SZEMPONT
A Rovatból

„A magyar kormány egy fontos szövetségest veszít most el” – szakértő a lengyel ellenzék győzelméről

Donald Tusk és Orbán Viktor viszonya messzemenően nem baráti - mondja az ottani ellenzék vezéréről Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő. Szerinte a lengyelek és a magyarok útja most valószínűleg szétválik egy időre.

Link másolása

Bár a legtöbb mandátumot az eddig kormányzó Jog és Igazságosság nyerte Lengyelországban, többsége az ellenzéki pártok tömörülésének lesz. Ez azt jelenti, hogy a jobboldali PiS 8 évig tartó kormányzása valószínűleg véget ér, a volt miniszterelnök, Donald Tusk pedig visszatérhet a hatalomba.

Hogyan változatja ez meg Magyarország és Lengyelország viszonyát? Hozzájuthatnak-e a lengyelek az eddig náluk is visszatartott európai uniós forrásokhoz? Változik-e a hozzáállásuk Ukrajnához és a gabonavitához, amiben a magyar gazdák is érintettek? Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértővel, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetőjével beszélgettünk.

– Mi várható az elkövetkező napokban?

– Ha lehet hinni az eddigi jeleknek, akkor az látszik, hogy az ellenzéki hárompárti koalíció (ami igazából négy pártot takar) fog tudni kormányt alakítani, hiszen nagyjából már a választásokat megelőzően jelezték, hogy amennyiben így alakulna az eredményük, készen állnak a Jog és Igazságosság vezette kormánykoalíció leváltására. Ehhez még az is kellett, hogy a szélsőjobboldali Konföderáció annyira alulmúlja a saját előzetes várakozásait, hogy igazából a Jog és Igazságosság még velük együtt sem tud kormányt alakítani.

Tehát jelenleg az a helyzet, hogy a kormányzó többséghez szükséges 231 mandátum csak az ellenzéki összefogásnak van meg.

Persze azért még nem mondanám, hogy ez egy lefutott játszma, hiszen Andrzej Duda a PiS színében hivatalban lévő államelnök az, aki első körben kijelölheti, hogy ki alakíthat kormányt. És csak amennyiben ezt az első próbálkozást leszavazza a lengyel törvényhozás alsóháza, a Szejm, akkor veheti át a kezdeményező szerepet, tehát akár az is lehet, hogy decemberig várni kell az új kormány hivatalba lépésére.

– Ha az ellenzéki szövetség alakíthat végül kormányt, milyen változások várhatóak, például a nagy vitát kiváltott abortusztörvénnyel kapcsolatban?

– Mind az új baloldal, mind pedig a polgári koalíció ezen törvény semmissé tételét konkrét kampánypontként jelölte meg, míg a Harmadik Út nevű összefogás, amely részben egy konzervatívabb, jobboldali-népi-agrárius pártból és egy új politikai, centrista formációból áll, ők nem tudtak közös nevezőre jutni. Előzetesen azt mondták, hogy referendumot írnának ki az ügyben, hogy az állampolgárok dönthessenek a kérdésben. Mindez előrevetíti azt, hogy valamiféle törvénymódosítás lesz, hiszen a saját szavazótábor többsége is ezt kívánja. Más kérdés az élettársi viszony. Lengyelországban az élettársi viszony akár azonos, akár különböző nemű párokról van szó, még nem létezik a jogban. Az új baloldal szeretne messzemenő társadalmi változásokat elérni a szexuális kisebbségek elfogadása terén, azonban ismerve a lengyel politikai színteret, azért ez még nem az a helyzet, ahol a sikerrel tudnának szerintem ilyen módosításokat átvinni.

A lengyel katolikus egyház társadalmi szerepe ugyanakkor valamilyen formában napirendre fog kerülni.

Nagyon jól ismert tény Lengyelországban, hogy a katolikus egyház nemcsak a lelki dolgokkal, hanem a világi dolgokkal is foglalkozik, beleszól a politikába, állást foglal. Ez persze sok ellenzéki politikusnak szemet szúrt, és a kampányban is, illetve a választási programokban is prominens helyen szerepelt az egyház mindennapi életben való jelenlétének valamilyen szintű visszaszorítása, redukálása.

– Akárcsak Magyarország, Lengyelország sem kapta meg az uniós források egy részét. Az Európai Unió a lengyel bíróságok függetlenségét védve keveredett vitába a Jog és Igazságosággal. Itt mekkora a tét?

– Elég komoly, 70 milliárd euró feletti összegről van szó. Több szempontból is fontos lenne ezen pénzek felszabadítása,

az új kormány a saját intézkedéseinek a finanszírozását is részben ebből várja.

Az is fontos látni, hogy nemcsak a poszt-covid újjáépítési források vannak befagyasztva, hanem a több éves pénzügyi keretszerződés, az MMF keretében Lengyelországnak odaítélt pénzösszegek egy részét sem utalták ki. Donald Tusk, aki a Polgári Koalíciót vezeti, alapvetően brüsszeli politikusként tért vissza a lengyel belpolitikába. Az Európai Tanács elnöke is volt öt évig, illetve az Európai Néppárt elnöke volt, szintén jó pár évig. Valószínűsíthető, hogy amennyiben lehetőség lesz rá, az új kormány módosítja az igazságügyi reform sarkalatos elemeit, és az európai uniós intézményrendszerek vezetői könnyebben hajlanak majd rá, hogy a befagyasztott pénzforrásokat hamar felszabadítsák.

– Ezek egyszerű feles törvények, tehát meg tudja változtatni az új kormány? Nem kötötték kétharmadhoz őket, mint Magyarországon?

– Nagyrészt igen, alapvetően megvannak rá a törvényi keretek, hogy módosítani tudják az igazságügyi reformot. Persze ehhez még az is kell, hogy az államfői vétó ne kerüljön képbe, hiszen Andrzej Duda államfő élhet vétójogával, amit csak háromötödös többséggel tud felülírni a Szejm. Kétlem, hogy a háromötödös kormányzati többség meglenne. Viszont 2025-ben elnökválasztás lesz Lengyelországban, ahol közvetlenül a nép, a választópolgárok dönthetnek az elnöki tisztségről. Amennyiben Andrzej Duda sikerrel szeretné venni ezt az akadályt, úgy valószínűleg egy tisztán vétópolitikára épülő elnöki politizálás nem lenne szerencsés. Azért a választók valószínűleg megbüntetnék.

– Mi lesz Ukrajnával? Egyfelől Lengyelország a legnagyobb támogatója Ukrajnának, de a gabonakérdés miatt a két ország nagyon komoly konfliktusba került egymással.

– Ukrajna támogatását, illetve a Lengyelországban élő ukrán állampolgárok támogatását illetően alapvetően politikai konszenzus van Lengyelországban. Csak a Konföderáció volt az, amely az ukrán menekültek támogatásának visszaszorításával kampányolt. A vita a gabonaszállítmányok kapcsán erősen belpolitikai okokra vezethető vissza, hiszen az ukrán mezőgazdasági temékek lengyel belpiacon való megjelenése miatt kialakult elégedetlenségre volt kénytelen reagálni a Jog és Igazságosság. A számára oly fontos vidéki szavazók nehezményezték ezt, és attól tartottak, hogy a Harmadik Út nevű ellenzéki párt egy részét képező Lengyel Népi Párthoz menekülnek a szavazók emiatt.

A választásokat követően szerintem ez a kérdés gyorsan csitulni fog,

és a kétoldalú kapcsolatok is visszatérnek a korábbi kerékvágásba.

– Ha a Tusk-féle pártszövetség kerül hatalomra, akkor nőhet-e Orbán Viktor elszigetelődése az Európai Unióban? Magyarország ellen jelenleg is folyik az úgynevezett hetes cikkely szerinti eljárás, aminek a végén akár egy tagország szavazati jogát is megvonhatják. A magyar kormány eddig számíthatott rá, hogy lengyel szövetségesei a vétójukkal megvédik ettől a szankciótól. Mi lesz ezután?

– Érdemes ezt a politikai veszélyt Magyarországra nézve komolyan venni, hiszen Donald Tusk és a Fidesz között kiéleződött a viszony, először az Európai Néppárton belül, majd a 2022-es magyar országgyűlési választásokat megelőző kampányidőszakban.

Messzemenően nem kiegyensúlyozott, baráti viszonyról van szó.

Illetve az ellenzék egy-két prominens, valószínűleg most kormányra kerülő képviselője is kritikusan nyilatkozott Magyarországgal kapcsolatban. Szymon Hołownia, a Lengyelország 2050 párt vezére például a választásokat megelőző utolsó tévévitán jelezte, hogy számára Magyarország nem egy pozitív partner. Persze más a kampány és más az aktuális kormányzás, de igen, a magyar kormány a saját szempontjából valószínűleg egy fontos szövetségest veszít most el.

– A magyar választási eredmények többször megismételték a lengyel eredményeket az elmúlt évtizedekben, erre mondták, hogy bejött a varsói gyors. És fordítva is szívesen hivatkoztak Budapestre. Ennek most vége?

– A varsói vagy budapesti expressz kölcsönös felemlegetése egy időben megállta a helyét, azonban a pártstruktúra, illetve a berendezkedés teljesen más. Lengyelországban 31 millió választóról beszélünk. Teljesen más pálya. A politikai térkép jóval széttagoltabb, mint Magyarországon. Ezen pártok választási listáit elnézve, akik most a Szejmben meghatározzák az új kormány összetételét, rengeteg kis helyi mozgalmat, pártocskát látunk, amelyek azért mind-mind beleszólhatnak a nagypolitikába is. Innentől kezdve

rendkívül nehéz Lengyelországban egy olyan helyzetet elképzelni, ahol egy párt a párton belüli pártfegyelem konzisztens betartásával olyan helyzetet tud kialakítani, mint amit a Fidesz esetében Magyarországon tapasztaltunk az elmúlt években.

Úgyhogy igen, innentől kezdve, legalábbis az elkövetkezendő időben Magyarország és Lengyelország útja valószínűleg elválik.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Egy ilyen botrány után egy normálisan működő országban a külügyminiszter azonnal lemondana
Az országjáró politikus szerint botrány, hogy a külügynél korábban letagadták az orosz hackerek két évvel ezelőtti kibertámadását, amit kampányhazugságnak neveztek.

Link másolása

Magyar Péter országjárásának siófoki állomásán szóba került, hogy nemzetbiztonsági szempontból fontos információk kerülhettek orosz hackerek kezébe két évvel ezelőtt. A 444 birtokába jutott iratok szerint a széleskörű kibertámadásról Szijjártó Péternek is tudnia kellett, holott a külügyminiszter korábban ezt letagadta.

„Egy ilyen botrány után egy normálisan működő országban a külügyminiszter azonnal lemondana, és súlyos vizsgálat lenne, hiszen ez államtitoksértés, nemzetbiztonsági kérdés, és nemcsak magyarországi egyébként, hanem a NATO-é, az Európai Unióé, a szövetségeseinké”

– mondta csütörtök este a Tisza Párt alelnöke a gyűlésén megjelenteknek.

A politikus szerint korábban is voltak már arról pletykák, hogy a szövetségeseink nem szívesen adnak információt a magyar hatóságoknak és titkosszolgálatnak, mert attól tartottak, hogy ezek az oroszok kezébe jutnak.

„Egészen elképesztő skandallum, és az is, hogy letagadták ezt a választások előtt” – mondta Magyar Péter, aki ezután még kitért arra is, hogy milyen állapotban van a magyar költségvetés.

„Az első negyedévben elérte a hiány a teljes évi tervezett hiányt. Már bejelentettek 650 milliárd forintnyi beruházási stopot. Ne ijedjenek meg, nem M. Lőrinc és T. István érdekeltségei kerültek veszélybe, hanem magyar óvodák, iskolák és kórházak felújítását állították le, hagyták félbe, és egyben elhalasztották a 2025-ös költségvetés tárgyalását arra hivatkozva, hogy novemberben amerikai elnökválasztások lesznek.”

A politikus szerint éppen ezért a nyári választások után megszorítások jöhetnek.

„A választások előtt, ha szükséges, akkor lehet, hogy lesz valami benzinársapka, lehet, hogy a csirkefarhát is egy pár hétre újra olcsóbb lesz, de mindenki emlékezzen rá: ugyanezt csinálták Gyurcsányék is, jönnek majd a megszorítások. Elképesztő rossz helyzetben van a magyar költségvetés.”

Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
„Az érvényes törvényeket nem tartja be maga a magyar állam” - hiába a bírósági ítélet, továbbra sem áll le a gödi akkumulátorgyár
Miközben egy eldugult csatorna miatt magzatkárosító oldószer került a gödi Samsung-gyár által is használt kommunális szennyvízcsatornába, és bírósági ítélet van arról, hogy le kell állniuk, minden megy tovább.

Link másolása

Február 21-én a Göd-ÉRT Egyesület riasztotta a Greenpeace szakértőit, hogy nagy mennyiségű szennyvíz folyt ki a Gödön működő Samsung SDI akkumulátorgyár melletti termőföldre. A vizsgálatokból kiderült, a minták magzatkárosító anyagot, 200 mikrogramm/liter mennyiségű NMP-oldószert tartalmaznak. A helyi vízművek szerint egy dugulás miatt folyt ki a termőföldre a gödi gyár szennyvize. A történteknek egyelőre semmilyen következménye sincs.

Pedig a gyárnak egy bírósági ítélet alapján már május elején le kellett volna állnia.

A Budapest Környéki Törvényszék ugyanis egy bírósági per kapcsán ideiglenesen felfüggesztette a gödi akkumulátorgyár környezethasználati engedélyét. A bíróság szerint az engedélyt korábban kiadó kormányhivatal nem vette figyelembe az üzem évek óta fennálló zajszennyezését, emellett rendkívül megengedőnek bizonyult a levegő- és vízszennyezés, valamint a gyártás során keletkező akkumulátor-hulladék ügyében is. A bírósági döntés értelmében a gyárnak a végleges ítélethozatalig le kellene állítania a termelést. De hiába írtak levelet a pert indító civilek a gyárnak és a kormányhivatalnak, semmi sem történt. Erről beszélgettünk Szaszkó Andreával, a Göd-ÉRT Egyesület alelnökével.

– Elmondaná pontosan, hogy mi a helyzet?

– 2023 december elején úgy határozott a kormányhivatal zöldhatósága, hogy a Samsung SDI megkaphatja tíz évre a környezethasználati engedélyt. Tette ezt annak ellenére, hogy mi az eljárás során több kifogást is emeltünk. Felfedeztük, hogy volt már talajszennyezés, levegőszennyezés, magában a dokumentációban hiányosnak ítéltük a hulladékgazdálkodási problémák kezelésére tett lépéseket, és nem kaptunk megfelelő választ az észrevételeinkre, valamint a kérdéseinkre. Ennek ellenére a Samsung megkapta 10 évre ezt az engedélyt, amit mi még abban az évben meg is támadtunk.

A keresetünket befogadta a bíróság, de mivel azóta is folytatja a környezethasználatot, sőt a szennyezést is a gyár, ezért mi jogvédelmet kértünk a bíróságtól, amit meg is kaptunk.

Egyelőre a környezethasználati engedéllyel kapcsolatos jogi eljárás maga nem kezdődött el. A tárgyalás első napját még nem tűzték ki, bár már majdnem fél éve beadtuk a keresetet. Tehát ez most még csak egy kérés volt a részünkről, hogy kapjuk meg a jogvédelmet, azért, hogy ne legyünk kitéve a Samsung ártalmainak. A bíróság döntése azt jelenti, hogy jelen pillanatban nincsen hatályos környezethasználati engedélye a Samsung-gyárnak.

– Ennek az engedélynek a híján nem működhetne a gyár?

– Igen, a jogerős bírósági ítéletig nem működhetne.

– A Samsung SDI ezt az ítéletet kommentálta, vagy tudomásul vette?

– Az én tudomásom szerint a Samsung erre még senkinek sehogy nem reagált. Mi természetesen a Samsungnak is küldtünk levelet, és a kormányhivatalnak is küldtünk egy levelet, hogy szólítsa fel a Samsungot a működés felfüggesztésére, semelyikre nem kaptunk választ idáig.

– Amióta üzemel a gyár, ért-e bárkit bármilyen fokú egészségkárosodás, ami egyértelműen és bizonyíthatóan a gyár miatt történt?

– Ezt nem tudhatjuk, tudniillik nem történtek ilyen vizsgálatok. Annak ellenére sem, hogy magának a szennyezésnek a tényét nem tagadják. Egyedül a talajvíz kapcsán nem kötötték össze a gyárral magát a környezetszennyezést, amit a Göd-ÉRT Egyesület analizált a kutakból.

Nem tartotta szükségesnek a kormányhivatal, hogy kivizsgálja, hogy valóban a gyárból származik-e. Ott viszont semmilyen más ipari termelőegység nincsen, amely NMP-t használna. Leállították a vizsgálatokat, ez azóta nem bizonyítható.

A levegőszennyezés ténye viszont egyértelmű, hiszen a levegőszennyezési adatok idén év elején felkerültek az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer oldalára. Igaz, ezeknek már réges-régen ott kellett volna lenniük. Nagyon sok erőfeszítésünkbe került az, hogy megtudjuk, egyáltalán milyen szennyezőanyagokról van szó, mert

a közadatigényléseinkre adott válaszokban ki volt takarva a veszélyes anyagok neve.

Tehát ezt is meg kellett reklamálnunk, hogy egyáltalán megtudjuk, milyen anyagok kerültek nagy mennyiségben a levegőbe.

– Mire hivatkoztak, amikor kitakarták ezeknek az anyagoknak a nevét?

– Nem szoktak hivatkozni semmire. De ezek közérdekű adatok, miután alaptörvényben rögzített jogunk, hogy megismerjük azt, hogy milyen környezeti hatások érnek minket. A környezethez tartozó információkhoz való jog alapjog.

– Ezeknek a szennyező anyagoknak, amiket kitakartak, de aztán végül megismerhettek, milyen lehetséges egészségkárosító hatásuk van?

– Az NMP vonatkozásában derült ki nagyon nagy szennyezés. Az egészben az az érdekes, hogy az NMP-nek a levegőben tolerálható határértéke csak idéntől van meghatározva. 2 mg/köbméter lehetne. 2021-es adatok szerint viszont

ennek a 75-szöröse került a levegőbe. Miközben tudott volt, hogy az NMP, vagyis N-metil-2 pirolidon egy nyálkahártya-gyulladást okozó és magzatkárosító anyag.

Tehát a reprodukciós működésre keményen toxikus mennyiség volt. Azt viszont nem lehet tudni, hogy kinek és milyen egészségügyi károsodása lett emiatt, hiszen ez két éves adat, másrészt erre vonatkozó vizsgálatok vagy szűrések sem történtek itt Gödön soha. Meg se próbálták összefüggésbe hozni vagy kutatni, hogy milyen hatása lehet, mennyire növekedett meg egy bizonyos betegségszám, amióta a Samsung SDI ezen kibocsátásait dokumentálták.

– Ezeket az adatokat a környező egészségügyi intézményektől közérdekű adatigényléssel nem lehetne megszerezni?

– Nem, mert ezek az egészségügyi adatok nem közadatok. Hallottunk magánemberektől szörnyű dolgokat, de addig, amíg nincs bizonyító erejű információ a birtokunkban, nem nyilatkozhatunk erről. Próbáljuk a hitelességünket mi is megőrizni.

– Ha ez a jogi helyzet jelenleg, tehát elvileg állnia kellene a gyárnak a jogerős bírósági döntésig, de nem utal semmi arra, hogy a Samsung SDI-nek szándékában lenne leállítani a gyárat ideiglenesen, akkor önöknek milyen jogi lehetőségük van még érvényt szerezni a döntésnek?

– Ez nagyon nehéz helyzet, mert

amit látunk, az az, hogy az érvényes törvényeket nem tartja be maga a magyar állam.

A kormányhivatal, amely a magyar államot képviseli, alperes a perünkben. Kérdés, hogy a jog most így mennyit ér. Nem tudjuk. Mi ennek ellenére nem fejezzük be ezt a küzdelmet, és mindent el fogunk követni. Ha így nem sikerül, akkor más módon gyakorlunk nyomást, mert ezt egyszerűen nem lehet így elfogadni.

– Milyen hatásos terveik vannak, ami mondjuk többet ér, mint egy bírósági határozat?

– Erről nem szeretnék most részletesen beszélni. Mi jóindulatúan állunk a kormányhivatalhoz, és még reméljük azt, hogy megtörténik, amit kértünk, és felfüggesztik a Samsung-gyár működését.

– Hány embert tudnak mozgósítani?

– Tavaly áprilisban volt egy tüntetésünk. A Göd-ÉRT Egyesület körülbelül 50-60 emberből áll, de 500 ember volt ezen a tüntetésen. Persze nyilván az adott politikai helyzettől is függ, hogy mennyire marad fókuszban a téma, mennyire érzékenyek rá az emberek, de miután az ország területein egyre-másra jelentik be az újabb és újabb beruházásokat, és a Göd-ÉRT Egyesület kezdeményezésével létrejött az Akkumulátorkárosult Települések Igazáért nevű ernyőszervezet, tehát most már nemcsak a gödiekre számíthatunk.

Ha ilyesmit meghirdetünk, van elég szövetségesünk ahhoz, hogy eredményre vezessen egy akció.

De ne menjünk ennyire előre, mi még bízunk benne, hogy a kormányhivatal annak rendje és módja szerint jogszerűen megteszi a lépéseket ahhoz, hogy mi itt Gödön biztonságban és egészségben élhessünk.

Az egyesület állításaival kapcsolatban a múlt hét közepén kérdéseket küldtünk el a gödi Samsung SDI gyárnak és a Pest Vármegyei Kormányhivatalnak. Ha érkezik válasz, cikkünket frissítjük.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Kocsis Máté szerint az államnak be kellene avatkoznia az internetes kommentelésbe
A Robert Fico elleni merénylet tanulságairól kérdezték egy rádióműsorban a Fidesz frakcióvezetőjét. A politikus szerint kritikus pontra ért az emberek egymáshoz viszonyulása az interneten.

Link másolása

Az internetes kommentek kordában tartása lehet az egyik legfontosabb tanulsága a Fico-merényletnek Magyarország számára, mondta az Inforádió Aréna című műsorának Kocsis Máté, amit a 24.hu szemlézett. A Fidesz frakcióvezetője úgy véli, a médiának el kell gondolkodnia, hagyja-e, hogy arctalan, névtelen uszító kommentelők lepjék el a felületeiket.

„A jogalkotásnak a következő időszakban el kell azon gondolkodnia, hogy ezt a véres kommentszekciót miként lehet egy kicsit kordában tartani. Ez olyan fokon elfajult, hogy Szlovákiában most a történtekig vezetett. Magyarországon pedig ez a verbális erőszak, a virtuális térben zajló polgárháború mindenképpen megfékezendő”

– mondta Kocsis Máté, majd több lapot is név szerint megemlített.

„Személyesen is okolok nagyon sok magyarországi, baloldali médiumot is, akik egyébként mesterfokon űzik a gyűlöletkeltést, az indulatkeltést, az elfogult közléseket, a mások megbélyegzését. Ide értve a Telexet, a HVG-t, a 444-et. És még hosszan sorolhatnám”

– mondta a politikus, aki szerint a lapoknak felelősséget kellene vállalniuk azért, hogy életellenes kommentek jelennek meg a felületeiken, amiket nem moderálnak.

Kocsis szerint „ha valakinek van esze és mértékadó médium, akkor eleve nem ad ennek teret, és nem akkor törli, amikor első indulatból mindenki kiírt magából minden mocskosságot”. A Fidesz frakcióvezetője reméli, hogy hamarosan nyújtanak be erre vonatkozó törvényjavaslatot, mert szerinte

„az internetes hangnem, ahogy az emberek egymáshoz viszonyulnak, elért arra a kritikus pontra, ahol az államnak be kell avatkoznia”.

A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
154 millió forintot költött eddig a Fidesz a kampányban – Magyar Péter a lista túlvégén, nulla forinttal
Az összes Meta-hirdetés 16 százaléka politikai, amely nemzetközi összehasonlításban magas aránynak számít. Budapesten ugyanakkor 14-szer többet költöttek hirdetésre, mint Tolna megyében.

Link másolása

Lévai Rihárd marketingspecialista Közösségi kalandozások blogjában elemezte a pártok Meta (azaz Facebook és Instagram) közösségi felületeken történő költéseit az elmúlt időszakban.

Az elemzésből kiderül, hogy az elmúlt héten több mint 178 millió forintot költöttek a Meta rendszerében politikai hirdetésekre a pártok, az Orbán-kormány, illetve a különböző, pártokhoz köthető szereplők.

A költések 84,67 százaléka, tehát 151 millió forint a kormányhoz és a hozzá köthető szereplőkhöz köthető. Magyarországon a Meta felületeken feladott összes hirdetés 16 százaléka politikai célú, amely nemzetközileg is kiugróan magas arány.

A kormányoldalhoz köthető portálok a múlt héten 36 milliót költöttek hirdetésre, miközben az ellenzékiek csupán 3 milliót. A kutatásból az is kiderült, hogy Budapesten 14,5-szer annyi hirdetés ment el, mint például Tolna megyében.

A főpolgármester-jelöltek közül is a fideszes Szentkirályi Alexandra költötte a legtöbbet, az összes költésből, azaz 43,765 millió forintból csak ő 31,952 millióból kampányolt a közösségi felületeken, míg az LMP-s és egyesületi támogatással indult Vitézy Dávid 7,3 milliót, Karácsony Gergely pedig csak 4,1 milliót költött.

A Népszavának nyilatkozó Lévai elmondta:

Magyar Péter a vizsgált felületeken egy fillért sem költött hirdetésre.

„Eközben tudjuk, hogy a kormányoldal 100 milliós nagyságrendben fizetett hirdetésekért a Metának, főleg a Megafonon és a CÖF-ön keresztül a Magyart lejárató tartalmakért.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: