogy miért hamis az állítás, amit a kormánypárti média is átvett, miszerint Patriot rakéták okozták volna a szörnyű bombázást.


Ahogy arról korábban beszámoltunk, súlyos orosz támadás ért egy kijevi gyerekkórházat, több gyerek megsérült. A Magyar Nemzet pedig ezzel kapcsolatban az orosz propaganda dezinformációját tálalta, ami szerint amerikai Patriot rakétákkal találták el az intézményt.

Ezzel kapcsolatban hosszú magyarázó posztot tett közzé Rácz András Oroszország-szekértő. Bejegyzésében azt írja: „A kijevi gyerekkórházat orosz H-101-es robotrepülőgép találta el, bármit is hazudik Moszkva (és a magyar kormánymédia)”.

Ezután pontokba szedi, hogy mik a bizonyítékok az orosz támadásra:

„1. Egyrészt, több térfigyelő kamera is rögzítette a robotrepülőgép becsapódását. A H-101-es viszonylag lassú, hangsebesség alatti típus, így normál térfigyelő kamerák is képesek értékelhető felvételeket készíteni róla. Nagyon jellegzetes, könnyen felismerhető alakja van.

2. Másrészt, a becsapódás helyszínén az ilyenkor megszokott módon igyekeznek összegyűjteni a támadó fegyver darabjait is (teljesen rutin munka), és a darabokból is megállapítható, hogy H-101-es volt.

3.Harmadrészt,

a kórházat ért pusztítás egyszerűen túl súlyos és túl kiterjedt ahhoz, hogy légvédelmi rakéta okozhatta volna, hiába állítják ezt az oroszok.

Ők két típusról beszélnek, a NASAMS-ről és a Patriot-ról. A felvételeken viszont jól látszik, hogy a kórház egy kisebb épülete részben leomlott, a főépületben is súlyos károk keletkeztek és a robbanás több száz méteres körzetben betörte az ablakokat.”

Arról is ír, hogy a szóban forgó „egy régebbi, hangsebesség alatti, repülőgépről indítható, sugárhajtású eszköz. Felszerelhető hagyományos robbanófejjel is (ez a H-101-es változat), vagy termonukleáris töltettel is (H-102). A három, hadrendben álló orosz hadászati bombázórepülőgép típusból kettő, a Tu-95 és a Tu-160 biztosan képes indítani a H-101-et.”

Rácz András arról is ír, hogy „Kijevet a Patriot légvédelmi rendszer PAC3-as rakétái védik. Ezekben a robbanótöltet mintegy 18 kilogramm tömegű. A NASAMS által használt Sidewinder rakéták töltete mintegy 9 kilogramm, és a másik, NASAMS-ből kilőhető rakéta, az AIM-120 AMRAAM robbanófeje is csak mintegy 20 kilogramm.

Ezeknek a légvédelmi rakétáknak a robbanótöltete egyszerűen nem elég nagy ahhoz, hogy akkora, strukturális pusztítást végezzen, mint ami az Ohmatdit kórházat érte.”

Plusz egy pontként megjegyzi, hogy a „történet orosz tálalása fontos tanulságokkal szolgál az orosz információs hadviselés működéséről is. Az orosz propaganda azzal vádolja Ukrajnát, hogy nyugati fegyverek találták el a kórházat. Egyszerre emlegetnek az oroszok Patriot és NASAMS légvédelmi rakétákat is, mint lehetséges okokat.” Hozzáteszi: „Újdonságot legfeljebb az jelent, hogy a magyar közmédia, ideértve a szebb napokat látott Magyar Nemzetet is, szemrebbenés nélkül terjeszti a támadásról szóló orosz narratívát, a kritikai megközelítés árnyéka nélkül... egy olyan tragikus eset kapcsán, mint egy gyerekkórház elleni támadás, eddig ilyet még tőlük sem láttunk”.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
A taxisszövetség elnöke az Árpád hídi tragédiáról: Ez a baleset kivédhetetlen volt
Metál Zoltán szerint arra nem számíthat sem egy taxis, sem egy állampolgár, amikor kiszáll az autójából, hogy valaki odalép hozzá, kitépi az ajtót és beül az autójába.


A szerda éjjeli szörnyű baleset egy évvel és két nappal azután történt, hogy egy gyalogost gázoltak halálra az Árpád-hídon. Amellett, hogy a mostani eset még szörnyűbb volt, hiszen a forgalommal szembe száguldozó rablóval szemben semmi esélye sem volt az áldozatoknak. Külön sokkoló volt a rendőrség délelőtt kiadott közlése, miszerint az elkövetőt aznap már előállították kábítoszerhasználat miatt.

Az Országos Taxis Szövetség elnökével Metál Zoltánnal beszélgettünk arról is, hogyan lehet csak úgy elkötni egy modern autót, mit kellene tenni az Árpád-híd biztonságáért, ki lehetett-e volna védeni a tragédiát?

– Van-e információ a megsérült taxis állapotáról?

– Nincs semmilyen információnk.

– És az a kollégájuk, akitől a taxit elrabolták, ő milyen állapotban van?

– Nem, arról sincs semmilyen információ. Az érintett fuvarszervezők nem adtak ki ezzel kapcsolatban semmilyen tájékoztatást. Gondolom, sokkos állapotban van mindenki, aki érintett volt ebben az ügyben. Sajnálatos, hogy két ártatlan embernek kellett meghalnia és több embernek megsérülnie. Nem utolsó sorban két munkatársunk vesztette el a járművét, a munkaeszközét, a megélhetését.

– Arról van hír, hogy biztosítva voltak-e ezek a járművek?

– Nincsenek ilyen információk a birtokunkban.

– Az eset kapcsán felmerülhet-e az, hogy a taxisok fizikailag is erősebb védelmet kapjanak? Vannak olyan országok, ahol egy megerősített kabinban ülnek az autón belül.

– Nagyon ritka az ilyen jellegű cselekmény. Mindenki rossz időben volt rossz helyen. Arra nem számíthat sem egy taxis, sem egy állampolgár, amikor kiszáll az autójából, hogy valaki odalép hozzá, kitépi az ajtót és beül az autójába. Technikailag fontos részlet ebben a történetben, hogy ezeknek a hibrid autóknak van egy úgynevezett ready-kapcsolója, ez az elektromos autókra is jellemző.

Ezzel készenléti állapotban marad a jármű kulcs nélkül is, ha a sofőr elhagyja a gépjárművet a kulccsal együtt. Így ha valaki beül és el akarja vinni az autót, megteheti, mivel gyújtáson, készenléti állapotban van az autó.

A következő leállításig ez az autó mozgásképes marad. Ezt vagy tudta az elkövető, vagy véletlenül kihasználta a helyzetet, de ezt már sosem fogjuk megtudni.

– Ez azért felvet biztonsági kérdéseket. Talán ezt a funkciót ki kellene kapcsolni, vagy nem lenne szabad használni?

– Nem volt még erre precedens, a járműgyártók pedig kényelmi szempontból használják. Nem arra készül fel a gyártó, hogy bárki el fogja rabolni az autót. Ennek a típusnak a sajátossága, hogy kulcs nélkül is el lehet vinni. Persze figyelmeztet arra a jármű a műszerfalán, hogy távolodik a kulcstól, de addig nem állítja le a járművet, amíg az készenléti állapotban marad. Ez minden típusnál máshogy működik.

Például, a Volkswageneknél nem lehet így elindítani az autót.

Ez teljesen véletlenszerű helyzet volt, és valóban mindenki rossz időben volt, rossz helyen. Ezt használta ki az elkövető, dulakodott a kolléganővel. Egy férfi fizikai ereje egy nőhöz képest mindig erősebb. Próbálta a kolléganő, ahogy hallottam, visszatartani, kinyitni az ajtót, kapaszkodott bele, de az elkövető erősebb volt, magára húzta az ajtót, és elment. Aztán sajnos nem jutott messzire.

– Milyen típusú autó volt, amit így el lehetett indítani?

– Toyota Camry.

Az autólopások új aranykora: a kulcs nélküli rendszerek buktatói

Az elmúlt tíz évben a gépjárműipar szakértői többször is figyelmeztették a gyártókat a kulcs nélküli rendszerek biztonsági kockázataira. A figyelmeztetéseket azonban gyakran félvállról vették, ami az autólopások számának drasztikus növekedéséhez vezetett. Az autólopások megszaporodása pedig természetesen a biztosítási díjak emelkedését is magával hozta.

A modern autók egyik legnépszerűbb funkciója, a kulcs nélküli nyitás és indítás, sajnos komoly biztonsági rést jelent. Az ADAC, a német autóklub, régóta figyelmeztet ezekre a hiányosságokra. Bár kényelmes és menő dolog a slusszkulcs használata nélkül, egy érintéssel nyitni az autókat, ez a lopások szempontjából is ideális feltételeket teremt.

Legbiztonságosabb modellek:

•Tesla Model S és X: Ezek a modellek fejlett biztonsági funkciókkal rendelkeznek, beleértve a PIN-to-Drive funkciót, amely további biztonsági réteget ad.

•BMW 5-ös és 7-es sorozat: Ezek az autók több szintű biztonsági rendszert kínálnak, beleértve az anti-theft riasztórendszereket és a keyless entry védelemet.

•Mercedes-Benz E és S osztály: Fejlett lopásgátló rendszerekkel és különféle biztonsági funkciókkal rendelkeznek.

Kevésbé biztonságos modellek

•Nissan Leaf: Egyes modellek kevésbé fejlett kulcs nélküli beléptetési és indítási rendszerekkel rendelkeznek, ami növeli a lopás kockázatát.

•Ford Fiesta: Bár népszerű modell, a kulcs nélküli rendszerei viszonylag könnyen megkerülhetők a relé támadások által.

•Volkswagen Golf: Bizonyos évjáratokban gyengébb biztonsági intézkedések találhatók, különösen a kulcs nélküli beléptetésnél.

– Annak az opciónak, hogy ha már elindult az autóval, akkor a legközelebbi leállásig megy, gondolom, közlekedésbiztonsági okai vannak, hogy ne egy életveszélyes helyzet közepén váljon mozgásképtelenné a jármű?

– Persze.

– Én gyakran megyek át az Árpád hídon, és azt tapasztalom, hogy sajnos a hidat sok autós autópályaként használja. Mit gondol, hogyan lehetne megszelídíteni ezt a hidat?

– Úgy tudom, hogy a tavalyi sajnálatos esemény után, amikor a vétlen biciklisnek kellett meghalnia két versenyautót játszó autós miatt, akkor volt arra elhatározás, hogy állandó traffipaxot telepítenek a hídon.

– Ez mégsem történt meg.

– Azt gondolom, hogy annak kellene valakinek utánajárnia, hogy ennek mi az oka. Ahogy én hallottam, a főváros bizonyos engedélyeket nem adott ki, ami az ő kötelezettsége lett volna. A BRFK többször felajánlotta ebben a tekintetben az együttműködést és a segítséget, de nem tudom, hogy hol állt meg a történet.

Nem tudni, hány embernek kell még meghalnia egy ilyen közlekedési eseménynél az Árpád hídon,

ahol tényleg a sebességet valahogy mindenki hajlamos elfelejteni. Nagyon jó burkolata van a hídszerkezetnek, szélesek a sávok, és ez ad némi illúziót az autósnak, hogy úgy érezze, egy kicsit elengedheti magát.

Viszont a tegnapi baleset kapcsán erről nem lehet beszélni, hiszen

arra senki nem számíthat, hogy ha 70-es tempóval megy valaki a belső vagy a középső sávban, akkor vele szemben megjelenik egy hetvennel vagy százzal száguldozó autó.

Ez kivédhetetlen. A másodpercek töredéke alatt tűnhetett fel a közlekedőknek, hogy ott van előtte egy autó, és mire elrántaná a kormányt, ha egyáltalán lehetősége lenne rá, már régen összeütköztek. Ez egy kivédhetetlen baleset volt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Büntetővámokkal állítanák meg a Temut, de karácsonykor még biztosan olcsón vásárolhatunk a kínai webáruházakban
Az Európai Bizottság eltörölné a 150 eurós vámhatárt és megemelné a vámot. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint azonban ez hatalmas terheket róna a vámhatóságokra, és akár kereskedelmi háborúba is torkollhat.


Újból felröppent a hír, hogy a leendő Európai Bizottság napirendre tűzné a Temu, a Shein és a többi, az európai piacot hihetetlen olcsó áraival letaroló kínai webáruház ügyét. Miközben az egyszeri európai polgár örül, hogy mennyire olcsón tud megvásárolni olyan ruházati vagy műszaki cikkeket, amelyeket Európában eddig lényegesen magasabb áron vehetett meg, nem nehéz belátni, hogy ez a helyzet, ha nem változik meg, egyszerűen eltünteti a térképről az európai kiskereskedőket. Tehát még vevőként sem lehet az az érdekünk, hogy egy olcsó pólóért vagy karóráért csődbe vigyünk egy egész iparágat itt Európában, ami romló életszínvonalhoz és munkanélküliséghez vezethet.

De megoldás-e a büntetővám? Kell-e félnünk attól, hogy karácsonyra már bevezetik a vámokat, azaz már csak drágábban vásárolhatunk ezekből az áruházakból? Miért kell nagyon óvatosnak lenni? Egyáltalán, van-e megoldás? Kozák Tamással, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkárával beszélgettünk.

– Hogyan tudja megcsinálni a Temu vagy akár a Shein, hogy a világ másik végéből ennyire hihetetlen árakon juttatják el Európába az áruikat?

– Azt, hogy a Shein vagy a Temu termékeinek mi az árképzése, nem tudom, de az már többször felmerült, hogy a Kínából származó áruknál az ellátási lánc néhány folyamata erősen támogatott. Például a postai szolgáltatásnak az árutovábbításra vonatkozó része államilag támogatott. Sok olyan tevékenység van, amit egy Európai Uniós vállalkozó piaci áron vesz igénybe, fizeti a költségeit, ugyanakkor

gyanítható, hogy Kína esetében néhány tevékenység államilag támogatott. A logisztikai, postai szolgáltatás az, amiről tudjuk.

Ez elég jelentős támogatás, így tud bejönni a két dolláros termék is két dollár tíz centért.

– Ezzel szemben tervezi most az Európai Bizottság a büntetővámot? Ezzel akarják a versenyhátrányt egálba hozni?

– Ez nem egy új szándék. Gyakorlatilag arról van szó, hogy eddig 150 euró volt a vámhatár az Európai Unióban ezeknek a jellemzően játék, ruházat, elektronikai termékeknek.

Az Európai Bizottság ezt a 150 eurós vámhatárt eltörölné,

ami azt jelentené, hogy minden egyes euró értékű áru vámkötelessé válik.

A Temu mostanára letarolta a magyar piacot, miközben a belföldi e-kereskedelem lendülete elfogyott - derül ki a GKID gazdasági kutatóintézet időről időre elkészítettt Digitális Kereskedelmi Körképének legfrissebb összefoglalójából.

Azt írják, az egész piacot reklámokkal szőnyegbombázó kínai kereskedőknek köszönhetően az online vásárlók bázisa gyorsan nőni kezdett.

A jelenség alig fél év leforgása alatt olyan méreteket öltött, hogy már nem csak az internetes, hanem a hagyományos kereskedelemre is veszélyt jelent.

Ilyen globális hódító többek között a kínai Temu, Shein vagy épp a török Trendyol.

A GKID úgy sámo, hogy a Temu-nak 2024 áprilisában már 1,3 millió vásárlója volt. Az év első 3 hónapjában másfélmillió rendelést teljesítettek, 22,5 milliárd forintos értékben, ami a teljes magyarországi online költés 7%-a ebben az egyetlen webáruházban. 200-250 ezer olyan új vásárlót is szereztek, akik előtte még sohasem vásároltak online.

Mindezt úgy, hogy a Temun vásárlók 32%-a úgy gondolja, hogy nem külföldi webáruházból vásárolt.

A magyar webáruházak közel háromnegyede arról számolt be, hogy érzi a kínai webáruházak elszívó erejét. A kutatóintézet szerint ha minden így megy tovább, idén akár 10 millió rendelés is befuthat a Temuhoz, amivel már messze megelőznek majd minden magyar kereskedőt.

– Mekkora vámot lehet kivetni ezekre a termékekre?

– Attól függ, hogy milyen termékről van szó, 5 százaléktól egészen felmehet 20-30 százalékig is. A lényeg az, hogy ha vámkötelessé válnak ezek a termékek, akkor megdrágulnak az európai fogyasztók számára.

– Ha az Európai Unión belül nyitna a cég egy telephelyet, akkor onnantól kezdve már belföldi cégnek számítana, és akkor megúszhatja ezt a vámot?

– Ha itt folyik az összeszerelés vagy a termelés, akkor igen, de a Temu és a Shein esetében az áruk többsége hajón vagy repülőn jön be, azaz a kész áru jön ide.

– Milyen hatása van jelenleg ennek és a hasonló kínai webáruházaknak az európai online kiskereskedelemre?

– Az Európai Unióba tavaly nagyjából kétmilliárd csomag jött be. Ha belegondolunk, hogy ez micsoda mennyiség, ilyen szempontból az Európai Uniós vagy akár a hazai vállalkozók hátrányban vannak. Gondoljunk a 3 vagy 5 eurós pólókra.

Nehéz egy pólót öt euróért legyártani Magyarországon.

Pláne három vagy négy euróért.

– A vámok mindenképpen egyfajta protekcionizmust jelentenek. De jól értem, hogy ebben az esetben viszont pontosan azért van szükség a vámokra, mert azt a fajta protekcionizmust akarják semlegesíteni, amit a kínai államtól kapnak az ottani cégek?

– Igen, ez egy válaszlépés. De olyan szempontból azért érdemes ezt tovább gondolni, hogy itt rengeteg kis értékű termékről van szó. Amikor majd a végső döntést meghozzák, akkor nagy valószínűséggel azt is figyelembe kell venni, hogy milyen például a vámhivatalok leterheltsége. Ez óriási mennyiség. Európai szinten kétmilliárd csomag. A másik, amit nagy valószínűséggel országonként fognak majd mérlegelni, hogy egy ilyen lépés milyen hatással lehet az adott ország külgazdasági kapcsolataira. Érdemes megnézni, hogy milyen viták vannak. A kínai autókkal kapcsolatos vámkiszabással kapcsolatban például Németország tiltakozik.

A legrosszabb az lenne, ha ez vámkereskedelmi háborúba torkollna. Ebben az esetben megtörténhet, hogy olyan válaszreakció születik, hogy már nem biztos, hogy az egyenlegünk pozitív lesz.

– Nem lenne járhatóbb út a kínai féllel inkább arról tárgyalni, hogy ezeket a protekcionista támogatásokat építsék le?

– Ez is lehet az uniós gazdaságpolitikai célok elérésének egy szoft változata. Nem tudom, hogy folyt-e ilyen tárgyalás. Nem tartom kizártnak, hogy voltak ilyen megbeszélések, de nincs konkrét információm erről.

– Ez egy eléggé kényes téma. De bárhogy is számolom, ha megalakul az új bizottság, bizonyára lesz ebből egy előterjesztés, amit megvitatnak. Ismerve az ügymenetet, a jövő év elejénél előbb ebből nem lesz semmi.

– Nem, én sem tartom valószínűnek. Nagyon érzékeny a téma.

Minden, amit most mi átbeszéltünk, azokkal kapcsolatban a hatástanulmányokat el kell végezni,

hogy mi lesz a végén az egyenletnek.

– Tehát kimondhatjuk, hogy akik mondjuk szeretnék megrendelni a karácsonyi ajándékokat, még nyugodtak lehetnek, mert biztosan addig nem kerül sor intézkedésre?

– Nem tartom valószínűnek. Ráadásul, ahogy már említettem, ennek az infrastruktúráját meg kell teremteni. Ez hihetetlenül nagy leterheltség-növekedést fog jelenteni.

– Az Európai Uniónak közös vámpolitikája van. Hol végeznék ezeket a vámkezeléseket?

– Az első ponton, ahol az áru belép.

– Ez annyit jelent, hogy ha mondjuk én Magyarországról rendelek egy golyóstollat Sanghajból, és az a hatalmas nagy repülő először Amszterdamban száll le, akkor ott vámkezelik?

– Igen.

– És aztán jön Magyarországra?

– Igen.

– Tehát akkor végül is a legnagyobb leterhelést azok az országok szenvednék el, ahol ezek a nagy elosztóközpontok vannak. A nagy kikötők, nagy repülőterek. Jogos lehet a felvetés, hogy ezt hogyan lehet kompenzálni tagállami szinten, hogy azok a tagállamok is beszálljanak ezekbe a terhekbe, ahol nem folyik a termékek tömeges elvámolása.

– Magyarország is egyébként nagyon fontos regionális logisztikai hub, ahogy ezt szokták mondani. Azaz mi is nagy szerepet játszunk a termékek elosztásában.

– Hova mennek innen tovább a termékek?

– Jellemzően Közép-Európa. Most csak abba gondolok bele, hogy már csak a földrajzi fekvésünket tekintve, ami vonattal jön, az Záhonynál jön be. Majd ha megépül a Budapest-Belgrád vasútvonal, ugyanígy jön majd fel az Égei vagy a Földközi-tengerről.

– De a Földközi-tengeren már a görögöknek vámkezelni kell majd.

– Igen, igen, igen. Vámkezelik, és akkor eljön egy regionális logisztikai központba. Magyarországon elég sok cégnek van a logisztikai központja.

– Tehát akkor tulajdonképpen Magyarországra is az arányosnál nagyobb terhet róna egy ilyen mélységű vámkezelési kötelezettség.

– Jelentős terhet róna, igen. Erre mindenképpen fel kell készülni, ez nem megy egyik pillanatról a másikra.


Link másolása
KÖVESS MINKET: