hirdetés

SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

A balatoni éttermekben évek óta nem ehetük Balatonból fogott fogast – törvényesen legalábbis

Ezt, hogy a Balatonon nem balatoni, Szegeden meg nem tiszai halat főznek, nem titkolják, de nem is reklámozzák a vendéglősök.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. február 05.

hirdetés

Öt éve nem kerülhet legálisan tiszai, dunai, balatoni hal a vendéglők konyhájára, csak tógazdasági. Két embert egy halétteremnél állítottak meg a rendőrök a Tiszából kifogott kétméteres harcsával. Véletlen?

Némely rendőrségi rövidhírben benne van Magyarország minden íze, mint cseppben a tengeré.

A police.hu szerint két tiszaburai férfi csónakból horgászott január 23-án 13 óra körül Kiskörénél, a Tisza folyó 392. folyamkilométerénél. Fogtak egy 56,6 kilós, 212 centiméter hosszú harcsát, amit ilyenkor – bármekkora is – a törvény szerint nem szabad elvinni, ha horogra akad, kíméletesen vissza kell engedni a vízbe.

Ők viszont „a kifogott halat telefonon eladásra kínálták egy halétteremnek, azonban a kiérkező egyenruhások a vendéglőnél tetten érték a feltételezett elkövetőket, akiket elfogtak és előállítottak a Kiskörei Rendőrőrsre. A nyomozók a két férfit gyanúsítottként kihallgatták, továbbá a szürkeharcsát lefoglalták. (…) A Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság lopás vétség elkövetése miatt folytat eljárást.”

Jó néhány adat olvasható itt, a vízen járó emberben mégis egy sor kérdés tolul föl.

Két ember horgászott. Ez önmagában nem tilos, ha van nekik horgászengedélyük. Ha harcsát tilos is fogni, pecázhattak mondjuk süllőre, érzékeny bottal, vékony zsinórral. Ebben az esetben nagyon megszenvedhettek, mire olyan fölszereléssel kivették azt a hatalmas halat. Előfordulhat továbbá, hogy ekkor, hirtelen ötlettől vezérelve, fölhívták a haléttermet, kellene-e egy harcsa, aztán elindultak vele. Lehet, hogy eddig törvénytisztelő horgászok voltak, ez az első szabálytalanságuk.

hirdetés
Valószínűbb azonban, hogy nem először csináltak ilyet. Pontosan tudták, hol találnak ilyenkor harcsát a folyón, és olyan fölszerelést használhattak, amivel biztosan célt érnek.

Az is lehet – bár erre sem utal semmi a hírben – hogy ólomba öntött hármashoroggal fésülték át a medret, vagyis gereblyéztek. Ez régóta tiltott, barbár eszköz, megsebez egy csomó halat.

Nem tudtuk meg, hogy a vendéglős vevő volt-e a harcsára. Bár az, hogy elvitték neki, erre utal. Ilyen romlandó és drága, illegális holmit nem célszerű fölöslegesen furikázni.

És vajon a rendőrök véletlenül jártak a halétterem parkolójában, vagy tudták, hogy abban az időpontban oda kell menniük? Ha tudták, vajon honnan? Ha a vendéglősnek kellett a hal, tőle biztosan nem. Vagy a konkurenciától jött a tipp – ami lehetett másik vendéglős, másik árubeszerző csapat –, vagy már eleve ismerték és figyelték a rendőrök a két embert, olyan eszközökkel, amelyekkel biztosan horogra keríthették őket.

Eddig ebből az írásból sem derült ki, de legyen egyértelmű:

örülök, hogy a rendőrök tetten érték a két tiszaburai embert. Ezt diktálja az anyagi érdekem.

Több mint harminc éve horgászom a Tiszán. Azért, hogy ezt törvényesen megtehessem, tavaly például huszonötezer forintot fizettem. A kifogott hal, amit hazahoztam, körülbelül ötezer forint árú. Ez az arány az előző években is hasonló volt. Vannak ügyes horgászok, akik visszafogják az engedély árát, de olyanok is, egyre többen, akik minden halat visszaengednek a vízbe, legföljebb a telefonnal kattintanak egy fényképet emlékbe.

A horgászengedélyek árából telepítenek halat a Tiszába, mert gátak közé szorított állapotában a folyónak kevés ívóhelye van, a természetes halszaporulat kevés. Az a két ember tehát az én pénzemből is lopott. Ki lehet számolni, nagyjából mennyit. Egy ekkora harcsa elsősorban komoly természeti érték, de húsként is drága. A kibelezett, tisztított harcsa kilója 3200 forint, a filéé 4500 a halforgalmazó cégek honlapjai szerint. A rendőrök által lefoglalt zsákmány tehát, attól függően, mennyi a hulladék, 100 ezer forintnál többet ér.

Arra, hogy miért szerez be ilyen regényes úton tiszai halat egy Tisza-parti halétterem, az a magyarázat, hogy 2013 óta a Balatonból, 2016 óta a Tiszából, Dunából, más folyókból és tavakból kifogott hal törvényes úton nem kerülhet kereskedelmi forgalomba, éttermek konyhájára.

A horgászok már azelőtt sem adhatták el pénzért a zsákmányukat, de attól kezdve betiltották a hivatásszerű halászatot is a természetes vizeken. Addigra a legtöbb étterem már egyébként is tógazdaságokból szerezte be a nyersanyag nagyobbik felét. Kisebb arányban vásároltak a halászoktól, olyan halfajtákat, amelyek üzemi tenyésztése körülményesebb.

Ezt a csatornát 2016-tól mindkét végén lezárták, hiszen az éttermek azontúl csak olyan halat kínálhattak, amelynek eredetét származási bizonyítvánnyal tudták igazolni. Ezt az érintettek nehezen fogadták el.

Bár az idő tájt lehetett olvasni arról, hogy ellenőrzik a vendéglőket, és firtatják az elszámolást a beszerzett halról, ez mégsem lehetett általános.

Amikor egy Tisza-parti büfénél az ismerősömmel arról beszéltem, hogy fogtam reggel süllőt, a tulajdonos, bár nem ismert, azonnal közbeszólt, hogy nagyon szívesen megvenné a halamat.

Korábban is léteztek illegális beszerzési csatornák. Az olasz újságok rémtörténeteket írtak magyar horgászokról, akik a Pó folyóból kisüzemi méretekben fogták ki a harcsákat, és hozták hűtőkocsiban Magyarországra, vendéglőknek. Az akkori törvényi háttér mellett ezt kiszűrni, de a legális utakat ellenőrizni is nehezebb volt.

Emellett a Tisza némely szakaszain a halászok és a horgászok ellenségként tekintettek egymásra, kölcsönösen vádaskodtak, hogy a másik több halat visz el, tilalmi időben sem engedi vissza az épp védelem alatt álló zsákmányt. Tény, hogy a horgászok összesen évről évre több halat fogtak, mint a halászok, és szórakozásból, nem a megélhetésükért.

Ám ehhez azt is tudni kell, hogy a halászat megszüntetésének pillanatában országszerte már csak százötven halász dolgozott, viszont már 407 ezer horgász váltott engedélyt, és ez a szám évről évre nőtt. A nemzetgazdaságnak több pénzt hozott ez és a horgászturizmus, ellenőrizhetőbb viszonyok jöttek létre, és valószínűleg a természet is jobban járt. Tehát kemény, de ésszerű és védhető döntés volt az, ami a természetes vízi halászat kiiktatásával járt.

A halászokat ettől még felnőttnek tekinthette volna az állam.

Az érintettek demonstrációkat szerveztek, kártérítést szerettek volna kapni, tárgyaltak a minisztériummal. Biztatták is őket. Nem a pártálláson múlott, honnan, kitől kapnak néhány jó szót, hanem az illető politikus szociális érzékenységén, vagy azon a fura meggyőződésén, hogy egy döntés nyomán hátrányos helyzetbe hozott embereknek nem szabad egyenesen megmondani, nincs visszaút, inkább ámítani kell őket.

Egy csongrádi halász mesélte az idő tájt, hogy egy összejövetelen, ahol halászlevet főzött, a köztársasági elnök szájából hallotta: „nem fogjuk elengedni a kezeteket”. Az nem derült ki, hogy ez alatt azt érti Áder János, hogy Magyarországon mindenki, aki rászorul és jogosult az állami segítségre, kap, vagy azt, hogy tud arról, kifejezetten a halászok esetére kidolgoznak valamilyen kártérítési formát.

A sonline.hu archívuma őriz olyan cikket, amely szerint „Orbán Viktor felháborodott azon, hogy a kereskedelmi halászat betiltása miatt nem jutnak hal alapanyaghoz a balatoni és a Tisza menti vendéglátóhelyek”. Egy kormányinfón elhangzott, hogy a miniszterelnök sürgős megoldási javaslatot kért, de a nemzetgazdasági miniszter azt mondta, a probléma megoldott. Azt nem fejtette ki, melyik probléma. Agrárminisztériumi államtitkár is érvelt nyilvánosan úgy, hogy ami történt, a közérdek szempontjából jól végződött.

Lázár János kancelláriaminiszter viszont azt mondta, az államtól elvárható – ő is ezt várja el – hogy ha megszüntet törvénnyel egy tevékenységet, akkor a tevékenységet végzőkkel korrektül számoljon el.

Az én jogérzékem szerint igaza volt. Arról, hogy ez az elszámolás azóta nem történt meg – és végül az elkeseredett halászokról forgatott híradós tudósításban lehetett látni olyan terepjárót, amelynek a hátuljára az volt írva, „Lázár megígérte” –, nem tehet. Utódja, Gulyás Gergely az RTL Klub tavalyi tévériportjában, amikor a kártérítésre vonatkozó kérdést kapott, időt kért, hogy utánanézzen a problémának.

A Természetes Vízi Halászok és Halkedvelők Facebook-oldalán azóta is lehet látni azoknak az embereknek a történeteit, akik megélhetés nélkül maradtak. Az én ismeretségi körömben is akad, akinek nem sikerült új életet kezdeni, de olyan is, akinek igen. A fiatalabbakból halőr lett, másvalakiből gátőr, akadt, aki tógazdasági vállalkozást alapított.

Ma sincs, aki törvényesen foghatna eladásra tiszai, dunai, balatoni halat, és a vendéglők is csak olyan árut vehetnek, amelynek származási bizonyítványa van. A természetes vízből származó halat sokan finomabbnak tartják, mint a tógazdaságit. Ilyet ma csak a horgászok családja ehet, vagy olyasvalaki, akinek baráti körében van horgász, aki néha ad neki ajándékba a fogásából.

Kétségtelenül furcsa helyzet egy vendég számára – ha ez szóba kerül –, hogy egy Balaton partján működő étteremben nem ehet Balatonból fogott fogast roston, szegedi halászcsárdában pedig tiszai harcsából halászlevet.

Ezt, hogy nem balatoni, tiszai halat főznek, nem titkolják, de nem is reklámozzák a vendéglősök.

Nyilván azért, mert körülményes lenne elmagyarázni, miért alakult így. Illúzióromboló is lehet a valóság olyan ember szemében, akit nem érdekel, hogy ellenőrizhető eredetű étel van-e előtte, csak az, hogy finom legyen, vagyis „igazi”. Jellemző, hogy egy ismert szegedi mesterszakács tavaly augusztusban a szeged365.hu kérdésére – miből készül az igazi halászlé – azt felelte, csak öt dolog kell hozzá: víz, só, makói hagyma, szegedi paprika, és tiszai hal.

Azt nem mondta, hogy a vendéglőiben – ezek szerint – már nem igazi halászlevet főznek. Fiatal kolléganőm sem kérdezte meg tőle, honnan szerez tiszai halat, vagy makói hagymát, amit nagy tételben már nem termelnek Makó környékén.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Dr. Kunetz Zsombor: Aki kínai vakcinát kapott, a második után is védekezzen úgy, mintha nem lenne beoltva

A szakorvos szerint amíg a helyzet nem tisztázódik, a Sinopharmmal oltottakat nem lehet a beoltottak közé számítani. De továbbra is azt javasolja, hogy bármelyik itthon felkínált vakcinát el lehet fogadni.
Fotó: MTI/Mészáros János - szmo.hu
2021. április 11.

hirdetés

Mint azt mi is megírtuk, a kínai betegségvédelmi és megelőzési központ vezetője maga jelentette ki, hogy vakcináik mégsem olyan hatékonyak, ahogy azt eddig állították. Gao Fu szombaton azt mondta: a kínai vakcinák "hatékonysági foka nem túl magas." Az igazgató külön nem tért ki arra, hogy konkrétan mely kínai gyártók vakcináiról beszél - így a Magyarországon használt Sinopharm neve sem hangzott el. Arra viszont igen, hogy jelenleg is hivatalos megfontolás alatt áll a különböző vakcinák mixelésének gondolata, ezáltal növelnék hatékonyságukat.

A hírre Dr. Kunetz Zsombor a közösségi oldalán reagált. Mint írja:

"... a kínai vakcinák tekintetében "nincs túl magas védettségi arány" - ami azt jelenti, hogy a beoltottak között nem lesz nagyon magas arányú azon személyek száma, akik védettek lesznek a fertőzéssel szemben, azaz nem kapják el a vírust. (Hogy ez pontosan mit jelent a megbetegedések súlyosságát tekintve, arra sajnos nincs adat. Éppen ez a probléma ezzel az oltóanyaggal kapcsolatban, hogy ezeket a információkat a fázis III-as vizsgálatuk hiányában nem ismerhetjük.)

... Nagyon fontos azt megérteni, hogy annak ellenére, hogy a kínai vakcina hatékonysága a bejelentés szerint nem olyan erős, mint az egyéb nyugati vakcinák hatékonysága, mégis hasznos lehet.

Egyrészt erre valószínűleg majd más vakcinákkal "rá lehet oltani", vagy hatékonyságát egy harmadik oltással lehet fokozni.

hirdetés
Tehát egyrészt mindenki vegye fel bátran ezt az oltóanyagot is, de amíg nem tisztázódik a helyzet, addig még a második oltóanyag utáni két hét múlva se tekintse magát beoltottnak, továbbra is úgy védekezzen, mintha nem kapott volna oltást. Ezzel szinte biztosan megfelelő védelmet tud biztosítani a saját maga számára.

Másik nagyon fontos tanulság az esetből, hogy

az mindig rossz választás, amikor a politika próbál meg tudományosat játszani úgy, hogy átlép a szakértőkön,

ennek sem most, sem máskor nem szabadna előfordulnia, hiszen a végén így járunk, ha a külügyminiszter kezében van a szakmai döntés.

Harmadik fontos tanulság, hogy

közel sincsen annyi beoltott ember itthon, amiről az állami média tudósít, hiszen a legjobb esetben is a kínai vakcinával oltottakat - amíg a helyzet nem tisztázódik - nem lehet ideszámítani.

Tehát, tessék továbbra is bátran felvenni a felajánlott oltást, akkor is, ha az a kínai!"


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Kétszer beoltva, védettségi igazolvánnyal sem kerülhette el a karantént olvasónk Ferihegyen

Felmerül a kérdés: mire való a védettségi igazolvány, ha arra nem, hogy beutazáskor igazolja az adott személy védettségét?
Címkép: Delta News Hub/Flickr - szmo.hu
2021. április 07.

hirdetés

Egy közép-európai országba utazott pár napra, kétszer beoltva Pfizerrel, védettségi igazolvánnyal, mikor visszatért, mégis csak két negatív vírusteszttel kerülhette volna el a karanténkötelezettséget – számolt be történetéről a Szeretlek Magyarország egyik olvasója.

Kifelé menet semmi probléma nem volt, hazajövet azonban Ferihegyen közölte a honi hatósági személy, hogy a védettségi igazolvány nem számít, ha nincs ezen felül két érvényes negatív vírusteszt is, - amit természetesen saját költségen kell megcsináltatni - akkor karanténba kell menni.

Hozzátette: ekkor már legalább egy hónapja megkapta a második adag vakcinát is.

Az esettel kapcsolatban megkérdeztük a Koronavírus Sajtóközponttól, hogy valóban ez-e a gyakorlat, és ha igen, mi az oka annak, hogy nem elég a védettségi igazolvány felmutatása a beutazáskor, illetve várható-e változás a közeljövőben ebben a tekintetben. Amennyiben válaszolnak, arról is beszámolunk.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Novák Hunor: Ha nem lesz elég jelentkező, valahogy ki fogják kényszeríteni az oltások beadását

Bár Orbán Viktor tagadta, hogy kötelezővé tennék a vakcinát, az ismert gyermekorvos szerint van erre esély, ha a járvány nem hagy alább és nem javul az oltási hajlandóság.
Báthory-Beck Nóra - szmo.hu
2021. április 07.

hirdetés

Kötelező lehet-e a Covid-vakcina, kikényszeríthetik-e a beadását? – erről a többek által felvetett kérdésről beszélt legutóbbi videójában Dr. Novák Hunor, aki a Szeretlek Magyarországnak most részletesen is kifejtette a véleményét.

„Az már most látszik, hogy a védőoltások beadása nem lesz egyszerű történet. De én ezen egyáltalán nem lepődöm meg. Hiszen gyermekgyógyászként látom, hogy az évtizedek óta használt, ezernyi statisztikával bizonyított, több százezer gyermek életét megmentő védőoltásokról is

sokan úgy gondolkodnak, hogy hú, hát nem tudom, hogy az immunrendszerét nem terheli-e meg, nem lesz-e autista, meg meddő, nem változik-e gyíkká, meg hasonló történetek.

Tehát nem, nem lesz ilyen probléma" - fogalmazott a videóban Dr. Novák Hunor, aki azt is hozzáteszi: ha még a régi oltásoknál is ennyi a szkeptikus, akkor nyilvánvalóan az új oltást sem fogják csettintésre beadatni.

A gyerekorvos szerint éppen ezért merülhet fel a koronavírus elleni védőoltás kötelezővé tétele, amivel kapcsolatban Orbán Viktor április 2-i rádióinterjújában úgy fogalmazott, felnőtteknek nem lehet előírni, ez „nem járható út”, de olyat el tud képzelni, hogy például a gyerekeknek igen.

hirdetés
"Egy biztos, ha rossz lesz az oltási hajlandóság, rengeteg vakcina áll rendelkezésre, nem tudják kinek beadni, és tombol a járvány, akkor valamilyen szinten bizony kötelezővé fogják tenni, vagy ki fogják kényszeríteni a vakcinák beadását"

- mondta Dr. Novák Hunor.

A gyermekgyógyász szerint mindez elsőre sokaknak sokkoló lehet, de hozzáteszi: „ha jobban belegondolunk, Magyarországon most is vannak olyan kötelező védőoltások, amelyek esetében egészen kemény módon kényszerít a magyar állam, konkrétan elveszik az adott ember gyerekét is, ha nem hajlandó beadatni neki a kötelező védőoltást, ezzel régóta együtt élünk rettegés nélkül. Azért a koronavírus-vakcina esetén nem kell ettől rettegni.”

Dr. Novák Hunor elképzelhetőnek tartja, hogy a gyerekek számára kötelező legyen a Covid-oltás valamilyen formában.

„Ha alábbhagy a járvány, akkor erre valószínűleg nem lesz szükség, de ha nem, akkor ugyanúgy, mint az összes többi kötelező védőoltást, ezt is megkaphatják a gyerekek.

Az elmúlt években is volt olyan oltás, amit nemrég tettek kötelezővé, mint például a bárányhimlő ellenit, azt ugyanúgy beillesztették a védőoltási rendbe. Nyilván ez egy plusz oltás, plusz munka, de ha szükséges, akkor abszolút megoldható, ez persze még a jövő zenéje.”

Novák szerint a kötelezővé tétel módjára több opció is szóba jöhet, akár a gyerekek, akár a felnőttek esetében.

„Például, hogy bizonyos munkaköröknél megkövetelik az oltást. Orvosként például kötelező a Hepatitis B elleni oltás Magyarországon, aki nem oltja be magát – nem védett, nem dolgozhat orvosként” – magyarázza Dr. Novák Hunor, aki azt is elképzelhetőnek tartja, hogy más országok miatt kell majd oltatni, mert csak azokat engedik majd be az utazás során, akik védve vannak.

A gyermekorvos azt mondja: a kötelező oltás megszervezése és lebonyolítása kevesebb plusz terhet róna az egészségügyre, mint a rengeteg kórházban kezelt fertőzött ellátása, ezért megérné.

„Annál nagyobb teher nincs az egészségügy számára, mint hogy telítettek az intenzív osztályok és mindenhová vezényelnek orvosokat. Ezért lenne fontos a védőoltások minél széleskörűbb alkalmazása”

- fejti ki.

Arra a kérdésre, hogy szerinte milyen fogadtatása lenne egy ilyen drasztikus lépésnek, azt mondta: szkeptikusok – oltásellenesek mindig lesznek, de ha a járványhelyzet ilyen rossz marad, akkor mindent meg kell tennie a törvényhozónak azért, hogy az oltásokkal az emberek visszakaphassák az életüket, és a korlátozásokat enyhíthessék.

„Világszerte nagy fóbia van a kötelező védőoltásokkal szemben, részben azért, mert nincs kellően benne az alapoktatásban, hogy mi az a védőoltás, hogyan működik egy vakcina. Éppen ezért van nagyon sok abszurd félelem is, hogy megváltoztatja a genetikai állományunkat, meddővé tesz, autisták leszünk és sorolhatnám, plusz ezek mellett ott van, hogy nagyon sokan tűfóbiások. Ha ez a védőoltás egy tabletta formájában lenne bevehető, akkor valószínűleg nem lenne ekkora ellenállás, mert a tablettákat már megszokták az emberek” – mondta Dr. Novák Hunor, aki hozzátette: a védőoltások sokkal ártalmatlanabbak, mint a gyógyszerek, amelyeknek általában több és komolyabb mellékhatásaik vannak, mint a vakcináknak.

A koronavírus elleni védőoltás kötelezővé tételével kapcsolatban kerestük az operatív törzset is, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak a kérdéseinkre.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Vámos Miklós lenyikhajozta Demeter Szilárdot, ő azonnal visszavágott neki

A József Attila-díjas író ostobának tartja Demetert, még a nevét sem volt hajlandó kimondani egy interjúban.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. április 11.

hirdetés

Nyikhajnak tartja Vámos Miklós Demeter Szilárdot, szerinte a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója „borzasztó hülyeségeket írt” a Soros Györgyről szóló közelmúltbeli publicisztikában – derül ki abból az interjúból, amelyet a József Attila-díjas író adott Veiszer Alindának. A teljes 70 perces beszélgetést fizetőkapu mögött lehet megnézni, a Telex szemlézett belőle.

Az említett írás novemberben jelent meg az Origón. Demeter Szilárd ebben többek között azt fejtegette, hogy Európa „Soros György gázkamrája”, a „liberárja” hadserege pedig jobban istenít, mint Adolf Hitlert a sajátjai. A felháborodás hatására visszavonta írását, de nem kért bocsánatot miatta.

Vámos elmondta, azért reagált ilyen arrogánsan Demeter publicisztikájára, mert úgy érzi, hogy az ostoba emberek nagyobb bűncselekményekre is képesek.

Akit említettél, az egy nagyon ostoba ember, borzasztó hülyeségeket írt. Ráadásul egy kis nyikhaj, aki nem emlékszik arra, hogy Soros Györgynek óriási szerepe van abban, hogy itt nincs szocializmus. (...) Támogatott mindenkit, élen a Fidesz igen tisztelt politikusaival

- hangsúlyozta Vámos, aki az interjúban kimondani sem volt hajlandó Demeter Szilárd nevét.

hirdetés

A 71 éves író kijelentéseire Demeter a Mandineren válaszolt. Azzal kezdte, hogy ő nem lenne biztos abban, hogy az emberek, (meggyőződéseik, világnézetük, céljaik) nem változhatnak. Mert ha ez így lenne, akkor Vámos Miklósra Kommunista Ifjúsági Szövetség-díjas íróként is hivatkozhatnánk, ugyanis 1983-ban megkapta ezt a díjat.

Márpedig Vámos Miklós több ennél, és éppen azért lett több, mert változott ő is. Ha eleve nem mindentudóként született, akkor okosabb lett. Annyira viszont nem, hogy Závada, Parti Nagy and co. bevegyék maguk közé, hát most törleszkedik. Ez a jelentkezési lap, úgy látszik, személyeskedjünk egyet Demeterrel, oszt’ hátha emiatt megveregetik a vállamat

– írta Demeter Szilárd.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: