KULT
A Rovatból

A világ tudása 25 kötetben - Britannica Hungarica Nagylexikon

Az utolsó nyomtatott magyar nyelvű nagylexikont most rendkívüli kedvezménnyel vehetitek meg a Kossuth Kiadótól.


Csábító akciót hirdetett a Kossuth Kiadó, 20% kedvezménnyel rendelhetitek meg a Britannica Hungarica 25 kötetét, több mint 17 ezer forintot spórolva ezzel.

Sőt, a megrendelés mellé megkapjátok a BBC History vagy a BBC GoodFood egy éves előfizetését, valamint egy 4 CD-ből álló klasszikus zenei csomagot.

25 kötet – 10 500 oldal – 40 000 szócikk – Több ezer magyar vonatkozás – Több mint 10 000 színes illusztráció – Naprakész, megbízható információk – A szerzők között 110 Nobel-díjas tudós, 20 államférfi, 5 amerikai elnök – A klasszikus tudomány és a modern kultúra értékei – Forrásmunka a világ tudáskincséhez – Elegáns, aranyozott díszkötés

oldalpar4

A Britannica Hungarica története

Az 1771 óta megjelenő, legtekintélyesebb angol nyelvű általános enciklopédia, az Encyclopædia Britannica magyar nyelvű nyomtatott változata 1994 és 2001 között jelent meg 18 kötetben. A hazai szerkesztőség figyelmet fordított az angol enciklopédiában megtalálható magyar és európai anyag bővítésére, ezenfelül csaknem 4000 magyar, illetve nemzetközi vonatkozású szócikkel egészítette ki.

A lexikonsorozat az indulását követő évben, 1995-ben elnyerte a Magyar Könyvtárosok Egyesületének Fitz József-díját, amelyet az adott év legértékesebbnek és legkeresettebbnek ítélt kiadványai kaphatnak meg.

Az új kiadás

A Kossuth Kiadó 2012. április 18-án jelentette meg a Britannica Hungarica Nagylexikon első kötetét. A 25 kötetből álló díszkötéses sorozat a korábbi magyar adatbázis legjavát adja közre: mintegy 40 000 címszava felöleli a XXI. századi magyar olvasó érdeklődésére leginkább számot tartó anyagot.

A tartalom az angol nyelvű Britannica Online Academic Edition naprakész szócikkei alapján frissült, kibővítve az európai és a magyar vonatkozású tartalmakkal. Mindezt csaknem 10 000 újraválogatott, igényes fotó, több száz térkép, ábra és táblázat teszi szemléletessé.

Für Anikó a Nagylexikonról

"Amikor kézbe vettem a Britannica Hungarica Nagylexikon első kötetét – kiváltságosként, a megjelenés előtt pár nappal –, az volt az érzésem, mintha egy nagy múltú királyi család utolsó sarjával foghattam volna kezet, nézhettem volna a szemébe.

Félve és aggódva mondom, hogy letűnt korok nagy értékét látom benne, és nem is vagyok hajlandó belenyugodni abba, hogy a nyomtatott könyvek, lexikonok fölött megkongassuk a vészharangot.

Für Anikó

Engem szoros érzelmi viszony fűz a könyveimhez. Hozom ezt a gyerekkoromból, amikor csak ki kellett nyújtanom a kezem, hogy elérhessem a Révai Lexikon köteteit, amelyek ma is a társaim, és íme, itt egy új, könnyen kézben tartható, színes, rendkívül gazdag és naprakész tartalmú lexikon, amelyet jó tudni magam mellett.

Elárulom, hogy ceruzával a kezemben olvasom a könyveimet és a számomra fontos, értékes mondatokat, részeket aláhúzogatom. Részesévé válok, belakom a könyveimet. Ez a személyes együvé tartozás nem alakulhat ki a képernyővel, igaz nincs is számítógépem és nem is vágyom rá.

