SZEMPONT
A Rovatból

A bosszúpornó, az egy nagyon jó bosszú

Világméretű jelenség, Magyarországon is egyre gyakoribb eszköze a bántalmazásnak, mégis tabusítva van.
Zsilák Szilvia írása az Abcúgon, címkép: illusztráció (Pixabay) - szmo.hu
2019. február 12.



A bosszúpornó ma már világméretű jelenség. A párkapcsolati erőszak e modern formájával Magyarországon is egyre több fiatal nő érintett, az igazságszolgáltatás azonban az egészről mégsem akar tudomást venni. Az elkövetők így komoly retorziók nélkül szórhatják teli az internetet az exbarátnőjük intim felvételeivel. A jogalkotás csak a kiskorúakat védi megfelelően, a felnőtt áldozatok esetén a bosszúpornó nem egy komolyan vett bűncselekmény, pedig hosszú időre tönkreteheti a nők életét. Az érintettek még a feljelentéstől is vonakodnak, mert félnek attól, hogy hány rendőr, ügyész fog a felvételeken csámcsogni, és hogy mennyire fogják őket hibáztatni.

Egyre jobban terjed, mégis tabusított

A bosszúpornó (revenge porn) főleg nők és lányok ellen elkövetett erőszak egy olyan formája, ami a könnyen hozzáférhető kamerák és az internet segítségével egyre több fiatal életét keseríti meg. Akinek nem ismerős a fogalom, a bosszúpornó olyan szexvideót vagy fotót takar, amit az egyik fél a másik hozzájárulása nélkül, bosszúból tesz közzé az interneten. A probléma jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy külön elnevezés született a jelenségre. Igaz, a név az ilyen esetek bosszú funkcióját domborítja ki, de a felvételek a párkapcsolaton belüli fenyegetést és kontrollt is ugyanúgy szolgálhatják, hiszen “ha elhagysz, bármikor kirakhatom a felvételeket az internetre”.

A bosszúpornót sehol a világon nem lehet megúszni, Magyarországon is egyre gyakoribb eszköze a bántalmazásnak, de mivel szexualitással kapcsolatos, ezért erősen tabusított témának számít itthon – mondja Halász Sári, aki egyéni tanácsadóként foglalkozik szexuális erőszakok áldozataival. Az elkövetők kezében pedig többnyire nem csak ez az egy eszköz található, hiszen a bántalmazás egy szisztematikusan felépített rendszer, ami éveken vagy hónapokon keresztül is fennállhat. Ezentúl a bosszúpornó nem csak szexuális, hanem például gazdasági erőszak is, hiszen a felvételek miatt az áldozat akár a munkáját is elveszítheti. Volt olyan eset, hogy egy tanárnak a diákjai látták a felvételeit, de álláskereséskor sem jönnek jól a néhol saját névvel és címmel ellátott képek.

Létezik olyan kategória, hogy bosszúpornó?

Az áldozatoknak már az is felszabadító érzés, ha egyáltalán akad valaki, aki elismeri az igazságukat, ezután viszont még egy nagyon hosszú, hónapokig, akár évekig tartó munka következik. Ennek csak az egyik fele a lelki támogatás, a másik viszont, hogy rendbe kell hozni az életét, amit ez a bántalmazás tönkretett. Ilyenkor egy áldozatnak nem csak a támogató közeg, hanem a jogi eszközök bevetése is segíthet. Pontosabban csak segíthetne. Az elkövetők viszont épp azért teszik közzé ezeket az intim felvételeket, mert senki sem állítja meg őket. Volt olyan páciense, aki jogi útra akarta terelni az ügyet, de elbukott, mert ez nem egy komolyan vett bűncselekmény – meséli Halász Sári.

“Nem az egyes nők feladata, hogy ezt az össztársadalmi problémát megoldják, például törvényeket kellene hozni. EU-s és világszinten kellene elérni, hogy a nők ne legyenek ennek kitéve, vagy ha ez mégis előfordul, akkor védjék meg őket. Egy mozgalomra lenne szükség Magyarországon is, mert az áldozatok igazságot érdemelnek”

– fűzi hozzá Halász Sári.

Valóban ilyen könnyen megússza az elkövető a tettét, létezik egyáltalán olyan kategória a törvénykezésben, hogy bosszúpornó? Egy korábbi, a médiában nagy port kavaró ügy apropóján érdeklődtem efelől a Fővárosi Főügyészségnél, ahonnan a következő válasz érkezett: ezek “a cselekmények több bűncselekményi tényállást is kimeríthetnek, azonban ilyen szűrést nem tudunk elvégezni, ilyen statisztikai kategória, hogy ,,bosszúpornó” nincs.”

Spronz Júlia, a Patent Egyesület jogsegélyszolgálatának vezetője is megerősítette, hogy a jogban valóban nincs olyan tényállás, hogy “bosszúpornó”. A jelenlegi jogszabályi környezetben a személyes adattal való visszaélés, zaklatás, rágalmazás, szexuális kényszerítés, zsarolás, kiskorú esetében pedig gyermekpornográfia miatt tudnak a rendőrséghez eljutni ezek az ügyek. Pedig nagyban segítené a fellépés sikerességét, ha egy pontosabb jogszabályi keret létezne, ami meghatározná és törvénytelenné minősítené a bosszúpornót, csakúgy, mint ahogy a világon elsőként Nagy-Britanniában is megtörtént. Általánosságban a nők elleni erőszak, visszaélés elkövetőit a hazai jogalkalmazás rendkívül enyhén szankcionálja.

Spronz Júlia három eljárást követ közelről, ezek egyike sem ért még véget. Az egyik ügyében időközben a rendőrség meg is szüntette a nyomozást, a sértett panasza alapján viszont az ügyészség újraindította, és a rendőrséget tisztességes eljárásra utasította. Szinte egyáltalán nem tud olyan ügyről, amikor az elkövető letöltendőt kapott volna, inkább a pénzbüntetés, próbára bocsátás a jellemző. Ezzel szemben kiskorú sértett esetén sokkal valószínűbb a szigorú büntetés, akár 5 éven felüli szabadságmegvonás is elképzelhető. Ezekben az esetekben a törvények jobban védik a 18 éven aluliak jogait, mint a felnőttekét, hiszen ilyenkor fokozottan értékelik az életkort, illetve a függőségi helyzetet.

Az internetes oldalakat is lehet kötelezni arra, hogy töröljék a jogsértő tartalmat, ezek általában jól reagálnak az ilyen jellegű megkeresésekre. Itt inkább az a probléma szokott felmerülni, hogy ha le is szedetik a felvételeket, hamarosan visszakerül egy másik felhasználónéven vagy egy másik oldalra, és az egész procedúra kezdődik elölről.

Igazságszolgáltatás helyett áldozathibáztatás

Mire egy ügy a Patent Jogsegély-szolgálathoz kerül, addigra az áldozatok már túlestek az első sokkhatáson. Ilyenkor már főleg az izgatja őket, hogy hány rendőr, ügyész fog a felvételeken csámcsogni, mennyire intenzív áldozathibáztatásnak lesznek kitéve, illetve kell-e találkozniuk az elkövetővel.

Általában a bizonyítás nem szokott problémát jelenteni, hisz az elkövető többnyire írásban zsarolja meg áldozatát a felvételek felhasználásával. Az áldozatok, – csakúgy, mint más bűncselekmények esetén –, hosszas nyomozásra számíthatnak, amely során általában egy, de inkább két alkalommal részletesen meghallgatják a sértettet, majd optimális esetben úgy 1-2 év múlva kerül bíróság elé, ahol újra elő kell adnia a történteket. Sajnálatos módon még mindig szinte állandó eleme a büntetőeljárásnak az elkövetővel való szembesítés, és a bíróságon sem része az általános megoldásnak, hogy a sértettet védjék, így az épületen belüli találkozás, a tárgyalóteremben az összezártság sok nőt tart vissza a jogérvényesítéstől. A sértett védelme sem valósul meg, például elvi szinten lenne lehetőség távoltartásra, mégsem rendelik el soha.

Sokan azért nem tesznek feljelentést, mert szégyellik a felvételeket, nem akarják, hogy más is lássa, magukat hibáztatják, hogy hogy lehettek olyan ostobák, hogy ezt megengedték, és félnek az igazságszolgáltatás szerveinek áldozathibáztató hozzáállásától. Ami viszont motiválni szokta a nőket – azon kívül, hogy igazságot akarnak az ügyükben –, az az, hogy más nőket a jövőben megvédjenek, mert tudják, hogy a volt partner sorozatelkövető, és ha ők nem állítják meg, akkor az utódaikat is tönkre fogják tenni.

Nem véletlen, hogy nőkkel történik

Az egyesület tudomása szerint Magyarországon nem léteznek bosszúpornóra vonatkozó statisztikák, de saját, nem reprezentatív felmérésük szerint, fiatal nőket ér leginkább ilyen támadás. Halász Sári tanácsadói munkája során szintén kizárólag női áldozatokkal találkozott, ami nem véletlen. Először is, egy férfit kevésbé lehet ilyen eszközökkel megzsarolni, hiszen nem érik ugyanazok a hátrányos következmények, mint egy nőt. Persze egy férfinak sem jó érzés, hogy egy olyan felvétel kerül ki róla, amit nem szeretne, de őket nem titulálják emiatt “kurvának”, és nem lép életbe az áldozathibáztatás.

Másodszor pedig, az elkövetők ugyanazt utánozzák le, amit a pornóban látnak, aminek a tematikája nem a férfiak, hanem a nők szexuális megalázására épül. Arról nem is beszélve, hogy többségében a férfiak kezdeményezik a videók készítését, hiszen a jelenleg normalizált szexuális kultúra szerint a férfiaknak teljesíteni kell, a nőknek pedig ki kell szolgálnia a férfiak igényeit, amibe az is beletartozik, hogy ilyen videók és képek készüljenek róluk.

“Sok lánytól hallottam vissza, hogy rábeszélés miatt, megfelelési kényszerből, vagy mert nem akarja elveszíteni a fiút, engedi, hogy felvételek készüljenek róla. Viszont marad egy görcs a gyomrukban, mert az egy óriási hatalom, hogy másnak meztelen felvételei vannak rólad”

– fűzte hozzá Halász Sári.

Spronz Júlia is arról számolt be, hogy bár igaz, a nők tudtak arról, hogy az az intim felvétel elkészült, de nem ők kezdeményezték, sokszor a férfi még külön nyomást is gyakorolt rájuk. Amikor pedig a nők szakítani akartak vagy szakítottak, akkor fordították a videofelvételeket ellenük, és használták a zsarolás vagy a megszégyenítés eszközeként.

Meg kell tanulniuk ezzel együtt élni

Ez egy olyan életmegváltoztató esemény, amiről pontosan tudják a nők, hogy onnantól kezdve másmilyen lesz az életük. Az egyik fő érzelem, amit ilyenkor éreznek, a szégyen, nem azért, mert valami rosszat csináltak, hanem mert megalázták őket. Hiszen a közvélemény szerint nem a pasijukkal, a szexuális kultúrával vagy a bíróságokkal van a gond, hanem velük, így rájuk hárul ennek az egésznek a felelőssége. A másik érzelem, ami ilyenkor megjelenik, az a düh, de egy nő nem lehet dühös másra, így azt a visszajelzést kapja, hogy nem jó irányú a dühe, hiszen magát kellene hibáztatnia.

Miután kikerülnek az internetre ezek a felvételek, onnan kezdve az áldozatnak meg kell tanulni együtt élni azzal a gondolattal, hogy ami egyszer az interneten megjelent, az kitörölhetetlen. Bár a 2014-es Fappening-botrány különbözik a bosszúpornótól, – hiszen ott hekkerek lopták el a hírességek képeit –, de jól illusztrálja, hogy még Jennifer Lawrence-nek sem sikerült a meztelen fotóit törölni, pedig ő hatalmas privilégiumokkal rendelkezik.

Az áldozatnak meg kell tanulni azzal is együtt élni, hogy a bosszúpornó oldal látogatói egyoldalúan használják őt, ami nem egy könnyen megszokható gondolat, és nagyon igazságtalan, hogy ezen bárkinek keresztül kell mennie.

Társadalmilag pedig nincs elismerve, hogy amin keresztül mennek, az egy szenvedés és egy fenyegetettség, amit meg kéne állítani, de nincsenek lépések ennek felszámolására. Az internetes kommentekben is általában az olvasható, hogy ha ő ehhez anno modellt állt, akkor az egészről ő tehet.

“Felháborító, hogy az ilyen ügyek kapcsán a beleegyezés az egy varázsszó, hiszen attól, hogy megengedem neki, hogy valamit csináljon velem, nem jelenti, hogy élvezem is, vagy hogy kölcsönös volt”

– fűzte hozzá a tanácsadó.

A gyerekeknél már alap a meztelen fotó

A szexuális felvilágosítások során Halász Sári nagyon sokszor találkozik a bosszúpornóval, és azok holdudvarában lévő dolgokkal a gyerekek között is. Majdnem minden osztályban előfordul, hogy a fiú rábeszéli arra a lányt, hogy küldjön egy meztelen képet, ami szinte garantált, hogy ki fog kerülni egy osztályon belüli chatre, onnan pedig a tágabb internetre. Az egyik legfontosabb dolog, amit a szakértő a szexuális felvilágosításokon elmond, hogy nincs az a szerelem és nincs az a bizalom, amibe belefér az, hogy ilyen hatalmat adj a másik ember kezébe.

Nagyon nehéz helyzetben vannak a lányok, mert ma már az első számú szexuális felvilágosító eszköz a világon a pornó, a fiúk ebből tanulják meg, hogy mi a szex, s az osztályokban azt hallja vissza, hogy az arcra élvezés és a meztelen kép küldése teljesen alap, a kapcsolatokat pedig aszerint definiálják, hogy kapnak-e melles képeket.

“Bár nehéz, mert a pornóipar hatása az életükre igen erős, nagyon fontos lenne, hogy a fiúkat megállítsuk, a lányokat pedig erősítsük, hogy ezeknek a normáknak ne akarjanak megfelelni, mert ez nagyon veszélyes. Nem is beszélve arról, hogy az applikációk szerverein ezek mind ott vannak, azon pedig szintén meg szoktak lepődni a gyerekek, hogy ilyen szempontból Mark Zuckerberg sem a barátod.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Az egyik legnagyobb NER-titok nyomában: 5000 milliárdot rejtettek el, de az állam most visszaszerezheti
Több ezermilliárd forint van magántőkealapokban, aminek egy jó része állami pénz. Csakhogy a tulajdonosok személyét homály fedi. Bódis András újságíró évek óta kutatja a rejtett pénz útját, és szerinte az új kormány hatékonyan felléphet, akárcsak a vagyonkezelő alapítványoknál.
Fischer Gábor - szmo.hu
2026. április 21.



Tiborcz István, Mészáros Lőrinc, Nagy Márton, Szalay-Borbovniczky Kristóf, Habony Árpád vagy épp Rogán Antal környezetében egyformán talált magántőkealapokat a Válasz Online újságírója, Bódis András, aki évek óta kutatja, hogyan halmozódik fel ezekben a NER leggazdagabbjainak vagyona, és hogyan keveredik az állami százmilliárdokkal. A Tiborcz-szállodák látványos fejlesztéseinek egy részét vagy épp a földből kinövő új kormányzati negyedeket egyaránt ilyen forrásokból finanszírozták. Közben azonban mindenki csak sejtheti, de senki sem tudhatja biztosan, kik állnak ezek mögött a magántőkealapok mögött, a tulajdonosok kiléte ugyanis a NER egyik leginkább őrzött titka. Csakhogy most lehullhat a lepel.

