SZEMPONT
A Rovatból

„A tesztelés életeket ment, nem a strucc csinálja okosan, hanem a sas: látni kell, hogy mi van” - egy magyar háziorvos véleménye a járványról

Dr. Eörsi Dániel háziorvos szerint nem tesztelünk eleget, és a másodlagos halálozás egy sokkal elnyújtottabb görbét ad ki, mint maga a járvány, nagyon meg fogja dobni a magyar statisztikákat. A kijárási korlátozás viszont helyes lépés volt.


Sikeres-e a védekezésünk a járvány ellen? Mire számítsunk? Kérdi Facebook-bejegyzésében Dr. Eörsi Dániel háziorvos. Majd megjegyzi, hogy "ez egy hosszú bejegyzés, és az én magánvéleményemet tükrözi. Azért írom le, mert szerintem sokaknak jól jön egy részletesebb összefoglaló (nekem is), és elég kevés ilyet lehet olvasni. Viszont sajnos előfordulhat, hogy vannak pontatlanságok benne, ezért kérem kritikával kezelni!"

A főbb üzenetei a következők:

1. A járvány sokáig fog tartani, de egyre inkább megtanulunk együtt élni vele.

2. A külföldi és hazai viszonylag jobb hírekből nem következik, hogy vége a járványnak, és az sem következik, hogy jelentősen oldhatóak lennének a korlátozások.

3. Folyamatosan lesznek új betegek és halottak még jó ideig. Mindenki felelős azért, hogy minél kevesebben legyenek.

4. A magyar járványügyi védekezésnek néhány erénye és jó néhány hibája van. Viszonylag jól alakult a helyzet nálunk, de vannak furcsa adataink is.

1. Mire számítsunk, hogy alakul a járvány?

Most már eléggé világos, hogy a jó idő nem fújja el a koronavírust. A fél világ leállt, emiatt nyilván lassult a terjedés is, de ha oldódnak a korlátozó intézkedések, akkor nyilván nőni fog a fertőzési arány. Egyensúlyozni kell, mert a koronavírus ügye meg az összes többi ügy eléggé ellentétes intézkedéseket kíván.

Én most már szinte biztos vagyok benne, hogy a járvány nem fog magától kifulladni (voltak ilyen modellek is). Remélem, lesz oltás, de az is kérdés lesz, hogy honnan lesz hétmilliárd oltóanyagunk. Ha eljutunk idáig, akkor lesz vége a járványnak. Addig viszont lesz egy nagyon hosszú plató-szakasz és egy állandó tánc az intézkedésekkel – hol oldunk, hol pedig szigorítunk majd, a betegek számától függően.

Viszont fokozatosan egyre több tapasztalatot szerzünk abban, hogy mik a még biztonságosnak mondható viselkedés-formák. A „maradj otthon”-t fokozatosan fel fogja váltani a „vegyél maszkot”.

Azt hiszem, nagyon sokáig alapvetően maszkban fogunk közlekedni. Távolságot kell, hogy tartsunk, úgyhogy bulik, fesztiválok, hangversenyek sokáig nem lesznek, a kulturális ágazat és a vendéglátás az egyik legnagyobb vesztes. Tegnap volt egy szabadtéri koncert a Ferenc téren, nekem ez nem tetszett, szerintem korai, bár kétségtelen, hogy jó volt zenét hallani az utcán.

Az összes olyan helyzet veszélyes, ahol az emberek tartósan vannak közel egymáshoz, úgyhogy a távoli, repülős turizmus sem fog nagyon beindulni (viszont a közeli, autós, családos utak remélem, igen). A vallási élet rendesen átalakul, ebben szerintem egyébként jelentős potenciál van, remélem, elterjednek a személyes, kiscsoportos alkalmak.

2. Hírek

Február végétől Húsvétig csak halottakról és további halottakról szóltak a hírek. Napi 100, napi 400, napi 800 országonként. Már kezdtük megszokni az európai apokalipszist, amikor berobbant New York. Az amúgy minden szempontból legsikeresebbnek számító országok szenvednek a legtöbbet, Belgium vezeti a relatív halálozási statisztikát. Egy ideig biztos voltam benne, hogy nálunk is ez lesz, aztán március 25. körül elkezdett derengeni, hogy hátha mégsem. Valahogy a volt szocialista országok számai nem úgy alakultak.

Erre alapvetően három modell van: a szociális modell (kevesebbet utazunk, főleg télen), a vakcina-modell (valamelyik kötelező gyerekkori védőoltás okozta keresztimmunitás véd meg bennünket jobban), és a mázli-modell, tehát hogy amikor Milánóban meg Bergamo-ban kiderült, hogy mi van, akkor Európa innenső felében még nem volt annyi vírushordozó, még időben jöttek a korlátozó intézkedések (szemben a spanyolokkal, franciákkal, belgákkal, britekkel stb).

Az elmúlt kb. egy hétben Nyugaton is megtorpant, egyes országokban visszafordult a tendencia, az új esetek száma csökken. Halljuk, hogy oldani akarják a korlátozásokat. Ezt a magyar sajtó szerintem nem tálalja megfelelően, mert ezekben az országokban abszolút kijárási tilalom van hetek óta, ezer eurót fizet, aki nem tudja igazolni, hogy mit keres az utcán.

Ha ott oldják a tilalmat, az kb. azt jelenti, hogy most jönnek vissza az itteni korlátozási szintre. Nincs vége, nem lehet fellélegezni, sőt, nyilván meg fog ugrani a betegszám megint.

3. Betegek, halottak

Ha lesz járvány, akkor lesznek betegek és halottak továbbra is. Ezt nem lehet megúszni, ez a betegség velünk lesz. Nagyon sokat jelentene, ha javulna a tesztelési stratégia, mert csak így lehet hatékonyan megóvni a kockázati csoportokba tartozókat – kell, hogy tudjuk, hogy hol vannak gócok esetleg.

Mindenki reméli, hogy előbb-utóbb lesz gyógyszer, és akkor javulni fog a gyógyulási arány. Egyelőre azonban nincs olyan szer, aminek a hatékonysága igazolt lenne – bár vannak ígéretes vizsgálatok. Az a gond, hogy a legtöbb gyógyszerről azt gondoljuk, hogy nem a válságos állapotú embereknél várható igazából hatás, hanem még a súlyos szakasz elején. Viszont aki még nincs nagyon rosszul (és nagyobb a valószínűsége, hogy nem is lesz), annál vajon kipróbáljunk-e egy bizonytalan hatású gyógyszert?

Szerintem a jelenlegi tesztelési stratégia mellett napi kb. 100 új beteg lesz hosszú távon Magyarországon. Ha ügyesek vagyunk, akkor a napi 10 körüli halálozás tartható lesz.

Egy idő után nem ezzel fognak kezdődni a hírek, de attól még ennyi lesz folyamatosan, sokan fognak elbúcsúzni szeretteiktől. (Sőt, el sem tudnak búcsúzni a látogatási tilalom miatt, nejlonfüggönyök közt, egyetlen szó nélkül kell meghalni.)

4. Védekezés

Gondolom, mindenkit nagyon érdekel, hogy szerintem jól védekezett-e Magyarország, ehhez nyilván össze kell hasonlítani másokkal. (Az adatokhoz én elsősorban a worldometers.info-t és az ourworldindata-t szoktam nézni, de sokat meg lehet érteni a https://research.physcon.uni-obuda.hu/COVID19MagyarEpi/-ról is. A magyar sajtóban szerintem a portfolio.hu-n vannak a legjobb elemzések.)

4. a) Hogy hasonlítom össze?

Mik az összehasonlítható adatok? Az esetszám nyilván nem, mert az nagyon függ a tesztelési stratégiától. A relatív halálozási arány (pl. egymillió lakoshoz viszonyítva) már jobb adat, de itt is kérdés, hogy hogyan tesztelnek, tegnap már az index is arról írt, hogy az időseknél egyáltalán nem a tipikus tünetek szoktak megjelenni – így viszont simán lehet, hogy nem gondolunk koronavírusra, és nem csinálunk tesztet az elhunyt betegeknél sem. Mindenesetre a relatív halálozás még mindig az egyik legkézzelfoghatóbb adat, én is ezt szoktam nézni. (A relatív halálozás nem tévesztendő össze a nyers halálozással – ez utóbbi az ismert betegek számához képest mért halálozási arányt fejezi ki. Ez nyilván nem összehasonlítható országonként, mert az ismert betegek száma sem összehasonlítható országonként, erről később lesz még szó.)

Abszolút összehasonlítható viszont a tesztelési arány (bár itt is vannak különbségek a stratégiákban, pl. rizikócsoportokban tesztelnek-e stb.). És szerintem összehasonlítható az ismert esetek és az ismert halálozások relatív növekedése az adott országon belül

– hiszen ha azt feltételezzük, hogy változatlan stratégiával tesztel az adott ország (ami persze nem teljesen igaz), akkor a saját magához képest nézett növekedési ütem már független a tesztek abszolút számától. Egy korábbi posztban a relatív esetszám-növekedésből vontam le nagyon messzemenő következtetéseket, de őszintén szólva egyre kevésbé bízom ebben az adatban, ezért most a relatív halálozási arány-növekedésről lesz szó.

És közben minden országot a saját járványához képest kell nézni, tehát nem az azonos napi adatokat kell összehasonlítani. Mivel nem nézek esetszámot, csak halálozást, és az első néhány viszonylag esetleges, ezért a tizedik ismert halálozástól szoktam nézni a görbét, és úgy tolom őket egymásra képzeletben.

4.b) Tesztek

Szóval, nézzük először a tesztek arányát. (Ezt az egy paramétert mégis érdemes az adott nap adatai alapján nézni, mert elvileg minden ország ugyanakkor kezdhette el kiépíteni a tesztkapacitását.) A legmenőbb országok 20-30 ezer tesztet csináltak eddig egymillió lakosonként. A szegényebb EU-s országoknál ez a szám 5-7 ezer körül van, ide tartozik Magyarország, Románia, Görögország is.

Feltűnő, hogy a lengyelek kicsit, a szlovákok és a szlovének sokkal, a csehek pedig nagyon sokkal többet teszteltek nálunk. Mivel a reagenst és az automatákat ugyanarról a piacról szerezzük be, és mivel a GDP, meg a többi gazdasági mutató is nagyságrendileg ugyanabban a tartományban van ezekben az országokban,

kénytelenek vagyunk kimondani, hogy Magyarország az elvárhatónál lényegesen rosszabbul teljesít a tesztelésben. (És ehhez még hozzájön a kaotikus szervezés, az adatok lekérésének elképesztő nehézsége, és a teljesen érthetetlen és szakmaiatlan kavarás a szerológiai tesztekkel.) Emiatt nagyon dühös vagyok, mert ez csak politikai szándék kérdése, egyszerűen nem volt elég fontos nekünk, hogy felfuttassuk a tesztelést.

Nos, az ourworldindata.org oldalon gyönyörű grafikonok vannak a tesztelési arány és a felismert esetek arányának összefüggéseiről. Azt túlzás lenne állítani, hogy egyenesen arányos a kettő, de a közép-kelet-európai országok eléggé hasonló egyenesen vannak (kb. minden huszadik teszt pozitív), szóval attól tartok, hogy ha tízszer annyit tesztelnénk, akkor tízszer annyi ismert esetünk is lenne.

4. c) relatív halálozás

A relatív halálozással az van, hogy a nyugati országokban összehasonlíthatatlanul magasabb, 200-500 halál van egymillió lakosonként. Itt, Európa mostanában boldogabbik felén 10-30 között vannak a számok, nálunk jelenleg 25, ez rosszabb, mint a legtöbb környező országban (kivéve Románia). Viszont ha azt nézzük, hogy a tizedik és a századik halál között hány nap telt el, akkor Magyarország egész jól teljesít, nálunk ez a szám 17, a cseheknél 12, a lengyeleknél 13, Romániában 9 – tehát nem durrant be jobban a járvány nálunk, mint a legtöbb környező országban.

Jobbak viszont a görögök és a szlovének (ők még nem tartanak 100-nál, úgyhogy kicsit máshogy számoltam náluk), Szlovákiában pedig összesen 15 ismert halál van eddig, úgyhogy nincs értelme ezt a mutatót kiszámolni náluk. A szlovák halálozási adat igen zavarbaejtő, mert vagy csalnak, vagy pedig sokkal jobban csináltak valamit (a kijárási tilalmuk például szigorúbb, és relatíve előbb is kezdték el).

A csehekre visszatérve: ők nyugati intenzitással tesztelnek, emiatt nagyon sok ismert esetük van, de a halálozási arányuk jó, a lakosság-számhoz képest mért relatív halálozásuk lényegesen alacsonyabb a mienknél. Ebből is látszik, hogy a tesztelés életeket ment, nem a strucc csinálja okosan, hanem a sas: látni kell, hogy mi van.

(A csehek másik érdeme, hogy Európában talán először vezették be a kötelező maszkviselést a közterületeken. Nem szuttyogtak azon, hogy nincs elég sebészi maszk, egyszerűen megmondták az embereknek, hogy varrjanak maguknak, és az emberek varrtak is. Valahogy így néz ki a közös felelősségvállalás szerintem.)

4. d) nyers halálozás

Ez tehát azt fejezi ki, hogy az ismert betegek hány százaléka hal meg. Az van, hogy az összes ismert eset számához képest a magyar nyers halálozás az egyik legmagasabb az egész világon, 10% körül van. A legtöbb környező országban 4-5%, nálunk viszont 10%, ez nagyon nagy különbség. Elvileg mindenütt ugyanolyan a vírus, meg a betegség, amit okoz, és az sem igaz, hogy a magyaroknak nagyságrendileg több alapbetegségük lenne, mint mondjuk a szlovéneknek vagy a bolgároknak – én biztos vagyok benne, hogy a rossz halálozási aránynak statisztikai oka van.

Attól tartok, hogy nálunk sokkal jobban alulmérjük a járványt, mint a többi környező ország. Nem csak a tesztkapacitásunk arányában mérjük alul (tehát nem fele annyi esetet ismerünk, mint a kétszer annyit tesztelők), hanem még jobban, mert a tesztelési stratégiánk sem biztos, hogy eléggé átgondolt.

Emiatt viszont – kisebb mértékben bár – de a relatív COVID-halálozást is alulmérjük szerintem, mert nem ismerünk fel minden COVID-ban meghaltat. No de ha jobban alulmérjük az esetszámot a környező országoknál (miközben a halálozásokat talán kevésbé mérjük alul, mert az talán egyértelműbb), akkor a nyers halálozási arány azért jobb lesz. Tehát nem az orvosaink rosszabbak, meg nem is az emberek alap egészségi állapota ennyire rossz (bár az elég rossz), hanem keveset tesztelünk, és ezért tűnik úgy, hogy minden tizedik beteg meghal. Ezt nem lehet pontosan lematekozni, ezért is lenne jó sokkal többet (és konzekvensebben) tesztelni. Így sajnos a magyar lakosság kevésbé van biztonságban, mint a cseh, vagy a szlovák, vagy a szlovén.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Otthon Start: Legalább nettó 500 ezer forintos jövedelem kell majd az 50 milliós lakáshitelhez
A szülői segítség jól jön majd az önerőhöz, de egy 8-10 éves gyerek nevére nem vehet majd lakást a 3%-os kedvezményes hitellel a szülő, mert a tanulói jogviszony nem minősül járulékfizetésnek - mondja a szakértő. Így kiesnek az egyetemisták is.


A kormány új lakástámogatási programot indít szeptembertől Otthon Start néven. 50 millió forintig lehet felvenni államilag támogatott, végig fix 3 százalékos kamatozású lakáshitelt, mindössze 10 százalékos önrésszel. Se házasság, se gyerekvállalás nem feltétel, elég, legalább két év magyarországi TB-jogviszony, és az, hogy az első saját ingatlan vásárlására kerüljön sor, illetve ha van  is tulajdonrésze a jelentkezőnek, az nem érheti el az 50 százalékot. A támogatás 100 millió forint alatti lakásokra használható fel, ahol a négyzetméterár nem haladja meg az 1,5 millió forintot.

Fülöp Norbertet, a BiztosDöntés.hu vezető elemzőjét kérdeztük, kinek és hogyan érdemes élni az új lehetőséggel.

– Amikor Gulyás Gergely ismertette az Otthon Start programot, azt mondta, hogy az egyetlen feltétele a 3%-os hitel felvételének a két év TB-jogviszony. Tényleg csak ennyi?

– Valójában a bank minden esetben hitelképességi vizsgálatot végez, és az ő felelőssége eldönteni, hogy hitelez-e valakinek. Tehát

attól, hogy valaki megfelel a meghirdetett személyi feltételeknek, még egyáltalán nem biztos, hogy meg is kapja a kölcsönt. Ez mindig a bank döntése.

Mondok egy példát: lehet, hogy valaki az első ingatlanját vásárolná, van két év TB-jogviszonya, az önerő is rendelkezésre áll, de a bankszámláján látszik, hogy rendszeresen szerencsejátékozik. Ilyen esetben a bank akár el is utasíthatja a kérelmét.

– Azaz csak a kormány részéről egyetlen feltétel a két év TB jogviszony, ez nem jelenti azt, hogy a bank ne támaszthatna további elvárásokat.

– Pontosan. A bank dönti el, hogy kinek hitelez, csak a bank adhat végül zöld utat. Senki más nem kötelezheti arra, hogy hitelt helyezzen ki. Ugyanakkor azt is mondhatjuk, hogy ha valakinek megvan a jövedelme, a TB-jogviszonya, és nem követ el olyan hibákat, amelyek hitelképtelenné teszik, például ha nincs KHR-listán, akkor jó eséllyel megkapja a hitelt. A bank számára biztosítékot jelent, hogy 10% önerőt be kell fizetni. Ha minden kötél szakad, és felmondják a hitelszerződést, akkor az ingatlant értékesítik, a bank kártalanítja magát, és a fennmaradó összeget az adós megkapja. Ebben nincs különbség a többi lakáshitelhez képest.

– Milyen jövedelem mellett reális egy ilyen kölcsön felvétele? Egy 50 milliós hitelhez mennyi a minimális jövedelem, amit igazolni kell?

– Ha 3%-os kamattal számolunk, 50 millió forintos hitel és 25 éves futamidő esetén a havi törlesztőrészlet körülbelül 237 ezer forint. Ez azt jelenti, hogy

legalább nettó 500 ezer forintos jövedelemmel kell rendelkeznie az igénylőnek, de inkább egy kicsit többel, ha a maximális hitelt szeretné felvenni.

Ez egyébként országos szinten még viszonylag reális. Más kérdés, hogy egy fiatal, aki az első ingatlanját szeretné megvásárolni, rendelkezik-e ekkora jövedelemmel. De azt gondolom, nem kötelező az 50 millió forintot felvenni. Lakáshitelből akár 100 milliót is fel lehet venni piaci alapon, mégsem élnek ezzel tömegesen. Itt is így van: az 50 millió forint egy felső korlát.

– Ha valakinek van 5 millió Ft önrésze, és felveszi a maximális hitelt, 55 millióért kereshet lakást. A fővárosban még ez sem könnyű feladat, tehát most is azok járhatnak jobban, akik számíthatnak még családi támogatásra is.

– Ha például egy szülő tudja támogatni a gyermekét valamennyi összeggel, ami sok esetben nem is irreális, akkor a fiatal kedvezőbb feltételekkel juthat hitelhez. Mivel a támogatott hitel kamata jóval alacsonyabb a piacinál, kevesebb jövedelem is elegendő lehet. Ebben az esetben tehát valóban komoly segítség ez a program.

De ha nincs önerő, akkor hiába az olcsó a hitel, az illető nem fogja tudni felvenni.

Tehát ez a konstrukció azoknak jelent segítséget, akik amúgy is tervezték az ingatlanvásárlást, van is némi önerőjük, és most szeretnék elindítani ezt a folyamatot. Nekik ezáltal alacsonyabb lesz a havi törlesztőrészletük, és kisebb jövedelemmel is elérhető a hitel.

– Megtehetem-e azt, hogy az 8-10 éves gyerekem nevére veszek lakást, és ehhez elintézem neki az 50 milliós hitelt? Hiszen a gyereknek elvileg megvan a TB-jogviszonya, igaz, keresete nincs.

- Nem, ha a gyerek tanuló, akkor hiába van egészégbiztosítása, az nem minősül járulékfizetésnek.

– Akkor kiesnek az egyetemisták is. Mi a helyzet azzal a házaspárral, ahol eddig csak az egyikük volt a tulajdonos?

- Amennyiben van egy házaspár, és az egyik fél nevén van egy ingatlan, ő a tulajdonos, és a másiknak semmi köze az az ingatlanhoz, akkor ő maga vásárolhat, és igénybe veheti a kedvezményes kölcsönt.

- És ha a másik részben tulajdonos?

– 50%-ot elérő lakástulajdonnal már nem lehet igénybe venni a támogatást.

– Az 50% tehát már nem fér bele, de a 49,9 százalék igen? Eszerint ha egy házaspárbák az egyik félnek 51%-a, a másiknak 49%-a van a közös ingatlanban, akkor utóbbi élhet a lehetőséggel, és vehet új lakást?

– Érdekes szituáció, de elméletileg igen. A bank viszont sokszor automatikusan adóstársnak vonja be a házastársat is. Ez már problémát okozhat, mert akkor a másik félnek is meg kellene felelnie a feltételeknek.

Ezt el lehet kerülni, ha vagyonjogi szerződésben rögzítik, hogy a másik félnek nincs köze az új ingatlanhoz, ezt a bank el szokta fogadni.

De nem biztos, hogy minden házaspár számára kívánatos ilyen megállapodás, amiben jogilag rögzítik, hogy az új ingatlan nem számít közös vagyonnak.

– Ha egy fiatal megveszi az első, kisebb lakását, akkor feltételezhető, hogy nem marad ott 25 évig. Később családot alapíthat, amihez nagyobb lakás kell. Ilyenkor mi történik a 3 százalékos hitellel, átviheti az új ingatlanra?

– Ezt jelenleg még nem tudjuk. Később fog kiderülni, hogy lesz-e például lakhatási kötelezettség, mint a CSOK esetében, ahol tíz éven belül csak akkor lehet eladni az ingatlant, ha a támogatást másik megfelelő lakásra viszik át. Ezek a szabályok várhatóan szeptember környékén lesznek ismertek.

– Amit viszont tudni lehet, hogy itt nem kötik meg a vásárló kezét: nem kell új építésű lakást venni.

– Igen, ez óriási engedmény, ahogy az is, hogy nincs gyermekvállalási kötelezettség, és nem szükséges házasnak sem lenni. Ez egy kedvező árú lakáshitel azok számára, akik az első ingatlanjukat vásárolják. Így kell felfogni.

– Hosszú futamidőről van szó. Ma már nem azt a világot éljük, hogy valaki egy munkahelyen dolgozik nyugdíjig. Léteznek ugyan biztosítások a rövid távú munkanélküliségre, ám ezek sokszor nem nyújtanak elegendő védelmet. Ezt is mérlegelnie kell annak, aki hitelt vesz fel, nem?

– Minden hitelfelvétel előtt ezeket a szempontokat mérlegelni kell. Úgy kell bevállalni a havi törlesztőrészleteket, hogy az ember képes legyen kezelni váratlan helyzeteket is.

Az lenne az ideális, ha a törlesztők mellett fél évnyi tartalék is rendelkezésre állna. Azaz, ha valaki elveszíti az állását vagy keresőképtelenné válik, akkor fél évig képes legyen fenntartani magát.

Nem érdemes az összes pénzt önerőként felhasználni. Érdemes inkább egy kicsivel több hitelt felvenni, és a megmaradt tartalékot megőrizni, például állampapírban vagy más gyorsan likvidálható eszközben. Így biztosítható az esetleges keresetkiesés finanszírozása. A hitelfedezeti biztosítások is hasznosak lehetnek, főleg baleset vagy betegség esetén, de munkanélküliségre általában csak rövid ideig nyújtanak fedezetet. Persze a pár hónap törlesztőrészlet kifizetése is komoly segítséget jelenthet.

– Az Otthon Start összevonható a CSOK-kal és más kedvezményekkel. Ha valaki komplexebb megoldásban gondolkodik, érdemes-e szakemberhez fordulni, aki a jövedelmi viszonyok ismeretében segít kiválasztani az optimális kombinációt?

– Igen, mindenképpen érdemes egy független tanácsadóhoz vagy a banki ügyintézőhöz fordulni. Ma már teljesen megszokott, hogy a támogatott hiteleket és más konstrukciókat kombinálják. Például egy pár babaváró hitelt vesz fel, és ezt használja önerőként. Vagy a támogatott hitel nem elegendő, ezért piaci hitelt is felvesznek mellé. Sok bank kedvezményt ad a lakáshitel kamatából, ha a babaváró hitelt is náluk vették fel. Az árazás tehát egyre bonyolultabb, ezért

egy szakember nagyon sokat tud segíteni, és sok esetben ez nem is kerül pénzbe.

– A jelenlegi gazdasági környezet mennyiben befolyásolja a hitelfelvételi hajlandóságot? Ez az új konstrukció beindíthatja a hitelpiacot?

– A gazdasági környezet természetesen hatással van az ingatlanpiacra. Az év elején volt egy nagy fellendülés, amikor sokan kivonták a pénzüket az állampapírokból, és inkább ingatlanba fektettek, főleg a befektetők. Emiatt az ingatlanárak jelentősen emelkedtek, különösen azokban a régiókban, ahol a befektetők megjelentek. Most, hogy ez lecsengett, ez az új konstrukció, várhatóan növeli majd az első lakásvásárlók arányát. Az azonban kérdés, hogy ez ellensúlyozni tudja-e a befektetők visszafogottabb aktivitását. Összességében tehát várható némi élénkülés, de nem számítok piacrobbanásra a közeljövőben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Kuncze Gábor a Pride-ról: A rendőrség meg sem próbál büntetni, akik ezt kitalálták, vereséget szenvedtek
A volt belügyminiszter szerint súlyos tévedés volt Orbán Viktor részéről, hogy egy egyébként problémamentes demonstrációt betiltatott, a rendőrség pedig a jogszabályoknak és feladatkörének megfelelően járt el.


A rendőrség már napok óta hallgat arról, számíthatnak-e büntetésre azok, akik részt vettek a Pride-on, pedig korábban a kormány még a gyülekezési törvényt is megváltoztatta, hogy lehetővé tegye arcfelismerő kamerák bevetését a betiltott rendezvényeken, Tuzson Bence igazságügyi miniszter kijelentette, szabálysértésnek minősül, ha valaki részt vesz a felvonuláson.

Kuncze Gábor 1994 és 1998 között volt Magyarország belügyminisztere. Őt kérdeztük arról, szerinte kell-e bárkinek is büntetéstől tartania, és hogyan értékeli a rendőrség szombati fellépését.

– Miközben a rendőrség folyamatosan azt kommunikálta, hogy a szombati rendezvényt betiltotta, meg sem próbálta feloszlatni a tömeget, ehelyett biztosította az útvonalat. Mi történhetett?

– Ennek a hátterét természetesen nem ismerjük pontosan, de a rendőrség a törvényben foglalt feladatainak megfelelően járt el. Ha elolvassuk a vitában megszólaló jogászokat (nem politikusokat), nekik egyöntetűen az a véleményük, hogy a főváros, vagy bármely önkormányzat a saját területén nem köteles engedélyt kérni rendezvény megtartására. Természetesen, ha közterületet vesznek igénybe, akkor a rendőrségnek jelen kell lennie a rend fenntartása érdekében. Ezen túlmenően a rendőrségnek jelen esetben nem voltak további feladatai.

A rend fenntartását viszont kiválóan ellátták: elterelték a tömeget, és így megelőztek egy spontán összetűzést a szélsőjobboldali tüntetők és a demonstrálók között.

Ez a döntés a rendőrség részéről dicséretes és szakszerű volt.

– Számomra úgy tűnik, mintha a rendőrségnek lenne egy politikai „énje”, amelyik azt kommunikálta, hogy ez egy betiltott rendezvény, miközben engedélyt adott a szélsőjobboldalnak szinte ugyanarra a területre, és van egy szakmai énje, amelyik közben rendben végzi a dolgát.

– Inkább az ön szavaival élve, a rendőrségnek van egy „énje”, és van egy „felettes énje”. Az „énje” az, amelyik ismeri a jogszabályokat és azok szerint cselekszik. Felettesei pedig törvényes felügyeletet gyakorolnak felette, és a dolgok így mennek a maguk útján. Természetesen előfordulnak túlkapások is, láttunk ilyeneket az elmúlt 30 évben bőven, de jelen esetben a rendőrség a jogszabályoknak és feladatkörének megfelelően járt el.

Hogy a korábbi napokban és hetekben milyen politikai handabandák kísérték ezt az egészet, az egy más kérdés.

Valószínűleg a rendőrség az utasításoknak megfelelően kommunikált, de a rendezvény során a törvények szerint végezte a dolgát.

– Akkor nézzük ezt a „felettes ént”, amely most akár ismét előtérbe kerülhet, és azt mondhatja: nosza, kezdjünk el büntetni. Az arcfelismerő rendszer használata kapcsán ez egyáltalán lehetséges? Van rá jogszabály, ezt tudjuk, de technikailag kivitelezhető-e, hogy több tízezer emberrel szemben indítsanak eljárást? Van erre elegendő emberi erőforrás, papír, infrastruktúra?

– A rendőrség jelenleg nem akar büntetni. Természetesen lehet büntetni felvételek alapján, például ha valaki közterületen súlyosan megszegi a közlekedési szabályokat, a rendőrség büntethet, és az meg is áll jogilag. De jelen esetben nincs olyan felvétel. Felhívnám a figyelmet arra is, hogy ha valakinek az volt az ötlete, hogy Budapestet Peking mintájára kamerákkal figyelje meg, az is problémás lenne. Ráadásul maga a rendőrség terelte más útvonalra az embereket. Ha például az Erzsébet hídra terelés ott helyben született döntés volt, akkor utólag nehezen lehetett volna oda kamerákat felszerelni. De ezt nem tudom biztosan.

Viszont, ha a rendőrség mégis ezzel próbálkozna, akkor újra életbe lép a jogállam.

Az ügyek eljutnak a bíróságra, és ott azt vizsgálják majd, hogy a demonstráció törvényes volt-e. Véleményem szerint a bíróság azt fogja megállapítani, hogy az volt, így nincs alapja bírság kiszabásának. Egyébként is, engedély nélküli demonstráción való részvétel miatt büntetni a fővárosi rendezvény résztvevőit, ez teljesen kizárt. Ha a rendőrség önállóan jár el, ebbe bele sem kezd.

– A feljelentéseiről elhíresült Tényi István ezúttal azt javasolta, hogy gyakoroljanak közkegyelmet a Pride-on résztvevőkkel szemben.

– Ez a javaslat körülbelül olyan, mint amikor azt mondták, hogy „Orbán Viktor mesterterve valósult meg”, miszerint ő szándékosan idézte elő ezt a helyzetet, hogy az ellenzéket egy ernyő alá sodorja, ami egyszerűen nevetséges. A közkegyelemre való hivatkozás is hasonló. Ha közkegyelem alapján mindenkit mentesítenének, azzal úgy tüntetnék fel magukat, mint nagyvonalú, megértő szereplők, miközben

valójában elkerülnék azt a vitát, hogy egyáltalán joguk volt-e szankcionálni.

Egyébként közkegyelmet már gyakoroltak korábban. A taxisblokád idején is, majd a 2006-os zavargások résztvevőit részesítette a Fidesz 2010 után, közkegyelemben. De mekkora különbség van a két korábbi eset és a mostani között! A szombati rendezvényen semmilyen atrocitás nem történt, rendben lezajlott, míg 2006-ban súlyos összecsapások voltak. A közkegyelem mostani emlegetése egyszerű kimenekülési kísérlet. A Fidesz így próbálja menteni a menthetőt.

– Van-e annak jogi lehetősége, hogy valaki azt mondja: „én nem kérek közkegyelmet”, és jogi útra tereli az ügyet?

– Ahhoz, hogy jogi útra lehessen terelni az ügyet, előbb valakit konkrétan fel kell jelenteni a részvételéért, névvel, címmel. A trükk éppen az, hogy a közkegyelemre hivatkozva nem indítanak eljárást senki ellen.

– Orbán Viktor eleinte kijelentette, hogy nem lesz Pride, kár is készülni rá. Aztán, ahogy haladtak az események, előálltak azzal, hogy nem fognak beavatkozni, mert „nem szokás Magyarországon bántani egymást”. Majd szombaton minden eddiginél nagyobb Pride-ot rendeztek. Hogyan lehet definiálni egy olyan államhatalmat, amely képtelen érvényt szerezni a saját akaratának?

– Én ezt kissé másként látom. Az állam képes cselekedni, és képes nagyokat hibázni is. Ha hibázik, a legszerencsésebb, ha ezt belátja, és visszavonul. Most ez történt. Súlyos tévedés volt a miniszterelnök részéről, hogy egy egyébként problémamentes demonstrációt betiltatott.

Ez egyértelműen politikai haszonszerzési kísérlet volt, semmilyen más célja nem volt.

Amikor kiderült, hogy ez nem fog működni, nem visszavonultak, hanem fenyegetőzéssel és törvénykezéssel próbálták érvényt szerezni az akaratuknak. Mikor ez sem vált be, kommunikációs trükkökkel próbálják visszavonulásukat győzelemként beállítani. De a valóság az, hogy egy nagyon rossz elképzelés megbukott. Akik ezt kitalálták, vereséget szenvedtek. Ami ennél is fontosabb: a civil társadalom és a jogállam viszont győzött.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Pankotai Lili szerint annyira jók lettek a pontjai, hogy „csak isten közbenjárásával” nem fogják felvenni a Közszolgálati Egyetemre
A diáklány úgy látja: ma Magyarországon a szavazatleadásnál nem a hitelesség számít, hanem az, hogy leváltják-e Orbán Viktort.
F. O. - szmo.hu
2025. július 04.



Pankotai Lilit ismét feljelentették, ezúttal egy magánszemély tett bejelentést a rendőrségen amiatt, hogy részt vett a budapesti Pride-on. A fiatal aktivista azt mondja, nem érte meglepetésként az ügy: „A kormány előzetes kommunikációja alapján számítottam valami hasonlóra. Arra kifejezetten büszke vagyok, hogy ezt elsőként sikerült behúznom. Nem ijedtem meg” - mondta a wmn.hu-nak adott interjúban.

Elmondása szerint az elmúlt hónapokban több hasonló eset is történt, amikor feljelentették, volt rá példa, hogy civil állampolgár, máskor képviselő kezdeményezte az eljárást. „Sajnos van már ebben gyakorlatom” – fogalmazott. Úgy látja,

társadalmi szinten is aggasztó, ha az emberek megfigyelik egymást, és feljelentik a másikat a hatóságoknál. „Bizony szarban a haza, ha itt tartunk”

– mondta.

A korábbi felszólalása, amely a 2022. október 23-i tanártüntetésen hangzott el, országosan ismertté tette őt, azóta azonban több támadás is érte. Bár az utóbbi egy évben jobban viseli a nyilvánosságot, még mindig nehezen dolgozza fel az eseményeket. Legfőképp az érintette meg, hogy az iskoláját is el kellett hagynia. „A perekkel kapcsolatban érzem, ahogy újra és újra végighallgatom a történteket, hogy én ezt a mai napig nem dolgoztam fel.”

Különösen nagy élményt jelentett számára, amikor a budapesti Pride-on több százezer ember között élhette meg a közösség szolidaritását.

Úgy fogalmazott: „Az is csodálatos volt. Semmi nem tudja azt felülmúlni, ami ott volt.” Fontosnak tartja, hogy ez az összetartás az online térben is érezhető maradt. Bár szívesen megköszönné mindenkinek egyenként a támogatást, ezt nem tudja személyesen megtenni.

A közéleti szerepvállalása miatt gyakran kapja meg azt a kritikát, hogy diákként ne politizáljon. Ezzel kapcsolatban azt mondta: „Ha egy csettintésre eltűnne az összes politikus, aktivista, akik fiatal korukban kiálltak ügyekért, akkor nagyon kevés politikai személy maradna a történelmünkben vagy a jelenünkben.” Szerinte már középiskolásként is fontos lehet, hogy valaki közügyekkel foglalkozzon.

A jelenlegi politikai közbeszédről úgy nyilatkozott, hogy

ma már kevésbé mernek durvább eszközökhöz nyúlni, ő pedig nem fél, és nem is tudná magát cenzúrázni.

„Ez egy szabálysértési ügy, amiből nekem ez a negyedik vagy az ötödik” – tette hozzá.

Pankotai szerint a korosztályán belül többféle hozzáállás létezik a közélethez. Vannak, akik már külföldre költöztek, mások a mindennapi életükkel foglalkoznak, és kevésbé figyelnek a politikára. De van egy harmadik csoport is, amely pontosan tisztában van a jelenlegi helyzettel. „Ők nem feltétlenül olvasnak sok hírt, nem így informálódnak, nem ezek alapján foglalnak állást. (…) Viszont annyira képben vannak, hogy tudják, annak, ami jelenleg Magyarországon a politikában folyik, sürgősen véget kell vetni.”

Az érettségi után kihagyott egy évet, nyelvet tanult, dolgozott és utazott.

Mostanra megérkeztek a pontszámai, és úgy érzi, nagy eséllyel bekerül az általa megjelölt képzésre: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karára.

A jövőjével kapcsolatban egyelőre nem tervez konkrétan. „Mindig azon a területen szeretnék dolgozni, ahol a leghatékonyabban lehet az emberek érdekét érvényesíteni” – mondta.

A jelenlegi politikai környezetben azonban nem látja hatékonynak a pártpolitikát, és nem is tudná magát populistaként meghatározni. Szerinte ma Magyarországon a szavazatleadásnál nem a hitelesség számít, hanem az, hogy leváltják-e Orbán Viktort.

Úgy gondolja, most a véleménynyilvánítás és a tartalomgyártás lehet a legjobb eszköz. Ha a jövőben változik a politikai kultúra, el tudja képzelni, hogy politikusként dolgozzon, de ha nem történik szemléletváltás, akkor nem akar részt venni a pártpolitikai működésben. „Ebben a színházban, ami jelenleg nemcsak Magyarországon, de az egész világon a politikát jellemzi, nem vagyok hajlandó beszállni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Timothy Garton Ash: Orbán Viktor Milosevics sorsára juthat jövőre
Egyre világosabb, hogy a nagyhatalmak saját céljaik mentén próbálják befolyásolni az uniós országokat. Ash szerint Európa sorsa a következő években dőlhet el.


Timothy Garton Ash oxfordi professzor szerint ma Európában valóságos eszmei harc zajlik: a liberális és antiliberális, valamint az internacionalista és nacionalista nézőpontok csapnak össze. A világhírű történész szerint az Ukrajna elleni orosz invázió új korszakot nyitott a kontinensen – egy olyan időszakot, amelynek tétje Európa jövője, írja a HVG.

A professzor a Financial Times-ban megjelent véleménycikkében arról ír, hogy a földrész vezetői csak három komoly világpolitikai sokk után ismerték fel a rájuk leselkedő veszélyeket. Ezeket Vlagyimir Putyin orosz, Hszi Csin-ping kínai és Donald Trump amerikai elnök lépései idézték elő. Timothy Garton Ash szerint különösen érdekes, hogy az antiliberális erőket egyszerre támogatja Moszkva és Washington.

A történész kiemeli: Oroszország revansista törekvéseket folytat, vagyis annyi területet akar visszaszerezni a hajdani birodalomból, amennyit csak tud. Ebben jelenleg is hibrid háború eszközeit használja – ilyen például a szabotázs, a gyújtogatás, a digitális támadások és a dezinformáció. Putyin egyik fő szövetségese Kína, de India, Dél-Afrika és Brazília is egyre fontosabb szereplője ennek az új világrendnek.

Ash szerint az Egyesült Államok három szinten jelent kihívást a liberális Európa számára: geopolitikailag Ukrajna és a biztonsági garanciák miatt, gazdaságilag a vámok és a nacionalista piacvédelem révén, ideológiailag pedig azért, mert nyíltan az antiliberális európai pártok mellé állt.

A populista mozgalmakat főként a vidéki, szegényebb, kevésbé iskolázott rétegek támogatják – sokan közülük a migráció miatt érzik magukat kiszolgáltatottnak. A fiatalok ezzel szemben attól félnek, hogy rosszabb körülmények között élnek majd, mint a szüleik, ezért egyre többen állnak be az elitellenes pártok mögé.

A középpártiság hívei gyakran követik el azt a hibát, hogy bevándorlás témájában a szélsőjobboldali retorikát veszik át – véli Ash. Szerinte ugyanakkor fontos lenne, hogy egyszerre lépjenek fel hatékonyan az illegális határátlépések ellen, és közben elmagyarázzák, miért van szükség külső munkaerőre.

A professzor úgy látja, szükség van erős, hiteles politikai vezetőkre, mert például Orbán Viktor a legsikeresebb demagóg Európában – de most kihívója akadt Magyar Péter személyében.

A jövő évi választás szerinte nem lesz sem szabad, sem tisztességes, mégis „meg lehet vívni a kellőképpen népszerűtlen hatalom ellen” – ahogy azt Szlobodan Milosevics is megtapasztalta 2000-ben.

Lengyelországban egyre több fiatalnak van elege abból, hogy két idős politikus, Jaroslaw Kaczynski és Donald Tusk folyamatosan civakodik. Franciaországban pedig az lesz a meghatározó, hogy ki száll szembe Marine Le Pennel vagy Jordan Bardellával az elnökválasztáson.

Ash szerint ha a liberális Európa sikerrel jár a nemzeti küzdelmekben, támogatja Ukrajnát, és az USA-ban négy év múlva a transzatlanti együttműködés hívei kerülnek fölénybe, akkor „egy ragyogó új korszak kezdete lehet a földrészen”. Hozzáteszi: „Nem valószínű, de elképzelhető.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: