„A tesztelés életeket ment, nem a strucc csinálja okosan, hanem a sas: látni kell, hogy mi van” - egy magyar háziorvos véleménye a járványról
4. e) másodlagos problémák
Jó lenne még összehasonlítani azt is, hogy a különböző országokban mit csinálnak a többi beteggel, tehát akik nem koronavírusosak – mert a másodlagos megbetegedés és halálozás veszélye egyre nagyobb. Az a gond, hogy erről csak anekdotikus információk vannak, rendes adatot nem találtam sehol. Állítólag Szlovákiában elindították az elektív műtéteket. Skandináviában amúgy is kevésbé álltak le, ott zajlik a krónikus betegek gondozása és az elektív ellátás is, húznak maszkot, kesztyűt, és eltemetik a halottaikat (Svédország: 200/millió).
Az a helyzet, hogy a másodlagos halálozás egy sokkal elnyújtottabb görbét ad ki, mint maga a járvány, szóval nehéz lesz az adatokat jól értelmezni, de tartok tőle, hogy ez nagyon meg fogja dobni a magyar statisztikákat. Akit most nem kezelünk rendesen, és esetleg tovább romlik a koszorúsér-szűkülete, az lehet, hogy csak jövő januárban hal meg infarktusban, de akkor is a járvány áldozata.
4. f) ütem
Látszik, hogy a járvány üteme nagyon lelassult itt, keleten: az a bizonyos R (tehát hogy egy fertőzött hány embert fertőz meg) már közel van az 1-hez, ami az exponenciális növekedés végét jelentené.
Kérdés, hogy ha feloldjuk a korlátozásokat, akkor mi lesz, szerintem kicsit nőni fog megint, de ha mindenki rendesen viselkedik, akkor szinten lehet tartani.
Továbbra sem csak magunkért felelünk, hanem az többiekért legalább annyira. (Maszk: én védelek téged, te védesz engem.)
ellátórendszer, védőeszköz4. g)
A tesztelésen kívül fontos kérdés még, hogy az egészségügyi ellátó rendszert hogyan készítettük fel a járványra. Mivel nagyon sok terápiás lehetőség nincs, a kérdések száma viszonylag véges: van-e elég ágy, van-e elég lélegeztetőgép, rendesen el vannak-e különítve a koronavírus-gyanús betegek a kórházakban, és jól használjuk-e a védőeszközöket. Az első két kérdésre a válasz sima igen, ezt jól megoldottuk, sőt, le lettek ürítve a kórházak rendesen. Az elkülönítéssel vannak gondok, főleg a sürgősségi osztályokon (nyilván ott a legnehezebb, hiszen oda jön be mindenki), és ide tartozik az idősotthon-probléma is.
Én nem gondolom kirívónak a Pesti úti esetet nemzetközi összehasonlításban, és elég szomorú az a politikai játszma, ami ebből lett. Nem olvasok spanyol, meg dán sajtót, de az a fantáziám, hogy ott senkinek nem jutott eszébe pártpolitikai kérdést csinálni az idősotthonok tragédiájából, Olaszországban például az összes halál harmada az idősotthonok lakóit érintette.
A védőeszköz-kérdés nagyon neuralgikus. Tele van a sajtó azzal, hogy hány millió köbméter maszkot halmoztunk fel, de valahogy nem mindenhol találkozunk ezzel egyformán. Az intenzív osztályokra és az újonnan létrehozott karantén-osztályokra (ahol megfigyelik a még nem egyértelműen koronás eseteket) állítólag vittek eleget. A sürgősségiken változó a helyzet, nyilván ott a leghektikusabb a fogyás a betegforgalomtól függően. Most már talán a mentősök is el vannak látva, az elején voltak ezzel kapcsolatban rossz hírek.
Az ellátás többi pontján azonban maximum sebészi szájmaszkokat pakolt le az állam, ami azt jelenti, hogy nem tudjuk elindítani a többi betegség kezelését (lásd az előző gondolatmenetet a másodlagos megbetegedésről és halálozásról). Ez nagyon nagy probléma, szerintem nagyságrenddel biztosítja túl az operatív törzs a raktár-kapacitást (nyilván nem akarnak júliusban váratlanul kifutni a készletből), ez nem jó így.
rendészet4. h)
Mostanáig szapultam a kormányt, viszont
van a magyar védekezésnek egy nagy erénye, mert a március 27-i, kijárási korlátozásról szóló rendelet nagyon jól állapítja meg a még biztonságos viselkedés-minták körét. (Kivéve, hogy a maszkokkal kapcsolatban nem foglal állást, de akkor még nem volt ennyi itthon).
Jól határozza meg, hogy mi számít alapos indoknak a kijáráshoz, és nagyon jó gondolat a 65 év felettieknek fenntartott kijárási-vásárlási idősáv. Szerintem hosszú távon, globálisan ehhez hasonló szintű szociális érintkezés-formákra kell berendezkedni, tehát zárt helyen ne legyünk együtt, szabad levegőn másfél-két méteres távolságot tartsunk + maszk.