Imádom az új könyvek illatát, tapintását, formáját, és szeretem őket, mint tárgyakat is. Úgy érzem, ha egy könyvet a magamévá tettem, más leszek, mint annak előtte voltam, a gondolataim, a személyiségem is gazdagabbá válik.

A Britannica Hungarica Nagylexikon számomra kultikus sorozat: tiszta forrás, amelyhez oda lehet járulni, amelyet meg lehet nyitni, amellyel a szomjamat oltom."

„Rohanó világunkban van valami, amire biztosan számíthatunk: az évszázadok alatt egymásra rakódott tudáskincs, amely valódi értékeket hordoz. Az internet korában, az információk és félinformációk zuhatagában különös érzés arra gondolni, hogy a Britannica Hungarica az utolsó nyomtatott magyar nyelvű nagylexikon. Belelapozni, rátalálni a keresett témára, elmélyedni benne – mindez a felfedezés, a tudás örömét kínálja.” - mondja Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadó elnök-vezérigazgatója.

A kiadó semmit sem bízott a véletlenre: háromezer fős, reprezentatív piackutatást végzett, amely azt igazolta vissza, hogy a XXI. század elején is van létjogosultsága, szerepe és haszna egy olyan nagylexikon-sorozatnak, amely kézbe vehető és szerethető.

unnamed

Kulka János a Nagylexikonról

"Ötéves koromban már folyékonyan olvastam és kifejezetten vonzódtam a nagyméretű, a titokzatos tudást rejtő könyvek, lexikonok iránt. Minél nagyobbnak láttam egy könyvet, annál nagyobb kalandnak gondoltam a felfedezését. Nálunk, otthon az Új Magyar Nagylexikon járt kézről kézre és később is sokat forgattam, szerettem, ha elérhető közelségben voltak.

Úgy gondolom, hogy valamiféle kézbe vehető tudásra, információra mindig szüksége lesz az embereknek. A stabilitás érzetét adják azzal, hogy anyagszerűsége van az információnak.

Kulka János

Bármennyire nyitott a világ, bármennyire csodálatos lehetőség, hogy az internet világában a keresőprogramokkal másodpercek alatt elérhető bármilyen információ, mégis azt érzem, hogy azok nem maradnak meg bennünk eléggé mélyen.

Az a mozdulat, ahogyan fellapozunk egy lexikont, annak az öröme, ahogyan rátalálunk a keresett szócikkre, a számunkra fontos információ összefüggéseire, az a tény, hogy valami kézzel fogható, eltehető, levehető a könyvespolcról, papír alapú, tapintása, színe, illata van – ez az élmény semmivel sem lesz helyettesíthető, pótolható.

Ma már nem nyúlok fel értük a könyvespolc legfelső sorába, de szeretem a színüket, a formájukat, azt, hogy velem vannak, mint a közeli ismerőseim.

Sikert jósolok a Nagylexikon sorozatnak, a könyvszerető emberek körében, életkortól, érdeklődési körtől függetlenül, azoknál, akik a könyvet mint tárgyat szeretik. Mert, van abban valami megnyugtató, hogy annak a tudásnak a birtokosai is lehetünk, amelyek ezekben a kötetekben olvashatók."

A sorozat megrendeléséhez KATTINTS IDE


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Tragédia a Netflix velencei forgatásán: a stáb szeme láttára meghalt a sikersorozat rendezőasszisztense
Diego Borella az Emily Párizsban ötödik évadának munkálatai közben esett össze. Az orvosok a Hotel Danieli épületébe siettek, de már nem tudták megmenteni a 47 éves rendezőasszisztenst.


Tragikus esemény árnyékolta be az Emily Párizsban forgatását Velencében: váratlanul elhunyt Diego Borella, a Netflix népszerű sorozatának rendezőasszisztense.

A Daily Mail beszámolója szerint az ötödik évad utolsó jeleneteinek felvétele zajlott a lagúnák városában, amikor Borella a stáb jelenlétében összeesett.

A La Repubblica információi szerint

az orvosok csütörtök este, 7 óra körül érkeztek a történelmi Hotel Danieli épületébe, de már nem tudták megmenteni az életét.

A rendezőasszisztens mindössze 47 éves volt. A hírek szerint halálát valószínűleg szívroham okozta.

A tragédia után a forgatást ideiglenesen felfüggesztették. Az ötödik évad velencei jeleneteit augusztus 15-én kezdték rögzíteni, és eredetileg hétfőn fejezték volna be a munkát.

Diego Borella 1978-ban született Velencében. Elismerést szerzett rendezőként és íróként, tanulmányait Rómában, Londonban és New Yorkban folytatta. Közösségi oldalain meséket, haikukat és színdarabokat is megosztott.

(via Femina)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Az év legjobban titkolt sci-fije? – Visszatért az Invázió, és te valószínűleg még mindig nem hallottál róla
Két évet ugrott az időben az AppleTV sorozata. A világ megmenekült? Az Invázió harmadik évadának nyitánya bebizonyítja: az idegenekkel a rémálom még csak most kezdődik. Hősök támadnak fel, titkok szivárognak ki, és minden pillanatban ott lappang a kérdés: tényleg vége van a fenyegetésnek? Dehogy van, itt a harmadik évad…
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2025. augusztus 24.



A televíziós science fiction világában ritkán akad olyan alkotás, amely egyszerre képes intim, emberi drámát és globális katasztrófát bemutatni, mégis az Invázió pontosan erre vállalkozott 2021-ben. Simon Kinberg sorozata, amely az AppleTV+ megbízásából készült, apró mozaikokból építtette fel egy idegen támadás történetét – nem világmegváltó hősökre, hanem hétköznapi emberekre fókuszálva. Ez a nézőpont kezdettől fogva a széria legerősebb sajátossága, és a harmadik évad nyitánya sem tagadja meg gyökereit:

ismét a kisemberek szemén keresztül látjuk, hogyan alakul az emberiség sorsa egy újabb, látszólag lezárt, de mégis tovább élő fenyegetés árnyékában.

Kinberg neve önmagában is sokatmondó: producerként és íróként egyaránt dolgozott remek és kevésbé sikeres projektekben. A Deadpool 2, a Légió vagy a Sherlock Holmes mellé sajnos olyan címek is feltűnnek a listáján, mint a hírhedt Fantasztikus Négyes (2015), a felejthető 355, vagy a borzalmas X-men: A sötét főnix. Ez a kettősség kíséri végig pályáját, így az Invázió esetében sem lehetett tudni előre, mire számíthatunk. Az viszont két évad alatt már bebizonyosodott, hogy a sorozat képes komoly feszültséget teremteni, miközben nem szuperhősökkel, hanem sebezhető, esendő emberekkel dolgozik.

Az első két szezon nagy erénye a több szálon futó történet volt: egy közel-keleti háborúban rekedt katona, egy japán űrmérnök személyes tragédiája, egy iráni-amerikai család menekülése és egy csapat bajban rekedt diák mind-mind más perspektívából tapasztalta meg az idegenek pusztítását, más-más kontinensen. Ahogy teltek az epizódok, a mozaikdarabok fokozatosan összeálltak, és egyre világosabbá vált, hogy az emberi sorsok közötti látszólag apró döntések globális következményekkel járhatnak.

A második évad végén egy igazi cliffhanger zárta le a történetet: két szereplő kézen fogva lépett be az idegenek anyahajójába, majd vágás, sötét, és vége az évadnak.

A harmadik szezon első része azonban rögtön keresztülhúzza a néző várakozásait. Az évadzáró katarzisa után ugyanis nem folytatódik a történet: két évet ugrunk előre az időben. Az anyahajó lezuhant, a fenyegetés papíron megszűnt, és a világ lassan próbál visszatérni a normalitásba. A hősi halottak között emlegetik Trevante Cole őrmestert (Shamier Anderson) és a fiatal Caspar Morrow-t (Billy Barratt). Csakhogy rögtön az epizód elején kiderül, nem minden az, aminek látszik: Trevante megjelenik egy térkapuban, és semmire sem emlékszik az elmúlt két évből. Innen indul újra a történet, a bizonytalanság, a katonai titkolózás és az emberi bizalmatlanság szorításában.

A forgatókönyv egyik legerősebb húzása, hogy nem próbál hosszan magyarázni, hanem szinte azonnal visszaránt a bizonytalanságba. Ismeretlen gravitációs anomáliák, eltűnő emberek, félrevezető hírszerzési jelentések – minden azt sugallja, hogy az idegenek inváziójának még messze nincs vége. Trevante és a közben felnőtté vált Jamila (India Brown) újra központi figurákká lépnek elő. Jamila bűntudattal küszködik Caspar halála miatt, ám kettejük találkozása újra beindítja az események láncolatát. Amikor katonák támadnak rájuk, menekülni kényszerülnek, és világossá válik, hogy ismét nem számíthatnak senkire – legfeljebb egymásra.

Érdekes módon a nyitány inkább szűkíti, mintsem tágítja a fókuszt.

Nem látjuk egyszerre a régi kedvenceket, a szálak nem futnak párhuzamosan. Aneesha Malik (Golshifteh Farahani) és Clark Evens (Enver Gjokaj) egyelőre még csak az előzetesekből sejthetők, de bizonyosan visszatérnek majd. Más karakterek sorsa kérdéses: Monty (Paddy Holland) újra felbukkanása sok rajongónak örömet okozna, míg Mitsuki (Shioli Kutsuna) halála talán véglegesnek tűnt a második szezonzáróban, bár az Invázió világában soha semmi sem biztos.

Az új évad első epizódja ugyan nem robban be olyan látványos erővel, mint ahogy a második évad fináléja lezárult, de ez nem is áll szándékában. Inkább felépíti az új status quót, miközben lassan, csepegtetve adja a jeleket: a veszély nem múlt el, sőt, valami sokkal komplexebb játszma van kibontakozóban. A katonai erők bizalmatlansága, a titkolózó hírszerzés, és az, hogy még a saját hősüket sem hajlandóak elfogadni, finoman reflektál a hatalom és az egyén konfliktusára. Ez a politikai árnyalat talán eddig is jelen volt a sorozatban, de most még hangsúlyosabbá válhat.

Az idegenek ábrázolása továbbra is különleges. Nem a hollywoodi sablonokra épít, nincsenek klasszikus „szürke kis emberkék” vagy túlzó CGI-szörnyek.

A lények furcsa, folyamatosan fejlődő fiziológiája egyszerre idegen és félelmetes emberi szemmel nézve. Eközben a tudományos magyarázatok ugyan sokszor sántítanak, mégis képesek megőrizni a hitelesség látszatát. Ez a balansz tartja a sorozatot a tudományos fantasztikum keretein belül, anélkül, hogy saját paródiájába fordulna. Nagy kár, hogy vizuálisan a lények gyengébbek, mint a 2025-ben elvárt színvonal.

Az Invázió harmadik évadának nyitánya tehát nem ad mindenre választ, és nem is akar azonnal sokkolni. Ehelyett egy lassan kibontakozó új krízis alapjait fekteti le. A karakterdrámákra koncentrál, ahogy eddig is, miközben apró jelekkel és rejtélyekkel teremt feszültséget. Ez a tempó talán frusztráló lehet azoknak, akik pörgős akciót keresnek, ám a sorozatot mindig is a lassabb építkezés jellemezte.

Összességében az évadnyitó ígéretesen folytatja a történetet: nem szakít a sorozat eddigi filozófiájával, miszerint a világ sorsa hétköznapi emberek apró döntésein múlik. Nem tökéletes, vannak vontatott részei, és az időugrás elsőre kicsit kizökkentheti a nézőt, de mindez hozzájárul a rejtélyhez. Egy biztos, aki hajlandó türelmesen követni a mozaikdarabokból épülő narratívát, annak ismét jutalom lesz a kitartás. Az Invázió továbbra is az egyik legkülönlegesebb idegenes sorozat az elmúlt években – talán tényleg a legjobb, amiről még nem hallottál.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt Kalmár Tibor
A Rádió Bézs osztotta meg a szomorú hírt, megható sorokkal búcsúzva tőle. Kalmár több mint száznyolcvan tévéműsort rendezett.


93 éves korában elhunyt Kalmár Tibor, Jászai Mari-díjas rendező és érdemes művész. A hírt a Rádió Bézs közölte, ahol megható sorokkal emlékeztek rá.

A Facebookon azt írták: a szórakoztatás nagymestere csak 93 éves volt. Hozzátették, hogy cselekvési kedve, szelleme és humora nem volt korhoz köthető.

„Kalmár a Valahol Európában című filmben "csak" epizódszereplő volt. Ott azt kérdezte tőle a gyerekfőszereplő Kuksi, hogy "Még mindig verik őket?" Mire ő azt válaszolta, hogy "tudja a rosseb". Ezen aztán mindenki nevetett. Mi most nem nevetünk. Meghalt Kalmár Tibor, akiről mindenki azt hitte, hogy 120 évig él majd, aki több mint száznyolcvan egész estés tévéműsort rendezett, aki legnagyobbakkal dolgozott. Korai volt. Mulattattam és mulattam volt az egyik könyvének a címe. Reméljük Kalmár Tibor jól szórakozott. A közönsége egészen biztosan” – fogalmaztak a bejegyzésben.

A Szeretlek Magyarország 2018-ban készített interjút a népszerű szerző-rendezővel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt Gyökössy Zsolt
A legendás tévérendező 96 éves volt. Többek között a Szeszélyes évszakok és az MTV-n sugárzott Gálvölgyi-show-k is az ő nevéhez fűződtek.


Augusztus 21-én, 96 éves korában elhunyt Gyökössy Zsolt színházi- és televíziórendező. A szomorú hírt az IdőJel Kiadó osztotta meg a Facebookon.

Nevéhez fűződik a legendás Szeszélyes évszakok, de rengeteg más színházi és televíziós produkcióban is maradandót alkotott. Nemrég még Sztárok-Sztorik című könyvét mutatta be, amelyben pályájának emlékeit gyűjtötte össze.

„Még fél éve sincs, hogy a Jókai Szalonban együtt ünnepelhettük kötetének bemutatóját – lám, a Fennvaló még megadta neki azt a nagyszerű ajándékot, hogy ebben a maga nemében páratlan emlékezés-gyűjteményben mintegy tisztelegve nemcsak előttünk, de Előtte is felvonulhattak különleges rendezői, televíziós pályájának jólismert művészei – Antal Imrétől Máthé Erzsiig, Dörner Györgytől Latinovits Zoltánig, Alfonzótól és Bodrogi Gyulától Kabos Lászlóig és tovább. Mindnyájuk munkatársa volt – a velük megélt élményeket, a közös munka sok közös történetét örökre emlékezetes módon osztotta meg közönségével e kiadónk által útjára bocsájtott, feledhetetlen könyvében” – írta a kiadó.

Gyökössy Zsolt 1929. június 8-án született Körösladányban. 1952-ben szerezte meg rendezői diplomáját, és közel tíz éven át több magyar nagyváros színházában dolgozott. Rendezett prózai és zenés darabokat, operetteket, operát és daljátékokat is.

Budapesten a Tarka Színpad, majd a Kamara Varieté művészeti vezetőjeként tevékenykedett több mint egy évtizeden át. Később a Magyar Televízióban folytatta munkáját, ahol a főszerkesztőség vezető rendezője lett.

A Szeszélyes évszakok mellett olyan műsorok fűződnek a nevéhez, mint a Fejezetek a cirkuszlexikonból, a Gálvölgyi-show, a szilveszteri műsorok, a Kató néni kabaréja, a Hogy volt! Hogy volt?, a Sportolók a porondon és az Antal-show.


Link másolása
KÖVESS MINKET: