SZEMPONT

„A franciák belefáradtak az ígéretekbe” - így kerülhettett a hatalom közelébe a szélsőjobb Franciaországban

Szűcs Anita Franciaország-szakértő szerint továbbra is annak van a legnagyobb esélye, hogy Marie Le Pen pártja alakíthat kormányt a vasárnapi választások után, az egyetlen kérdés, mit tesznek, ha nem lesz meg a többségük a parlamentben.

Fischer Gábor, fotó: Artur Widak/NurPhoto via Getty Images - szmo.hu
2024. július 05.

Miközben Nagy-Britanniában történelmi győzelmet aratott a baloldal, Franciaországban épp ellenkezőleg, a francia történelemben először a szélsőjobb áll nyerésre. Marie Le Pen pártja, a Nemzeti Tömörülés azután került a hatalom közelébe, hogy az EP választások estéjén Emmanuel Macron francia elnök előrehozott parlamenti választásokat jelentett be. Az első fordulót fölényesen nyerték, a vasárnapi második fordulóban azonban már nehezebb dolguk lesz, mert kedden kiderült, szokatlanul sok a visszalépés.

Le Pen kormányalakítási esélyeiről, a francia belpolitika és választási rendszer sajátosságairól Szűcs Anitával, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének docensével beszélgettünk.

– Hogyan jutottunk el ebbe a helyzetbe? Orbán Viktornak lett igaza a bevándorlás kapcsán? Vagy valami egészen másról van szó?

– Tökéletesen másról van szó. Nem is tenném ezt a csizmát az asztalra. A legfontosabb probléma, ami tematizálta ezt a kampányt, nem a bevándorlás, hanem a vásárlóerő, a franciák jóléte volt. A bevándorlás, mint problémakör, további három másik problémával együtt volt napirenden, többek között a protest szavazatokkal.

– Franciaországban a szélsőjobb régóta ostromolja a hatalmat. Mik ennek az útnak az állomásai?

– Ha visszamegyünk egészen a nyolcvanas évekig, akkor jelent meg az akkor még Front Nationalként (Nemzeti Front) futó Jean-Marie Le Pen pártja tényezőként a francia politikában, akkor nyerték az első helyi önkormányzati választást. Egyébként a párt az ötvenes évek óta jelen van a politikában. Nagyon lassú folyamat során, a nulláról építették fel magukat, és politikai erővé váltak. A 2002-es elnökválasztáson került be először Jean-Marie Le Pen a második fordulóba. Persze egy elnökválasztás teljesen más, mint egy nemzetgyűlési választás, és Le Pen nem is annyira azért került be, mert olyan hatalmas volt a támogatottsága. A helyzet az volt, hogy rekord alacsony volt a részvétel. Sokan nem mentek el, mert a középpártoknál volt egy nagyon komoly törés, és így a választási rendszer aránytalanságából adódóan megtörtént az, hogy egy kisebb támogatottságú jelölt is berepült a második fordulóba. Bár ez egy kivételes helyzet volt, viszont a tendencia folytatódott.

A Front National folyamatosan erősítette magát, így a kétezres évek után az addig kétosztatú francia politikai teret háromosztatúvá tette.

Ennek elsősorban az volt oka, hogy nagyon ügyesen tematizált sok közéleti kérdést, többek között a bevándorlást is, amivel kapcsolatban a középpártok nem kommunikáltak jól. Addig ez különösebben nem volt a közbeszéd része, és egyedül a Front National tette azzá. Tehát kiépült a támogatottságuk, de ez elsősorban annak köszönhető, hogy Marine Le Pen átvette az édesapja helyét. Elhagyta azokat a nagyon erős, szélsőséges kijelentéseket, programokat, és elkezdett behúzódni középre. Ez a politika fizetődik ki, amit most látunk, mivel időközben középről eltűntek a korábbi nagy pártok. A Republikánusok néven futó jobbközép alakulat valami egészen gyengén szerepelt most a választásokon. Tehát Le Penék behúzódtak egy olyan térbe, ami üresen maradt.

– Várható a Meloni-effektus? Ahogy az olasz kormányfő hatalomra került, lényegesen konszolidáltabb hangon kezdett beszélni, mint addig.

– Ha az előző elnökválasztást nézzük, akkor azt látjuk, hogy most egy teljesen más Marine Le Pen van színen. Olyan, aki kerüli a kényes témákat, nincsenek erőteljes kirohanásai, visszafogott, nyugodt, konzervatív politikusként mutatja magát. Ezzel együtt a programjában továbbra is számos olyan pont van, ami egy tisztességes jobbközép politikusnál biztos, hogy kiüti a biztosítékot.

Ez az egyik fő kérdés, ha ők hatalomra kerülnek, és többségbe kerül a második forduló után Jordan Bardella, a Rassemblement National miniszterelnök-jelöltje, akkor megvalósítja-e a programját úgy, ahogy van, vagy elhagyja a nagyon durva, szélsőséges elemeket tartalmazó programpontokat,

ahogy a Meloni is, és elkezd egy nagyon óvatos, konzervatív politikát folytatni.

– Mik ezek a bizonyos pontok, amik kiüthetik a biztosítékot?

– Az egyik pont a nemzeti preferencia elve, ami azt jelenti, hogy megkülönböztet francia állampolgárokat, azaz azokat a franciákat, akik honosítással lettek állampolgárok. Őket nem engedné hozzáférni lakhatási támogatáshoz, szociális támogatáshoz. Ez a francia köztársaság két nagy alapértékének, az egyenlőség és a szolidaritás elvének mondana ellent.

Ezenkívül ott van például a NATO katonai szárnyából való kilépés ígérete, a francia nukleáris fegyverek kivonása az együttműködés alól.

Az Európai Unió esetében a külpolitika visszamozdítása a kormányköziség felé az uniós keretek felől.

– A NATO katonai szárnyából már De Gaulle kilépett egyszer, és nem is olyan nagyon régen tértek vissza. Az EU integrációjának lazítása pedig mintha rímelne Orbánék szuverenistának nevezett irányvonalára.

– Az a baj, hogy most egészen más biztonságpolitikai és nemzetközi környezetben vagyunk, mint amikor De Gaulle lépett ki a NATO katonai szárnyából. Mindemellett akkor megmaradt az együttműködésnek az a kerete, amiben Franciaország a nyugati világrend részeként az amerikaiakkal is együttműködve lépett fel, és ezt az utána következő elnökök is követték.

A mostani megváltozott környezetben ez teljesen más lépés lenne.

Az Európai Unió esetében pedig teljesen más az, amikor egy Magyarország súlyú ország fogalmaz így, és más, ha az Európai Unió második legnagyobb gazdasága, a francia-német tengely egyik partnere fogalmaz meg ilyen pontokat.

– Ha egy ilyen változás bekövetkezik, akkor bekövetkezhet az, hogy az Európai Unió centruma a lengyelek felé, keletebbre tolódik?

– Az Európai Uniónak a tengelye már így is keletre tolódott a német újraegyesítés után. De most nagyon előreszaladtunk, egyrészt Bardella nincs még kormányon, nem tudjuk azt sem, hogy többséget szerez-e a második fordulóban, vagy marad kisebbségi kormányban. Nem tudjuk azt, hogy ezt a lépést, ami Franciaország számára gazdasági-politikai öngyilkosság lenne, meglépné-e egyáltalán?

– Menjünk vissza a konkrét választási eredményekre. Milyen szcenáriók képzelhetők el a második forduló után?

– Az egyik forgatókönyv az az alapkérdés, ami meg fog majd mutatkozni, hogy többséget szerez-e, tehát megszerzi-e az 577 mandátum felét Jordan Bardella? Akkor erős pozícióban lesz a parlamentben. Ha nem sikerül, akkor kisebbségből fog majd kormányozni, ahogy most Macron pártja is teszi, tehát ez sem precedens nélküli. Viszont Bardella kijelentette, hogy

amennyiben nem szerzi meg az abszolút többséget, akkor nem alakít kormányt. Ez eléggé komplikálja a kilátásokat.

Aztán jön a következő kérdés, amit már érintettünk. Hogy amennyiben hatalomra kerül, megvalósítja-e az eredeti programját, vagy egyfajta Meloni-féle megszelídülést lehet majd nála is tapasztalni? Tehát ez a két kérdés, amire majd választ fog adni a második forduló utáni helyzet.

– Mit kell tudni a francia választási rendszerről? Mennyire arányos, milyen torzítás van ebben a rendszerben?

– Ez egy többségi rendszer, ami azt jelenti, hogy nem az arányosságot képviseli, hanem a stabilitást. De Gaulle számára ez fontos gondolat volt, és utána az összes elnök – legyen jobb- vagy baloldali – mindenki ezt támogatta, hogy minél stabilabb parlamentet kell létrehozni. Ez nyilván a középpártoknak kedvezett, a parlamenti váltógazdaság számára, tehát

fel sem merült, hogy egy szélsőséges párt így bejuthatna, mert torzít és aránytalan.

A kétfordulós rendszer ebben a rendszerben azt jelenti, hogy az első fordulóban megmérettetnek a pártok, második forduló pedig akkor van, ha az adott választókörzetben senki sem vitte el a regisztrált szavazók 50 százalékát. Ha igen, akkor nincs második forduló. Például Marine Le Pen és François Hollande már be is jutott. Viszont, ha nincs ilyen, márpedig a normális, átlagos eset ez, akkor azok kerülnek tovább, akik megszereztek legalább 12,5 százalékot. Minél alacsonyabb a részvételi arány, annál kevesebb jelölt lehet.

Most rekordmagas volt a részvételi arány, így sok helyen nemcsak két jelölt jutott tovább, hanem három.

A három első helyezett a legtöbb helyen, a Rassemblement National, az Új Népfront és Macron jelöltjei. A harmadik esetben, ha annyira alacsony volt a részvételi arány, hogy esetleg egyik jelölt sem, vagy csak egy jelölt szerezte meg a regisztrált szavazók 12,5 százalékának voksát, akkor a két legmagasabb eredményt elérő jelölt jut tovább.

– Kedden kiderült, hogy nagyon sok helyen volt visszalépés. Múlhat ezen valami? Le Penék mindenesetre jó előre felháborodtak azon, hogy így akar fordítani a többi párt.

– Mindig normális része volt a francia választási rendszernek, hogy választókerületekben visszaléptek jelöltek másik javára. Ez nem egy újdonság, nem is egy olyan dolog, amit maga a Front National ne alkalmazott volna korábban. 221 jelöltről gondoljuk, hogy visszalép. Most elég sok intézet nézi azt, hogy melyik választókörben melyik jelölt hogyan nyilatkozik. Ezek nem teljesen egzakt dolgok. Keddig kellett bejelenteni a jelölteknek, hogy indulnak-e vagy visszalépek-e, és 221 jelölt az, aki úgy nyilatkozott, hogy visszalép a másik javára.Ez azért egy kicsit újrarajzolja azt a választási térképet, ami kialakult az első forduló után.

Én nem látom nagy esélyét annak, hogy fordítsanak.

Nagyon jól szerepelt az Új Népfront ahhoz képest, amit vártak, de ott is óriási a különbség. Az Új Népfront, a Baloldali Szövetség, ez a négy nagy párt, már bejelentették, hogy minden esetben, ahol indokolt visszalépniük Macronék javára, ott ezt megteszik. Én személy szerint azt gondolom, hogy a legnagyobb esélye annak van, hogy vagy egy többségi, vagy egy kisebbségi Bardella-kormánnyal kell számolnunk.

– Ezek szerint annak esetleg nagyobb a valószínűsége, hogy ne szerezzen abszolút többséget a szélsőjobb, de ettől még csak egy patthelyzet felé lavírozzák az országot. Más kormányképes többségre még mindig nincsen esély, ugye?

– Ha úgy kérdezi, hogy lesz-e olyan párt, amelyik ötven százalékot elér, és az nem a Front National, illetve a mostani nevén Rassemblement National, akkor azt gondolom, hogy majd a szavazók eldöntik. Én kevés lehetőséget látok arra, hogy az Új Népfront berobban, és 50 százalékos többséget érne így el.

A legvalószínűbb lehetőség az, hogy talán Bardelláék megszerzik az 50 százalékot. De ez is elég rizikós, mert nagyon nagy a szórás.

289 mandátum kellene nekik az abszolút többséghez. Ez nem változott, talán most egy kicsit távolabb kerülnek tőle.

– Tehát vagy a Bardella alakít kormányt, vagy senki?

– Az egyetlen alternatívája Bardella kormányalakítási kísérletének egy óriási nagykoalíció, ami Bardellán kívül mindenkit magába tömörít. Erre nem mondanám azt, hogy elsöprő az esély, de a 221 jelölt visszalépése egy másik javára az hatalmas nagy szám.

– A német politikai hagyományokban nagy kultúrája van a nagykoalíciónak. Többször volt ott erre példa. A francia politikai kultúrában benne van-e a nagykoalíció, mint egy érvényes lehetőség?

– A rendszer nem így van tervezve. A francia választási szisztéma abszolút úgy van megalkotva, hogy a stabilitás felé vigyen, tehát aránytalanul adja a mandátumszámokat annak a politikai erőnek, aki a többséget szerezné meg.

– Tehát Franciaországban eddig nem volt igazán nagykoalíció?

– Az a fajta nagykoalíció, amit a németeknél is említett, az nincs benne a politikai rendszerben, a koalícióalkotás viszont az igen.

– Akkor ugrás a sötétbe, ami most történik?

– Minden tekintetben. Aki biztosat mond, az nem tudom, hogy csinálja. Egy nagyon-nagyon soktényezős játékban minden tényező mozog, amit eddig fixnek lehetett volna venni, ezért nagyon nehéz előre látni azt, hogy mi történhet. De a politikai elemzők többsége azt gondolja, hogy vagy Bardella tud egy éppen szűk többséget alkotni, és akkor kormányfőként hatalomra kerül, vagy nem szerzi meg az 50 százalékos mandátumszámot, és

az igazi kérdés az, hogy akkor mi lesz, mert mindenképpen ő lesz a legnagyobb parlamenti párt képviselője, azaz a választási szabályok szerint őt kellene, hogy felkérje Macron, és fel is kéri.

Viszont, ahogy már korábban mondtam, Bardella többször nyilatkozott úgy, hogy ezt nem fogja elfogadni.

– És akkor előáll a belga helyzet, ahol hosszú ideig nem volt kormánya az országnak?

– Ott 16 hónapig voltak kormány nélkül, tehát az majdnem másfél éves időszak volt. Remekül elvolt egyébként az ország, anélkül is, de Franciaországban azt hiszem, más lenne a helyzet, mert a következő nagy kérdés a költségvetés elfogadása. Költségvetés nélkül márpedig egy ország nehezen tud működni. Ez lesz az egyik legégetőbb kérdés, amit az új kormánynak, akárki is lesz, majd meg kell szavaznia.

– Kik azok, akik protestszavazatot adtak le, és miért? Tehát akik nem szélsőjobboldaliak, de mégis Le Pen pártjára szavaztak?

– Nagyon sokan voltak az első fordulóban. Ezt mutatta több közvélemény-kutatás is. Azt láthatjuk, hogy az első fordulóban

a Rassemblement National-re szavazók 42 százaléka mondta azt, hogy ő protestszavazatot ad le.

Ezért is nagyon kérdéses, hogy a második forduló hogy fog alakulni. A protestszavazatok oka pedig szerintem az, hogy túl vannak két válságon Franciaországban, a pandémia után az energiaválságon is, belefáradtak az ígéretekbe. Egyfajta frusztráció van a szavazókban, mert zsinórban minden elnök a változás ígéretével indult és nyert választást, de ahhoz képest nagy változást nem láttak. Szerintem ez a fajta aggodalom, kiábrándultság jelenik meg ezekben a szavazatokban.

Kapcsolódó

Macron pártja óriásit bukott, a szélsőjobb pedig nagyot tarolt a francia választások első fordulójában

Százával léphetnek vissza a jelöltek, hogy az RN jelöltjeivel csak a legesélyesebb kihívó szálljon szembe. A tét már az, hogy lesz-e abszolút többsége a szélsőjobbnak.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Vérzett a feje és káprázott a szeme a fiúnak, akit viccből légpuskával lőttek fejbe az utcán a 20. kerületben

A mentők a fiút azonnal traumatológiára vitték, egy másik fiatalt is eltaláltak. A lövöldözőkre akár négy és fél év börtönbüntetést is kiszabhatnak.

KULT

A császár, aki öröklétre vágyott - Grandiózus installációkkal és látványos fényjátékkal mutatják be az első kínai császár agyagkatonáit a Szépművészeti Múzeumban

Az új kiállítás középpontjában a világ egyik leghíresebb régészeti lelete áll. Az első kínai császár terrakotta hadseregének eredeti katonáit a Szépművészeti Múzeumban nézheted meg.

KÉK HÍREK

Kizuhant a harmadik emeletről és meghalt egy 9 éves kislány

A mentők a helyszínen küzdöttek a brémai gyermek életéért, de már nem tudták megmenteni. A család mindössze néhány hete költözött a lakásba.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Gyarmati István: Ahogy az ukránok számára elfogadhatóbbá válik ez a béketervezet, úgy lesz egyre elfogadhatatlanabb az oroszok számára

A szakértő szerint az eredeti amerikai javaslat egy tákolmány volt, a módosítása viszont azt is eredményezheti, hogy a megállapodás az oroszokkal egyre távolabbra kerül. Az elkövetkező napok nagyon fontosak lesznek, de valószínűbb, hogy folytatódik a háború.

Fischer Gábor, Címlapkép: Beyza Binnur, Getty Images - szmo.hu
2025. november 25.

A pár napja kiszivárgott amerikai béketerv sokkolta az ukrán és az európai vezetőket. Zelenszkij drámai beszédében azt mondta, könnyen lehet, hogy választaniuk kell a méltóságuk és a legerősebb szövetségesük között. Csupán Orbán Viktor volt, aki azonnali elfogadásra ajánlotta azokat a pontokat, melyekről pár nap múlva már Trump is úgy nyilatkozott, hogy azok csupán javaslatok voltak. Az amerikaiak és az ukránok között Genfben lefolytatott intenzív megbeszélések után hétfő estére szinte semmi nem maradt az eredeti tervezetből. A pontok száma sajtóhírek 20 közelébe csökkent, és kikerült a szövegből az ukrán hadsereg létszámának korlátozása, a NATO-csapatok Ukrajnán belüli állomásoztatásának tilalma, valamint az a rész is, hogy hol húzzák meg az Oroszország és Ukrajna közötti új határokat.

Így viszont megnőtt az esélye, hogy kapásból visszautasítja az átdolgozott béketervet, ezek ugyanis épp az oroszok eddigi legfontosabb követelései voltak. Születhet-e minden érintett fél által elfogadható, aláírható békeegyezmény a trumpi alapokon? Az esélyekről Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő, egyetemi oktató, volt diplomatával beszélgettünk.

– Először volt egy 28 pontos amerikai béketerv, aztán jött egy 28 pontos európai alternatíva, most pedig már 20 pontról írnak a genfi tárgyalások eredményeképp. Mi történik pontosan?

– Az első kérdés, hogy az amerikai 28 pont az amerikai-e, vagy orosz? Rubio egyszer azt mondta, hogy az orosz. Utána letagadták, persze. Trump azt mondta, hogy csütörtök a végső határidő, hogy Ukrajna elfogadja a tervezetet, ha nem, akkor minden amerikai támogatást megvonnak. De utána azt mondta, hogy ez természetesen nem az utolsó szó, hanem erről is lehet tárgyalni. El is kezdtek tárgyalni, mert az ukránok nagyon helyesen nemet mondtak, és határozottan felsorakoztak mögéjük az európaiak. A jó hír, hogy a genfi tárgyalásokon nem Steve Witkoff vezeti az amerikai delegációt, mert ő egy inkompetens, arrogáns, hozzá nem értő alak, aki ráadásul Putyin zsebében van, az üzletei még ma is Oroszországban vannak. Ez a 28 pont az ő műve. Most szerencsére ő csak benne van a delegációban, reméljük, hogy jó hátul. Az ukránok és az európaiak is előjöttek egy másik 28 ponttal, és azt mondta Rubio, hogy ez egy nagyon jó tárgyalás, mert haladnak előre. Egy dolgot felejt el Rubio, most nem tudom, hogy elfelejti-e, vagy szándékosan nem említi, hogy

ahogy az ukránok számára elfogadhatóbbá válik ez a béketervezet, úgy egyre elfogadhatatlanabbá válik az oroszok számára.

Tehát lehet, hogy nagyon jó tárgyalás zajlik ott, de ez azt is eredményezheti, hogy a megállapodás az oroszokkal egyre távolabbra kerül. J. D. Vance azt mondta, hogy minden megállapodásnak vagy tervezetnek három kritériumnak kell eleget tenni, és ebben az egyik kritérium az volt, hogy elfogadható legyen mindkét fél számára. Üzenem J. D. Vance-nek, hogy ilyen nincsen, ilyen megállapodástervezet nincsen, és nem is lesz addig, amíg az egyik felet, az ukránokat az európaiakkal, vagy az oroszokat rá nem kényszerítik arra, hogy elfogadják.

– A hírek szerint 11 órányi tárgyalás után teljesen átakult a 28 pont. De akkor tulajdonképpen mi az amerikai álláspont?

– Az amerikai álláspontot nem ismerjük, mert állandóan változik. Hol az a 28 pontos szörnyűség az amerikai álláspont, aztán kiderül, hogy nem is az, de nem tudjuk, hogy micsoda. Nekik csak az kell, hogy elfogadható legyen. Úgyhogy nagyon nehéz így megállapodni.

Ezért helyes az a tárgyalási stratégia, amit az európaiak folytatnak, hogy dicsérik az amerikainak nevezett javaslatot, és közben szétszedik darabokra.

Egyébként, ha megnézi az eredeti 28 pontot, politikai irányultságától függetlenül, ez egy tákolmány. Ha egy első féléves diplomata szakos hallgató nekem ilyet terjesztene elő, úgy megbuktatnám, mint a huzat.

– Nézzük azt, hogy milyen pontok miatt érdemelné ki az elégtelen minősítést.

– Azért, mert következetlen. Nagyon fontos dolgok nincsenek benne, nincsenek tisztázva. Ez egyszerűen végrehajthatatlan, mert hiányzik belőle egy csomó olyan kérdés, amit egy megállapodástervezetnek tisztázni kell.

– Ilyen például a területek kérdése?

– Igen. Az eredeti tervezetben van egy „innovatív” megállapodásrész, ami még akár érdekes is lehet: az oroszok bért fizetnének azokért a területekért, amiket megszállnak, és nem az övék. Tipikus Donald Trumpnál: mindent meg lehet venni, a szuverenitást is. Ez érdekes dolog, de nem hiszem, hogy túlságosan nagy esélye van a sikerre. Az európai tervezet meg azt mondja, hogy

területi kérdésekről csak majd a fegyverszünet után tárgyalunk,

nagyon helyesen. A megállapodástervezetben emellett van egy olyan pont, hogy békeidőben nem állomásoznak NATO-haderők Ukrajnában. Ez még akár elfogadható is. De itt is tettenérhető a tákolmány-jelleg: ebben a tervezetben, amelynek Lengyelország nem része, mégis azt a kötelezettséget írják elő Lengyelországnak, hogy fogadjon be NATO repülőgépeket. Ráadásul, akik írják ezt a tervezetet, azoknak lehet, hogy tudniuk kéne, hogy Lengyelországban már vannak NATO repülőgépek.

– Azt tudjuk, hogy Trump mindenáron nagyon gyors megegyezést akar, de mikor lehet reális a béke?

– Az amerikai nyomásnak olyan erősnek kell lennie, hogy valamelyik fél belássa: jobb elfogadni azt, amit az amerikaiak javasolnak, mint tovább folytatni a háborút.

– Van olyan vélekedés, miszerint Ukrajna a kimerülés küszöbére jutott, Oroszország ezt a háborút előbb-utóbb meg fogja nyerni. Mások szerint viszont éppen Oroszország éli fel szép lassan a tartalékait, most már az aranykészleteit kezdi kiárusítani.

– Ezt mi nem tudjuk felmérni, mert azt, hogy egy háborúban ki mire képes, csak maguk a háború résztvevői tudják eldönteni. Egy háborúban teljesen más dolgokra képesek az emberek meg az országok, mint amit egyébként elképzelnénk róluk. Nem tudjuk, mire képes Ukrajna, nem tudjuk, mire képes Oroszország. Ezért kellene az amerikaiaknak azt tenni, amit Donald Trump már huszonötször megígért:

szankciókkal rákényszeríteni Oroszországot arra, hogy egy normális megállapodást kössön meg.

De hát egyelőre úgy tűnik, hogy Donald Trump jobban szereti Putyin barátját, mint hogy ezt megtegye.

– Reálisnak tartja, hogy egyértelmű áttörés következzen be csütörtökig? Trump erős nyomás alá helyezte ennek érdekében Ukrajnát, miközben úgy tűnik, Oroszország nincs ekkora nyomás alatt.

– Nem, mert szerelmes a barátjába. A két ember politikája, Trumpé és Putyiné, sokkal közelebb áll egymáshoz, mint Trumpé és Zelenszkijé. Így aztán nem meglepő, hogy nem nagyon szeretne keménykedni. De nem teheti meg, mert mégiscsak ő az amerikai elnök, és ma már otthon is háborognak a politikai tényezők, még a Republikánus Pártban is. Úgyhogy ez egy nagyon két- vagy többesélyes játszma. Nem tudjuk, hogyan fog végül is alakulni. Az elkövetkező napok nagyon fontosak lesznek, de nem vennék rá mérget, hogy elvezetnek a békéhez.

– Sokak szerint Trump a békeközvetítéssel eltereli a figyelmet az Epstein-akták miatti belpolitikai viharról. De ugyanakkor, amit ön említett, az is igaz, hogy most már republikánus képviselők is felróják neki, hogy becstelenség lenne egy ilyen egyezményt megkötni abban a formában, ahogy az eredeti javaslata szólt. Sokat nyerhet, de sokat veszíthet is ezzel.

– Ez a Trumpi politika. Mindez akkor is fennállt, amikor az Epstein-aktákról még nem is nagyon volt szó. Lehet, hogy van egy ilyen mellékhatása, bár nem látszik, hogy az Epstein-aktákról sikerrel terelné el a figyelmet, nem hiszem, hogy ez lenne Donald Trump fő motivációja. Egyszerűen ilyen a politikája; tragikus. Erről sajnos nem sok jót tudunk elmondani. Mindig is ilyen volt.

Most egy drámai csúcsponthoz érkezett, de egyáltalán nem biztos, hogy a végkifejlethez közelítünk.

– És ott van Zelenszkij. Elfogadni egy rákényszerített békét azok után, hogy négy éven keresztül ennyi ember, ennyi erőfeszítés ment ebbe a háborúba, nem az azonnali bukást jelentené neki?

– Nem feltétlenül. Ha viszonylag elfogadható feltételeket sikerül végül elérni, akkor az emberek megértik: nem jó, de a lehető legelfogadhatóbb megoldás született. Megértik az ukrán emberek is, mert elegük van nekik is a háborúból. Tehát

ha nem a megadás, nem az ukrán államiság, szuverenitás feladása az ára, akkor ezt meg fogják érteni, és nem tartom valószínűnek, hogy Zelenszkij ebbe belebukna.

Valószínűleg úgy jár majd, mint Winston Churchill, bár ő megnyerte a háborút. Az ukrán elnök egyébként azt mondta, a háború után nem indul újra az elnökségért.

– El tud képzelni egy olyan helyzetet, hogy bár komoly engedményekkel, de Ukrajna számára elfogadható egyezmény szülessen?

– Attól függ, mik a részletek. Azt megírtam nem olyan régen, hogy a NATO-tagság, ha lenne, önmagában nem elég garancia Ukrajna számára, mert ott a segítségnyújtás feltételes. Neki olyan garanciákra van szüksége, ahol nem feltételes a segítségnyújtás, és ezt mindenféle több- vagy kétoldalú megállapodásokon keresztül lehet biztosítani. Ez nem lehetetlen, és szerintem efelé haladunk. Kérdés, hogy az amerikaiak benne lesznek-e. A legutóbbi állítólagos megegyezés alapján benne lesznek, de hát ez már három napja volt, és az sajnos nem biztos, hogy ma még érvényes. Mindenki elfeledkezik róla, pedig sokszor mondtam, hogy egy ilyen garancia lehetne az Európai Unióról szóló szerződés 42. cikkének (7) bekezdése, ami kimondja:

ha bármelyik uniós tagállamot megtámadják, a többiek kötelesek segítséget nyújtani.

Hogy ez mit ér a gyakorlatban, az sok mindentől függ. Főként attól, hogy az oroszok támadnak-e ismét Ukrajna ellen, vagy akár azon túl is. Ez viszont nem csak attól függ, hogyan rendezik az ukrán kérdést, hanem attól is, hogy az európaiak – és velük az amerikaiak, hogyan készülnek fel arra, hogy hogyan reagáljanak, ha Oroszország valamilyen követelést támaszt. Tehát ez egy nagyon átfogó dolog, nem pusztán az ukrán megállapodás kérdése.

– Valószínűbb, hogy úgy múlik el a hálaadás napja, hogy Trump nem tud felmutatni egy mindenki által elfogadott egyezséget? És akkor egyelőre folytatódik a háború?

– Valószínűleg, igen.

Kapcsolódó

Váratlan pofon Orbán Viktornak: lengyel szövetségese sem támogatja a Trump-féle ukrán béketervet

A lengyel államfő állásfoglalása után azonnal elszabadult a pokol a közösségi médiában a két kormány között. Donald Tusk odaszúrt, Szijjártó Péter pedig keményen visszavágott.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SIKERSZTORIK

Karikó Katalin első díjazottja a jövő antibiotikumain dolgozik: próbálja előre látni és lassítani a rezisztencia kialakulását

Czikkely Márton kapta meg elsőként a JATE-díjat, amelyet a Nobel-díjas kutatónk hozott létre fiatal tehetségeknek. Lapunknak elmesélte, hogyan jutott el a kutatói hivatásig, hogy milyen tanácsot kapott Karikó Katalintól – valamint azt is, hogy mit változtatna meg a magyar egészségügyben.

KÉK HÍREK

Modern rabszolgaság Fejérben: elvették a fizetését, lopni küldték, és kapával támadtak rá a férfira

A férfi idős édesanyjának is végig kellett néznie a terrorizálást. Az elkövetők még a vallomását is meg akarták változtatni, miután lebuktak.

KULT

A gyilkos bébiszitter visszatér A kéz, amely a bölcsőt ringatja remake-jében – kár, hogy ijesztgetés helyett álomba ringat minket

Újabb példa a felesleges újrafeldolgozások sajnos igen bő tárházában a film, ami 33 év után akart lehúzni egy bőrt egy igazi thrillerklasszikusról. Nem ez lesz a mexikói rendezőnő lehetősége a kitörésre.

SZEMPONT

Otthon Start: Lehet, hogy ugyanúgy kihozzák 1,5 milliós négyzetméter áron az új lakásokat, de a műszaki tartalom „vékonyodik”

Miközben 25 éve nem látott mértékben drágulhatnak idén az ingatlanok, az épülő új lakásoknál problémás lehet a másfél milliós árkorlát - mondja a Bankmonitor elemzője. Kulcskérdés, hogy az adminisztratív könnyítések mit jelentenek majd forintban a kivitelezőknek.

Fischer Gábor, Címlapkép: Nagy Bogi - szmo.hu
2025. november 24.

25 éve nem látott drágulást jelez előre év végéig a Nemzeti Bank az ingatlanpiacon. Legújabb elemzésük szerint már a második negyedévben gyorsuló ütemben, 17,7 százalékkal nőttek a lakásárak, az év egészében pedig pedig országosan elérheti az áremelkedés mértéke a 29 százalékot. Ezzel Magyarország vezetheti az EU lakásár-emelkedési rangsorát.

A kormány azt ígérte, hogy az Otthon Start nem okoz drágulást, vagy legalábbis nem emelkednek jobban az ingatlanárak annál, mint amennyire amúgy is emelkedtek volna. Ez azonban láthatóan másképp alakult. Az Otthon Start miatt augusztusban már 46%-kal nagyobb volt a kereslet mint egy évvel korábban, szeptemberben pedig már a tranzakciók száma is 37%-kal emelkedett. Argyelán Józseffel, a Bankmonitor vezető elemzőjével beszélgettünk a következményekről.

– Az MNB elemzése szerint már a második negyedévben 17,7 százalékos volt az áremelkedés az ingatlanpiacon. Mennyiben tulajdonítható ez az Otthon Start programnak?

– Ha őszinte akarok lenni, akkor szinte semennyiben. A második negyedévről beszélünk, ami június végével zárult, az Otthon Start programot pedig július 2–3-án jelentették be. Tehát

már az Otthon Startot megelőzően rekord-áremelkedés volt a lakáspiacon.

Ez egy érdekes helyzet: egy olyan környezetben jelentettek be alapvetően az ingatlanárakat felfelé toló programot, amikor már eleve elég dinamikus volt az árnövekedés. Ha azt nézzük, mi volt ennek az áremelkedésnek az oka, összetett a kép, több tényező is közrejátszott, de talán kiemelhető az állampapírpiacokon megfigyelhető változás. Az idei év első pár hónapját „kamatesőként” emlegették, mert a lakossági állampapíroknál, különösen a Prémium Magyar Állampapírnál (az inflációkövető PMÁP-nál) ekkor voltak a kamatfizetések, a korábbi magas infláció alapján kalkulált, 18–19% körüli éves kamattal. Mindenki azt figyelte, hogy a kifizetett kamatok hová áramlanak: maradnak-e állampapírban, vagy más befektetési formát keresnek. Felmerült az is, hogy egy részüket visszaválthatják, hiszen az új kamatszint alacsonyabb volt a megelőzőnél. Ez fokozott hype-ot okozott az ingatlanpiacon is, ami lecsapódott az árakban. Inkább az első negyedév tolta emiatt az árakat; a második negyedév már kicsit nyugodtabb volt, de éves alapon még mindig komoly drágulást láttunk.

– Mennyire célszerű ilyen körülmények között elindítani egy Otthon Start-jellegű programot?

– Három időtávot érdemes nézni: nagyon rövid, rövid–középtáv és hosszabb táv. Nagyon rövid távon, főleg a hitelből vásárlóknál, kedvező az elmozdulás, javult a hozzáférhetőség. A 6,5% körüli piaci kamatozású hitelek helyett 3%-os Otthon Start-hitelt vehet fel sok ember. Az Otthon Start új célcsoportot céloz: első lakásszerzőkét, de életkori, családi állapothoz vagy gyerekszámhoz kötött feltételek nélkül. Ráadásul az „első lakásszerző” definícióját a jogszabály elég megengedően fogalmazza, tehát sokan beleférhetnek. Rövid távon a kamatcsökkenés miatt érdemben nőhet az elérhető kölcsönösszeg, és ez akár 20–30%-os bővülést is jelenthet, ami javítja a vevők hitelhez és így az ingatlanpiachoz való hozzáférését. Ugyanakkor a keresletet is növeli: többen tudnak több pénzt elkölteni. Itt jön elő rövid–középtávon a kérdés, hogyan reagál a kínálat, ami különböző okokból valóban nőtt valamennyit, de kérdés, a tartósan magas keresletet hosszabb távon ki tudja-e szolgálni.

Ötezer új építésű lakást nem lehet egy hét alatt elővarázsolni: idő kell a projektek indításához, értékesítéséhez, majd az átadáshoz.

A használtlakás-piacon is megjelent több új hirdetés, részben lakáscserélőktől, részben olyanoktól, akik korábban leálltak a hirdetéssel, de ha a kínálat hosszabb távon nem tudja követni a keresletet, az komoly áremelkedéshez vezethet, és ez az áremelkedés már el is indult. Pontos MNB- vagy KSH-adatok még nincsenek a harmadik negyedévre, de az ingatlanközvetítők és ingatlanportálok becslései dinamikusabb drágulást jeleznek: a korábbi, országos 17% körüli év/év emelkedés helyett akár 23% is lehet, Budapesten pedig 29% fölött. Ezek becslések néha túlzók, de a trendet többnyire jól mutatják.

– Az, hogy 2025 második negyedévében két és fél éves csúcsra ugrott a kiadott építési engedélyek száma, előrevetíti, hogy a kínálat is próbál majd lépést tartani a kereslettel?

– Ez biztos, de ez már inkább közép–hosszú távú tényező. Nagyon rövid távon az történik, hogy mielőtt az árak még jobban megugranának, a vevők több hitelhez jutnak, és mivel több pénzük van, az árak is elindulnak felfelé. Ez már az Otthon Start bejelentése után, de még az indulás előtt megtörtént. Középtávon az a kérdés, a kínálat fel tudja-e venni a versenyt, elsősorban az új építésű ingatlanoknál. Valóban érdemben bővülni kezdett az építési engedélyek száma, de az átadások száma történelmi mércével nézve alacsony. Amit ma engedélyeznek, abból később lesz kész lakás: egy hagyományos projekt nulláról indulva nagyjából három év, míg elkészül, új technológiával ennek a fele is lehet, de akkor is idő. Ezek az engedélyek már az Otthon Start előtt is emelkedni kezdtek.

Az MNB előrejelzése szerint az átadások száma jó eséllyel az idei évben még nem fog érdemben nőni.

Az viszont tény, hogy az Otthon Start erre az engedélyezési hullámra rá is tett egy lapáttal, a programirodához több ezer, sőt egyes információk szerint több tízezer kérelem vagy egyeztetés érkezett.

A kivitelezőket is megmozgatja az új lehetőség, főleg, hogy több egyéb kedvezmény kapcsolódik hozzá, például egyszerűsített eljárások, egyes helyi építéshatósági elvárások könnyítése, illetve az építményi jog alkalmazása is segíthet,

ami lehetővé teheti, hogy a vevők már nagyon korai fázisban önálló jogot szerezzenek, ami rákerül a tulajdoni lapra, és jelzálog is bejegyezhető rá. Fontos, hogy a projektek sokszor már tervezőasztalos, félkész állapotban megjelennek a piacon, de a banki finanszírozás jellemzően használatbavételi engedélyhez kötött, persze az önerőt már korábban is átadhatják a vevők. Ez az Otthon Startra is igaz valamilyen szinten. Vannak kezdeményezések a rendeletben, amelyek könnyítést jeleznek, de jelenleg kérdés, hogy az építményi jog, amely várhatóan jövő évben teljes körűen megjelenik, hogyan épül be a folyamatba, és lehetővé teszi-e, hogy szakaszosan, az elkészülés előtt is finanszírozhatók legyenek a lakások Otthon Startból. Mert ha a jogszabályi környezet csak kész állapotra engedi a finanszírozást, akkor az erős, Otthon Start által fűtött kereslet és a kínálat nem tud találkozni addig, amíg el nem készülnek az ingatlanok.

Most ezt próbálják áthidalni olyan szabályozással, amely lehetővé teszi, hogy ne kelljen megvárni a végleges elkészülést a támogatott hitelhez.

Ez tényleg kulcsfeltétel ahhoz, hogy az új építésű ingatlanok minél hamarabb ki tudják szolgálni az Otthon Start által fűtött keresletet.

– Budapesten egyes felkapottabb kerületekben a panellakások ára megközelítette az új építésűekét. Ez hogy lehet?

– Az Otthon Startnál eleve próbálták fékezni az árakat különböző korlátokkal. Kétféle árkorlát van: egy abszolút értékhatár, lakásoknál 100 millió, házaknál 150 millió forint, és egy 1,5 millió forintos négyzetméterár-korlát, amely általánosan érvényes minden ingatlantípusra. Budapesten ez élesebben jelentkezik, sok kerületben és típuskategóriában is rengeteg ingatlan ára meghaladja ezt. A panellakások gyakorlatilag bárhol jó eséllyel a korlát alatt vannak, mind négyzetméterárban, mind az abszolút árban.

Nagyon sok első lakáskeresőnek tehát azon kellett gondolkodnia, hogy vesz-e rosszabb állapotú vagy külső kerületi lakást, vagy inkább egy számára frekventált helyen lévő panelt. Sokan a panel mellett döntöttek, ami erősen felfűtötte a panellakások árait.

Ha a teljes piacot nézzük Budapesten, az áreloszlás is átrendeződött, kiugróan nőtt az 1–1,5 millió forint közötti négyzetméterár-sávban lévő ingatlanok aránya, sokan gyakorlatilag az 1,5 milliós plafon közelébe áraznak, míg a plafon fölötti szegmensben csökkenés látszik. Ennek két oka lehet: egyrészt kisebb ott a kereslet, másrészt akik eddig kicsivel a limit fölött voltak, leáraztak a limit alá.

Az újépítésűeknél Budapesten elég alacsony azon lakások aránya, amelyek megfelelnek mindkét árkorlátnak; korábban nagyjából 17–18% volt.

Itt tehát komoly előrelépés kell, akár költségoldali hatékonysággal, adminisztratív terhek csökkentésével, hogy minél több projekt beférjen 1,5 millió alá. A kivitelezés hosszú távú elköteleződés; ha bármi történne a programmal (például másfél év múlva kivezetnék), az a folyamatban lévő projekteket nagyon negatívan érintené. Éppen ezért a kivitelezőknek kiszámítható, stabil környezet kell. Vélhetően ezért kommunikálja a kormány is, hogy az Otthon Start hosszú távú program. Panyi Miklós államtitkár is hangsúlyozta, hogy nem tervezik kivezetni, hasonlóan kezelik, mint a CSOK-ot, amely 2015-től nagyjából 2023-ig élt. Ezzel igyekeznek biztonságot adni a kivitelezőknek, hogy a program által gerjesztett kereslet stabil lesz, érdemes a projekteket elindítani. Tehát fogjanak bele a kivitelezésekbe, álljanak neki a projekteknek, mert ott lesz a program akkor is, amikor már tényleg vevőket kell keresniük az új lakásokra.

– Meddig tartható az árplafon? Nyilván csábító, hogy Otthon Starttal el lehet adni egy új lakást, de mi történik, ha ez már a gazdaságosság rovására megy?

– Ez valóban kényes kérdés. A kivitelezési költség és a projektek megtérülése kulcstényező. Ha van eladó és vevő az jó, de ha olyan áron kellene eladni, ami mellett nem térül meg a projekt, az olyan, mintha nem lenne vevő. A bérek és a hazai költségek is emelkedtek, 2–3 évre előre is kalkulálni kell további növekedéssel. Az MNB egyik elemzése szerint a budapesti új lakásprojektek potenciális profitrátája az utóbbi években inkább 20% körül alakult, miközben ezek ára bőven a 1,5 milliós négyzetméterár fölött volt.

Ha be kell szorítani a projekteket a plafon alá, plusz kigazdálkodni a további költségnövekedéseket, a profitráta gyorsan megfeleződhet, ha nem figyelnek.

Kulcskérdés, hogy a kiemelt eljárások, adminisztratív könnyítések forintban mérhetően mekkora segítséget jelentenek, erre nincsenek publikus becslések. Ha a költségcsökkentés jelentős, még jó ideig tartható lehet a 1,5 milliós limit, de ha nem, érdemi technológiai és hatékonysági ugrás nélkül több évig nem fenntartható a nyomott ár. A kormányzati szereplők többször elmondták, hogy nem kívánják felülvizsgálni a legfontosabb limiteket; jelen állás szerint a 1,5 milliós korlát marad. Hogy meddig, nehéz megjósolni. Én 2026 közepéig szinte biztosra venném, utána kérdéses, hozzányúlnak-e.

– Előfordulhat-e, hogy a kész ingatlanok minőségének rovására spórolnak majd?

– Alapvetően mindig van kockázat, támogatási programoktól függetlenül is. Mindig ott lebeg a félelem, hogy a projekt olyan minőségben és anyagokkal készül-e el, ahogy le van írva. A vevő műszaki tartalmi leírást és tervdokumentációt kap, a projektekben műszaki ellenőr, projektellenőr és más szereplők is dolgoznak, akiknek feladata a vállalt minimumok és a mászaki tartalom ellenőrzése. Ideális világban ez kizárja a trükközést, de a kockázatot nem lehet nullára csökkenteni. Új építésű ingatlan vásárlásánál, programtól függetlenül kalkulálni kell ezzel, és alaposan meg kell nézni a kivitelezőt: referenciamunkák, cégháló, tulajdonosi háttér, volt-e végrehajtás vagy eljárás korábban, milyen csúszások és problémák voltak korábbi projekteknél.

Hogy nagyobb-e a kockázat ilyen környezetben? Igen, potenciálisan nagyobb.

Ez nem feltétlenül úgy jelenik meg, hogy a vállalt műszaki tartalomhoz képest sunyi módon rosszabb ingatlan készül el, inkább úgy, hogy a vállalt műszaki tartalom „vékonyodik”. Lehet, hogy ugyanúgy kihozzák 1,5 millióból, de ha megnézzük a műszaki leírást, kiderül: szerényebb a specifikáció, kevésbé modern vagy jobb minőségű anyagokat használnak, és ami plusz, az feláras, külön megállapodás tárgya. Tehát ami eddig prémium volt, az lejjebb csúszhat. Természetesen az építési szabályok alapjainál senki sem mehet lejjebb, vannak minimum elvárások. De simán el tudom képzelni, hogy a műszaki tartalom úgy alakul át, hogy olcsóbban kijöjjenek a kivitelezések.

Kapcsolódó

Negyedszázados rekordot dönthet a lakásdrágulás: közel 30 százalékkal lőhetnek ki az árak az MNB szerint

A kormányzati Otthon Start program és a növekvő bérek fűtik az árakat, ami brutális helyzetet teremt. Budapesten valamivel enyhébb lehet a helyzet, de ott is 28 százalékos emelkedés jöhet.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Halálra marcangolt egy cápa egy 25 éves nőt, aki párjával delfineket filmezett Ausztráliában

A svájci pár idilli nyaralása tragédiába torkollott a Crowdy Bay Nemzeti Parkban. A férfi súlyos sérülésekkel élte túl, miután megpróbálta kimenteni barátnőjét a ragadozó fogságából.

KÉK HÍREK

„Megbántam mindent” – mondta az aszódi ámokfutó, aki miatt egy 25 éves lány meghalt, és aki terhes élettársát hátrahagyva menekült

A férfi a bíróságon pénteken már azt mondta, hogy nem emlékszik a történtekre.

KÉK HÍREK

„Leszorította, a száját befogta” – saját ápolónője verhette halálra a 88 éves asszonyt, aki rajtakapta, hogy meg akarja lopni

Az ápolónő a gyanú szerint 100 ezer forintot akart ellopni az idős nőtől, aki ezt észrevette és megpróbált ellenállni. Ekkor a gondozó rátámadt.

SZEMPONT

Kéri László: Miközben a Fidesz ismétli önmagát, a Tisza Pártnál egy frusztrált korosztály forradalma zajlik

A politológus egy komplett generációváltást lát kibontakozni, ami a rendszerváltás óta nem látott jelenség. Szerinte a negyveneseknek elegük lett, hogy 15-20 év munka után sem jutnak szóhoz.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2025. november 29.

Kéri László politológus az ATV Egyenes Beszéd című műsorában elemezte a Medián legfrissebb felmérését és a politikai helyzetet. A kutatás által jelzett 50-40-es arányt a Fidesz és a Tisza Párt között nem tartja meglepőnek, sőt, állítása szerint számítani lehetett a Fidesz erősödésére.

Ezt két okra vezette vissza: egyrészt szerinte „Orbán Viktor olyan erővel telepedett bele körülbelül szeptembertől a kampányba, hogy nincs nap, hogy ne lenne ő hír”, másrészt pedig elindult egy „ígéretcunami”.

A politológus ugyanakkor hozzátette, őszintén szólva jobban számított az olló záródására.

Úgy vélte, a Fidesz egyfajta kettős támadást indított, mivel Orbán Viktorral is beláttatták, hogy a rivális napi aktivitása miatt neki is mindennap kampányolnia kell. Az ígéretekről szólva megjegyezte, a lakosság nagy része nem gondolkodik azon, hogy „ezeknek az ígéreteknek a nagy része majd 2026 második felétől terhel”.

A politológus szerint a Fidesz stratégiája mégsem hozott akkora fordulatot, mint 2021 végén, mert bár zárta a távolságot 2-3 százalékponttal, de a nagy áttörés egyelőre elmaradt. Ennek egyik fő okaként azt nevezte meg, hogy „meglepően nincs új abban, amit csinálnak”.

Kifejtette, hogy az Orbán-mondandókban nincs újdonság, minden Brüsszelről szól, és arról, hogy a miniszterelnök a világpolitika nagyjai között mozog.

„A mondandó a régi, ígérek, az ellenfelem megint ugyanaz, hogy ők háborúpártiak, ez egyszer bejött 2022-ben, de 2025-26 fordulóján nem ugyanazt jelenti a háborúpártiság” – fogalmazott.

Kéri szerint Orbán Viktornak az utóbbi időben több, a politikai rutinjához képest szokatlanul nagy melléfogása is volt, példaként említette a „24 órán belüli Trump-béketeremtést” és a Pride-dal kapcsolatos könnyedén odavetett megjegyzését. „Ekkora beégései Orbán Viktornak a több évtizedes politikai rutinja alatt nem nagyon voltak” – állította.

Kéri László szerint a politikai helyzet alapvetően két dolog miatt változott meg 2022-höz képest. Egyrészt megjelent egy valóságos ellenfél, másrészt pedig megváltozott a hazai közvélemény szerkezete és érzékenysége. Míg korábban a közvélemény megvezethető volt, most „van egy gyanakvó közvélemény, amelyik most már állandóan éber, és kíváncsi arra, hogy ebből mi az, ami igaz”.

Ezt a médiafogyasztási szokások átalakulásával is magyarázta, mondván, ma már a kistelepüléseken is a 444-ből, a Telexből vagy a 24.hu-ból tájékozódnak, és a szakértői véleményeket (Mellár Tamás, Bod Péter Ákos, Surányi György) több százezren nézik.

„A mai közvélemény nagy része gyanakvóbbá vált és jobban szűri a mindennapi tapasztalatai alapján azt, amit 15 éven keresztül el lehetett nyomni a torkán” – tette hozzá.

A Tisza Párt és Magyar Péter stratégiájában Kéri egyértelmű elmozdulást lát a nyár óta: a kormánykritikáról a hangsúly a kormányzóképesség hirdetésére került át. Ennek bizonyítékaként említette az újabb szakértők – Kulcsár Krisztián, Bódis Kriszta, Tarr Zoltán, Kármán András – felmutatását. Szerinte ma már nem lehet azt mondani, hogy ez egy „egyszemélyes show”.

A 106 egyéni körzetben zajló jelöltállításnak kettős funkciója van: egyrészt helyben is megmutatni a párt jelenlétét, másrészt új arcokat bemutatni azoknak a választóknak, akiknek elegük van az eddigi politikai elitből.

A politológus egyfajta generációs forradalom jeleit is látja a Tisza Párt körül. Megfigyelése szerint a negyvenes korosztály aktivizálódott, egy olyan „frusztrált korosztály”, amely kimaradt a 2010-es változásból, és 15-20 év munka után most már szeretne beleszólni a saját szakmája, ágazata életébe.

„Rohadt élet, lassan 15-20 éve dolgozom, most már nekem is megvan a véleményem mindenről, most már mikor jövök én is szóba?” – idézte fel a korosztály attitűdjét.

Kéri szerint ezek az emberek már a rendszerváltás után nőttek fel, és „ezért van belőlük elegük, hogy ezt ezerszer színvonalasabban is lehetne”.

Úgy látja, a mostani egy belülről jövő, szakmai alapokon nyugvó rendszerváltási kísérlet, nem pedig egy tagadáson alapuló, mint a '90-es volt. A megjelenő új szereplőkben szakmai, nem pedig politikai magabiztosságot lát. „Én teszek szívességet azzal, hogy beállok oda melléjük, és nem ők tesznek szívességet azzal, hogy előre löknek engem. Ez azért egy nagy változás.”

Zárásként a politikai kommunikáció hitelességéről beszélt. Véleménye szerint annyi a hamisítvány és a csúsztatás, hogy már csak azt lehet elhinni, amit valaki a saját nevével, nyilvánosan felvállal. Azt jósolta, hogy „a magyar állampolgárnak olyan nehéz dolga lesz a következő öt hónapban, mint még nem volt soha”.

A teljes interjú

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Megszólalt az aszódi ámokfutó édesanyja: Bárcsak én haltam volna meg a lány helyett

D. Sándort 30 napra letartóztatták, miután halálos balesetet okozott Aszódon, majd elmenekült a helyszínről. A bíróságon azt mondta, megbánt mindent.

KÉK HÍREK

A mentősöket szidták és fenyegették, miközben egy férfi életéért küzdöttek egy debreceni plázában

Egy 60 év körüli férfi súlyos fejsérüléssel, eszméletlenül feküdt a földön. A tömeg azért támadt a mentősökre, mert nem indultak vele azonnal a kórházba.

KULT

Meghalt Kenedi János

78 éves korában érte a halál az írót, Budapest díszpolgárát. A hírt Karácsony Gergely főpolgármester közölte, aki egy személyes emléket is megosztott róla.

SZEMPONT

„Kérlelt, sírt, elhúzódott, eltolta a másikat” - a kollégiumi erőszakról beszélő lány ügyvédje szerint több szinten is gond van az igazságszolgáltatással

Az egyetemisták és a jogvédők körében is nagy felháborodást váltott ki, hogy felmentették a Képzőművészeti Egyetem volt diákját, aki diáktársa szerint 2021-ben megerőszakolta a kollégiumban. A lány ügyvédje szerint elsősorban az ügyészség hibázott, de a törvény sem pontos.

Fischer Gábor - szmo.hu
2025. november 27.

Csordultig telt a Képzővészeti Egyetem aulája kedden az Eduline beszámolója szerint, ahol az volt a téma, hogy a bíróság felmentett egy diákot, aki diáktársa szerint 2021-ben megerőszakolta a kollégiumi szobájában. Az egyetemistákat főleg az háborította fel, hogy a múlt csütörtöki ítéletig szinte semmit sem tudtak az egészről, és a HÖK titkára szerint az egyetem három éven át sem az áldozatot, sem a diákságot nem védte megfelelő intézkedésekkel. A fiú a kollégiumban maradhatott, részt vehetett az Erasmuson, kiállíthatott az Art Marketen és lediplomázhatott, miközben a 21 éves lány egyéni tanrendet kért és kiköltözött a kollégiumból. Mérő Vera, az áldozatot képviselő jogvédő szerint az egyetem vezetésének belső vizsgálatot kellett volna elrendelnie, és lépéseket kellett volna tenniük a többi hallgató biztonsága érdekében. Az egyetem azonban úgy látja, nem hibáztak.

Az, hogy a fiút a bíróságon felmentették, nagy visszhangot váltott ki a politikában is. Mérő Vera szerint a bíró szóbeli indoklásában arról beszélt, a nem beleegyezés még nem erőszak a magyar törvények szerint. A Képzművészeti Egyetem hallgatói emiatt hétfőn véres lepedőket tettek ki az egyetemen, olyan feliratokkal, hogy „Nem” és „A hallgatás nem beleegyezés!” De a fiú felmentése a jogvédő és a lány ügyvédje szerint elsősorban azért történhetett meg, mert az ügyészség szexuális kényszerítéssel, nem pedig erőszakkal vádolta meg. Az ügyészség az ítélet ellen nem fellebbezett, tudomásul vette. Keviczky Istvánnal, a lány jogi képviselőjével az ügyről beszélgettünk.

— Milyen volt a kapcsolat az áldozat és a fiú között?

— Nem klasszikus párkapcsolat, inkább baráti viszony. Korábban előfordult köztük beleegyezéses aktus. Az adott estén a sértett magatartása egyértelmű volt: kérlelt, sírt, elhúzódott, eltolta a másikat. Jelentős fizikai, erőbeli különbség is volt köztük: a fiú száz kiló körül, a lány alig ötven fölött. Ilyenkor egy ágyban a falhoz szorítás már önmagában „hatásos”. A fiú többször hangoztatta, hogy felizgatja, ha ellenállást tapasztal; a sértett ezért egy idő után kevésbé látványosan állt ellen, remélve, hogy ettől alábbhagy. Nem így lett.

Másnap üzenetben a fiú gyakorlatilag elismerte, hogy beleegyezés nélküli aktus történt.

— Mit állított a védekezésében?

— Azt, hogy nem alkalmazott sem erőszakot, sem fenyegetést. Ezt azonban érdemben nem is lehetett ütköztetni, mert nem ez volt a vád tárgya.

— Az hogy lehet?

— Már a nyomozás során elcsúszott a történet. Röviden a jogi háttér: itt szexuális bűncselekményről van szó, ahol alapvetően két tényállás jöhet szóba: szexuális erőszak és szexuális kényszerítés. A kettő nem ugyanaz. A szexuális erőszakot régebben „erőszakos közösülésnek” hívták, a lényege, hogy erőszakkal vagy élet, illetve testi épség elleni fenyegetéssel kényszerítik a sértettet a nemi aktusra. A szexuális kényszerítésnél nincs erőszak és nincs ilyen súlyú fenyegetés, de valamilyen, a sértettre nyomást gyakorló (például függelmi viszonyban állásvesztéssel való) fenyegetés mégis megjelenik. Mi szexuális erőszak miatt tettünk feljelentést.

A nyomozóhatóság azonban valamiért mégis a szexuális kényszerítés felé vitte az ügyet,

holott az elejétől fogva egyértelmű volt, hogy senki nem hivatkozott semmiféle fenyegetésre. Márpedig fenyegetés nélkül a szexuális kényszerítés tényállása biztosan nem valósul meg. Ezzel együtt az ügyészség is ezen a vonalon emelt vádat, ami szerintem eleve zsákutca volt.

— A szexuális erőszak hogyan képzelhető el kényszerítés nélkül?

— Fizikai erőszakkal. És a fizikai erőszak az nem kényszerítés. Az erőszak.

— Amikor kiderült, hogy mégis kényszerítés miatt folyik az eljárás, próbálták ezt korrigáltatni?

— Erre nincs valódi lehetőségünk. Magyarországon a sértetti jogosultságok szűkek: a feljelentés után az ügy hivatalból megy tovább. Küldhetünk jelzéseket a hatóságoknak, de

a nyomozati iratok nagy részébe a bírósági szakaszig nem is látunk bele.

Mi is csak a tárgyaláson szembesültünk azzal, hogy itt bizony gond van.

— Tehát önök erőszak miatt tettek feljelentést, az ügyészség kényszerítés miatt emelt vádat, miközben fenyegetésről nem volt szó, tehát ez nem is bizonyítható. Ebből pedig egyenesen következett felmentés. Amikor kiderült, hogy kényszerítés miatt emeltek vádat, már tudta, hogy ez felmentéssel végződik majd?

— Nem állítom, hogy tudtam, de rossz érzésem volt végig. Ráadásul

a bíróság vádhoz kötött: arról dönthet csak, ami a vádban áll.

Ha a vád tárgya eleve téves, az végzetes lehet.

— Van-e jogorvoslatra lehetőség?

— Rendes jogorvoslattal érdemben már nemigen lehet élni. Rendkívüli jogorvoslatok, úgy mint felülvizsgálat, alkotmányjogi panasz, elvben szóba jöhetnek, de ezekre kevés esélyt látok. Hozzáteszem: az sem vehető készpénznek, hogy ha erőszak miatt emelnek vádat, akkor biztos lett volna az elmarasztalás.

Ez az ügy jogi értelemben határeset volt. Nem brutális bántalmazásról szólt, de a mi megítélésünk szerint elérte az erőszak szintjét.

— A bíró sajtóhírek szerint úgy fogalmazott, hogy az még nem erőszak, ha a sértett nemet mond. Ez tényleg elhangzott?

— Nem pontosan így. De várjuk meg az írásbeli indokolást, mi csak a szóbeli összefoglalót hallottuk. A bíróság azt tudta, hogy a sértett részéről volt sírás, könyörgés, eltolás, elhúzódás, tehát minimális aktív védekezés. Ugyanakkor

hiányolta a nagyon határozott ellenállási formákat (menekülési kísérlet, sikítás, segítségkérés).

Én épp ezért mondtam, hogy a jelenlegi szabályozás és bírói gyakorlat problémás, ha ilyen elvárások felmerülnek.

— Milyen tágabb tanulságai vannak ennek az ügynek?

— Szerintem több szinten van gond. Ilyen típusú ügyészi tévedéssel ritkán találkozni. Egy eleve lehetetlen köztes megoldás (kényszerítés fenyegetés nélkül) nem vezethet eredményre. Emellett a szabályozás sem kielégítő. EU-s szinten napirenden van a „beleegyezés-alapú” megközelítés:

ahol nincs beleegyezés, ott erőszak van.

Ehhez viszont a beleegyezés fogalmát kellene törvényi szinten pontosan meghatározni. A beleegyezés nem csak kimondott „igen” lehet, hiszen a szexuális együttléteknél a beleegyezés tipikusan ráutaló magatartással fejeződik ki, ritkán beszélik meg előtte egy asztalnál konkrét szavakkal, mi lesz most. A ráutaló magatartásnak viszont egyértelmű jelei vannak.

– A beleegyezés hiányát hogyan lehet bizonyítani utólag?

– Bizonyítási szempontból ez nem lenne nehezebb a jelenlegi gyakorlatnál. Sokszor most sincsenek külsérelmi nyomok, tanúk sincsenek. Marad a felek elmondása és a pszichológus szakértő vizsgálata (mindkét fél szavahihetőségének, élményátéltségének értékelése). Ezek eddig is rendelkezésre álltak.

— Hogyan élte meg a lány a felmentést?

— Nagyon rosszul.

Ő ezt erőszakként élte meg, és ennek tartós pszichés következményei vannak.

Ráadásul ebben a történetben mindkét oldal vesztes: az érintett fiatalember sem volt boldog a felmentéstől, erős erkölcsi felelősséget érez. Úgy gondolom, még egy nem végrehajtandó büntetés kimondása is egyfajta feloldozást jelenthetett volna számára. Most ez sincs, és a helyzet mindkét fél számára ambivalens maradt.

Törvénymódosításra van szükség a jogvédők szerint

A Patent Egyesület jogásza, Spronz Júlia szerint a szexuális erőszak körül erős társadalmi felháborodás van, a valódi törésvonal pedig nem a társadalom és az áldozatok, hanem a nők/nőszervezetek és a mindenkori jogalkotás között húzódik. Törvénymódosítást sürget, mert szerinte a jog nemcsak véd, hanem üzen is: ha kimondja, hogy az akarattal szembeni szexuális aktus bűncselekmény, azzal az állam az áldozatok mellé áll. Úgy látja, a bírósági elvárások – például a „határozott ellenállás” – figyelmen kívül hagyják, hogy a nők sokszor a túlélésre játszanak, ezért nem állnak ellen. „Szerintem rablásnál sem várnak el ellenállást bizonyítékként, mégis szexuális erőszaknál gyakran igen.” A Patent a történtek után petíciót indított el, amely fő tételmondata megerősíti a Spronz Júlia által elmondottakat: „A lefagyás nem beleegyezés”.