Hogyan derülhet ki a valódi tulajdonosok személye? Visszaszerezhetőek-e a magántőkealapokba és vagyonkezelő alapítványokba átpumpált állami százmilliárdok? Erről beszélgettünk Bódis Andrással.

— A magántőkealapok szinte a semmiből bukkantak fel. Hogyan jelentek meg, és mi volt a hivatalos indoklás a létezésükre? Nem verték nagy dobra a bevezetésüket.

— Nem, mert ez egy létező, a nemzetközi cégjogban private equity néven ismert forma, csak Magyarországon nem nagyon használták. Az első ilyen alapot 2015-ben hozták létre, de a forma igazán 2020 környékén indult be. Most már 200 fölött van a számuk. A NER felső köre kezdte el használni ezt a formát, a 200 alap körülbelül háromnegyede tisztán köthető az alapkezelőkön keresztül a NER tetejéhez. Amikor alapkezelőknél dolgozó szakemberekkel beszéltem, megkérdeztem, hogy az adóelőny miatt csinálják-e. Azt mondták, hogy egyértelműen a valós tulajdonosok eltitkolása a cél. Ez egyfajta offshore újratöltve.

— Egy olyan offshore, amihez ki sem kell menni az országból.

— Igen, bár a normál offshore-hoz sem feltétlenül, ha van kint egy ügyvéd. De ide aztán abszolút nem kell. A dolog még annyival is érdekesebb, hogy az ügyvédnek sem kell tudnia, kit képvisel. Tegyük fel, hogy van egy zártkörű részvénytársaságod, amelyik a magántőkealap befektetési jegyeinek a tulajdonosa. Ha ebben a Zrt.-ben te egy olyan mikrotulajdonos vagy, aki felé egy osztalékelsőbbségi részvénnyel elterelik a profit 99%-át, akkor maga az ügyvéd, aki a magántőkealapos felépítményben közreműködik, még ő sem tudja, hogy a végén te vagy a valós tulajdonos. Ő csak annyit lát, hogy van egy Zrt., aminek a látszólagos többségi tulajdonosa megbízza őt a közreműködéssel. Ez egy nagyon okos cégforma. Míg egy offshore céghez kell egy ciprusi vagy Seychelle-szigeteki ügyvéd, akit megbízol, itt egy ügyes felépítéssel még a közreműködő ügyvéd sem tudja, ki a valós haszonhúzó.

— A magántőkealapokba rengeteg állami pénz is áramlott. Ez tehát teljesen törvényes?

— Nem, a magyar Alaptörvénybe maga a Fidesz írta bele, hogy átláthatatlan tulajdonosi struktúrájú szervezetekkel állami pénzből nem lehet szerződést kötni. Ehhez képest a Nagy Márton által felügyelt Nemzeti Tőkeholding elismerte a Válasz Online-nak, hogy bőven 2000 milliárd forint van valamilyen alapban, aminek a nagy része magántőkealap.

Az állam tehát olyan alapokba rakott ki pénzt, amilyeneket az Alaptörvény tilt.

— Akkor a legegyszerűbb út az, ha kimondják, hogy ezek alaptörvény-ellenesek?

— Szerintem rapid törvényhozás kell. Két iskola van a jogászok között, de szerintem az első a járhatóbb út. Bele kell írni a jogszabályba, hogy meghatározó állami tőkével működő magántőkealapot csak állami tulajdonú alapkezelő kezelhet.

Ettől kezdve minden olyan üzletben, amelyikhez magántőkealapon keresztül vettek igénybe állami tőkét, hirtelen az állam rálát mindenre. Aztán eldöntheti, hogy részt akar-e venni benne tovább, vagy kivonja a tőkét.

Ez az egyszerűbb út, és csak egy sor egy jogszabályban. Mások, például alkotmányjogászok azt mondják, hogy mivel a helyzet ordítóan alaptörvény-ellenes, a kormány felhatalmazhatja magát a szerződésektől való elállásra, és visszaveheti a saját tőkéjét. Szerintem ez a vitathatóbb út. Az elsővel viszont nem törhet bele egy új kormányzat bicskája, mert itt nem arról van szó, hogy elloptak egy pénzmennyiséget, hanem arról, hogy 2000 milliárd forintnyi tőkét helyeztek ki magánhasználatra. Az állam feladata csak annyi, hogy a saját jogaiba visszahelyezze magát.

— Ezekben az alapokban nem csak állami pénz van. Mi a helyzet a betett magántőkével?

— A baj a magántőkealapokkal az, hogy nem látjuk őket, nem transzparensek. Amíg ez így van, addig különösen nehéz bármit tenni. Az alaplépés az lenne, ha az új kormányzat kimondaná, hogy az értékpapírok – a magántőkealapok befektetési jegyei és a részvények is – csak elektronikus, dematerializált formában létezhetnek. Jelenleg lehetsz úgy részvényes, hogy papíron ki van nyomtatva a részvény, és akinél a páncélszekrényben van, az a tulajdonos. Ha nem vezetik be a részvénykönyvbe, akkor a neved sem szerepel sehol. A részvénykönyvet pedig egy földi halandó nem látja.

A cégnyilvánosság megteremtése a nulladik lépés.

Ha minden értékpapír elektronikusan létezik, onnantól a Nemzeti Bank felügyelete alatt az egész transzparens lesz, legalábbis a hatóságok számára. Ez a nulladik pont. Utána lehet arról beszélni, milyen pénzek vannak ezekben az alapokban. A tapasztalatom szerint a leggyakoribb konstrukció az, hogy az állam 50-70% közötti tőkét tesz bele, a maradékot pedig a magánszereplők. De az is kérdés, hogy az micsoda. Nagy Márton körül találtam olyan alapot, ahol 70% az állami tőke, a maradék 30-at pedig az MBH Banktól felvett hitelből biztosították magánoldalon. Tehát nem sokat kockáztattak.

— Van-e arra jogállami mód, hogy ne csak az állami részt találják meg, hanem az is kiderüljön, kik a valódi tulajdonosok?

— Elvileg ennek már most is így kellene lennie, de a Fidesz-kormányzat ezt elodázta. Július 1-től elvileg jön egyfajta nyilvánosság, látnunk kellene a tényleges haszonhúzókat. De ahogy az elején mondtam, ha a haszonhúzó mögött egy olyan Zrt. van, ahol egy osztalékelsőbbségi részvénnyel egy mikrotulajdonos viszi el a profitot, akkor lehet, hogy Kovács Józsefeket fogunk látni haszonhúzóként, de valójában nem ő az. Itt azonban lehet lépni, van mozgástér a cégjogban, lehet módosítani a szabályokat, például megtiltani az osztalékelsőbbségi részvényeket. Ha van akarat, egy új kormányzat láthatja, kinek mije van az országban.

— A pénteki cikkedben Tordai Csaba egy gondolatára reagálsz, miszerint ha nincs gyors lépés, ezek az elrejtett pénzek és gazdasági struktúrák annyira megszilárdulnak, hogy sokkal nagyobb hatalmi problémát jelentenek. Lehet jogállami módon gyorsan intézkedni?

— Kétharmaddal sokkal könnyebb gyorsnak lenni. Egy kormányzatnak van mozgástere, hogy a pénz- és tőkepiacok működésébe beavatkozzon, új szabályokat hozzon, vagy a meglévők alkotmányosságát biztosítsa. Az Orbán-kormányzat a magánnyugdíjpénztárakhoz is hozzányúlt, annál sokkal kisebb beavatkozásokra van szükség ahhoz, hogy átláthatóvá tegyük, ami eddig rejtve volt. Nem gondolom, hogy itt bármi el tud akadni.

Ha van akarat, lesz átláthatóság, ha nincs, akkor nem.

— Tegyük fel, hogy van akarat. Mikorra lehet ebből törvény és valós intézkedés, például vagyon-visszavétel?

— Az előző kormányzat megmutatta, hogyan lehet gyorsan jogszabályokat hozni, akár egy éjszaka alatt. Nem gondolom, hogy ehhez sok idő kell, szerintem nyárig minden megtörténhet. A magántőkealapoknál eleve van egy július 1-jei határidő, amit az EU nyomására a Fidesznek is be kellett volna tartania. Ezt lehet gyorsítani, el tudom képzelni, hogy már június elejétől beáll az új rend. Gyorsan lehet haladni, és viszonylag hamar vissza lehet helyezni az államot a saját jogaiba.

— A másik nagy terület a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, a KEKVA-k. Úgy tűnik, ezeket még egyszerűbb átalakítani.

— Szerintem az a legegyszerűbb. Úgy jöttek létre, hogy a jogszabályba beleírták: az alapítói jogokat a továbbiakban nem az állam, hanem a meglévő kuratórium gyakorolja. Így például Lázár János a saját családtagjaira is átörökíthette volna a saját kekvája irányítását. Ahogy ezt beleírták a törvénybe, úgy bele lehet írni azt is, hogy mostantól a KEKVA-k alapítói jogait a magyar állam vagy egy kijelölt szerve gyakorolja.

Ezt egyetlen sorral vissza lehet venni.

A radikálisabbak szerint az egész KEKVA-törvényt hatályon kívül kell helyezni, de szerintem a kuratóriumok lecserélése a jobb út. Ha a magyar állam visszaszerzi az alapítói jogokat, onnantól az ő akarata érvényesül, nem a fideszes politikusoké. Ez nagyon gyors tud lenni, és itt 2-3 ezer milliárd forintnyi állami vagyonról beszélünk.

— Milyen célt szolgáltak ezek az alapítványok?

— Az állam kiszervezési modelljének részei voltak. A maguk szempontjából volt benne ráció. Például az MCC sorsát összekötötték a Mol és a Richter sorsával. A két legnagyobb tőzsdei cég egykori állami tulajdonrészének profitjából biztosították az MCC finanszírozását a költségvetéstől függetlenül. Úgy gondolták, a Mol és a Richter profitja mindig el fogja tartani az MCC-t.

— Akkor ez két lépcsőben is működhet? Először az állam átveszi a KEKVA-k irányítását, aztán akár meg is szüntetheti őket.

— Ha van egy új kuratórium, amit az állam nevez ki, az onnantól az állam jogait gyakorolja. Mondhatja azt, hogy azonnal visszaszolgáltatja a teljes vagyont az alapítónak, a magyar államnak. Ha az állam visszaszerzi az alapítói jogokat, onnantól például a Molban lévő tulajdonrész ismét állami tulajdon. A többi már csak technikai kérdés.

— A magántőkealapok és a KEKVA-k révén mekkora vagyon szállhat vissza állami tulajdonba?

— Ez a kettő együtt 4-5 ezer milliárd forintnyi vagyont jelent. Ez szerintem nem csekély. Első lépésnek és a közérzet javítására biztosan jó. Hogy utána a jóerkölcsbe ütköző szerződéseket hogyan lehet érvényteleníteni, vagy adóoldalon beszedni a pénzt, azt már a politika fantáziájára bízom. Az elmúlt időszak megmutatta, hogy kétharmaddal lehet extrém, unortodox dolgokat csinálni. A kérdés, hogy a társadalom elbírja-e, ha unortodox módon szedik vissza az ellopott pénzt. Feltételezem, hogy egy jól belátható ideig igen.

— Magyar Péter jogállami eszközökről beszél. Másrészt ez a 4-5 ezer milliárd forint nagyon jól kommunikálható, hiszen ebből többszörösen lehetne finanszírozni például az egészségügy éves plusz forrásigényét.

— Ez nem készpénz. A KEKVA-kban lévő vagyon, ha visszakerül, az állami vagyon visszaszáll az államra. A magántőkealapokba kihelyezett tőkénél viszont lehet pénzt felszabadítani. De ott is meg kell nézni minden esetet külön. Lehet olyan üzlet, amiben az államnak érdemes benne maradnia. Például a Tiborcz István-féle luxusszállodák finanszírozásába nem biztos, hogy állami pénzt kell tenni, az megoldható magánúton.

De lehet olyan közcélt is érintő beruházás, ahol megéri benne hagyni az állami pénzt.

Vagy ha már felépítették a 4iG nevű tőzsdei céget, nem biztos, hogy szét kell rohasztani, inkább legyen az állami tulajdonrész a meghatározó. A lényeg, hogy az állam cselekvőképes legyen a saját vagyonát illetően. Ezt pedig gyorsan meg lehet csinálni.

— Tehát szeptemberre már láthatók lennének az eredmények?

— Az a legkésőbbi időpont szerintem.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Pankotai Lili visszaszólt Magyar Péternek: Akkor is ilyen hangosnak kellett volna lennie, amikor diákokat gumibotoztak és járattak le
Magyar Péter számonkérte a vele egyeztetést kérő iskolaigazgatókat, hogy az elmúlt négy évben miért nem voltak ilyen hangosak. Pankotai Lili erre reagálva felidézte, hogy Magyar sem volt hangos, amikor a tüntető diákokat és tanárokat támadások érték, és annak is örült volna, ha a Tisza Párt elnöke négy éve nem a Fidesszel ünnepli a Fidesz-kétharmadot.
M.M. / Fotó: SZMO - szmo.hu
2026. április 20.



Pankotai Lili a Facebookon reagált Magyar Péternek arra a kijelentésére, amelyet a 17 iskolaigazgató kérésére tett.

A poszt írója idézi Magyar Pétert, aki azt mondta az igazgatókról, hogy „Örültem volna, ha az elmúlt négy évben is ilyen hangosak, de spongyát rá.”

Pankotai Lili erre a következőket fűzte hozzá:

„Én is örültem volna, ha négy éve Magyar Péter még nem a Fidesszel ünnepelte volna a kétharmados Fidesz-győzelmet, és akkor is ilyen hangos lett volna, amikor a hangos diákok és tanárok sorra kaptak irdatlan lejárató kampányt a propagandától, gumibotot, könnygázt és sorra rúgták ki őket – köztük engem is, akkori éppenhogy 18 éves diákként –, amiért hangosan egy jobb oktatási rendszerért próbáltunk küzdeni.”

Posztját azzal a gondolattal zárja, hogy mivel Magyar Péter nyitott a párbeszédre az intézményvezetőkkel, ezért ő is azt üzeni: „spongyát rá.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Ne konzultáljon a miniszter személyéről a tanárokkal” – Jámbor András is beszállt a Pankotai–Magyar-csörtébe
Jámbor András egy Facebook-posztban fejtette ki véleményét a leendő oktatási miniszter kiválasztásáról. Szerinte a politikai végrehajtók személyéről nem, csak a programról kell egyeztetni a szakmával.


Jámbor András arra reagált a Facebookon, hogy Pankotai Lili kifogásolta Magyar Péter számonkérését a 17 elitgimnázium igazgatójával szemben, akik korábban nem álltak ki a tüntetők mellett.

Jámbor úgy véli, Magyar Pétert lehet és kell is bírálni, de szerinte érdemes figyelembe venni, mekkora utat tett meg az elmúlt két évben, mekkora szolgálatot tett az országnak, és hogy a kormány még meg sem alakult, miközben az említett igazgatók egy része valóban nem állt ki a tanárok és diákok mellett.

A politikus finoman megkérdőjelezi az általa tisztelt Pankotai Lili kiállásának időszerűségét.

Az oktatás témájára rátérve Jámbor egy radikálisnak tűnő kéréssel fordul Magyar Péterhez: „Én arra kérem Magyar Pétert, ne konzultáljon a miniszter személyéről a tanárokkal.”

A tételmondatot kifejti, hogy ha mégis konzultálna, akkor azt ne csak a tanárokkal, hanem a szülőkkel és a gyerekekkel is tegye meg. Ezzel szemben a programról, a tervekről és a jogszabályokról már szükségesnek tartja az egyeztetést mindhárom csoporttal. Álláspontja szerint a minisztert a politikai közösség bizalma alapján kell kinevezni.

„Politikai végrehajtónak, miniszternek pedig nevezze ki azt, akiben a soha nem látott felhatalmazással megválasztott politikai közössége a legjobban megbízik.”

Jámbor szerint az oktatásban és az egészségügyben is sok konfliktus várható, mert lesznek olyan reformok, amelyek sérthetik az ott dolgozók érdekeit, de a gyerekeknek, a betegeknek vagy a jövő nemzedékének kedveznek.

Úgy látja, ezek az ágazatok már 2010 előtt is romlásnak indultak, és a rendszert működtetők számára kényelmes, de rosszul funkcionáló, évtizedes berögződéseket kell átírni. Megjegyzi, hogy bár tiszteli az oktatásban és egészségügyben dolgozók munkáját, neki sem volt mindig jó tapasztalata velük.

Véleménye szerint a rosszul működő rendszert a politikai felhatalmazás és a nép érdeke írhatja át, akár a szakmával szemben is.

Állítja, Orbán Viktor azért nem nyúlt ezekhez a szektorokhoz, mert félt a konfliktusoktól, és a hatalma fontosabb volt neki, mint a haza sorsa. Jámbor ezért megismétli kérését: „ne, kedves Magyar Péter, a program végrehajtójáról nem kell konzultálni a szakma szervezeteivel.”

Szerinte a programról kell egyeztetni, és azt végig kell vinni, a szakmai és politikai vita csak ezután következhet. Hozzáteszi, baloldaliként biztosan lesznek majd kritikái, de sok sikert kíván a munkához, mert az oktatási rendszer megjavítása közös érdek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Kapu Tibor megtámadása szektás vakság” - mondja Ferencz Orsolya, aki szerint fogy az idő, a Fidesz-vereség okozóinak el kell tűnniük
A fideszes miniszteri biztos szerint a tragikusan rossz kampány csak a következménye volt az elmúlt évek hibáinak. Ha a felelősök nem vonják le a következtetéseket, le kell vonni helyettük. Amennyiben a szekta-vaksággal nem számolnak le, a jobboldal a saját sírját ássa meg.


A Fidesz vereségének okairól, a kampányról és az elmúlt napok eseményeiről beszélgetett a Patriota Extra Ferencz Orsolya miniszteri biztossal. A politikus szerint a vereséghez nagyon sok minden vezetett, de alapvetően nem a kampány volt a történet lényege. Úgy látja, az, hogy a kampány tragikus és rossz lett, már csak a következménye volt annak a hibaláncolatnak és hibahalmozódásnak, ami a Fideszben és a kormányzó oldalon az elmúlt években feltorlódott.

Ferencz Orsolya példaként említette, hogy a kommunikációnak nemcsak felülről lefelé, hanem alulról felfelé is működnie kell.

„Tehát amikor nem tudunk visszajelezni, amikor nem lehet valamit elmondani úgy, hogy azt fent is hallják az irányítótoronyban, akkor az probléma” – fogalmazott.

A vereség mértékének érzékeltetésére számokat is idézett, kiemelve, hogy a TISZA Pártra belföldön leadott 3,34 millió listás szavazattal szemben a Fideszre csak 2,175 millió érkezett. „Ezt az elején kell tisztázni, mert ezt érteni kell. Tehát itt ez egy óriási különbség, ez közel 1,2 millió szavazatkülönbség” – hangsúlyozta.

Hozzátette, megítélése szerint a TISZA Pártra szavazók között akár 800 ezer olyan ember is lehetett, aki nem teljes meggyőződésből, hanem jobb híján, a kormányzás hibáit és bűneit súlyosabbnak tartva tette le a voksát.

A politikus megerősítette korábbi, karcos véleményét, miszerint a jobboldal megújulásához elengedhetetlen a felelősök távozása, akik a vereséget okozták, azoknak el kell tűnniük a jobboldalról. „Ki kell vágnunk a nemzeti oldal testéből azt a beteg részt, amelyiknek a következtében előállt ez a helyzet.”

Most azt is hozzátette, hogy ha ezt a problémát csak „kenegetik” és nem néznek vele szembe, az akár életveszélyes helyzetet is jelenthet. Ferencz Orsolya szerint van névsora is, de méltányosságból egyelőre vár, hogy az érintettek levonják a következtetéseket.

„Ha nem vonják le, akkor nyilván le kell majd vonni helyettük. Meg annál nehezebb, minél több idő telik el, ugye valahol volt egy ilyen mondás, hogy fogy az idő, fogy a becsület” – jelentette ki.

Kitért arra is, hogy Orbán Viktor az első pillanattól magára vállalta a teljes felelősséget, de ő ezzel nem ért egyet. „Én azt gondolom, hogy ez egy ennél sokkal szofisztikáltabb, sokkal komplexebb kérdés, és nem egy ember felelős” – mondta, etikátlannak nevezve a többi felelős hallgatását.

A vereség okai között említette a luxizást, a korrupciós vádakat és a Matolcsy család körüli ügyeket. Állítása szerint a felelősség komplex, abban politikusok, gazdasági körök, a választói várakozásokat félrevezető közvélemény-kutatók és a média is érintett.

Ferencz Orsolya a Fidesz 16 éves kormányzását komoly nemzetépítő programnak nevezte, elvitathatatlan eredményekkel, ugyanakkor sok hibával. Szerinte a jobboldali szavazók azért nem fogalmaztak meg élesebb kritikát, mert a baloldali pártokat annyira vállalhatatlannak tartották, hogy féltek a kormányzóképesség elvesztésétől. „A Fidesz KDNP-t támogató több millió ember folyamatosan úgy érezte, hogy óriási veszély rejlik abban, ha bírálatokkal elkezdik gyengíteni a keresztény-konzervatív patrióta jobboldalt.”

Úgy véli, el kellene hagyni a „nemzeti oldal” kifejezést, mert „a nemzet, a magyar nemzet, az 15 millió emberből áll.”

Hozzátette, a másik oldalon is „rengeteg tiszta szívű, jó szándékú, tehetséges és jó ember van, akiknek fontos ennek a hazának a sorsa. Ez az egyik olyan árok vagy törésvonal, amin egyszer végre át kell lépni.”

Szerinte a 16 év alatt a hatalom és a pénz vonzereje miatt egyre több karrierista, opportunista telepedett rá a jobboldalra. „És nekem ez egy fájó problémám volt, hogy lecsúszunk-e úgy közösségileg a morális alapvetésekről” – fogalmazott, hozzátéve, hogy az újraépítés egyik legfontosabb feladata a morális talapzat megerősítése lesz.

A fiatalok megszólításával kapcsolatban a hitelesség hiányát nevezte meg fő problémának. „Nem lehet Jézus Krisztusról és a kereszténységről beszélni, úgy, hogy az ember a saját közösségében ezeket nem kéri számon, ezeket az elveket. Gyümölcseiről ismeritek meg a fát” – jelentette ki.

Az interjúban szóba került Kapu Tibor űrhajós esete is, aki a választás éjszakáján arról posztolt, hogy a „demokratikus Magyarország győzött”. Ferencz Orsolya egyetértett a kijelentéssel, mondván, Gulyás Gergely is ugyanezt mondta, a közel 80 százalékos részvétel pedig a demokrácia győzelme.

A saját oldaláról érkező, Kapu Tibort támadó reakciókat „szekta-vakságnak” és „durva verbális agressziónak” nevezte.

„Ez a fajta szektás vakság az, amit hogy ha nem tudunk befejezni, akkor megástuk saját magunk sírját” – mondta, mérhetetlenül igazságtalannak tartva, hogy egy nemzeti hőst olyasmiért büntetnek, ami szerinte nem is politikai állásfoglalás volt.

A jövővel kapcsolatban úgy fogalmazott, a történelem nem ért véget. „Fukuyamának ebben se volt igaza, a történelemnek nincs vége” – állította.

Szerinte a vereség egy nagyszerű lehetőség arra, hogy valamit sokkal jobban csináljanak. Idézte a miniszterelnök gondolatát, miszerint „a győzelem sohasem végleges, és a veresség pedig sohasem végletes”. A jobboldal újraépítéséhez szerinte fel kell használni a meglévő elveket, eredményeket és embereket, de újakat is be kell vonni. „Kicsit hátradőltünk a 16 év alatt, hogy a mű forog, az alkotó pihen. Hát most a mű egy picit megállt, úgyhogy most az alkotó szedje össze magát és kezdje el egy picit dolgozni.”

Az új, TISZA-kormány felé a legfontosabb elvárásának a méltányosságot nevezte. Szerinte el kell ismerniük a jobboldal történelmi vereségét és a saját győzelmüket. „Azt kérem a túloldaltól, hogy vigyázzanak a közös hazánkra és vigyázzanak a közös nemzetünkre” – mondta. Arra kérte őket, legyenek mértéktartóak és józanok, és fegyelmezzék meg a „militáns szélsőbaloldali hangorkánt”.

„Azok, akik felelősek és bűnösek, vagy bármilyen valódi vád megáll, ott természetesen a jog eszközével kell élni, hogy ezek az ügyek legyenek tisztázva, de akik ártatlanok, azokat ne hurcolják meg”

– kérte, hozzátéve: a többmilliós jobboldali tábor él és élni is fog, és azt kéri, hogy ha ez a tábor újjászerveződik, hallgassák meg a hangját.

A teljes interjú

Link másolása
KÖVESS MINKET: